Kockázati és Baleseti biztosítások


Kockázati és Baleseti biztosítások

A kockázati biztosítások a mindannyiunkat érintő alapvető kockázatokra nézve tartalmaznak védelmet, amely alapján a biztosító kockázatot visel, és szerződés szerint szolgáltatást teljesít a haláleseti, baleseti, vagy betegségi esemény kapcsán.

A biztosító halálesetnél jellemzően a túlélő hozzátartozók (mint kedvezményezettek) számára teljesít szolgáltatást, ezzel anyagi szempontból enyhítve megnehezült élethelyzetükön. Múlékony sérülést okozó baleset, vagy pl. kisebb nagyobb betegség esetén a biztosító szolgáltatása a felmerülő egészségügyi ellátás költségeinek megtérítésével, vagy pl. a rehabilitációs költségek megfizetésével a mihamarabbi gyógyulást, a munkába való korábbi visszatérést segíti elő. E mellett elérhetőek asszisztencia szolgáltatások is, melyek kézzelfogható segítséget nyújthatnak a felépülés során a balesetet szenvedetteknek. Ilyen szolgáltatás lehet a járóbeteg-szakellátás, a gyógytorna vagy a vizsgálatok megszervezése.

Ezek a biztosítások a munkavállaló oldaláról az egyén és a család nagyobb biztonságát szolgálják, míg a munkáltató oldaláról igen kedvező költségjellemzőkkel a munkavállalói lojalitást erősíthetik.

MABISZ: Figyelmesen válasszunk úticélt az üdüléshez!


MABISZ: Figyelmesen válasszunk úticélt az üdüléshez!

2011.02.14.

Utazás előtt érdemes informálódni, s megnézni, hogy a célország nem szerepel-e az utazásra nem javasolt országok listáján a Külügyminisztérium honlapján. A veszélyeztetett kategóriába sorolt térségekben az infrastruktúra esetleges összeomlásakor még egy banális egészségügyi probléma is igen nehéz helyzetbe hozhatja az oda utazót – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az Egyiptomban zajló események miatt a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma az afrikai országot „az utazásra nem javasolt, valamint fokozott biztonsági kockázatokat rejtő utazási célországok és térségek” kategóriájába sorolta át. A veszélyeztetett területekre történő utazás közvetlen veszélyt jelenthet az oda utazóra. Emellett több tekintetben is közvetett veszélynek is ki vannak téve az odautazók – hívja fel rá a figyelmet a MABISZ. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az infrastruktúra – a közlekedés, az egészségügyi ellátás, a telefonösszeköttetés stb. – összeomlásával, a gyógyszerekhez való hozzájutás ellehetetlenülésével a biztosítók nem tudják ellátni az assistance szolgáltatás vállalásából fakadó feladataikat. Az extrém körülmények igen gyakran lehetetlenné teszik magát a segítségnyújtást – az assistance szolgáltatást – akár egy olyan banális egészségügyi probléma jelentkezésekor is, mint egy elcsúszás miatti bokaficam.

A szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy az állampolgárok különös körültekintéssel készüljenek fel utazásaikra, tanúsítsanak fokozott elővigyázatosságot az utazás idején, illetve lehetőség szerint, a körülmények javulásáig halasszák utazásukat későbbre. Ezt járványveszély, háborús, illetve polgárháborús fenyegetettség, terrorista támadások veszélye, bizonytalan belpolitikai helyzet vagy más rendkívüli körülmény indokolhatja.

Az utasbiztosítások mindegyike tartalmaz assistance-szolgáltatást is, melynek lényege, hogy baj esetén az ügyfél a nap 24 órájában segítséget kaphat – magyar nyelven. Ez a segítség rosszullét, baleset esetén a megfelelő orvosi segítség helyszínre küldésétől a gépkocsi elromlása esetén a legközelebbi szerviz címének megadásáig vagy ellopott iratok esetén a szükséges tennivalók, telefonszámok közvetítéséig bármi lehet.

