Felértékelődik az utasbiztosítás


Felértékelődik az utasbiztosítás

Több országban akadozik az Egészségbiztosítási Kártya elfogadása

2013.07.09.

Bár a nyaralásukat külföldön töltők száma csökkenő tendenciát mutat, sokan még mindig az országhatáron túl töltik éves szabadságukat, döntően Európa déli országainak kedvelt üdülőhelyein. Az utasbiztosítás szerepe egy komolyabb baleset vagy poggyászkár esetén megkérdőjelezhetetlen, különösen azokban az országokban, ahol a sokak számára alternatívát jelentő Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) elfogadása nem minden esetben zökkenőmentes.

A külföldi utak számának növekedése valószínűleg csak hosszabb távon indul majd meg, ám szerencsére sokan még mindig ki tudják takarékoskodni a családi költségvetésből a külföldi nyaralásra valót. „A külföldi utazást tervezők elsősorban Dél-Európa felé veszik az irányt, ahol azonban a közelmúltban fennakadások jelentkeztek az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) elfogadásával kapcsolatban” – figyelmeztet Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Egyre gyakrabban érkeznek hírek arról, hogy a spanyol, görög, ciprusi vagy az olasz kórházakban és praxisokban, illetve egészségügyi intézményekben időnként akadozik a kártya elfogadása. Az ok: ezen országokban – a nehéz gazdasági helyzet miatt – előfordul, hogy nehézségbe ütközik az állami kórházak és intézmények folyamatos finanszírozása. Olaszországban az is gondot okozhat, hogy az orvosok jelentős része nem szerződött le az állami intézményekkel, márpedig a kártya elfogadásának feltétele az állammal szerződött orvos általi ellátás.

„Bár az Európai Egészségbiztosítási Kártya korábban sem helyettesítette teljesen egy gondosan megválasztott utasbiztosítás meglétét, jelen körülmények között azoknak is át kell gondolniuk utazás előtt a biztosítási fedezetüket, akik rendelkeznek a kártyával” – magyarázza Horváth Péter.

A nyári időszakban sokan utaznak a tengerhez búvárkodni. Akik ilyen céllal utaznak a tengerhez, vagy akár csak hobbiszinten próbálnák ki a búvárkodást, mindenképp érdemes tájékozódniuk, hogy utasbiztosításuk tartalmaz-e erre a tevékenységre vonatkozó fedezetet. Egy rosszul sikerült merülés utáni, úgynevezett „keszonos mentés” akár több százezer forintba is kerülhet, amit biztosítás híján saját zsebből kell kifizetni.

Az utasbiztosítások mindegyikéhez egyébként asszisztencia-szolgáltatás is tartozik, amely éjjel-nappal, magyar nyelven áll a bajba jutottak rendelkezésére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bármilyen kár, baleset vagy akár csak kérdés esetén is a biztosított a nap bármely szakában telefonos segítséget kaphat vagy bejelentheti kárát.

A hazai utasbiztosítási piac tavalyi díjbevétele a MABISZ statisztikái szerint az egy évvel korábbihoz hasonlóan alakult. A stagnálás reálértékben egy év alatt több mint 5, az elmúlt négy évet figyelembe véve azonban már közel 17 százalékos zsugorodást jelent.

Forrás: MABISZ

Nem meglepő, hogy a fenti adatokra komoly hatással van a szabadságukat külföldön töltők számának visszaesése, igaz, kedvezőtlen tendencia az is, hogy sokan azok közül sem kötnek utasbiztosítást, akik megengedhetik maguknak a külföldi nyaralást. Kevesebben utaznak az országhatáron túlra egy-egy napos utakra is, de a belföldi kikapcsolódások száma is csökken.

Egyre több a síbaleset


Egyre több a síbaleset

2014.01.23.

Az idei első háromnegyedéves adatok alapján valamelyest pozitív irányba látszik elmozdulni az utasbiztosítási piac, a magyarországi kiutazók ugyanakkor továbbra is könnyelműen kezelik az üdüléshez kötődő kockázatokat. Egy síbaleset vagy egy betegség valamely egzotikus országban – biztosítás nélkül – igen komoly anyagi kockázatot rejthet magában.

