Hónap: 2018 szeptember

MABISZ: síeléshez nem elég az EEK

Posted on | by Lambert Gábor

MABISZ: síeléshez nem elég az EEK

A forint árfolyamváltozására az utasbiztosítás kiválasztásakor is figyelni kell

2012.01.12.

Az Európai Egészségkártya (EEK) többnyire nem nyújt megfelelő megoldást a turistabalesetek esetében, a síelni indulóknak ezért javasolt utasbiztosítást is kötniük – hívja fel a rá figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Januárban és februárban több tízezer magyar látogatja a környező országok sípályáit, és sokan abban a biztos tudatban siklanak a lejtőkön, hogy az Európai Egészségkártya kiváltásával teljes védelmet élveznek. „Fontos tisztában lenni azzal, hogy az EEK birtokában csak olyan szolgáltatóknál lehet igénybe venni az egészségügyi ellátást, amelyek állami tulajdonúak vagy az állammal szerződésben állnak. A magánszolgáltatók által üzemeltetett intézményekben az igénybe vett ellátás költségeit a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Síeléshez érdemes olyan utasbiztosítást kötni, amelynek része a felelősségbiztosítás. A sípályán történt balesetek okozói ugyanis ugyanúgy kötelesek helytállni az általuk okozott kárért – például kötelesek megtéríteni a vétlen sérült jövedelem-kiesését is -, mint a közúti baleseteknél. „Egyik ügyfelünk tavaly egy osztrák sípályán ütközött egy német síelővel, s mivel nem ismerte el vétkességét, bírósági per lett a vége. A bíróság végül 6500 eurónyi kártérítés, illetve perköltség megfizetésére kötelezte a magyar síelőt” – emlékszik vissza egy közelmúltban történt esetre a bizottság elnöke. Tapasztalata szerint az ilyen típusú kártérítési perek egyre gyakoribbak az európai országokban, ezért növekszik a felelősségbiztosítási védelem jelentősége.

A sípályákon gyakori az alkoholfogyasztás, ami jelentősen megnöveli a balesetek kockázatát. „A biztosító csak abban az esetben térít, ha a biztosított véralkoholszintje 0,8 ezrelék alatt van” – hívja fel a figyelmet egy fontos körülményre a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A módozat kiválasztásánál a legfontosabb, hogy mindig szem előtt tartsuk az úti cél, a tevékenységet, amelyet végezni szeretnénk, illetve a célország egészségügyi ellátásának árszínvonalát. A külföldi szolgáltatók ugyanis keményen behajtják az igénybe vett orvosi ellátás költségeit, ha a biztosítás nem nyújt rá fedezetet. Szintén a közelmúltban történt eset, hogy egy amerikai turistaút során történt baleset elszenvedője túl alacsony limittel kötötte meg biztosítását – ami nem fedezte kórházi kezelésének teljes költségét -, ezért az amerikai kórház elárvereztette az „adós” magyarországi házát.

Horváth Péter szerint a limit meghatározásánál fontos figyelembe venni a forint árfolyamát is. A betegség- és balesetbiztosítási szolgáltatások számlái ugyanis euróban vagy dollárban keletkeznek, a biztosítók ajánlatainak többségében pedig forintban szerepel a kifizethető maximális összeg. „A forint jelenlegi árfolyama miatt a biztosítás kiválasztásánál ajánlatos figyelembe venni, hogy a forintban meghatározott összeg ma valójában mintegy 15 százalékkal kisebb, mint korábban” – hívja fel a figyelmet még egy lényeges körülményre Horváth Péter.

A dohányzás akár kétszeres biztosítási díjjal is járhat

Posted on | by Lambert Gábor

A dohányzás akár kétszeres biztosítási díjjal is járhat

Halmozott kockázat esetén kizáró ok is lehet a cigaretta

2012.04.19.

Április elején lejárt a szigorított dohányzási szabályokhoz kapcsolódó türelmi idő. Azok a dohányosok, akiknek sikerül leszokniuk káros szenvedélyükről, nemcsak a folyamatosan dráguló cigaretta árát spórolhatják meg, hanem gyakran megtakarítást érhetnek el egy életbiztosítási szerződés megkötése esetén is – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

E hónap elejétől zárt helyen már sehol nem gyakorolhatják büntetlenül káros szenvedélyüket a dohányosok. A felmérések szerint sokan éppen ezt az alkalmat próbálják meg megragadni arra, hogy leszokjanak a dohányzásról. Ha sikerrel járnak, az nem csupán egészségügyi állapotukat tekintve hoz pozitív eredményt és a dohányzással járó fokozódó kényelmetlenségektől szabadulnak meg, hanem több biztosítónál is alacsonyabb díjjal köthetnek életbiztosítást.

