Címke: Betörés

Biztonságtechnika

Posted on | by root

Biztonságtechnika

MABISZ Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottság (VKB)

A Vagyonbiztosítási tagozaton belül szerveződött bizottság 1992-ben alakult. Célja az egyre nagyobb számban elérhetővé váló biztonságtechnikai berendezések, technikák megismerése, ezáltal a szerződéskötés és a kockázat kezelés szakmai támogatása.

  • A vagyonvédelmi kultúra fejlesztése, biztosítási szakemberek és az ügyfelek tájékoztatása;
  • korszerű és minőségi vagyonvédelmi eszközök minél szélesebb körben történő alkalmazásának elősegítése;
  • betöréses lopás és rablás kockázatok csökkentése, reális elbírálásuk támogatása, a károk megelőzése és enyhítése;
  • biztosítási tanácsadók, közvetítők munkájának egyszerűsítése és gyorsítása a szerződéskötés során.

Feladata a hazai, vagy külföldi gyártású vagyonvédelmi eszközök termék-megfelelőségi vizsgálata, majd ez alapján megfelelőségi kategóriákba sorolása.

A kategóriába sorolás kizárólag a tagbiztosítók felé címzett ajánlás, amely nem korlátozza a biztosítók szerződéskötési szabadságát, kockázatelbírálási önállóságát, és felelősségét. Semmiféle kötelezettséget nem ró a biztosítók ügyfeleire, sem a vagyonvédelmi eszközöket gyártó és forgalmazó vállalkozásokra. A termékek megfelelőségi vizsgálata, biztonsági kategóriába sorolása önkéntes, a bizottság csak olyan termékek esetében végzi el, amelyeknek gyártója vagy forgalmazója igényli azt.

Az ajánlással rendelkező termékek listája, és MABISZ besorolása nyilvános, bárki számára elérhető a http://www.pluto.hu/ honlapon.

A vizsgált fő biztonságtechnikai termék csoportok:

  • értéktárolók (bankjegykiadó automata, értékszállító eszközök, lemezszekrény, bútor-, fali-, padló-, tűzálló széf, páncélszekrény, trezorterem stb.)
  • mechanikai-fizikai védelem elemei (ablak, ajtó, lakat, portálelem, redőny, rács, panel, zár, vasalat, stb.)
  • biztonsági üvegek, fóliák (átlövésgátló-, áttörésbiztos-, dobásálló üvegszerkezetek, biztonsági fólia stb.)
  • elektronikai jelzőrendszerek elemei (behatolásjelző-, beléptető-, távfelügyeleti rendszerek, rendszer elemek)
  • videotechnikai eszközök (kamera, képátviteli eszköz, képrögzítő, monitor, multiplexer stb.)
Technikai követelményrendszer

A termék-megfelelőségi vizsgálatok a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által is elfogadott „Betöréses lopás- és rablásbiztosítás technikai feltételei (telephelyek és létesítmények, helyiségek őrzésének, vagyontárgyak tárolásának, szállításának szabályai)” dokumentumban foglalt vizsgálati módszerek és technikai paraméterek szerint történik. Az ajánlási rendszer kidolgozásakor mintaként szolgált a német VdS által alkalmazott vizsgálati és követelményrendszer, valamint az európai vagyonvédelmi szabványokban leírtak.

A dokumentum a fő biztonságtechnikai termék kategóriákban különböző védelmi osztályoknak megfelelő működési és technikai követelményeket határoz meg. A bizottság az ajánlási folyamat során a vizsgálatra beküldött termékek ezen követelményeknek való megfelelőségét vizsgálja.

MABISZ Termék-megfelelőségi ajánlás

A kategóriába sorolás a Betöréses lopás- és rablásbiztosítás technikai feltételeiben megfogalmazott kritériumok alapján, és a kár- és kriminalisztikai tapasztalatok figyelembevételével történik. A termékek és a megfelelőségi vizsgálatok (eredeti formájukban, vagy videofelvételen) a bizottság rendszeres időközönként összehívott ülésein kerülnek bemutatásra. A vizsgálati eredmények és a bizottsági ülésen elhangzott vélemények, állásfoglalások és döntések összegzéseként készül el a „MABISZ Termék-megfelelőségi ajánlás”.

