Címke: Hagyományos életbiztosítás

Továbbra is az egyszeri díjas életbiztosítások húzzák a piacot

Posted on | by Lambert Gábor

Továbbra is az egyszeri díjas életbiztosítások húzzák a piacot

2013.08.21.

2013 első félévében döntően az egyszeri díjas életbiztosításoknak köszönhetően 5,2 százalékkal, 435,9 milliárd forintra bővült a hazai biztosítási piac. A nem életbiztosítási üzletág folytatta mélyrepülését, egy százalékkal maradva el az egy évvel korábbi teljesítményétől – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első féléves adatokat.

Hosszú idő után ismét az infláció feletti mértékben bővült a biztosítási piac, ám a növekedés egyelőre igen törékeny alapokon áll, mivel jórészt az egyszeri díjas életbiztosítások növekedésének köszönhető. Továbbra is messze vagyunk a válság előtti szinttől: 2008 első félévében ugyanis 473,2 milliárd forintos összpiaci díjbevételt ért el a szektor.

A biztosító társaságok idei első féléves díjbevételeinek 53 százaléka, 231,7 milliárd forint származott az életbiztosítási üzletágból, míg a nem életbiztosításokból befolyó 204,2 milliárd forint a teljes díjbevétel 47 százalékát adta.

A nem életbiztosítási ágazat zsugorodása leginkább a gépjármű-biztosítások évek óta tartó lejtmenetének köszönhető: a casco bevételek 12, míg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétele 4,7 százalékkal maradt el a tavaly ilyenkor regisztrált értékektől. Mindez egy hosszú távú folyamat része – az új autó értékesítések drámai visszaesésével is kapcsolatos -, melynek következtében öt-hat év alatt a gépjármű-biztosítások részesedése a nem életbiztosítási üzletág díjbevételén belül 53 százalékról 40 százalék alá csökkent.

A casco esetében nem kizárólag a díjerózió okozza a visszaesést, hanem a szerződések darabszámának alakulása is: a félév végi közel 797 ezer cascoszerződés 4,1 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az életbiztosítási piac 11 százalékos – 208,9 milliárdról 231,7 milliárd forintra történő – bővülése mögött döntően az egyszeri díjas termékek iránti növekvő érdeklődés áll, amelyek bevétele egyetlen év alatt 36,1 százalékkal nőtt. A növekedés motorjának számító unit-linked biztosítások esetében sem a folyamatos díjfizetésű, klasszikus, hosszú távú megtakarítást jelentő biztosítási konstrukciók iránt erősödött a kereslet. Ennek oka a megtakarítási piac alapvető átalakulása: az elmúlt évben jelentősen mérséklődtek a betéti kamatok, ami a megtakarításokat alternatív formák felé tereli. Ezek azonban rövid távú, könnyen likvidálható termékek, a piac stabilitását ugyanis elsősorban a hosszabb távú termékek ismételt felfutása garantálná.

A Nyugat-Európában népszerű egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások szerepe nálunk egyelőre marginális. Ez a hosszú távon társadalmilag nélkülözhetetlen konstrukció ma komoly versenyhátrányban van az alternatív nyugdíjcélú megtakarításokhoz képest, mivel az egyéni befizetések után nem jár szjakedvezmény. Az ügyfelek alapvető érdeke, hogy a jövőben a nyugdíjbiztosítás az egyéb nyugdíjcélú megtakarításokhoz hasonló támogatást élvezzen.

Trendfordulóra várva: a gazdaság állapotát tükrözi a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Trendfordulóra várva: a gazdaság állapotát tükrözi a biztosítási piac

A szabályozók kedvezőtlen környezetben is serkenthetik az öngondoskodást

2012.11.21.

2012 első háromnegyedévében közel öt százalékkal zsugorodott a hazai biztosítási piac az előző év hasonló időszakához képest. A díjbevételek összege 593,1 milliárd forint volt, a csökkenés jelentős része a befektetési célú, unit-linked életbiztosítási termékek díjbevétel-visszaesésének köszönhető – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb, a 2012-es év harmadik negyedévét összegző jelentéséből.

Az életbiztosítási szerződésekre az év első kilenc hónapjában 297,4 milliárd forint folyt be, ami 8 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a legnagyobb szegmenset képviselő unit-linked életbiztosítások díjbevétele – 192,7 milliárd forint – csaknem 12 százalékot esett egy év alatt. Nőtt ugyanakkor a kockázati életbiztosítások díjbevétele: a halálesetre szóló életbiztosítások díjbevétele például 14,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Főként az egyszeri és eseti díjas termékek népszerűsége nőtt, ami azt mutatja, hogy bár az ügyfelek egy része rövidebb időtávra képes tervezni, az öngondoskodás igénye a jelenlegi helyzetben is fennáll. Az év végéig a kockázati életbiztosítások területén további időszakos felfutás várható, mivel egy hónap múlva – a „Genderdirektíva” kötelező átvétele következtében – az „uniszex” termékárazás miatt eltűnhetnek a nőknek kínált jelenlegi kedvezőbb díjak.