Ahogy egyre inkább bizonyított, hogy a dohányzás milyen sokféle betegség kialakulásában játszik szerepet, a biztosítók egyre gyakrabban alkalmazzák díjeltérítő tényezőként ezt a kockázatot. Egy nem dohányzó ügyfél – e káros szenvedéllyel élő kortársához képest – egyes biztosítóknál akár fele akkora biztosítási díjat fizethet egy kockázati életbiztosításért.

Szélsőséges, de nagyon is létező esetnek számít, ha a szerződő életében több komoly kockázati tényező is fennáll (például a dohányzás mellett túlsúly, kisebb szívproblémák, érrendszeri betegségek stb.). Ilyen esetekben a dohányzás egyenesen kizáró tényező lehet, így a biztosító akár el is utasíthatja az életbiztosítás megkötését.

A dohányzási szabályok szigorításától az egészségügyi szakemberek az aktív dohányzók számának csökkenését várják. Ami az intézkedések biztosítási piacra gyakorolt hatását illeti, közvetlen, rövid távú hatása a biztosításra, így a kockázati életbiztosítások díjbevételi szintjére vélhetően nem lesz. Hosszabb távon azonban már megmutatkozhatnak közvetett hatások, összefüggésben az ügyfelek egészségügyi tudatosságával, öngondoskodási hajlandóságával.

Az életbiztosítási szerződésekre 2011-ben közel 440 milliárd forint folyt be, a szerződések túlnyomó része kockázati és befektetési részt egyaránt tartalmazó, „vegyes” vagy „unit-linked” típusú biztosítási módozat. A piac kevesebb, mint 4 százalékát – alig 17 milliárd forintot – tett ki a „csak” kockázati életbiztosítások díjbevétele. Más európai uniós országok példája alapján azonban okkal remélhető, hogy jelentős növekedés várható e téren a magyarországi piacon.

Forrás: MABISZ

A többség utasbiztosítás nélkül indul útnak

Posted on | by Lambert Gábor

A többség utasbiztosítás nélkül indul útnak

Egynapos kiutazásra a hazai lakosság nem köt biztosítást

2012.05.02.

Bár az utasbiztosítások tavalyi díjbevétele 6,3 százalékos növekedést mutat, a változás azonban nemigen jelenti a lakosság öngondoskodási hajlamának javulását. Továbbra is csupán a külföldre utazók harmada köt elindulás előtt utasbiztosítást. A kiutazások kétharmadát adó, egynapos utak kockázatait pedig nagyon ritkán fedezik biztosítással – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A szövetség adatai szerint az utasbiztosítások díjbevétele 2011-ben érte el ismét a három évvel korábbi szintet. Ugyanakkor a KSH adatai szerint a külföldre látogatók száma tavaly 3,4 százalékkal nőtt, így, a 3,9 százalékos, tavalyi inflációt is figyelembe véve, lényegében szinten maradtak az utasbiztosítási díjbevételek.

Forrás: MABISZ

„Beszédesen szomorú tény, hogy a magyar turistákat ért legsúlyosabb tavalyi buszbalesetben érintett utasok többségének, közel 30 embernek nem volt utasbiztosítása, köztük a tíz elhunyt egyikének sem” – emlékeztet rá Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. Holott egy átlagos utazás költségét alig egy százalékkal növeli csak meg ez a tétel, miközben még az egyszerűbb módozatok is több millió forintos limittel fedezik a leggyakrabban előforduló betegségi és baleseti kockázatokat.”

Forrás: MABISZ

A kiutazások kétharmadát évek óta az egynapos utak teszik ki, ugyanakkor általános tapasztalat, hogy utasbiztosítást az esetek zömében csak többnapos útra kötnek. Ebben szerepe lehet annak is, hogy hosszabb időre általában szervezetten utaznak az emberek, és az utazási irodákban tájékoztatást kapnak a biztosítás szükségességéről.

„Nem szabad figyelmen kívül hagyni az egynapos utak veszélyeit. Egy bevásárló úton vagy a határ menti rokonlátogatás során semmivel sem kisebb a balesetek, rosszullétek esélye, mint egy több napos utazás során” – figyelmeztet Horváth Péter.