Az utasbiztosítási piac legfrissebb adatai szerint 2013 első három negyedévében az üzletági díjbevétel közel félmilliárdos növekedést mutat 2012 hasonló időszakával összehasonlítva. Ugyanakkor a növekedés ellenére a szakemberek szerint továbbra is csupán a kiutazók harmada, de legfeljebb 35 %-a köt utasbiztosítást.

Európa nyugati felén a kiutazók 90 %-a biztosítja magát, mielőtt külföldre megy, sőt, egyes országokban – például Angliában – a külföldre utazók 96 %-a nem indul el anélkül, hogy biztosítást kötne. „A kívánatos szinttől messze elmaradó magyarországi biztosítottsági arány hátterében számos tényező áll. Jellemzően a közeli úticélok és a rövidebb időtartamú nyaralások esetében vagyunk hajlamosak alulértékelni a kockázatok kezelésének fontosságát. Sokan úgy gondolják, hogy a bankkártyájukhoz kapcsolódó biztosítás vagy éppen az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EKK) is megfelelő védelmet nyújt számukra” – sorolja Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke az alacsony hazai biztosítottsági szint okait.

A legtöbb biztosító speciálisan téli sportokra szabott biztosítást is kifejlesztett, de ha nem ilyet, hanem „normál” utasbiztosítást kötünk, akkor mindenképpen meg kell győződnünk róla, hogy a biztosítás érvényes-e sportolás – síelés, snowbordozás vagy szánkózás – közben történt balesetre is. Fontos, hogy a biztosítás tartalmazzon felelősségbiztosítási elemet is, mivel ha a sípályán balesetet okozunk, ugyanúgy ki kell fizetnünk az okozott kárt, mintha gépjármű-baleset okozói lennénk. A felelősségbiztosítás egyébként az okozott kár megtérítése mellett – ami pl. a kieső jövedelem megtérítését is magában foglalja – tartalmazza a jogi képviseletet, az ügyvédi díjat és az eljárás költségét is.

„A hazai klinikai gyakorlatban a preventív megfontolásoknak – a felszerelések kialakításának – köszönhetően nem növekedett jelentősen a síbalesetekekben megsérültek ellátásának száma. A kioldó síkötés nem újdonság, de például a carving lécek megjelenése egyértelműen csökkentette a térd keresztszalag-sérülésének gyakoriságát” – összegzi tapasztalatait dr. Detre Zoltán, a Magyar Traumatológiai Társaság elnöke. Szép számmal akadnak azonban praxisában olyan el nem látott, pár nappal korábban sérült páciensek is, akiknél a helyszínen nem operatív kezelést alkalmaztak, de mivel a törés elmozdult, mégis műtétet kellett végrehajtani a betegen.

A télvíz idején inkább a trópusi célpontokat kedvelőknek más jellegű veszélyekre kell felkészülniük. A legnagyobb kockázat a többórás repülőút és a hirtelen hőmérsékletváltozás – különösen idősebb korban kiemelt kockázat -, a különleges, helyi ételek, valamint a bizonytalan tisztaságú ivóvíz azonban minden, az európai körülményekhez szokott szervezetet sokkolhat. A javasolt oltások beadatása, a higiénés szabályok figyelembevétele mellett a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a helyi biztonsági előírások messzemenő betartására hívja fel a figyelmet. Ma már egyébként valamennyi utasbiztosítás tartalmaz éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű assistance szolgáltatást is, aminek egy egzotikus országban történő baleset, betegség vagy váratlan esemény esetén különösen nagy jelentősége lehet

Enyhe növekedés az utasbiztosítási piacon


Enyhe növekedés az utasbiztosítási piacon

Kevesebben mennek külföldre, de talán tudatosabban készülnek az útra

2014.02.17.

Bár az elmúlt évek statisztikái alapján kevesebben és rövidebb időre utaznak külföldre, üdvözlendő tendencia, hogy aki mégis az országhatárokon túl tölti szabadságát, az a feltételezések szerint talán tudatosabban készül fel a lehetséges veszélyhelyzetekre. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adatai szerint tavaly az utasbiztosításokból befolyt díjbevétel elérte a 10 milliárd forintot.

Ami a magyar állampolgárok 2013-as külföldi utazásait és a magyarok által külföldön elköltött összegeket illeti, mindkét területen csökkenés látszik. A legfrissebb hírek szerint a tavalyi első háromnegyedévben a magyar állampolgárok külföldi költése 396 milliárd forint körül alakult, ami 3 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. Kevesebben vannak azok is, akik több napra hagyják el az országot, így a külföldön eltöltött idő is csökkenést mutatott.