A Termék-megfelelőségi ajánlás minimális tartalmi elemei:

  • nyilvántartási szám

  • a bizottsági ülés ideje, helye

  • az ajánlást kérő cég adatai

  • az ajánlott termékek megnevezése, típusa

  • az ajánlás alapjául szolgáló dokumentumok

  • a termékek MABISZ besorolása, a telepítés feltételei

  • telepítői nyilatkozat

  • az ajánlás érvényességi ideje

  • a bizottság tagjainak aláírása

Az ajánlás érvényességi ideje 5 év. Ennek elteltével az érvényesség megszűnik, a továbbiakban nem kerül meghosszabbításra. Az érvényesség 5. éve utáni lejártakor a terméket újra kell vizsgálni, ha ezt az arra jogosult igényli. Az újraajánlási eljárásra az új ajánlás feltételei vonatkoznak.

Jegyzék az ajánlott termékekről

Tartalmazza az ajánlással rendelkező termékek adatait és besorolását, gyártójuknak, forgalmazójuknak nevét, elérhetőségeit. Megtalálható a http://www.pluto.hu/ honlapon, havonta frissítve. A jegyzék elektronikus formában történő használatát keresőprogram segíti.

Ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák I. (mechanikai védelem elemei, biztonsági üveg, fólia)

Ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák II. (értéktárolók, elektronikai jelzőrendszerek, video megfigyelő rendszerek)

Biztonságtechnikai fogalomtár

Biztonságtechnikai fogalomtár

Posted on | by root

Biztonságtechnikai fogalomtár

(Az egyes fogalmak pontos meghatározása biztosítótársaságonként eltérő lehet, vitás kérdésekben mindig az adott biztosítási szerződés biztosítási feltételeiben megfogalmazottak a mérvadók!)

Biztosítási események

A biztosítási szerződésben rögzített olyan jövőbeli, károsító események, (tűz, szélvihar, betörés, stb.) amelyeknek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár az ügyfélnek. Meghatározásuk általában magába foglalja a károsító esemény fogalmát, azokat a körülményeket, amelyek megléte esetén az esemény biztosítási eseménynek minősül, valamint a kizárásokat. (Az esemény bekövetkezésével ill. körülményeivel kapcsolatban a szerződőt/biztosítottat bizonyítási kötelezettség terheli.)

  • betöréses lopás: olyan vagyon elleni bűncselekmény, amelynek során az elkövető egy lezárt heIyiségbe jogtalanul, bizonyos akadályok erőszakos módon történő leküzdésével („dolog elleni erőszak”) hatol be vagyontárgyak eltulajdonítása céljából. Betöréses Iopásnak minősül az is, ha a behatolás nem erőszakkal, hanem álkulccsal, vagy más, a zár nyitására alkalmas idegen eszközzel történik, vagy eredeti, illetve arról másolt kulccsal, amelyhez egy másik helyiségbe történt erőszakos behatolás vagy rablás útján jutott hozzá az elkövető.

    A zárnyitó eszközök általában utólag kimutatható (roncsolódást) sérülési nyomokat okoznak. Amennyiben ezt szabad szemmel nem lehet egyértelműen megállapítani, a biztosítók független, igazságügyi zárszakértő szakvéleménye alapján fogadják, vagy utasítják el a behatolást biztosítási eseményként.

    Betöréses lopásnak tekintjük az értéktárolók illetéktelen felnyitását vagy a helyszínről történő elszállítását is, valamint kirakat feltörését, akkor is, ha abba behatolás nem történik, csak kézzel, vagy eszközzel való benyúlás. Nem minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek a nem épületbe, de mégis zárt helyre, például bekerített udvarba, parkba, gépkocsiba, vasúti fülkébe, konténerbe vagy lakókocsiba, sátorba történő behatolás, mivel ezek nem tartoznak a lezárt helyiség fogalmába.

    lezárt helyiség: a talajhoz szilárdan kötődő épületszerkezettel minden irányból körülzárt tér (épület, építmény), amelynek határoló szerkezetei (falak, tető, padozat és nyílászárók), az arra jogosulatlan személyek illetéktelen behatolásától egy elvárható szinten megvédenek.

    (az egyes biztosítási feltételek szűkíthetik, vagy tágabb értelmezést engedhetnek az “elvárható szint” fogalomnak, pl.: 3 mm vastag üveg, 1 mm -nél vékonyabb fém lemez, 40 mm -nél vékonyabb fatábla stb. alkalmazása esetében a helyiséget lezártnak tekintik, vagy nem tekintik lezártnak)

  • rablás: az az esemény, amikor a tettes a vagyontárgya(ka)t úgy tulajdonítja el jogtalanul, hogy a biztosítottal (alkalmazottjával, megbízottjával) szemben erőszakot, vagy élet-, testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őt öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. („személy elleni erőszak”) Rablás biztosítási esemény az is, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása érdekében alkalmazza az erőszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést.