Nem veszíthetik el az autósok a bónusz-fokozatukat

Posted on | by Lambert Gábor

Nem veszíthetik el az autósok a bónusz-fokozatukat

Szerdáig be kell érkeznie a díjnak biztosítókhoz

2012.02.27.

E hét közepéig, legkésőbb 2012. február 29-éig be kell hogy érkezzen a biztosító társaságokhoz az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díj aktuális részlete – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Fontos a határidő betartása: a január 1-jei szerződéses évfordulóval rendelkező autósok idei első éves díjrészletének a jogszabály szerint legkésőbb február 29-éig be kell érkeznie a biztosító társasághoz. A biztosítók január 1-jétől ugyan már kockázatban állnak – kár esetén helytállnak -, de a törvény 60 napos türelmi időt ad a díj rendezésére – hívja fel rá a figyelmet a szövetség. Az aktuális díjrészlet mellett természetesen az adott időszakra vonatkozó baleseti adót is be kell fizetniük az autósoknak. Ez utóbbi az éves kgfb-díj 30 százaléka, de legfeljebb napi 83 forint lehet.

2011. július 1-jétől lépett életbe az új bónusz-malusz szabályozás, amely szerint a gépjárművek üzembentartóinak bónusz-malusz besorolását a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer (KKNYR) kezeli és tartja nyilván. Az új rendszer igazi tesztelésére, „csúcsra járatására” a tavaly év végi biztosítóváltáskor került sor.

Nem zárható ki, hogy a díjfizetéssel kapcsolatos 60 napos türelmi idő lejártakor még lesznek olyan ügyfelek, akik a tavalyi kampányban biztosítót váltottak, de a korábbi biztosítójuknál elért bónusz fokozatukat valamilyen okból eddig még nem sikerült „bevinni” a KKNYR-rendszerbe. Így az „új”, választott biztosító a rendelet előírásai szerint kénytelen az ügyfél által közölt besorolás helyett A0 fokozatra módosítani az ügyfél besorolását.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az ügyfelek ilyen okok miatt nem veszíthetik el bónuszfokozatukat! A jogszabály kimondja, hogy az autósok a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre – bónuszfokozatra – jogosultak. A MABISZ a probléma megnyugtató kezelése érdekében kikérte a rendeletet kiadó Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalását, amely megerősítette a fenti jogszabály-értelmezést.

Mindezek alapján a biztosítók és szövetségük szeretné az ügyfelek együttműködését kérni annak érdekében, hogy az adatok megnyugtató módon bekerüljenek a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerbe. Ha tehát az „új”, választott biztosítójuk kéri, hogy az adataik tisztázása érdekében vegyék fel a kapcsolatot a „régi”, korábbi biztosítójukkal, akkor ezt minél előbb tegyék meg a mielőbbi megnyugtató megoldás érdekében. A biztosítóknak ugyanis a szigorú titoktartási szabályok nem engedik meg, hogy egymás között kicserélve ezeket az adatokat, maguk hajtsák végre a javítást. Ha azonban a „régi” biztosító a helyes, korrigált adatokat felviszi a rendszerbe, az „új” biztosító ezek alapján – a minisztérium állásfoglalása alapján – visszamenőlegesen is jogosult a valós bónusz-osztályba sorolni az autóst.

Kis mértékben csökkent 2011-ben a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Kis mértékben csökkent 2011-ben a biztosítási piac

730 ezren váltottak tavaly kgfb-biztosítót

2012.02.17.

Az életbiztosítási díjbevételek lényegében stagnáltak, a nem életbiztosítási üzletágból származó díjak pedig – elsősorban az autóbiztosítások díjcsökkenése miatt – csaknem 5 százalékkal zsugorodtak 2011-ben – tette közzé a tavalyi évről szóló előzetes adatait a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) pénteken.

2011-ben 821 milliárd forint díj folyt be a hazai biztosító társaságokhoz, ami 2,69 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi 843,8 milliárd forinttól. A biztosítási szerződések száma 60 ezerrel csökkent, így 2011 végén 11 millió darab szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok.

