Az elmúlt évtized rekordösszegű biztosítói kárrendezésével zárul az idei viharszezon: a társaságok közel másfélszer annyit fizettek ki, mint 2021-ben, az eddigi csúcstartó évben, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

 

Az idei május 1 – augusztus vége közötti viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján, közel száztízezer bejelentésre több mint tizenhárom milliárd forintot fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre. 2010 óta, amióta a MABISZ összesíti ezen időszak káradatait, csak a kiinduló, súlyos árvizekkel társított évben kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk a társaságoknak (ez akkor mintegy harminc milliárd forintot jelentett), az elmúlt tíz évben a 2021-es 9.1 milliárdos kifizetés volt a legmagasabb összeg. 2017-19 között pedig három év kárkifizetései együtt tettek ki mintegy 13,5 milliárd forintot. (Ez alatt a tizennégy év alatt a lakásbiztosítási területen a káresetek összesített száma egyébként meghaladja az 1,6 milliót, a teljes kárösszeg pedig a 122 milliárd forintot. Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

 

A legtöbb bejelentés a június 23-i, valamint az augusztus 4-5-i viharokhoz köthető, de a szélsőségessé váló időjárásra utal, hogy tavalyhoz hasonlóan idén is a hagyományos viharszezonon kívüli, január végi időjárás hasonló nagyságrendű károkkal társult, mint ezek a nyári napok. A bejelentések zöme Budapest mellett tíz vármegyéhez társítható (Somogy, Baranya, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves) valamint a következő településekhez: Székesfehérvár, Tatabánya, Mátészalka, Nagyecsed, Cegléd, Érd, Gödöllő, Gyál, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Gyula, Jánoshida, Törökszentmiklós, Lajosmizse, Kiskőrös. A legjellemzőbb kártípusok pedig: vihar, tetőbeázás, felhőszakadás-károk, jégverés, cserép, redőny, tető rongálódás, elektronikus eszközös sérülése, viharos szél okozta rongálódások.

 

Az elmúlt évhez hasonlóan idén is feltűnően sok volt a villámcsapások és azok másodlagos, indukciós hatásai okozta kár.  Ezek külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén a mintegy huszonegyezer kárigény nagyságrendileg megfelel a tavalyinak, a kifizetett vagy tartalékolt összegek tekintetében (kb. három milliárd forint) viszont mintegy hatszáz millió forinttal meghaladja azt. Különösen szembetűnő, hogy a három milliárdból 2,7-et tesznek ki a másodlagos hatás okozta károk. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.) Ez egymilliárd forinttal haladja meg a tavalyi, hasonló jogcímen történt kifizetéseket. A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

 

A viharokat illetően a százhúszezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a korábbi évekét. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káreseménynél pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezzünk. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

 

A szövetség most megjelent, idei évkönyvéből (https://mabisz.hu/evkonyvek/) kitűnik, hogy a lakossági vagyonbiztosítások – melyek jelentős hányadát a lakásbiztosítások teszik ki – növekedése 2022-ben 10% volt díjban, kismértékű állományvolumen változás mellett. A hazai lakásbiztosítási telítettség a nemzetközileg is jónak tekinthető 73-74% körül mozog. Az állománydíjak 10%-os emelkedése nem tudta követni a lakásbiztosítási területet érintő kb. 20%-os inflációt (a 14,5%-os fogyasztói árindex és a kb. 25%-os lakásépítési árindex kb. középértéke). Bár a 2022-es év mentes volt a rendkívüli káreseményektől, katasztrófakároktól, és a károk száma csak minimálisan, 2%-kal emelkedett 2021-hez képest, de a növekvő lakásépítési-, javítási költségek miatt a kárkifizetések értéke 16%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A kisebb mértékben növekvő díj és jobban emelkedő kárkifizetések kb. 2%-kal meg is emelték az ágazat kárhányadát az előző évhez képest. Az idei adatok alapján ennek a trendnek a folytatása várható.

Forrás: MABISZ

Már 75.000 diák vett részt az elmúlt években a Biztonság Hete rendezvénysorozatain és több mint 3,5 millióan tekintették meg a programhét videóit a közösségi felületeken. Az idei eseménysorozat fő témája a biztonsági öv használata. Ezt szerdán fokozottan ellenőrzi a rendőrség – hangzott el a hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Biztonság Hete programok nyitóeseményén.  