Nyílászárók

  • ajtók: a betörők számára a fő támadási pont, mert gyakran könnyen és gyorsan feltörhetők, a behatolás kevés zajjal jár. Lehetővé teszi a gyors menekülést és az eltulajdonított értékek egyszerűen elszállíthatók az ajtón keresztül. A behatolás után becsukott ajtó nem feltűnő.

    kiemelés elleni védelem: az ajtólapnak a forgópántokról (az ajtólapot az ajtó tokhoz rögzítő fémszerkezet) – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba beforduló (minimum 2 db) csapokkal – ez egyúttal az ajtólap beszakítását is akadályozza – vagy a forgópántok fölé a tokba csavarozott, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

    reteszhúzás elleni védelem: (kétszárnyú bejárati ajtók esetében) akkor megfelelő, ha:

    • a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül billenő karos szerkezettel vannak az ajtótokhoz rögzítve;
    • a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül gyakran „gyűszűs” tolózárral vannak az ajtótokhoz rögzítve, de a nyíló szárny benyomása nem lehetséges, vagy annak benyomhatósága esetén a tolózár fel-le mozgatás ellen védett;
    • a tolózár akkor védett, ha a mozgatható elemeket másik – az ajtószárny nyitása nélkül – hozzá nem férhető elemmel rögzítik, vagy elfedik, így megakadályozva a mozgatást

    gyűszűs tolózár: a nem nyíló szárny rögzítését végző, függőleges irányban felfelé, és lefelé egy bemélyedésbe helyezett ujjal mozgatható reteszvas.

  • ablakok: az ilyen behatolásra azokban az ingatlanokban van nagy esély, ahol a járószinttől mérve viszonylag alacsony a párkánymagasság. Ezeket az ablakokat az előírásoknak megfelelő rácsokkal, vagy más, azzal egyenértékűnek tekintett műszaki megoldásokkal lehet védettebbé tenni.

  • rácsok:

    • anyaga 12 mm átmérőjű köracél, vagy azzal megegyező keresztmetszetű más profil acél rúd;
    • a rács kiosztása maximum 100 x 300 mm lehet a teljes felületen;
    • csomópontjai hegesztettek vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak lehetnek

    A rácsot a falazathoz 30 cm-enként, de minimum 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó körömmel szükséges a falhoz rögzíteni. Hagyományos, 38 cm-es téglafal esetén a rögzítéshez használt falazó körmök minimális beépítési mélysége 150 mm. A biztosítók általában az alábbi megoldásokat is elfogadhatónak tartják a rács kiváltására:

    • legalább A3 kategóriába ajánlott, áttörés gátló üveg, a támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében legalább az üvegszerkezet ellenálló-képességével egyenértékű tok és keretszerkezettel
    • legalább a „részleges mechanikai védelem eleme” ajánlással rendelkező üvegezés mögött elhelyezett, leereszthető, (mobil) zárható rács – elektronikai jelzőrendszerrel kombinálva
    • A1 kategóriájú dobásálló üvegek, ill. a MABISZ által ajánlott biztonsági fóliák, távfelügyeleti elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazásával, amennyiben az üveg támadása esetén riasztójelzés generálódik.

  • biztonsági fóliák: szerepe a betörés folyamatának késleltetése, arra nem alkalmasak, hogy megakadályozzák az ingatlanba való behatolást. Támadás esetén az üvegtáblát egyben tartja, az nem hullik szilánkjaira, a behatolási nyílás kibontásához további idő szükséges. Csak a megfelelő képesítéssel rendelkező szakember által telepített fólia fogadható el vagyonvédelmi eszközként, aminek tényét a MABISZ ajánláson található telepítési nyilatkozat igazolja. Ez tartalmazza többek között a gyártás és a telepítés dátumát, a fóliatekercs gyári azonosító számát. A MABISZ ajánlás a gyártástól számított egy éven belül telepített fóliákra érvényes és azokra is csak 5 év időtartamig. Az idők folyamán ugyanis a fóliák anyaga az állandó hő, fény és UV sugárzás következtében átalakul és elveszti eredeti mechanikai tulajdonságait.

    FIGYELEM! A biztosítók a biztonsági fóliát önmagában NEM fogadják el a rács helyettesítésére!

Zárak

  • biztonsági zár: biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár betéttel, vagy minimum 6 rotoros mágneszár betéttel ellátott zárszerkezet, az egy-, ill. két oldalon fogazott kulcsos – legalább 6 lamellás zár, amennyiben ezek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 10.000-et. Egyes biztosítótársaságok a MABISZ által a teljeskörű mechanikai védelem elemeként besorolt biztonsági lakatszerkezet – (lakat és a vele egy Ajánláson besorolt lakatpánt) – is elfogadják biztonsági zárként – korlátozott alkalmazási területtel.