„Nem jó hír, hogy csökkent a szerződések száma. Bár feltételezhető, hogy az életbiztosítási szerződések darabszámának 47 ezres csökkenése mögött a végtörlesztés lehetősége, illetve az a tendencia áll, hogy a lakosság megpróbálta mobilizálni megtakarításait hitelei kiváltása érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Ugyanakkor az életbiztosítási szerződésekre befolyt, 439,79 milliárd forintnyi díj mindössze 0,64 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, 442,6 milliárd forinttól. „Feltételezhetően az a réteg, amely képes megtakarítani és tudatosan gondoskodni saját és családja jövőjéről, a mostani, nehezebb körülmények között is megteszi ezt. Örvendetes jelenség, hogy a piac elmozdulni látszik a hosszú távú biztonságot jelentő, folyamatos díjas termékek irányába” – tette hozzá a főtitkár. E jelenséget támasztja alá, hogy 2011-ben az életbiztosításokból származó – az egyszeri és eseti díjakat csak 10 százalékos mértékben tartalmazó –, úgynevezett „korrigált” díjbevétel 299,2 milliárd forint volt, közel 8 milliárd forinttal haladva meg az egy évvel korábbit.

Az elmúlt évben folytatódott a befektetéshez kötött – unit-linked – biztosítások térnyerése a klasszikus, „vegyes” életbiztosítások rovására. 2010-ben az életbiztosítási díjbevétel 60 százaléka származott unit-linked biztosításokból, 2011-ben pedig már 67 százaléka.

A nem életbiztosítási üzletág 5 százalékos csökkenést szenvedett el 2011-ben: 2010-ben 401,2 milliárd, tavaly csupán 381,3 milliárd forintnyi díj folyt be az üzletágból. A piac zsugorodásának oka elsősorban az autóbiztosításokban keresendő, mind a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból, mind pedig a cascóból származó díjbevétel csökkent.

A 2012. évi kgfb-kampányban is tovább mérséklődtek a díjak, s ennek tudható be, hogy a szövetség előzetes adatai szerint a 2012. évi kampányban 730 ezren cseréltek kötelező biztosítót. „Egyértelműen látszik ugyanakkor, hogy évről évre kevesebben váltanak biztosítót a kampányban: a 2009-es, 1,5 milliós csúcsot követően 2010-ben 1,23 millióan, tavaly pedig már csak a csúcsévben tapasztaltnak kevesebb, mint a fele váltott” – emelte ki Molnos Dániel.

A casco-díjbevételek is lejtmenetre kapcsoltak, ugyanakkor örvendetes jelenség, hogy a casco-szerződések darabszáma néhány ezerrel bővülni tudott. A „hiteles” autók számának csökkenésével, illetve kiesésével nem következett be a casco-szerződésszám zsugorodása. A kiesést feltehetően a kedvezményes áru, kötelező mellé kötött casco tudta ellensúlyozni. „Eszerint, ha csökkentett szolgáltatási tartalmú szerződést kötöttek is, de egyre többen érezték szükségét annak, hogy vagyontárgyaikat biztosítsák” – hangsúlyozta Molnos Dániel.

Milliókba kerülhetnek a turistabalesetek

Posted on | by Lambert Gábor

Milliókba kerülhetnek a turistabalesetek

Az Európai Egészségkártya nem fedez minden költséget

2011.12.15.

Jelentős költségekkel szembesülhetnek a kiutazók, ha baleset éri őket, mivel az Európai Egészségkártya (EEK) sokszor csak jelentős önrésszel biztosít egészségügyi szolgáltatásokat. Egyes országokban az önrész mértéke a szükséges gyógyszerek árának 80 százaléka is lehet, míg a fogászati kezeléseknél a 100 százalékot is elérheti – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Évente több tízezer magyar utazik külföldre az Európai Unión belül, nyáron általában a tengerpartokra, télen pedig a síparadicsomokba. Néhány, széles körben elterjedt tévhit miatt azonban még mindig kevesen kötnek utasbiztosítást. „Az egyik ilyen félreértés, hogy az Európai Egészségkártya (EEK) minden helyzetre megfelelő megoldást nyújt egy EU-tagország kiutazó állampolgára számára. Fontos tudni, hogy az EEK-kártyával egészségügyi ellátást csak az állami vagy az állammal szerződésben álló szolgáltatótól lehet igénybe venni. Ilyen szolgáltató nincs minden városban, s különösen nem valószínű, hogy minden esetben találunk ilyet a síparadicsomok közelében. Ha kénytelenek vagyunk egy magánszolgáltató által nyújtott ellátást igénybe venni, az ellátás költségeit a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie” – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Tagozatának elnöke. És akkor még nem beszéltünk a súlyosabb baleseteket követő hegyi vagy helikopteres mentésről, melynek költségét az EEK egyáltalán nem téríti meg.