 

Ma már a nemzeti alaptanterv része a biztonságos közlekedésre való oktatás – emelte ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott hétfői sajtótájékoztatón az idei Biztonság Hetét megnyitva Rétvári Bence miniszterhelyettes, belügyminisztériumi államtitkár. Az államtitkár szerint már az alsó tagozatban fontos felhívni a figyelmet a közlekedési szabályokra, de az egész iskolai tananyagban szerepelnek erre vonatkozó ismeretek. Az államtitkár megerősítette, hogy a KRESZ szigorítása elkezdődött, és továbbra is kiemelten fókuszban van a közlekedésbiztonság növelése.

Magyarországon évente több mint 14-15 ezer közlekedési baleset történik. Ezekben a balesetekben 1000-1500 gyermek sérül meg, aminek fő oka a helytelen szállítási mód, a biztonsági eszközök mellőzése vagy helytelen használata – emelte ki Óberling József rendőrezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának a vezetője, az ORFK OBB ügyvezető elnöke.

Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy immár hetedik éve igyekszik a MABISZ és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottsága az iskolakezdés idején felhívni a figyelmet a közlekedésbiztonság fontosságára. Mára már több mint húsz társadalmi szervezet csatlakozott a Biztonság Hete rendezvénysorozathoz. Először csak Pest megyében, később az egész országra kiterjedően került megrendezésre, majd tavaly óta már a nemzetközi színtérre is kilépett. Ezen a héten Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Lengyelország Románia és Szlovénia biztosítói, közlekedésbiztonsági szervei, illetékes hatóságai és oktatási intézményei a Child  Safety program keretében közös akciókkal hívják fel a figyelmet a gyermekek biztonságára, elsősorban a közúti forgalomban.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzmegelőzési Bizottság célja, hogy a megelőzésnek köszönhetően minél kevesebb baleset történjen – közölte a bizottság ügyvezető elnöke. Biztonságtudatos állampolgárok nevelése a cél, ezért fontos a gyermekek korai képzése és rajtuk keresztül a szülők edukációja is. Évente 7000 lakástűz keletkezik, amelyekben többnyire gyermekek is sérülnek, ezért kiemelten fontos a megelőzés és az edukáció – emelte ki Fülep Zoltán. Ezért is csatlakoztak már a kezdeteknél a Biztonság Hete programsorozathoz.

Dr. Christián László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese nyitóbeszédében köszönetét fejezte ki a szervezőknek, és egyúttal felhívta figyelmet, hogy a legtöbb baleset tudatos viselkedéssel, odafigyeléssel elkerülhető, ezért az oktatás szerepe kiemelkedően fontos.

Az idei Biztonság Hete eseménysorozat szeptember 18-23. között zajlik. A héten minden megyében iskolai programok, családi napok, balesetmegelőzési bemutatók zajlanak. A színes tematikus hét záróeseménye a zsámbéki Driving Camp-ről jelentkezik, szeptember 23-án, a NIT Hungary „5 tengelyen biztonságban” verseny és családi nap rendezvényével együttműködve.

 

Tíz európai országgal, azonos mérési módszerek alapján összevetve, a legrosszabbak közé tartozik a magyar biztonsági övhasználati arány. Az idei, szeptember 18-23 közötti Biztonság Hete ezért ismét a passzív biztonsági eszközök életmentő szerepét kívánja a középpontjába állítani. A MABISZ kezdeményezésére Child Safety néven közép-európai programhétté terebélyesedett rendezvénysorozat emellett a résztvevő országok közös videófilmjével hívja fel a figyelmet a mikromobilitás közlekedési kockázataira. 

 

Idén szeptember közepéig 304 személy halt meg közúti balesetben. Közülük 166 fő biztonsági öv használatára kötelezett volt, ennek ellenére hetvenhatan ezt elmulasztották.

 A passzív biztonsági eszközök, a biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszer a mai napig a gépjárművek leghatékonyabb passzív biztonsági eszközei, sőt, a beépített egyéb megoldások is csak akkor fejtik ki kedvező hatásukat, amennyiben az öv (illetve a gyermekülés) a jármű menete során szabályosan rögzítve van. A három pontos biztonsági övet (amelyet már 1958-ben szabadalmaztatott a Volvo) egyes szakértők egyenesen az emberiség története legfontosabb biztonságtechnikai fejlesztésének tartják. A Nils Bohlin által kifejlesztett „V” alakú övnek az eltelt hatvanöt évben szerény becslések szerint is legalább egymillióan köszönhetik az életüket.

