Címke: GYIK

Insurance Europe

Posted on | by root

Insurance Europe (CEA)

Az Insurance Europe (korábbi nevén: CEA*) a nemzeti biztosítási szövetségeket tömörítő „csúcsszövetség”, amely 1953-ban alakult meg Párizsban. A MABISZ 1992. óta társult tagja, majd 1998. óta rendes tagja a szervezetnek. Az Insurance Europe megfogalmazott céljai közé tartozik többek között:

  • általánosságban az európai biztosítók nézeteinek képviselete a nemzetközi fórumokon.
  • az egyes biztosítási piacok közötti információ-áramlás és tapasztalatcserék megszervezése,
  • általánosságban az európai biztosítók nézeteinek képviselete a nemzetközi fórumokon.

Az Insurance Europe központja Brüsszelben található, hogy így is közelebb kerüljön a biztosítási szakma az Európai Unió adminisztrációjához.

Az Insurance Europe-n belül – a MABISZ gyakorlatához hasonlóan – szakmai tagozatok működnek.

*Az Insurance Europe 2012. március 1. előtt CEA néven működött.

Internet: www.insuranceeurope.eu

Mire jó a felelősségbiztosítás?

Posted on | by root

Mire jó a felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosítás feladata, hogy abban az esetben, ha Ön vagy a cége kárt okoz másnak, az okozott kárt megtérítse, amennyiben jogszabály erre kötelezi. A felelősségbiztosítás fontos feladata ezen felül, hogy segítséget nyújtson az Önnel vagy cégével szemben fellépő, alaptalan kártérítési igények elhárításában. A felelősségbiztosítás vonatkozhat a Magyarországon, illetve külföldön okozott károkra is.

Mire jó a felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosítás feladata, hogy abban az esetben, ha Ön vagy a cége kárt okoz másnak, az okozott kárt megtérítse, amennyiben jogszabály erre kötelezi. A felelősségbiztosítás fontos feladata ezen felül, hogy segítséget nyújtson az Önnel vagy cégével szemben fellépő, alaptalan kártérítési igények elhárításában. A felelősségbiztosítás vonatkozhat a Magyarországon, illetve külföldön okozott károkra is.

Mi a különbség a vagyon- és felelősségbiztosítás között?

A vagyonbiztosítás a saját vagyonomban bekövetkező kár esetén térít (csőtörés, tűz), míg a felelősségbiztosítás a másnak okozott kár esetén nyújt segítséget.

Miért kössek felelősségbiztosítást, hiszen én sosem okoztam kárt?

Kétfajta ügyfél létezik, aki már okozott és aki még nem okozott kárt.

Minden cégnek a működésében benne van, hogy a legkisebb hiba is okozhat komoly kárt. Elég egy rosszul lerakott lábtörlőben elbotló ügyfélre, vagy egy számítógépes kábelben eleső munkatársra gondolni.

Milyen kockázatokra lehet felelősségbiztosítást kötni?

A biztosítási piacon széleskörű termékek érhetőek el, azonban az alábbi lényeges fedezeteket mindenképpen érdemes lefedni:

Általános felelősségbiztosítás – Harmadik személyeknek okozott kár, akikkel nem vagyunk szerződéses kapcsolatban. Itt alapvetően az ingatlan (iroda, gyár) üzemeltetésével összefüggő károkat térítik a biztosítók. (A cég ügyfele elcsúszik a folyosón.)

Munkáltatói felelősségbiztosítás – Munkáltatóként a munkavállalókat ért munkabaleset esetén, a biztosítottal szemben érvényesített igényekre vonatkozik. (Munkavállaló a munkahelyen balesetet szenved.)

Szolgáltatói felelősségbiztosítás – Amennyiben szolgáltatást nyújtunk a működésünk során, akkor a munka során a megrendelőnek okozott károkat téríti meg a biztosító. (Munkavégzés során betörik a megrendelő ablaka.)

Termékfelelősség biztosítás – A biztosított által gyártott termékkel okozott károkra vonatkozik. (A gyártott termék a használat során összetörik és megrongál más gépeket, illetve a gyártott élelmiszer ételmérgezést okoz.)

Szakmai felelősségbiztosítás – A biztosított szakmájára vonatkozó előírások megszegéséből eredő károk (például: orvosi műhiba; adótanácsadó hibás adóbevallást készít)

Mitől függ a biztosítási díjam?

