Kategória: Egyéb lakossági

Viharkárok: három hét alatt 25 ezer bejelentés

Posted on | by Lambert Gábor

Viharkárok: három hét alatt 25 ezer bejelentés

2014.08.11.

Az elmúlt három hét szélsőséges, viharos időjárását követően eddig közel 25 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke elérheti az 1,8 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) hétfőn.

Az idei év júliusa a meteorológiai jelentések szerint is kirívóan viharos-csapadékos volt, s nem volt ez másképpen augusztus első hetében sem. Országos átlagban csaknem kétszer, helyenként háromszor annyi eső esett, mint egy átlagos júliusban. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai alapján az idei július vélhetően bekerül az 1901 óta vezetett statisztikai idősorban „az eddigi 5 legcsapadékosabb július” kategóriába. A viharok és a felhőszakadás mellett az ország több területén gyakori volt a jégeső is, s a villámcsapások okoztak kiemelkedően sok kárt.

Az elmúlt három hétben közel 25 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, ezek összesített kárértéke megközelítheti az 1,8 milliárd forintot. A társaságok a bejelentéseket követően azonnal megkezdték a kárfelmérést. A biztosítók meghosszabbított ügyfélszolgálattal várják a bejelentéseket, több társaság hétvégi munkavégzés elrendelésével igyekezett gyorsítani a kárfelmérést, illetve a mielőbbi kárrendezést.

A leginkább érintett területek ezúttal Budapest, Pécs és Szeged környéke, Pest megye, Csongrád és Békés megye. A leggyakoribb kártípusok a tetősérülések, tetőmegbontások, az úgynevezett rádőléses, a fák kidőlése okozta károk, de nagy számban jelentettek beázásos, elöntéses, illetve villámcsapás okozta károkat is.

A hazai lakóingatlanok közel 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. Kedvezőtlen tendencia ugyanakkor, hogy az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma 93 ezer darabbal maradt el a 2010. évitől. A szerződések darabszáma 3 millió alá, 2,98 millióra csökkent 2014. január 1-jére.

A lakásbiztosítások díja egyébként csökkenő tendenciát mutat, a 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot, azaz, már alig több mint 2300 forintos havi díjért lehet lakásbiztosítást kötni. A csak az alapkockázatokat tartalmazó biztosítások átlagdíja ennél alacsonyabb, nem éri el a havi 2 ezer forintot.

Yvette: Több mint 21 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz

Posted on | by Lambert Gábor

Yvette: Több mint 21 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz

2014.05.20.

A múlt heti Yvette névre keresztelt ciklon elvonulása után május 19-éig több mint 21 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege meghaladja az 1,6 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az első összesített adatokat.

A vihart óriási mennyiségű csapadék és orkán erejű szél kísérte Magyarország területén, országszerte jelentős károkat okozva a lakóépületekben, a köztéri infrastruktúrában és épületekben, illetve a mezőgazdaságban. Az elmúlt héten, illetve e hét első napján csaknem két-háromszorosával növelte meg a biztosítóknál az ilyenkor szokásos kárbejelentések számát, ám május 12-e és 18-a között volt olyan nap, amikor egyes társaságokhoz érkező bejelentések száma négy-ötszöröse volt az ilyenkor átlagosnak.

Az Yvette-tet kísérő leggyakoribb kártípusok a villámcsapás, valamint a villámcsapások másodlagos – úgynevezett indukciós – hatásai által okozott károk, az – elsősorban fakidőlések okozta – rádőléses károk, illetve a tetőmegbontással, tetősérüléssel kapcsolatos károk és a beázások.

A legtöbb bejelentés Somogy, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Heves és Pest megyéből érkezett, illetve a fővárosból és annak vonzáskörzetéből.

A biztosítók a bejelentéseket követően már múlt héten megkezdték a kárfelméréseket.

A hazai lakóingatlanok közel 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A MABISZ adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasházbiztosításokból származó bevételekkel együtt – 104,9 milliárd forintot tett ki. Kedvezőtlen tendencia ugyanakkor, hogy az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma 93 ezer darabbal maradt el a 2010. évitől, és 2014. január elsején kevesebb, mint 3 millió, összesen 2,98 millió volt.

A lakásbiztosítások díja egyébként csökkenő tendenciát mutat, a 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

Enyhe növekedés az utasbiztosítási piacon

Posted on | by Lambert Gábor

Enyhe növekedés az utasbiztosítási piacon

Kevesebben mennek külföldre, de talán tudatosabban készülnek az útra

2014.02.17.