Ugyanakkor Magyarország nemzetközi összehasonlításban továbbra sem áll jól az övhasználat terén. Egy, a rendőrség számára tavaly készült tanulmány szerint – amely a Baseline nemzetközi projekt egységes mérési módszertana szerint készült – 2022-ben országos szinten a személygépjárművekben a járművezetők 88,5, az első ülésen utazók 87,3, a hátsó utasok 57,1 százaléka használta csak helyesen a biztonsági övét. Az arra kötelezett gyermekek mindössze 60,9%-a utazott gyermekbiztonsági rendszerben megfelelően rögzítve, további 25% ilyen rendszerben ült, de láthatóan nem volt becsatolva, vagy kizárólag felnőtt biztonsági övvel volt rögzítve, a gyermekek 14 százaléka pedig teljesen védtelenül utazott. Tíz különböző európai országgal (Ausztria, Bulgária, Csehország, Németország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Svédország) azonos mutatók alapján összevetve, az övviselési és gyermekbiztonsági rendszer (CRS) használati arányok mindössze Olaszországban és Bulgáriában kedvezőtlenebbek a hazai adatoknál. (Érdekes, hogy a tanulmányhoz kapcsolódó önbevallásos kérdőíves felmérésben 3041 kitöltő válaszai alapján az övviselési, és gyermekbiztonsági berendezés használati arányai a helyszíni megfigyelésekkel mért értékeknél jóval kedvezőbb képet mutattak. Az is megfigyelhető volt, hogy a válaszadók saját magukkal kapcsolatban sokkal jobb arányokat feltételeztek, mint tették azt a többi közlekedő vonatkozásában.)

A tanulmány kitér arra, hogy a hazai baleseti statisztikák alapján a járművezetők körében 4,2-szeres, az első utasok esetén 3,6-szoros, a hátsó utasok esetén 7,6-szoros – vagyis átlagosan 4,5-szörös – a halálozási valószínűség abban az esetben, ha nem használnak biztonsági övet. Mindez azt jelenti, hogy becslések szerint a baleseti halottak száma 10-12 százalékkal csökkenne, ha az országos biztonságiöv-viselési arány nagyjából 6,2 százalékkal emelkedne.

A biztonsági öv kötelező használatának betartásában kiemelt szerepe van a rendőrségi ellenőrzéseknek, ám a végrehajtási intézkedések bizonyítottan hatékonyabbak, ha tudatosságnövelő kampányokkal és a médiában történő tájékoztatással kombinálják őket. A MABISZ és az ORFK-OBB ezért állította – a tavalyi évhez hasonlóan idén is – a Biztonság Hete középpontjába a biztonsági öv témáját. Hat éve a biztosítói szövetség megkereste az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságát azzal a kezdeményezéssel, hogy hozzák létre a Biztonság Hetét, ahol közös akciókkal hívják fel a gyerekek figyelmét a biztonságra, a balesetmegelőzés lehetőségére és fontosságára. Ebből nőtte ki magát a látványos, országos rendezvénysorozat, amelynek a helyszínein az elmúlt hat év alatt mintegy hetvenötezer gyereket sikerült megmozgatni és az együttműködőkkel a biztonság különböző aspektusaival kapcsolatban érzékenyíteni. Idén szeptember 18-23 között az ország minden megyéjében látványos programok hívják fel a figyelmet a mindennapok biztonságának erősítésére, a közlekedési balesetek és egyéb sérülések megelőzésére. A programokhoz az évek során több tucat partnerszervezet csatlakozott, hogy a biztonságot a lehető legszélesebb értelemben kezelve hívják fel a figyelmet a közlekedésbiztonságtól kezdve  a vagyonbiztonságon át  a munkahelyi balesetek megelőzéséig (részletek a https://mabisz.hu/biztonsaghete/ oldalon). A témahét üzenetei, a projektek, a partnerszervezetek témába vágó videói megtekinthetők a Biztonság Hete You Tube csatornán, (https://www.youtube.com/c/Biztons%C3%A1gHete/videos?view=0&sort=p&flow=grid), amelyet az elmúlt hat évben már több mint 3,7 millióan néztek meg. A rendezvénysorozatot szeptember 18-án Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára nyitja meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a záróesemény pedig a zsámbéki Driving Camp-ről jelentkezik, szeptember 23-án, a NIT Hungary „5 tengelyen biztonságban” verseny és családi nap rendezvényével együttműködve. A hazai biztosítói közösségnek a téma iránti elkötelezettségét az is mutatja, hogy a MABISZ támogatóként részt vesz a Biztonság Hetében megtartandó, a Közlekedéstudományi Egyesület és a Széchenyi István Egyetem által szervezett I. Közlekedésbiztonsági Konferencián, Győrben: https://tsc.sze.hu/kezdolap-2

