Advent idején történik az éves tűzesetek hatoda


Advent idején történik az éves tűzesetek hatoda

2017.12.14.

A téli ünnepi szezonban jellemzően megnő az otthonnal kapcsolatos káresemények száma. A karácsonyfa és az adventi koszorúk okozta tűzesetek ugyan csökkenő tendenciát mutatnak, a konyha azonban fokozottan veszélyes hellyé válik – írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A november 27-től az év utolsó napjáig tartó adventi, karácsonyi időszakban történik az otthonokban keletkező tűzeseteknek hozzávetőlegesen a hatoda, derül ki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának adataiból. Tévedés lenne azt gondolni, hogy ezeknek a fő forrásai a gondatlanul elhelyezett karácsonyfák vagy a gyúlékony adventi koszorúk lennének. Az elmúlt adventi időszakban 1085 alkalommal riasztották a tűzoltóságot lakástűzhöz, ebből 32 esetben volt közvetlenül a karácsonyfa, illetve a koszorú a ludas (utóbbi háromszor gyakrabban). S bár az ilyen jellegű tűzesetek száma az elmúlt években csökkent, így is érdemes emlékeztetni arra, hogy az égő mécseseket vagy gyertyákat ne gyúlékony anyag közelében helyezzék el, mivel a lángok a különböző textíliákon, függönyön, asztalterítőn keresztül gyorsan terjednek át a lakás más helyiségeire. Minden esetben nem éghető anyagú alátétet kell használni, ezzel ugyanis megakadályozható, hogy a mécses, vagy a gyertya meggyújtsa a környezetét.

A tűzesetek számának megugrásában szerepet játszik az, hogy a hideg idő miatt több időt töltünk otthon, mint az év többi részében, különösen a konyhában. Márpedig a lakástüzek csaknem fele a konyhából indul ki. Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése, de akár a nem megfelelően karbantartott hálózat is. Karácsonyi időszakban különösen fontos az emlékezetbe idézni, hogy egy-egy fali csatlakozóra ne kössünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést hosszabbítók és elosztók segítségével, mert különben könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. (A villamos eredetű tűzkárok megelőzéséről és csökkentéséről többet is megtudhat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által közösen készített ajánlásból a mabisz.hu oldalon).

„A lakástüzek, illetve az azokból fakadó tragédiák túlnyomórészt elkerülhetőek” – figyelmeztet Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő. „Kerüljük a rossz minőségű elektromos füzéreket , mivel ezek nemcsak az áramütés lehetősége miatt veszélyesek, hanem az esetleg bekövetkező rövidzárlat is okozhat tüzet. Figyeljünk rá, hogy a tűzhely környékén ne legyen éghető anyag, a lángra kapó olajat pedig véletlenül se próbáljuk vízzel oltani – fedővel takarjuk le a lángokat. A legfontosabb alapszabály, hogy semmit ne hagyjunk hosszabb időre felügyelet nélkül.”

Tavaly egész évben a biztosított lakóingatlanokban keletkezett tűzesetek kártérítésére 3,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Nem az összes, 6534 lakástűzben károsodott otthon tulajdonosa számíthatott azonban a társaságok segítségére, mivel a magyarországi lakóingatlanoknak csak a 72-73 százaléka rendelkezik ingatlanbiztosítással.

Nyáron történik a gyerekbalesetek egyharmada


Nyáron történik a gyerekbalesetek egyharmada

2016.07.05.

A nyár kiemelten balesetveszélyes időszaknak számít a gyermekek számára, ekkor lényegesen megnő a közutakon, a közterületeken és az otthonokban bekövetkezett balesetek száma. Nem minden szülő van tisztában azzal, hogy a gyermek 3-18 éves kor között – ugyan limitált fedezetű -, de ingyenes állami balesetbiztosítással rendelkezik, s léteznek a piacon már komoly, több millió forintos fedezetet nyújtó üzleti biztosítások is – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Rendőrségi adatok szerint a gyermekeket érintő közúti közlekedési balesetek harmada a nyári hónapokban történik. A gyerekek közúti baleseti sérüléseiket a nyári hónapokban leggyakrabban gépjárművek utasaiként szenvedik el, s autók utasaként éri őket a legtöbb halálos baleset is. A közúti balesetek mellett kiemelten magas a kerékpáros gyermekbalesetek száma a nyári hónapokban, ezek jelentős számban azonban nem a közutakon, hanem a játszótereken, parkokban vagy az udvarokon történik.