A 2012-es év második fele az életbiztosítók számára döntően a „Gender-direktíva” által előírt „uniszex” árazás közelgő, 2012. december 21-étől esedékes kötelező átvételéről szól. A biztosítók számára komoly feladatot – és költséget – jelent a szerződések átárazása, az informatikai rendszerek átállítása, illetve az adminisztrációs rendszerek módosítása.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2012 első kilenc hónapjában 295,7 milliárd forintot tett ki, ami 1,5 százalékos visszaesést jelent a tavalyi év első háromnegyed évéhez képest. A visszaesés főként a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjbevétel folytatódó csökkenésének tudható be. A nem élet üzletágba tartozó, kgfb-n kívüli biztosítások díjbevétele ugyanakkor enyhe, 2,5 százalékos növekedést produkált.

A hosszú távú lakossági öngondoskodás ösztönzése a biztosítási piacon is elemi gazdasági érdek. Már a jelenlegi adatokból is leszűrhető, hogy az ösztönző szabályozási környezet megteremtése hogyan segítheti elő e cél megvalósítását. Az első kilenc hónapban 6,8 milliárd forintos díjbevételt hozó betegségbiztosítások beemelése az idei cafeteria-elemek közé 31 százalékos bővülést eredményezett tavalyhoz képest. Igaz, a cafeteria-rendszer folyamatos változtatása miatt ez a növekedés szinte kizárólag az egyszeri, eseti díjas kategóriában jelentkezett, ami szintén rávilágít arra, hogy tartós eredmény csak a hosszabb távon is kiszámítható szabályozási környezetben remélhető.

Paradigmaváltásra van szükség a biztosítási piacon

Posted on | by Lambert Gábor

Paradigmaváltásra van szükség a biztosítási piacon

MABISZ konferencia 2012

2012.11.13.

Komoly kihívások, feladatok és változások előtt áll a magyar biztosítási piac, az ezekre való felkészülésben és az ezeknek való megfelelésben pedig közös felelőssége van a nemzetközi szabályozóknak, a magyar jogalkotóknak és a piaci szereplőknek egyaránt – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) harmadik nemzetközi konferenciáján.

Az esemény hivatalos megnyitójában Gabriel Bernardino, az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói Nyugdíjfelügyeleti Hatóság (EIOPA) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az EIOPA minden esetben igyekszik a helyi piacok sajátosságait figyelembe véve végezni felügyeleti és szabályozási tevékenységét, legyen szó a pénzügyi stabilitás megőrzéséről, vagy éppen fogyasztóvédelmi kérdésekről. Bernardino hangsúlyozta: legfontosabb feladatuknak jelenleg a Szolvencia II-es direktíva konzisztens kereteinek megteremtését tekintik, emellett kiemelte, hogy bár az uniós direktíva bevezetésére való felkészülés igen komoly feladat elé állítja a biztosítókat, a szabályozási módosítás bevezetése szükséges és időszerű volt.

„A korábbi szabályrendszer kevéssé volt érzékeny a kockázatokra, töredezetté tette a piacokat, és nem tudott megküzdeni a nemzetközi sztenderdekkel sem.” Nem kérdés tehát, hogy a kockázatalapú megközelítéssel választ kellett nyújtani ezekre az anomáliákra, miközben reagálni kellett a pénzügyi válság hatásaira, valamint a megnövekedett prudenciális elvárásokra is.

Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke a Szolvencia II kapcsán arra tért ki, hogy bár az uniós direktívának kétségkívül vannak implementálható elemei, és ebben a folyamatban, ahogy eddig is, ezután is partner lesz a felügyelet. Ugyanakkor szerinte a magyar piac, így a magyar hatóság is büszke lehet arra, hogy a hazai biztosítási piac az elmúlt évek felügyeleti tevékenységének köszönhetően több régiós piachoz képest biztonságosabb, és megbízhatóbb. Mint mondta: a direktíva átültetésével kapcsolatban álláspontja szerint merülnek fel kérdések, hiszen a legfontosabb cél a magyar piac jelenlegi stabilitásának megőrzése.