Az elmúlt két évhez hasonlóan a kezdeményezés idén is kilép a nemzetközi térbe: ezen a héten a Child Safety program keretében több közép-és kelet-európai országban közös akciókkal hívják fel a figyelmet a gyermekek biztonságára, elsősorban a közúti forgalomban. Az együttműködő országok (Magyarország mellett Ausztria, Románia, Bulgária és Szlovénia) egy közös videófilmmel gondolkodtatnak el az új típusú közlekedési eszközök, a mikromobilitás kockázatairól.  A Child Safety program videófilmjét az Európa országainak biztosítási szövetségeit tömörítő Insurance Europe is népszerűsíti közösségi oldalain.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Ügyvezető Elnöksége szerdai ülésén a szövetség elnökhelyettesévé választotta Holló Bencét, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatóját. A tisztséget korábban Dinsdale Julianna, az UNIQA vezérigazgatója töltötte be, aki családi okokból július 1-vel Kanadába költözött. Holló Bence megbízatása az elnökség mandátumának lejártáig tart.

 

Kedden tragikus hirtelenséggel elhunyt Mészáros László, a MABISZ Műszaki és Informatikai Főosztályának vezetője..  

Mészáros László tanulmányait az Óbudai Egyetemen végezte, két évtizedet dolgozott az Express Hungary Mediánál, majd a Valton Securitynál és az Idomsoftnál, mielőtt 2016-ban csatlakozott a MABISZ-hoz. Nevéhez kötődik a szövetség teljes informatikai megújítása, valamint vezető szerepet töltött be az E-kárbejelentő kidolgozásában, bevezetésében és üzemeltetésében. A papírlapú „kék-sárga” kárbejelentőnek digitális alternatívát kínáló, ingyenes kényelmi szolgáltatást már több mint félmillióan töltötték le, és a baleseteknél évente 12-13 ezren veszik igénybe.

Mészáros László 58 évet élt.  Nagy tudású, kiegyensúlyozott, ugyanakkor derűs, életvidám személyisége pótolhatatlan űrt hagy maga után. A MABISZ saját halottjának tekinti, temetéséről a családdal egyeztetve intézkedik.

Az elmúlt hét viharai nyomán továbbra is folyamatosan érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz. Bár még nem minden társaság adatai állnak a a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) rendelkezésére, de az már így is kirajzolódik, hogy rekordösszegű, akár a négy és fél milliárd forintot is meghaladó kárrendezéssel számolhat az ágazat. .  

 

A múlt csütörtök és vasárnap közötti viharok nyomán kedd délig a lakásbiztosítási szerződések alapján húszezret megközelítő bejelentés érkezett azokhoz a biztosítókhoz, amelyek addig megküldték adataikat a MABISZ-nak. Ez a szám az elkövetkező napokban várhatólag tovább emelkedik, hiszen sokan éppen a szabadságukat töltik, vagy még esetleg nem tudták felmérni a távolabbi ingatlanjaikban, nyaralójukban keletkezett károkat. A bejelentések nyomán a társaságok mintegy négy és fél milliárd forintot elérő összeget különítettek el kárrendezésre, amelynek jelentős részéhez akár már napokon belül hozzáférhetnek ügyfeleik. A legtöbb bejelentés Budapesthez, Pest, valamint Hajdú-Bihar vármegyékhez kötődik.

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly a négy hónap alatt összesen 7,5 milliárd forintot tett ki ez a számla, mintegy hatvanhárom ezer bejelentésre. 2018-ban pedig a teljes viharszezon kevesebb, mint 3,2 milliárd forintjába „került” a társaságoknak. Az elmúlt évtizedben nem voltak olyan viharok, vagy akár egymást követő viharos napok, amelyek az összegeket illetően ilyen méretű pusztítást hagytak volna maguk után.