    FIGYELEM! – az ELZETT 700 típusú (nagyon elterjedt és olcsó) kéttollú zárak nem biztonsági zárak, mivel a kulcsok variációs lehetősége messze elmarad az elvárt 10.000 db-tól!

  • hengerzár betét (cilinderzár): Magyarországon legelterjedtebbek a szabványos Euro-profilú hengerzár betétek, amelyek igen változatos minőségi és biztonsági igényeket elégítenek ki. Készülnek kétoldalas, egyoldalas és forgató gombos kivitelben. (a belső oldalon forgatógombos zárbetét kitekintő ablakos, vagy üvegezett ajtókon nem alkalmazható!) Nagy előnyük, hogy egy kulcs elvesztésekor nem kell az egész zárszerkezetet kicserélni, csak a hengerzár betétet. Ez egy csavarral történik, percek alatt bárki számára megoldható.

    • letörés elleni védelem: a hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtólap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagságú, letörés ellen védő eszközt – pl. biztonsági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.
    • fúrás elleni védelem: a zárszekrény, illetve a hengerzárbetét akkor fúrásvédett, ha legfeljebb 500 W teljesítményű fúrógéppel, HSS („gyorsacél”) anyagú fúrószárral, végzett roncsolásos támadás legalább 3 percen belül nem teszi lehetővé a nyitást.

  • lamellás zár: (lemezes-, általában kéttollú kulcsos zár) a minőségi zárszerkezetek biztonságosabbak lehetnek az átlagos hengerzár betétes záraknál, de több kényelmetlen tulajdonságuk is van. A kulcs nagyobb, nehezebb, elvesztése esetén az egész zárat cserélni kell, ellentétben a cilinder betétes zárakkal. Ezzel szemben nem veszélyezteti az eléggé elterjedt hengerzár törés módszere, és a zár finomnyitása is nehezebb, nagyobb szakértelmet igényel.

  • záráspontosság: (valójában inkább „pontatlanság” vagy „csukódási hézag”) az ajtó csukott állapotában az ajtólap éle és az ajtótok belső oldala között mm-ben mért távolság. Minél jobb (kisebb mértékű) a záráspontosság, annál inkább megnehezíti, hogy az ajtólapot kívülről be-, vagy kifeszítsék.

    (Az ajtólap be-, vagy kifeszítéskor az ajtótok pántoldala irányába mozdul el, itt csökken a hézag, de a zároldalon ugyanannyival megnő. A reteszelési mélység ennyivel lecsökken, reteszvas ezáltal kifordulhat, vagy kipattanhat a fogadó vasalatból.)

  • reteszelési mélység (zárásmélység): a zárszerkezet teljesen zárt állapotában a zárnyelvnek a fogadó elembe (ajtótokba, ellenlemezbe) való hasznos benyúlása (a zárnyelv ajtóélből kiálló hossza, csökkentve a záráspontosság értékével).

  • többpontos zárás: többpontos zárásnak minősül, ha a zár reteszvasak egymástól legalább 30 cm-es távolságban helyezkednek el. Közvetlenül a zárszerkezetből kinyúló 2-3-4-5 hengeres rúdból álló reteszvasak csak 1 zárási pontnak feleltethetők meg. Nem minősülnek zárási pontnak az ajtólap élén – leggyakrabban függőleges irányban – elmozduló, kis, hengeres csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeket nem igazán a behatolás megakadályozása, hanem a tökéletes légzárás, illetve a fából készült ajtólapok deformálódásának megakadályozása érdekében alkalmazzák.

    (Léteznek MABISZ által ajánlott hasonló, több csapos zárszerkezetek, (+1 zárnyelvvel) de azok csapjai nem egyszerű henger alakúak, hanem peremes „gombafejű v. „kalapos” csapok amelyeket tengely irányban nem lehet kimozdítani a fogadó elemből. Ezeket természetesen a biztosítók is elfogadják több pontos zárásnak.)

  • megerősített ellenlemez: a zárnyelvet, reteszvasat fogadó vasalatot a nem fémből készült ajtótokhoz két irányból minél hosszabb facsavarokkal kell rögzíteni. Jelentősen megnöveli a kiszakítással szemben tanúsított ellenállást, ha az ellenlemez az ajtótokon 45°-os szögben átmenő hosszú csavarokkal és dübellel a falhoz is rögzítve van. Az ilyen kialakítású biztonsági vasalat lemezvastagsága legalább 2 mm legyen.