Bár az elmúlt évek statisztikái alapján kevesebben és rövidebb időre utaznak külföldre, üdvözlendő tendencia, hogy aki mégis az országhatárokon túl tölti szabadságát, az a feltételezések szerint talán tudatosabban készül fel a lehetséges veszélyhelyzetekre. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adatai szerint tavaly az utasbiztosításokból befolyt díjbevétel elérte a 10 milliárd forintot.

Ami a magyar állampolgárok 2013-as külföldi utazásait és a magyarok által külföldön elköltött összegeket illeti, mindkét területen csökkenés látszik. A legfrissebb hírek szerint a tavalyi első háromnegyedévben a magyar állampolgárok külföldi költése 396 milliárd forint körül alakult, ami 3 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. Kevesebben vannak azok is, akik több napra hagyják el az országot, így a külföldön eltöltött idő is csökkenést mutatott.

Tavaly év végén a teljes utasbiztosítási piaci díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, ami 6,5 százalékos növekedésnek felel meg a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest. „Az adatok alapján remélhetjük, hogy a magyar lakosság talán tudatosabban készül fel egy-egy utazásra, és alaposabban mérlegeli a külföldi tartózkodás során felmerülő lehetséges veszélyhelyzeteket. De magyarázhatja a piac bővülését az is, hogy az elmúlt évben három új szereplő lépett az utasbiztosítási piacra, s így a korábbi 12 szereplővel szemben ma már 15 MABISZ-tagsággal rendelkező cégnél köthető utasbiztosítás” – magyarázza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A díjbevétel növekedését indokolhatja a piacon a közelmúltban megjelent értékesítési csatorna is. A mobiltelefonon köthető utasbiztosítás komoly érdeklődést váltott ki a kiutazók körében, de mint ahogy számítani lehetett tá, elsősorban a fiatalabb generációk kötnek mobileszközön keresztül utasbiztosítást – teszi hozzá az elnök.
„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy a lakosság rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után érezhetően megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Forrás: MABISZ

Az utasbiztosítók 2013-ban minimális díjemelést hajtottak végre az év elején – ami szintén indokolhat némi díjbevétel-növekedést. De az elemzők feltételezése szerint az is valószínű, hogy a kiutazók tájékozottabbak, jobban odafigyelnek az egyes termékek által nyújtott szolgáltatásokra, illetve szolgáltatási limitekre, és ha szükséges, magyasabb összegű szolgáltatást nyújtó biztosítást vásárolnak.

Egyre több a síbaleset

Posted on | by Lambert Gábor

Egyre több a síbaleset

2014.01.23.

Az idei első háromnegyedéves adatok alapján valamelyest pozitív irányba látszik elmozdulni az utasbiztosítási piac, a magyarországi kiutazók ugyanakkor továbbra is könnyelműen kezelik az üdüléshez kötődő kockázatokat. Egy síbaleset vagy egy betegség valamely egzotikus országban – biztosítás nélkül – igen komoly anyagi kockázatot rejthet magában.

Az utasbiztosítási piac legfrissebb adatai szerint 2013 első három negyedévében az üzletági díjbevétel közel félmilliárdos növekedést mutat 2012 hasonló időszakával összehasonlítva. Ugyanakkor a növekedés ellenére a szakemberek szerint továbbra is csupán a kiutazók harmada, de legfeljebb 35 %-a köt utasbiztosítást.

Európa nyugati felén a kiutazók 90 %-a biztosítja magát, mielőtt külföldre megy, sőt, egyes országokban – például Angliában – a külföldre utazók 96 %-a nem indul el anélkül, hogy biztosítást kötne. „A kívánatos szinttől messze elmaradó magyarországi biztosítottsági arány hátterében számos tényező áll. Jellemzően a közeli úticélok és a rövidebb időtartamú nyaralások esetében vagyunk hajlamosak alulértékelni a kockázatok kezelésének fontosságát. Sokan úgy gondolják, hogy a bankkártyájukhoz kapcsolódó biztosítás vagy éppen az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EKK) is megfelelő védelmet nyújt számukra” – sorolja Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke az alacsony hazai biztosítottsági szint okait.

