Egyedül nem megy: a jogalkotókkal való együttműködés nélkül nem tud továbblépni a biztosítási piac


Egyedül nem megy: a jogalkotókkal való együttműködés nélkül nem tud továbblépni a biztosítási piac

2011.10.19.

A mindenkori kormányzat támogató szerepe, és a jogalkotókkal való együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar biztosítási piac ismét lendületet kapjon – hangozott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) második nemzetközi, Budapesten megrendezett konferenciáján. Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke az eseményen tartott szakmai előadásában kifejtette: a magyar biztosítási szektor európai viszonylatban a sereghajtók között van, ami viszont nem feltétlenül csak a válsággal függ össze.

A biztosítási szektor egyik legnagyobb problémája a növekedés hiánya. A krízis mai napig tartó hatásai mellett a válságadó és az egyéb különféle terhek kellemetlenek ugyan, de szinte eltörpülnek amellett, hogy gyakorlatilag nincs növekedési potenciál – mondta el a konferencián tartott előadásában Kisbenedek Péter. „A kormányzat gazdaságpolitikája és a szektor nemzetgazdasági szerepe között komoly összefüggés van, ezért a szakmai szövetség egyik legfontosabb feladata az, hogy a kormányzat számára egyértelművé tegye: milyen, a fejlődéshez szükséges támogató szabályok kellenek, és ezért mi mit nyújtunk cserébe.” – hangsúlyozta a MABISZ elnöke, aki több olyan kitörési pontot is megnevezett, amelyekben a kormányzattal való közös nevezőre jutás komoly lökést adhatna a szektornak.

A biztosítási szektor egyik legnagyobb problémája a növekedés hiánya. A krízis mai napig tartó hatásai mellett a válságadó és az egyéb különféle terhek kellemetlenek ugyan, de szinte eltörpülnek amellett, hogy gyakorlatilag nincs növekedési potenciál – mondta el a konferencián tartott előadásában Kisbenedek Péter. „A kormányzat gazdaságpolitikája és a szektor nemzetgazdasági szerepe között komoly összefüggés van, ezért a szakmai szövetség egyik legfontosabb feladata az, hogy a kormányzat számára egyértelművé tegye: milyen, a fejlődéshez szükséges támogató szabályok kellenek, és ezért mi mit nyújtunk cserébe.” – hangsúlyozta a MABISZ elnöke, aki több olyan kitörési pontot is megnevezett, amelyekben a kormányzattal való közös nevezőre jutás komoly lökést adhatna a szektornak.

Ilyen az alulbiztosítottság csökkentése mind a kkv-szektorban, mind pedig a lakossági területen, például egy, a hosszú távú megtakarítások ösztönzésére irányuló normatív támogatási rendszer kialakításával. „A jelenlegi támogatási rendszerek szétaprózottak, nem a széles társadalmi rétegek gondjait oldják meg, jóllehet az egyik legfontosabb célunk az, hogy ne a forma, hanem a cél és az időtáv határozza meg a támogatás mértékét.” – fejtette ki Kisbenedek Péter. Legalább ennyire fontos lenne az egészségbiztosítási terület szabályozása is, így annak pontos definiálása, hogy egy esetleges új rendszerben mit vállalna az állam, és mit nyújtanának a piac szereplői a lakosság számára. A MABISZ elnöke szerint van jövő és van potenciál a magyar biztosítási előtt, hiszen az Európai Unióban átlagosan tízszer akkora az egy főre jutó életbiztosítási díjbevétel, és legalább négyszer akkora a nem-élet biztosítási piac is, mint Magyarországon.

A konferencián Magyarország miniszterelnöke is arról beszélt, hogy van jövője a szektornak, hiszen a biztosítási szektor meghatározó minden európai gazdaságban, így Magyarországon is. Orbán Viktor nyitóbeszédében hangsúlyozta: a jelenlegi nehéz helyzet ellenére a magyar gazdaság talpon fog maradni, ebben pedig nagy szerepet játszanak majd a pénzintézetek és a biztosítók, így a gazdasági növekedésben is fontos szerepük lesz.

