Keddi vihar: 2000 kárbejelentés egy nap alatt


Keddi vihar: 2000 kárbejelentés egy nap alatt

2015.06.11.

Kánikulával és hatalmas viharral indul a nyár Magyarországon: a június 9-i, délutáni vihart követően közel 2000 kárbejelentés érkezett kevesebb, mint 24 óra alatt a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke meghaladja a 320 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

A keddi égszakadást követően egyetlen nap alatt közel 2000 kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, ezek összesített kárértéke az előzetes becslések alapján meghaladja 320 millió forintot.

A legtöbb bejelentés Budapestről, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém, és Fejér megyéből érkezett, továbbá kiemelten sok kárt jelentettek Pécs és Tatabánya területéről is.

A legtöbb káresemény a jégverés, valamint az azt követő felhőszakadás miatt következett be. A nagy erejű vihar sok helyen okozott tetősérülést és beázást, s jellemzőek voltak az úgynevezett rádőléses károk is, amikor a kidőlt fák az ingatlanokban, illetve gépjárművekben tettek kárt. A villámcsapások miatt több tűzeset is történt, s sok bejelentés érkezett a villámcsapás másodlagos, úgynevezett indukciós hatása következtében sérült elektromos berendezések miatt.

A MABISZ adatai szerint – éves szinten – a lakásbiztosításokra bejelentett káresemények közel 20 százalékát a viharkárok teszik ki. 2014-ben az összes, több mint 704 ezer kárbejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz köthető.

Magyarországon a legtöbb káresemény a nyári hónapokban történik: a 2014. májusaugusztus közötti időszakban összesen 134 167 kárt jelentettek be a biztosítókhoz.

2010-2014-ben, a nyári, május-augusztusi hónapokban összesen több mint 762 ezer bejelentés történt.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Az újonnan kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja 28 ezer-29 ezer forint körül alakul, az átlagdíj annak ellenére sem növekedett, hogy egyre népszerűbbé válnak a kiegészítő fedezeteket is kínáló lakásbiztosítási csomagok.

Viharos húsvét: 4000 kárbejelentés


Viharos húsvét: 4000 kárbejelentés

2015.04.08.

A „szeszélyes” évszakhoz képest is szélsőséges, viharos időjárással vette kezdetét a hónap: április 1-je óta mintegy 4000 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke megközelíti a 300 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat szerdán.

Nem sok jót ígérnek a meteorológiai előrejelzések: az április első hetében tapasztalt, a sokéves átlagtól több fokkal elmaradó hőmérséklet és viharos időjárás csak lassan enyhül a következő napokban.

Az alig egy hetes időszakban 4000 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, az összesített kárérték az előzetes becslések alapján megközelítheti a 300 millió forintot. Az egy kárra jutó átlagos kárérték 75 ezer forint.

A legtöbb bejelentés Budapestről, illetve Budapest környékéről, valamint Pest megyéből, Szabolcs megyéből, Hajdú-Bihar megyéből, Győr-Moson-Sopron, illetve Borsod megye területéről érkezett. Sok kárt jelentettek Debrecen és Pécs térségéből is.

A legtöbb káreseményt a viharos erejű szél okozta, illetve az amiatt bekövetkezett, úgynevezett rádőléses károk, vakolatsérülések, fakidőlések, tetőszerkezetet érintő sérülések jelentették. A viharkárok vannak többségben, de villámcsapás, felhőszakadás és jégverés is szerepel a leggyakoribb károkok között.

A viharkárok – éves szinten – továbbra is a lakásbiztosítási szerződésekre bejelentett károk közel ötödét teszik ki, a MABISZ adatai szerint 2014-ben a 704 ezer kárbejelentés mintegy 15-20 százaléka volt hozzájuk köthető.

A hazai lakásállomány 73 százaléka rendelkezik biztosítással. Bíztató jel, hogy 2014-ben megtorpant a lakásbiztosítási piac 2010 óta tartó visszaesése – ez idő alatt 93 ezerrel csökken a lakásbiztosítási szerződésszám -, és a szerződések darabszáma 13 ezerrel tudott nőni az egy évvel korábbihoz képest.

Az újonnan kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagos díja 28-29 ezer forint körül alakul, az átlagdíj annak ellenére sem növekedett, hogy egyre népszerűbbé válnak a kiegészítő fedezeteket is kínáló lakásbiztosítási csomagok.

Több mint 1600 kárt okoztak a január elejei földrengések


Több mint 1600 kárt okoztak a január elejei földrengések

2015.01.09.