A felügyelet elnöke a magyar piaci viszonyokat értékelve elmondta azt is, hogy bár egyes nyugat-európai országok biztosítási penetrációjától a hazai elmarad, keletközép-európai összehasonlításban a trendvonalban van a szektor. Ugyanakkor az öngondoskodás, nyugdíj-, vagy egészségcélú felkészülésben szerinte a piaci biztosítóknak a jövőben még nagyobb szerepük lesz, hiszen az állam úgynevezett kiszorító hatására a társaságoknak szakmai, professzionális termékek létrehozásával kell reagálniuk. „Hosszú távon az állami szerepvállalás egyre inkább korlátos lesz, a reáljövedelmek emelkedése ugyanakkor differenciáló hatást eredményezhet, így erősödni fog az ügyfelek oldaláról az az igény, amely az állami szintnél magasabb szolgáltatások iránt jelentkezik majd.” – mondta Szász Károly. „Erre pedig fel kell készülnie a szakmának, és már ma ellene kell menni a kiszorító hatásnak”. – tette hozzá.

A PSZÁF elnöke a közvetítői szabályozás kapcsán arra tért ki, hogy álláspontja szerint az egész rendszer újraszabályozására van szükség, ám ebben minden esetben törekedni fognak a szakma véleményével való kompromisszumok megtalálására.

Hornyek Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője a biztosításokra vonatkozó adókedvezmények kapcsán előadásában azt hangsúlyozta, hogy korábban számtalan probléma merült fel az adókötelezettségekkel kapcsolatban, ezért egy koncepcionális, átfogó változtatásra van szükség ezen a területen, amely közgazdasági megközelítést tartalmaz, amellett bizonyos adminisztrációs problémákat is megold majd.

A délelőtti szekció zárásaként Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon mind az életbiztosítási, mind a nem-életbiztosítási piacon komoly paradigmaváltásra van szükség, és mind az disztribúciós, mind az általános üzletpolitikai modelleket újra kell gondolniuk a biztosítóknak. Mint elmondta: a nem-élet ágban a vállalati biztosítások területén a globalizáció, és a specializáció kihívásainak kell megfelelni, miközben a helyi szolgáltatásnyújtás mellett várhatóan a jövőben egyre több szereplő kezeli majd kockázatait a határokon kívül.

Átalakul a lakossági szegmens is, amelyben a MABISZ elnöke szerint az lesz képes talpon maradni, aki újra tudja definiálni termékpalettáját a megváltozott igényeknek megfelelően. Kisbenedek Péter hangsúlyozta: a transzparenciának, az érthetőségnek és az egyszerűségnek, ezek mellett pedig a fogyasztóvédelemnek és a tisztességes üzletpolitikának lesz kiemelt jelentősége a jövőben.

Életbiztosítás: december 21-én véget ér egy korszak

Posted on | by Lambert Gábor

Életbiztosítás: december 21-én véget ér egy korszak

Már csak uniszex díjon köthetők biztosítások az EU-ban

2012.12.20.

A „Gender-irányelvként” emlegetett Európai Uniós rendelkezés értelmében 2012. december 21-étől Magyarországon is csak azonos díjon köthetnek biztosítást a nők és a férfiak.

A hazai piacon mindez elsősorban az élet- és személybiztosításokat érinti, ahol korábban a nők – előnyös statisztikai mutatóik alapján – kedvezőbb díjakon köthettek szerződést, mint a férfiak.

Fontos tudni, hogy a szabályozás csupán a jövőben megkötendő biztosításokra vonatkozik, a már meglévő szerződésekre nem. A jelenlegi szerződések feltételei változatlanok maradnak a szerződés lejáratáig, illetve mindaddig, amíg azok alapvető paramétereit – díj, összeg stb. – nem módosítják.

Az elmúlt hónapok során valamennyi biztosító felkészült a változásra: többségük már korábban, fokozatosan vezette be az új előírásoknak megfelelő biztosítási termékeket, miközben a rendszereiket is folyamatosan adaptálták, így az ügyfelek lényegi változást a határidő kapcsán nem fognak tapasztalni.

Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítése a nők számára eredményez kedvezőtlenebb díjakat az élet- és személybiztosítások esetében. Ennek várható hatása azonban a termék típusától függően igen eltérő lehet. Az alacsony kockázati díjrésszel rendelkező unit-linked életbiztosításoknál például az uniszex árazás értelemszerűen jóval kevésbé befolyásolja a díjak alakulását, mint a kockázati életbiztosítások esetében.

„Méltányos díjazás csak az egyes biztosított csoportok megfelelő megkülönböztetésével valósítható meg. Bízunk benne, hogy az európai döntéshozók is megértik, hogy a differenciálás nem diszkrimináció, mielőtt az egyenlő bánásmód elvének abszurd alkalmazásával komolyan felmerülne a fogyatékosság vagy az életkor szerinti díjképzés tilalma is” – hívta fel rá a figyelmet Banyár József, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöki főtanácsadója egy, a közelmúltban a Magyar Biztosítók Szövetségénél (MABISZ) tartott sajtóbeszélgetésen.