Közel 13 éve, Az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló 119/2003. (VIII. 14.) Kormányrendelet alapján minden 3 és 18 év közötti gyermeknek alanyi jogon jár állami balesetbiztosítás. A KSH adatai szerint közel 1,5 millió gyermek tartozik ebbe a biztosítotti körbe, amely otthon, az óvodában, az iskolában történt, utazás során bekövetkező balesetekre nyújt fedezetet bel- és külföldön. A szolgáltatások köre limitált, így ez a biztosítás külföldi utazásoknál nem helyettesíti az utasbiztosítást.

Az állami balesetbiztosítás mellett fél tucat biztosító kínál akár már néhány ezer forintos éves díjért az államinál jóval magasabb biztosítási összeget tartalmazó termékeket. Ezek a biztosítások nemcsak a gyermek 18 éves koráig nyújtanak szolgáltatást, hanem az egyetemi tanulmányok végéig, 23-25 éves korig is kiterjeszthetők. Ugyanakkor a tanulóbiztosítás megkötése előtt érdemes utánanézni, hogy ha a családnak van lakásbiztosítása, akkor az is tartalmazhat a családtagokat ért balesetekre szóló biztosítási fedezetet.

Magyarországon néhány éve már elérhetők olyan komoly, akár több millió forintos halálesetre, illetve egészségkárosodásra szóló fedeztet nyújtó gyermek baleset- és betegségbiztosítási termékek is, amelyek számos kiegészítő fedezetet is tartalmaznak. Asszisztencia szolgáltatást, a hét minden napján 0-24 órában igénybe vehető orvosi call-centert, „második orvosi szakvéleményt”, betegszállítást és képalkotó diagnosztikai eljárások fedezetét egy bizonyos limitösszegig. Tartalmazhatnak pszichológusi konzultációt nehéz élethelyzetek esetén, illetve – huzamosabb kórházi vagy otthoni ápolás esetén – magántanár igénybevételének költségét is.

Ajánlatos biztosítót váltaniuk az Astra fióktelep ügyfeleinek


Ajánlatos biztosítót váltaniuk az Astra fióktelep ügyfeleinek

2015.09.30.

Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénycsomagot, amely rendezi az Astra biztosító magyarországi ügyfeleinek kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseivel kapcsolatos helyzetét. A törvény hatályba lépését követően az Astra biztosító kgfb-szerződései automatikusan megszűnnek, amennyiben a gépjármű-tulajdonos új szerződést köt egy másik biztosítónál.

Az Országgyűlés 2015. szeptember 29-én elfogadta a „kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények módosításról” szóló törvénycsomagot. Az új törvény annak érdekében született, hogy az igen bonyolult nemzetközi jogi helyzetben is megoldást találjon a jogalkotó a külföldi biztosító magyarországi ügyfelei helyzetének megoldására.

A román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. (Astra Biztosító) magyarországi fióktelepének kgfb, illetve egyéb – vagyoni – biztosításokkal (lakás-, utas-, illetve casco-biztosítás) rendelkező ügyfelei vannak Magyarországon.

A nem kgfb-biztosítással rendelkező ügyfelek helyzete egyszerűbb. Ők új szerződést köthetnek vagyontárgyaikra – a többes biztosítást a hazai szabályozás megengedi -, és így a későbbiekben bekövetkező kár esetén már az új, választott biztosítójuktól kaphatnak kártérítést.

Az Astra biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezők helyzete jogilag sokkal bonyolultabb. A 2015. szeptember 29-én elfogadott törvény értelmében, amennyiben egy olyan biztosító tevékenységi engedélyét vonják vissza, amely biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művel, és a felügyelet a visszavonásról szóló határozatot honlapján közzéteszi, a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosító szerződései automatikusan megszűnnek, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelei egy másik biztosítónál új kgfb-szerződést kötnek. Az új szerződést bármely biztosító jogosult befogadni.

E szerint az Astra biztosító azon ügyfeleinek, akik kgfb-szerződéssel rendelkeznek az Astránál, és eddig még nem szüntették meg közös megegyezéssel a szerződésüket, a törvény hatályba lépését követően szerződésük automatikusan megszűnik, ha egy másik biztosítóval új kgfb-szerződést kötnek.

