A Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása


A Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása

A létesítmények üzemeltetői és a biztosítótársaságok közös érdeke a gazdálkodásra és üzletmenet folytonosságára jelentős hatással lévő káresemények bekövetkezési valószínűségének csökkentése, a bekövetkező kár mértékének minimalizálása.

A létesítmények üzemeltetési kockázatainak kézben tartása, a kontroll igénye az üzemeltetőt ésszerű kármegelőző intézkedésekre ösztönzi.

A létesítmények energiaellátásában kulcsszerepet játszó kisfeszültségű kapcsoló-, és vezérlőberendezések komoly kockázati forrást jelentenek, így minden, erre a területre irányuló kockázatcsökkentő intézkedés, szabályozás kiemelt jelentőséggel bír.

Az MSZ EN 61439-1, -2 szabvány következetes, kiterjedt alkalmazásával a létesítmények üzemi kockázatai csökkennek, mivel a kisfeszültségű berendezések hosszú távú megbízhatósága, üzemeltetési biztonsága növekszik.

A Magyar Biztosítók Szövetsége a fentiek miatt javasolja az MSZ EN 61439-1, és az MSZ EN 61439-2 szabványok alkalmazását minden kisfeszültségű teljesítménykapcsoló- és vezérlőberendezés gyártója, összeszerelője számára.

A Magyar Biztosítók Szövetsége a fenti szabványok kritériumainak megfeleltetett elosztó berendezések preferálását és az MSZ EN 61439-1,-2 szabványok szerinti szerelés megvalósulásának ellenőrzését javasolja minden felhasználónak, üzemeltetőnek arra való tekintettel, hogy a szabványos, tipizált megoldások kisebb mértékű kockázatot jelentenek.

Jogi nyilatkozat


Jogi nyilatkozat

Felhívjuk a figyelmét, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) weboldalaira történő látogatásával egyidejűleg Ön elfogadja a következő feltételeket, melyek a böngészés teljes időtartamára és a felhasználás minden módjára nézve irányadóak:

  1. MABISZ oldalainak tartalma szerzői jogvédelem alá esik. A MABISZ előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos a tartalom, illetve a weboldalak bárminemű sokszorosítása, többszörözése, átmásolása, terjesztése.
  2. Magyar Biztosítók Szövetsége ugyanakkor hozzájárul a weboldalainak böngészéséhez, illetve kivonatok kizárólag saját felhasználási célból történő kinyomtatásához. A weboldalak tartalmának mindennemű üzleti célból történő felhasználása tilos. Terjesztési szándékkal történő másoláshoz a MABISZ írásbeli hozzájárulása szükséges.
  3. A MABISZ nem garantálja, hogy a weboldalaihoz való hozzáférés folyamatos és hibamentes lesz, és egyúttal fenntartja magának a jogot, hogy a weboldalakat bármikor módosítsa vagy az elérhetőségüket megszüntesse.
  4. A minél egyszerűbb elérhetőség érdekében a MABISZ weboldalai tartalmazhatnak olyan külső weboldalakra utaló hivatkozásokat, amelyeket harmadik személyek üzemeltetnek. Az ilyen külső weboldalak böngészésére a jelen használati feltételek hatálya már nem terjed ki. Kizárólag az Ön felelőssége, hogy a külső weboldalak meglátogatásakor az adott webhely használati feltételeit megismerje.
  5. A MABISZ nem vállal felelősséget a külső weboldalakon elérhető tartalomért. Valamely külső weboldalra utaló hivatkozás nem jelenti azt, hogy a MABISZ támogatja az oldalt, vagy az ilyen weboldalak által bemutatott termékeket és szolgáltatásokat.
  6. A MABISZ weboldalaira való látogatásával Ön vállalja, hogy a MABISZ szerverére Ön által bármilyen módon felvitt tartalom nem tartalmaz nyilvános közlésre alkalmatlan, valamint harmadik személyek jogait sértő, illetve önmagában bűncselekményt megvalósító részeket, továbbá mindent megtesz annak érdekében, hogy a tartalom elküldése előtt eltávolítsa a vírusokat, vagy más, a szerver rongálására alkalmas elemeket.
  7. A MABISZ nem vállal felelősséget a felhasználók által weboldalaira küldött tartalomért. Minden esetben a tartalmat elhelyező személyt terheli felelősség, amennyiben a felvitt tartalom, illetve annak nyilvánosságra hozatala harmadik személy jogait, vagy jogos érdekeit sérti. A jogsértő tartalmat elhelyező személyt kártalanítási kötelezettség terheli, ha harmadik személy a MABISZ ellen a felvitt tartalom miatt eljárást indít, vagy egyébként vele szemben igényt érvényesít. A MABISZ bármikor jogosult a felhasználók által felvitt tartalmat weboldalairól eltávolítani.

