Szélesedő kínálat a casco-piacon


Szélesedő kínálat a casco-piacon

A piaci versenyből és a rengeteg ajánlatból az autósok profitálnak

2010.11.19.

Minden eddiginél több casco-konstrukcióval jelentkeztek az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampányban a biztosítók, van olyan cég, amely már egy éttermi vacsora áráért kínál éves biztosítási védelmet. A Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára szerint az éles versenyből adódó lehetőségekkel érdemes élniük az autósoknak.

Az elmúlt években a casco piac gerincét az új autókra vagy az igen fiatal autókra kötött szerződések alkották, hiszen a józan megfontolások mellett a finanszírozók is megkövetelték a biztosítás kötését ezekre a járművekre. Magyarországon azonban 2005 óta folyamatosan csökken az újautó-értékesítések száma, így a casco-szerződésből is kevesebbet kötöttek. „Tovább rontja a helyzetet, hogy az évek múlásával már a néhány éves autók esetében is felmondják a szerződéseket, így nemcsak az új szerződések hiánya, hanem az egyre több megszűnő casco-kötvény is zsugorítja a piac méretét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. Az sem kedvez a piacnak, hogy a gazdasági válság okozta átlagos jövedelemcsökkenés miatt olyan járművekre sem kötnek cascót, amelyekre indokolt volna.

A főtitkár szerint a szűkebb piacon egyre élesebb versenyt vívó biztosítók az autósok szempontjából kedvező változtatásokat hajtottak végre, s az éles verseny csökkentette a díjakat is. „Ami ennél is fontosabb, hogy a biztosítók sokkal szélesebb kör számára tették elérhetővé a cascót, azaz a biztosítók hozzáállása lényegesen rugalmasabb lett. Ez alatt nem az árszint változását értem, hanem azt, hogy a piaci helyzetre reagálva az idősebb autók tulajdonosai is megfelelő védelemben részesíthetik vagyontárgyukat” – mutatott rá Molnos Dániel.

A MABISZ főtitkára úgy látja, hogy ez a kiélezett versenyhelyzet kiváló lehetőséget teremtett arra a biztosítóknak, hogy kreatív ajánlatokat dolgozzanak ki. „Minden eddiginél többféle casco-biztosítás érhető el a piacon, és ezek egy része olyan új elemeket tartalmaz, amelyekkel sohasem találkozhattak eddig a fogyasztók. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az innovatív megoldások nagy része valóban olyan hasznos konstrukció, amelyeket a fogyasztók igényeinek felmérése után dolgoztak ki” – jegyzi meg Molnos Dániel. Hozzáteszi, hogy van olyan biztosító, amely már egy éttermi vacsora áráért biztosít egész éves limitált védelmet a gépjárművekre.

Különösen jól járhatnak azok, akik a kgfb-szerződésükkel együtt kötnek cascót, mert így a két szerződés együttes árából szinte biztos, hogy számottevő kedvezményt kapnak. Molnos Dániel szerint az idén minden eddiginél többen válthatnak biztosítót, és ezzel együtt nagyon sok casco-szerződés is születhet.

Éppen a rengeteg kgfb-ajánlat miatt érdemes alaposan tájékozódni, leginkább a MABISZ weblapján található Díjnavigátoron – hívja fel a figyelmet Molnos Dániel. A Díjnavigátor egy olyan internetes eszköz, melynek segítségével a fogyasztók egyszerűen és átlátható módon össze tudják hasonlítani a magyarországi biztosítótársaságok kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjait, az egyedi szerződések vonatkozásában. „A MABISZ a Díjnavigátorral szeretne segíteni az autósoknak egy megalapozott döntés meghozatalában” – mondta el Molnos Dániel. A Díjnavigátor működtetésének célja, a GFB piac egyedi díjainak egy helyen való megjelenítése, lehetőség szerint a teljes körűségre törekedve. A Díjnavigátorhoz önkéntes alapon csatlakozhat bármely, Magyarország területén GFBterméket ajánló biztosító.

MABISZ: Figyelmetlenség esetén drága lehet a kötelezőnk


MABISZ: Figyelmetlenség esetén drága lehet a kötelezőnk

Biztosítóváltás után is érdemes odafigyelni a határidőkre

2011.01.17.

Pórul járhatnak azok az autósok, akik a tavalyi kampányban kötelező gépjárműfelelősségbiztosítót váltottak (kgfb), és nem figyelnek a határidőkre. Így ugyanis a kialkudott tarifa többszörösébe kerülő fedezetlenségi díjat lesznek kénytelenek fizetni.