Fontos, hogy a fenti szabályozás a törvény hatályba lépését követően lép életbe, addig a korábbi szabályok érvényesek. Vagyis csak közös megegyezéssel köthető új kgfb-biztosítás valamely más biztosítónál.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) javasolja, hogy azok az Astrás ügyfelek, akik eddig még nem éltek a biztosítóváltás közös megegyezéses lehetőségével, a törvény hatályba lépését követően fontolják meg a törvény adta lehetőséget, és kössenek új kgfb-biztosítást valamely másik biztosítónál. A szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyfeleknek mérlegelniük kell, hogy bár érvényes kgfbszerződéssel rendelkeznek, szerződésük mögött nem áll működő biztosító, mivel annak tevékenységi engedélyét visszavonták, így károkozás esetén a bekövetkezett károk megtérítésére is kötelezhető lehet az üzembentartó.

Kgfb: Fontos határidő közeleg


Kgfb: Fontos határidő közeleg

A január 1-jén esedékes díjak befizetésére a türelmi idő március elsején éjfélkor lejár

2016.02.10.

Mindenképpen érdemes kiemelt figyelemmel lenni a díjfizetéssel kapcsolatos közeledő türelmi idő végére az év végi évfordulós kgfb-szerződéssel rendelkező autósoknak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre (kgfb) legkésőbb március 1-jén éjfélig be kell érkeznie az esedékes díjrészletnek a biztosítókhoz.

A jogszabály szerint legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek – ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je. Ha csekken történik a díjfizetés, mindenképpen érdemes néhány napos átfutási idővel számolniuk az ügyfeleknek.

Abban az esetben, ha március elsején éjfélig nem érkezik be az összeg a biztosítóhoz, akkor az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a károkozónak kell megtérítenie.

A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely 2016-ban személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően – 280-660 forint a biztosítással nem fedezett napokra. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében a napi díj ennél jóval magasabb is lehet, a napi 2100-2600 forintot is elérheti.

Ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra.

Mint ismert, a 2010. január 1-je után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátumához igazodik. A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,35 millió jármű 44 %-a, 1,9 millió jármű gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A 4,35 millió járműből 2,79 millió személyautó van magánszemélyek tulajdonában. Közülük 1,25 millió gépkocsi volt január 1-jei évfordulós tavaly októberben, esetükben kerülhetett sor évfordulós biztosítóváltásra. A tapasztalatok szerint évről évre egyre kevesebben cserélnek biztosítót a kgfb-kampányokban.

Agrárbiztosítás: idén 4 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatási keret


Agrárbiztosítás: idén 4 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatási keret

2016.02.25.

Megjelent a mezőgazdasági biztosításokhoz igényelhető díjtámogatási felhívás, amelynek rendelkezésre álló keretösszege idén 4 milliárd forintra nőtt. Az összeg így közel egy milliárd forinttal haladja meg az előző évi vissza nem térítendő díjtámogatás összegét – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

2016-tól ismételten az „Egységes kérelmen” lehet megjelölni, hogy az adott, mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozás igényel-e díjtámogatást, amelyet 2016. március 16-a és 2016. június 9-e között lehet benyújtani. Emellett külön támogatási kérelem beadása nem szükséges. A felhívás szerint a támogatás maximális mértéke a megfizetett éves nettó biztosítási díj 65 %-a lehet. Amennyiben az igények meghaladják a rendelkezésre álló keretet, a támogatási összeget arányosan csökkentik.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – idén is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak. Mindhárom konstrukcióban – a már ismert biztosítási események mellett – új elem az őszi fagykár biztosítása.

„A rendszer sikerét mutatja, hogy évről évre bővül a díjtámogatást igénylő mezőgazdasági gazdálkodók száma, emellett szerencsére elmondható, hogy az igények növekedésével együtt emelkedik a lehívható éves keretösszeg is. Sajnos Magyarországon is egyre több problémát okoz a szélsőséges időjárás, amely rendkívül kiszolgáltatottá teszi a mezőgazdasági iparágat. Ezért is fontos, hogy minél több termelő rendelkezzen mezőgazdasági biztosítással” – hangsúlyozza Füzesi Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége Mezőgazdasági Bizottságának elnöke.

2014-ben és 2015-ben a beérkezett támogatási igény meghaladta a rendelkezésre álló keretet, így a B és a C konstrukciók esetében csökkenteni kellett a támogatási arányt. A 2015-ös támogatási évre 8606 ügyfél számára 2,99 milliárd forint díjtámogatást fizettek ki.