Elektronikai jelzőrendszer (behatolásjelző rendszer)

Feladata a védett területre történő behatolás érzékelése, jelzése és naplózása. A rendszer alapvetően a jelzőközpontból, a kezelő tasztatúrából, különféle célú érzékelőkből, hang-fény jelző eszközökből és a helyi kommunikációs hálózat elemeiből épül fel. Ez gyakran kiegészül a távfelügyeleti központokba történő átjelzésére szolgáló kommunikátor egységgel.

  • felületvédelem (héjvédelem): a védett térnek a külvilággal határos felületeinek felügyelete. Egyik célja az előjelzés, vagyis a rendszer, már a védett térbe való illetéktelen behatolás első szakaszában (ajtó, ablak felfeszítése, üveg betörése, fal bontása) jelzést generál. A másik, hogy lehetővé tegye az otthon tartózkodó tulajdonosok szabad beltéri mozgását riasztás jelzés generálása nélkül. Leggyakrabban alkalmazott eszközei a nyitásérzékelők és az üvegtörés érzékelők.

    • teljeskörű a felületvédelem, ha a rendszer felügyeli az összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint a teljeskörű mechanikai-fizikai védelem követelményeit ki nem elégítő falazatokat, födémeket, padozatokat
    • megfelelőnek minősül a felületvédelem az összes nyílászáró és portál felügyelete esetén

  • térvédelem: a védett objektum belső területein történő illetéktelen mozgásokat detektálja. Eszközei a különféle fizikai elvek alapján működő mozgásérzékelők.

    • teljeskörű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer felügyeli az objektum teljes belső terét, jelez mindennemű illetéktelen emberi mozgást.
    • csapdaszerű a térvédelem, ha a jelzőrendszer az objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt fontosságú tér-részek megközelítési útvonalait felügyeli.

  • távfelügyeleti központ: a helyi jelzőközpontokból beérkező jelzések napi 24 órás, folyamatos felügyeletét és a jelzésfeldolgozást végző diszpécser központ. Az ügyfelek (és a biztosítók) számára fontos, hogy rendelkezzen saját kivonuló szolgálattal, megfelelő számú járőrrel és gépjárművel. A megrendelő és a vagyonvédelmi vállalkozás közötti jogviszonyt a szolgáltatási szerződés írja le. Ennek a megrendelő és biztosítója szempontjából lényeges eleme, hogy nem megfelelő szolgáltatás esetén a szolgáltató, illetve annak felelősségbiztosítója milyen mértékben áll helyt a keletkezett kárért. Kivonuló szolgálat esetében döntő paraméter a riasztás jelzés vételétől számított, szerződésben garantált helyszínre érkezési idő.

Értéktárolók

Értéktárolónak az olyan lezárható tárolóeszköz minősül, amely:

  • szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal között légréssel vagy speciális töltettel;
  • a lemezek együttes vastagsága minimum minimum 2 mm;
  • az értéktároló szekrények működtetése kéttollú kulcsos, vagy háromtárcsás számkombinációs zárral, illetve elektronikus kódzárral (opcionálisan: kéttollú kulcsos vésznyitási lehetőséggel) történhet;
  • hengerzárbetéttel működtetett zárszerkezet nem minősül értéktároló zárnak;
  • az alkalmazott, a MABISZ vagy más külföldi vizsgálóintézetek által nem minősített (ajánlott) zárszerkezet variációszáma nem lehet kevesebb 10.000-nél
  • kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból;
  • az értéktároló fajtájtól és tömegétől függően, a MABISZ ajánlásban foglaltaknak megfelelő módon épületszerkezeti tartóelemhez, „Telepítői nyilatkozattal” is dokumentálva, arra jogosult telepítő által rögzített

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az értéktároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs őrzéséért felelős személy munkaidején kívül a kockázatviselés helyén tartották.

Az értéktárolókra meghatározott valamennyi kritériumnak meg nem felelő fémszekrények vagy egyéb tárolóeszközök a bennük biztosítható összeg szempontjából bútornak minősülnek.

Értéktárolók fajtái:

  • lemezszekrény (A – AA kategória)
  • biztonsági szekrény (S1 – S2 kategória)
  • bútorszéf, faliszéf (B – D kategória)
  • páncélszekrény (E – O kategória)

Az értéktárolókra meghatározott legalacsonyabb besorolási kategória (A) bármely kritériumnak meg nem felelő fémszekrények, vagy egyéb tárolóeszközök nem minősülhetnek értéktárolónak, a bennük biztosítható összeg szempontjából a biztosítók maximálisan a bútorban való tárolásnak megfelelő összeget térítik.