A kormányfő megköszönte a piaci szereplőknek azt az áldozatot, amelyet felvállaltak az ország versenyképességének segítése érdekében, és kifejtette: „a kormány nem csak pénzügyi súlya miatt értékeli az ágazatot, hanem mert a biztosítás olyan társadalmi értékeket is képvisel, amely egy modern gazdaságban elengedhetetlen.” A miniszterelnök biztosította emellett a piacot arról is, hogy a jövőben számít rájuk egy más típusú nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási rendszer kialakításában. Ezekben a magán pillér megerősödése kiemelt szerephez jut majd, ebben pedig számíthatnak a kormányzat támogatására a magyar biztosítók.

A klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra


A klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra

MABISZ konferencia 2016

2016.11.07.

Immár hetedik alkalommal rendezi meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a hazai biztosítási szektor egyik legjelentősebb éves rendezvényén, a MABISZ Konferenciát. A november 21-én megrendezésre kerülő esemény témája idén a környezettudatosság lesz, a fenntartható fejlődés témaköre, illetve a klímaváltozás hatásai a biztosítási piacokra.

A fenntarthatóság mára a gazdasági fejlődés megkerülhetetlen alapkérdésévé vált, új kihívások elé állítva a gazdaság valamennyi szereplőjét. A megváltozott körülményekhez a biztosítási piacoknak is alkalmazkodniuk kell, ennek módjai és lehetőségei az egyik legaktuálisabb problémakör, amellyel a biztosítási szakmának világszerte szembe kell néznie. Nem véletlen tehát, hogy az idei rendezvény a „Környezettudatosság, fenntartható fejlődés – a klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra“ címet viseli.

A rendezvény nyitó előadását Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tartja. Szabó Zsolt, a Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár „Párizs után: a klímaváltozás tétje – hazai és nemzetközi finanszírozási lehetőségek” címmel tart előadást. Az esemény első részének előadója V. Németh Zsolt környezetügyekért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár is.

A konferencia második részét Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Monetáris Tanácsa tagja nyitja meg, ezt követően Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke beszél a magyarországi biztosítási piacról, a hazai biztosításügy aktuális kérdéseiről. A konferencián előadást tart Thomas Hladky, nemzetközi hírű klímakutató is.

Az rendezvényen két kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül: mind az életbiztosítási, mind a nem életbiztosítási kerekasztal-beszélgetés középpontjában a fenntarthatóság témaköre áll.

A klímaváltozás mellett olyan témák is terítékre kerülnek, mint az „etikus biztosító” követelményrendszere, a Szolvencia-II. bevezetésével kapcsolatos kihívások, illetve a digitalizáció biztosítási szektorra gyakorolt hatásai.

„Az új, a korábbiaknál offenzívabb, erőteljesebb társadalmi jelenlétet hirdető MABISZ 2010-ben döntött a konferencia megszervezéséről. Az I. MABISZ Konferenciát még abban az évben meg is rendeztük. Az eddigi konferenciáinkon mások mellett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Gabriel Bernardino, az európai biztosításfelügyelet, az EIOPA elnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, illetve Németh Zsolt parlamenti államtitkár nyitotta meg, és előadást tartott mások mellett Michaela Koller, az európai biztosítási szövetség, az Insurance Europe vezérigazgatója is. Reméljük és hisszük, hogy a MABISZ konferenciák megszervezésével olyan hagyományt teremtettünk, amely hosszú távon fennmarad és a hazai és nemzetközi biztosítási szakma egyik legfontosabb találkozója és vitafóruma lesz a jövőben is” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára a VII. MABISZ Konferencia alkalmából.

Biztonság Hete: a MABISZ és az ORFK OBB hagyományteremtő kezdeményezése


Biztonság Hete: a MABISZ és az ORFK OBB hagyományteremtő kezdeményezése

2017.09.19.

A jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását hatékonyabbá kell tenni, melynek támogatása érdekében az első KRESZ-vizsgát ingyenessé teheti az állam, mondta Palkovics László államtitkár a Biztonság Hete kedd délutáni sajtótájékoztatóján. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) valamint az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság közös kezdeményezéseként idén első alkalommal rendezik meg ezt a témahetet szeptember 18-22 között, Budapest és Pest megye tizenegy helyszínén. A hosszabb távú cél ezzel, hogy a balesetmegelőzést segítő tudatos magatartás és gondolkodásmód beépüljön az oktatásba, állapítja meg a MABISZ sajtóközleménye.