A legtöbb biztosító speciálisan téli sportokra szabott biztosítást is kifejlesztett, de ha nem ilyet, hanem „normál” utasbiztosítást kötünk, akkor mindenképpen meg kell győződnünk róla, hogy a biztosítás érvényes-e sportolás – síelés, snowbordozás vagy szánkózás – közben történt balesetre is. Fontos, hogy a biztosítás tartalmazzon felelősségbiztosítási elemet is, mivel ha a sípályán balesetet okozunk, ugyanúgy ki kell fizetnünk az okozott kárt, mintha gépjármű-baleset okozói lennénk. A felelősségbiztosítás egyébként az okozott kár megtérítése mellett – ami pl. a kieső jövedelem megtérítését is magában foglalja – tartalmazza a jogi képviseletet, az ügyvédi díjat és az eljárás költségét is.

„A hazai klinikai gyakorlatban a preventív megfontolásoknak – a felszerelések kialakításának – köszönhetően nem növekedett jelentősen a síbalesetekekben megsérültek ellátásának száma. A kioldó síkötés nem újdonság, de például a carving lécek megjelenése egyértelműen csökkentette a térd keresztszalag-sérülésének gyakoriságát” – összegzi tapasztalatait dr. Detre Zoltán, a Magyar Traumatológiai Társaság elnöke. Szép számmal akadnak azonban praxisában olyan el nem látott, pár nappal korábban sérült páciensek is, akiknél a helyszínen nem operatív kezelést alkalmaztak, de mivel a törés elmozdult, mégis műtétet kellett végrehajtani a betegen.

A télvíz idején inkább a trópusi célpontokat kedvelőknek más jellegű veszélyekre kell felkészülniük. A legnagyobb kockázat a többórás repülőút és a hirtelen hőmérsékletváltozás – különösen idősebb korban kiemelt kockázat -, a különleges, helyi ételek, valamint a bizonytalan tisztaságú ivóvíz azonban minden, az európai körülményekhez szokott szervezetet sokkolhat. A javasolt oltások beadatása, a higiénés szabályok figyelembevétele mellett a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a helyi biztonsági előírások messzemenő betartására hívja fel a figyelmet. Ma már egyébként valamennyi utasbiztosítás tartalmaz éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű assistance szolgáltatást is, aminek egy egzotikus országban történő baleset, betegség vagy váratlan esemény esetén különösen nagy jelentősége lehet

Felértékelődik az utasbiztosítás

Posted on | by Lambert Gábor

Felértékelődik az utasbiztosítás

Több országban akadozik az Egészségbiztosítási Kártya elfogadása

2013.07.09.

Bár a nyaralásukat külföldön töltők száma csökkenő tendenciát mutat, sokan még mindig az országhatáron túl töltik éves szabadságukat, döntően Európa déli országainak kedvelt üdülőhelyein. Az utasbiztosítás szerepe egy komolyabb baleset vagy poggyászkár esetén megkérdőjelezhetetlen, különösen azokban az országokban, ahol a sokak számára alternatívát jelentő Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) elfogadása nem minden esetben zökkenőmentes.

A külföldi utak számának növekedése valószínűleg csak hosszabb távon indul majd meg, ám szerencsére sokan még mindig ki tudják takarékoskodni a családi költségvetésből a külföldi nyaralásra valót. „A külföldi utazást tervezők elsősorban Dél-Európa felé veszik az irányt, ahol azonban a közelmúltban fennakadások jelentkeztek az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) elfogadásával kapcsolatban” – figyelmeztet Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Egyre gyakrabban érkeznek hírek arról, hogy a spanyol, görög, ciprusi vagy az olasz kórházakban és praxisokban, illetve egészségügyi intézményekben időnként akadozik a kártya elfogadása. Az ok: ezen országokban – a nehéz gazdasági helyzet miatt – előfordul, hogy nehézségbe ütközik az állami kórházak és intézmények folyamatos finanszírozása. Olaszországban az is gondot okozhat, hogy az orvosok jelentős része nem szerződött le az állami intézményekkel, márpedig a kártya elfogadásának feltétele az állammal szerződött orvos általi ellátás.

„Bár az Európai Egészségbiztosítási Kártya korábban sem helyettesítette teljesen egy gondosan megválasztott utasbiztosítás meglétét, jelen körülmények között azoknak is át kell gondolniuk utazás előtt a biztosítási fedezetüket, akik rendelkeznek a kártyával” – magyarázza Horváth Péter.