Amennyiben kiutazás előtt kiváltjuk az EEK-t, magyar állampolgárként a külföldi ellátást az „egyenlő elbánás elve” alapján tudjuk igénybe venni egy másik EGT-tagállamban. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan szintű ingyenes ellátásra vagyunk jogosultak, mint az ottani állampolgárok, vagyis ha az adott tagállam biztosítottainak az ellátásért önrészt kell fizetniük, akkor azt a magyar jogosultaknak is meg kell tenniük – tette hozzá a tagozat elnöke.

Horváth Péter szerint az EEK és az utasbiztosítás egymáshoz képest kiegészítő jellegű. Az EEK-val csak szerződött – állami – szolgáltatóhoz lehet fordulni, míg az utasbiztosítással magán egészségügyi szolgáltatóhoz is. Az EEK csak az orvosilag szükséges ellátásokat fedezi, míg az utasbiztosítás ennél tágabb, a szerződésben lefektetett egyéb szolgáltatásokat is (térít a poggyász eltűnése esetén, fizeti a helikopteres mentés költségét, illetve a szükséges gyógyszerek árát stb.). Egy megfelelő üzleti biztosítás fedezi azokat az illetékeket és ügyvédi költségeket is, amelyek egy véletlen síbalesetet követő jogi procedúra során felmerülhetnek.

Lényeges különbség, hogy az EEK használatakor az önrészt a biztosítottnak magának kell fizetnie, míg az utasbiztosítás esetében nincsen önrész. Belgiumban például a szükséges gyógyszerek beszerzésénél az önrész mértéke a 80 százalékot is elérheti, sőt Csehországban a fogászati ellátás igénybevételekor akár 100 százalék is lehet. Több tagállamban, például Franciaországban és Luxemburgban, valamint bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban is úgynevezett visszatérítéses rendszer működik. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy köteles megelőlegezni. Erre az utasbiztosítások esetében többnyire nincs szükség.

A széles szolgáltatási kör ellenére az utasbiztosítás egyáltalán nem tekinthető „drágának”. Napi egy csésze kávé áráért Magyarországon már több mint egy tucat biztosító társaság kínálja módozatait a külföldi utazások kockázatainak átvállalásával. Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag mindenki, minden úti célhoz megfelelő fedezetet, illetve a célország egészségügyi ellátása költségszintjének megfelelő szintű módozatot tud választani – mutat rá Horváth Péter.

Érdemes ellenőrizni a Díjnavigátorral is a kgfb-díjakat

Posted on | by Lambert Gábor

Érdemes ellenőrizni a Díjnavigátorral is a kgfb-díjakat

2011.11.29.

Az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány vége felé is előfordul pontatlanság az összehasonlító portálok ajánlatait böngészve, a váltani szándékozóknak így érdemes ellenőrizniük díjukat a MABISZ Díjnavigátorán is – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A baleseti adó bevezetése ellenére is érdemes alaposan megfontolni egy esetleges biztosítóváltást. Az ügyfelek ugyanis ezzel a lépéssel – akaratukon kívül – a már korábban megszerzett keresztkedvezményeikről is lemondhatnak. Azaz, egy olcsóbb kgfb drágább lakás- vagy casco-biztosítást eredményezhet, így összességében az éves biztosításra kifizetett összeg akár magasabb is lehet. Aki mégis váltani szeretne, az a jelenleg érvényben lévő kgfb-szerződését december 1-jéig tudja felmondani, új szerződését pedig december 31-ig tudja megkötni. Fontos tudni, hogy ez csak azokra vonatkozik, akiknek szerződéses évfordulója január 1-je. Azok a gépjármű-tulajdonosoknak, akiknek szerződéses évfordulója az év más napjára esik, azok az évforduló előtti 30. napig tudják biztosításukat felmondani.

Mivel a biztosítók által nyújtott kedvezményeket az online kalkulátorok csak korlátozottan tartalmazzák, ezért érdemes mindenkinek ellenőriznie ezeket a kalkulációkat a MABISZ által üzemeltetett Díjnavigátor segítségével (www.dijnavigator.hu). A próbaszámítások még a kampány utolsó hetében is azt valószínűsítik, hogy bizonyos esetekben eltérések lehetnek a kalkulátorok által számított díjak és a MABISZ Díjnavigátor által bemutatott biztosítói díjak között.