„Az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi hasonló időszak 367 főjével szemben már 377-en szenvedtek halálos kimenetelű közúti balesetet. Magyarországon az utakon egymillió lakosra vetítve az európai uniós átlagnál többen halnak meg, hatvanöten szemben az ötvennyolcas átlaggal” – ismertette az adatokat Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az esemény apropóján rendezett sajtótájékoztatón. Emellett évente közel háromszor annyi személy veszti életét otthonában, mint közúti balesetben. A balesetek ranglistáját is a háztartási sérülések vezetik, őket követik a munkahelyi, közlekedési, majd a sportbalesetek.

A MABISZ elnökének elmondása szerint a legtöbb balesetet tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával meg lehet előzni, éppen erre szeretné ráirányítani a figyelmet – és elsősorban a gyerekek révén a családok figyelmét – a MABISZ és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának közös kezdeményezése, a Biztonság Hete, melynek során a legfiatalabb generációk játékos formában sajátíthatják el a biztonságos élet alapjait. „Bízom benne, hogy ez a kezdeményezés a jövőben is folytatódik, az ideinél még szélesebb, idővel országos szinten” – tette hozzá Pandurics Anett.

Kiss Csaba alezredes, az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának vezetője kifejezetten értékesnek tartja a kezdeményezést, különösen amiatt, hogy segítségével még a legfogékonyabb korban lehet megszólítani a gyerekeket. Ugyanakkor bízik benne, hogy idővel ezt más korosztályokra is ki lehet terjeszteni. „Különösen fontos lenne az egyetemista korú generációk hatékony megszólítása, hiszen ők teszik ki a friss jogosítvánnyal közlekedők túlnyomó részét, de jellemzően ez a legnehezebb feladat”. Ezzel kapcsolatosan felhívta a figyelmet egy új európai kezdeményezésre. Ez az Európai Nap Közúti Áldozatok Nélkül, angol rövidítéssel az EDWARD Day, amelyet 2016-ban a TISPOL (European Road Police Network) hirdetett meg. Ennek részeként bárki egy 12 pontos fogadalmat tehet, ami alapján a biztonságosabb közlekedésre tesz vállalásokat. Így csatlakozik egy páneurópai mozgalomhoz, amelynek célja a közúti balesetek számának csökkentése.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében Bérczi László dandártábornok úgy fogalmazott, hogy a Biztonság Hete remekül illeszkedik a szervezet stratégiájába, amely már évek óta a megelőzésre fekteti a hangsúlyt. „Habár országszerte, a nap 24 órájában közel 2500 kollégám – köztük egyre több önkéntes – várja, hogy ha kell, azonnal induljon segíteni, a legjobb az lenne, ha minél kevesebb teendőjük lenne. Ebben a megelőzés kulcsfontosságú.”

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a gyermekbiztonság kérdése elsődleges prioritást jelent a kormány munkájában. „Az iskola a biztonságra nevelés legfontosabb terepe, egyúttal biztonságos közeg a gyerekek számára, ezért az ottani biztonságot az iskolán kívülre is ki kell terjeszteni.” – mondta. Palkovics László szerint a balesetek megelőzésében a nevelés fontosabb a rendőri és jogi eszközöknél, büntetéseknél, a műszaki eszközöknél és a biztonsági rendszereknél is. Hozzátette, hogy a felelős közlekedésre nevelést gyermekkorban kell elkezdeni, a jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását pedig hatékonyabbá kell tenni. Ennek támogatása érdekében az első KRESZ-vizsgát hamarosan ingyenessé teheti az állam.