© Magyar Biztosítók Szövetsége

1062 Budapest, Andrássy út 93.

Telefon: (+36 1) 802-8400 , Fax: (+36 1) 802-8499

Levélcím: 1381 Budapest 62., Pf. 1297

Impresszum


Impresszum

Főszerkesztő

Lambert Gábor

© Magyar Biztosítók Szövetsége

1062 Budapest, Andrássy út 93.

Telefon: (+36 1) 802-8400 , Fax: (+36 1) 802-8499

Levélcím: 1381 Budapest 62., Pf. 1297

International Committee of Life Insurance Medicine (ICLAM)


International Committee of Life Insurance Medicine (ICLAM)

A biztosítási orvos nemcsak gyógyító szakember, hanem a biztosításügy és a piac egyik kulcsszereplője. Tevékenysége három ponton kapcsolódik a biztosítási szisztéma kialakításához és működtetéséhez.

  • Fontos szerepe van az élet-, egészség és balesetbiztosítások kockázati- illetve fedezeti rendszerének kiépítésében.
  • Kulcspozíciót tölt be az egyes személyekhez kapcsolódó egyedi kockázatok felmérésében és elbírálásban.
  • Ügydöntő szerepet kap a kárrendezésben.

A világ kitágulásával egyre inkább felmerült az igény arra, hogy az életbiztosítási szakemberek az eseti nemzetközi kapcsolatokon túl, szervezett módon is találkozzanak.

Az életbiztosítási orvosok első nemzetközi kongresszusára 1899-ben került sor Brüsszelben. 19 ország szakemberei vettek részt a találkozón. 1928-ban javaslat született egy állandó szervezet létrehozására, amely 1931-ben meg is történt. Az új szervezet, amely ICLAM néven alakult meg, 1935-ben tartotta első kongresszusát Londonban.

A magyar biztosítási orvosok mindig Európa élvonalához tartoztak. 1975-ben alakult meg az igazságügyi orvosok társaságán belül a Biztosítási Orvostani Szekció (BOSZ), majd 1992-ben a MABISZ Orvos tagozata. 1994-ben jött létre a Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaság (MÉBOT). A magyar biztosítási orvosok több mint két évtizede aktívan részt vesznek az ICLAM munkájában.

Az életbiztosítási orvostan legfontosabb nemzetközi fóruma – 1935 óta – a három évenként megtartott világkongresszus. A kongresszusok közötti időben a tudományos társaság (ICLAM) vezetősége (a Bureau) hivatott a gyakorlati szakmai kérdések megbeszélésre, állásfoglalások kiadására és szintén a Bureau szervezi a soron következő kongresszust, közösen a nemzeti tudományos társaságokkal, szövetségekkel.

Az 1992-es londoni kongresszus az elnevezést – a kiterjedtebb orvosi tevékenységnek megfelelően – Nemzetközi Élet-, Rokkantsági és Egészségbiztosítási Orvostani Bizottságra változtatta, de továbbra is a régi, ICLAM rövidítés használatos.

A Bizottság az évszázad utolsó kongresszusának megszervezésére a MABISZ Orvosi tagozatát és a Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaságot kérte fel. Így 1998 tavaszán Budapesten gyűltek össze a szakma képviselői a világ minden pontjáról, ezzel is tovább öregbítve országunk hírnevét.

(A fenti ismertető Jacques Chouty, az ICLAM főtitkárának a „Journal at Insurance Medicine” 24/2 számában megjelent cikke alapján ill. dr. Horváth Imre segítségével készült.)

25 éves a MABISZ


25 éves a MABISZ

2015.11.24.

25 évvel ezelőtt, 1990 novemberében kezdte meg működését a Magyar Biztosítók Szövetsége, a MABISZ. Az elmúlt negyedszázadban hatalmas változások történtek a biztosítási piacon: a tagok száma 9-ről 33-ra bővült, ez idő alatt vált külön az élet- és nem életbiztosítási üzletág, jött létre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piaci alapú rendszere, s a biztosítási szerződések száma mára már meghaladja a 11 milliót.