Az uniszex árazás éppen a nők számára kedvezőtlen

Posted on | by Lambert Gábor

Az uniszex árazás éppen a nők számára kedvezőtlen

2012.10.04.

2012. december 21-e után az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan Magyarországon sem lehet többé különbséget tenni a férfiak és a nők között a biztosítás díjaiban és szolgáltatásaiban. A közkeletűen „Gender-irányelvnek” nevezett rendelkezés várhatóan a hazai piacon is a nőket érinti majd hátrányosan – derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) csütörtöki sajtóbeszélgetésén.

A jelenlegi differenciálás megszűntével a nők esetében a biztosítók nem tudnak majd a nőkre vonatkozó, kedvezőbb statisztikai mutatókkal kalkulálni. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a szabályozás a korábban megkötött szerződések feltételein nem fog változtatni.

Egészen mostanáig a „nem” az egyik legfontosabb kockázat-elbírálási szempont volt a biztosítási gyakorlatban. A férfiak halálozási kockázata például 70 éves korig több mint duplája a nőkének, és az egészségbiztosítási kockázatok is sok területen hasonló eltérést mutatnak. Ezt figyelembe véve a biztosítók képesek voltak a nőknek kedvezőbb díjú termékeket kínálni, mint a férfiaknak.

„Magyarországon a ’nem’, mint kockázat-elbírálási szempont főleg az élet- és személybiztosítások területén, ezen termékek árazásánál tölt be fontos szerepet – húzza alá Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Életbiztosítási Tagozatának elnöke. Helyettesíteni csak olyan, sokkal esetlegesebb, „változékonyabb” tényezőkkel lehetséges, mint a lakóhely, a táplálkozás vagy például a jellemző szabadidős tevékenység. Ezekkel kapcsolatban jóval kevesebb statisztikai adat áll rendelkezésre, és mivel e sajátosságok sokkal inkább a „privát szférába” tartoznak, az ezekre való rákérdezés az ügyfelek egy részénél akár komoly ellenérzéseket is kelthet.

A kötelezően előírt uniszex díjak így várhatóan éppen a kisebb kockázatú ügyfeleket fogják a biztosításoktól eltántorítani, vagyis a biztosítási csoportok kockázata nőni fog, ami várhatóan magasabb tartalékképzési kötelezettséget is szükségessé tesz majd. Emellett az átállás jelentős plusz feladatokat is ró a biztosító társaságokra.

„Az egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelv – a közvélekedéssel ellentétben – nem kifejezetten biztosító-specifikus szabályként született. Sőt, a nyomós szakmai indokokra tekintettel hosszú évekig kivételként lehetővé tette a biztosítók számára, hogy a ’nem’-et továbbra is differenciáló tényezőként alkalmazhassák – magyarázza Lencsés Katalin, a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának vezetője. Az Európai Bíróság ezt felülbíráló, 2011-es döntése sem e gyakorlat jogosságát vonta kétségbe, csupán a jogszabály megalkotásának a technikáját kifogásolta. Mégis, bár egyetlen tagország sem akarta, decemberben minden tagországban, így Magyarországon is be kell vezetni az uniszex árazást. Mindez komoly tanulságot kell hogy jelentsen az uniós döntéshozók számára.

„Az egyenlő bánásmód elvének ilyen jellegű értelmezése paradox módon a legtöbb biztosítási ágazatban a nőket érinti majd hátrányosan, és a kockázatok és költségek növekedése miatt társadalmi szinten is veszteséget okoz – mutat rá Banyár József, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöki főtanácsadója. – Ezek a negatív hatások azonban eltörpülnek az életkor szerinti differenciálási tilalom esetleges bevezetésének következményei mellett, amelyek egyértelműen a jelenlegi életbiztosítások végét jelentenék az Európai Unióban.”

Reálértéken tovább szűkült a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Reálértéken tovább szűkült a biztosítási piac

Egyre gyakrabban választják az ügyfelek az éves díjfizetést

2012.05.22.

2012 első negyedévében a hazai életbiztosítási piac – döntően az egyszeri díjas termékek térnyerésének köszönhetően – kismértékben bővült, a nem életbiztosítási üzletág ugyanakkor továbbra is stagnál – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kedden közzétett, 2012 első negyedéves jelentéséből.

Az idei év első három hónapjában 242,1 milliárd forintnyi díj folyt be a hazai biztosító társaságokhoz, amely mindössze 2,2 százalékos, a pénzromlás üteménél kisebb mértékű növekedést jelent az egy évvel korábbi, hasonló időszakban elért, 236,9 milliárd forinthoz képest. Míg a kezelt szerződések száma kis mértékben, 11 millió darabra csökkent, a teljes várható éves díjbevételt előre jelző mérőszám, a „záró állománydíj” mértéke 3 százalékkal, 631,4 milliárd forintra esett vissza.