  • értéktárolók rögzítése: a biztosítói kockázatviselés szükséges feltétele, minimum 5.000 N (páncélszekrények esetén 10.000 N) feszítő erőnek ellenálló módon (az értéktároló súlya is beleértendő) épületszerkezeti tartóelemhez (padozat, vagy fő, teherviselő fal). A fali- illetve padlószéfeket falba, illetve padozatba betonozva kell beépíteni a besorolási kategóriájuknak megfelelő módon.
  • értéktároló elektronikai jelzőrendszerbe bekötése: „A”-tól „G” besorolási fokozatig az alap kockázatvállalási összeghatár a kétszeresére emelkedik (opcionális). A bekötést távfelügyeleti rendszerbe kell eszközölni, az értéktárolóra telepített nyitásérzékelők és testhang-érzékelők alkalmazásával. Az „I” kategóriájú páncélszekrényektől az elektronikai jelzőrendszerbe bekötés kötelező, besorolásuk csak azzal érvényes.

Betörésvédelmi tájékoztató

Posted on | by root

Betörésvédelem

A MABISZ Betörésvédelmi tájékoztató nem mintaszabályzat, csak segítséget ad biztosítási fogalmak értelmezéséhez. Jelen tájékoztató általánosan foglalkozik a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó vagyonvédelmi, biztonságtechnikai, betörésvédelmi ismeretekkel, az egyes biztosítók biztosítási feltételei eltérhetnek. Bármely konkrét kérdésben teljes eligazítást csak az adott biztosítónál érvényesen megkötött vagy javasolt szerződés feltételeinek ismerete nyújt.

PDF letöltése

Kánikulai hétvégén megnő a betörések kockázata

Posted on | by Lambert Gábor

Kánikulai hétvégén megnő a betörések kockázata

2017.08.09.

A biztosítók tapasztalatai alapján a nyári nyaralási szezonban, s különösen a kánikulai hétvégéken megugrik a lakásbetörések száma. Holott a legtöbb betörés néhány elővigyázatossági szabály betartásával, illetve megfelelő biztonsági eszközökkel elkerülhető lenne – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók tapasztalatai szerint a nyaralási időszakban, s különösen a kánikulai hétvégéken növekszik a betöréses lopások, illetve a besurranásos esetek száma. A magukra hagyott ingatlanok még egy rövidebb utazás idején is gyakran könnyű célpontot jelenthetnek a betörők számára. Az illetéktelen behatolók leggyakrabban ékszereket, készpénzt, illetve kisebb méretű műszaki cikkeket visznek magukkal, laptopot, fényképezőgépet, mobiltelefont. Az adatok szerint mintegy 40-50 ezer betöréses lopás történik évente Magyarországon.

Egy bezárt, de gyengébb minőségű zárszerkezettel ellátott ajtót nagyjából 15 másodperc alatt ki tud nyitni egy „gyakorlott” betörő. Emellett számos egyéb módon jutnak be az illetéktelen behatolók az ingatlanokba: az ablakok, erkélyajtók befeszítésével, hengerzár-töréssel, a zár felfúrásával vagy extrém esetekben a fal-, vagy tető kibontásával – mondja Deliága Judit, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

Az Országos Kriminológiai Intézet (OKI) egy korábbi kutatása során mélyinterjúkat készített 139, betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottal, akiket „betörési szokásaik”-ról faggattak, illetve arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki a kiszemelt ingatlant. A kutatásból kiderült, hogy a kiválasztás szempontjainál első helyeken szerepel, minél kisebb esély legyen arra, hogy felbukkanjon egy szemtanú, továbbá elrettentő a riasztó, rács, valamint a megfigyelési eszközök megléte.

Néhány egyszerű szabály betartásával és megfelelő biztonsági eszközök alkalmazásával elérhetjük, hogy ingatlanunk ne váljon a betörők célpontjává – világít rá a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. Néhány általános megelőzési intézkedést azonban mindenképpen érdemes megtenni otthonunk védelme érdekében:

  • Indulás előtt győződjünk meg arról, hogy az ajtók és ablakok zárva vannak.
  • Fontos, hogy külső szemlélő számára ne tűnjön fel, hogy nem tartózkodunk otthon. Kérjünk meg egy hozzátartozót, barátot, szomszédot, hogy lehetőség szerint rendszeresen ellenőrizze az ingatlant, szellőztessen, kapcsolja fel a villanyt, űrítse ki a postaládát. Jó szolgálatot tehet egy időzített kapcsoló, amely előre beprogramozott időszakokban felkapcsolaja a villanyt, bekapcsolja a televíziót azt a látszatot keltve, hogy a lakók otthon tartózkodnak.
  • Ha kertes házban lakunk, ügyeljünk arra, hogy a bejárat az utca felől jól belátható legyen. A sövényt, magasra nőtt növényeket ajánlatos lenyírni, az illetétktelen behatoló számára így sokkal kockázatosabb egy járókelő felbukkanása.
  • Ne hagyjunk kint a kertben kerti eszközöket, amelyek akár segítséget is nyújthatnak a betöréshez. A kerti létra remek segítség lehet az emeleti szintek megközelítéséhez.
  • Ne tudja idegen, és ne legyen látható a közösségi portálokon sem, hogy a lakás üresen áll.