A biztosítók jól állnak az új kgfb-szerződések feldolgozásával: a társaságok nagyobb része már a kötvények kétharmadát feldolgozta és a csekkek túlnyomó többségét is kiküldte – jelentette be Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára. A tavaly őszi kampányban biztosítót váltóknak érdemes néhány percet rászánniuk arra, hogy utánanézzenek, valóban megérkezett-e a kipostázott csekk. Ha január végéig nem érkezik meg, ajánlatos jelezniük az illetékes biztosítónak – vagy az alkuszcégnek, amelyen keresztül a szerződést kötötték – figyelmeztet a MABISZ főtitkára. Ha nem fizetjük be időben a díjat, az jelentős hátránnyal jár, mivel a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg. Ilyen esetben a 2010. január 1-jétől hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény értelmében úgynevezett „fedezetlenségi díjat” kell fizetnünk. Ennek összege jóval magasabb, mint a „normál” díj, a gépjármű lökettérfogatától függően napi 270-560 forint. „A biztosítók és a MABISZ a díjfizetés elmaradása esetén nem is adhat felmentést a fedezetlenségi díj megfizetése alól, erre ugyanis a törvény nem ad számukra lehetőséget” – figyelmeztet Molnos Dániel.

A MABISZ főtitkára a fedezetlenségi díjjal kapcsolatban még egy lényeges tudnivalóra hívja fel a figyelmet. Sokan úgy gondolják, hogy ha nem használják járművüket – s akár hónapokra is leállítják a kert sarkába -, akkor nem kell kgfb-díjat fizetniük. Ez tévedés, a törvény értelmében a díjat ilyen esetekben is meg kell fizetniük. „Érdemes ideiglenesen kivonatni a forgalomból a járművet, ha átmenetileg nem használjuk, így mentesülhetünk a díjfizetési kötelezettség alól” – teszi hozzá Molnos Dániel.

Jó hír az autósoknak, hogy a kötelező biztosítás díjának megfizetésekor továbbra is érvényben van a 60 napos türelmi idő. Bár a biztosítót már a szerződés életbe lépésének időpontjában – év végi váltás esetén január elsején – megilletné a díj, a jogszabály 60 napos halasztást ad az ügyfelek számára a díjfizetés teljesítésére. Az első esedékes díjrészletnek így legkésőbb február végéig be kell érkeznie a biztosítókhoz.

Érdemes időt szánni arra, hogy ellenőrizzük, valóban megtörtént-e a díjfizetés. Ha díjfizetési módként banki átutalást választottunk, nekünk kell utasítást adnunk a bankunknak az átutalás kezdeményezésére. Ha csoportos beszedés mellett döntöttünk, a biztosítónak vagy a bankunknak kell megbízást adnunk a díj lehívására egy formanyomtatvány kitöltésével. Csoportos beszedésnél előfordulhat – például ha nemcsak biztosítót váltottunk, hanem díjfizetési ütemet is, negyedéves díjfizetési periódusról éves díjfizetésre tértünk át -, hogy az éves díj nagysága meghaladja a korábban általunk megadott banki limitet. Ilyen esetben a limit módosítására is szükség van.

A Magyar Biztosítók Szövetségéhez beérkező ügyfélmegkeresések alapján az látszik, hogy sok a bizonytalanség az úgynevezett halasztott határidejű szerződéskötéssel kapcsolatban is. Sokszor a gépjárművek üzembentartói – annak ellenére, hogy szerződéses évfordulójuk nem az év végére esett – már a tavalyi kampányban jelezték biztosítóváltási szándékukat. Ha szabályosan történt a váltás és az új biztosító befogadta a halasztott határidejű szerződést, az ügyfeleknek csak arra kell figyelniük, hogy az évfordulóig – időben – befizessék jelenleg hatályos szerződésükre az esedékes díjat. Biztosítójuk a törvény értelmében a szerződés évfordulója előtt 50 nappal jelzi az évforduló közeledtét és a következő éves díj mértékét. A szerződés írásbeli felmondásának a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal be kell érkeznie a biztosítókhoz.

MABISZ: sokat ér a helyes kötvényszám


MABISZ: sokat ér a helyes kötvényszám

Minden hetedik autós pontatlan adatokat szolgáltat biztosítóváltáskor

2011.01.26.

Évente közel félmillió autóst kénytelenek hátrányosabb bónuszkategóriába sorolni a biztosítók, mivel az ügyfelek pontatlanul adták meg korábbi kötelező gépjármű–felelősségi (kgfb) biztosításuk kötvényszámát. Sokan nem tudják, hogy a pontos besoroláshoz az ügyfél és a régi biztosító neve, valamint a rendszám mellett erre az adatra is szükség van.

Évek óta tapasztalat, hogy biztosítóváltáskor a „kötelezőt” váltó autósok mintegy 15 százaléka nem szolgáltat pontos adatot. Az egyik leggyakoribb probléma, hogy az ügyfelek nem adják meg vagy pontatlanul küldik meg biztosítójuknak a korábbi kötelező gépjárműfelelősség-biztosításuk kötvényszámát. „Ha biztosító nem tudja egyértelműen beazonosítani a korábbi szerződést, akkor nem tudja lekérni a helyes bónus/malus besorolást, így kénytelen az autóst a legmagasabb díjat fizető, M4 kategóriába sorolni” – hívta fel a figyelmet Molnos Dániel, Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. Hozzátette, hogy mivel ezt a folyamatot törvény szabályozza, a biztosító nem gyakorolhat méltányosságot. Természetesen ha a biztosítóhoz eljut a pontos kötvényszám, akkor a díjkülönbözetet visszatérítik. Különösen azoknál azonban átmeneti problémát jelenthet a díjak megugrása, akik magasabb bónusfokozattal rendelkeztek, hiszen ilyenkor nagyobb mértékben nő meg a fizetendő összeg. Ilyen esetekben akár az is előfordulhat, hogy – fedezet hiányában – díjelégtelenség miatt megszünik a szerződés.

