Az idei viharszezon első hónapjában a biztosítók több mint 1,7 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek meghaladják az 1,7 milliárd forintot és több mint tizenhatezer bejelentéshez kapcsolódnak.  Ez utóbbi adat egynegyedével több, mint a tavalyi hasonló időszakban, amikor a kifizetések és tartalékolt összegek az egymilliárd forinthoz közelítettek.

Ezekben az adatokban még nincsenek benne a hétvégi viharkárok, amelyek már a júniusi statisztikákban jelennek meg, miként hiányoznak belőlük a mezőgazdasági és az ipari létesítményekben, illetve közintézményekben keletkezett károk is. A leginkább május 17-25, valamint a hónap utolsó napján dúló viharok beázások, jégverés, felhőszakadás, villámcsapások másodlagos hatása nyomán növelték a bejelentések számát, leginkább Budapesten valamint Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Nógrád, Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben, továbbá Dunakeszi, Érd, Eger, a Tápióság térségében.

Tavaly a viszonylag „barátságosabb” májust követően a június és az augusztus is katasztrofálisabbnak bizonyult, s a négy hónapot követően 13 milliárdnál állt meg a biztosítói károk összege, ami évtizedes rekordot döntött meg. Idén június első napjainak viharjelentései, valamint az árvízi előrejelzések alapján ugyancsak további nehéz hónapok előtt állnak a társaságok.

A bejelentők között már lehetnek olyan ügyfelek is, akik az idén először megrendezett márciusi lakásbiztosítási kampány hatására kötöttek lakásbiztosítást. Nekik és a régi ügyfeleknek az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom MABISZ-tag társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások egy átlagos alapterületű lakás esetében már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza.

A májusi, százezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a pár évvel korábbiakat. Ez főként a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek köszönhető. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káreseménynél pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.) Alulbiztosítottsághoz vezethet az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva, Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezzünk. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez. 

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

A 2023-as év folyamán a légijárat törlések és késések száma emelkedő tendenciát mutatott. A megfelelő biztosítási fedezet azonban a járattörlésekből és késésekből vagy útvonal módosításokból adódó eseményekre is kártérítést nyújt, emeli ki közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Befejeződött az iskola, indul a vakáció. A felhőtlen tengerparti nyaralás élményét azonban igencsak megkeserítheti, ha repülőnk jelentős késéssel indul, netán törlik a járatot vagy ha másik reptéren kell leszállnia. És ez nem is csupán teoretikus veszély: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban a járattörlések száma 15 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezenkívül a járatkésések száma is jelentősen megugrott. A 2023-as évben az összes járat 25 százaléka legalább 15 perces késéssel indult vagy érkezett meg. Az ilyen mértékű késések hatással vannak az utasok utazási élményére és a légitársaságok megbízhatóságát is​ megkérdőjelezik.

Csökkentheti a bosszúságot, ha az utasbiztosításunk fedezete kiterjed a járattörlésre, késésre, illetve útvonalmódosításra is, vagy arra az esetre, ha túlfoglalás miatt nem engedik a felszállást a repülőre, amely a csatlakozó légi járat lekésését eredményezheti. Ha repülőgéppel utazunk, érdemes megvizsgálni, milyen esetekben, milyen kompenzációra számíthatunk a biztosítótól.

Meghatározott térítés járhat például járattörlés, késés vagy útvonalmódosítás esetén is kárbejelentést követően. Megtérítheti a biztosító a már kifizetett, de fel nem használt utazási költségeket, mint például a repülőjegy árát, a szállásköltségeket vagy más előre fizetett szolgáltatásokat, illetve a hazautazás többletköltségét . Az utasbiztosítás 24/7 elérhető magyar nyelvű ügyfélszolgálatot -asszisztenciát – biztosít, amely segít a problémák megoldásában, tanácsot ad és támogatást nyújt a nem várt helyzet kezelésében.

Emellett egyes utasbiztosítások esetében lehetőség van arra is, hogy a szolgáltatási összeget kárbejelentés nélkül kapjuk meg, ha a szerződéskötéskor megadásra került a légi járat indulása és a bankszámlaszámunk, ahová a térítést kérjük. Van olyan biztosító, aki blokkláncon futó okosszerződéseket alkalmaz a gyors ügyintézés és az ügyféligények minél magasabb szintű kiszolgálása érdekében.