A biztosítási díj többek között függ a cég tevékenységétől, árbevételétől, a munkavállalói létszámtól, illetve attól, hogy a cég milyen biztosítási összeget (limit) és önrész konstrukciót választ.

Kinek fizet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén?

A felelősségbiztosítás esetében a biztosító a károsultnak fizet.

Mekkora biztosítási összegre kössek felelősségbiztosítást?

Egy komolyabb személysérülés esetén a bírói gyakorlat alapján 20-30 millió forintos kártérítést is meg kell fizetni, de ha a bérelt ingatlanban miattunk keletkezik kár (például: csőtörés), az is elérheti a 10 millió forintot. Külföldön okozott károk esetén a 100-200 millió forintos kártérítések sem ritkák.

Mi történik, ha nem elegendő a biztosítási összeg?

Ebben az esetben a biztosító kifizeti a biztosítási kötvényben foglalt összeget, a többit Önnek kell megfizetnie.

Érdemes-e elolvasni a biztosítási feltételeket?

A feltételeket mindenképpen érdemes elolvasni, mert a biztosítók nem vállalnak minden eshetőségre fedezetet, tekintettel arra, hogy vannak olyan üzleti kockázatok, amelyeket nem lehet biztosítással fedezni. A biztosítók biztosítási feltételei eltérnek egymástól, így amennyiben több biztosító ajánlatát kívánja összehasonlítani, akkor a díjon kívül fontos ezt is összehasonlítani.

Kit keressek, ha felelősségbiztosítást akarok kötni?

Biztosítást a biztosítók üzletkötőinél, többes ügynököknél, illetve biztosítási alkuszoknál lehet megkötni. Javasoljuk mindenképpen, hogy szakember segítségét vegye igénybe, mivel az Ön cégének kockázatait leginkább lefedő biztosítást érdemes megkötni.

Felmondás

Posted on | by root

Felmondás

Felhívjuk figyelmét, hogy a MABISZ a Díjnavigátoron keresztül csak a díjszámítást teszi lehetővé, szerződéskötést, felmondást, kártörténeti igazolás beszerzését nem intézi. A korábbi szerződés felmondásával kapcsolatos tudnivalókat, illetőleg a standard felmondási nyomtatványt oldalunkon szintén megtalálja. A felmondással kapcsolatban kérjük, ügyeljen arra, hogy a tavaly év végi jogszabályváltozás nyomán az egyes szerződések évfordulója nem szükségszerűen egyezik meg a naptári évfordulóval!

Felmondónyilatkozat

A Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása

Posted on | by root

A Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása

A létesítmények üzemeltetői és a biztosítótársaságok közös érdeke a gazdálkodásra és üzletmenet folytonosságára jelentős hatással lévő káresemények bekövetkezési valószínűségének csökkentése, a bekövetkező kár mértékének minimalizálása.

A létesítmények üzemeltetési kockázatainak kézben tartása, a kontroll igénye az üzemeltetőt ésszerű kármegelőző intézkedésekre ösztönzi.

A létesítmények energiaellátásában kulcsszerepet játszó kisfeszültségű kapcsoló-, és vezérlőberendezések komoly kockázati forrást jelentenek, így minden, erre a területre irányuló kockázatcsökkentő intézkedés, szabályozás kiemelt jelentőséggel bír.

Az MSZ EN 61439-1, -2 szabvány következetes, kiterjedt alkalmazásával a létesítmények üzemi kockázatai csökkennek, mivel a kisfeszültségű berendezések hosszú távú megbízhatósága, üzemeltetési biztonsága növekszik.

A Magyar Biztosítók Szövetsége a fentiek miatt javasolja az MSZ EN 61439-1, és az MSZ EN 61439-2 szabványok alkalmazását minden kisfeszültségű teljesítménykapcsoló- és vezérlőberendezés gyártója, összeszerelője számára.

A Magyar Biztosítók Szövetsége a fenti szabványok kritériumainak megfeleltetett elosztó berendezések preferálását és az MSZ EN 61439-1,-2 szabványok szerinti szerelés megvalósulásának ellenőrzését javasolja minden felhasználónak, üzemeltetőnek arra való tekintettel, hogy a szabványos, tipizált megoldások kisebb mértékű kockázatot jelentenek.

