Jelentős költségekkel szembesülhetnek a kiutazók, ha baleset éri őket, mivel az Európai Egészségkártya (EEK) sokszor csak jelentős önrésszel biztosít egészségügyi szolgáltatásokat. Egyes országokban az önrész mértéke a szükséges gyógyszerek árának 80 százaléka is lehet, míg a fogászati kezeléseknél a 100 százalékot is elérheti – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Évente több tízezer magyar utazik külföldre az Európai Unión belül, nyáron általában a tengerpartokra, télen pedig a síparadicsomokba. Néhány, széles körben elterjedt tévhit miatt azonban még mindig kevesen kötnek utasbiztosítást. „Az egyik ilyen félreértés, hogy az Európai Egészségkártya (EEK) minden helyzetre megfelelő megoldást nyújt egy EU-tagország kiutazó állampolgára számára. Fontos tudni, hogy az EEK-kártyával egészségügyi ellátást csak az állami vagy az állammal szerződésben álló szolgáltatótól lehet igénybe venni. Ilyen szolgáltató nincs minden városban, s különösen nem valószínű, hogy minden esetben találunk ilyet a síparadicsomok közelében. Ha kénytelenek vagyunk egy magánszolgáltató által nyújtott ellátást igénybe venni, az ellátás költségeit a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie” – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Tagozatának elnöke. És akkor még nem beszéltünk a súlyosabb baleseteket követő hegyi vagy helikopteres mentésről, melynek költségét az EEK egyáltalán nem téríti meg.

Amennyiben kiutazás előtt kiváltjuk az EEK-t, magyar állampolgárként a külföldi ellátást az „egyenlő elbánás elve” alapján tudjuk igénybe venni egy másik EGT-tagállamban. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan szintű ingyenes ellátásra vagyunk jogosultak, mint az ottani állampolgárok, vagyis ha az adott tagállam biztosítottainak az ellátásért önrészt kell fizetniük, akkor azt a magyar jogosultaknak is meg kell tenniük – tette hozzá a tagozat elnöke.

Horváth Péter szerint az EEK és az utasbiztosítás egymáshoz képest kiegészítő jellegű. Az EEK-val csak szerződött – állami – szolgáltatóhoz lehet fordulni, míg az utasbiztosítással magán egészségügyi szolgáltatóhoz is. Az EEK csak az orvosilag szükséges ellátásokat fedezi, míg az utasbiztosítás ennél tágabb, a szerződésben lefektetett egyéb szolgáltatásokat is (térít a poggyász eltűnése esetén, fizeti a helikopteres mentés költségét, illetve a szükséges gyógyszerek árát stb.). Egy megfelelő üzleti biztosítás fedezi azokat az illetékeket és ügyvédi költségeket is, amelyek egy véletlen síbalesetet követő jogi procedúra során felmerülhetnek.

Lényeges különbség, hogy az EEK használatakor az önrészt a biztosítottnak magának kell fizetnie, míg az utasbiztosítás esetében nincsen önrész. Belgiumban például a szükséges gyógyszerek beszerzésénél az önrész mértéke a 80 százalékot is elérheti, sőt Csehországban a fogászati ellátás igénybevételekor akár 100 százalék is lehet. Több tagállamban, például Franciaországban és Luxemburgban, valamint bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban is úgynevezett visszatérítéses rendszer működik. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy köteles megelőlegezni. Erre az utasbiztosítások esetében többnyire nincs szükség.

A széles szolgáltatási kör ellenére az utasbiztosítás egyáltalán nem tekinthető „drágának”. Napi egy csésze kávé áráért Magyarországon már több mint egy tucat biztosító társaság kínálja módozatait a külföldi utazások kockázatainak átvállalásával. Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag mindenki, minden úti célhoz megfelelő fedezetet, illetve a célország egészségügyi ellátása költségszintjének megfelelő szintű módozatot tud választani – mutat rá Horváth Péter.

Egy helikopteres mentés akár több százezer forintba is kerülhet az Európai Unió területén, a legtöbb kórházban pedig jelentős önrészt kell fizetni, ráadásul a közhiedelemmel ellentétben ezeknek a baleseteknek a költségeit nem fedezi az Európai Egészség Kártya. A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint már néhány ezer forintért is elkerülhetjük azt a kockázatot, hogy hosszú éveken át törlesszük a kórházi számlát egy rosszul sikerült sítúra után.