„Az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer 2012. évi bevezetése óta eltelt időszak adatai azt mutatják, hogy folyamatosan növekszik a mezőgazdasági biztosítások száma, ami a díjtámogatásnak is köszönhető. Az új rendszer megteremtette annak lehetőségét, hogy az időjárás okozta kockázatok hatásának enyhítésére kockázatközösség alakuljon és a gazdálkodók öngondoskodáson alapuló felelősségvállalása megerősödjön. Az idei évtől minden földalapú támogatás igénybevételére jogosult mezőgazdasági termelő, aki a pályázati felhívás szerinti szerződés biztosítottja, igényelhet biztosítási díj támogatást” – tette hozzá Füzesi Dániel.

Sí-biztosítás: Egyre gyakoribbak a felelősségi károk


Sí-biztosítás: Egyre gyakoribbak a felelősségi károk

2016.01.28.

Egy külföldi síelés során nem elég csak arra figyelemmel lenni, hogy a család minden tagja és az autó is biztosítva legyen, mindenképpen érdemes olyan biztosítást kötni, ami felelősségbiztosítási elemet is tartalmaz – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek, illetve az azzal kapcsolatos károk miatt.

Ha síelés, snowboardozás vagy szánkózás a külföldi utazásunk célja, arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ha mi okozunk másoknak sérülést vagy teszünk mások tulajdonában kárt, a biztosítás erre is fedezetet nyújtson. Abban az esetben, ha valaki a sípályán okoz balesetet, akkor az általa okozott sérülésekért és károkért anyagi felelősséggel tartozik, perelhetővé válik. Egy elveszített pert követően a károkozónak meg kell téríteni a balesetet szenvedett fél számára a munkából való kiesés miatti elmaradt jövedelmét, a károsult felszerelésében okozott anyagi kárt, az eljárási költségeket, valamint a jogi képviselet díját is.

„Egy ilyen kártérítési ügy jelentős tétel lehet, akár a több millió forintot is elérheti” – hangsúlyozza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A közelmúltban történt, hogy Ausztriában egy magyar síelő balesetet okozott. Az általa okozott kárért a tőle követelt összeg elérte a 25 ezer eurót, azaz a közel 8 millió forintot. A síelő nem rendelkezett utasbiztosítással, így azt saját zsebből – hitelből! – kellett az összeget kifizetnie.

„Egyre többször találkozunk hasonló esetekkel, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felelősségi kockázat egyre fontosabb eleme az utasbiztosításoknak. Szövetségi szinten azt tudjuk javasolni, hogy aki síelni vagy snowboardozni/szánkózni megy valamely külföldi országba, fordítson külön figyelmet arra, hogy biztosítása tartalmazza a felelősségbiztosítást is” – összegez Horváth Péter. Az utasbiztosítások átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta, egy „középkategóriás” utasbiztosításban általában már szerepel a felelősségi elem is.

Szakértői becslések szerint a külföldre utazók csupán mintegy 35-40 százaléka köt utasbiztosítást, a külföldön sporttevékenységet végzők, kiváltképp a síelők ennél szerencsére nagyobb arányban.

A hazai utasbiztosítási piacon 14 magyarországi székhellyel rendelkező szereplő tevékenykedik. 2014-ben 10,38 milliárd forint díjbevételt értek el a cégek, 2013-ban 10 milliárd, 2012-ben 9,5 milliárd forintot.

Utazás: kockázat a hosszú hétvégén is


Utazás: kockázat a hosszú hétvégén is

2014.10.20.

Az idei évben szokatlanul hosszúra nyúló őszi szünetet, és a közelgő hosszú hétvégét várhatóan sokan használják majd ki utazásra. Minden esetben érdemes előre felkészülni a váratlan helyzetekre: az utasbiztosítás megkötése és az elővigyázatosság együtt jelenthet biztonságot – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az idei év végéig a külföldre utazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek, amelyhez jelentősen hozzájárulhat a most következő hosszú hétvége és a másfél hétig tartó őszi szünet is. Sokan ezekben a napokban is a külföldi kikapcsolódást választják: még tengerparti nyaralásra is van lehetőség Egyiptomban, Tunéziában vagy Törökországban, de a klasszikus városnéző túrák is népszerűek.