„A díjbevételben és az állománydíjban mutatkozó eltérő tendenciát az magyarázza, hogy az elmúlt évben tovább folytatódott az éves díjfizetésű konstrukciók jelentős térnyerése a hazai piacon. Ennek kedvező hatása van a fedezetek folyamatos fenntartására, ugyanakkor növeli a díjbevételek alakulásának szezonalitását. A következő negyedévekben ugyanis ezek a szerződések további díjbevételt már nem generálnak – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Az idei első negyedévben a díjbevétel 49,1 százaléka, 118,9 milliárd forint különféle típusú életbiztosítási szerződésekre folyt be, ami 4,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi, hasonló időszaki 114,1 milliárd forintoz képest. Jelentősen, mintegy 130 ezerrel csökkent viszont a folyamatos díjú életbiztosítási szerződések darabszáma, amiben feltételezhetően az is szerepet játszik, hogy a devizahitelek végtörlesztése miatt az ügyfelek hosszú távú megtakarításaikhoz is hozzányúltak. Ezzel szemben egy év alatt 43,6-ről 51,2 milliárd forintra ugrott meg az egyszeri és eseti díjas díjbevétel, ami a negyedév végén a teljes életbiztosítási díj 43 százalékát adta. „Ez kedvezőtlen tendenciaként értékelhető, mivel a valóban hosszú távú öngondoskodást a jelenleg visszaszorulni látszó folyamatos díjas termékek jelentik” – hangsúlyozta a MABISZ főtitkára.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2012 első negyedévében 123,2 milliárd forintot tett ki, mindössze 0,3 százalékkal haladva meg az előző év hasonló időszakában regisztrált 122,8 milliárd forintot. Ha azonban kiszűrjük az éves gyakoriságú díjfizetés már korábban említett hatását, a visszaesés mértéke 5,1 százalékos.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre 35,3 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek az elmúlt negyedévben, s kimondható, hogy ebben a szegmensben terjed leginkább az éves díjfizetés. 2012-ben a szerződéseknek már csaknem negyven százaléka éves díjfizetéses konstrukció.

Kedvezőtlen jelenség, hogy a negyedéves, 20 milliárd forintos casco-díjbevétel 4,1 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, állománydíjban pedig ennél jóval magasabb, 11,8 százalékos a csökkenés. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a szerződések száma emelkedett. A látszólagos ellentmondást az előző kgfb-kampányban is sikeresen szereplő, kedvezményes áru, éves díjfizetésű, csökkentett szolgáltatású casco-termékek folyamatos terjedése magyarázza. „Aggodalomra ad okot az a tény, hogy a casco-piac egyre látványosabban a sokkal kisebb biztosítási védelmet nyújtó termékek irányába mozdul el, a biztosítási adó várható bevezetése pedig – melynek kulcsa éppen gépjárműbiztosítások területén a legmagasabb – ezt a tendenciát várhatóan még tovább fogja erősíteni – mutatott rá a MABISZ főtitkára.

Még nem látni a fényt az alagút végén

Posted on | by Lambert Gábor

Még nem látni a fényt az alagút végén

Csökkent a biztosítók díjbevétele az év első kilenc hónapjában

2011.11.21.

A rossz gazdasági környezet továbbra is rányomja bélyegét a hazai biztosítási piacra: 2011 első háromnegyed évében 2,2 százalékkal csökkent a biztosítók díjbevétele – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első kilenc hónap adatain alapuló gyorsjelentésében.

A 2011 első háromnegyed évében a hazai biztosító társaságokhoz befolyt 623,4 milliárd forint több mint 14 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. A 2011-es év eddig eltelt kilenc hónapjában a befolyt díjak 51,9 százaléka, 323,4 milliárd forint az életbiztosításokból, 48,1 százaléka, 300 milliárd forint pedig a nem életbiztosítási üzletágakból folyt be a társaságokhoz.

Az életbiztosítási díjbevételek összege gyakorlatilag az egy évvel korábbival azonos, és az állomány kétharmada továbbra is befektetéshez kötött, unit-linked biztosítás. Az életbiztosítási díjbevételekből 117,5 milliárd forint – a teljes életbiztosítási díjbevétel több mint 36 százaléka – egyszeri és eseti befizetésekből származott. „Célunk, hogy a folyamatos díjas termékek minél nagyobb arányban szerepeljenek az életbiztosítási díjbevételeken belül, mivel ezek szolgálják a valóban hosszú távra szóló öngondoskodást” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A nem életbiztosítási üzletágak idei első háromnegyed éves 300 milliárd forintos díjbevétele 14 milliárd forinttal – 4,4 százalékkal – volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A díjbevételek csökkenését döntően a gépjármű-biztosítások díjainak mérséklődése okozta. Ugyanakkor mindenképpen pozitív jelenség, hogy közel 49 ezerrel növekedett a tűz- és elemi kockázatokat lefedő biztosítások száma a piacon. „A növekedés azt jelzi, hogy a hazai lakosság egyre inkább felismeri, hogy az öngondoskodásnak a család vagyontárgyaira is ki kell terjednie. A hazai lakásállomány 73 százaléka rendelkezik biztosítással, ami európai mércével mérve is jónak számít”- hangsúlyozza Molnos Dániel.

