Egyre több a síbaleset
2014.01.23.
Az idei első háromnegyedéves adatok alapján valamelyest pozitív irányba látszik elmozdulni az utasbiztosítási piac, a magyarországi kiutazók ugyanakkor továbbra is könnyelműen kezelik az üdüléshez kötődő kockázatokat. Egy síbaleset vagy egy betegség valamely egzotikus országban – biztosítás nélkül – igen komoly anyagi kockázatot rejthet magában.
Az utasbiztosítási piac legfrissebb adatai szerint 2013 első három negyedévében az üzletági díjbevétel közel félmilliárdos növekedést mutat 2012 hasonló időszakával összehasonlítva. Ugyanakkor a növekedés ellenére a szakemberek szerint továbbra is csupán a kiutazók harmada, de legfeljebb 35 %-a köt utasbiztosítást.
Európa nyugati felén a kiutazók 90 %-a biztosítja magát, mielőtt külföldre megy, sőt, egyes országokban – például Angliában – a külföldre utazók 96 %-a nem indul el anélkül, hogy biztosítást kötne. „A kívánatos szinttől messze elmaradó magyarországi biztosítottsági arány hátterében számos tényező áll. Jellemzően a közeli úticélok és a rövidebb időtartamú nyaralások esetében vagyunk hajlamosak alulértékelni a kockázatok kezelésének fontosságát. Sokan úgy gondolják, hogy a bankkártyájukhoz kapcsolódó biztosítás vagy éppen az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EKK) is megfelelő védelmet nyújt számukra” – sorolja Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke az alacsony hazai biztosítottsági szint okait.
A legtöbb biztosító speciálisan téli sportokra szabott biztosítást is kifejlesztett, de ha nem ilyet, hanem „normál” utasbiztosítást kötünk, akkor mindenképpen meg kell győződnünk róla, hogy a biztosítás érvényes-e sportolás – síelés, snowbordozás vagy szánkózás – közben történt balesetre is. Fontos, hogy a biztosítás tartalmazzon felelősségbiztosítási elemet is, mivel ha a sípályán balesetet okozunk, ugyanúgy ki kell fizetnünk az okozott kárt, mintha gépjármű-baleset okozói lennénk. A felelősségbiztosítás egyébként az okozott kár megtérítése mellett – ami pl. a kieső jövedelem megtérítését is magában foglalja – tartalmazza a jogi képviseletet, az ügyvédi díjat és az eljárás költségét is.
„A hazai klinikai gyakorlatban a preventív megfontolásoknak – a felszerelések kialakításának – köszönhetően nem növekedett jelentősen a síbalesetekekben megsérültek ellátásának száma. A kioldó síkötés nem újdonság, de például a carving lécek megjelenése egyértelműen csökkentette a térd keresztszalag-sérülésének gyakoriságát” – összegzi tapasztalatait dr. Detre Zoltán, a Magyar Traumatológiai Társaság elnöke. Szép számmal akadnak azonban praxisában olyan el nem látott, pár nappal korábban sérült páciensek is, akiknél a helyszínen nem operatív kezelést alkalmaztak, de mivel a törés elmozdult, mégis műtétet kellett végrehajtani a betegen.
A télvíz idején inkább a trópusi célpontokat kedvelőknek más jellegű veszélyekre kell felkészülniük. A legnagyobb kockázat a többórás repülőút és a hirtelen hőmérsékletváltozás – különösen idősebb korban kiemelt kockázat -, a különleges, helyi ételek, valamint a bizonytalan tisztaságú ivóvíz azonban minden, az európai körülményekhez szokott szervezetet sokkolhat. A javasolt oltások beadatása, a higiénés szabályok figyelembevétele mellett a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a helyi biztonsági előírások messzemenő betartására hívja fel a figyelmet. Ma már egyébként valamennyi utasbiztosítás tartalmaz éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű assistance szolgáltatást is, aminek egy egzotikus országban történő baleset, betegség vagy váratlan esemény esetén különösen nagy jelentősége lehet