A nyári időszakban sokan utaznak a tengerhez búvárkodni. Akik ilyen céllal utaznak a tengerhez, vagy akár csak hobbiszinten próbálnák ki a búvárkodást, mindenképp érdemes tájékozódniuk, hogy utasbiztosításuk tartalmaz-e erre a tevékenységre vonatkozó fedezetet. Egy rosszul sikerült merülés utáni, úgynevezett „keszonos mentés” akár több százezer forintba is kerülhet, amit biztosítás híján saját zsebből kell kifizetni.

Az utasbiztosítások mindegyikéhez egyébként asszisztencia-szolgáltatás is tartozik, amely éjjel-nappal, magyar nyelven áll a bajba jutottak rendelkezésére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bármilyen kár, baleset vagy akár csak kérdés esetén is a biztosított a nap bármely szakában telefonos segítséget kaphat vagy bejelentheti kárát.

A hazai utasbiztosítási piac tavalyi díjbevétele a MABISZ statisztikái szerint az egy évvel korábbihoz hasonlóan alakult. A stagnálás reálértékben egy év alatt több mint 5, az elmúlt négy évet figyelembe véve azonban már közel 17 százalékos zsugorodást jelent.

Forrás: MABISZ

Nem meglepő, hogy a fenti adatokra komoly hatással van a szabadságukat külföldön töltők számának visszaesése, igaz, kedvezőtlen tendencia az is, hogy sokan azok közül sem kötnek utasbiztosítást, akik megengedhetik maguknak a külföldi nyaralást. Kevesebben utaznak az országhatáron túlra egy-egy napos utakra is, de a belföldi kikapcsolódások száma is csökken.

Milliókba kerülhetnek a turistabalesetek

Posted on | by Lambert Gábor

Milliókba kerülhetnek a turistabalesetek

Az Európai Egészségkártya nem fedez minden költséget

2011.12.15.

Jelentős költségekkel szembesülhetnek a kiutazók, ha baleset éri őket, mivel az Európai Egészségkártya (EEK) sokszor csak jelentős önrésszel biztosít egészségügyi szolgáltatásokat. Egyes országokban az önrész mértéke a szükséges gyógyszerek árának 80 százaléka is lehet, míg a fogászati kezeléseknél a 100 százalékot is elérheti – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Évente több tízezer magyar utazik külföldre az Európai Unión belül, nyáron általában a tengerpartokra, télen pedig a síparadicsomokba. Néhány, széles körben elterjedt tévhit miatt azonban még mindig kevesen kötnek utasbiztosítást. „Az egyik ilyen félreértés, hogy az Európai Egészségkártya (EEK) minden helyzetre megfelelő megoldást nyújt egy EU-tagország kiutazó állampolgára számára. Fontos tudni, hogy az EEK-kártyával egészségügyi ellátást csak az állami vagy az állammal szerződésben álló szolgáltatótól lehet igénybe venni. Ilyen szolgáltató nincs minden városban, s különösen nem valószínű, hogy minden esetben találunk ilyet a síparadicsomok közelében. Ha kénytelenek vagyunk egy magánszolgáltató által nyújtott ellátást igénybe venni, az ellátás költségeit a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie” – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Tagozatának elnöke. És akkor még nem beszéltünk a súlyosabb baleseteket követő hegyi vagy helikopteres mentésről, melynek költségét az EEK egyáltalán nem téríti meg.

Amennyiben kiutazás előtt kiváltjuk az EEK-t, magyar állampolgárként a külföldi ellátást az „egyenlő elbánás elve” alapján tudjuk igénybe venni egy másik EGT-tagállamban. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan szintű ingyenes ellátásra vagyunk jogosultak, mint az ottani állampolgárok, vagyis ha az adott tagállam biztosítottainak az ellátásért önrészt kell fizetniük, akkor azt a magyar jogosultaknak is meg kell tenniük – tette hozzá a tagozat elnöke.

Horváth Péter szerint az EEK és az utasbiztosítás egymáshoz képest kiegészítő jellegű. Az EEK-val csak szerződött – állami – szolgáltatóhoz lehet fordulni, míg az utasbiztosítással magán egészségügyi szolgáltatóhoz is. Az EEK csak az orvosilag szükséges ellátásokat fedezi, míg az utasbiztosítás ennél tágabb, a szerződésben lefektetett egyéb szolgáltatásokat is (térít a poggyász eltűnése esetén, fizeti a helikopteres mentés költségét, illetve a szükséges gyógyszerek árát stb.). Egy megfelelő üzleti biztosítás fedezi azokat az illetékeket és ügyvédi költségeket is, amelyek egy véletlen síbalesetet követő jogi procedúra során felmerülhetnek.