Tavaly év végén a teljes utasbiztosítási piaci díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, ami 6,5 százalékos növekedésnek felel meg a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest. „Az adatok alapján remélhetjük, hogy a magyar lakosság talán tudatosabban készül fel egy-egy utazásra, és alaposabban mérlegeli a külföldi tartózkodás során felmerülő lehetséges veszélyhelyzeteket. De magyarázhatja a piac bővülését az is, hogy az elmúlt évben három új szereplő lépett az utasbiztosítási piacra, s így a korábbi 12 szereplővel szemben ma már 15 MABISZ-tagsággal rendelkező cégnél köthető utasbiztosítás” – magyarázza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A díjbevétel növekedését indokolhatja a piacon a közelmúltban megjelent értékesítési csatorna is. A mobiltelefonon köthető utasbiztosítás komoly érdeklődést váltott ki a kiutazók körében, de mint ahogy számítani lehetett tá, elsősorban a fiatalabb generációk kötnek mobileszközön keresztül utasbiztosítást – teszi hozzá az elnök.
„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy a lakosság rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után érezhetően megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Forrás: MABISZ

Az utasbiztosítók 2013-ban minimális díjemelést hajtottak végre az év elején – ami szintén indokolhat némi díjbevétel-növekedést. De az elemzők feltételezése szerint az is valószínű, hogy a kiutazók tájékozottabbak, jobban odafigyelnek az egyes termékek által nyújtott szolgáltatásokra, illetve szolgáltatási limitekre, és ha szükséges, magyasabb összegű szolgáltatást nyújtó biztosítást vásárolnak.

Utasbiztosítási piac: lassú emelkedés


Utasbiztosítási piac: lassú emelkedés

Nő a magyarok utazási kedve

2014.06.18.

Idén már a kiutazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek, bár a tavaly év végi statisztikák szerint még mindig kevesebben utaznak külföldre, mint 2008-ban. A feltételezések szerint tudatosabban készülünk fel a lehetséges veszélyhelyzetek kezelésére, és az autós utak túlsúlya miatt is sokan kötnek autós assistance biztosítást – jelentette ki Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség szerdai sajtótájékoztatóján.

2013-ban összesen 44,6 millió napot töltöttek külföldön a magyar állampolgárok – döntő többségük azonban mindössze csak egy napra látogatott az országhatáron túlra. Ez a szám ugyan messze alatta marad a 2009-es 83 milliónak, de a turisztikai szakemberek idén már óvatos, 10-15 százalékos bővülést várnak.

Az összes kiutazás valamivel több, mint fele – 51 százaléka – turisztikai célú kiutazás volt 2013-ban, a legkedveltebb célpontok Németország, Ausztria, Csehország, Románia, Horvátország és Franciaország. Várhatóan így lesz ez idén is, s mivel honfitársaink – Franciaországot kivéve – a legtöbb országba jellemzően autóval utaznak, a tendencia kedvezően hathat az utasbiztosítási, valamint az ahhoz kapcsolódó autós assistance biztosítások piacára is. Az utóbbinak kiemelt jelentőséget adhat az a tény, hogy a magyarországi gépjárműpark átlagosan 12 éves, ami sok esetben a rendszeres szervízelés mellett is fokozottabb kockázatot jelenthet egy hosszabb utazás során.

Az országúti meghibásodás nem ritka, ilyen esetekben pedig az autós assistance szolgáltatás jelent segítséget a gépjármű-tulajdonosok számára. Az autós assistance biztosítások tartalmazhatják a helyszíni javítás mellett a szervizbe vontatás, az alkatrész-csere, vagy akár – például ha az azonnali javítás nem megoldható vagy várni kell az alkatrész beszerzésére – a szállás költségét is. Az assistance cég megszervezi a segítségnyújtást, illetve az autós a nap 24 órájában kérhet segítséget és saját anyanyelvén folyamatos kapcsolatot tarthat fenn a segítségnyújtóval – hangsúlyozza Kalmár László, a Europ Assistance ügyvezető igazgatója.