Mindkét esetben van mire odafigyelni: aki tenger mellé megy, és a vízi sportokat is előnyben részesíti, annak hagyományos utasbiztosítása mellé – ha az nem tartalmazza a búvárkodásra is vonatkozó kockázatot – javasolt extrém sportokra szóló kiegészítő biztosítást kötnie.

Különösen a charter-járatokkal utazóknak érdemes – az alapcsomagokban is megtalálható poggyászbiztosítás helyett, illetve mellett – olyan biztosítást választaniuk, amely a poggyászkésedelemre is fedezetet nyújt.

A külföldi tartózkodás során, a városnéző utakon, különösen a mediterrán országokban javasolt különös elővigyázatosság. „Zsúfolt helyeken, piacokon, ahol naponta akár több ezer turista is megfordul, kiemelten ügyeljünk értéktárgyainkra, mivel igen gyakoriak az utcai lopások, a női válltáskák lerántása” – figyelmeztet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

„Olyan értékeket, mint a lakáskulcs, személyi okmányok, fényképezőgép, szemüveg, vagy az ellopott táska egy bizonyos értékhatárig megtérítik a biztosítók, de még ha kárunk meg is térül, egy-egy ilyen eset az egész nyaralást tönkreteheti. Ha megtörténik a baj, a kártérítéshez minden esetben szükség van a rendőrségi jegyzőkönyvre” – teszi hozzá Horváth Péter.

Baj esetén óriási segítség lehet a ma már minden utasbiztosítás részeként nyújtott asszisztencia-szolgáltatás. A nap 24 órájában magyar nyelven segítség kérhető, nemcsak a biztosítással kapcsolatos ügyintézésben, hanem az általános információszolgáltatásban is, pl. menetrend lekérdezése, mit tegyünk, ha lekéstük a repülőjáratot stb.

A szakemberek tapasztalatai szerint nő a hazai kiutazók tudatossága, egyre több utazó ismeri fel az utasbiztosítás megkötésének szükségességét. E tudatossággal lehet összefüggésben, hogy az idei évben jelentősen nőtt az útlemondási biztosításokból származó díjbevétel, ami az utazási szakemberek 10-15 százalékos kiutazási növekedést valószínűsítő becslésével együtt már arra enged következtetni, hogy várhatóan az utazási kedv és a lakosság tudatosságának növekedése az utasbiztosítási piacra is jótékonyan fog hatni.

2013-ban a teljes utasbiztosítási díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, 6,5 százalékkal növekedve a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után jelentősen megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Utasbiztosítás: a síelés komoly kockázatot jelenthet


Utasbiztosítás: a síelés komoly kockázatot jelenthet

2015.01.26.

Miközben az év első hónapjaiban a magyarok közül is sokan utaznak el síelni, a néhány napos kiruccanásokra gyakran felejtenek el utasbiztosítást kötni. Pedig a síelés veszélyes sport, és igen sokba is kerülhet: akár egy kisebb baleset egészségügyi és mentési költsége is több száz, akár több ezer euróba kerülhet – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Bár a január és március közötti időszakban évről évre sokan utaznak ki honfitársaink közül egy-egy hosszú hétvégére síelni valamely szomszédos országba, a téli hónapokban mégsem növekszik az 1-3 napos, jellemzően hétvégi utazásokra kötött utasbiztosítások száma. Ennek alapján feltételezhető, hogy azok közül, akik csak egy hosszú hétvégére ugranak ki síelni, kevesen kötnek biztosítást.

Mindez óriási kockázatot jelenthet számukra, legyen szó a balesetről, egy hirtelen megbetegedésről, a sífelszereléssel kapcsolatos kockázatról vagy az autó meghibásodásáról. „E kockázatok lefedezése utasbiztosítással elhanyagolható tétel egy sí utazás költségvetésében, hiszen jelenleg az utasbiztosítás piaci átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta. Az utóbbi, magasabb árfekvésű biztosítások már gyakorlatilag térítési limit nélkül fedezi az egészségügyi ellátásokat” – mutat rá Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A legjelentősebb kockázat a baleseti kockázat a síelésnél, ezért arra külön érdemes odafigyelni, hogy egy alap utasbiztosítás milyen fedezeteket és szolgáltatásokat nyújt a téli sportokra. Az egészségügyi ellátás költsége mellett egy speciális – hegyi mentés 20 000 és 200 000 forint közötti összeget tesz ki Ausztriában, Olaszországban vagy Franciaországban, a helikopteres mentés ugyanezekben az országokban 1 és 2 millió forint közötti összeget tesz ki. A mentőautóval történő hazaszállítás Ausztriából 100 ezer és 300 ezer, Franciaországból 300 ezer és 500 ezer, Olaszországból 300 ezer és 800 ezer forint közötti összegbe kerül. A kórházi ellátás napi költsége – a vizsgálatoktól és a szükséges műtétektől függően – 100 ezer és 1 millió forint között szóródik az említett országokban.