Ha bankkártyánkhoz kapcsolódó utasbiztosítással rendelkezünk, érdemes utazás előtt ellenőrizni az egyes biztosítási eseményekhez kapcsolódó limiteket. A bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítások nagyobbik része alacsonyabb biztosítási limitet tartalmaz, esetleg csak Európán belüli utazásra szól a kockázatvállalás stb. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) éppen ezért azt javasolja, hogy a kiutazás előtt mindenki alaposan tanulmányozza át utasbiztosítása szerződési feltételeit is, s mindenképpen fogadja meg a Külügyminisztérium ajánlásait.

Mezőgazdasági biztosítás: a kárenyhítő juttatás miatt is érdemes kötni


Mezőgazdasági biztosítás: a kárenyhítő juttatás miatt is érdemes kötni

Idén ismét támogatott biztosításokkal csökkenthetik kockázataikat a gazdák

2012.05.14.

Az idei évtől minden termelőnek érdemes csatlakoznia a mezőgazdasági biztosítások új, kétpilléres rendszeréhez, hiszen 2012-től ismét díjtámogatással köthetőek egyes agrárbiztosítások. Bármilyen mezőgazdasági biztosítás megléte esetén, ha kár keletkezik, a gazdák a megítélt kárenyhítési juttatás teljes összegére jogosultak lesznek.

A jogszabályok szerint a termelők május 15-ig csatlakozhatnak – az egységes kérelem benyújtásával – a kárenyhítési rendszerhez. Ezt követően még csaknem egy hónapig, június 11-ig minden gazdának lehetősége van a már benyújtott egységes kérelem módosítására. Az idei évben tehát június 11-e a legutolsó határidő, ameddig igényelhetik a gazdák biztosításuk díjtámogatását, amit pedig az új támogatási rendszer adottságai miatt több okból sem érdemes elmulasztani.

A kárenyhítési rendszerhez való csatlakozással a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére jogosultak lesznek azok a gazdák, akik mezőgazdasági biztosítást kötnek; támogatott konstrukció esetén annak díjára a biztosítási díj legfeljebb 65 százalékáig díjtámogatás is igényelhető. Mindezek mellett az átalakított rendszerben a biztosítás kockázati köre is kiszélesedett, így 2012-től olyan fedezeteket is tartalmaz – felhőszakadás, tavaszi fagy, aszály -, amelyek korábban nem voltak biztosíthatók.

Az idei évtől a korábbiaknál is érdemesebb mezőgazdasági biztosítást kötni minden gazdálkodónak, hiszen amellett, hogy díjuk a támogatás miatt olcsóbb lehet, kétszer akkora kárenyhítő juttatásra lesznek jogosultak azokhoz a gazdákhoz képest, akik nem rendelkeznek mezőgazdasági biztosítással.

„Az új, két pillérre épülő mezőgazdasági kockázatkezelés erősíti a termelők öngondoskodási hajlandóságát, miközben a támogatás bevezetésével jelentős díjterhektől mentesíti a gazdálkodókat.” – hangsúlyozza Füzesi Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. „Az új rendszer beindítása hosszabb távon jótékony hatással lehet a mezőgazdasági biztosítások elterjedtségére is, hiszen általa a termelők szélesebb köre kerülhet biztosítási védelem alá.”

Kétpilléres rendszer – számokban

2012-ben az I. pillér, vagyis a kárenyhítési alap által nyújtott keret összege 8 milliárd forint. Ez az összeg felerészben a tagi befizetésekből, felerészben az állami támogatásokból származik.

A II. pillért jelentő, a mezőgazdasági biztosítás díjtámogatására fordítható összeg 9,33 millió euró, amely uniós forrásból áll rendelkezésre. A díjtámogatás mértéke nem haladhatja meg az éves díj 65 százalékát.

Szállítmánybiztosítás: közös érdek a kockázatok porlasztása


Szállítmánybiztosítás: közös érdek a kockázatok porlasztása

2014.05.13.