Évente több ezer magyar utazik a környező országokba síelni, azonban nem mindenkinek ér véget szerencsésen a kikapcsolódás. A síelés, a snowboardozás és a szánkózás a veszélyesebb sportágak közé tartozik, így megfelelő védelemre van szükségünk. „Sajnos, a biztosítási tudatosság nem sokat változott az utasbiztosításokat tekintve, a becslések szerint kiutazóknak továbbra is csupán mintegy harmada köt biztosítást, mielőtt elhagyja az országot” – állítja Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Ezt támasztják alá a szegmens díjbevételi adatai is: 2007-ben 9,2, 2008-ban 9,6, 2009-ben 8,6 milliárd forintot költöttek, míg 2010-ben várhatóan 10 milliárd forintot fordítanak a magyarok utazással kapcsolatos biztosításra, azaz dinamikus növekedésről nem beszélhetünk. S azt is fontos megjegyezni, hogy 2009-ben a társaságok egyáltalán nem emelték díjaikat, idén pedig már kénytelenek voltak az infláció hatását beépíteni a tarifákba. A díjbevételek várható növekedése csupán ennek tudható be.

Pedig megfelelő utasbiztosítás nélkül elindulni síelni egyszerűen felelőtlenség. Elterjedt tévhit, hogy az Európai Egészség Kártya (EEK) az Európai Unión belül mindenre megoldást nyújt, és minden kockázatot fedez. Fontos tudni, hogy a kártya egy síbaleset esetén a mentés költségeit nem tartalmazza, miközben az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy egy helikopteres, vagy speciális hegyi mentés akár több százezer forintba is kerülhet. „Ezt később a pórul járt síelőnek kell kifizetnie” – magyarázza Horváth Péter.

A MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke további kockázatokra is felhívja a figyelmet. Például ha a sípálya alján vagy közelében csak magánklinika található, az állami kórházhoz történő elszállítás költségeit a sérültnek kell kifizetnie. Emellett a legtöbb országban az állami kórházakban is vizitdíjat vagy önrészt kell fizetni a kezelésekre, például a magyarok által közkedvelt Ausztriában naponta 10 eurót és a gyógyszerköltséget kell téríteni.

„A téli síutak biztosítását illetően még mindig nem vagyunk eléggé megfontoltak, holott egy baleset esetén több százezer vagy akár millió forintot is saját magunknak kell kifizetnünk. Általános, hogy egy-két napos külföldi síelés előtt az emberek nem kötnek biztosítást. Pedig ez annyira általánosan elvárt nyugati szomszédunknál, hogy van olyan osztrák régió, ahol a felvonónál, a bérlet megvásárlásakor megköttetik a biztosítást azzal, aki ilyennel nem rendelkezik” – mutat rá Horváth Péter.

Ugyanakkor az utasbiztosítás megkötése előtt érdemes jól szétnézni a piacon, hogy a számunkra legmegfelelőbb konstrukciót választhassuk ki. Nem minden utasbiztosítás tartalmaz síelésre szóló kockázatvállalást – különös tekintettel a pályán kívüli síelésre -, szerződéskötés előtt ezért érdemes ellenőrizni, hogy tartalmazza-e a síelés esetére szóló szolgáltatást, illetve hogy azon belül mit és milyen összegben térít. Érdemes megnézni, hogy tartozik-e a biztosításhoz felelősségbiztosítási kockázatvállalás, mert erre is szükség lehet, ha a síelő valakinek nekimegy a pályán és kárt okoz.

Érdemes azt is tudni, hogy a bankkártyás utasbiztosítások nagyobb része kisebb összegű és korlátozott kockázati körre terjed csak ki, és sok olyan kártya van forgalomban, amely mellé alacsony összegű és csak Európán belüli utazásra szóló biztosítást adnak. A MABISZ szakembere szerint már napi egy csésze kávé áráért megköthető a megfelelő védelem magyar nyelvű assistance szolgáltatással, olyan kiegészítő modulokkal, mint síléc- és poggyászbiztosítás, de van olyan társaság is, amelyik a fel nem használt síbérlet árát is megtéríti, ha nem alakultak kedvezően a körülmények.