Az első hazai biztosító társaság 1857-ben, az első biztosítási szövetség, a Biztosítók Országos Szövetsége (BIOSZ) 1919-ben alakult meg. A BIOSZ-nak jelentős érdemei voltak abban, hogy a magyar biztosításügyet Európában is jegyezték. A II. világháborút követő államosítás megtörte a magyar biztosításügy lendületét, a szövetség 1948-ban meg is szűntette tevékenységét.

1986-ban, a politikai intézményrendszer megújulását megelőzve került sor a magyar biztosításügy gyökeres reformjára. Kezdetben duopóliummá alakult át az állami monopólium, két, továbbra is állami tulajdonú biztosítóval. Ezt követően öt év alatt 12 új biztosító társaság alakult Magyarországon, itthon is megjelentek a világ és Európa tekintélyes, nagy biztosító társaságai, német, osztrák, francia, amerikai, holland és belga tulajdonú cégek.

A Magyar Biztosítók Szövetségét 9 biztosító társaság és egy magánszemély alapította 1990 novemberében. Az elmúlt 25 évben közel két tucat cég lépett be a piacra, számos társaság váltott nevet, történtek egyesülések, névváltások, összeolvadások. A MABISZ tagjainak száma ma eléri a 33-at.

Az alakuláskor döntően érdekvédelmi, érdekképviseleti céllal létrejött szervezet 25 éves fennállása alatt az egyik legjelentősebb eredmény 1995-ben, a biztosítási törvény megalkotása volt, amely már – kilenc évvel Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt – tartalmazta az EU biztosítási piacra vonatkozó irányelveinek a hazai körülményekhez igazított átvételét. Ettől kezdve vált ketté az élet- és nem életbiztosítási üzletág, és ekkor rögzítették a szolvencia alapú felügyeleti ellenőrzés alapelveit is. Azóta egyetlen átfogó módosítás történt, 2003-ban.

A szövetség 1990-ben 12 szakmai bizottsággal kezdte meg munkáját. 2015 novemberében 6 tagozatban, 9 bizottságban és 6 szekcióban folyik a magas színvonalú szakmai munka. Tekintélyes változáson ment keresztül a piaci struktúra is: az indulás évében a piac mindössze 23 százalékát adták a személybiztosítások, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) pedig ekkor még nem is létezett. A piaci koncentrációt tekintve, a top 5 biztosító részesedése a nem életbiztosítási területen meghaladta a 90, a személybiztosításokat illetően pedig a 80 százalékot.

A kgfb ma ismert rendszere 1991-ben indult a hazai piacon, 1996-ban létrejött a Gépjármű Kárrendezési Iroda (GKI), amelynek feladata a biztosítással nem rendelkezők, illetve az ismeretlen károkozók által okozott károk megtérítése.

Az oktatási feladatok ellátására 1994-ben a szövetség létrehozta a Biztosítási Oktatási Intézetet, a BOI-t. A szervezet több száz biztosítási szakember, tanácsadó képzésében vett részt az elmúlt két évtizedben.

A szövetség főtitkári posztját húsz éven keresztül, 1990-től egészen 2010-ig Trunkó Barnabás töltötte be. Trunkó nyugdíjba vonulása óta, 2010 márciusától Molnos Dániel látja el a főtitkári feladatokat, aki korábban – szövetségi biztosként – a GKI létrehozásában és megszervezésében is vezető szerepet játszott.

A MABISZ a biztosítók érdekvédelme mellett ma már kiemelt figyelmet fordít a fogyasztóvédelemre. Az elmúlt években számos olyan projektet dolgozott ki, amellyel elősegíti az ügyfelek számára a releváns információkhoz való hozzájutást, illetve az üzleti érdektől mentes összehasonlítást.

2010 óta elérhető a szövetség által kidolgozott a TKM (Teljes Költségmutató) rendszer, amely a befektetéshez kötött életbiztosítások költség-összehasonlítására nyújt lehetőséget. Ugyancsak 2010-ben indult a MABISZ Díjnavigátor, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak üzleti érdekektől mentes összehasonlítását teszi lehetővé. Ugyanebben az évben kezdte meg működését a MABISZ Ügyfélszolgálat, amely az elmúlt években évi több tízezer hívást fogad, segíti az ügyfelek informálását, eligazodását biztosítási ügyekben.