Ez azonban csak részben az időjárás következménye, mivel jelenleg már a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő építkezési, munkadíj költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. Néhány évvel korábban az átlagkárösszeg nyolcvan-százezer forintra jött ki egy-egy nagyobb vihar után. Ha a mostani gyorsjelentések adatai utólag beigazolódnak, úgy a múlt heti viharok nyomán a kétszázezer forintot is meghaladó átlagos kárösszeggel lehet számolni.

Jelenleg a magyarországi lakóingatlanok 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, viszont a meglévő szerződések jelentős részét több évvel korábban kötötték, és azóta sem aktualizálták a tényleges vagyoni helyzetnek, esetleg az ingatlan bővítésének, korszerűsítésének megfelelően. Így sokan csak a kárrendezési folyamat során döbbennek rá, hogy időközben alulbiztosítottakká váltak. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterületét helytelenül adtuk meg.) A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, (https://mabisz.hu/alulbiztositottsag/), valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez. 

 

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

 

Az elmúlt hónap viharai nyomán a hazai biztosítók másfélszer akkora kártalanítást fizethetnek ki a lakásbiztosítással rendelkezőknek, mint a tavalyi év hasonló időszakában, tette közzé a friss adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ)..  

 

Viharos júniuson vagyunk túl: ebben a hónapban mintegy 31,5 ezer kárbejelentést tettek az ügyfelek a lakásbiztosításaikhoz köthetően, amelyek nyomán a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek meghaladják a 3,4 milliárd forintot. A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly a hasonló időszak kifizetései és tartalékolásai 2,2 milliárd forintot tettek ki, 21 ezer bejelentés nyomán. Az elmúlt évben a május még szélsőségesebb volt, és a viharszezon első két hónapjának 4,6 milliárd forintos számlája alapján félő volt, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések megdöntik majd a 2021-es tíz éves rekordot (9,1 milliárd forintot) is. A júliusi és augusztusi forróság és aszály azután inkább az agrárbiztosításokat terhelte meg. Idén a csendesebb május egymilliárdja után a június „behozta” a tavalyi félidős számokat, és a hétvégi békési pusztítások valamint az eheti előrejelzések azt sejtetik, hogy másként alakulhat az idei kártalanítási görbe.

 

A június Budapesten, Pest vármegyében, valamint az ország keleti részein hagyott maradandó nyomokat: Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs, Bács-Kiskun vármegyében, valamint Cegléd, Kecskemét, Kaposvár, Debrecen, Baja, Pécs, Törökszentmiklós, Kalocsa, Lajosmizse, Jánoshida városokban. Leginkább a június 6-10, valamint a június 23-27 közötti napokban voltak leterheltek a kárbejelentő telefonvonalak és az irodák. A legtöbb bejelentés viharhoz, felhőszakadáshoz, beázáshoz, jégveréshez, villámhoz, valamint a villámcsapás másodlagos hatásaihoz kapcsolódott. A lakásbiztosítások, a szerződésben megjelölt feltételek mellett, fedezetet nyújtanak ezekre, valamint – a szerződés típusától függően – további több tucat tűz és elemi kárra.

 

Az MNB statisztikái szerint a lakásbiztosítási szerződések havi átlagdíja nem éri el a négyezer forintot. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy egy-egy nagyobb vihar után a kárrendezés összegének átlaga már meghaladja a százezer fontot, mivel a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő építkezési, munkadíj költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. Ennek ellenére a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással. Hasonló gondot jelenthet, hogy a meglévő szerződések jelentős részét is sok évvel korábban kötötték és azóta sem aktualizálták a tényleges vagyoni helyzetnek, esetleg az ingatlan bővítésének, korszerűsítésének megfelelően. Így sokan csak a kárrendezési folyamat során döbbennek rá, hogy időközben alulbiztosítottakká váltak. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterületét helytelenül adtuk meg.) A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívta fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, (https://mabisz.hu/alulbiztositottsag/), valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez. 

 

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

Jelentősen elválik egymástól a biztosítók iránti bizalom mutatója, valamint a társaságok tevékenységével, kárrendezésével kapcsolatos elégedettség. Az utóbbi lényegesen magasabb, derül ki a Századvég közvéleménykutató cég idei felméréséből..  