A Zöldkártya Rendszer eredete és céljai

Posted on | by root

A Zöldkártya Rendszer eredete és céljai

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a két világháború közötti időben jelent meg Európában annak érdekében, hogy a gépjárművek okozta balesetek áldozatai számára biztosítsa a nekik járó kártérítést.

A nemzetközi autós idegenforgalom fellendülése következtében már a II. világháború előtt felmerült az a gondolat, hogy miképpen lehetne kiterjeszteni külföldre a felelősségbiztosítási garancia hatályát

A II. világháború után a frissen alakult Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve ennek Genfben működő Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB, UNECE) kezdett foglalkozni a kérdéssel. A kitűzött cél kettős volt:

  • Egy olyan rendszer kialakítása, amely megoldja, hogy a közlekedési baleset károsultja Európa egyetlen országában se kerüljön rosszabb helyzetbe akkor, ha a balesetet egy külföldi gépjármű üzemeltetésével okozták, valamint

  • a más országokba látogató gépjárművek határokon való átjutásának megkönnyítése.

A témával foglalkozó ENSZ munkacsoport, az ENSZ-EGB Közlekedési Albizottsága e célra létrehozott Főmunkacsoportjában 1949. január 25-én megfogalmazták a Főmunkacsoport ún. 5. sz. ajánlását, amely a már 1926 óta működő skandináv rendszer átvételét javasolta. Ennek lényege az, hogy azon országok központi biztosítási szervei, amelyekben kötelező a gépjármű felelősségbiztosítás, a svéd mintához hasonlóan vezessék be a zöldkártyát, mint a felelősségbiztosítási garancia igazolását, kössenek egymással megállapodásokat, amelyek értelmében a külföldiek által okozott károkat a külföldi biztosító helyett rendezik.

Jogszabályok

Posted on | by root

Jogszabályok

Szövetségünk honlapján összegyűjtöttük a biztosítási szektor működése kapcsán legfontosabb, honlap látogatóink által leginkább keresett jogszabályokat:

2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.)

a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

2009. évi LXII. törvény (Gfbt.)

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról

190/2004. (VI. 8.) kormányrendelet

a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról

Jogi nyilatkozat

Posted on | by root

Jogi nyilatkozat

Felhívjuk a figyelmét, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) weboldalaira történő látogatásával egyidejűleg Ön elfogadja a következő feltételeket, melyek a böngészés teljes időtartamára és a felhasználás minden módjára nézve irányadóak:

  1. MABISZ oldalainak tartalma szerzői jogvédelem alá esik. A MABISZ előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos a tartalom, illetve a weboldalak bárminemű sokszorosítása, többszörözése, átmásolása, terjesztése.
  2. Magyar Biztosítók Szövetsége ugyanakkor hozzájárul a weboldalainak böngészéséhez, illetve kivonatok kizárólag saját felhasználási célból történő kinyomtatásához. A weboldalak tartalmának mindennemű üzleti célból történő felhasználása tilos. Terjesztési szándékkal történő másoláshoz a MABISZ írásbeli hozzájárulása szükséges.
  3. A MABISZ nem garantálja, hogy a weboldalaihoz való hozzáférés folyamatos és hibamentes lesz, és egyúttal fenntartja magának a jogot, hogy a weboldalakat bármikor módosítsa vagy az elérhetőségüket megszüntesse.
  4. A minél egyszerűbb elérhetőség érdekében a MABISZ weboldalai tartalmazhatnak olyan külső weboldalakra utaló hivatkozásokat, amelyeket harmadik személyek üzemeltetnek. Az ilyen külső weboldalak böngészésére a jelen használati feltételek hatálya már nem terjed ki. Kizárólag az Ön felelőssége, hogy a külső weboldalak meglátogatásakor az adott webhely használati feltételeit megismerje.
  5. A MABISZ nem vállal felelősséget a külső weboldalakon elérhető tartalomért. Valamely külső weboldalra utaló hivatkozás nem jelenti azt, hogy a MABISZ támogatja az oldalt, vagy az ilyen weboldalak által bemutatott termékeket és szolgáltatásokat.
  6. A MABISZ weboldalaira való látogatásával Ön vállalja, hogy a MABISZ szerverére Ön által bármilyen módon felvitt tartalom nem tartalmaz nyilvános közlésre alkalmatlan, valamint harmadik személyek jogait sértő, illetve önmagában bűncselekményt megvalósító részeket, továbbá mindent megtesz annak érdekében, hogy a tartalom elküldése előtt eltávolítsa a vírusokat, vagy más, a szerver rongálására alkalmas elemeket.
  7. A MABISZ nem vállal felelősséget a felhasználók által weboldalaira küldött tartalomért. Minden esetben a tartalmat elhelyező személyt terheli felelősség, amennyiben a felvitt tartalom, illetve annak nyilvánosságra hozatala harmadik személy jogait, vagy jogos érdekeit sérti. A jogsértő tartalmat elhelyező személyt kártalanítási kötelezettség terheli, ha harmadik személy a MABISZ ellen a felvitt tartalom miatt eljárást indít, vagy egyébként vele szemben igényt érvényesít. A MABISZ bármikor jogosult a felhasználók által felvitt tartalmat weboldalairól eltávolítani.