„Tapasztalataink szerint a hazai síelők többsége nincs tisztában azzal, hogy mekkora kockázatot is vállal, ha sí biztosítás nélkül indul útnak” – jelentette ki a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Fontos lehet a felszerelésre választott fedezet is, hiszen a mai sílécek és kiegészítők szintén több százezer forintba kerülhetnek, amelyek pótlása vagy javíttatása szintén nem olcsó. Érdemes tájékozódni, hogy a választott utasbiztosítás milyen limitekig nyújt fedezet az ilyen típusú károkra.

A gépjárműre kötött assistance kiegészítő biztosítások elhanyagolható tételt jelentenek ahhoz képest, hogy mekkora költséget jelenthet külföldön egy autó elszállítása és javíttatása. Az autós assistance biztosítások tartalmazhatják a helyszíni javítás mellett a szervizbe vontatás, az alkatrész-csere, vagy akár – például ha az azonnali javítás nem megoldható vagy várni kell az alkatrész beszerzésére – a szállás költségét is. Az assistance cég megszervezi a segítségnyújtást, illetve az autós a nap 24 órájában kérhet segítséget és saját anyanyelvén folyamatos kapcsolatot tarthat fenn a segítségnyújtóval.

Ennek ráadásul kiemelt jelentőséget adhat az a tény, hogy a magyarországi gépjárműpark átlag életkora tíz év fölött van, ami sok esetben a rendszeres szervízelés mellett is fokozottabb kockázatot jelent egy hosszabb utazás során. Az országúti meghibásodás nem ritka, ilyen esetekben pedig az autós assistance szolgáltatás jelent segítséget a gépjárműtulajdonosok számára.

„Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, reményeink szerint fontos hatása van. Különösen fontos ez, ha téli sportokat űzünk külföldön, hiszen ez a program extrém magas baleseti kockázattal is jár.” – hívja fel a figyelmet Horváth Péter.

Kgfb: hatalmas kockázat az ittas vezetés


Kgfb: hatalmas kockázat az ittas vezetés

Kiemelt időszak az év vége az autósoknak: még néhány napig lehet újrakötni

2014.12.22.

Az ünnepek alatt az autósok hajlamosabbak lehetnek lazábban kezelni a „zéró tolerancia” szabályát, miközben akár csak egy pohár ital befolyásoltsága alatt is komoly baleset történhet. Az ittas vezetés óriási kockázatot jelent. Az egymás iránti felelősségvállalás mellett tudni kell azt is, hogy az alkoholos befolyásoltság alatt okozott baleset miatti kárt az autósnak meg kell térítenie a biztosító felé – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Alkoholfogyasztás mellett történt balesetokozás még egy kisebb koccanás – az érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megléte esetén is – akár százezrekbe is kerülhet az ittas vezetőnek. A kötelező biztosításra vonatkozó törvény értelmében ugyanis a biztosítók ilyen esetekben regresszálják, vagyis visszakövetelik a károkozótól a kár összegét.

Mindezek mellett az egymás iránti felelősségvállalás szempontjából is érdemes kiemelten figyelni a szabályokra az ünnepi időszakban, és nemcsak az alkoholfogyasztás, hanem a csúszós, vizes, lefagyott utak kockázata miatt is. Különösen a kevésbé gyakorlott autósoknak kell fokozottabban figyelniük, akik ezekben a napokban gyakrabban ülnek autóba, mint az év többi napján – figyelmeztet a szövetség.