A Biztonság Hete

Idén először, szeptember 18-22 között, az eredeti szándék szerint hagyományteremtő, a jövőben országos kezdeményezéssé váló rendezvénysorozat keretében Budapest több kerületében (II., VIII., IX., XVIII., XXII.) és Pest megye hat városában (Cegléd, Göd, Monor, Nagykőrös, Szentendre, Vác) találkozhatnak a helyi általános iskolák gyerekei és tanáraik a mindennapok biztonságát szolgáló-segítő és a közlekedési, otthoni baleseteknél érintett szakmai szervezetek képviselőivel. A rendőrség és katasztrófavédelem, illetve a vöröskeresztes szakdolgozók látványos bemutatói mellett biztosítási szakemberek hívják fel a gyerekek figyelmét a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára. A helyi eseményekről a MABISZ és az ORFK a www.baleset-megelozes.eu és a www.mabisz.hu honlapokon, valamint a Biztonság Hete YouTube csatornán számol be.

Több mint ötezer gyerek vett részt a Biztonság Hete rendezvénysorozaton


Több mint ötezer gyerek vett részt a Biztonság Hete rendezvénysorozaton

2017.09.25.

A múlt heti Biztonság Hete témahéten több mint ötezer látogató – többségében felső tagozatos gyerek – vett részt. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kezdeményezésére az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságával közösen szervezett témahetet „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette Palkovics László oktatási államtitkár. A remények szerint jövőre akár szélesebb körben is meg lehet majd rendezni a programokat, állapítja meg a MABISZ sajtóközleménye.

Szeptember 18-22 között tizenegy budapesti és Pest megyei helyszínen két tucat iskola kb. 5200 tanulójának a figyelmét hívták fel látványos bemutatókkal és előadásokkal a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára a rendőrség, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a vöröskereszt és számos egyéb, önzetlenül közreműködő szervezet szakdolgozói valamint biztosítási szakemberek. (Az együttműködők listája a mabisz.hu honlapon tekinthető meg.) „Az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi hasonló időszak 367 főjével szemben már 377-en szenvedtek halálos kimenetelű közúti balesetet. Magyarországon az utakon egymillió lakosra vetítve az európai uniós átlagnál többen halnak meg, hatvanöten szemben az ötvennyolcas átlaggal” – indokolta a Biztonság Hete kezdeményezés létjogosultságát Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az esemény apropóján rendezett sajtótájékoztatón. Emellett évente közel háromszor annyi személy veszti életét otthonában, mint közúti balesetben. A balesetek ranglistáját is a háztartási sérülések vezetik, őket követik a munkahelyi, közlekedési, majd a sportbalesetek.

A legtöbb baleset ugyanakkor tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával megelőzhető. Éppen erre kívánta ráirányítani a figyelmet – és elsősorban a gyerekek révén a családok figyelmét – a MABISZ és az ORFK OBB közös kezdeményezése, a Biztonság Hete, amelynek keretében a legfiatalabb generációk játékos formában kaphattak ízelítőt a biztonságos élet alapjairól. A témahét apropóját az adta, hogy szeptember 20-a 1954. óta a gyermekek világnapja, és 1993. óta biztosítási világnap is. Szeptember 21-e pedig egy új európai kezdeményezés napja, az Európai Nap Közúti Áldozatok Nélkül, angol rövidítéssel az EDWARD Day, amelyet 2016-ban a TISPOL (European Road Police Network) hirdetett meg.

A témahét egyes helyszínein készült filmek, beszámolók a www.balesetmegelozes.eu és a www.mabisz.hu honlapokon, valamint a Biztonság Hete YouTube csatornán tekinthetők meg. Az első alkalommal tartott rendezvénysorozat iránti érdeklődés alapján pedig a szervezők abban reménykednek, hogy sikerül hagyományt teremteni. „Bízom benne, hogy ez a kezdeményezés a jövőben is folytatódik, az ideinél még szélesebb, idővel országos szinten” – jelentette ki Pandurics Anett. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára is „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette a Biztonság Hetét a múlt heti tájékoztatón. „Az iskola a biztonságra nevelés legfontosabb terepe, egyúttal biztonságos közeg a gyerekek számára, ezért az ottani biztonságot az iskolán kívülre is ki kell terjeszteni” – tette hozzá. Egyben bejelentette, hogy mivel a felelős közlekedésre nevelést gyermekkorban kell elkezdeni, a jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását pedig hatékonyabbá kell tenni, ezért a kormány azt szeretné, ha az első jogosítványhoz tartozó KRESZ-vizsgát mindenki ingyenesen tudná letenni.