A 2015. január elejei földrengéseket követően csütörtök délutánig 1626 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege eléri a 190 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat.

A legtöbb káresetet Nógrád megyéből jelentették, de Heves és Pest megyéből is jeleztek károkat. Ezek többsége Balassagyarmat, Szécsény, Varsány, Cserhátsurány és Mohora településeket érintette.

Az egy eseményre jutó átlagkár az eddigi adatok alapján 120 ezer forint. A leggyakrabban falrepedésekről, vakolatrepedésekről, vakolatleomlásról, illetve a felületi festés sérülésével kapcsolatos károkról érkeztek bejelentések, de jó néhány esetben kéményledőléssel kapcsolatos eseteket is jeleztek az ügyfelek.

A bejelentések jelenleg is folyamatosan érkeznek a biztosítókhoz, a károk felmérése a jelzést és időpont-egyeztetést követően a lehető legrövidebb idő alatt megtörténik.

Az újév első napján összesen négy földmozgást regisztráltak Nógrád megye középső részén, az ötödik, 2,1 erősségű utórengést január 7-én délután észlelték.

A GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda tájékoztatása szerint január elsején először reggel 7:43 perckor keletkezett közepes erősségű földrengés a Nógrád megyei Cserhátsurány – Nógrádmarcal – Mohora térségében, majd ezt még ugyanazon a napon három másik követte. Az utolsó, szintén közepes erősségű utórengést néhány nappal később, január 7-én észlelték.

A térségben az előző években több földrengés is történt, utoljára 2014. augusztus 3-án volt érezhető rengés. A legutóbbi, jelentős károkat okozó földrengés 2013. április 23-án történt Magyarországon, a földrengést követően 4557 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a kárösszeg akkor megközelítette a 600 millió forintot.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve jó kockázati helyzetben van. Szerencsére ritka az olyan erős földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel. Évente átlagosan 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek. Ezek nagy része a lakosság számára nem érzékelhető, s mindössze átlagosan évi 4-5 olyan – 2.5-3.0 magnitúdójú – rengést regisztrálnak a műszerek, amely az epicentrum környékén már érezhető, de károkat nem okoz.

Nyári viharok: 760 ezer kárbejelentés 2010 óta


Nyári viharok: 760 ezer kárbejelentés 2010 óta

2014.09.23.

2010 óta, a május-augusztusi időszakokban több mint 762 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, ezek kárösszege megközelíti a 60 milliárd forintot. 2014. május 1-je és augusztus 31-e között több mint 134 ezer bejelentést regisztráltak a biztosítók, a károk volumene eléri a 8,1 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb összesített adatokat.

Az idei szeptemberi szélsőséges időjárás, a viharok, felhőszakadások, illetve árvizek komoly károkat okoztak országszerte. A biztosítókhoz egyetlen hétvége, a szeptember 12 és szeptember 14-e közötti viharos időjárás miatt mintegy 7 ezer kárbejelentést érkezett, a károk becsült értéke meghaladja a 700 millió forintot. A szeptember elején néhány nap alatt lezúdult hatalmas mennyiségű csapadék az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) statisztikái szerint egyes országrészeken átlagosan háromhavi csapadékmennyiségnek felelt meg. Országos átlagban 77 mm csapadék hullott, ami másfélszerese az ebben az időszakban szokásosnak. Siófokon és Szentesen esett a legtöbb eső: ezekben a városokban hat nap alatt legalább negyedévnyi csapadék hullott le.

A MABISZ összesítése alapján látszik, hogy a „fekete év” 2010 volt, amikor csaknem 312 ezer viharok, illetve árvizek okozta kárt regisztráltak a biztosító társaságok, a kárösszeg pedig elérte a 29,6 milliárd forintot.

Egy évvel később jóval nyugodtabb évet zárt e tekintetben a piac, 2011-ben ugyanis kevesebb mint felére csökkent mind a károk száma, mind a kárérték. Ebben az évben május és augusztus között összesen 119 079 darab viharkárt regisztráltak a hazai biztosítók, a kárösszeg pedig valamennyivel 7,7 milliárd forint fölött alakult.

Ugyanakkor 2012-ben és 2013-ban közel 100 ezer viharkárt jelentettek a cégeknél – 2012-ben 98 630-at, 2013-ban 98 597-et -, miközben a károk összege 2012-ben 6, 2013-ban 7,3 milliárd forintot tett ki.

2014-ben több mint 40 százalékkal több kárt jelentettek a május 1-je és augusztus 31-e közötti periódusban, mint egy évvel korábban: a bejelentett károk száma meghaladta a 134 ezret, a kárérték pedig a 8,1 milliárd forintot.