A fuvarozási bűncselekmények 2013-ban 8,2 milliárd euró – 2500 milliárd forint – veszteséget okoztak az Európai Unióban, ami több mint a teljes magyarországi biztosítási piac éves díjbevételének háromszorosa. A fuvarozási láncolatban résztvevők közös felelőssége a megelőzés és a biztosítás, utóbbi a szállítmányozási, illetve a CMR (nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás) biztosításból áll össze – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) keddi sajtótájékoztatóján.

Az összetett, és sok esetben bonyolult közúti fuvarozási folyamat kockázatai a megfelelő szabályozási keretek betartásával és a biztosítási fedezetek megteremtésével minimálisra csökkenthetők. Egy fuvar biztonsági költsége a rakomány értékéhez képest a legtöbb esetben elenyésző, mintegy százezer forint körüli összeg.

Technikailag ez egy jó minőségű plomba, illetve zár vagy lakat beszerzését jelenti, valamint egy GPS működtetését, amely akár online útvonalfigyelésre is alkalmas. Az eszközvédelmen túl a gépkocsivezető személyére vonatkozó előírások betartása szükségszerű. „Igen egyszerű technikai megoldásokra lenne csak szükség, amelyek használatával jelentősen csökkenthetők a kockázatok” – magyarázza Papp Róbert, a Magyar Biztonsági Fórum ügyvezetője.

A megelőzést szolgálja a folyamatszabályozás és a megfelelő biztonsági zárak használata, ezen túl pedig lényegi elem a megfelelő biztosítás megléte is. „Ezek megoszlása a gyakorlati tapasztalatok szerint eltérő: míg a nyugat-európai országokban a szállítmánybiztosítás megkötése az általános, addig Magyarországon kevesebb biztosítást kötnek, viszont több biztonsági intézkedést tesznek, igaz gyakran nem a megfelelő eszközzel és nem a megfelelő módon” – teszi hozzá a szakember.

A MABISZ adatai szerint a tavalyi év végén a szállítmánybiztosítási szerződések száma megközelítette a 25 ezret, a szállítmánybiztosításokból befolyó éves díj pedig körülbelül 4,4 milliárd forintot tett ki. A becslések szerint a magyar szállítmányok nyugat-európaihoz hasonló arányú biztosítottsága esetén az éves állománydíj megközelíthetné a 10 milliárd forintot, a szerződésszám pedig a jelenleginél lényegesen magasabb lehetne.

„Jelentős problémákat vet fel az alulbiztosítottság is. Amellett, hogy a magyarországi szállítmányok jelentős része nem rendelkezik megfelelő szállítmánybiztosítással, s amelyek rendelkeznek is ilyennel, azokra sem a megfelelő fedezetre kötnek biztosítást. A szállítók gyakran csak arra figyelnek, hogy valamiféle minimális biztosítási fedezettel rendelkezzenek”- fejti ki Harkai Krisztián, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Szállítmánybiztosítási Bizottságának elnöke. „Óriási a verseny a fuvarozói piacon, így a biztosítási díj is olyan tétel, amely gyakran esik áldozatául a költségcsökkentésnek.”

Nyugat-Európában előfeltétele a megbízó és a fuvarozó együttműködésének, hogy az utóbbi a megfelelő biztosításról fedezetigazolást tudjon bemutatni, ezzel szemben a magyar piacon ez egyáltalán nem általános. „Itthon is elvárható lenne ugyanez, ha egy több 10, vagy akár 100 millió forint értékű rakománnyal indul útnak egy szállítmányozó, ráadásul ezt gyakran több helyen, több alkalommal át is rakják a szállítási folyamat során.” – véli Harkai Krisztián.