A Díjnavigátor pontos adatokat tartalmaz, előnye, hogy az összes biztosító összes kedvezményét hitelesen, a biztosítók által ellenőrzött és jóváhagyott módon tartalmazza, beleértve a nem online köthető megoldásokat is. A szövetség kalkulátora 70 különböző kedvezményt sorol fel, amely garantálja, hogy a kalkulációt végző ügyfelek a lehető legkedvezőbb díjú biztosítást tudják közvetlenül a biztosító webszerveréről kiválasztani.

A Parlament által megszavazott baleseti adót – amely a kgfb-díj 30 százaléka – a gépjármű-tulajdonosoknak az általuk fizetett díjrészletekkel együtt kell megfizetniük. Az október végén meghirdetett díjak nem tartalmazzák a baleseti adót.

Még nem látni a fényt az alagút végén

Posted on | by Lambert Gábor

Még nem látni a fényt az alagút végén

Csökkent a biztosítók díjbevétele az év első kilenc hónapjában

2011.11.21.

A rossz gazdasági környezet továbbra is rányomja bélyegét a hazai biztosítási piacra: 2011 első háromnegyed évében 2,2 százalékkal csökkent a biztosítók díjbevétele – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első kilenc hónap adatain alapuló gyorsjelentésében.

A 2011 első háromnegyed évében a hazai biztosító társaságokhoz befolyt 623,4 milliárd forint több mint 14 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. A 2011-es év eddig eltelt kilenc hónapjában a befolyt díjak 51,9 százaléka, 323,4 milliárd forint az életbiztosításokból, 48,1 százaléka, 300 milliárd forint pedig a nem életbiztosítási üzletágakból folyt be a társaságokhoz.

Az életbiztosítási díjbevételek összege gyakorlatilag az egy évvel korábbival azonos, és az állomány kétharmada továbbra is befektetéshez kötött, unit-linked biztosítás. Az életbiztosítási díjbevételekből 117,5 milliárd forint – a teljes életbiztosítási díjbevétel több mint 36 százaléka – egyszeri és eseti befizetésekből származott. „Célunk, hogy a folyamatos díjas termékek minél nagyobb arányban szerepeljenek az életbiztosítási díjbevételeken belül, mivel ezek szolgálják a valóban hosszú távra szóló öngondoskodást” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A nem életbiztosítási üzletágak idei első háromnegyed éves 300 milliárd forintos díjbevétele 14 milliárd forinttal – 4,4 százalékkal – volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A díjbevételek csökkenését döntően a gépjármű-biztosítások díjainak mérséklődése okozta. Ugyanakkor mindenképpen pozitív jelenség, hogy közel 49 ezerrel növekedett a tűz- és elemi kockázatokat lefedő biztosítások száma a piacon. „A növekedés azt jelzi, hogy a hazai lakosság egyre inkább felismeri, hogy az öngondoskodásnak a család vagyontárgyaira is ki kell terjednie. A hazai lakásállomány 73 százaléka rendelkezik biztosítással, ami európai mércével mérve is jónak számít”- hangsúlyozza Molnos Dániel.

A gépjármű-biztosításokon belül a cascóból befolyt 55,7 milliárd forint 4,9 milliárd forinttal marad el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. Ugyanakkor örvendetes, hogy a casco-biztosítások darabszáma a 2010. szeptember végi 791 ezerről 814 ezerre nőtt. „A casco-átlagdíjak a 2010-es, 99 ezer forintot meghaladó éves átlagos szintről 91 654 forintra mérséklődtek. A piacon ugyanis egyre több rész-cascót és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással együtt, csomagban értékesített „csomag”-cascót értékesítenek a biztosítók. Bár ezek a termékek csak korlátozott szolgáltatást nyújtanak, jó jelnek tartjuk a casco szerződésszámának növekedését, különösen, hogy a casco-biztosítási penetráció még így is alig 20 százalékos Magyarországon. Ez az arány pedig meglehetősen alacsony a nyugat-európai országokéval összehasonlítva – mutat rá a MABISZ főtitkára.

A kgfb-díjak is lejtmenetre kapcsoltak: az egy évvel korábbi 29 ezer forint helyett az idei első háromnegyed év végén 23 486 forint volt egy „átlagos” gépjármű éves kötelezője. „A díjak csökkenése mögött pozitív jelenség, hogy a személyi sérüléses balesetek száma folyamatosan csökken, így az alacsonyabb kárkifizetés alacsonyabb díjakat tud eredményezni.