Lényeges különbség, hogy az EEK használatakor az önrészt a biztosítottnak magának kell fizetnie, míg az utasbiztosítás esetében nincsen önrész. Belgiumban például a szükséges gyógyszerek beszerzésénél az önrész mértéke a 80 százalékot is elérheti, sőt Csehországban a fogászati ellátás igénybevételekor akár 100 százalék is lehet. Több tagállamban, például Franciaországban és Luxemburgban, valamint bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban is úgynevezett visszatérítéses rendszer működik. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy köteles megelőlegezni. Erre az utasbiztosítások esetében többnyire nincs szükség.

A széles szolgáltatási kör ellenére az utasbiztosítás egyáltalán nem tekinthető „drágának”. Napi egy csésze kávé áráért Magyarországon már több mint egy tucat biztosító társaság kínálja módozatait a külföldi utazások kockázatainak átvállalásával. Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag mindenki, minden úti célhoz megfelelő fedezetet, illetve a célország egészségügyi ellátása költségszintjének megfelelő szintű módozatot tud választani – mutat rá Horváth Péter.

Júliusi viharmérleg: több mint 52 ezer kár

Posted on | by Lambert Gábor

Júliusi viharmérleg: több mint 52 ezer kár

2011.08.16.

Idén egyetlen hónapban, júliusban 52 300 időjárás okozta kárt jelentett be a lakosság a biztosító társaságokhoz. A legtöbb káresemény a viharok, illetve a villámcsapások miatt következett be – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az egyik legviharosabb nyári hónap, a július idén sem volt eseménytelen: pontosan 52 303 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a becsült kárérték megközelíti a 4,6 milliárd forintot.

Kimagaslóan sok bejelentés történt a vihar által a tetőszerkezetekben, vakolatban keletkezett károk miatt, de sok volt a fakidőlés miatti káresemény is. Az összes regisztrált eset több mint feléért – 52,6 százalékáért – a viharok a felelősek, ezek kárértéke több mint 2 milliárd forintra tehető.

Igen sok kárt okoztak az elmúlt hónapban a villámcsapások is, az összes kár közel 28 százalékát, több mint 14 800 esetet ezekkel kapcsolatosan jelentett be a lakosság. Az utóbbin belül kiemelkedően magas volt a villámcsapások ún. indukciós – túlfeszültséggel kapcsolatos – hatása miatti esemény, ami elsősorban a műszaki berendezéseket tette tönkre. A villámcsapással kapcsolatos káresemények 63 százalékáért – több mint 9300 esetért – az utóbbi jelenség a felelős. „A villámhárító megvédi ugyan az épületet a direkt villámcsapás következményeitől, de az elektromos hálózaton keresztül terjedő túlfeszültségtől nem. A villámcsapások okozta túlfeszültségből keletkező károkat úgy kerülhetjük el a legegyszerűbben, ha vihar esetén legalább a nagyobb értékű és érzékenyebb elektromos készülékeket, műszaki berendezéseket – laptop, plazma-tv, számítógép – áramtalanítjuk” – hívja fel rá a figyelmet Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. További lehetőség a védekezésre a kereskedelmi forgalomban is kapható ún. villámvédő elosztó vagy az elektromos hálózat túlfeszültség elleni védelme. Azért is ajánlatos betartanunk ezeket az óvintézkedéseket, mivel egy pillanat alatt igen nagy kár történhet, akár a lakásban található összes érzékenyebb, jellemzően kis feszültséggel működő műszaki cikk tönkremehet. Csak a júliusi villámcsapások okozta indukciós hatások következtében keletkezett kárösszeg 800 millió forintra becsülhető.

Ami az időjárás okozta káresemények területi megoszlását illeti, jól látszik, hogy a viharok leginkább Pest és Hajdú-Bihar megyében pusztítottak. Az előbbi megyéből több mint 7600, az utóbbiból közel 6200 bejelentés érkezett. Elég nagy különbség mutatkozik az ország keleti és nyugati fele között: a nyugati megyékből, Zalából és Fejér megyéből érkezett legkevesebb bejelentés, 583, illetve 716.

Az időbeli megoszlás is meglehetősen koncentráltnak mondható, három nap alatt, a július 18-21-e közötti időszakban az országon végigsöprő viharok következtében több mint 12 ezer bejelentés érkezett a cégekhez és ezek kárértéke megközelíti az 1,4 milliárd forintot.