A hazai ingatlanok közel 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A MABISZ legfrissebb adatai szerint 2013 végén a biztosítók 2,98 millió darab egyéni lakásbiztosítási szerződést tartottak nyilván, 93 ezerrel kevesebbet, mint 2010-ben. A 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

Viharszezon: védekezni és biztosítani is szükséges


Viharszezon: védekezni és biztosítani is szükséges

Az elmúlt négy évben 200 ezer kárt okoztak a villámcsapások

2014.06.24.

Az elsősorban a nyári időszakban jellemző viharok miatt meglehetősen gyakoriak az ingatlanokat érő villámcsapás- és tűzkárok. 2010. január 1-je és 2014. május 30-a között több mint 200 ezer villámcsapás okozta és közel 31 ezer tűz okozta kárra fizettek kártérítést a biztosítók. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, a prevencióval ugyanis lényegesen csökkenthetők a kockázatok – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A tapasztalatok szerint a nyári hónapokban jelentős károkat okozó viharokra kell felkészülni. Ezeket sokszor villámlás is kíséri, aminek hatásai jelentős károkat okozhatnak a lakásokban, nyaralókban, egyéb ingatlanokban, de az ingóságokban is. 2010. január 1-je és 2014. május 30-a között 214 259 villámcsapás okozta kárt regisztráltak a biztosítók, amiből közel 106 ezer a villámcsapás okozta közvetlen, több mint 108 ezer pedig a villámcsapás másodlagos hatásának volt betudható. A villámcsapások okozta károkra a biztosítók összesen 17 milliárd forintot fizettek ki.

Tűzkárok miatt a 2010. január 1-je és 2014. május 30-a közötti periódusban 30 705 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, ezekre csaknem 25 milliárd forintot fizettek ki a cégek.

A viharok okozta károk nagyságrendjének ismeretében különösen rossz irányba mutató tendencia, hogy 2010 óta mintegy 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma. A visszaesés döntően fizetőképességi problémákkal magyarázható, miközben a lakásbiztosítások díjszintje gyakorlatilag nem emelkedett.

A MABISZ adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasház-biztosításokból származó bevételekkel együtt – megközelítette a 105 milliárd forintot. Az egyéni szerződések darabszáma 2,98 millió volt tavaly év végén, de évek óta folyamatos csökkenés mutatkozik a piacon.

„A biztosított ingatlanok száma – az elmúlt évekhez képes mérsékeltebben ugyan, de – tovább csökkent 2013-ban” – összegez Balla Tamás, a MABISZ Lakásbiztosítási tagozatának elnöke. „Mindemellett a tűzzel és villámcsapással kapcsolatos biztosítási események továbbra is jelentős károkat okoznak, ezért a preventív intézkedéseken túl a lakóingatlanok biztosítására is fokozott figyelmet kell fordítani.”

A lakásbiztosításon kívül a villámvédelemnek, a megfelelő prevenciónak is jelentős szerepe van. Ilyen megelőző jellegű műszaki intézkedés a tűzkárok, valamint a túlfeszültség elleni védelem. „Az épületek energetikai korszerűsítésére alkalmazott hőszigetelések, a háztartások és vállalkozások működtetésében egyre nagyobb szerepet játszó elektronikus eszközök egyaránt növelhetik a villámcsapás hatására bekövetkező károk gyakoriságát, súlyosságát” – magyarázza Kruppa Attila, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Tűzvédelmi Munkabizottságának vezetője.

Növekszik azoknak a villámvédelmi intézkedéseknek a jelentősége, amelyekkel megelőzhetőek ezek a károk, és az ezekből fakadó veszteségek, kellemetlenségek. „A megbízható villámvédelem kialakítása összetett feladat, ehhez mindenképpen érdemes épületvillamossági szakember segítségét kérni” – tette hozzá a szakember.

A Magyar Biztosítók Szövetsége és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közös állásfoglalást tett közzé arról, milyen módon védhetjük meg értékeinket a villámcsapásokkal szemben.

Yvette: Több mint 21 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz


Yvette: Több mint 21 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz

2014.05.20.

A múlt heti Yvette névre keresztelt ciklon elvonulása után május 19-éig több mint 21 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege meghaladja az 1,6 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az első összesített adatokat.

