2013. október 8-án negyedik alkalommal rendezi meg nemzetközi szakmai konferenciáját a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), melynek fókuszában idén a biztosítási szektor a gazdaságélénkítésben és a gazdasági növekedés elősegítésben betöltött szerepe, lehetőségei állnak.

A konferenciát Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyitja meg. A nemzetgazdasági miniszter előadását követően Pandurics Anett, a MABISZ elnöke értékeli a hazai biztosítási piac aktuális helyzetét és eredményeit, illetve elemzi azokat a kihívásokat, amelyekkel a szektornak ma szembe kell néznie.

A konferencia első részében előadást tart Olav Jones, az Európai Biztosítási Szövetség, az Insurance Europe főigazgató-helyettese. Előadásának témája a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet adta kihívások, illetve a Szolvencia II-es szabályozás. Hasonló témában tart előadást Köves Benedek, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, Köves Benedek, aki a biztosítók lehetséges befektetési stratégiáját elemezve.

A konferencia második részét Giuseppe Rossano Latorre, a KPMG Corporate Finance vezető partnere nyitja meg, aki arról beszél majd, mekkora nehézséget jelent Európa-szerte a biztosítók számára a jövedelmezőségi mutatók teljesítése, miközben a gazdasági kilátások csak óvatos optimizmust tesznek lehetővé. Latorre kitér arra is, hogy míg 2008 előtt az M&A tranzakciók igen sikeresek és eredményesek voltak a biztosítási szektoron belül is, addig ma nem az akvizíciók, felvásárlások vagy összeolvadások idejét élik a társaságok.

A konferencia másik, nem kevésbé fontos fókusza a klímaváltozás, illetve annak hatása a biztosítási szektorra. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója Magyarország katasztrófa-veszélyeztetettségéről tart előadást. A klímaváltozás biztosítási piacra gyakorolt hatását elemzik a világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója, a Swiss Re szakértői, Lea Müller és Putnoky Bálint. Az éghajlatváltozás biztosítókra gyakorolt hatásait boncolgatja Stefan Wojahn, a Roland Berger Stratégiai Tanácsadó Globális Biztosítói Kompetencia Központjának partnere is.

Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára a IV. Nemzetközi Biztosítási Konferencia programja kapcsán elmondta: “A szövetség éves rendezvénye igen rövid idő alatt lett pótolhatatlan fóruma a biztosítási piac szereplői, illetve a más pénzügyi intézmények képviselői közötti párbeszédnek.” A főtitkár hozzátette:„Az idei esemény témakörei különösen bizonyítják, milyen fontos és megkerülhetetlen szerep hárul a biztosítókra a gazdaságban, s mennyire fontos a kommunikáció az állami szervekkel, illetve a biztosítási szakmán kívüli piaci szereplőkkel is.”

A konferencia részletes programjáról illetve a jelentkezés feltételeiről a https://mabiszkonferencia.hu weboldalon szerezhet bővebb információkat.

Időpont: 2013. október 8.

Helyszín: Corinthia Hotel Budapest (1073 Budapest, Erzsébet krt. 43-49.)

A jogalkotó fogadókész a biztosítási piac javaslataira, ami az adószabályok és kedvezmények területét illeti, illetve a folyamatos párbeszédre is – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) IV. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáján kedden. Pandurics Anett, a szövetség elnöke elmondta: a biztosítási piacnak nagy szüksége van az állami ösztönzésre, és arra, hogy a szabályozás ne sújtsa tovább negatív diszkriminációval a biztosításokat a nyugdíjcélú előtakarékosság piacán.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyitóelőadásában arról beszélt, hogy a kormány fogadókész a biztosítási piac azon javaslataira, amelyek elősegítik a gazdasági növekedést. Mint elmondta: ezen a területen is az olyan törekvéseket kell támogatni, amelyek a gazdasági növekedést az 1-2 százalékos szintnél nagyobb mértékben tudják ösztönözni. Varga Mihály kiemelte, hogy a kormányzatnak meg kell találnia a pénzügyi szektorral az összhangot és a kompromisszumot a tartós növekedés érdekében.