„A biztosítók folyamatosan végzik a kárfelméréseket – még most is sok ügy van folyamatban -, de a kárrendezés az esetek nagy részénél már megtörtént” – összegzi a kárrendezéssel kapcsolatos információkat Gorda Zsolt. Az összeg és a darabszám szerencsére eltörpül a tavaly nyári időjárás okozta károk mellett, amikor a biztosítók a vihar- és árvízkárokra közel 25 milliárd forintot fizettek ki és a károk darabszáma meghaladta a 260 ezret.

A hazai lakásbiztosítási piacon 15 biztosító társaság több tucat termékkel van jelen. A Magyarország területén nyilvántartott 4,3 millió lakóingatlanból 3,1 millióra kötöttek biztosítást, a 72-73 százalékos lefedettség pedig európai mércével is viszonylag jónak számít. „Örvendetes jelenség, hogy tapasztalataink szerint, ha lassan is, de növekszik a biztosítással védett ingatlanok száma Magyarországon. 2010-ben mintegy 30 ezer darabos növekedést láttunk, ami arra utal, hogy a hazai lakosság egyre felelősségteljesebben gondolkodik. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a tavalyi év katasztrófakárai is segítettek rádöbbenteni a lakosságot arra, hogy legalább a legfontosabb értékeit mindenképpen biztosítania kell” – tette hozzá a MABISZ Lakásbiztosítási bizottságának elnöke.

2011 július havi kárbejelentések:

Biztosítási piac: még várni kell a növekedésre

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítási piac: még várni kell a növekedésre

2011.08.12.

2011 első félévében az előzetes adatok szerint 419,4 milliárd forint díjbevétellel zártak a hazai biztosító társaságok, ami elmaradást mutat az egy évvel korábbihoz képest – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első félév összesített adatait.

2011 első hat hónapjában a 30 biztosító társaság, egyesület, illetve fióktelep adatait tartalmazó adatsorok tanúsága szerint a nem életbiztosítási díjbevételek 8,7 milliárd forinttal csökkentek. Míg 2010 első félévében a társaságokhoz 215,3 milliárd forint díj folyt be a nem életbiztosítási üzletágakból, addig az elmúlt félévben 206,6 milliárd forint.

„A casco-díjak csökkenéséről sok szó esik manapság, azonban a piac fejlődésének ismeretében érdemes egy kissé árnyalnunk a képet” – jelentette ki Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. 2011 első hat hónapjában alig 38 milliárd forint jelentette a hazai casco-piacot, a díjbevétel közel 6 milliárd forinttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

„A casco-díjbevételek csökkenése mögött több, a piac struktúráját is érintő jelenség áll” – árnyalja a képet az elnök. A piacon egyre inkább terjednek a limitált szolgáltatást nyújtó casco-termékek, a „kötelezőt-cascót együtt” típusú biztosítási csomagok. Teret nyernek a „részcascók”, amikor a termék például részlopásra nem terjed ki – egy lámpa, kerék vagy antenna eltulajdonítására –, vagy totálkárra nem a tényleges értéket, hanem csak a szerződésben megállapított, limitált összeget fizetik ki a biztosítók – természetesen alacsonyabb díj ellenében.

A casco-díjbevételek növekedését az újautó-értékesítés fellendülése hozhatja majd meg, erre azonban a jelek szerint még várnunk kell. Sőt, a tapasztalat az, hogy a korábban, finanszírozott gépjárműre megkötött szerződéseket a hitel lejárta után nem, vagy csak szűkített formában kötik újra az autótulajdonosok. Az alacsonyabb szolgáltatási limitekhez alacsonyabb díj társul, ami szintén oka a piac csökkenésének.

„Öröm az ürömben, hogy az alacsonyabb díjak láthatóan több szerződést generálnak: 2011. június végén 818 ezer darab casco-szerződést kezeltek a biztosítók, közel 14 ezer darabbal többet, mint egy évvel korábban. Ez annyit jelent, hogy remélhetően egyre többen ismerik fel, hogy ha több millió forintért sikerül egy autót vennie a családnak, nem szabad sajnálni havi néhány ezer forintot azért, hogy a jármű biztonságban is legyen” – összegzi tapasztalatait Szombat Tamás.