A szövetség 2010 óta kiemelt hangsúlyt fektet az ismeretterjesztése, az informálásra és a kommunikációra. 2010-ben megalakult a szövetség kommunikációját irányító Kommunikációs Tagozat: a MABISZ sajtó-megjelenéseinek száma azóta meghaladja az évi két ezret. A szövetség kiemelt feladatként kezeli a lakosság pénzügyi edukációját, erre a feladatra több kampányt is szervezett.

A klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra


A klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra

MABISZ konferencia 2016

2016.11.07.

Immár hetedik alkalommal rendezi meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a hazai biztosítási szektor egyik legjelentősebb éves rendezvényén, a MABISZ Konferenciát. A november 21-én megrendezésre kerülő esemény témája idén a környezettudatosság lesz, a fenntartható fejlődés témaköre, illetve a klímaváltozás hatásai a biztosítási piacokra.

A fenntarthatóság mára a gazdasági fejlődés megkerülhetetlen alapkérdésévé vált, új kihívások elé állítva a gazdaság valamennyi szereplőjét. A megváltozott körülményekhez a biztosítási piacoknak is alkalmazkodniuk kell, ennek módjai és lehetőségei az egyik legaktuálisabb problémakör, amellyel a biztosítási szakmának világszerte szembe kell néznie. Nem véletlen tehát, hogy az idei rendezvény a „Környezettudatosság, fenntartható fejlődés – a klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra“ címet viseli.

A rendezvény nyitó előadását Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tartja. Szabó Zsolt, a Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár „Párizs után: a klímaváltozás tétje – hazai és nemzetközi finanszírozási lehetőségek” címmel tart előadást. Az esemény első részének előadója V. Németh Zsolt környezetügyekért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár is.

A konferencia második részét Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Monetáris Tanácsa tagja nyitja meg, ezt követően Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke beszél a magyarországi biztosítási piacról, a hazai biztosításügy aktuális kérdéseiről. A konferencián előadást tart Thomas Hladky, nemzetközi hírű klímakutató is.

Az rendezvényen két kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül: mind az életbiztosítási, mind a nem életbiztosítási kerekasztal-beszélgetés középpontjában a fenntarthatóság témaköre áll.

A klímaváltozás mellett olyan témák is terítékre kerülnek, mint az „etikus biztosító” követelményrendszere, a Szolvencia-II. bevezetésével kapcsolatos kihívások, illetve a digitalizáció biztosítási szektorra gyakorolt hatásai.

„Az új, a korábbiaknál offenzívabb, erőteljesebb társadalmi jelenlétet hirdető MABISZ 2010-ben döntött a konferencia megszervezéséről. Az I. MABISZ Konferenciát még abban az évben meg is rendeztük. Az eddigi konferenciáinkon mások mellett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Gabriel Bernardino, az európai biztosításfelügyelet, az EIOPA elnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, illetve Németh Zsolt parlamenti államtitkár nyitotta meg, és előadást tartott mások mellett Michaela Koller, az európai biztosítási szövetség, az Insurance Europe vezérigazgatója is. Reméljük és hisszük, hogy a MABISZ konferenciák megszervezésével olyan hagyományt teremtettünk, amely hosszú távon fennmarad és a hazai és nemzetközi biztosítási szakma egyik legfontosabb találkozója és vitafóruma lesz a jövőben is” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára a VII. MABISZ Konferencia alkalmából.

Több ezer károsultat hagyott maga után a vasárnapi vihar


Több ezer károsultat hagyott maga után a vasárnapi vihar

2017.10.30.

Több mint 3200 bejelentés érkezett hétfőn a biztosítókhoz az országon vasárnap átvonuló vihar nyomán. A becsült kárösszeg meghaladja a 300 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elmúlt években hol decemberben, hol az év elején pusztított olyan vihar, amilyenek régebben csupán a május-augusztus közötti időszakra voltak jellemzőek. Az október végi szélsőséges időjárás is ebbe az eseménysorba illeszkedik.