A nemzetgazdasági miniszter kitért arra is, hogy 2013 trendforduló a kormány gazdaságpolitikájában, a konszolidáció évei lezárulhatnak, és elindulhat a növekedés. Jövőre 2 százalékos lehet a gazdasági növekedés, tartható lesz a 3 százalék alatti államháztartási hiánycél, az infláció mértékét pedig 2,4 százalékosra várják. Végezetül hozzátette: a háztartások megtakarításaival kiemelten számol a kormány, a fogyasztás is bővülhet, ami a pénzügyi szolgáltatások iránti kereslet bővülését generálhatja.

Pandurics Anett a MABISZ elnöke arra a kérdésre kereste a választ előadásában, hogy miért különösen fontos a biztosítók szerepe a magyar gazdaságban. Mint elmondta: az ágazat szereplői közel 12 millió szerződést kezelnek, mintegy 40 ezer embernek adnak munkát, 2012-ben több mint 100 milliárd forint összegű adót fizettek be az államkasszába. Könyveikben 1000 milliárd forintot meghaladó összegű államkötvényt tartanak nyilván, ami megkérdőjelezhetetlenné teszi stabilizáló funkciójukat.

„Elveszett évtizedről beszélhetünk, ami nem írható kizárólag a válság számlájára” – foglalta össze a 2008 óta reálértéken folyamatosan zsugorodó piac adatait a MABISZ elnöke. Az idei év egyetlen pozitív eredménye, hogy az első félévben 5%-kal nőtt a piac, ez azonban nem valós trendforduló, mivel a növekedés az egyszeri díjas életbiztosítások növekedésének volt köszönhető.

Pandurics Anett a nemzetgazdasági miniszter szavaira reagálva elmondta, hogy a gazdasági növekedéshez a biztosítók jelentősen hozzá tudnak járulni, a szabályozói környezet azonban nem minden tekintetben támogatja a szektort. Holott, a gazdaság egészséges növekedésében egyértelmű a célazonosság a kormánnyal, hiszen a GDP-növekedés és a biztosítási piac növekedése erős korrelációt mutat. A biztosítási szektor azonban a GDP-növekedéshez képest is alulteljesít 2008 óta. „Meg kell találni azt az utat, hogy miként tudunk ismét növekedési pályára lépni. A biztosítások teret vesztettek más szektorokhoz képest, erre utal, hogy az életbiztosítások aránya csökkent a háztartások pénzügyi megtakarításain belül.” – tette hozzá a MABISZ elnöke.

A konferencia záróelőadásában Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke arról beszélt, hogy a jegybank közelmúltbeli átalakulásának nyomán olyan új eszközök és kibővült hatáskör áll a rendelkezésükre, amelyek lehetőséget teremtenek a hatékonyabb működésre és a pénzügyi szektor szereplőivel való szorosabb együttműködésre.

Ötödik alkalommal rendezte meg nemzetközi konferenciáját a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), melyen a résztvevő szereplők egyöntetűen a szakmai párbeszéd fontosságát, és a piac aktívan szabályozott és felügyelt, transzparens működésének szerepét hangsúlyozták. Pandurics Anett, a MABISZ elnöke kifejtette: a közeljövő stratégiai prioritása egyebek mellett az élet,- és nyugdíjbiztosítási piac újrapozícionálása, és a válság során megjelenő bizalomvesztés kompenzálása.

A rendezvényt Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára nyitotta meg. Hangsúlyozta: a biztosítók szerepe megkerülhetetlen mind az üzleti életben, mind a társadalmi folyamatokban. Az államtitkár előadásában párbeszédet és szakmai konzultációt ajánlott a biztosítási szakmának, ismertette továbbá a kormány elképzeléseit a jelenlegi egészségügyi ellátórendszerről. Mint mondta, a fő kérdés évek óta az, hogyan működjön együtt az állami és a magánbiztosítási rendszer, miközben „az ennek javítására tett kísérletek, vagyis a nagy rendszerszintű átalakítások eddig többnyire elbuktak”.