A kgfb-piac fontos idei eseménye, hogy a szövetség tovább finomította, még inkább felhasználóbaráttá tette a 2010-ben elindított Díjnavigátorát. Az eszköz célja a fogyasztók valóban hiteles, üzleti érdekektől mentes tájékoztatása. „Nem véletlen, hogy a Díjnavigátor Európa olyan nagy piacain is érdeklődést keltett, mint a német vagy a francia. A társ szövetségek jelezték, szeretnék közelebbről megismerni az európai fogyasztóvédelmi törekvések élvonalába tartozó Díjnavigátort” – emlékeztet rá Molnos Dániel.

Reálértéken tovább szűkült a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Reálértéken tovább szűkült a biztosítási piac

Egyre gyakrabban választják az ügyfelek az éves díjfizetést

2012.05.22.

2012 első negyedévében a hazai életbiztosítási piac – döntően az egyszeri díjas termékek térnyerésének köszönhetően – kismértékben bővült, a nem életbiztosítási üzletág ugyanakkor továbbra is stagnál – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kedden közzétett, 2012 első negyedéves jelentéséből.

Az idei év első három hónapjában 242,1 milliárd forintnyi díj folyt be a hazai biztosító társaságokhoz, amely mindössze 2,2 százalékos, a pénzromlás üteménél kisebb mértékű növekedést jelent az egy évvel korábbi, hasonló időszakban elért, 236,9 milliárd forinthoz képest. Míg a kezelt szerződések száma kis mértékben, 11 millió darabra csökkent, a teljes várható éves díjbevételt előre jelző mérőszám, a „záró állománydíj” mértéke 3 százalékkal, 631,4 milliárd forintra esett vissza.

„A díjbevételben és az állománydíjban mutatkozó eltérő tendenciát az magyarázza, hogy az elmúlt évben tovább folytatódott az éves díjfizetésű konstrukciók jelentős térnyerése a hazai piacon. Ennek kedvező hatása van a fedezetek folyamatos fenntartására, ugyanakkor növeli a díjbevételek alakulásának szezonalitását. A következő negyedévekben ugyanis ezek a szerződések további díjbevételt már nem generálnak – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Az idei első negyedévben a díjbevétel 49,1 százaléka, 118,9 milliárd forint különféle típusú életbiztosítási szerződésekre folyt be, ami 4,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi, hasonló időszaki 114,1 milliárd forintoz képest. Jelentősen, mintegy 130 ezerrel csökkent viszont a folyamatos díjú életbiztosítási szerződések darabszáma, amiben feltételezhetően az is szerepet játszik, hogy a devizahitelek végtörlesztése miatt az ügyfelek hosszú távú megtakarításaikhoz is hozzányúltak. Ezzel szemben egy év alatt 43,6-ről 51,2 milliárd forintra ugrott meg az egyszeri és eseti díjas díjbevétel, ami a negyedév végén a teljes életbiztosítási díj 43 százalékát adta. „Ez kedvezőtlen tendenciaként értékelhető, mivel a valóban hosszú távú öngondoskodást a jelenleg visszaszorulni látszó folyamatos díjas termékek jelentik” – hangsúlyozta a MABISZ főtitkára.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2012 első negyedévében 123,2 milliárd forintot tett ki, mindössze 0,3 százalékkal haladva meg az előző év hasonló időszakában regisztrált 122,8 milliárd forintot. Ha azonban kiszűrjük az éves gyakoriságú díjfizetés már korábban említett hatását, a visszaesés mértéke 5,1 százalékos.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre 35,3 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek az elmúlt negyedévben, s kimondható, hogy ebben a szegmensben terjed leginkább az éves díjfizetés. 2012-ben a szerződéseknek már csaknem negyven százaléka éves díjfizetéses konstrukció.

Kedvezőtlen jelenség, hogy a negyedéves, 20 milliárd forintos casco-díjbevétel 4,1 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, állománydíjban pedig ennél jóval magasabb, 11,8 százalékos a csökkenés. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a szerződések száma emelkedett. A látszólagos ellentmondást az előző kgfb-kampányban is sikeresen szereplő, kedvezményes áru, éves díjfizetésű, csökkentett szolgáltatású casco-termékek folyamatos terjedése magyarázza. „Aggodalomra ad okot az a tény, hogy a casco-piac egyre látványosabban a sokkal kisebb biztosítási védelmet nyújtó termékek irányába mozdul el, a biztosítási adó várható bevezetése pedig – melynek kulcsa éppen gépjárműbiztosítások területén a legmagasabb – ezt a tendenciát várhatóan még tovább fogja erősíteni – mutatott rá a MABISZ főtitkára.