A vasárnap egész Közép-Európát uraló, helyenként orkán erejű széllel érkező vihar ugyan nem Magyarországon okozta a legsúlyosabb károkat, ám a hazai biztosítókhoz hétfő délutánig így is több mint 3200 bejelentés érkezett. A leginkább érintett területek közé a főváros és Pest megye, Bács-Kiskun, GyőrSopron-Moson valamint Fejér megyék tartoztak. Biztosítási értelemben viharnak minősül, ha 54 km/ órát meghaladó szél okoz károkat az épületekben és a vagyontárgyakban, így nem meglepő, hogy a legtöbb bejelentés a helyenként a 130 km/óra erejű orkán rongálásaira vonatkozott: megbontott tetőkről, kidőlt kerítésekről, kidőlt fák vagy letört faágak roncsolta vagyontárgyakról számoltak be a biztosítottak. E mellett sok volt a beázás is, ahogy az erős szél a tető vagy a panelhézagok közé nyomta be az esővizet. A hétfői bejelentések nyomán a biztosítók több mint 300 millió forintra becsülik az okozott károkat. Ez az összeg az elkövetkező napokban tovább nőhet, különös tekintettel arra, hogy a széllökések rendkívül erősek voltak a Balaton térségében, ahol az üdülők tulajdonosai esetleg csak megkésve szembesülnek a kialakult helyzettel.

A végösszeg mindenesetre tovább terheli a hazai biztosítók idei viharmérlegét, amelyek már a nyári szélsőséges időjárási események nyomán több mint 103 ezer káreseményre csaknem 6 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki.

A becsült károk összege azonban azután sem lesz teljes, hogy az utolsó bejelentés is beérkezik a társaságokhoz, hiszen az ingatlanok több mint egynegyedének nincs biztosítása, így a tulajdonosának a helyreállításban önerőre kell hagyatkoznia. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint tavaly év végén a kb. 4,4 millió magyarországi lakóingatlan mintegy 73 százaléka rendelkezett biztosítással. A piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük közel 40-féle típusú szerződés ma is köthető, érdemes tehát a meglévő szerződést folyamatosan összhangba hozni a tényleges vagyoni állapotokkal. Egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért kapható. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

Biztonság Hete: a MABISZ és az ORFK OBB hagyományteremtő kezdeményezése


Biztonság Hete: a MABISZ és az ORFK OBB hagyományteremtő kezdeményezése

2017.09.19.

A jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását hatékonyabbá kell tenni, melynek támogatása érdekében az első KRESZ-vizsgát ingyenessé teheti az állam, mondta Palkovics László államtitkár a Biztonság Hete kedd délutáni sajtótájékoztatóján. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) valamint az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság közös kezdeményezéseként idén első alkalommal rendezik meg ezt a témahetet szeptember 18-22 között, Budapest és Pest megye tizenegy helyszínén. A hosszabb távú cél ezzel, hogy a balesetmegelőzést segítő tudatos magatartás és gondolkodásmód beépüljön az oktatásba, állapítja meg a MABISZ sajtóközleménye.

„Az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi hasonló időszak 367 főjével szemben már 377-en szenvedtek halálos kimenetelű közúti balesetet. Magyarországon az utakon egymillió lakosra vetítve az európai uniós átlagnál többen halnak meg, hatvanöten szemben az ötvennyolcas átlaggal” – ismertette az adatokat Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az esemény apropóján rendezett sajtótájékoztatón. Emellett évente közel háromszor annyi személy veszti életét otthonában, mint közúti balesetben. A balesetek ranglistáját is a háztartási sérülések vezetik, őket követik a munkahelyi, közlekedési, majd a sportbalesetek.

A MABISZ elnökének elmondása szerint a legtöbb balesetet tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával meg lehet előzni, éppen erre szeretné ráirányítani a figyelmet – és elsősorban a gyerekek révén a családok figyelmét – a MABISZ és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának közös kezdeményezése, a Biztonság Hete, melynek során a legfiatalabb generációk játékos formában sajátíthatják el a biztonságos élet alapjait. „Bízom benne, hogy ez a kezdeményezés a jövőben is folytatódik, az ideinél még szélesebb, idővel országos szinten” – tette hozzá Pandurics Anett.