Az idei első negyedévben közel 59 százalékkal nőtt az útlemondási biztosításokból származó díjbevétel, ami az utazási szakemberek 10-15 százalékos növekedést valószínűsítő becslésével együtt már arra enged következtetni, hogy várhatóan az utazási kedv és a lakosság tudatosságnak növekedése az utasbiztosítási piacra is jótékonyan fog hatni.

„A tapasztalatok alapján remélhetjük, hogy a magyar lakosság talán tudatosabban készül fel egy-egy utazásra. Egyre inkább számolnak azokkal a kockázatokkal, amit egy váratlan baleset vagy betegség, vagy akár a gépjármű meghibásodása jelenthet a külföldi nyaralás során – fogalmaz Horváth Péter.

2013-ban a teljes utasbiztosítási piaci díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, ami 6,5 százalékos növekedés a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után jelentősen megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Utazás: kockázat a hosszú hétvégén is


Utazás: kockázat a hosszú hétvégén is

2014.10.20.

Az idei évben szokatlanul hosszúra nyúló őszi szünetet, és a közelgő hosszú hétvégét várhatóan sokan használják majd ki utazásra. Minden esetben érdemes előre felkészülni a váratlan helyzetekre: az utasbiztosítás megkötése és az elővigyázatosság együtt jelenthet biztonságot – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az idei év végéig a külföldre utazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek, amelyhez jelentősen hozzájárulhat a most következő hosszú hétvége és a másfél hétig tartó őszi szünet is. Sokan ezekben a napokban is a külföldi kikapcsolódást választják: még tengerparti nyaralásra is van lehetőség Egyiptomban, Tunéziában vagy Törökországban, de a klasszikus városnéző túrák is népszerűek.

Mindkét esetben van mire odafigyelni: aki tenger mellé megy, és a vízi sportokat is előnyben részesíti, annak hagyományos utasbiztosítása mellé – ha az nem tartalmazza a búvárkodásra is vonatkozó kockázatot – javasolt extrém sportokra szóló kiegészítő biztosítást kötnie.

Különösen a charter-járatokkal utazóknak érdemes – az alapcsomagokban is megtalálható poggyászbiztosítás helyett, illetve mellett – olyan biztosítást választaniuk, amely a poggyászkésedelemre is fedezetet nyújt.

A külföldi tartózkodás során, a városnéző utakon, különösen a mediterrán országokban javasolt különös elővigyázatosság. „Zsúfolt helyeken, piacokon, ahol naponta akár több ezer turista is megfordul, kiemelten ügyeljünk értéktárgyainkra, mivel igen gyakoriak az utcai lopások, a női válltáskák lerántása” – figyelmeztet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

„Olyan értékeket, mint a lakáskulcs, személyi okmányok, fényképezőgép, szemüveg, vagy az ellopott táska egy bizonyos értékhatárig megtérítik a biztosítók, de még ha kárunk meg is térül, egy-egy ilyen eset az egész nyaralást tönkreteheti. Ha megtörténik a baj, a kártérítéshez minden esetben szükség van a rendőrségi jegyzőkönyvre” – teszi hozzá Horváth Péter.

Baj esetén óriási segítség lehet a ma már minden utasbiztosítás részeként nyújtott asszisztencia-szolgáltatás. A nap 24 órájában magyar nyelven segítség kérhető, nemcsak a biztosítással kapcsolatos ügyintézésben, hanem az általános információszolgáltatásban is, pl. menetrend lekérdezése, mit tegyünk, ha lekéstük a repülőjáratot stb.

A szakemberek tapasztalatai szerint nő a hazai kiutazók tudatossága, egyre több utazó ismeri fel az utasbiztosítás megkötésének szükségességét. E tudatossággal lehet összefüggésben, hogy az idei évben jelentősen nőtt az útlemondási biztosításokból származó díjbevétel, ami az utazási szakemberek 10-15 százalékos kiutazási növekedést valószínűsítő becslésével együtt már arra enged következtetni, hogy várhatóan az utazási kedv és a lakosság tudatosságának növekedése az utasbiztosítási piacra is jótékonyan fog hatni.

2013-ban a teljes utasbiztosítási díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, 6,5 százalékkal növekedve a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után jelentősen megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Kgfb: csendes kampány, alacsony váltószám


Kgfb: csendes kampány, alacsony váltószám

2014.11.25.