A másik nagy autós üzletágból, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból (kgfb) befolyt díjak is csökkentek – több mint 8 milliárd forinttal – az egy évvel korábbihoz képest. „Az évről évre tapasztalható díjcsökkenés kedvező az ügyfeleknek, és abban, hogy ez lehetővé vált, szerepe van a kedvezően alakuló kárstatisztikáknak is” – mutat rá a MABISZ Gépjármű Tagozatának elnöke. A javuló kárstatisztika nemcsak a válság, a magas benzinárak következtében visszaeső gépjárműforgalommal, hanem a kármegelőzés érdekében életbe léptetett jogszabályi változásokkal – a bírságtételek jelentős emelése, az objektív felelősség bevezetése – is magyarázható.

Az életbiztosítási piacról származó adatok ma még nem teljesek, mivel a nyilvános részvénytársasági formában működő CIG Pannónia Életbiztosító adatait még nem tartalmazzák. A biztosítók visszajelzései alapján a lakosság körében a megtakarítási hajlandóság erősödik, kérdés ugyanakkor, hogy ez mennyiben mutatkozik majd meg a befektetések piacán, és milyen mértékben választják az ügyfelek az elsősorban hosszú távú megtakarítási lehetőséget kínáló életbiztosítási termékeket.

A tapasztalatok szerint a túlzott és felelőtlen eladósodás kockázatait megtapasztalva a lakosság felismerte a megtakarítás, a nyugdíjas korra történő elő-takarékosság és öngondoskodás szükségességét. Mindenképpen kívánatos lenne, ha legalább azok az összegek, amelyek a nyugdíjas kori megélhetésre szolgáltak – a magán nyugdíjpénztári hozamok – „visszakerülnének” a hosszú távú megtakarítások rendszerébe, például az életbiztosításokba.

Több mint 15 ezer földrengéskárt jelentettek be a magyarországi biztosítókhoz

Posted on | by Lambert Gábor

Több mint 15 ezer földrengéskárt jelentettek be a magyarországi biztosítókhoz

2011.03.17.

A január végi, magyarországi földrengés óta több mint 15 ezer kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, a társaságok eddig közel 1 milliárd forintot fizettek ki a károkra – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve – az ország kedvező geológiai adottságai következtében – szerencsére jó kockázati helyzetben van, nem kell attól tartanunk, hogy hasonló pusztító erejű földrengés következzen be, mint az elmúlt napokban Japán északi részén. Hazánkban elég ritka az olyan erősségű földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel. Magyarországon évente 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek, közülük mindössze 5-6 olyan rengés történik, amely már a lakosság számára is érzékelhető. Legutóbb 2011. január 29-én történt az ország területén olyan kisebb, a Richter-skálán mért 4,7-es erősségű földrengés, amely károkat okozott. (A Richter-skála egy „felülről nyitott” skála, amelyen egészen mostanáig a 8,9-es erejű volt a legerősebb regisztrált földrengés, a 2011. március 11-én délután Japánban történt földrengéskor azonban még ennél is erősebb, 9-es erősséget mértek a műszerek.)

A magyarországi biztosító társaságokhoz 2011. március 10-éig 15 533 darab kárbejelentés érkezett a januári földrengéssel kapcsolatosan. Szerencsére komolyabb, az épületek szerkezetét érintő, jelentősebb kár alig keletkezett, a bejelentések általában kisebb, falrepedésekkel, vakolatsérülésekkel járó eseményekről szóltak – számolt be róla Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbizottságának elnöke.

A biztosító társaságok eddig közel 1 milliárd forintot fizettek ki a földrengés okozta károkra. „A szám azonban még mindig nem tekinthető véglegesnek, mivel van olyan biztosító, amelyhez még most, másfél hónappal a földrengés után is érkeznek kárbejelentések” – tette hozzá a MABISZ Lakásbizottságának elnöke. A legtöbb kárbejelentés Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, illetve Fejér megyéből érkezett, de sok kárt jelentettek Budapestről is.

A hazai biztosítók által kezelt több mint 3 millió lakásbiztosításból szinte mindegyik fizet a földrengés okozta károkra. A teljes szerződésállományból mindössze néhány ezer olyan szerződés van, amelyben korábban opcionális volt – azaz az ügyfél választásán múlott -, hogy a biztosító kockázatvállalása kiterjedjen-e a földrengés okozta károkra, vagy sem. „A MABISZ Lakásbizottságának ajánlása, hogy a jövőben minden újonnan megkötött szerződés kiterjedjen az olyan katasztrófakockázatokra, mint az árvíz, a földrengés, a földcsuszamlás és a tűz. A tapasztalatok nagyon kedvezőek, azok a biztosítók, amelyek ügyfeleinél a földrengés kárt okozott, de az ügyfél annak idején nem kérte, hogy a biztosítás a földrengés-kockázatra is kiterjedjen, hajlandóak voltak kártérítést fizetni, ha a szerződő kibővítette a szerződését, belevéve a földrengés kockázatát is” – mondta Szabó Zoltán.