Az edukáció és tájékoztatás szerepe kiemelkedő fontosságú, hiszen a megfelelő biztosítottsági védelem megteremtése a fuvarozási láncolatban résztvevő szereplők közös érdeke. A szállítmányozási, illetve megfelelő CMR-biztosítással rendelkező fuvarozók és a megrendelői oldal kockázatai minimálisra csökkenthetők, a biztosítási díj pedig lényegesen alacsonyabb lehetne, ha az érintett piaci szereplő rendelkezik a megfelelő védelmi eszközökkel, és bizonyíthatóan eleget tesz a szabályozási követelményeknek.

Utasbiztosítás: a síelés komoly kockázatot jelenthet


Utasbiztosítás: a síelés komoly kockázatot jelenthet

2015.01.26.

Miközben az év első hónapjaiban a magyarok közül is sokan utaznak el síelni, a néhány napos kiruccanásokra gyakran felejtenek el utasbiztosítást kötni. Pedig a síelés veszélyes sport, és igen sokba is kerülhet: akár egy kisebb baleset egészségügyi és mentési költsége is több száz, akár több ezer euróba kerülhet – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Bár a január és március közötti időszakban évről évre sokan utaznak ki honfitársaink közül egy-egy hosszú hétvégére síelni valamely szomszédos országba, a téli hónapokban mégsem növekszik az 1-3 napos, jellemzően hétvégi utazásokra kötött utasbiztosítások száma. Ennek alapján feltételezhető, hogy azok közül, akik csak egy hosszú hétvégére ugranak ki síelni, kevesen kötnek biztosítást.

Mindez óriási kockázatot jelenthet számukra, legyen szó a balesetről, egy hirtelen megbetegedésről, a sífelszereléssel kapcsolatos kockázatról vagy az autó meghibásodásáról. „E kockázatok lefedezése utasbiztosítással elhanyagolható tétel egy sí utazás költségvetésében, hiszen jelenleg az utasbiztosítás piaci átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta. Az utóbbi, magasabb árfekvésű biztosítások már gyakorlatilag térítési limit nélkül fedezi az egészségügyi ellátásokat” – mutat rá Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A legjelentősebb kockázat a baleseti kockázat a síelésnél, ezért arra külön érdemes odafigyelni, hogy egy alap utasbiztosítás milyen fedezeteket és szolgáltatásokat nyújt a téli sportokra. Az egészségügyi ellátás költsége mellett egy speciális – hegyi mentés 20 000 és 200 000 forint közötti összeget tesz ki Ausztriában, Olaszországban vagy Franciaországban, a helikopteres mentés ugyanezekben az országokban 1 és 2 millió forint közötti összeget tesz ki. A mentőautóval történő hazaszállítás Ausztriából 100 ezer és 300 ezer, Franciaországból 300 ezer és 500 ezer, Olaszországból 300 ezer és 800 ezer forint közötti összegbe kerül. A kórházi ellátás napi költsége – a vizsgálatoktól és a szükséges műtétektől függően – 100 ezer és 1 millió forint között szóródik az említett országokban.

„Tapasztalataink szerint a hazai síelők többsége nincs tisztában azzal, hogy mekkora kockázatot is vállal, ha sí biztosítás nélkül indul útnak” – jelentette ki a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Fontos lehet a felszerelésre választott fedezet is, hiszen a mai sílécek és kiegészítők szintén több százezer forintba kerülhetnek, amelyek pótlása vagy javíttatása szintén nem olcsó. Érdemes tájékozódni, hogy a választott utasbiztosítás milyen limitekig nyújt fedezet az ilyen típusú károkra.

A gépjárműre kötött assistance kiegészítő biztosítások elhanyagolható tételt jelentenek ahhoz képest, hogy mekkora költséget jelenthet külföldön egy autó elszállítása és javíttatása. Az autós assistance biztosítások tartalmazhatják a helyszíni javítás mellett a szervizbe vontatás, az alkatrész-csere, vagy akár – például ha az azonnali javítás nem megoldható vagy várni kell az alkatrész beszerzésére – a szállás költségét is. Az assistance cég megszervezi a segítségnyújtást, illetve az autós a nap 24 órájában kérhet segítséget és saját anyanyelvén folyamatos kapcsolatot tarthat fenn a segítségnyújtóval.