Utasbiztosítás: mire elég a bankkártyával járó fedezet?

Posted on | by Lambert Gábor

Utasbiztosítás: mire elég a bankkártyával járó fedezet?

2012.06.25.

Külföldi nyaralás előtt mindenképpen kössünk utasbiztosítást, s abban az esetben, ha bankkártyánk mellé kötöttünk vagy ajándékba kaptunk bankunktól biztosítást, ellenőrizzük, hogy az milyen fedezetet nyújt – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A dombornyomott kártyák mellé a szolgáltatók általában – automatikusan vagy választható módon – utasbiztosítási szolgáltatást is felajánlanak. A nyaralási szezon kezdetén menetrendszerűen felmerül a kérdés: vajon mire elég az így megszerzett biztosítási fedezet?

„Az utazók többsége nincsen tisztában azzal, hogy milyen fedezetet is nyújt számára a bankkártya mellé kapott biztosítás” – figyelmeztet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A bankkártyákhoz járó biztosítások rövid, néhány napos, kis távolságra, valamely szomszédos országba történő külföldi kiruccanások esetén megfelelő védelmet nyújtanak, ugyanakkor megfelelő kiegészítő biztosítással kombinálva hosszabb nyaralás esetén is hatékonyan járulhatnak hozzá a gondtalan nyaraláshoz.

Annak eldöntésére, hogy vajon elegendő-e a bankkártyához kapcsolódó biztosítási fedezet, több szempontot is ajánlatos figyelembe venni. Elsősorban azt érdemes megnézni, hogy mely országokra terjed ki a biztosítási fedezet. A bankkártyákhoz kínálnak csak Európára, de a világ más országaira is kiterjedő utasbiztosításokat is.

A másik – igen fontos! – szempont, hogy milyen összegig téríti meg a biztosító a baleset vagy betegség esetén igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat. Köztudott, hogy külföldi utazáskor a legnagyobb kockázat, ha egészségügyi ellátásra szorulunk. A legnagyobb költségtételt ugyanis ez jelenti, már egy néhány napos kórházi kezelés valamely európai országban több millió forintba is belekerülhet. „Európán kívül, de különösen az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Izraelben igen magas az egészségügyi szolgáltatások ára. Ha ezekre a helyekre utazunk, ajánlatos a legmagasabb kategóriájú – limit nélküli vagy 50-70 millió forintos szolgáltatást nyújtó – biztosítást kötnünk” – teszi hozzá a MABISZ szakembere. A közelmúltban a hazai médiában is megjelent egy híradás arról az esetről, amikor egy Európán kívüli országból addig nem engedtek haza egy turistát, ameddig – baráti segítséggel – össze nem tudta gyűjteni a kórházi számla kifizetésére elegendő összeget.

A bankkártya mellé kapott biztosításunk ellenőrzésekor fontos szempont lehet, hogy tervezünk-e sporttevékenységet végezni nyaraláskor. Ha igen, ellenőrizzük, hogy a bankkártyánk mellé kapott biztosítás vonatkozik-e erre a tevékenységre, s ha nem, szükség van kiegészítő biztosításra.

Fontos szempont, hogy milyen időtartamra szól az utasbiztosítási fedezet. Előfordulhat, hogy a bankkártyához tartozó utasbiztosítás csak limitált, legfeljebb 2-3 hetes külföldi tartózkodás esetén térít.

Érdemes ellenőriznünk a poggyászbiztosítási fedezet mértékét. Amennyiben több értékes elektronikai eszközt – laptopot, kamerát, okos telefont – is magunkkal viszünk az útra, szinte biztosan szükségünk lesz kiegészítő poggyászbiztosításra is.

Kevesen tudják ugyanakkor, hogy ha kötünk utasbiztosítást, de rendelkezünk bankkártya mellé kapott biztosítással is, bizonyos szolgáltatási fedezetek összeadódnak. Amennyiben a bankkártyánkhoz például 5 millió forintos egészségügyi és 150 ezer forintos poggyászkár-fedezet tartozik, s e mellé kötünk egy 10 millió forintos egészségügyi és 250 ezer forintos poggyászbiztosítási fedezetet nyújtó utasbiztosítást, akkor összesen 15 millió forintos egészségügyi és legfeljebb 400 ezer forintos poggyászkár-térítésre számíthatunk.