A szeptemberben kezdődött tanév, illetve az esetleg bekövetkező balesetek kapcsán a MABISZ arra hívja fel a figyelmet, hogy az állam által minden 3 és 18 év közötti gyermekre kötött balesetbiztosítás nem csupán az óvodákban, iskolákban elszenvedett balesetekre vonatkozik, hanem egész évben, a nap 24 órájában, és a Föld valamennyi országára érvényes. Mivel viszont korhoz, és nem iskolába járáshoz kötött, a közoktatásban végző diákok jelentős része kimarad belőle. A biztosítottak száma évről évre változik, a 2017/2018. tanévi statisztikai adatok alapján például az óvodákban és a nappali rendszerű általános iskolai, szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai oktatásban a gyermek- illetve tanulólétszám közel 1,494 millió fő. Átlagosan naponta több mint 30 gyermek balesetét jelentik be a szüleik az állami ifjúsági balesetbiztosítás keretében, ezek 85 százaléka csonttöréshez vagy csontrepedéshez kapcsolódik. Az állami mellé köthető a biztosítótársaságoknál egyéni és csoportos balesetbiztosítások is, amelyek többféle baleset után és az államinál magasabb összegeket fizetnek. A szolgáltatás összege függ a választott csomagtól: a legolcsóbb csomag már évi 600 forinttól kérhető, a legdrágább éves díja 12 ezer forint, derül ki azenpenzem.hu összeállításából. És míg az állami biztosításból 18 évesen kikerülnek a tanulók, üzleti biztosítás 23-25 éves korig köthető rájuk.

MABISZ-konferencia a digitalizáció felforgató erejéről


MABISZ-konferencia a digitalizáció felforgató erejéről

2017.10.25.

A pénzügyi szektor digitalizációja a biztosítóknál is robbanásszerű: csupán az idei második negyedévben világszerte 1 milliárd dollár áramlott insurtech-ekbe. A Magyar Biztosítók Szövetségének nyolcadik, nemzetközi konferenciáján éppen ezért a digitalizáció, az innováció aktuális kérdéseit feszegetik majd az előadók, derül ki a MABISZ sajtóközleményéből.

Vízválasztóhoz érkezett a biztosítás világa. A legújabb innovációk már nem csupán a meglévő folyamatok hatékonyabbá tételére fókuszálnak, hanem a szakma eddig mozdíthatatlannak gondolt fundamentumait is átalakíthatják. Ma nincs olyan szereplője a biztosítási értékláncnak, aki meg tudná mondani, hogyan fog kinézni a biztosítás három, öt vagy akár 10 év múlva; hogyan változnak a szabályozási keretek, az ügyfélelvárások vagy épp az alapvető biztosítói háttérfolyamatok. Kivárásra ugyanakkor nem lehet játszani, minden piaci szereplő lépéskényszerben van. Ezt pedig az is jól mutatja, hogy robbanásszerűen megnőtt a biztosítások technológiai újításaival foglalkozó vállalatokba, vagyis az insurtech szektorba áramló tőke mértéke. Az idei év második negyedévében összességében 1 milliárd dollárt fektettek be ide világszerte. Ez 150 százalékkal több az előző év ugyanezen időszakához, és csaknem 250 százalékkal több az azt megelőző negyedévhez viszonyítva – ráadásul egyre jelentősebb a biztosítói, viszontbiztosítói jelenlét a befektetési oldalon.