A MABISZ főtitkára szerint ilyen esetekben is létezik megoldás arra, hogy a helyes összeget fizethessük be. Ha az ügyfél az „új” biztosítójától olyan értesítést kap, hogy az nem tudja beszerezni a bónus-malus besorolást igazoló kártörténeti igazolást, akkor akár egy régi csekket előkeresve vagy a korábbi kötvény alapján call centeren vagy faxon keresztül, emailben vagy levélben küldje el az új, választott biztosítójának korábbi biztosítója nevét és a helyes kötvényszámot. Ha pedig „régi” biztosítónktól megkapjuk a kártörténeti igazolást, akkor faxon, mailben, levélben vagy személyesen juttassuk el az „új” biztosítónkhoz. „Ezek az adatok azért nagyon fontosak, mert az új, választott biztosító csak akkor tud a helyes összegről csekket küldeni, ha birtokában van a kártörténeti igazolás” – teszi hozzá Molnos Dániel.

A BOMA-rendszer (Bónus-Malus) létrehozását a jogszabályalkotó azért írta elő, hogy az ügyfeleknek ne kelljen a papír alapú kártörténeti igazolásokat az egyik biztosítótól a másikhoz átvinniük, hanem a biztosítók elektronikus módon át tudják adni egymásnak az információt. A BOMA-rendszer 2007 óta működik, és évente mintegy másfél millió gépjármű-üzembentartó kártörténeti besorolásának ellenőrzése történik meg a rendszer segítségével. A negyedik kampányát „élő” rendszerből történő helyes információ kinyeréséhez azonban az ügyfél és a régi biztosító neve, valamint a rendszám mellett szükség van a helyesen megadott korábbi kötvényszámra is.

2010-ben 15 milliárd forint „tűnt el” az autóbiztosítási piacról


2010-ben 15 milliárd forint „tűnt el” az autóbiztosítási piacról

Az új autó eladások csökkenése nemcsak a casco üzletágat sújtja

2011.02.23.

Az elhúzódó válság 2010-ben különösen súlyosan érintette a nem életbiztosítási piacot: a díjbevételek csaknem 13 milliárd forintos zsugorodását elsősorban a gépjármű-biztosítások visszaesése okozta. 2010-ben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás (kgfb) piac díjbevétele 7, míg a casco szerződéseké mintegy 8 milliárd forinttal csökkent – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2010-es előzetes adataiból.

Az elhúzódó válság és a csökkenő jövedelmi viszonyok súlyos nyomot hagytak a hazai biztosítási piacon. A Magyar Biztosítók Szövetségének frissen közzétett adatai szerint 2010-ben 12,93 milliárd forinttal, a 2009. év végi 414,1 milliárd forintról 401,17 milliárd forintra zsugorodtak a díjbevételek a nem-életbiztosítási ágazatban.

Alapvetően a két autós ágazat, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a casco felelős a díjbevételek csökkenéséért. A kgfb-díjbevételek több mint 7 milliárd forinttal, 125,2 milliárdról 118 milliárd forintra csökkentek tavaly, ami 5,7 százalékos esésnek felel meg. „A jelentős csökkenés hátterében elsősorban a kgfb átlagdíjak évek óta tartó, folyamatos lejtmenete húzódik meg, ami részben az éles verseny, részben a javuló káralakulás eredménye” – mutatott rá Megyeri Gábor a MABISZ Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. A „kötelező” éves átlagdíja (az összes gépjármű kategóriát figyelembe véve) az elmúlt öt évben 2006 és 2009 között 34.250 forintról 32.260 forintra mérséklődött, míg 2010-ben már csak mindössze 29.086 forintos értéket mutatott.

A díjbevételek zsugorodásának azonban van egy másik oka is: a gazdasági válság hatására mélypontra zuhant az új autó értékesítés, ami kevesebb új kötelező biztosítást generált. Eközben viszont több autót vontak ki a forgalomból tulajdonosaik, mivel a csökkenő jövedelem, a növekvő üzemanyagár és a romló életkörülmények hatására sokan kénytelenek voltak lemondani a gépkocsi-használatról.