A vihart óriási mennyiségű csapadék és orkán erejű szél kísérte Magyarország területén, országszerte jelentős károkat okozva a lakóépületekben, a köztéri infrastruktúrában és épületekben, illetve a mezőgazdaságban. Az elmúlt héten, illetve e hét első napján csaknem két-háromszorosával növelte meg a biztosítóknál az ilyenkor szokásos kárbejelentések számát, ám május 12-e és 18-a között volt olyan nap, amikor egyes társaságokhoz érkező bejelentések száma négy-ötszöröse volt az ilyenkor átlagosnak.

Az Yvette-tet kísérő leggyakoribb kártípusok a villámcsapás, valamint a villámcsapások másodlagos – úgynevezett indukciós – hatásai által okozott károk, az – elsősorban fakidőlések okozta – rádőléses károk, illetve a tetőmegbontással, tetősérüléssel kapcsolatos károk és a beázások.

A legtöbb bejelentés Somogy, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Heves és Pest megyéből érkezett, illetve a fővárosból és annak vonzáskörzetéből.

A biztosítók a bejelentéseket követően már múlt héten megkezdték a kárfelméréseket.

A hazai lakóingatlanok közel 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A MABISZ adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasházbiztosításokból származó bevételekkel együtt – 104,9 milliárd forintot tett ki. Kedvezőtlen tendencia ugyanakkor, hogy az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma 93 ezer darabbal maradt el a 2010. évitől, és 2014. január elsején kevesebb, mint 3 millió, összesen 2,98 millió volt.

A lakásbiztosítások díja egyébként csökkenő tendenciát mutat, a 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

2500 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a januári földrengést követően


2500 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a januári földrengést követően

Három év alatt 93 ezer lakásbiztosítási szerződés tűnt el a piacról

2014.02.13.

A január 19-i földrengést követően közel 2500 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A szélsőséges időjárás okozta gyakori káresemények ellenére 2010 óta 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma. 2013 végén 2,98 millió egyéni lakásbiztosítási szerződést kezeltek a társaságok – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb adataiból.

A szaporodó földrengés-, vihar- vagy árvízkárok fényében különösen rossz irányba mutató tendencia, hogy 2010 óta mintegy 93 ezerrel csökkent az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma, s a kevesebb egyéni biztosítást csak részben pótolhatták a megkötött társasház-biztosítások. 2010-ben a kiemelkedően sok vihar, illetve árvíz következtében még nőtt az állomány, azóta viszont évről évre folyamatosan csökken, miközben a lakásbiztosítások díjszintje gyakorlatilag nem emelkedett.

A 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot. Ez az összeg közel ezer forinttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, vagyis a biztosítók a 2012-es, 5,7 százalékos inflációt sem érvényesítették a díjakban. Mindezek alapján különösen aggasztó folyamat a szerződésszám folyamatos zsugorodása, ami fizetőképességi problémákkal, a lakossági pénzügyi helyzetének romlásával magyarázható.

„A pénzügyi válság szemmel láthatóan elérte a lakásbiztosítási szektort is, a lakosság egy része a biztosításon is kénytelen spórolni” – vélekedik Balla Tamás, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. „Holott a jelenlegi díjszintek európai viszonylatban is alacsonynak számítanak, ráadásul a magyarországi piacon az elemi károk elleni védelem alapfedezetnek számít, azaz része minden szerződésnek. Már havi 1-2 ezer forintos díjért elérhető, így mindenki találhat számára kedvező ár-érték arányú biztosítást” – tette hozzá az elnök.

A MABISZ legfrissebb adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasház biztosításokból származó bevételekkel együtt – 104,9 milliárd forintot tett ki. Az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma 2,98 millió darab volt, 93 ezerrel maradt el a 2010. évitől.

Közel 5800 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a hétvégi vihar után


Közel 5800 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a hétvégi vihar után

2014.03.18.

A március 15-i hétvége viharos időjárása miatt kedd délig 5775 bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege meghaladja a 400 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az első összesített adatokat.

A hétvégi viharos időjárás három-négyszeresére növelte meg a biztosítóknál az ilyenkor szokásos kárbejelentések számát. Ugyanakkor volt olyan társaság, ahol nyolcszorosa volt a kárdarabszám az ilyenkor szokásosnak.

A hétvégi vihar többnyire az épületek tetőszerkezetében tett kárt: megbontotta a tetőt, illetve az erős szél következtében lehullottak a cserepek. Több biztosítóhoz érkezett bejelentés fakidőlések okozta, úgynevezett rádőléses károk miatt.