A pénzügyi piacokat felforgató lendület Magyarországot sem kerülte el: idehaza immár közel százra tehető a fintech megoldásoknak illetve vállalkozásoknak a száma, amelyek jó része a biztosítási szektorban is megjelenhet. A MABISZ idei, „Digitalizáció és innováció a biztosításban” elnevezésű konferenciáját november 7-én a Corinthia hotelben egy olyan pillanatban rendezik meg, amikor a felgyorsuló digitalizáció és az életbe lépő új európai szabályozások kettős kihívásával kell szembenéznie a szektornak. „A lényegesen szigorúbb szabályozás véget fog vetni az adatok konkrét cél nélküli gyűjtését szorgalmazó, jelenleg egyértelműen domináló gyakorlatnak. A transzparens adatkezelés mellett ez olyan innovatív adatgyűjtési módokat is ki fog kényszeríteni, amelyeknek jelenleg többnyire híján vannak a hazai piac szereplői, és amelyekből organikusan nőnek ki az ügyfélközpontúbb, digitális szolgáltatások” – fogalmazza meg a jövővel kapcsolatos várakozásait Kerekes Antal ,a PricewaterhouseCoopers partnere, aki a jövő májusban élesedő új, egységes európai adatkezelési szabályozásban (GDPR) rejlő lehetőségekre hívja majd fel a konferencia hallgatóságának a figyelmét.

Rajta kívül előad Deutsch Tamás, a kormány Digitális Jólét Programjának miniszterelnöki biztosa, aki azt vázolja fel, hogy a kormány digitalizációs stratégiájában hogyan találja meg a helyét a biztosítási szektor. Dr. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az ehhez kapcsolódó szabályozói környezet változásairól, felügyeleti terveiről számol majd be, amelyek keretet adnak a piaci szereplők innovációs törekvéseinek. A szakma részéről az első előadás Pandurics Anett, a MABISZ elnökének nevéhez fűződik, aki többek között képet ad a hazai biztosítók eddig elért innovációs eredményeiről.

A külföldi előadók közül az insurtech világának egyik legismertebb szereplője, Matteo Carbone biztosítási stratéga enged betekintést a biztosítók és az insurtech startupok bonyolult nemzetközi viszonyrendszerébe. Az együttműködés egy lehetséges formájáról Lex Tan, a MotionsCloud alapító vezérigazgatója előadásából lehet majd többet megtudni. A német vállalat alig több mint egy év alatt világviszonylatban is az egyik legjelentősebb insurtech szolgáltatóvá nőtte ki magát, biztosítói ügyfélkörének a legváltozatosabb technológiákat szállítja.

A konferencián ismerteti majd a Századvég azt a MABISZ megbízásából készült felmérését, amely a hazai lakosságnak a digitális biztosítói szolgáltatásokkal kapcsolatos várakozásait tükrözi, s november 7-én a Corinthiában vehetik majd át díjaikat a biztosítói szövetség által a fiatalok körében meghirdetett biztosítói digitalizációs esettanulmány-verseny győztesei is.

A teljes program a MABISZ honlapján, a mabisz.hu-n olvasható.

A jövő már megérkezett


A jövő már megérkezett

Új lendületet kaphat a hazai insurtech-szféra

2017.11.07.

Egyértelmű és határozott a szándék a digitalizáció, a biztosítási értéklánc új szintre emelése felé mind a piaci szereplők, mind az állam és a felügyelet részéről – foglalhatnánk össze az idei MABISZ konferencia délelőtti programjának tanulságát.

„A digitalizáció nem a jövő feladatait fogalmazza meg, már tegnap elkezdődött és a jelen teendőit határozza meg” – jelentette ki megnyitó előadásában Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a Magyar Biztosítók Szövetségének éves nemzetközi konferenciáján. Hozzátette, a Digitális Jólét Program nem elsősorban gazdasági, technológiai fejlesztési projekt, hanem egy párbeszéden és kölcsönös bizalmon alapuló, esélyteremtő vállalkozás, aminek legfontosabb, minden tekintetben elsőbbséget élvező szereplője maga a polgár, a hétköznapi ember. A megvalósításban azonban kulcsszerepe van valamennyi érintett fél folyamatos, kölcsönös bizalom jellemezte párbeszédnek, az állam koordináló és támogató szerepének, valamint a megfelelő szabályozói nyitottságnak egyaránt. A Digitális Jólét Program 2.0-ban éppen ezért kulcsszerepet kap a hazai informatikai KKV-k kiemelt támogatása, valamint az állam működése során keletkezett adatvagyon gazdasági szereplők által történő hasznosításának lehetővé tétele is. A miniszterelnöki biztos reményét fejezte ki, hogy a valóban értékes párbeszédben partnerként számíthat azokra a szektorokat összefogó szakmai szervezetekre, mint amilyen a MABISZ is. „A digitalizáció minden területen, gazdasági térségektől az egyes vállalatok szintjéig az egyik legátfogóbb és legfontosabb gazdaságfejlesztési program lesz az elkövetkezendő évtizedben. Aki ezt nem ismeri fel, az menthetetlenül lemarad” – zárta előadását a miniszterelnöki biztos.