Megközelítőleg másfél millió személyautót érint az év végi kötelező váltás, ám az már az első időszak tapasztalatai alapján látszik, hogy az idei évben még a tavalyinál is kevesebben cserélik le korábbi biztosításukat. A biztosítót váltóknak azonban fontos betartani a határidőket: a jelenlegi szerződés felmondásának legkésőbb december 1-jén éjfélig kell beérkeznie a biztosítóhoz – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Becslések szerint az idei évben még az előre becsültnél is kevesebb lesz azoknak az autósoknak a száma, akik az év végi átkötési időszakban lecserélik jelenlegi kötelező gépjármű-felelősségbiztosításukat (kgfb). Mint ismert: a biztosítók november elején tették közzé a 2015. január 1-jétől érvényes tarifáikat. A kötelező átlagdíjak a MABISZ legfrissebb statisztikái szerint az idei év első kilenc hónapban gyakorlatilag stagnáltak. 2014 első kilenc hónapjában a kgfb-átlagdíj 20 094 forint, egy évvel korábban 19 140 forint volt. Ez az adat azonban mind a közel 4,2 millió gépjármű díját tartalmazza – köztük a magasabb kgfb-díjú vontatókat, tehergépjárműveket, buszokat stb. A személygépjárművek kgfb-átlagdíja ennél jóval alacsonyabb, évi 13-14 ezer forint. A magyarországi kgfb-átlagdíj messze elmarad a többi uniós országétól: Belgiumban 306 euro, Cipruson 171 euro, Németországban 228 euró, Görögországban 267 euro, Romániában 115 euro az éves átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj.

A biztosítók díjtarifáira továbbra is jellemző a korábbi kedvezménystruktúra. A legtöbb biztosítónál díjkedvezmény kapható az e-kommunikáció, a csekkes befizetést helyettesítő banki átutalás vagy csoportos beszedési megbízás választása, illetve az éves díjfizetés vállalása esetén. Díjkedvezményt kapnak az egyes foglalkozási ágakat űzők, egyes szakmai szervezetekhez, szakszervezetekhez, egyes cégcsoportokhoz tartozók, illetve a mozgássérült igazolvánnyal rendelkezők.

Néhány új kedvezmény is megjelent a tarifatáblázatokban: ilyen a kerékpárra is érvényes felelősségbiztosítás, illetve az együttkötési kedvezmények kibővített köre: az idei évtől nemcsak a casco és/vagy a lakásbiztosítás, hanem például életbiztosítási együttkötés után is olcsóbb lehet a kötelező. Emellett a Magyar Orvosi Kamara, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjai díjkedvezményre jogosultak az egyik biztosítónál, illetve újdonság még az egyik biztosító pénzügyi szolgáltató partnerénél nyitott bankszámlacsomag, illetve nyugdíjasszámla-csomag nyitása esetén kapható díjkedvezmény.

Hasznos eszköze az idei évben is az összehasonlításnak, a díjak és a kedvezmények ellenőrzésének a MABISZ Díjnavigátora. A szövetség hitelesített kalkulátora egyedi eszköze a fogyasztóvédelemnek: az itt szereplő tarifákat és az összes elérhető kedvezményt a biztosítók előzetesen ellenőrizték, tesztelték, és írásban jóváhagyták. A MABISZ Díjnavigátorában szereplő adatok így minden esetben hiánytalanok és pontosak.

A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,167 millió jármű 52 százaléka, 2,167 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A 4,167 millió járműből 2,691 millió személyautó – az összes jármű 53,24 százaléka – van magánszemélyek tulajdonában. Közülük 1,433 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, esetükben kerülhet sor évfordulós biztosítóváltásra. A magánszemélyek tulajdonában álló autók többsége – 38,7 százaléka – B10-es kategóriájú, míg A0-s kategóriájú a személygépjárművek 11,64 százaléka.

Utasbiztosítás: extra kockázat – télből nyárba


Utasbiztosítás: extra kockázat – télből nyárba

2014.12.15.