Kiss Csaba alezredes, az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának vezetője kifejezetten értékesnek tartja a kezdeményezést, különösen amiatt, hogy segítségével még a legfogékonyabb korban lehet megszólítani a gyerekeket. Ugyanakkor bízik benne, hogy idővel ezt más korosztályokra is ki lehet terjeszteni. „Különösen fontos lenne az egyetemista korú generációk hatékony megszólítása, hiszen ők teszik ki a friss jogosítvánnyal közlekedők túlnyomó részét, de jellemzően ez a legnehezebb feladat”. Ezzel kapcsolatosan felhívta a figyelmet egy új európai kezdeményezésre. Ez az Európai Nap Közúti Áldozatok Nélkül, angol rövidítéssel az EDWARD Day, amelyet 2016-ban a TISPOL (European Road Police Network) hirdetett meg. Ennek részeként bárki egy 12 pontos fogadalmat tehet, ami alapján a biztonságosabb közlekedésre tesz vállalásokat. Így csatlakozik egy páneurópai mozgalomhoz, amelynek célja a közúti balesetek számának csökkentése.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében Bérczi László dandártábornok úgy fogalmazott, hogy a Biztonság Hete remekül illeszkedik a szervezet stratégiájába, amely már évek óta a megelőzésre fekteti a hangsúlyt. „Habár országszerte, a nap 24 órájában közel 2500 kollégám – köztük egyre több önkéntes – várja, hogy ha kell, azonnal induljon segíteni, a legjobb az lenne, ha minél kevesebb teendőjük lenne. Ebben a megelőzés kulcsfontosságú.”

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a gyermekbiztonság kérdése elsődleges prioritást jelent a kormány munkájában. „Az iskola a biztonságra nevelés legfontosabb terepe, egyúttal biztonságos közeg a gyerekek számára, ezért az ottani biztonságot az iskolán kívülre is ki kell terjeszteni.” – mondta. Palkovics László szerint a balesetek megelőzésében a nevelés fontosabb a rendőri és jogi eszközöknél, büntetéseknél, a műszaki eszközöknél és a biztonsági rendszereknél is. Hozzátette, hogy a felelős közlekedésre nevelést gyermekkorban kell elkezdeni, a jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását pedig hatékonyabbá kell tenni. Ennek támogatása érdekében az első KRESZ-vizsgát hamarosan ingyenessé teheti az állam.

A Biztonság Hete

Idén először, szeptember 18-22 között, az eredeti szándék szerint hagyományteremtő, a jövőben országos kezdeményezéssé váló rendezvénysorozat keretében Budapest több kerületében (II., VIII., IX., XVIII., XXII.) és Pest megye hat városában (Cegléd, Göd, Monor, Nagykőrös, Szentendre, Vác) találkozhatnak a helyi általános iskolák gyerekei és tanáraik a mindennapok biztonságát szolgáló-segítő és a közlekedési, otthoni baleseteknél érintett szakmai szervezetek képviselőivel. A rendőrség és katasztrófavédelem, illetve a vöröskeresztes szakdolgozók látványos bemutatói mellett biztosítási szakemberek hívják fel a gyerekek figyelmét a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára. A helyi eseményekről a MABISZ és az ORFK a www.baleset-megelozes.eu és a www.mabisz.hu honlapokon, valamint a Biztonság Hete YouTube csatornán számol be.

Több mint ötezer gyerek vett részt a Biztonság Hete rendezvénysorozaton


Több mint ötezer gyerek vett részt a Biztonság Hete rendezvénysorozaton

2017.09.25.

A múlt heti Biztonság Hete témahéten több mint ötezer látogató – többségében felső tagozatos gyerek – vett részt. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kezdeményezésére az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságával közösen szervezett témahetet „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette Palkovics László oktatási államtitkár. A remények szerint jövőre akár szélesebb körben is meg lehet majd rendezni a programokat, állapítja meg a MABISZ sajtóközleménye.

Szeptember 18-22 között tizenegy budapesti és Pest megyei helyszínen két tucat iskola kb. 5200 tanulójának a figyelmét hívták fel látványos bemutatókkal és előadásokkal a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára a rendőrség, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a vöröskereszt és számos egyéb, önzetlenül közreműködő szervezet szakdolgozói valamint biztosítási szakemberek. (Az együttműködők listája a mabisz.hu honlapon tekinthető meg.) „Az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi hasonló időszak 367 főjével szemben már 377-en szenvedtek halálos kimenetelű közúti balesetet. Magyarországon az utakon egymillió lakosra vetítve az európai uniós átlagnál többen halnak meg, hatvanöten szemben az ötvennyolcas átlaggal” – indokolta a Biztonság Hete kezdeményezés létjogosultságát Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az esemény apropóján rendezett sajtótájékoztatón. Emellett évente közel háromszor annyi személy veszti életét otthonában, mint közúti balesetben. A balesetek ranglistáját is a háztartási sérülések vezetik, őket követik a munkahelyi, közlekedési, majd a sportbalesetek.