A gépjármű-biztosításokon belül a cascóból befolyt 55,7 milliárd forint 4,9 milliárd forinttal marad el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. Ugyanakkor örvendetes, hogy a casco-biztosítások darabszáma a 2010. szeptember végi 791 ezerről 814 ezerre nőtt. „A casco-átlagdíjak a 2010-es, 99 ezer forintot meghaladó éves átlagos szintről 91 654 forintra mérséklődtek. A piacon ugyanis egyre több rész-cascót és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással együtt, csomagban értékesített „csomag”-cascót értékesítenek a biztosítók. Bár ezek a termékek csak korlátozott szolgáltatást nyújtanak, jó jelnek tartjuk a casco szerződésszámának növekedését, különösen, hogy a casco-biztosítási penetráció még így is alig 20 százalékos Magyarországon. Ez az arány pedig meglehetősen alacsony a nyugat-európai országokéval összehasonlítva – mutat rá a MABISZ főtitkára.

A kgfb-díjak is lejtmenetre kapcsoltak: az egy évvel korábbi 29 ezer forint helyett az idei első háromnegyed év végén 23 486 forint volt egy „átlagos” gépjármű éves kötelezője. „A díjak csökkenése mögött pozitív jelenség, hogy a személyi sérüléses balesetek száma folyamatosan csökken, így az alacsonyabb kárkifizetés alacsonyabb díjakat tud eredményezni.

A kgfb-piac fontos idei eseménye, hogy a szövetség tovább finomította, még inkább felhasználóbaráttá tette a 2010-ben elindított Díjnavigátorát. Az eszköz célja a fogyasztók valóban hiteles, üzleti érdekektől mentes tájékoztatása. „Nem véletlen, hogy a Díjnavigátor Európa olyan nagy piacain is érdeklődést keltett, mint a német vagy a francia. A társ szövetségek jelezték, szeretnék közelebbről megismerni az európai fogyasztóvédelmi törekvések élvonalába tartozó Díjnavigátort” – emlékeztet rá Molnos Dániel.

Kis mértékben csökkent 2011-ben a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Kis mértékben csökkent 2011-ben a biztosítási piac

730 ezren váltottak tavaly kgfb-biztosítót

2012.02.17.

Az életbiztosítási díjbevételek lényegében stagnáltak, a nem életbiztosítási üzletágból származó díjak pedig – elsősorban az autóbiztosítások díjcsökkenése miatt – csaknem 5 százalékkal zsugorodtak 2011-ben – tette közzé a tavalyi évről szóló előzetes adatait a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) pénteken.

2011-ben 821 milliárd forint díj folyt be a hazai biztosító társaságokhoz, ami 2,69 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi 843,8 milliárd forinttól. A biztosítási szerződések száma 60 ezerrel csökkent, így 2011 végén 11 millió darab szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok.

„Nem jó hír, hogy csökkent a szerződések száma. Bár feltételezhető, hogy az életbiztosítási szerződések darabszámának 47 ezres csökkenése mögött a végtörlesztés lehetősége, illetve az a tendencia áll, hogy a lakosság megpróbálta mobilizálni megtakarításait hitelei kiváltása érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Ugyanakkor az életbiztosítási szerződésekre befolyt, 439,79 milliárd forintnyi díj mindössze 0,64 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, 442,6 milliárd forinttól. „Feltételezhetően az a réteg, amely képes megtakarítani és tudatosan gondoskodni saját és családja jövőjéről, a mostani, nehezebb körülmények között is megteszi ezt. Örvendetes jelenség, hogy a piac elmozdulni látszik a hosszú távú biztonságot jelentő, folyamatos díjas termékek irányába” – tette hozzá a főtitkár. E jelenséget támasztja alá, hogy 2011-ben az életbiztosításokból származó – az egyszeri és eseti díjakat csak 10 százalékos mértékben tartalmazó –, úgynevezett „korrigált” díjbevétel 299,2 milliárd forint volt, közel 8 milliárd forinttal haladva meg az egy évvel korábbit.