Reálértéken csökkent tavaly a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Reálértéken csökkent tavaly a biztosítási piac

Az életbiztosítások csak az egyszeri díjas szerződések miatt tudtak bővülni

2011.02.23.

Nominálisan 1,6 százalékkal, 843,79 milliárd forintra nőtt a hazai biztosítási piac díjbevétele 2010-ben, ami reálértéken csökkenést jelent. Az egyszeri díjas életbiztosítások bővülni tudtak az egy évvel korábbihoz képest, a folyamatos díjú életbiztosítások, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) és a casco piaca azonban zsugorodott – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010-es előzetes adataiból.

A tavalyi évben 843,79 milliárd forintos díjbevételt könyvelhettek el a hazai biztosító társaságok, ami 1,6 százalékos bővülés a 2009-es, 830,5 milliárd forintos díjbevételhez képest. A biztosítók azonban nem igazán örülhetnek ennek az eredménynek, hiszen az reálértéken – tekintettel a tavalyi, 4,9 százalékos inflációra – bevételcsökkenést jelentett.

A nem életbiztosítási ágazat díjbevételei 12,9 milliárd forinttal, a 2009. év végi 414 milliárd forintról 401,2 milliárd forintra estek. Az életbiztosítási ágazat bevétele ezzel szemben 31,6 milliárd forinttal, a 2009. év végi 411 milliárd forintról 442,6 milliárdra nőtt. A növekedés azonban csak az egyszeri díjas életbiztosításoknak volt köszönhető, az ezekből származó díj 2010 negyedik negyedévében – néhány biztosító értékesítési akcióinak köszönhetően – jelentősen megugrott. Az utolsó negyedéves bővülés 49,08 milliárd forinttal, az előző negyedév végi 118,78 milliárd forintról 167,86 milliárd forintra tudta megnövelni az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevételeit. (Ez utóbbi azonban még mindig messze elmarad a válság előtti időszakban tapasztalttól.)

Igen kedvezőtlen jelenség azonban, hogy a rendszeres díjas biztosítások díjbevétele ezzel szemben csökkent, aminek oka, hogy a szerződések megszűnése mellett továbbra is magas a visszavásárlások száma.

A biztosítási szektor nem kevés kihívással néz szembe 2011-ben – jelentette ki Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Életbiztosítási Tagozatának elnöke. 2011-ben talán enyhe növekedést várhatunk, de robbanásszerű fejlődést biztosan nem, hiszen most már jól látható, hogy a válságból az egész világgazdaság lassan tér csak magához, és ez a biztosítási szektorra is jelentős hatással van.

A nem-élet biztosítási piac bővülésére a gazdasági válság elhúzódó hatásai miatt nem sok esély van, az új szerződések száma korlátos, a meglévő állományok díjszintje pedig a továbbra is – az erősödő piaci verseny miatt – csökkenhet.

Némi növekedésre az életbiztosítási piacon lehet számítani, ahol a tavalyi év nyugdíjrendszerrel kapcsolatos történései felhívták a lakosság figyelmét a hosszú távú megtakarítások szükségességére, az öngondoskodás szerepének fontosságára. A felosztó-kirovó finanszírozású rendszerek – melyekben a folyó nyugdíjkifizetéseket a folyó járulékbevételekből fedezik – ugyanis rendkívül érzékenyek a demográfiai változásokra.

A jelenlegi tendenciák mellett néhány évtized múlva eljutunk abba az állapotba, amikor akár kétszer annyi magyar nyugdíjas is lehet, mint ahányan járulékot fizetnek. Ilyen körülmények között a nyugdíjkassza aktuális bevételei nem fogják tudni fedezni a megélhetéshez szükséges nyugdíjkiadásokat. „Ebből a szempontból az, hogy nyugdíjak megállapítása virtuális egyéni számlák használatával vagy a mai módon történik, lényegében mindegy, hiszen ez csak az összes bevétel felosztási módját változtatja meg, de a teljes bevétel összegét nem befolyásolja” – hívja fel rá a figyelmet a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának elnöke.