„Az egészségbiztosítási rendszer alapja Magyarországon a szolidaritás elvű, kötelező társadalombiztosítási rendszer, és ez így is marad.” – fejtette ki az államtitkár és hozzátette: kiemelt cél, hogy mindenki által hozzáférhető, és magas ellátási színvonalú szolgáltatást kapjanak az állampolgárok. A területi, valamint a szakmai egyenlőtlenségek, illetve a hozzáférés egyenlőtlenségeinek megszüntetése az állam feladata, emellett ugyanakkor szükség van alternatív lehetőségekre azok számára is, akik az államinál magasabb szintű ellátást vennének igénybe. „Feladatunk, hogy ebben a rendszerben hogyan találjuk meg a megoldást, amely biztosítja az egyenlő hozzáférés elvét, de a magasabb szintű igényeket is kielégíti.”

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetráis politikáért felelős ügyvezető igazgatója a nyugdíjbiztosítások fontosságára hívta fel a figyelmet annak tükrében, hogy láthatóan a lakosság megtakarításainak összetétele egyre inkább tolódik el a hagyományos, kis kockázatú, rövidtávú alternatívák irányából. Ebben a tendenciában kívánatos, hogy a nyugdíjbiztosítások egyre nagyobb szerephez jussanak- emelte ki Palotai Dániel. Az ügyvezető kitért az idén január óta elérhető adókedvezményre is, melynek első eredményei már most megmutatkoznak: a legfrisebb háromnegyedéves statisztikák szerint jelenleg 50-féle nyugdíjterméket kínálnak a biztosítók, akik a harmadik negyed végén mintegy 45 ezer megkötött nyugdíjbiztosítási szerződést kezeltek.

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a piac aktuális helyzetét értékelve a biztosítások hasznosságát hangsúlyozta, mint mondta vitathatatlan a szektor stabilizáló, kiegyenlítő funkciója. Az elnök előadásából kiderült: közel 12 millió ügyfélszerzőést kezelnek a hazai biztosítók, a közteherviseléshez való hozzájárulásuk pedig közel 100 milliárdos adóbevételt jelentett 2013-ban. „Folyamatosan stabil a szektor tőkeellátottsága, amellett több szegmensben látunk kifejezetten bíztató jeleket a jövőre nézve: a nyugdíjbiztosításban pozitívan az eredmények, a baleset, és egészségbiztosítás piaca is jól alakul, a felelősségbiztosítások piacán szintén van ok az óvatos optimizmusra.” – tette hozzá.

Pandurics Anett a MABISZ startégiai prioritásai kapcsán kiemelte: az élet,- és nyugdíjbiztosítási piac újrapozícionálása kiemelt jelentőségű csak úgy, mint a válság során megjelenő bizalomvesztés kompenzálása egyebek mellett a korrekt, tisztességes termékfejlesztéssel és tájékoztatással. „A piac lehetséges kitörési pontjai a közeljövőben a kiegészítő egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, valamint a felelősségbiztosítás lesz.”

Kisgergely Kornél, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója az MNB általános felügyeleti céljainak irányvonalait ismertette. Ide tartozik, hogy a piaci szereplők sokk-ellenálló képessége kielégítő legyen, de ilyen az egészséges verseny fenntartása, és erősítése, illetve a prudencia és fogyasztóvédelem együttes jelenléte is. Ezeken túl az ügyvezető ismertette a felügyelet jövőre vonatkozó módosítási javaslatait is, melyek közül a legfontosabbak a rendszerszinten jelentős piaci szereplők fokozott felügyelete, az üzleti modell alapú felügyelet, a korai bevatkozási rendszer, az aktív nemzetközi jelenlét, illetve a határon átnyúló tevékenység, fióktelepek felügyelete.

Bethlendi András, az MNB fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója arról beszélt, mennyit változtak az elmúlt egy évben a fogyasztóvédelmi felügyelés módszerei. Kiemelte a biztosítók fogyasztóvédelmi felügyelői rendszerének kialakítását, a folyamatos felügyelést, fogyasztóvédelmi szakértő bevonását valamennyi átfogó vizsgálatban, az egyedi ügyek becsatornázását folyamatokban lévő vizsgálatokba, a tisztességtelen piaci gyakorlatok feltárását, valamint a fokozatosság elve alapján a konszenzusos megoldás keresését. A pénzügyi fogyasztóvédelem szerepe folyamatosan nőtt az elmúlt években, és ez a tendencia az ügyvezető igazgató szerint csak tovább fog erősödni a következő időszakban is.