Egyre elterjedtebb szokás, hogy a közösségi oldalakon közzétesszük, hogy éppen hol tartózkodunk, hol nyaralunk. Még ha a poszton nem is szerepel, hogy hol található a lakásunk, egy korább bejegyzéssel együtt gyakran könnyen azonosíthatóvá válik a helyszín.

A MABISZ Lakásbiztosítási, valamint a Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottsága 2016-ban terjedelmes, a szövetség honlapján is elérhető „Betörésvédelmi tájékoztatót” állított össze, amelyben számos hasznos fogalom-magyarázat, illetve megszívlelendő tanács is szerepel.

A régebben kötött lakásbiztosítások nem minden esetben szerepeltették az alapbiztosításban a betöréses lopás kockázatát. Az újabb fejlesztésű termékekben jellemzően már ez a kockázat is szerepel az alapbiztosításban. Ezért, ha betörés ellen is biztosítani szeretnénk otthonunkat, érdemes átnézni a régebben kötött szerződés feltételeit. Jóllehet a biztosítók alapesetben csak néhány mechanikai védelmi kritériumokat írnak elő a lakásbiztosítás megkötésekor, korántsem mindegy, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval felszerelt az ingatlan. A magasabb szintű mechanikai és elektronikai védelmi berendezésekhez magasabb kártérítési limitek tartoznak.

A hosszú hétvégéken több a lakásbetörés

Posted on | by Lambert Gábor

A hosszú hétvégéken több a lakásbetörés

2017.04.10.

A húsvéti ünnepek alatt sokan indulnak útnak, és akár több napra is őrizetlenül hagyják otthonukat. A nyári nyaralási időszak mellett a hosszú hétvégéken emelkedik a lakásbetörések száma. A legveszélyeztetettebb terület a középmagyarországi régió és Budapest. A betörők leggyakrabban az ajtók-ablakok felfeszítésével jutnak be az ingatlanokba: egy nem megfelelő zárral ellátott ajtót mindössze 15 másodperc alatt képesek kinyitni – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók tapasztalatai szerint a nyári időszakban és a hosszú hétvégék alatt a leggyakoribbak a betöréses lopások. A munkaszüneti napokat kihasználva, egy rövidebb utazás idején a nem megfelelően védett ingatlanok könnyű célpontot jelenthetnek a betörőknek. Az illetéktelen behatolók leggyakrabban ékszereket, készpénzt, műszaki cikkeket, laptopokat, fényképezőgépeket, mobiltelefonokat tulajdonítanak el az ingatlanokból.

Egy gyengébb minőségű zárral ellátott ajtót nagyjából 15 másodpercbe telik kinyitni egy „gyakorlott” betörőnek. Emellett még számos módja lehet a betörésnek: ablakok, erkélyajtók befeszítése, hengerzár-törés, zár felfúrás vagy extrémebb esetekben fal-, vagy tetőbontás.

Korántsem mindegy, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval rendelkezik az ingatlan. A magasabb szintű mechanikai, elektronikai védelmi berendezések, riasztók megléte esetén magasabb kártérítési limiteket tartalmazó ingatlanbiztosítási szerződés köthető.

Egy átlagos méretű lakásra már 1-2-3 ezer forintos havi díjjal is köthető lakásbiztosítás, de előfordulhat, hogy ezek a biztosítások nem minden esetben térítenek betöréses lopás esetén. Ezért ha betörés ellen is biztosítani szeretnénk otthonunkat, akkor érdemes a biztosítás megválasztásakor erre is figyelemmel lenni. Nem könnyű feladat eligazodni a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó különböző vagyonvédelmi, biztonságtechnikai, és betörésvédelmi ismeretek között. A MABISZ Lakásbiztosítási és Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottsága Betörésvédelmi tájékoztatót állított össze, amely elérhető a szövetség honlapján.

Néhány általános megelőzési intézkedést mindenkinek ajánlatos betartania otthona védelme érdekében:

  • Indulás előtt mindenképpen győződjünk meg róla, hogy az ajtók és az ablakok zárva vannak.
  • Ha több napra elutazunk, érdemes szomszédot, rokont megkérni, hogy időnként ellenőrízze az ingatlant, űrítse ki a postaládát.
  • Semmiképpen se tegyük közhírré a közösségi portálokon, hogy nem tartózkodunk otthon, és a lakásunk üresen áll.