 

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megrendelésére a Századvég 2015 óta végez felmérést az ügyfeleknek az ágazattal szembeni megítéléséről. Az idei májusi, 803 fős, számítógéppel támogatott telefonos kérdezés (CATI) szerint a BIBIX, vagyis a Biztosítói Bizalmi Index 51 pontot ért el a 100 fokú skálán, tehát minden második magyar lakos továbbra is bizalommal fordul a biztosítótársaságokhoz. Az elmúlt két évben megtorpanni látszik a korábban növekvő bizalom, azonban még így is meghaladja az idén mért bizalmi szint a 2018 előtt mért értékeket.

 

Más intézményekkel összevetve hasonló a kép, azoknál is ugyanúgy megtorpanás, illetve visszaesés mutatható ki. (A felmérés fontosabb grafikonjai a https://mabisz.hu/felmeres-a-biztositokkal-szembei-bizalomrol-es-elegedettsegrol linken találhatók.) . A bizalmi sorrendben a biztosítók a középmezőnyben helyezkednek el.

 

Ugyanakkor a biztosító társaságokkal kapcsolatos teljes elégedettségi index, valamint a KGFB és az egyéb biztosítások elégedettségi indexe is nőtt a korábbi mérésekhez képest. Mindhárom idén érte el csúcspontját. A teljes elégedettségi index mértéke jelenleg 83,1 pont a 100-ból. A KGFB elégedettségi indexe a legmagasabb (84,9 pont). A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások kapcsán a pozitív irányú változás főként a károsult alindex növekedésének köszönhető és 76,6 ponton áll a 100 fokú skálán. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező válaszadók 21,3 százalékának volt gépjárműjével káreseménye. A károkozó biztosítójával az érintettek 74,3 százaléka, károkozás esetén a saját biztosítója szolgáltatásával a megkérdezettek 70,6 százalék elégedett volt.

 

A biztosítok kapcsolattartását (85,9 pont) értékelik legjobbra a megkérdezettek, ez után a sorban az eljárási alindex szerepel a maga 83,9 pontjával. Az egyéb biztosításokkal kapcsolatos elégedettségi alindexek eredményei jellemzően stabilizálódtak a 2022-ben mért szinten. Egyéb biztosításokkal kapcsolatos káreseménye a válaszadók egyharmadának (33,6 százalék) keletkezett. A kárrendezési szolgáltatással az érintett válaszadók több mint háromnegyede (78,1 százaléka), a biztosító eljárásával 76,1 százaléka volt elégedett.

 

A biztosítók szolgáltatásaival szembeni alapvető elégedettség olvasható ki a jegybank közelmúltban megjelent fogyasztóvédelmi jelentéséből is. A tavalyi évről szóló jelentés megállapítja, hogy 2022-ben az MNB-hez 291 biztosítási piacot és 17 pénztári szektort érintő, kivizsgálást kérő fogyasztói beadvány érkezett. Az Ügyfélszolgálatot (személyesen, telefonon, írásban) összesen 3 702 ügyfél kereste meg a biztosítási szektor tekintetében. (Megjegyzendő, hogy a szektor már mintegy 13,5 millió szerződést kezel.)

„Biztos vagyok benne, hogy azok a lépések, amiket eddig megtettünk, a következő hónapokban a pénzpiacok stabilizálódása mellett az infláció egyre gyorsabb süllyedésében is beérnek” – jelentette ki Virág Barnabás, Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke a Biztosítás és Kockázatnak adott interjújában. A MABISZ folyóiratában online most megjelent beszélgetésben, (https://mabisz.hu/biztositas-es-kockazat/) amely áprilisban készült, az alelnök kifejtette, hogy „egyre meredekebb inflációs lejtő felé tartunk.”.  

 

Virág Barnabás szerint bizonyos, hogy a 2020-as évtized karaktere teljesen eltér majd a megelőző évtizedekétől, a jelenlegihez részleteiben hasonló közegre talán a hetvenes évtized adhat párhuzamot. Az akkori időszak tanulsága, „hogy ha gyorsan vesszük vissza a monetáris szigort anélkül, hogy az inflációt megfelelően horgonyoztuk volna, akkor az jó eséllyel később ismét egy inflációs hullámot okoz. Most mindenki ezt próbálja elkerülni. Meg kell találni azt az aranyközéputat, mely egyszerre biztosítja az infláció letörését és a pénzügyi stabilitást.” Az MNB-ben kiterjedt gazdaságtörténeti kutatásokat végeztek, s több, mint kétszáz esetet tanulmányozva azt látták, hogy nagyjából 2,5-3 évet vesz igénybe, amíg húsz százalék fölötti inflációs tartományból egy számjegyű inflációs közegbe lehet elérni. „Ezzel szemben mi, nagyon helyesen, egy éven belül ismét egy számjegyű inflációra vállalkozunk. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az esetek nagyjából negyedében sikerült. Kemény meccs lesz, de jó esélyünk van rá, hogy megnyerjük.”