Szezonja van az egzotikus utazásoknak, novembertől-márciusig megugrik a tengerentúli nyaralások száma. Ezek az utak azonban hordoznak olyan extra kockázatokat, amelyek egy közeli úti cél esetén fel sem merülnek. Fontos, hogy az utasok előre felkészüljenek a váratlan helyzetekre: az elővigyázatosság és az utasbiztosítás megkötése együtt jelenthet biztonságot – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az idei év végéig a külföldre utazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek. Ehhez jelentősen hozzájárulhatnak azok az egzotikus utak, amelyek a téli hónapokban egyre népszerűbbek. Sokan választják ebben az évszakban a külföldi kikapcsolódást, azon belül is azokat a távoli desztinációkat, ahol ilyenkor is nyár van. Thaiföld, Mexikó, Kuba vagy az Indonéz szigetvilág ilyenkor is népszerű, ezek az utak azonban jelentős kockázatokat is hordozhatnak. Elsősorban egészségügyi kockázatokat, de a többszörös átszállás megnöveli a poggyászok késedelmes megérkezésének vagy elkeveredésének kockázatát is.

A 8-10, vagy akár 10-15 órás repülőutak komolyan megterhelik a vérkeringést, ezért a vénás kockázatok, például a trombózis-kialakulásának veszélye magasabb ilyenkor, amely ráadásul az esetleges bekövetkezés esetén azonnali kórházi beavatkozást igényel. Az időeltolódással járó koncentrációs zavarokra szintén érdemes odafigyelni, de az egzotikus ételek, az ivóvíz minősége, illetve a higiénés körülmények is jelenthetnek problémát az európai utasok számára.

Magasabb a tengerentúli utazások esetén a poggyászok elkeveredésének kockázata is: a többszöri átszállás miatt ugyanis nagyobb eséllyel téved el egy-egy bőrönd a nemzetközi repülőtereken. „A tengerentúlra utazóknak érdemes – az alapcsomagokban is megtalálható poggyászbiztosítás helyett, illetve mellett – olyan biztosítást választaniuk, amely a poggyászkésedelemre is fedezetet nyújt, valamint magasabb limitekkel, és egyéb kiegészítő modulokkal rendelkezik.” – hívja fel a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Fontos része az utasbiztosításoknak az asszisztencia-szolgáltatás, amely annál nagyobb segítség lehet, minél távolabb tölti pihenőidejét az ügyfél. Baj esetén óriási segítség a ma már minden utasbiztosítás részeként nyújtott asszisztencia, amellyel a nap 24 órájában magyar nyelven kérhető segítség, a biztosítással kapcsolatos ügyintézés mellett az általános információszolgáltatásban is.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása” – emlékeztet rá Horváth Péter.

2013-ban a teljes utasbiztosítási díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, 6,5 százalékkal volt több, mint a 2012. évi 9,5 milliárd forint.

Utasbiztosítás: a síelés komoly kockázatot jelenthet


Utasbiztosítás: a síelés komoly kockázatot jelenthet

2015.01.26.

Miközben az év első hónapjaiban a magyarok közül is sokan utaznak el síelni, a néhány napos kiruccanásokra gyakran felejtenek el utasbiztosítást kötni. Pedig a síelés veszélyes sport, és igen sokba is kerülhet: akár egy kisebb baleset egészségügyi és mentési költsége is több száz, akár több ezer euróba kerülhet – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Bár a január és március közötti időszakban évről évre sokan utaznak ki honfitársaink közül egy-egy hosszú hétvégére síelni valamely szomszédos országba, a téli hónapokban mégsem növekszik az 1-3 napos, jellemzően hétvégi utazásokra kötött utasbiztosítások száma. Ennek alapján feltételezhető, hogy azok közül, akik csak egy hosszú hétvégére ugranak ki síelni, kevesen kötnek biztosítást.

Mindez óriási kockázatot jelenthet számukra, legyen szó a balesetről, egy hirtelen megbetegedésről, a sífelszereléssel kapcsolatos kockázatról vagy az autó meghibásodásáról. „E kockázatok lefedezése utasbiztosítással elhanyagolható tétel egy sí utazás költségvetésében, hiszen jelenleg az utasbiztosítás piaci átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta. Az utóbbi, magasabb árfekvésű biztosítások már gyakorlatilag térítési limit nélkül fedezi az egészségügyi ellátásokat” – mutat rá Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A legjelentősebb kockázat a baleseti kockázat a síelésnél, ezért arra külön érdemes odafigyelni, hogy egy alap utasbiztosítás milyen fedezeteket és szolgáltatásokat nyújt a téli sportokra. Az egészségügyi ellátás költsége mellett egy speciális – hegyi mentés 20 000 és 200 000 forint közötti összeget tesz ki Ausztriában, Olaszországban vagy Franciaországban, a helikopteres mentés ugyanezekben az országokban 1 és 2 millió forint közötti összeget tesz ki. A mentőautóval történő hazaszállítás Ausztriából 100 ezer és 300 ezer, Franciaországból 300 ezer és 500 ezer, Olaszországból 300 ezer és 800 ezer forint közötti összegbe kerül. A kórházi ellátás napi költsége – a vizsgálatoktól és a szükséges műtétektől függően – 100 ezer és 1 millió forint között szóródik az említett országokban.