Ennek ráadásul kiemelt jelentőséget adhat az a tény, hogy a magyarországi gépjárműpark átlag életkora tíz év fölött van, ami sok esetben a rendszeres szervízelés mellett is fokozottabb kockázatot jelent egy hosszabb utazás során. Az országúti meghibásodás nem ritka, ilyen esetekben pedig az autós assistance szolgáltatás jelent segítséget a gépjárműtulajdonosok számára.

„Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, reményeink szerint fontos hatása van. Különösen fontos ez, ha téli sportokat űzünk külföldön, hiszen ez a program extrém magas baleseti kockázattal is jár.” – hívja fel a figyelmet Horváth Péter.

Harmadik éve, ha lassan is, de nő a hazai biztosítási piac


Harmadik éve, ha lassan is, de nő a hazai biztosítási piac

2016.03.03.

A terrortámadásokat megelőzni nem mindig tudjuk, de a kockázatokat megfelelő elővigyázatossággal jelentősen mérsékelhetjük. Azok az utasok, akik rendelkeznek utasbiztosítással, minden segítséget megkapnak, ha egy ilyen sajnálatos esemény helyszínén tartózkodnak, és esetleg sérülést szenvednének – jelentette ki Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

2015-ben 2,5 százalékkal, 871,3 milliárd forintra növekedett a hazai biztosító társaságok díjbevétele. A nem életbiztosítások területén bővülést, míg az életbiztosítási üzletágban csökkenést mutatnak a számok – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2015. évi előzetes adatokat csütörtökön.

2015-ben – a korábbi évek tendenciájához hasonlóan – a nem életbiztosítások díjbevételének növekedése húzta a piacot. Örvendetes, hogy a nem életbiztosítási üzletágon belül szinte minden részpiacon enyhe bővülés mutatkozott. Kismértékben ugyan, de növekedtek a vagyonbiztosítási – a tűz- és elemi kockázatokból, az „egyéb vagyoni kockázatokat” lefedő biztosításokból származó – bevételek. Ugyancsak jó hír, hogy az elmúlt egy évben mintegy 2,5 milliárd forintos díjbevétel-növekedés mutatkozott az egészségbiztosítások területén is.

Bővülés látható a két nagy gépjármű-biztosítási területen, mind a casco, mind pedig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) piacán. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások területén jelentős volumennövekedés látszik: a 2014. év végihez képest közel 95 ezerrel kezeltek több kgfb-szerződést a biztosítók, mint egy évvel korábban. Ebben az adatban már szerepet játszik a gépjárműértékesítés megugrása is, de a növekedést táplálta az is, hogy 2015-ben csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma. Az üzletág 2015. évi, 107 milliárd forintos díjbevétele ugyanakkor még mindig alatta marad a 2009. évi 125 milliárd forintos összpiaci kgfb-díjnak.

A másik gépjármű-üzletágban, a casco-piacon is mutatkozott némi bővülés: a szerződések száma az egy évvel korábbi 812 ezerről 821 ezer darabra nőtt 2015-ben, az üzletágból befolyó díjbevétel pedig 64,1 milliárdról 69 milliárd forintra emelkedett. Ugyanakkor látszik, hogy a hazai gépjárműállománynak továbbra is csupán töredéke rendelkezik casco-biztosítással. A hazai gépjárműpark átlagéletkora mára már meghaladja a 13 évet, s az idősebb gépkocsikra általában ritkábban kötnek vagyonbiztosítást tulajdonosaik.

A teljes piac 871,3 milliárd forintos díjbevételének nagyobbik része, 441,5 milliárd forint származott az életbiztosítási piac bevételeiből, az életbiztosítási díjbevétel 2,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az első pillantásra kedvezőtlen folyamat mögött azonban egy egészséges piaci átrendeződés áll: az egyszeri díjas termékek piaca 12 százalékkal zsugorodott, és a hangsúly inkább a hosszú távú ügyfél-megfontolást sejtető, folyamatos díjas termékek irányába tolódott el.