Egy, az Országos Kriminológiai Intézet (OKI) által készített kutatás során betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottakat kérdeztek meg arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki az ingatlant. Az OKI tanulmánya szerint egy „átlagos” betörés időtartama legfeljebb 10-15 perc, s az elrettentő tényezők között első helyen szerepel a rács, a riasztó megléte, illetve a szemtanúk felbukkanásának lehetősége.

A MABISZ betörésvédelmi tájékoztatója a következő linken érhető el: https://mabisz.hu/images/stories/docs/betoresvedelem/betoresvedelmi-tajekoztato-20160608.pdf

Az ünnepek alatt jelentősen megnő a lakásbetörések száma

Posted on | by Lambert Gábor

Az ünnepek alatt jelentősen megnő a lakásbetörések száma

2016.12.21.

A közeledő ünnepek különösen veszélyes időszak a betöréses lopások szempontjából, hiszen az ünnepek alatt nagyon sokan indulnak útnak a rokonokhoz, és akár hosszabb ideig is őrizetlenül hagyják otthonukat. Egy nem megfelelő zárral ellátott ajtót pedig mindössze 15 másodperc alatt ki tudnak nyitni a betörők – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók tapasztalatai szerint a nyári időszak mellett a karácsonyi ünnepek idején a leggyakoribbak a betöréses lopások. Az ünnepek előtti sürgés-forgásban, vagy akár az ünnepek alatt, a munkaszüneti napokat kihasználva egy rövidebb utazás idején könnyű célpontot jelenthetnek a betörőknek a magára hagyott ingatlanok. Az illetéktelen behatolók leggyakrabban az ékszereket, illetve a készpénzt, valamint az olyan műszaki cikkeket, mint a laptop, a fényképezőgép és a mobiltelefon viszik magukkal.

Egy zárt, de gyengébb minőségű zárral ellátott ajtót nagyjából 15 másodpercbe telik kinyitni. Emellett még számos módja lehet a betörésnek, mint például az ablakok, erkélyajtók befeszítése, a hengerzár-törés, a zár felfúrása, vagy extrémebb esetekben a fal-, vagy tető kibontása – mondta el Deliága Judit, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

Egy átlagos méretű lakásra akár már havi pár ezer forintos díjjal köthető lakásbiztosítás, azonban előfordulhat, hogy ezek a biztosítások nem minden esetben térítenek betöréses lopás esetén. Ezért, ha valaki a betörés ellen is biztosítani szeretné otthonát, akkor érdemes a biztosítás megválasztásakor erre is figyelemmel lennie. Korántsem mindegy tovább, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval felszerelt az ingatlan. Jóllehet a biztosítók csak minimális mechanikai védelmi kritériumokat írnak elő a lakásbiztosítási szerződések létrejöttekor, azonban magasabb szintű mechanikai és elektronikai védelmi berendezésekhez magasabb kártérítési limitek tartoznak.

„Nem könnyű feladat eligazodni a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó különböző vagyonvédelmi, biztonságtechnikai, és betörésvédelmi ismeretek között, ezért is állította össze a MABISZ Lakásbiztosítási és Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottsága a saját betörésvédelmi tájékoztatóját, amely bárki számára elérhető a szövetség honlapján” – tette hozzá Deliága Judit. „Teljes körű, 100 százalékos védelem nem létezik, de a megelőző lépéseket meg lehet és meg kell tenni.”

A biztosítás megkötése és a mechanikai védelmek beszerelése mellett az alábbi pár általános megelőzési intézkedést mindenkinek ajánlott bertatania az otthona védelme érdekében:

  • Indulás előtt mindenképp meg kell győződni arról, hogy az ajtók és ablakok zárva vannak-e, és a könnyen mozdítható értéktárgyak pedig el vannak-e zárva.
  • Fontos, hogy a betörők ne vegyék észre a lakás elhagyatottságát. Szomszéd, hozzátartozó időnként ellenőrízze, hogy minden rendben van-e a lakással és űrítse a postaládát.
  • Ne tudja idegen, és ne legyen látható a közösségi portálokon sem, hogy a lakás üresen áll.

Egy az Országos Kriminológiai Intézet által készített kutatásban 139, betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottat kérdeztek meg a „betörési szokások”-ról, illetve arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki az ingatlant. A kiválasztási szempontoknál a befolyásoló tényezők között szerepel a szemtanúk esetleges felbukkanásának lehetősége, a riasztó, a rács, valamint a megfigyelési eszközök megléte, az ingatlan minősége és a könnyű ki- és bejutás lehetősége.