Az elmúlt évben folytatódott a befektetéshez kötött – unit-linked – biztosítások térnyerése a klasszikus, „vegyes” életbiztosítások rovására. 2010-ben az életbiztosítási díjbevétel 60 százaléka származott unit-linked biztosításokból, 2011-ben pedig már 67 százaléka.

A nem életbiztosítási üzletág 5 százalékos csökkenést szenvedett el 2011-ben: 2010-ben 401,2 milliárd, tavaly csupán 381,3 milliárd forintnyi díj folyt be az üzletágból. A piac zsugorodásának oka elsősorban az autóbiztosításokban keresendő, mind a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból, mind pedig a cascóból származó díjbevétel csökkent.

A 2012. évi kgfb-kampányban is tovább mérséklődtek a díjak, s ennek tudható be, hogy a szövetség előzetes adatai szerint a 2012. évi kampányban 730 ezren cseréltek kötelező biztosítót. „Egyértelműen látszik ugyanakkor, hogy évről évre kevesebben váltanak biztosítót a kampányban: a 2009-es, 1,5 milliós csúcsot követően 2010-ben 1,23 millióan, tavaly pedig már csak a csúcsévben tapasztaltnak kevesebb, mint a fele váltott” – emelte ki Molnos Dániel.

A casco-díjbevételek is lejtmenetre kapcsoltak, ugyanakkor örvendetes jelenség, hogy a casco-szerződések darabszáma néhány ezerrel bővülni tudott. A „hiteles” autók számának csökkenésével, illetve kiesésével nem következett be a casco-szerződésszám zsugorodása. A kiesést feltehetően a kedvezményes áru, kötelező mellé kötött casco tudta ellensúlyozni. „Eszerint, ha csökkentett szolgáltatási tartalmú szerződést kötöttek is, de egyre többen érezték szükségét annak, hogy vagyontárgyaikat biztosítsák” – hangsúlyozta Molnos Dániel.

A dohányzás akár kétszeres biztosítási díjjal is járhat

Posted on | by Lambert Gábor

A dohányzás akár kétszeres biztosítási díjjal is járhat

Halmozott kockázat esetén kizáró ok is lehet a cigaretta

2012.04.19.

Április elején lejárt a szigorított dohányzási szabályokhoz kapcsolódó türelmi idő. Azok a dohányosok, akiknek sikerül leszokniuk káros szenvedélyükről, nemcsak a folyamatosan dráguló cigaretta árát spórolhatják meg, hanem gyakran megtakarítást érhetnek el egy életbiztosítási szerződés megkötése esetén is – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

E hónap elejétől zárt helyen már sehol nem gyakorolhatják büntetlenül káros szenvedélyüket a dohányosok. A felmérések szerint sokan éppen ezt az alkalmat próbálják meg megragadni arra, hogy leszokjanak a dohányzásról. Ha sikerrel járnak, az nem csupán egészségügyi állapotukat tekintve hoz pozitív eredményt és a dohányzással járó fokozódó kényelmetlenségektől szabadulnak meg, hanem több biztosítónál is alacsonyabb díjjal köthetnek életbiztosítást.

Ahogy egyre inkább bizonyított, hogy a dohányzás milyen sokféle betegség kialakulásában játszik szerepet, a biztosítók egyre gyakrabban alkalmazzák díjeltérítő tényezőként ezt a kockázatot. Egy nem dohányzó ügyfél – e káros szenvedéllyel élő kortársához képest – egyes biztosítóknál akár fele akkora biztosítási díjat fizethet egy kockázati életbiztosításért.

Szélsőséges, de nagyon is létező esetnek számít, ha a szerződő életében több komoly kockázati tényező is fennáll (például a dohányzás mellett túlsúly, kisebb szívproblémák, érrendszeri betegségek stb.). Ilyen esetekben a dohányzás egyenesen kizáró tényező lehet, így a biztosító akár el is utasíthatja az életbiztosítás megkötését.

A dohányzási szabályok szigorításától az egészségügyi szakemberek az aktív dohányzók számának csökkenését várják. Ami az intézkedések biztosítási piacra gyakorolt hatását illeti, közvetlen, rövid távú hatása a biztosításra, így a kockázati életbiztosítások díjbevételi szintjére vélhetően nem lesz. Hosszabb távon azonban már megmutatkozhatnak közvetett hatások, összefüggésben az ügyfelek egészségügyi tudatosságával, öngondoskodási hajlandóságával.

Az életbiztosítási szerződésekre 2011-ben közel 440 milliárd forint folyt be, a szerződések túlnyomó része kockázati és befektetési részt egyaránt tartalmazó, „vegyes” vagy „unit-linked” típusú biztosítási módozat. A piac kevesebb, mint 4 százalékát – alig 17 milliárd forintot – tett ki a „csak” kockázati életbiztosítások díjbevétele. Más európai uniós országok példája alapján azonban okkal remélhető, hogy jelentős növekedés várható e téren a magyarországi piacon.