Az alacsonyabb díjszint kialakulásának irányába hatott a díjak könnyű összehasonlíthatósága is. E tekintetben a Magyar Biztosítók Szövetsége igen fontos lépést tett tavaly ősszel: létrehozta a MABISZ Díjnavigátort. A MABISZ Díjnavigátoron keresztül a fogyasztók egyszerűen és közvetítő igénybe vétele nélkül össze tudják hasonlítani a magyarországi biztosítótársaságok kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjait. A kampány idején e lehetőséggel közel százezren éltek, de mivel a kgfb-váltás a jogszabályváltozás következtében már nem koncentrálódik az év végére, az ügyfelek azóta is folyamatosan használják ezt az eszközt.

A 2010-es kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampányban 1,25 millióan mondták fel szerződésüket és kötöttek újat. Ez a szám a 2009-es 1,5 millióhoz képest csökkenés, ám már nem minden szerződés évfordulója esik egybe a naptári év végével. Lényegesen, a 2009. évi 515 ezerről mintegy 310 ezerre csökkent azon ügyfelek száma is, akik felmondták, majd ugyanannál a biztosítónál kötötték meg újra kgfb-szerződésüket.

A casco-piacon még a kgfb-nél is erőteljesebb visszaesés volt tapasztalható tavaly. A díjbevételek ebben a szegmensben – a MABISZ becslése szerint – 8 milliárd forinttal estek vissza, ami közel 9 százalékos csökkenésnek felel meg. A díjbevételek mérséklődésében az éles verseny miatt csökkenő díjak is szerepet játszottak, azonban ez csak az egyik ok. „Az elmúlt években a casco piac gerincét az új autókra vagy a fiatal, néhány éves autókra kötött szerződések alkották, hiszen legtöbbször a finanszírozók is megkövetelték a biztosítás megkötését. Magyarországon azonban évek óta folyamatosan csökken az új autó értékesítés, így a casco szerződések száma is visszaesett.” – jelentette ki Megyeri Gábor.

A válság elhúzódó hatásának számlájára írható az is, hogy a gépjármű-finanszírozási piacon is sok a bedőlt hitel: amikor a tulajdonos nem tud törleszteni és a finanszírozó kénytelen visszavenni a gépkocsit. De még ha nem is kerül sor erre a végső lépésre és sikerül az adósnak a hitelt visszafizetnie, a gépjármű-tulajdonosok akkor is megpróbálnak ott spórolni, ahol csak tudnak. „Ha a hitelt visszafizeti az autótulajdonos, és így már nem ’kötelező’ fenntartania a casco biztosítást, nagyon gyakori, hogy megszünteti a szerződést annak ellenére, hogy egy három-négy éves autó esetében jelentős vagyoni kockázatot vállal magára.” – hívja fel a figyelmet egy lényeges szempontra a MABISZ Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke.

MABISZ: nem lesz kötelezőváltási rekord


MABISZ: nem lesz kötelezőváltási rekord

30-50 százalékkal kevesebb váltás a kampány felénél

2011.11.17.

Idén jelentősen elmaradhat a korábbi becslésektől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) váltók száma – állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) előzetes összesítése. A szövetség szerint már olyan keveset lehet spórolni a váltások túlnyomó részénél, hogy az ügyfelek inkább maradnak jelenlegi biztosítójuknál.

Az előző évek hasonló időszakában tapasztaltakkal szemben idén „nagy a csend” a kgfb-kampány körül: a MABISZ szerint mind az érdeklődés, mind pedig a kötésszám jócskán alatta maradhat az előrejelzéseknek és a várakozásoknak. „A kampány felénél járva egyes társaságoknál 30-50 százalékos visszaesés is látszik a tavalyi értékekhez képest, bár a hónap végén még lehetnek meglepetések. Lehetséges, hogy az ügyfelek csak óvatosabbak és még kivárnak” – vélekedik Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke.

Az elnök szerint a kampány első felénél járva úgy tűnik, mintha az ügyfeleket már nem motiválnák a további váltások, mivel a megtakarítható összeg nagysága a folyamatos díjcsökkenés eredményeként egyre kisebb. A 2010-es kampányban a kgfb olyan díjszintet ért el, hogy alig egy tankolás árából fedezhetjük az egész éves kgfb-díjat, így az ügyfelek már nemigen keresnek másik biztosítót.

„Örömmel tapasztaljuk azt is, hogy az ügyfelek általában elégedettek a biztosítójuk szolgáltatásával, s ezért nem gondolkodnak váltáson” – jelzi az elnök. Inkább egyedi és szélsőséges példa, ami az egyik tagbiztosító ügyfélszolgálatánál fordult elő, hogy az egyik gépjármű-tulajdonos 220 forintos negyedéves díjkülönbségnél is a biztosítóváltás mellett döntött.

Az előrejelzésekkel ellentétben, az eddigi adatok szerint nem bővült tovább az online piac. Új, idei jelenség viszont, hogy idén már a biztosítók többsége honorálja kedvezményekkel az elektronikus kapcsolattartást az ügyfelekkel. „Emellett rohamosan terjed a kgfb-piacon az éves díjfizetés, ami egyszerűbb és költséghatékonyabb mind a biztosító, mind pedig ügyfelek számára” – számol be egy új jelenségről Szombat Tamás.

A biztosítót váltóknak azt ajánlja az elnök, hogy az online kalkulátorok eredményét mindig ellenőrizzék a szövetség által működtetett Díjnavigátoron, hiszen jelenleg ez az egyetlen eszköz a piacon, amely az összes biztosító társaság minden ajánlatát és az összes elérhető kedvezményt is tartalmazza. „A Díjnavigátor üzleti érdekektől mentesen működik, és teljes mértékben megbízható, a biztosítók által ellenőrzött és jóváhagyott információkat szolgáltat. Annak ellenére, hogy a Díjnavigátor online eszköz, feltünteti az Interneten nem elérhető ajánlatokat is, amennyiben azok kedvezőbb feltételekkel köthetőek” – mutat rá a MABISZ Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke.

Díjnavigátor: egy valóban hiteles eszköz


Díjnavigátor: egy valóban hiteles eszköz

Az üzleti érdektől mentes kalkulátor célja a hiteles tájékoztatás

2011.11.09.

Elindult a Magyar Biztosítók Szövetségének Díjnavigátora, amely az összes kgfb-díjat az összes elérhető kedvezménnyel, üzleti érdekektől mentesen tartalmazza – jelentette be Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A Díjnavigátor mind a 15 – kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) – piaci szereplő díját tartalmazza, s egyedi a piacon abban a tekintetben, hogy ezeket a tarifákat maguk a biztosítók is hitelesnek ismerik el. „Ez utóbbi körülmény nagyon fontos szövetségünk számára. A versenyfutás az idővel téves eredményt hozhat és hoz is a kgfb-díjak kalkulálása során. A szövetség ezért is ragaszkodik hozzá, hogy minden biztosító minden kedvezménye szerepeljen a tarifarendszerben és a végeredményt maguk a biztosítók is jóváhagyják” – húzza alá a Díjnavigátor hitelességének jelentőségét a MABISZ főtitkára.

A kgfb-díjak összehasonlítására szolgáló Díjnavigátor 2010-ben debütált. 2011-ben is jelentős fejlesztések történtek, de ezek már arra szolgáltak, hogy minél könnyebben kezelhetővé, minél inkább felhasználó- és fogyasztóbaráttá váljék az eszköz. „A szövetség számára az utóbbiak kiemelt jelentőségűek, ugyanúgy, mint az objektivitás és a hitelesség, ami mindezt megalapozza” – jelentette ki Molnos Dániel. Ennek köszönhető, hogy a megbízható, szakmailag ellenőrzött információk között – annak ellenére, hogy a Díjnavigátor online eszköz – a kalkulátor feltünteti az Interneten nem elérhető konstrukciókat is, amennyiben azok kedvezőbb feltételekkel köthetők, mint a netes konstrukciók.

„A 2011-es kampány, ha lehet, még a korábbinál még erősebb versenyt és emellett további díjmérséklődést hozott” – összegzi a 2011-es kgfb-kampány eddigi tapasztalatait Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. Bár arról, hogy valójában mekkora a díjak csökkenése és mekkora lesz „az átlagos” díjmérséklődés, felelősséggel még nem lehet nyilatkozni – teszi hozzá.

Az már látszik, hogy technológiai irányváltás következett be a kgfb-piacon. A biztosítók többsége komoly díjkedvezményt ad, ha az ügyfél elektronikus kapcsolattartásra áll át. A „papírmentesség”, az, hogy a biztosítónak nem kell kinyomtatnia/kipostáznia/adminisztrálnia az ügyfélértesítőket, jelentős költségmegtakarítást eredményez a biztosítóknál. „Ezt a költségmegtakarítást tudjuk továbbadni ügyfeleinknek, akik így élvezhetik az online kötés egyszerűségét, kényelmét és gyorsaságát” – foglalja össze az idei kampány egyik fontos tapasztalatát Szombat Tamás.

A díjak hiteles összehasonlítását biztosító eszköz, a Díjnavigátor a fogyasztói érdekeket messzemenően szem előtt tartja. Mint ilyen, követi az Európai Unió hasonló törekvéseit, és 2010-ben kivívta az Európa legnagyobb biztosítási piacait képviselő szövetségek, a német, illetve a francia elismerését. A német és a francia szövetség elismerése a magyarországi biztosítási szakma önszabályozását is díjazta, valamint azt, hogy a Díjnavigátor üzleti érdekektől mentes, teljes körű összehasonlításra képes. S mint ilyen, valóban a transzparenciát és az ügyfelek elfogulatlan tájékoztatását szolgálja.

A szakmai szövetség által kifejlesztett internetes eszköz idén megújult, látványosabb kezelőfelülettel és átfogó kitöltési segédlettel várja az ügyfeleket a www.dijnavigator.hu oldalon. Az eszközt a szakmai szövetség üzemelteti, így teljes mértékben megbízható, szakmailag ellenőrzött és megalapozott információkat szolgáltat.

Megszűnhet a kötelezően előírt bonus-malus rendszer


Megszűnhet a kötelezően előírt bonus-malus rendszer

2011.06.16.

Néhány éven belül megszűnhet a kötelezően előírt bonus-malus rendszer. Ennek egyik előfeltétele, hogy 2011. június 15-től megváltozik a bonus-malus fokozatok ellenőrzésének rendszere – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egy 2011. június 15-étől hatályos minisztériumi rendelet alapján a bonus-malus fokozatok biztosítói ellenőrzésének rendszerét, a korábbi „BOMA-rendszet” a Kártörténeti Nyilvántartás (KÁNYA) rendszere váltja fel. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosító váltásnál megszűnik a biztosítók közötti, papír alapú adatcsere, helyette a biztosítók a Kártörténeti Nyilvántartásból tudják lekérdezni az ügyelek kártörténeti adatait. A KÁNYA-rendszert a biztosítók 2010. január 1-jétől, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló törvény hatályba lépése óta folyamatosan töltik fel adatokkal.

„A Kártörténeti Nyilvántartás rendszerével a korábbi rendszernél gyorsabb, biztonságosabb, és ennek köszönhetően a fogyasztói érdekeket jobban szolgáló rendszer lép életbe” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. A Kártörténeti Nyilvántartási rendszer kiépülése újabb lehetőség arra, hogy a biztosító társaságok kockázatarányosabb díjat tudjanak felszámolni ügyfeleiknek, mivel az a korábbinál „zártabbá” teszi rendszert. Így, később akár évtizedekre is visszakereshetők lesznek a kármentesek vagy a balesetet okozók adatai.

A Kártörténeti Nyilvántartási rendszert több európai országban már több évvel, sőt évtizeddel ezelőtt bevezették. Ausztriában 1994 óta, Németországban még ennél is régebben, 1992 óta hasonló rendszer tartja nyilván a gépjárművek üzembentartóinak adatait.

„A Kártörténeti Nyilvántartás rendszere újabb, jelentős lépés egy, a legjobb európai tapasztalatokat ötvöző rendszer létrehozásához, ami pontosabbá, gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá teheti a kgfb-rendszerét – jelentette ki a MABISZ főtitkára.

A Magyar Biztosítók Szövetségének javaslata, hogy 2015-ig maradjon fenn a jelenlegi, egységesen szabályozott, kötelezően előírt bonus-malus rendszer, ezt követően pedig a biztosítók teljes szabadságot kapjanak abban, hogy milyen kedvezmény-rendszert alkalmaznak. A balesetet okozókat magasabb díjjal „büntető”, a kármenteseket alacsonyabb díjjal „jutalmazó” rendszernek már most is csak a struktúráját, az egyes osztályokba való átléptetés szabályait határozza meg a jogszabály. A kedvezmény konkrét mértékének megállapítása már több éve a biztosító társaságok kompetenciája és a verseny része. A KÁNYA-rendszer 2010. január 1-jétől töltik fel a biztosítók, így 2015. január elsejére már megfelelő – öt évnyi – adat áll majd a biztosító társaságok rendelkezésre az új ügyfelek kockázatának megítéléséhez.

Európában többnyire már az 1990-es évek közepétől eltörölték a kötelezően előírt bonus-malus rendszert, ennek ellenére a társaságok nagy része továbbra is a régi, az ügyfelek által megszokott, jól bevált metódust alkalmazza.

Együttműködési megállapodást írt alá az Autós Nagykoalíció és a Magyar Biztosítók Szövetsége


Együttműködési megállapodást írt alá az Autós Nagykoalíció és a Magyar Biztosítók Szövetsége

2011.07.05.

2011. július 5-én együttműködési megállapodást kötött az Autós Nagykoalíció (ANK) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A megállapodás fő célja a feketegazdaság szerepének visszaszorítása, a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő gépjárművek számának csökkentése és a legális gazdasági környezet erősítése.

A közös célok között kiemelkedő szerepet kap a szerződő felek és tagjaik gépjárműbiztosítási szerződéses viszonyában felmerülő problémák szakszerű és gyors, megállapodásos rendezése, a fekete szervizek versenyelőnyének megszüntetése, a legális, adófizető gazdasági szféra támogatása.

„A feketegazdaság a legális szervizeknek több tízmilliárd forintos bevételkiesést, az államnak sok milliárd forintos ÁFA-, illetve vállalkozási nyereségadó kiesést és felmérhetetlen morális kárt okoz” – jelentette ki Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke.

A felek megállapodtak abban, hogy a mindkét fél tagságát érintő kérdésekben, jogszabályelőkészítési, véleményezési és szakmai anyagkészítési munkájukban egyeztetnek. A közösen képviselhető álláspontot egymást támogatva, a nem egyeztethető témákat önállóan képviselik oly módon hogy sem ekkor, sem más alkalommal egymás jó hírnevét, szakmai hitelességét nem sértik, véleményét tiszteletben tartják. Az Autós Nagykoalíció és a MABISZ együttműködnek abban is, hogy Magyarországon valamennyi gépjármű rendelkezzék kötelező gépjármű felelősségbiztosítással.

„A Magyar Biztosítók Szövetsége évek óta komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minden forgalomban lévő jármű rendelkezzen kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. A kilencvenes években, sőt még az elmúlt évtizedben is előfordult, hogy esetenként a családi kiadásokat úgy próbálták meg csökkenteni az autótulajdonosok, hogy nem fizették be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjat. Ezzel pedig sokkal nagyobb kockázatnak tették ki magukat, mivel károkozás esetén a kárt nekik maguknak kellett megtéríteniük.

Szerencsére a jogszabályi szigorítások és – remélhetően – a magyar autós társadalom felelős magatartásának köszönhetően kissé csökkent a biztosítatlan járművek száma. Becsült arányuk a MABISZ GKI által kifizetett károk alapján megközelíti 2,5 %-ot, amelyet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) adatai is alátámasztanak. A MABISZ GKI évente mintegy 2 milliárd forintot fizet ki a biztosítatlan gépjárművek által okozott károkra.

„A biztosítatlan gépjárművek 2,5 százalék alatti arányával nem állunk a legrosszabb helyen Európában” – jelentette ki Molnos Dániel. Ismert, hogy Írországban 5 százalék, Nagy-Britanniában 4 százalék, Görögországban pedig a gépjárművek közel 10 százaléka közlekedik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nélkül az utakon.

Kgfb-vel nem rendelkező gépjárművek Európában

(az összes forgalomban lévő gépjármű arányában)

A két fél együttműködése nem vonatkozik semmiféle szerződéses viszony szabályozására, illetve biztosítási díjakkal, óradíjakkal, alkatrész-árakkal kapcsolatos, vagy egyéb, a versenyt befolyásoló vagy korlátozó megállapodások létrehozására.

A szerződő felek nagymértékben számítanak a nyilvánosság erejére, amely segít megértetni az autós társadalommal, a biztosítottakkal, hogy hosszabb távon mindenkinek elemi érdeke a feketegazdaság visszaszorítása.

Knezsik István

elnök

Autós Nagykoalíció

dr. Molnos Dániel

főtitkár

Magyar Biztosítók Szövetsége

Biztosítási piac: még várni kell a növekedésre


Biztosítási piac: még várni kell a növekedésre

2011.08.12.

2011 első félévében az előzetes adatok szerint 419,4 milliárd forint díjbevétellel zártak a hazai biztosító társaságok, ami elmaradást mutat az egy évvel korábbihoz képest – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első félév összesített adatait.

2011 első hat hónapjában a 30 biztosító társaság, egyesület, illetve fióktelep adatait tartalmazó adatsorok tanúsága szerint a nem életbiztosítási díjbevételek 8,7 milliárd forinttal csökkentek. Míg 2010 első félévében a társaságokhoz 215,3 milliárd forint díj folyt be a nem életbiztosítási üzletágakból, addig az elmúlt félévben 206,6 milliárd forint.

„A casco-díjak csökkenéséről sok szó esik manapság, azonban a piac fejlődésének ismeretében érdemes egy kissé árnyalnunk a képet” – jelentette ki Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. 2011 első hat hónapjában alig 38 milliárd forint jelentette a hazai casco-piacot, a díjbevétel közel 6 milliárd forinttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

„A casco-díjbevételek csökkenése mögött több, a piac struktúráját is érintő jelenség áll” – árnyalja a képet az elnök. A piacon egyre inkább terjednek a limitált szolgáltatást nyújtó casco-termékek, a „kötelezőt-cascót együtt” típusú biztosítási csomagok. Teret nyernek a „részcascók”, amikor a termék például részlopásra nem terjed ki – egy lámpa, kerék vagy antenna eltulajdonítására –, vagy totálkárra nem a tényleges értéket, hanem csak a szerződésben megállapított, limitált összeget fizetik ki a biztosítók – természetesen alacsonyabb díj ellenében.

A casco-díjbevételek növekedését az újautó-értékesítés fellendülése hozhatja majd meg, erre azonban a jelek szerint még várnunk kell. Sőt, a tapasztalat az, hogy a korábban, finanszírozott gépjárműre megkötött szerződéseket a hitel lejárta után nem, vagy csak szűkített formában kötik újra az autótulajdonosok. Az alacsonyabb szolgáltatási limitekhez alacsonyabb díj társul, ami szintén oka a piac csökkenésének.

„Öröm az ürömben, hogy az alacsonyabb díjak láthatóan több szerződést generálnak: 2011. június végén 818 ezer darab casco-szerződést kezeltek a biztosítók, közel 14 ezer darabbal többet, mint egy évvel korábban. Ez annyit jelent, hogy remélhetően egyre többen ismerik fel, hogy ha több millió forintért sikerül egy autót vennie a családnak, nem szabad sajnálni havi néhány ezer forintot azért, hogy a jármű biztonságban is legyen” – összegzi tapasztalatait Szombat Tamás.

A másik nagy autós üzletágból, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból (kgfb) befolyt díjak is csökkentek – több mint 8 milliárd forinttal – az egy évvel korábbihoz képest. „Az évről évre tapasztalható díjcsökkenés kedvező az ügyfeleknek, és abban, hogy ez lehetővé vált, szerepe van a kedvezően alakuló kárstatisztikáknak is” – mutat rá a MABISZ Gépjármű Tagozatának elnöke. A javuló kárstatisztika nemcsak a válság, a magas benzinárak következtében visszaeső gépjárműforgalommal, hanem a kármegelőzés érdekében életbe léptetett jogszabályi változásokkal – a bírságtételek jelentős emelése, az objektív felelősség bevezetése – is magyarázható.

Az életbiztosítási piacról származó adatok ma még nem teljesek, mivel a nyilvános részvénytársasági formában működő CIG Pannónia Életbiztosító adatait még nem tartalmazzák. A biztosítók visszajelzései alapján a lakosság körében a megtakarítási hajlandóság erősödik, kérdés ugyanakkor, hogy ez mennyiben mutatkozik majd meg a befektetések piacán, és milyen mértékben választják az ügyfelek az elsősorban hosszú távú megtakarítási lehetőséget kínáló életbiztosítási termékeket.

A tapasztalatok szerint a túlzott és felelőtlen eladósodás kockázatait megtapasztalva a lakosság felismerte a megtakarítás, a nyugdíjas korra történő elő-takarékosság és öngondoskodás szükségességét. Mindenképpen kívánatos lenne, ha legalább azok az összegek, amelyek a nyugdíjas kori megélhetésre szolgáltak – a magán nyugdíjpénztári hozamok – „visszakerülnének” a hosszú távú megtakarítások rendszerébe, például az életbiztosításokba.

Kihirdették a biztosítók az új KGFB-díjtarifákat


Kihirdették a biztosítók az új KGFB-díjtarifákat

/A díjak nem tartalmazzák a baleseti adót/

2011.10.30.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően 2011. október 30-án megjelentek a 2012-es kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifák. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felhívja az autósok figyelmét, hogy azok, akik jelenlegi biztosításuknál kedvezőbbet találnak és januári évfordulós a szerződésük, december 1-jéig mondhatják fel biztosításukat.

A korábbi évekhez hasonlóan ismét október 30-án tették közzé kgfb-díjtarifáikat a biztosítók. A 15, a kgfb-üzletágat művelő biztosító jövő évi tarifái ezúttal a Nemzeti Sportban és a Metropol vasárnapi különszámában jelentek meg.

A 2011. második negyedéves adatok szerint a hazai piacon 4,12 millió kgfb-szerződést tartananak nyilván. A 2010. január elseje óta hatályos jogszabály szerint a törvény életbe lépését követően megkötött szerződések évfordulója már nem a naptári év vége, hanem a biztosítás megkötésének napja.

A biztosítók becslése szerint 700-800 ezer kgfb-szerződés évfordulója már nem január elseje. „A gépjármű-tulajdonosok túlnyomó többségének továbbra is a november áll rendelkezésére arra, hogy ha kedvezőbb feltételeket talál és váltani szeretne, fel tudja mondani meglévő szerződését és december 31-ig új biztosítást tudjon kötni” – hívja fel rá a figyelmet a MABISZ főtitkára. Azok, akiknek szerződési évfordulója nem január elseje, de váltani szeretnének, most ne mondják fel biztosításukat. Erre majd a biztosítási évforduló előtt lesz lehetőségük – hívja fel rá a figyelmet a MABISZ főtitkára.

A becslések szerint még így is több mint 3,3 millió autósnak december 31-én „fordul” a biztosítási szerződése. Molnos Dániel felhívja az autósok figyelmét, hogy érdemes alaposan szétnézniük a piacon. Érdemes felkeresniük a MABISZ saját kalkulátorát, a Díjnavigátort, amely teljes körű, hiteles tájékoztatást fog nyújtani a jövő évi díjakról. S nem utolsósorban egyedi abban a tekintetben, hogy üzleti érdekektől mentes eszköz. (www.díjnavigator.hu)

Fontos tudniuk az autósoknak, hogy a tervezett, a hírek szerint az éves kgfb-díj 30 százalékának összegével megegyező baleseti adó nem épül be a biztosítási díjakba. Egyelőre e jogszabály csupán tervezet, annak végső formája még nem ismeretes – hangsúlyozza a MABISZ főtitkára. A biztosítók eddigi tudása szerint, ha megjelenik a jogszabály és így ismertté válik a törvény végleges szövege, a biztosítók az adót, annak mértékét külön sorban, a díjtól elkülönítve szerepeltetik majd az értesítőkön – hangsúlyozzák a MABISZ szakemberei.