A legtöbb baleset ugyanakkor tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával megelőzhető. Éppen erre kívánta ráirányítani a figyelmet – és elsősorban a gyerekek révén a családok figyelmét – a MABISZ és az ORFK OBB közös kezdeményezése, a Biztonság Hete, amelynek keretében a legfiatalabb generációk játékos formában kaphattak ízelítőt a biztonságos élet alapjairól. A témahét apropóját az adta, hogy szeptember 20-a 1954. óta a gyermekek világnapja, és 1993. óta biztosítási világnap is. Szeptember 21-e pedig egy új európai kezdeményezés napja, az Európai Nap Közúti Áldozatok Nélkül, angol rövidítéssel az EDWARD Day, amelyet 2016-ban a TISPOL (European Road Police Network) hirdetett meg.

A témahét egyes helyszínein készült filmek, beszámolók a www.balesetmegelozes.eu és a www.mabisz.hu honlapokon, valamint a Biztonság Hete YouTube csatornán tekinthetők meg. Az első alkalommal tartott rendezvénysorozat iránti érdeklődés alapján pedig a szervezők abban reménykednek, hogy sikerül hagyományt teremteni. „Bízom benne, hogy ez a kezdeményezés a jövőben is folytatódik, az ideinél még szélesebb, idővel országos szinten” – jelentette ki Pandurics Anett. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára is „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette a Biztonság Hetét a múlt heti tájékoztatón. „Az iskola a biztonságra nevelés legfontosabb terepe, egyúttal biztonságos közeg a gyerekek számára, ezért az ottani biztonságot az iskolán kívülre is ki kell terjeszteni” – tette hozzá. Egyben bejelentette, hogy mivel a felelős közlekedésre nevelést gyermekkorban kell elkezdeni, a jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását pedig hatékonyabbá kell tenni, ezért a kormány azt szeretné, ha az első jogosítványhoz tartozó KRESZ-vizsgát mindenki ingyenesen tudná letenni.

A szeptemberben kezdődött tanév, illetve az esetleg bekövetkező balesetek kapcsán a MABISZ arra hívja fel a figyelmet, hogy az állam által minden 3 és 18 év közötti gyermekre kötött balesetbiztosítás nem csupán az óvodákban, iskolákban elszenvedett balesetekre vonatkozik, hanem egész évben, a nap 24 órájában, és a Föld valamennyi országára érvényes. Mivel viszont korhoz, és nem iskolába járáshoz kötött, a közoktatásban végző diákok jelentős része kimarad belőle. A biztosítottak száma évről évre változik, a 2017/2018. tanévi statisztikai adatok alapján például az óvodákban és a nappali rendszerű általános iskolai, szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai oktatásban a gyermek- illetve tanulólétszám közel 1,494 millió fő. Átlagosan naponta több mint 30 gyermek balesetét jelentik be a szüleik az állami ifjúsági balesetbiztosítás keretében, ezek 85 százaléka csonttöréshez vagy csontrepedéshez kapcsolódik. Az állami mellé köthető a biztosítótársaságoknál egyéni és csoportos balesetbiztosítások is, amelyek többféle baleset után és az államinál magasabb összegeket fizetnek. A szolgáltatás összege függ a választott csomagtól: a legolcsóbb csomag már évi 600 forinttól kérhető, a legdrágább éves díja 12 ezer forint, derül ki azenpenzem.hu összeállításából. És míg az állami biztosításból 18 évesen kikerülnek a tanulók, üzleti biztosítás 23-25 éves korig köthető rájuk.

MABISZ-konferencia a digitalizáció felforgató erejéről


MABISZ-konferencia a digitalizáció felforgató erejéről

2017.10.25.

A pénzügyi szektor digitalizációja a biztosítóknál is robbanásszerű: csupán az idei második negyedévben világszerte 1 milliárd dollár áramlott insurtech-ekbe. A Magyar Biztosítók Szövetségének nyolcadik, nemzetközi konferenciáján éppen ezért a digitalizáció, az innováció aktuális kérdéseit feszegetik majd az előadók, derül ki a MABISZ sajtóközleményéből.