Mikor innovációról beszélünk, mindig az aktuális hívószavak, nagy ötletek kerülnek középpontba, holott a hétköznapok nem csak ezekről szólnak Pandurics Anett szerint. A MABISZ elnöke úgy fogalmazott, a magasabb szintű szolgáltatások, az ügyfélélmény javítása, a hatékonyság növelése folyamatos feladat, még ha nem is beszélünk róluk folyamatosan. A biztosítási szektor ennek kiváló példája, hiszen az elmúlt öt év folyamatosan javuló teljesítményének köszönhetően lényegében a küszöbön áll a válság előtti szint elérése, eltelt azonban tíz év, és ezalatt elképesztő változásokon ment át a szakma. „Ma már elképzelhetetlen a KGFB tarifák papíralapú közlése, de 10 éve még ez volt a norma, az Internetes csatornák előretörésével pedig a személyes értékesítés is egyre inkább háttérbe szorul.” – mondta Pandurics Anett.

Az innováció jellemzően egyik legnagyobb korlátja, különösen a biztosítás területén a szigorú szabályozás, Windisch László nem is tagadta, hogy a ügyfelek érdekeinek védelme és a fejlődés támogatása közti egyensúly megtalálása állandó dilemmát jelent a felügyeleti szerven belül. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint azonban a közeljövőben olyan rendszer bevezetésére kerülhet sor, ami sikeresen feloldhatja ezt az érintett szektorok és a felügyelet közös erőfeszítései segítségével. Kialakításra kerül egy olyan, közös gondolkodást, párbeszédet elősegítő innovation hub és egy úgynevezett „regulatory sandbox”, aminek keretei között az egyes vállalkozások, startupok kontrollált keretek között, lazább jogszabályi követelmények között, de lényegében élesben próbálhatják ki elgondolásuk, innovatív megoldásuk életképességét. „Az insurtech óriási lehetőség, ennek pedig az MNB nem akar gátja lenni. „A Szolvencia II bevezetésekor már bizonyítottuk, hogy ha együttműködünk, akkor nincs teljesíthetetlen kihívás.” – fogalmazott Windisch László.

A vezérigazgatói kerekasztal tanulsága szerint a digitalizáció hívószavainak rengetegében hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, hogy az innováció, a technológia nem cél, hanem eszköz. Az Erdős Mihály (Generali), Kurtisz Krisztián (Uniqa), Sztanó Imre (NN) és Kisbenedek Péter (Allianz) részvételével zajló beszélgetés alapján ez a cél továbbra is mind a biztosítók, mint az ügyfeleik életének egyszerűbbé tétele. A különbség jelenleg csak annyi, hogy minden eddiginél közelebb kerülhet a biztosító az ügyfélhez, ez pedig kulcsfontosságú, hiszen végső soron az ügyfélkapcsolat a siker kulcsa. A helyzet annyiban valóban bonyolultabb, hogy egyszerre kell megvalósítani a termék, a cégkultúra, illetve a technológia fejlesztését, mivel a megszokott keretek már alkalmatlanok a megváltozott elvárások kiszolgálására. A fejlődés már annyira felgyorsult, hogy nem érdemes 12 hónapnál hosszabb megtérülésű projektekbe vágni, egy gyorsabb, agresszívebb szemlélet kell, ami gyorsan képes új termékeket piacra dobni, és amennyiben szükséges megszűntetni. A külső versenytársak jelentette kockázatról szólva a résztvevők szerint a legnagyobb kérdés az, képesek-e újradefiniálni magukat a biztosítók, de ehhez mindenképpen szükség lenne a szabályozói keretek bizonyos mértékű lazítására, az adott esetben túlburjánzó szabályok egyszerűsítésére, adott esetben elhagyására is.