„Tapasztalataink szerint a hazai síelők többsége nincs tisztában azzal, hogy mekkora kockázatot is vállal, ha sí biztosítás nélkül indul útnak” – jelentette ki a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Fontos lehet a felszerelésre választott fedezet is, hiszen a mai sílécek és kiegészítők szintén több százezer forintba kerülhetnek, amelyek pótlása vagy javíttatása szintén nem olcsó. Érdemes tájékozódni, hogy a választott utasbiztosítás milyen limitekig nyújt fedezet az ilyen típusú károkra.

A gépjárműre kötött assistance kiegészítő biztosítások elhanyagolható tételt jelentenek ahhoz képest, hogy mekkora költséget jelenthet külföldön egy autó elszállítása és javíttatása. Az autós assistance biztosítások tartalmazhatják a helyszíni javítás mellett a szervizbe vontatás, az alkatrész-csere, vagy akár – például ha az azonnali javítás nem megoldható vagy várni kell az alkatrész beszerzésére – a szállás költségét is. Az assistance cég megszervezi a segítségnyújtást, illetve az autós a nap 24 órájában kérhet segítséget és saját anyanyelvén folyamatos kapcsolatot tarthat fenn a segítségnyújtóval.

Ennek ráadásul kiemelt jelentőséget adhat az a tény, hogy a magyarországi gépjárműpark átlag életkora tíz év fölött van, ami sok esetben a rendszeres szervízelés mellett is fokozottabb kockázatot jelent egy hosszabb utazás során. Az országúti meghibásodás nem ritka, ilyen esetekben pedig az autós assistance szolgáltatás jelent segítséget a gépjárműtulajdonosok számára.

„Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, reményeink szerint fontos hatása van. Különösen fontos ez, ha téli sportokat űzünk külföldön, hiszen ez a program extrém magas baleseti kockázattal is jár.” – hívja fel a figyelmet Horváth Péter.

Sí-biztosítás: Egyre gyakoribbak a felelősségi károk


Sí-biztosítás: Egyre gyakoribbak a felelősségi károk

2016.01.28.

Egy külföldi síelés során nem elég csak arra figyelemmel lenni, hogy a család minden tagja és az autó is biztosítva legyen, mindenképpen érdemes olyan biztosítást kötni, ami felelősségbiztosítási elemet is tartalmaz – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek, illetve az azzal kapcsolatos károk miatt.

Ha síelés, snowboardozás vagy szánkózás a külföldi utazásunk célja, arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ha mi okozunk másoknak sérülést vagy teszünk mások tulajdonában kárt, a biztosítás erre is fedezetet nyújtson. Abban az esetben, ha valaki a sípályán okoz balesetet, akkor az általa okozott sérülésekért és károkért anyagi felelősséggel tartozik, perelhetővé válik. Egy elveszített pert követően a károkozónak meg kell téríteni a balesetet szenvedett fél számára a munkából való kiesés miatti elmaradt jövedelmét, a károsult felszerelésében okozott anyagi kárt, az eljárási költségeket, valamint a jogi képviselet díját is.

„Egy ilyen kártérítési ügy jelentős tétel lehet, akár a több millió forintot is elérheti” – hangsúlyozza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A közelmúltban történt, hogy Ausztriában egy magyar síelő balesetet okozott. Az általa okozott kárért a tőle követelt összeg elérte a 25 ezer eurót, azaz a közel 8 millió forintot. A síelő nem rendelkezett utasbiztosítással, így azt saját zsebből – hitelből! – kellett az összeget kifizetnie.