© Magyar Biztosítók Szövetsége

1062 Budapest, Andrássy út 93.

Telefon: (+36 1) 802-8400 , Fax: (+36 1) 802-8499

Levélcím: 1381 Budapest 62., Pf. 1297

Impresszum

Posted on | by root

Impresszum

Főszerkesztő

Lambert Gábor

© Magyar Biztosítók Szövetsége

1062 Budapest, Andrássy út 93.

Telefon: (+36 1) 802-8400 , Fax: (+36 1) 802-8499

Levélcím: 1381 Budapest 62., Pf. 1297

International Committee of Life Insurance Medicine (ICLAM)

Posted on | by root

International Committee of Life Insurance Medicine (ICLAM)

A biztosítási orvos nemcsak gyógyító szakember, hanem a biztosításügy és a piac egyik kulcsszereplője. Tevékenysége három ponton kapcsolódik a biztosítási szisztéma kialakításához és működtetéséhez.

  • Fontos szerepe van az élet-, egészség és balesetbiztosítások kockázati- illetve fedezeti rendszerének kiépítésében.
  • Kulcspozíciót tölt be az egyes személyekhez kapcsolódó egyedi kockázatok felmérésében és elbírálásban.
  • Ügydöntő szerepet kap a kárrendezésben.

A világ kitágulásával egyre inkább felmerült az igény arra, hogy az életbiztosítási szakemberek az eseti nemzetközi kapcsolatokon túl, szervezett módon is találkozzanak.

Az életbiztosítási orvosok első nemzetközi kongresszusára 1899-ben került sor Brüsszelben. 19 ország szakemberei vettek részt a találkozón. 1928-ban javaslat született egy állandó szervezet létrehozására, amely 1931-ben meg is történt. Az új szervezet, amely ICLAM néven alakult meg, 1935-ben tartotta első kongresszusát Londonban.

A magyar biztosítási orvosok mindig Európa élvonalához tartoztak. 1975-ben alakult meg az igazságügyi orvosok társaságán belül a Biztosítási Orvostani Szekció (BOSZ), majd 1992-ben a MABISZ Orvos tagozata. 1994-ben jött létre a Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaság (MÉBOT). A magyar biztosítási orvosok több mint két évtizede aktívan részt vesznek az ICLAM munkájában.

Az életbiztosítási orvostan legfontosabb nemzetközi fóruma – 1935 óta – a három évenként megtartott világkongresszus. A kongresszusok közötti időben a tudományos társaság (ICLAM) vezetősége (a Bureau) hivatott a gyakorlati szakmai kérdések megbeszélésre, állásfoglalások kiadására és szintén a Bureau szervezi a soron következő kongresszust, közösen a nemzeti tudományos társaságokkal, szövetségekkel.

Az 1992-es londoni kongresszus az elnevezést – a kiterjedtebb orvosi tevékenységnek megfelelően – Nemzetközi Élet-, Rokkantsági és Egészségbiztosítási Orvostani Bizottságra változtatta, de továbbra is a régi, ICLAM rövidítés használatos.

A Bizottság az évszázad utolsó kongresszusának megszervezésére a MABISZ Orvosi tagozatát és a Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaságot kérte fel. Így 1998 tavaszán Budapesten gyűltek össze a szakma képviselői a világ minden pontjáról, ezzel is tovább öregbítve országunk hírnevét.

(A fenti ismertető Jacques Chouty, az ICLAM főtitkárának a „Journal at Insurance Medicine” 24/2 számában megjelent cikke alapján ill. dr. Horváth Imre segítségével készült.)