Az alelnök szerint az év végi egy számjegyű inflációs közeg a 2024-es évre vonatkozó ár- és bérvárakozások alakítása szempontjából is kulcsfontosságú. „Minél alacsonyabb lesz az idei év végi infláció, annál könnyebben lehet a dezinflációs trendet majd a jövő évben is folytatni. 2024 lehet az az év, amikor az infláció ismét a jegybanki célsáv közelébe kerül, és 2025-ben érhetjük el ismét az árstabilitást jelentő 3 százalékos értéket.” Az alelnök úgy látja, hogy a hitelminősítői értékelésekben is a hangsúly egyre inkább 2024-re, illetve az azt követő évekre tolódik. A gazdasági szereplők pedig várakozásaik alakításában erősen építenek arra, hogy a legutóbbi negyedévekben mit tapasztaltak. „Ezért is fontos, hogy az év második felében gyors dezinflációs pályát fusson be a magyar gazdaság,” valamint, hogy képesek legyünk gyorsan kialakítani az új karakterű évtizedben is egyszerre egyensúlyt és növekedést biztosító képletet.

Az interjúban Virág Barnabás kitér arra, hogy az MNB megítélése szerint az elmúlt időszak magas inflációjának nagyjából 15-20 százaléka a profitvezérelt érdekekből származott. „A vállalkozások nagyon sok esetben, kihasználva a magas inflációs közeget, túláraztak.” A jövőben ez a nyomás csökkenhet, mivel egyrészt egy szűkülő piacon mindenki abban érdekelt, hogy megtartsa a saját pozícióját, s a piaci körülmények is a fegyelmezettebb árazás irányába kényszerítik majd a cégeket. Másrészt azonban vannak olyan részpiacok, ahol ténylegesen alacsony a verseny. „Itt csak néhány szereplő dominálja a piac működését, és ezeken a területeken komoly feladatai vannak a versenyhatóságnak. Helyes és nagyon időszerű döntés volt, hogy a versenyhivatal az év eleje óta egyre nagyobb aktivitást mutat e téren. Az eredmények már a következő hónapoktól látszani fognak.”

A jegybank alelnöke szerint a nemzetközi példák alapján érdemes párbeszédet indítani arról, hogyan tudjuk a hazai intézményi szereplőket aktivizálni az államadósság finanszírozásában. „Míg Magyarországon a hitelintézeteken kívüli pénzügyi szektor részaránya az államadósság-finanszírozásban 10 százalék alatti, addig Csehországban ez az arány 25 százalékos.” A kérdésre, hogy a hazai intézményi befektetők kizárása a jegybank diszkontkötvény vásárlásából milyen hatással van a monetáris transzmisszióra, Virág Barnabás kifejti, hogy a forgalmazás korlátozása „homokot szór a monetáris transzmisszió működésébe”. Ugyanakkor látható, hogy a hazai pénzügyi szereplők egyre inkább megkerülik a szabályozást, amelynek eredményeként a forintlikviditás egy része a diszkontkötvény helyett más részpiacokon (leggyakrabban a devizacsere ügyletek piacán) keresztül éri el az jegybank eszköztárát. „Az MNB számára kiemelten fontos, hogy a monetáris transzmisszió hatékonysága megmaradjon, és ezzel minél gyorsabb dezinflációt érjünk el. Ez a nemzetstratégiai érdek”, szögezi le a jegybank alelnöke.

A teljes interjú a Biztosítás és Kockázat online most megjelent számában olvasható, ahol egyebek mellett a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításról (MFO), a gépi tanulási módszerek lehetséges biztosítási alkalmazásáról is érdekes tanulmányokat találunk, miként arról is, hogy kell-e újraelosztás a nyugdíjrendszerben?

A Századvég kutatási cég 2015 óta végez felmérést a MABISZ megbízásából a biztosítókkal szembeni bizalomról és elégedettségről. A mellékelt slide-ok az idei felmérés és a nyolc éves trend legfontosabb grafikonjait tartalmazzák. .  

századvég 2023