„Egyre többször találkozunk hasonló esetekkel, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felelősségi kockázat egyre fontosabb eleme az utasbiztosításoknak. Szövetségi szinten azt tudjuk javasolni, hogy aki síelni vagy snowboardozni/szánkózni megy valamely külföldi országba, fordítson külön figyelmet arra, hogy biztosítása tartalmazza a felelősségbiztosítást is” – összegez Horváth Péter. Az utasbiztosítások átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta, egy „középkategóriás” utasbiztosításban általában már szerepel a felelősségi elem is.

Szakértői becslések szerint a külföldre utazók csupán mintegy 35-40 százaléka köt utasbiztosítást, a külföldön sporttevékenységet végzők, kiváltképp a síelők ennél szerencsére nagyobb arányban.

A hazai utasbiztosítási piacon 14 magyarországi székhellyel rendelkező szereplő tevékenykedik. 2014-ben 10,38 milliárd forint díjbevételt értek el a cégek, 2013-ban 10 milliárd, 2012-ben 9,5 milliárd forintot.

Indul az utazási szezon: lassú növekedés az utasbiztosítási piacon


Indul az utazási szezon: lassú növekedés az utasbiztosítási piacon

2015.06.16.

Az utazási kedv növekedésével az utasbiztosítási piacon is lassú növekedés mutatkozik: az utasbiztosításokból befolyó díjbevételek 2015 első negyedévében 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi, hasonló időszakban mért bevételeket – jelentette be Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

2015 első negyedévében az utasbiztosítások értékesítéséből 2,44 milliárd forint folyt be a társaságokhoz, ami 8,3 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi időszakban elért 2,25 milliárd forint. 2014-ben az utasbiztosítási piac 2,5 százalékkal bővült: a 2013-as, 10,15 milliárd forintos díjbevétel 10,39 milliárdra emelkedett.

Továbbra is kiemelkedően erős a klasszikus értékesítési csatornák szerepe az utazásbiztosítások értékesítésében, de folyamatosan növekszik az online kötések száma is. Az okos telefonon és tableten keresztül is elérhető felületeknek köszönhetően egyre többen választják ezt a biztosításkötési módot. Új értékesítési csatornák is megjelentek, igény esetén már egyes ATM-eknél, illetve csekk-befizető automatáknál is lehetőség nyílik az utasbiztosítás megkötésére.

Egy nemzetközi felmérés szerint az Európai Unió 28 tagállamában a felnőtt lakosság 75 százaléka internetezik, és több mint 60 százaléka vásárol is az interneten keresztül. A kutatásból többek között az is kiderül, hogy Magyarországon a vásárlások 35 százaléka, a biztosításkötéseknek pedig 26 százaléka történik a világhálón keresztül.

A 15, Magyarországon utasbiztosítást értékesítő biztosítótársaságnál igen sokféle módozat érhető el, így nem egyszerű a választás. Mik azok a legfontosabb szempontok, amelyek alapján a számunkra leginkább megfelelő biztosítást tudjuk kiválasztani?

„Mindenekelőtt az úti célt, valamint a kinntartózkodás hosszát kell figyelembe vennünk. Egy hosszabb, tengerentúli utazásnál mindenképpen érdemes nagyobb összegű szolgáltatást nyújtó biztosítást választanunk. Emellett fontos szempont a külföldön végzett sporttevékenység jellege, valamint – repülőgépes utazásoknál – az átszállások száma, illetve a poggyász értéke is” – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter.

Az adatok szerint, míg a magyarok 2013-ban összesen 513 712 millió forintot költöttek el a külföldi utazásaik során, addig 2014-ben ez a szám már elérte az 579 252 millió forintot. Az adatok továbbá azt mutatják, hogy a tavalyi évben a külföldön eltöltött napok száma átlagosan 3-4 nap volt, ez idő alatt fejenként átlagosan 217 500 forintot költöttek szállásra. A napok száma idén várhatóan már elérheti az 5-6 napot is, és ehhez kapcsolódóan – az eddigi adatok szerint – a szállásköltség is növekedhet, átlagosan 262 000 forint körül alakul.

„Annak ellenére, hogy folyamatos növekedés látszik az online kötések számában, még mindig fontos értékesítési csatorna az utazási iroda. A biztosítás egy kapcsolt szolgáltatás az utazásokhoz és a repülőjegy-vásárláshoz, másrészről komoly előnyt jelent a szaktanácsadás, amit az utazási iroda munkatársaitól kaphatnak meg az érdeklődők” – jelentette ki Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke.