Címke: Lakás

Évi 6-7 ezer kárt okoznak a tüzek a biztosított ingatlanokban

Posted on | by root

Évi 6-7 ezer kárt okoznak a tüzek a biztosított ingatlanokban

2017.05.29.

Az elmúlt hét évben több mint 35 milliárd forint kártérítést fizettek ki a hazai biztosítók tűzkárokra, melyek jelentős része megelőzhető lett volna néhány alapvető elővigyázatossági szabály betartásával. Az elektromos eszközök mind gyakoribb használatával fokozódik az elektromos tüzek kockázata is – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) hétfői sajtótájékoztatóján.

2016-ban a biztosított lakóingatlanokban 6585 tűzkár keletkezett, ezek kártérítésére 3,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Ennél sokkal rosszabb volt a helyzet például 2012-ben, amikor 7698 biztosított ingatlanban 9,1 milliárd forint összegű kár esett.2010 óta összesen 47 564 tűzeset keletkezett a biztosított ingatlanokban, ezekre összesen 35,3 milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosító társaságok.

A lakossági ingatlanokban keletkezett tűzesetek száma ennél magasabb, mivel a magyarországi lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik ingatlanbiztosítással.

A lakástüzek egyik leggyakoribb oka a nyílt láng használata. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a tűzhelyek, kandallók, kályhák közelében véletlenül se tároljunk gyúlékony anyagot. A gyertyák, mécsesek szintén potenciális veszélyforrások, felborulva percek alatt lángba boríthatják az egész lakást. Az ágyban dohányzás roppant veszélyes, a cigarettáról, vagy hamutartóból kihulló parázs akár órákkal később is tüzet okozhat.

A panelházakban – is – a konyha az egyik leginkább tűzveszélyes terület, második helyen azonban a lépcsőházak állnak, mivel a közös használatú terek, a közös hulladékledobó a tűz kialakulásának és gyors terjedésének kedvez. Gyakori kiindulópontja a lakástüzeknek az erkély, ilyenkor az esetek túlnyomó részében a dohányzás a kiváltó ok.

Növekszik az elektromos eredetű tüzek előfordulásának száma. Egyre több árammal működő eszközzel vesszük körül magunkat, s tüzet okozhat a készülékek hibás működése, az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése, de akár a nem megfelelően karbantartott hálózat is.Az ilyen eredetű tüzek hatásait tovább súlyosbíthatja, hogy a meghibásodás helyéhez csatlakozó, felmelegedett vezetékek a tűz terjedését is elősegíthetik, így a kezdetben szűk térre korlátozódó égés gyorsan nagyobb területre is átterjedhet.

A megelőzés szempontjából nagyon fontos, hogy körültekintően járjunk el elektromos eszközeink üzemeltetése során. Érdemes minden elektromos berendezésre, akár egy mobiltelefon töltőjére is potenciális tűz forrásaként gondolni, és lehetőség szerint kellő távolságban tartani tőle minden éghető, gyúlékony anyagot. Minden elektromos eszköz termel hőt működése során, így a hő elvezetéséről, a készülék szellőzéséről minden esetben – a használati utasításban foglaltak szerint – gondoskodni kell. Nagyon gyakori probléma, hogy egy-egy konnektorra nagyszámú eszközt csatlakoztatunk különféle hosszabbítók és elosztók segítségével, ezzel pedig könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. Az ideális megoldás, ha egy fali csatlakozóra nem kötünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést. A hálózatban keletkező zavarokat ugyan csak szakember segítségével lehet felderíteni, bizonyos jelekből következtethetünk arra, hogy mikor érdemes felvenni vele a kapcsolatot. Ilyenek a zizegő, sercegő hangok a konnektoroknál, a műanyagok eldeformálódása vagy elszenesedése, a jellegzetes égett szag, az izzók villódzása, vagy a biztosítékok gyakori lekapcsolódása.

A villamos eredetű tűzkárok megelőzéséről és csökkentéséről többet is megtudhat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által közösen készített ajánlásból.

Áprilisi tél: fél milliárd forintra becsülik a biztosított ingatlanokban esett kárt

Posted on | by Lambert Gábor

Áprilisi tél: fél milliárd forintra becsülik a biztosított ingatlanokban esett kárt

2017.04.24.

A múlt heti extrém időjárás miatt hétfő reggelig közel 4 ezer lakossági ingatlanban esett kárt jelentett a lakosság a biztosító társaságoknál. A bejelentések lezárultával a károk darabszáma meghaladhatja a 6500-at, a kárérték pedig az 500 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) hétfőn.

A kárbejelentések folyamatosan érkeznek a biztosítókhoz, hétfő reggelig közel 4 ezer bejelentés érkezett a társaságokhoz, ezek becsült értéke meghaladja a 300 millió forintot.

A legtöbb kárt a vihar, a felhőszakadás, a beázás – tető- és panelhézag-beázás -, valamint a hónyomás okozta, kisebb számban élelmiszerromlás miatt is jelentett károkat a lakosság.

A bejelentések területi megoszlását illetően több biztosítóhoz az ország egész területéről érkeztek jelzések, más társaságoknál a fővárosból, a Dunántúl területéről, Vas megyéből, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Heves megyéből jelezték a legtöbb káreseményt.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján egy ingatlanban átlagosan 80-85 ezer forint értékű kár keletkezett. A mai becslések szerint mintegy 6500 lakossági ingatlan sérülhetett meg kisebb-nagyobb mértékben a múlt heti, hirtelen jött télies időjárás következtében. A lakossági ingatlanokban esett károk becsült összege óvatos becslések szerint is meghaladhatja az 500 millió forintot.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2016 év végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a biztosítók. A mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással.

Magyarországon egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért megköthető. A piacot 16 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük 37-féle típusú szerződés ma is köthető.

A hosszú hétvégéken több a lakásbetörés

Posted on | by Lambert Gábor

A hosszú hétvégéken több a lakásbetörés

2017.04.10.

A húsvéti ünnepek alatt sokan indulnak útnak, és akár több napra is őrizetlenül hagyják otthonukat. A nyári nyaralási időszak mellett a hosszú hétvégéken emelkedik a lakásbetörések száma. A legveszélyeztetettebb terület a középmagyarországi régió és Budapest. A betörők leggyakrabban az ajtók-ablakok felfeszítésével jutnak be az ingatlanokba: egy nem megfelelő zárral ellátott ajtót mindössze 15 másodperc alatt képesek kinyitni – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók tapasztalatai szerint a nyári időszakban és a hosszú hétvégék alatt a leggyakoribbak a betöréses lopások. A munkaszüneti napokat kihasználva, egy rövidebb utazás idején a nem megfelelően védett ingatlanok könnyű célpontot jelenthetnek a betörőknek. Az illetéktelen behatolók leggyakrabban ékszereket, készpénzt, műszaki cikkeket, laptopokat, fényképezőgépeket, mobiltelefonokat tulajdonítanak el az ingatlanokból.

Egy gyengébb minőségű zárral ellátott ajtót nagyjából 15 másodpercbe telik kinyitni egy „gyakorlott” betörőnek. Emellett még számos módja lehet a betörésnek: ablakok, erkélyajtók befeszítése, hengerzár-törés, zár felfúrás vagy extrémebb esetekben fal-, vagy tetőbontás.

Korántsem mindegy, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval rendelkezik az ingatlan. A magasabb szintű mechanikai, elektronikai védelmi berendezések, riasztók megléte esetén magasabb kártérítési limiteket tartalmazó ingatlanbiztosítási szerződés köthető.

Egy átlagos méretű lakásra már 1-2-3 ezer forintos havi díjjal is köthető lakásbiztosítás, de előfordulhat, hogy ezek a biztosítások nem minden esetben térítenek betöréses lopás esetén. Ezért ha betörés ellen is biztosítani szeretnénk otthonunkat, akkor érdemes a biztosítás megválasztásakor erre is figyelemmel lenni. Nem könnyű feladat eligazodni a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó különböző vagyonvédelmi, biztonságtechnikai, és betörésvédelmi ismeretek között. A MABISZ Lakásbiztosítási és Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottsága Betörésvédelmi tájékoztatót állított össze, amely elérhető a szövetség honlapján.

Néhány általános megelőzési intézkedést mindenkinek ajánlatos betartania otthona védelme érdekében:

  • Indulás előtt mindenképpen győződjünk meg róla, hogy az ajtók és az ablakok zárva vannak.
  • Ha több napra elutazunk, érdemes szomszédot, rokont megkérni, hogy időnként ellenőrízze az ingatlant, űrítse ki a postaládát.
  • Semmiképpen se tegyük közhírré a közösségi portálokon, hogy nem tartózkodunk otthon, és a lakásunk üresen áll.

Egy, az Országos Kriminológiai Intézet (OKI) által készített kutatás során betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottakat kérdeztek meg arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki az ingatlant. Az OKI tanulmánya szerint egy „átlagos” betörés időtartama legfeljebb 10-15 perc, s az elrettentő tényezők között első helyen szerepel a rács, a riasztó megléte, illetve a szemtanúk felbukkanásának lehetősége.

A MABISZ betörésvédelmi tájékoztatója a következő linken érhető el: https://mabisz.hu/images/stories/docs/betoresvedelem/betoresvedelmi-tajekoztato-20160608.pdf

Az ünnepek alatt jelentősen megnő a lakásbetörések száma

Posted on | by Lambert Gábor

Az ünnepek alatt jelentősen megnő a lakásbetörések száma

2016.12.21.

A közeledő ünnepek különösen veszélyes időszak a betöréses lopások szempontjából, hiszen az ünnepek alatt nagyon sokan indulnak útnak a rokonokhoz, és akár hosszabb ideig is őrizetlenül hagyják otthonukat. Egy nem megfelelő zárral ellátott ajtót pedig mindössze 15 másodperc alatt ki tudnak nyitni a betörők – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók tapasztalatai szerint a nyári időszak mellett a karácsonyi ünnepek idején a leggyakoribbak a betöréses lopások. Az ünnepek előtti sürgés-forgásban, vagy akár az ünnepek alatt, a munkaszüneti napokat kihasználva egy rövidebb utazás idején könnyű célpontot jelenthetnek a betörőknek a magára hagyott ingatlanok. Az illetéktelen behatolók leggyakrabban az ékszereket, illetve a készpénzt, valamint az olyan műszaki cikkeket, mint a laptop, a fényképezőgép és a mobiltelefon viszik magukkal.

Egy zárt, de gyengébb minőségű zárral ellátott ajtót nagyjából 15 másodpercbe telik kinyitni. Emellett még számos módja lehet a betörésnek, mint például az ablakok, erkélyajtók befeszítése, a hengerzár-törés, a zár felfúrása, vagy extrémebb esetekben a fal-, vagy tető kibontása – mondta el Deliága Judit, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

Egy átlagos méretű lakásra akár már havi pár ezer forintos díjjal köthető lakásbiztosítás, azonban előfordulhat, hogy ezek a biztosítások nem minden esetben térítenek betöréses lopás esetén. Ezért, ha valaki a betörés ellen is biztosítani szeretné otthonát, akkor érdemes a biztosítás megválasztásakor erre is figyelemmel lennie. Korántsem mindegy tovább, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval felszerelt az ingatlan. Jóllehet a biztosítók csak minimális mechanikai védelmi kritériumokat írnak elő a lakásbiztosítási szerződések létrejöttekor, azonban magasabb szintű mechanikai és elektronikai védelmi berendezésekhez magasabb kártérítési limitek tartoznak.

„Nem könnyű feladat eligazodni a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó különböző vagyonvédelmi, biztonságtechnikai, és betörésvédelmi ismeretek között, ezért is állította össze a MABISZ Lakásbiztosítási és Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottsága a saját betörésvédelmi tájékoztatóját, amely bárki számára elérhető a szövetség honlapján” – tette hozzá Deliága Judit. „Teljes körű, 100 százalékos védelem nem létezik, de a megelőző lépéseket meg lehet és meg kell tenni.”

A biztosítás megkötése és a mechanikai védelmek beszerelése mellett az alábbi pár általános megelőzési intézkedést mindenkinek ajánlott bertatania az otthona védelme érdekében:

  • Indulás előtt mindenképp meg kell győződni arról, hogy az ajtók és ablakok zárva vannak-e, és a könnyen mozdítható értéktárgyak pedig el vannak-e zárva.
  • Fontos, hogy a betörők ne vegyék észre a lakás elhagyatottságát. Szomszéd, hozzátartozó időnként ellenőrízze, hogy minden rendben van-e a lakással és űrítse a postaládát.
  • Ne tudja idegen, és ne legyen látható a közösségi portálokon sem, hogy a lakás üresen áll.

Egy az Országos Kriminológiai Intézet által készített kutatásban 139, betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottat kérdeztek meg a „betörési szokások”-ról, illetve arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki az ingatlant. A kiválasztási szempontoknál a befolyásoló tényezők között szerepel a szemtanúk esetleges felbukkanásának lehetősége, a riasztó, a rács, valamint a megfigyelési eszközök megléte, az ingatlan minősége és a könnyű ki- és bejutás lehetősége.

KGFB-t, lakás- és utasbiztosítást kötnének leginkább online a magyarok

Posted on | by Lambert Gábor

KGFB-t, lakás- és utasbiztosítást kötnének leginkább online a magyarok

2017.11.09.

Minden második magyar hajlandó lenne valamilyen online csatornán biztosítást, – leginkább KGFB-t, lakás-, illetve utasbiztosítást – kötni, de még egy életbiztosítási szerződésre sem szánnának többet 32 percnél, derül ki abból a kutatásból, amelyet a Századvég végzett el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából.

Csupán minden negyedik ember használ, vagy használt már vezetéstámogató, utazássegítő, fitness/egészség, illetve „okos otthon” applikációt. Az ő preferenciáik alapján egyértelműen a gépjármű, illetve az utasbiztosítások felé érdemes kijelölni a digitális termékfejlesztési irányokat. Előbbieket ugyanis már a pozitív választ adók 67, utóbbiakat pedig 53 százalékuk használta, állapította meg a Századvég kutatása. A MABISZ keddi konferenciáján ismertetett, s a szövetség megbízásából készített felmérést 2017 szeptemberében végezték el, ezer fős, országos, reprezentatív mintán.

A megkérdezések során kiderült, hogy a lakosság hat százaléka hallott már olyan biztosításról vagy kapcsolódó szolgáltatásról, amely a digitális technológiára épül. Továbbá a válaszadók 36 százaléka járulna hozzá ahhoz, hogy a biztosítók adatot gyűjthessenek egészségi állapotáról vagy épp vezetési szokásairól, és ezt leginkább csak díjkedvezmény, illetve személyre szabott ajánlatért cserébe tennék. Az sem mindegy, hogy pontosan milyen adatokról lenne szó. Lényegében nincs komoly különbség a vezetéshez, életvitelhez, egészséghez, illetve utazáshoz kapcsolódó adatok között. Ezeket átlagosan a megosztani hajlandó válaszadók 45 százaléka minden további nélkül engedélyezné. Az otthonaikkal kapcsolatos információkat azonban már csak alig 22 százalék.

Az alacsony megosztási hajlandóság oka az eredmények alapján leginkább az attól való félelem, hogy az adatokhoz mások is hozzáférhetnek, az adat tulajdonosának hozzájárulása nélkül. A válaszadók 56 százaléka nagyon, vagy inkább tart ettől, és mindössze 17 százalék gondolja úgy, hogy megosztott adatai teljes biztonságban vannak. Ugyanakkor 21 százalék azok aránya, akik nyitottnak bizonyultak egy adatlopás, illetve vesztés, adattal való visszaélés esetén kártérítést fizető biztosítás iránt.

Az innovatív biztosítási formákkal kapcsolatban az derült ki, hogy a kisebb kockázatközösségekben működő, vezetési szokások alapján kialakított biztosítás a válaszadók 36 százalékának kelti fel az érdeklődését valamilyen mértékben, míg 30 százalék teljesen, 25 százalék pedig inkább elutasítja azt. Valamivel jobb a helyzet az olyan lakásbiztosítások esetén, ahol a teljes ügyintézési, kárbejelentési folyamat mobilapplikáción keresztül történik, kifejezetten gyors a kártalanítás, és a kármentes időszakra fizetett díj egy részét karitatív célra utalja a biztosító. Ez a válaszadók 40 százalékának tetszett valamilyen mértékben, 50 százalék volt inkább elutasító. A leginkább az egyes értéktárgyakra, akár csak pár napos időre szóló biztosítások felé nyitott a hazai piac, ez a koncepció a megkérdezettek felének tetszett.

A válaszadók többsége az online kárbejelentésért cserébe kapott gyors kifizetést találta legvonzóbb termékjellemzőnek, a második helyen a teljesen mobilapplikáción keresztül zajló ügyintézés végzett. A legkevésbé a ki nem fizetett összegek karitatív célú felajánlását, illetve a kisebb kockázatközösségben kezelt, közösen fizetett biztosításokat találták vonzónak a válaszadók.

Minden második ember – 49 százalék – szívesen kötne valamilyen online csatornán biztosítást, leginkább KGFB, lakás-, illetve utasbiztosítást. A hosszabb távra szóló biztosítások esetén csökken ez a hajlandóság, az online biztosítások iránt nyitottak mindössze negyede kötne így életbiztosítást. Összességében nézve a jelek szerint leginkább a mindennapos ügyintézés, kárügyintézés, kötés előtti díjkalkuláció és előzetes tájékoztatás céljaira vennék igénybe az online csatornákat. Érdekes és érthető, hogy az ügyfelek nem szeretnének túlzottan sok időt fordítani egy biztosítás megkötésére: utasbiztosítást átlagosan maximum 16 perc, gépjármű biztosítást (KGFB és Casco) legfeljebb 21 perc alatt szeretnének kötni a kutatásban részt vevők. A komplexebb termékek esetében valamelyest emelkedik az ideális időintervallum, lakásbiztosításra átlagosan 30, életbiztosításra 32 percet szánnának legfeljebb a válaszadók.

A konferencián Windisch László, az MNB alelnöke ismertetett egy, a jegybank által készített felmérést. E szerint a lakosság 18 százaléka nyitott lenne újszerű digitális szolgáltatások kipróbálására, s mint az alelnök is utalt rá, ez egyáltalán nem elhanyagolható piac. Jelenleg az életbiztosítási területen még rendkívül alacsony az online értékesítés szerepe. Az utasbiztosításoknak azonban már ma is több, mint 74 százalékát, a KGFB-nek a 34 százalékát, a vagyonbiztosítás 18,4 százalékát, a Casco 8,8 százalékát online kötik az ügyfelek.

Advent idején történik az éves tűzesetek hatoda

Posted on | by Lambert Gábor

Advent idején történik az éves tűzesetek hatoda

2017.12.14.

A téli ünnepi szezonban jellemzően megnő az otthonnal kapcsolatos káresemények száma. A karácsonyfa és az adventi koszorúk okozta tűzesetek ugyan csökkenő tendenciát mutatnak, a konyha azonban fokozottan veszélyes hellyé válik – írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A november 27-től az év utolsó napjáig tartó adventi, karácsonyi időszakban történik az otthonokban keletkező tűzeseteknek hozzávetőlegesen a hatoda, derül ki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának adataiból. Tévedés lenne azt gondolni, hogy ezeknek a fő forrásai a gondatlanul elhelyezett karácsonyfák vagy a gyúlékony adventi koszorúk lennének. Az elmúlt adventi időszakban 1085 alkalommal riasztották a tűzoltóságot lakástűzhöz, ebből 32 esetben volt közvetlenül a karácsonyfa, illetve a koszorú a ludas (utóbbi háromszor gyakrabban). S bár az ilyen jellegű tűzesetek száma az elmúlt években csökkent, így is érdemes emlékeztetni arra, hogy az égő mécseseket vagy gyertyákat ne gyúlékony anyag közelében helyezzék el, mivel a lángok a különböző textíliákon, függönyön, asztalterítőn keresztül gyorsan terjednek át a lakás más helyiségeire. Minden esetben nem éghető anyagú alátétet kell használni, ezzel ugyanis megakadályozható, hogy a mécses, vagy a gyertya meggyújtsa a környezetét.

A tűzesetek számának megugrásában szerepet játszik az, hogy a hideg idő miatt több időt töltünk otthon, mint az év többi részében, különösen a konyhában. Márpedig a lakástüzek csaknem fele a konyhából indul ki. Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése, de akár a nem megfelelően karbantartott hálózat is. Karácsonyi időszakban különösen fontos az emlékezetbe idézni, hogy egy-egy fali csatlakozóra ne kössünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést hosszabbítók és elosztók segítségével, mert különben könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. (A villamos eredetű tűzkárok megelőzéséről és csökkentéséről többet is megtudhat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által közösen készített ajánlásból a mabisz.hu oldalon).

„A lakástüzek, illetve az azokból fakadó tragédiák túlnyomórészt elkerülhetőek” – figyelmeztet Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő. „Kerüljük a rossz minőségű elektromos füzéreket , mivel ezek nemcsak az áramütés lehetősége miatt veszélyesek, hanem az esetleg bekövetkező rövidzárlat is okozhat tüzet. Figyeljünk rá, hogy a tűzhely környékén ne legyen éghető anyag, a lángra kapó olajat pedig véletlenül se próbáljuk vízzel oltani – fedővel takarjuk le a lángokat. A legfontosabb alapszabály, hogy semmit ne hagyjunk hosszabb időre felügyelet nélkül.”

Tavaly egész évben a biztosított lakóingatlanokban keletkezett tűzesetek kártérítésére 3,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Nem az összes, 6534 lakástűzben károsodott otthon tulajdonosa számíthatott azonban a társaságok segítségére, mivel a magyarországi lakóingatlanoknak csak a 72-73 százaléka rendelkezik ingatlanbiztosítással.

Nyári viharkárok: jelentős kockázat a villámcsapás

Posted on | by Lambert Gábor

Nyári viharkárok: jelentős kockázat a villámcsapás

2015.06.30.

Az elmúlt évek statisztikai adatai szerint a villámcsapás jelentős károkat okoz: a káresemények gyakoriságának növekedése az időjárási körülmények mellett az építési technológiák és a műszaki berendezések változásával is összefügg – jelentette ki Balla Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

2010 januárja és 2015 májusa között több mint 265 ezer villámcsapás okozta kárt jelentettek be a biztosító társaságoknak. Ebből a villámok okozta „elsődleges” hatások miatti káresemények száma meghaladta a 117 ezret, a károk összege pedig a megközelítette a 8,5 milliárd forintot. Ennél is több, csaknem 148 ezer kárbejelentés történt a villámcsapások úgynevezett „másodlagos” – indukciós – hatásai miatt, amelyek kárösszege megközelíti a 12 milliárd forintot. A villámok másodlagos hatása okozta károkat tekintve különösen kiugró év volt 2014: ebben az évben több mint kétszer annyi káresemény történt, mint 2013-ban.

„Komoly kockázatot jelentenek az épületek hőszigetelésére felhasznált éghető szigetelőanyagok, amelyek növelik a villámcsapás hatására keletkező tűz kockázatát, emellett az otthonokban is egyre több érzékeny műszaki berendezést – pl. háztartási és számítástechnikai eszközt, valamint szórakoztató elektronikai eszközt – tartunk. Az egyre érzékenyebb berendezések zavarérzékenysége is megnövekedett, ezért a hálózatokon keresztül fellépő túlfeszültség-impulzusok a korábban tapasztaltnál gyakrabban okoznak meghibásodást” – hívja fel rá a figyelmet Balla Tamás.

A nyári viharok nemcsak a háztartásokban okoznak jelentős károkat. A jégeső, a viharos szél, valamint a lezúduló nagymennyiségű víz a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások számára is komoly veszélyforrást jelent. „Az elmúlt öt év adatai azt mutatják, hogy folyamatosan növekszik a mezőgazdasági biztosítások száma. 2014-ben a szántóföldek 50 százaléka volt biztosított” – mondta Füzesi Dániel, a MABISZ Mezőgazdasági Bizottságának elnöke.

„A károk bekövetkezési valószínűsége szakszerű villámvédelmi intézkedésekkel jelentős mértékben csökkenthető” – hívja fel a figyelmet Dr. Szedenik Norbert, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Villámvédelmi Munkabizottságának elnöke. Az elektromos készülékek terjedése, az informatika térhódítása az élet szinte minden területén megköveteli, hogy ezek a berendezések és technológiák megbízhatóan üzemeljenek. Biztonságos működésüket ugyanakkor nagymértékben veszélyeztetik a légköri eredetű túlfeszültségek, amelyek forrása a villám. Ma már rendelkezésre állnak a védelemhez szükséges eszközök és eljárások, amelyek szakszerű alkalmazásával jelentős mértékben csökkenthetők a villámok által okozott károk – tette hozzá a MEE munkabizottságának elnöke.

A villám- és túlfeszültség-károk megelőzése és csökkentése érdekében a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége közös ajánlást dolgozott ki, amely megtalálható a szervezetek honlapján.

Múlt szerdai vihar: közel 35 ezer kárbejelentés

Posted on | by Lambert Gábor

Múlt szerdai vihar: közel 35 ezer kárbejelentés

2015.07.16.

A 2015. július 8-án délután az országon átvonuló vihar az idei év eddigi legnagyobb pusztítását okozta Magyarországon: az összesített adatok szerint a károk száma az előzetes becsléseknél jóval magasabb: megközelíti a 35 ezret. A károk becsült értéke közel 4,8 milliárd forint – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

Egy hét telt el a múlt szerdán, hazánk területén átvonuló vihar óta, ez alatt az idő alatt az előzetes becslésekhez képest jóval magasabb számú, összesen 34 796 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk értéke a jelenlegi adatok szerint meghaladta a 4,79 milliárd forintot.

A közel 35 ezer kárbejelentés túlnyomó többsége ingatlanokkal kapcsolatos esemény, de 537 bejelentés érkezett olyan casco-biztosítással rendelkező autósoktól is, akiknek járműve sérült. Ezek a károk túlnyomórészt úgynevezett rádőléses károk, amikor fák dőltek a gépjárművekre és okoztak sérüléseket. A gépjárműkárok becsült értéke meghaladja a 178 millió forintot, az egy sérült autóra jutó átlagos kárösszeg több mint 332 ezer forint.

A leggyakoribb kártípus a viharkár, illetve kisebb gyakorisággal a jégverés, a felhőszakadás, illetve a villámcsapás másodlagos hatása miatt bekövetkezett esemény. Jellemző káresemény volt a vihar és nagy szél okozta tetőmegbontás, a fakidőlés, illetve a beázás.

A legtöbb káreseményt Budapestről, Pest megyéből, Fejér megyéből, Vas, valamint Veszprém megyéből jelentették. A főváros mellett Érd, illetve Székesfehérvár volt a leginkább érintett település.

A biztosítási szabályzatok általában tartalmazzák, hogy a káresemény észlelésétől számítva milyen határidőn belül kell bejelenteni a kárt a biztosító társaságnak. Az első lépés minden esetben a lehetséges és szükséges kárenyhítési feladatok elvégzése, ezt követően pedig javasolt minél rövidebb időn belül bejelentést tenni a biztosítónál.

A biztosítók évente átlagosan 650-700 ezer lakásbiztosítási kárt rendeznek. A 2014- es évben a több mint 704 ezer ingatlant ért kárral kapcsolatos bejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz köthető.

A tapasztalatok szerint az év leginkább kárveszélyes időszaka a május-augusztus közötti periódus. Ez alatt az időszak alatt 2010-2014-ben több mint 762 ezer kárt rendeztek a biztosítók, ezek összértéke megközelítette a 60 milliárd forintot.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Múlt hétfői vihar: eddig 13 ezer kárbejelentés

Posted on | by Lambert Gábor

Múlt hétfői vihar: eddig 13 ezer kárbejelentés

2015.08.24.

A 2015. augusztus 17-i vihar okozta károk miatt a négy napos ünnepet követő reggelig, augusztus 24-éig az összesített adatok szerint a lakóingatlanokat érintő károk száma eléri a 13 ezret. A károk becsült értéke meghaladja az 1,6 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat hétfőn.

Egy hét telt el a múlt hétfői vihar óta, ez alatt az idő alatt az előzetes becsléseket meghaladó számú, több mint 13 ezer, a lakossági ingatlanokat érintő kárral kapcsolatos bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke az eddigi adatok alapján eléri az 1,6 milliárd forintot.

A leggyakoribb kártípus a felhőszakadás, az úgynevezett elöntéses kár, illetve a tetőbeázás. Emellett viharkárokról, valamint a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káreseményekről érkezett bejelentés.

A legtöbb kárt Budapestről, illetve Pest megyéből, Bács-Kiskun megyéből, Somogy, valamint Baranya megyéből jelentették. A főváros mellett Szegedről és környékéről, illetve Dunaújvárosból érkezett a legtöbb bejelentés.

A főváros érintettsége kiemelkedő, ugyanakkor szokatlan jelenség, hogy a felhőszakadásszerű esőzés egyes kerületeket igen erősen érintett, más területeket jóval kevésbé. A budai oldalon a Várhegy és környékéről, az I. és II. kerületből, a pesti oldalon az V., a VIII., a IX., a XIII. és a XIV. kerületből jelentették eddig a legtöbb kárt.

A biztosítási szabályzatok általában tartalmazzák, hogy a káresemény észlelésétől számítva milyen határidőn belül kell bejelenteni az eseményt a biztosító társaságnak. Ez általában a magyarországi gyakorlatban az észleléstől számított 2-5 nap. Ugyanakkor, mivel a négy napos ünnep következtében sokan nem tudták a határidőt betartani, a biztosítók a szerződésben foglalt határidőt rugalmasan kezelik. Felhívják a figyelmet arra, hogy a helyszínről érdemes fotót készíteni, illetve a sérült épületelemeket mindenképpen megőrizni a kárfelmérő kiérkezéséig annak érdekében, hogy a kárszakértő pontos képet tudjon alkotni az ingatlan sérüléséről.

Idén nem az első kiemelkedően nagy károkat okozó káresemény volt a múlt hétfői. 2015. június 9-én a kánikulát követő vihar több mint 2000 kárt okozott az ingatlanokban. A 2015. július 8-án lecsapó hatalmas vihart követően 35 ezer kárbejelentés történt, az utóbbi kárértéke megközelítette az 5 milliárd forintot.

A biztosítók évente átlagosan 650-700 ezer lakásbiztosítási kárt rendeznek. A 2014- es évben a több mint 704 ezer ingatlant ért kárral kapcsolatos bejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz köthető.

A tapasztalatok szerint az év leginkább kárveszélyes időszaka a május-augusztus közötti periódus. Ez alatt az időszak alatt 2010-2014-ben több mint 762 ezer kárt rendeztek a biztosítók, ezek összértéke megközelítette a 60 milliárd forintot.

A hazai ingatlanok mintegy 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Keddi vihar: 2000 kárbejelentés egy nap alatt

Posted on | by Lambert Gábor

Keddi vihar: 2000 kárbejelentés egy nap alatt

2015.06.11.

Kánikulával és hatalmas viharral indul a nyár Magyarországon: a június 9-i, délutáni vihart követően közel 2000 kárbejelentés érkezett kevesebb, mint 24 óra alatt a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke meghaladja a 320 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

A keddi égszakadást követően egyetlen nap alatt közel 2000 kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, ezek összesített kárértéke az előzetes becslések alapján meghaladja 320 millió forintot.

A legtöbb bejelentés Budapestről, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém, és Fejér megyéből érkezett, továbbá kiemelten sok kárt jelentettek Pécs és Tatabánya területéről is.

A legtöbb káresemény a jégverés, valamint az azt követő felhőszakadás miatt következett be. A nagy erejű vihar sok helyen okozott tetősérülést és beázást, s jellemzőek voltak az úgynevezett rádőléses károk is, amikor a kidőlt fák az ingatlanokban, illetve gépjárművekben tettek kárt. A villámcsapások miatt több tűzeset is történt, s sok bejelentés érkezett a villámcsapás másodlagos, úgynevezett indukciós hatása következtében sérült elektromos berendezések miatt.

A MABISZ adatai szerint – éves szinten – a lakásbiztosításokra bejelentett káresemények közel 20 százalékát a viharkárok teszik ki. 2014-ben az összes, több mint 704 ezer kárbejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz köthető.

Magyarországon a legtöbb káresemény a nyári hónapokban történik: a 2014. májusaugusztus közötti időszakban összesen 134 167 kárt jelentettek be a biztosítókhoz.

2010-2014-ben, a nyári, május-augusztusi hónapokban összesen több mint 762 ezer bejelentés történt.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Az újonnan kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja 28 ezer-29 ezer forint körül alakul, az átlagdíj annak ellenére sem növekedett, hogy egyre népszerűbbé válnak a kiegészítő fedezeteket is kínáló lakásbiztosítási csomagok.