2016. november 21-én, immár hetedik alkalommal rendezte meg nemzetközi biztosítási konferenciáját a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az esemény kiemelt témája idén a környezettudatosság, a fenntartható fejlődés, illetve a klímaváltozás biztosítási piacokra gyakorolt hatása volt.

A konferenciát Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára nyitotta meg. „A mai felgyorsult világban kiemelten fontos szerepet kap a folyamatos információcsere, s egyebek mellett ezért is hiánypótló a MABISZ évről évre megrendezésre kerülő konferenciája” – hangsúlyozta. Az államtitkár asszony kiemelte, hogy a kormány elmúlt években tett gazdaságpolitikai lépéseinek köszönhetően az ország növekedése 2013 óta folyamatos, a következő években várhatóan 3 százalék körül alakul a GDP bővülése.

A 2008-as gazdasági válság súlyos hatással volt az egész gazdaságra, s azon belül a biztosítási szektort is súlyosan érintette – emlékeztetett rá Hornung Ágnes. Ugyanakkor üdvözlendő az az eredmény, ami ma már mind a bevételekben, mind a szerződések számának növekedésében látható a szektorban. A kormány kiemelt feladatának tartja az öngondoskodás növelését a lakosság körében, mivel így nő a háztartások megtakarítása, másrészről pedig a megnövekedett vásárlóerő tovább fokozhatja a gazdaság növekedését – tette hozzá az államtitkár.

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a Monetáris Tanács tagja előadásában emlékeztetett rá, hogy 2013-tól kezdődően jelentős paradigmaváltás következett be a felügyeleti rendszerben, s ennek pozitív hatásai már láthatóak.

A 2017. január elején életbe lépő Szolvencia II-es szabályozással kapcsolatban az alelnök hangsúlyozta: a magyar biztosítók ezzel kapcsolatos előzetes adatszolgáltatása 100 százalékos, és jelentős validációs hiba nélkül zajlott, amellyel kiemelkedő helyen szerepel az európai országok között. Az alelnök elismerően nyilatkozott azokról a közös erőfeszítésekről, amelyeket a szektor, a felügyelő szerv egyetértésével és támogatásával a biztosítások minél szélesebb körű megismertetése érdekében kifejt.

Az MNB alelnöke egy új úgynevezett „fair védrendszer” tervezett bevezetéséről is beszámolt a konferencia résztvevőinek. A védjegyet azok a pénzügyi és biztosítási szolgáltatók szerezhetik meg, akik vállalják a MNB által összeállított szempontrendszer betartását.

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke előadásában elmondta: a szektor díjbevétele 2016 első félévében 5,4 százalékkal, 478 milliárd forintra növekedett. „Az elmúlt három év növekedési trendje várhatóan az idei év végén sem szakad meg, ami nagyon jó hír a szektor számára” – tette hozzá az elnök. 2016 első félévében mind az élet, mind a nem-életbiztosítási üzletág növekedni tudott, az életbiztosítási piac bővülésében a nyugdíjbiztosítások játszották a főszerepet, a nem-életbiztosítási üzletág bővülését pedig döntően a gépjármű-biztosítások, azon belül is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) segítették.

Pandurics Anett előadásában a klímaváltozással, a környezeti hatásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: az elmúlt évtizedekben olyan komoly változások következtek be az időjárást illetően, amelyek már most is jelentős hatással vannak a biztosítási szektorra. A biztosítóknak ezeket a változásokat kiemelten szem előtt kell tartaniuk a termékek kidolgozásakor. A környezeti változások, a kárstatisztikák módosulása különösen a mezőgazdasági, a lakás-, valamint a szakmai felelősségbiztosítások körét érinti, de a teljes szektort, s tágabb értelemben az egész életünket befolyásolni fogja.