Néhány éven belül megszűnhet a kötelezően előírt bonus-malus rendszer. Ennek egyik előfeltétele, hogy 2011. június 15-től megváltozik a bonus-malus fokozatok ellenőrzésének rendszere – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egy 2011. június 15-étől hatályos minisztériumi rendelet alapján a bonus-malus fokozatok biztosítói ellenőrzésének rendszerét, a korábbi „BOMA-rendszet” a Kártörténeti Nyilvántartás (KÁNYA) rendszere váltja fel. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosító váltásnál megszűnik a biztosítók közötti, papír alapú adatcsere, helyette a biztosítók a Kártörténeti Nyilvántartásból tudják lekérdezni az ügyelek kártörténeti adatait. A KÁNYA-rendszert a biztosítók 2010. január 1-jétől, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló törvény hatályba lépése óta folyamatosan töltik fel adatokkal.

„A Kártörténeti Nyilvántartás rendszerével a korábbi rendszernél gyorsabb, biztonságosabb, és ennek köszönhetően a fogyasztói érdekeket jobban szolgáló rendszer lép életbe” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. A Kártörténeti Nyilvántartási rendszer kiépülése újabb lehetőség arra, hogy a biztosító társaságok kockázatarányosabb díjat tudjanak felszámolni ügyfeleiknek, mivel az a korábbinál „zártabbá” teszi rendszert. Így, később akár évtizedekre is visszakereshetők lesznek a kármentesek vagy a balesetet okozók adatai.

A Kártörténeti Nyilvántartási rendszert több európai országban már több évvel, sőt évtizeddel ezelőtt bevezették. Ausztriában 1994 óta, Németországban még ennél is régebben, 1992 óta hasonló rendszer tartja nyilván a gépjárművek üzembentartóinak adatait.

„A Kártörténeti Nyilvántartás rendszere újabb, jelentős lépés egy, a legjobb európai tapasztalatokat ötvöző rendszer létrehozásához, ami pontosabbá, gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá teheti a kgfb-rendszerét – jelentette ki a MABISZ főtitkára.

A Magyar Biztosítók Szövetségének javaslata, hogy 2015-ig maradjon fenn a jelenlegi, egységesen szabályozott, kötelezően előírt bonus-malus rendszer, ezt követően pedig a biztosítók teljes szabadságot kapjanak abban, hogy milyen kedvezmény-rendszert alkalmaznak. A balesetet okozókat magasabb díjjal „büntető”, a kármenteseket alacsonyabb díjjal „jutalmazó” rendszernek már most is csak a struktúráját, az egyes osztályokba való átléptetés szabályait határozza meg a jogszabály. A kedvezmény konkrét mértékének megállapítása már több éve a biztosító társaságok kompetenciája és a verseny része. A KÁNYA-rendszer 2010. január 1-jétől töltik fel a biztosítók, így 2015. január elsejére már megfelelő – öt évnyi – adat áll majd a biztosító társaságok rendelkezésre az új ügyfelek kockázatának megítéléséhez.

Európában többnyire már az 1990-es évek közepétől eltörölték a kötelezően előírt bonus-malus rendszert, ennek ellenére a társaságok nagy része továbbra is a régi, az ügyfelek által megszokott, jól bevált metódust alkalmazza.

Pórul járhatnak azok az autósok, akik a tavalyi kampányban kötelező gépjárműfelelősségbiztosítót váltottak (kgfb), és nem figyelnek a határidőkre. Így ugyanis a kialkudott tarifa többszörösébe kerülő fedezetlenségi díjat lesznek kénytelenek fizetni.

A biztosítók jól állnak az új kgfb-szerződések feldolgozásával: a társaságok nagyobb része már a kötvények kétharmadát feldolgozta és a csekkek túlnyomó többségét is kiküldte – jelentette be Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára. A tavaly őszi kampányban biztosítót váltóknak érdemes néhány percet rászánniuk arra, hogy utánanézzenek, valóban megérkezett-e a kipostázott csekk. Ha január végéig nem érkezik meg, ajánlatos jelezniük az illetékes biztosítónak – vagy az alkuszcégnek, amelyen keresztül a szerződést kötötték – figyelmeztet a MABISZ főtitkára. Ha nem fizetjük be időben a díjat, az jelentős hátránnyal jár, mivel a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg. Ilyen esetben a 2010. január 1-jétől hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény értelmében úgynevezett „fedezetlenségi díjat” kell fizetnünk. Ennek összege jóval magasabb, mint a „normál” díj, a gépjármű lökettérfogatától függően napi 270-560 forint. „A biztosítók és a MABISZ a díjfizetés elmaradása esetén nem is adhat felmentést a fedezetlenségi díj megfizetése alól, erre ugyanis a törvény nem ad számukra lehetőséget” – figyelmeztet Molnos Dániel.

A MABISZ főtitkára a fedezetlenségi díjjal kapcsolatban még egy lényeges tudnivalóra hívja fel a figyelmet. Sokan úgy gondolják, hogy ha nem használják járművüket – s akár hónapokra is leállítják a kert sarkába -, akkor nem kell kgfb-díjat fizetniük. Ez tévedés, a törvény értelmében a díjat ilyen esetekben is meg kell fizetniük. „Érdemes ideiglenesen kivonatni a forgalomból a járművet, ha átmenetileg nem használjuk, így mentesülhetünk a díjfizetési kötelezettség alól” – teszi hozzá Molnos Dániel.

Jó hír az autósoknak, hogy a kötelező biztosítás díjának megfizetésekor továbbra is érvényben van a 60 napos türelmi idő. Bár a biztosítót már a szerződés életbe lépésének időpontjában – év végi váltás esetén január elsején – megilletné a díj, a jogszabály 60 napos halasztást ad az ügyfelek számára a díjfizetés teljesítésére. Az első esedékes díjrészletnek így legkésőbb február végéig be kell érkeznie a biztosítókhoz.

Érdemes időt szánni arra, hogy ellenőrizzük, valóban megtörtént-e a díjfizetés. Ha díjfizetési módként banki átutalást választottunk, nekünk kell utasítást adnunk a bankunknak az átutalás kezdeményezésére. Ha csoportos beszedés mellett döntöttünk, a biztosítónak vagy a bankunknak kell megbízást adnunk a díj lehívására egy formanyomtatvány kitöltésével. Csoportos beszedésnél előfordulhat – például ha nemcsak biztosítót váltottunk, hanem díjfizetési ütemet is, negyedéves díjfizetési periódusról éves díjfizetésre tértünk át -, hogy az éves díj nagysága meghaladja a korábban általunk megadott banki limitet. Ilyen esetben a limit módosítására is szükség van.

A Magyar Biztosítók Szövetségéhez beérkező ügyfélmegkeresések alapján az látszik, hogy sok a bizonytalanség az úgynevezett halasztott határidejű szerződéskötéssel kapcsolatban is. Sokszor a gépjárművek üzembentartói – annak ellenére, hogy szerződéses évfordulójuk nem az év végére esett – már a tavalyi kampányban jelezték biztosítóváltási szándékukat. Ha szabályosan történt a váltás és az új biztosító befogadta a halasztott határidejű szerződést, az ügyfeleknek csak arra kell figyelniük, hogy az évfordulóig – időben – befizessék jelenleg hatályos szerződésükre az esedékes díjat. Biztosítójuk a törvény értelmében a szerződés évfordulója előtt 50 nappal jelzi az évforduló közeledtét és a következő éves díj mértékét. A szerződés írásbeli felmondásának a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal be kell érkeznie a biztosítókhoz.