De nemcsak az ünnepekkel és a hideg idővel járó extra kockázatokra kell tekintettel lenni az év utolsó napjaiban, hanem a kgfb-váltással kapcsolatos határidőkre, feladatokra is. Annak az autósnak, aki november végéig felmondhatta és fel is mondta korábbi szerződését, december utolsó napjáig van még lehetősége az új, választott biztosítónál megkötni a szerződést. Ennek elmulasztása komoly következményekkel jár. Egyebek mellett a biztosítatlan időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetni, ami jóval magasabb az átlagos kgfb-díjnál. Még ennél is nagyobb kockázat, hogy a károkozónak a Kártalanítási Számla kezelője számára meg kell térítenie a biztosítatlan időszakban okozott kárt.

Az idei évben megközelítőleg másfél millió személyautót érintett az év végi kötelező váltás, ám a jelenlegi becslések szerint ezzel a lehetőséggel még a tavalyi évinél is kevesebben, körülbelül 250 ezren élhettek. Nekik kell odafigyelniük a következő napokban arra, hogy december végéig megkössék a jövő évi kgfb-szerződést. Addig még rendelkezésükre áll néhány nap, hogy a számukra legmegfelelőbb ajánlatot kiválasszák: az összehasonlításhoz hasznos eszköz a MABISZ Díjnavigátora.

A szövetség hitelesített kalkulátora, a MABISZ Díjnavigátor egyedi eszköze a fogyasztóvédelemnek: az itt szereplő tarifákat és az összes elérhető kedvezményt a biztosítók előzetesen ellenőrizték, tesztelték, és írásban jóváhagyták. A MABISZ Díjnavigátorában szereplő adatok így minden esetben hiánytalanok és pontosak.

Utasbiztosítás: extra kockázat – télből nyárba


Utasbiztosítás: extra kockázat – télből nyárba

2014.12.15.

Szezonja van az egzotikus utazásoknak, novembertől-márciusig megugrik a tengerentúli nyaralások száma. Ezek az utak azonban hordoznak olyan extra kockázatokat, amelyek egy közeli úti cél esetén fel sem merülnek. Fontos, hogy az utasok előre felkészüljenek a váratlan helyzetekre: az elővigyázatosság és az utasbiztosítás megkötése együtt jelenthet biztonságot – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az idei év végéig a külföldre utazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek. Ehhez jelentősen hozzájárulhatnak azok az egzotikus utak, amelyek a téli hónapokban egyre népszerűbbek. Sokan választják ebben az évszakban a külföldi kikapcsolódást, azon belül is azokat a távoli desztinációkat, ahol ilyenkor is nyár van. Thaiföld, Mexikó, Kuba vagy az Indonéz szigetvilág ilyenkor is népszerű, ezek az utak azonban jelentős kockázatokat is hordozhatnak. Elsősorban egészségügyi kockázatokat, de a többszörös átszállás megnöveli a poggyászok késedelmes megérkezésének vagy elkeveredésének kockázatát is.

A 8-10, vagy akár 10-15 órás repülőutak komolyan megterhelik a vérkeringést, ezért a vénás kockázatok, például a trombózis-kialakulásának veszélye magasabb ilyenkor, amely ráadásul az esetleges bekövetkezés esetén azonnali kórházi beavatkozást igényel. Az időeltolódással járó koncentrációs zavarokra szintén érdemes odafigyelni, de az egzotikus ételek, az ivóvíz minősége, illetve a higiénés körülmények is jelenthetnek problémát az európai utasok számára.

Magasabb a tengerentúli utazások esetén a poggyászok elkeveredésének kockázata is: a többszöri átszállás miatt ugyanis nagyobb eséllyel téved el egy-egy bőrönd a nemzetközi repülőtereken. „A tengerentúlra utazóknak érdemes – az alapcsomagokban is megtalálható poggyászbiztosítás helyett, illetve mellett – olyan biztosítást választaniuk, amely a poggyászkésedelemre is fedezetet nyújt, valamint magasabb limitekkel, és egyéb kiegészítő modulokkal rendelkezik.” – hívja fel a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Fontos része az utasbiztosításoknak az asszisztencia-szolgáltatás, amely annál nagyobb segítség lehet, minél távolabb tölti pihenőidejét az ügyfél. Baj esetén óriási segítség a ma már minden utasbiztosítás részeként nyújtott asszisztencia, amellyel a nap 24 órájában magyar nyelven kérhető segítség, a biztosítással kapcsolatos ügyintézés mellett az általános információszolgáltatásban is.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása” – emlékeztet rá Horváth Péter.

2013-ban a teljes utasbiztosítási díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, 6,5 százalékkal volt több, mint a 2012. évi 9,5 milliárd forint.