Forrás: MABISZ

Biztosítási piac: még várni kell a növekedésre

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítási piac: még várni kell a növekedésre

2011.08.12.

2011 első félévében az előzetes adatok szerint 419,4 milliárd forint díjbevétellel zártak a hazai biztosító társaságok, ami elmaradást mutat az egy évvel korábbihoz képest – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első félév összesített adatait.

2011 első hat hónapjában a 30 biztosító társaság, egyesület, illetve fióktelep adatait tartalmazó adatsorok tanúsága szerint a nem életbiztosítási díjbevételek 8,7 milliárd forinttal csökkentek. Míg 2010 első félévében a társaságokhoz 215,3 milliárd forint díj folyt be a nem életbiztosítási üzletágakból, addig az elmúlt félévben 206,6 milliárd forint.

„A casco-díjak csökkenéséről sok szó esik manapság, azonban a piac fejlődésének ismeretében érdemes egy kissé árnyalnunk a képet” – jelentette ki Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. 2011 első hat hónapjában alig 38 milliárd forint jelentette a hazai casco-piacot, a díjbevétel közel 6 milliárd forinttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

„A casco-díjbevételek csökkenése mögött több, a piac struktúráját is érintő jelenség áll” – árnyalja a képet az elnök. A piacon egyre inkább terjednek a limitált szolgáltatást nyújtó casco-termékek, a „kötelezőt-cascót együtt” típusú biztosítási csomagok. Teret nyernek a „részcascók”, amikor a termék például részlopásra nem terjed ki – egy lámpa, kerék vagy antenna eltulajdonítására –, vagy totálkárra nem a tényleges értéket, hanem csak a szerződésben megállapított, limitált összeget fizetik ki a biztosítók – természetesen alacsonyabb díj ellenében.

A casco-díjbevételek növekedését az újautó-értékesítés fellendülése hozhatja majd meg, erre azonban a jelek szerint még várnunk kell. Sőt, a tapasztalat az, hogy a korábban, finanszírozott gépjárműre megkötött szerződéseket a hitel lejárta után nem, vagy csak szűkített formában kötik újra az autótulajdonosok. Az alacsonyabb szolgáltatási limitekhez alacsonyabb díj társul, ami szintén oka a piac csökkenésének.

„Öröm az ürömben, hogy az alacsonyabb díjak láthatóan több szerződést generálnak: 2011. június végén 818 ezer darab casco-szerződést kezeltek a biztosítók, közel 14 ezer darabbal többet, mint egy évvel korábban. Ez annyit jelent, hogy remélhetően egyre többen ismerik fel, hogy ha több millió forintért sikerül egy autót vennie a családnak, nem szabad sajnálni havi néhány ezer forintot azért, hogy a jármű biztonságban is legyen” – összegzi tapasztalatait Szombat Tamás.

A másik nagy autós üzletágból, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból (kgfb) befolyt díjak is csökkentek – több mint 8 milliárd forinttal – az egy évvel korábbihoz képest. „Az évről évre tapasztalható díjcsökkenés kedvező az ügyfeleknek, és abban, hogy ez lehetővé vált, szerepe van a kedvezően alakuló kárstatisztikáknak is” – mutat rá a MABISZ Gépjármű Tagozatának elnöke. A javuló kárstatisztika nemcsak a válság, a magas benzinárak következtében visszaeső gépjárműforgalommal, hanem a kármegelőzés érdekében életbe léptetett jogszabályi változásokkal – a bírságtételek jelentős emelése, az objektív felelősség bevezetése – is magyarázható.

Az életbiztosítási piacról származó adatok ma még nem teljesek, mivel a nyilvános részvénytársasági formában működő CIG Pannónia Életbiztosító adatait még nem tartalmazzák. A biztosítók visszajelzései alapján a lakosság körében a megtakarítási hajlandóság erősödik, kérdés ugyanakkor, hogy ez mennyiben mutatkozik majd meg a befektetések piacán, és milyen mértékben választják az ügyfelek az elsősorban hosszú távú megtakarítási lehetőséget kínáló életbiztosítási termékeket.

A tapasztalatok szerint a túlzott és felelőtlen eladósodás kockázatait megtapasztalva a lakosság felismerte a megtakarítás, a nyugdíjas korra történő elő-takarékosság és öngondoskodás szükségességét. Mindenképpen kívánatos lenne, ha legalább azok az összegek, amelyek a nyugdíjas kori megélhetésre szolgáltak – a magán nyugdíjpénztári hozamok – „visszakerülnének” a hosszú távú megtakarítások rendszerébe, például az életbiztosításokba.