A folyamatos díjas életbiztosítási piac bővülésében kiemelkedő szerepe volt az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosításoknak: 2014-ben 11,6 milliárd, tavaly pedig már 29 milliárd forint folyt be ezekre a biztosításokra.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint hosszú évek óta először pozitív, 28,3 milliárd forintos eredmény mutatkozott a szektor biztosítástechnikai eredményét illetően. Ugyancsak a jegybanki adatok tanúsága szerint tovább növekedett az állampapírok szerepe a biztosítói befektetések körében: 2015 végén a szektor 1034 milliárd forintot fektetett közvetlenül állampapírba, míg a közvetett állampapírbefektetések összege elérte az 1220 milliárd forintot.

Jelentősen átalakítja a biztosítási piacokat a klímaváltozás


Jelentősen átalakítja a biztosítási piacokat a klímaváltozás

2016.11.30.

Alapvetően alakítja át a világ biztosítási piacait a klímaváltozás, ami ráadásul sokkal hamarabb következik be, mintsem azt gondolnánk – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) múlt heti, VII. Biztosítási konferenciáján.

A Magyar Biztosítók Szövetsége „Környezettudatosság, fenntartható fejlődés – a klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra” címen megrendezett konferenciája előadásainak tanúsága szerint lényegében mindegy, kinek adunk igazat a klímaváltozást övező vitákban: a statisztikák ugyanis egyértelműen jelzik az éghajlatváltozás trendjét, függetlenül attól, hogy az az emberi tevékenység következtében, vagy természetes folyamat eredményeképpen történik. Az elmúlt évek rendkívülinek számító időjárási eseményeivel számolnunk kell a jövőben is, ráadásul a területileg egyre jobban koncentrálódó ipari és mezőgazdasági tevékenység következtében egyre súlyosabb károk következhetnek be.

„A klímaváltozás nem veszi figyelembe az országhatárokat, holott a biztosítási gyakorlat Európa-szerte is esetenként igen eltérő a természeti csapások előfordulását, azok kezelését illetően” – jelentette ki Thomas Hlatky klímakutató, a Grawe viszontbiztosítási ágazatának igazgatója a konferencián. Ezeknek az eltéréseknek elsődleges oka, hogy az egyes országok igen sokféle fenyegetéssel néznek szembe, alig akad olyan közös nevező, amelynek mentén hatékonyabb védelmet biztosító szabályozási környezetet, egységes gyakorlatot lehetne kialakítani.

„A közös pont egyben leginkább az egyik legnagyobb probléma is: a leggyakoribb káresemények gyakran biztosíthatatlanok, a ritkábban előforduló kártípusok biztosításának díját pedig a piaci verseny gyakran a finanszírozhatatlanságig leszorítja” – mondja Hlatky. A klímakutató szerint a megoldáshoz a technológia vihet közelebb, nevezetesen a kockázatokat egységes formában megjeleníteni képes, úgynevezett kockázati térképek, melyekre standardizált biztosítási gyakorlat és árképzés épülhet rá. Hasonló megoldásokból már jelenleg is több érhető el a piacon, de ezeket egyelőre csak lokálisan használják a biztosítók.

Kerekes Antal, a PricewaterhouseCoopers Magyarország partnere szerint a technológiai robbanásnak köszönhetően a biztosítók előtt először nyílik meg a lehetőség, hogy ügyfeleik kockázatait hatékonyan csökkenteni tudják. Elég csak az okos eszközökkel összekötött egészség-, vagy a telematikát alkalmazó gépjárműbiztosításokra gondolni. Az ilyen és ehhez hasonló megoldásokból nemcsak a biztosított és a biztosító profitál. Lényegében maga a kockázatcsökkentés is társadalmilag előremutató irányba mozdítja az ügyfelek szemléletét, és egészen új távlatokat nyit meg a biztosítás preventív jellege előtt.