Vízválasztóhoz érkezett a biztosítás világa. A legújabb innovációk már nem csupán a meglévő folyamatok hatékonyabbá tételére fókuszálnak, hanem a szakma eddig mozdíthatatlannak gondolt fundamentumait is átalakíthatják. Ma nincs olyan szereplője a biztosítási értékláncnak, aki meg tudná mondani, hogyan fog kinézni a biztosítás három, öt vagy akár 10 év múlva; hogyan változnak a szabályozási keretek, az ügyfélelvárások vagy épp az alapvető biztosítói háttérfolyamatok. Kivárásra ugyanakkor nem lehet játszani, minden piaci szereplő lépéskényszerben van. Ezt pedig az is jól mutatja, hogy robbanásszerűen megnőtt a biztosítások technológiai újításaival foglalkozó vállalatokba, vagyis az insurtech szektorba áramló tőke mértéke. Az idei év második negyedévében összességében 1 milliárd dollárt fektettek be ide világszerte. Ez 150 százalékkal több az előző év ugyanezen időszakához, és csaknem 250 százalékkal több az azt megelőző negyedévhez viszonyítva – ráadásul egyre jelentősebb a biztosítói, viszontbiztosítói jelenlét a befektetési oldalon.

A pénzügyi piacokat felforgató lendület Magyarországot sem kerülte el: idehaza immár közel százra tehető a fintech megoldásoknak illetve vállalkozásoknak a száma, amelyek jó része a biztosítási szektorban is megjelenhet. A MABISZ idei, „Digitalizáció és innováció a biztosításban” elnevezésű konferenciáját november 7-én a Corinthia hotelben egy olyan pillanatban rendezik meg, amikor a felgyorsuló digitalizáció és az életbe lépő új európai szabályozások kettős kihívásával kell szembenéznie a szektornak. „A lényegesen szigorúbb szabályozás véget fog vetni az adatok konkrét cél nélküli gyűjtését szorgalmazó, jelenleg egyértelműen domináló gyakorlatnak. A transzparens adatkezelés mellett ez olyan innovatív adatgyűjtési módokat is ki fog kényszeríteni, amelyeknek jelenleg többnyire híján vannak a hazai piac szereplői, és amelyekből organikusan nőnek ki az ügyfélközpontúbb, digitális szolgáltatások” – fogalmazza meg a jövővel kapcsolatos várakozásait Kerekes Antal ,a PricewaterhouseCoopers partnere, aki a jövő májusban élesedő új, egységes európai adatkezelési szabályozásban (GDPR) rejlő lehetőségekre hívja majd fel a konferencia hallgatóságának a figyelmét.

Rajta kívül előad Deutsch Tamás, a kormány Digitális Jólét Programjának miniszterelnöki biztosa, aki azt vázolja fel, hogy a kormány digitalizációs stratégiájában hogyan találja meg a helyét a biztosítási szektor. Dr. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az ehhez kapcsolódó szabályozói környezet változásairól, felügyeleti terveiről számol majd be, amelyek keretet adnak a piaci szereplők innovációs törekvéseinek. A szakma részéről az első előadás Pandurics Anett, a MABISZ elnökének nevéhez fűződik, aki többek között képet ad a hazai biztosítók eddig elért innovációs eredményeiről.

A külföldi előadók közül az insurtech világának egyik legismertebb szereplője, Matteo Carbone biztosítási stratéga enged betekintést a biztosítók és az insurtech startupok bonyolult nemzetközi viszonyrendszerébe. Az együttműködés egy lehetséges formájáról Lex Tan, a MotionsCloud alapító vezérigazgatója előadásából lehet majd többet megtudni. A német vállalat alig több mint egy év alatt világviszonylatban is az egyik legjelentősebb insurtech szolgáltatóvá nőtte ki magát, biztosítói ügyfélkörének a legváltozatosabb technológiákat szállítja.

A konferencián ismerteti majd a Századvég azt a MABISZ megbízásából készült felmérését, amely a hazai lakosságnak a digitális biztosítói szolgáltatásokkal kapcsolatos várakozásait tükrözi, s november 7-én a Corinthiában vehetik majd át díjaikat a biztosítói szövetség által a fiatalok körében meghirdetett biztosítói digitalizációs esettanulmány-verseny győztesei is.

A teljes program a MABISZ honlapján, a mabisz.hu-n olvasható.