A legtöbb bejelentés a fővárosból, illetve Pest megyéből érkezett. Sok kárt jelentettek Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, Győr-Moson-Sopron megyéből, Hevesből és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből is.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A MABISZ legfrissebb adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasház-biztosításokból származó bevételekkel együtt – 104,9 milliárd forintot tett ki. Az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma 2,98 millió darab volt, 93 ezerrel maradt el a 2010. évitől. A 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

Több mint 4500 kárt okozott az áprilisi földrengés


Több mint 4500 kárt okozott az áprilisi földrengés

2013.05.09.

A 2013. április 23-i földrengést követően 4557 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege eléri a 600 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat.

A legtöbb káreset Heves megyében történt, Tenken, Átányban, Heves városban, Erdőtelken és Kömlőn.

A bejelentések döntő része kisebb károkról érkezett. A leggyakrabban falrepedésről, vakolatlehullásról, illetve a felületi festés megrepedéséről érkeztek kárbejelentések. A nagyobb károk között a tetősérülés, a cserépösszecsúszás, illetve kéményledőlés volt a leggyakoribb.

A károk döntő részének szemlézése már megtörtént, a kifizetések folyamatosak. A 4557 bejelentett kár és a 600 millió forintos becsült kárösszeg alapján az egy káreseményre jutó összeg meghaladja a 131 ezer forintot.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve jó kockázati helyzetben van. Szerencsére ritka az olyan erős földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel. Évente átlagosan 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek. Ezek nagy része a lakosság számára nem érzékelhető, s mindössze átlagosan évi 4-5 olyan – 2.5-3.0 magnitúdójú – rengést regisztrálnak a műszerek, amely az epicentrum környékén már érezhető, de károkat nem okoz.

Magyarországon legutóbb 2011. január 29-én történt jelentősebb károkat okozó, a Richter-skálán mért 4,7-es erősségű földrengés. Akkor több mint 15 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, és a kifizetett károk összege megközelítette az 1 milliárd forintot.

Több mint 46 ezer kárt okozott a márciusi tél


Több mint 46 ezer kárt okozott a márciusi tél

A rendkívüli időjárás miatt csaknem négy milliárd forintot fizetnek a biztosítók

2013.04.16.

Március második felében összesen 46 213 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz a hónap közepén tapasztalt viharos időjárás miatt. A becsült kárösszeg megközelíti a 4 milliárd forintot – tette közzé az adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A március 15-i hosszú hétvégén, illetve húsvétkor tapasztalt extrém időjárás az elmúlt évekhez képest jelentősen több kárt okozott. Van olyan biztosító, ahol a kárbejelentések száma meghaladta az ilyenkor szokásos esetek tízszeresét.

A több mint 46 ezer káresemény 95 százaléka a lakosságot érintő lakás, illetve ingatlanbiztosítással kapcsolatos, mintegy 5 százaléka pedig a vállalkozásokat érintő, illetve az ipari létesítmények sérülése miatti bejelentés. Ami a károk becsült összegét illeti, a 3,949 milliárd forintra becsült teljes kárösszeg kétharmada köthető a lakásbiztosítási üzletághoz, egyharmada pedig az ipari és vállalati vagyonbiztosítások körébe sorolható.

A legtöbb kárt, az összes bejelentés mintegy kétharmadát a viharok okozták, volt azonban olyan biztosító is, ahol ez az arány a 80 százalékot is elérte. A káresemények mintegy negyedét a tetőbeázások miatt jelentették, de jelentős volt az ilyenkor egyébként már szokatlannak számító hó-nyomásból eredő esetek száma is. Emellett – különösen a keleti országrészből – érkezett jelentős számú, szolgáltatás-kimaradás, áramingadozás, illetve az ennek következményeként bekövetkező élelmiszerromlás miatti kár. A biztosítók a károk több mint felét már rendezték, és napról napra jelentősen csökken a még függő ügyek száma.

A legtöbb esetet Veszprém, Pest, Fejér, Baranya, Szabolcs, illetve Hajdú-Bihar megyéből jelezték, de kiemelkedően sok káresemény történt Zalában, Győr-Sopron, illetve Vas megyében is. A nagyobb városokat illetően Budapest, Nyíregyháza, Debrecen, Pécs, Hajdúböszörmény, Győr és Zalaegerszeg, illetve a kisebb települések közül Gávavencsellő, Tordas, Balkány, Búj és Hodász a leginkább érintett.

„Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt a jövőben gyakoribbá válhatnak a viharok, amelyek immár nemcsak a nyári időszakban, hanem az év más időszakaiban is egyre nagyobb eséllyel következhetnek be – figyelmeztet Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. – Mindez pedig fokozottan ráirányítja a figyelmet a megfelelő biztosítás megkötésének, illetve a kármegelőzésnek a fontosságára.”