Ha a járatkésés vagy törlés miatt az utasnak több időt kell eltöltenie egy adott helyen, a biztosítás fedezheti a balesetből vagy betegségből kifolyólag a esetlegesen felmerülő egészségügyi költségeket is, például sürgősségi orvosi ellátást vagy gyógyszereket.

Az utasbiztosítás jogi tanácsadást és segítséget is nyújthat, ha a járattörlés vagy késés miatt jogi problémák merülnének fel, például kártérítési igények esetén.

Repülővel történő utazás kapcsán  a poggyász is veszélybe kerülhet. A legtöbb utasbiztosítási csomag térítést nyújt, ha a feladott poggyászunk késik, netán végleg eltűnik vagy megsérül a reptéri káoszban. Fontos azonban ellenőrizni, hogy az adott biztosítás milyen típusú eseményekre terjed ki.

Mindemellett létezik sztornóbiztosítás, más néven útlemondási biztosítás is. Ez egy olyan biztosítási forma, amely az utazás pontosan meghatározott okok miatti lemondása vagy megszakítása esetén nyújt védelmet. Fedezheti tehát azokat a költségeket, amelyeket az utazó nem tud visszakapni, például a repülőjegy árát, a szállás díját, és egyéb előre kifizetett szolgáltatásokat, amennyiben az utazás lemondása valamilyen biztosított esemény miatt történik, például betegség, baleset vagy egyéb okok miatt, mert például a biztosított lakásába betörtek. Számos társaság kínál ilyen típusú biztosítást, ám annak pontos feltételei és a fedezet mértéke biztosítónként eltérő lehet.

Az utasbiztosítás tehát elengedhetetlen eleme minden utazásnak. Fontos azonban, hogy minden utazó alaposan tájékozódjon az elérhető biztosítási lehetőségekről és azok feltételeiről, hogy a legmegfelelőbb védelmet választhassa. Az utasbiztosítások széles választékának köszönhetően mindenki megtalálhatja a saját igényeinek megfelelő csomagot. Egy európai úti cél esetében mindez fejenként akár napi ezer forint alatti összegért is megfelelő szinten érhető el.

Az ügyfelek több mint négyötöde elégedett a biztosítók működésével, derül ki a Századvég közvéleménykutató cég idei felméréséből. Hasonlóan magas az elégedettség még azok körében is, akiknek az elmúlt öt évben volt káreseményük.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megrendelésére a Századvég 2015 óta végez felmérést az ügyfeleknek az ágazattal szembeni megítéléséről. Az idei májusi, 800 fős, számítógéppel támogatott telefonos megkérdezés adatai (CATI) legfeljebb plusz-mínusz 3,5 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.  Ezek szerint a BIBIX, vagyis a Biztosítói Bizalmi Index, a biztosítókba vetett bizalom mértéke 50,5 pont a 0-tól 100-ig terjedő skálán. Ez lényegében megegyezik a tavaly kapott eredménnyel, vagyis továbbra is a lakosság több mint fele bízik a biztosítótársaságokban. Az elmúlt három évben megtorpanni látszik a korábban növekvő bizalom, azonban a szintje még így is meghaladja a 2018 előtt mért értékeket.

A biztosító társaságokkal kapcsolatos teljes elégedettségi index, valamint a KGFB és az egyéb biztosítások elégedettségi indexe ugyanakkor igen magas szinten látszik stabilizálódni. A 2021-es mérés óta 80 pont fölött mozog mindegyik biztosítástípussal kapcsolatos elégedettség, ami kifejezetten pozitív eredménynek számít. Az életbiztosítással és a nyugdíjbiztosítással elégedettek a leginkább az emberek, a Casco-val pedig a legkevésbé. A KGFB elégedettségi index elemei közül az eljárás és a kapcsolattartás alindex értéke nem változott érdemben az előző hullám óta, a károsult alindex (akinek az elmúlt öt évben volt biztosítási eseménye) viszont a tavalyi 3,5 pontos emelkedés után 4 ponttal csökkent idén. Ezzel együtt is kifejezetten elégedettek voltak a biztosítási eseményben érintettek a károkozó biztosítójának szolgáltatásával (74,8 százalék) és a saját biztosítójuk szolgáltatásával (82,9 százalék). Mindkettővel a többség teljes mértékben elégedett volt. Az egyéb biztosításokat illetően javult a károsult alindex értéke, a többi alindexé stabilan őrzi 80-82 közötti pontértékét.

Idén is folytatódni látszik az a tendencia, hogy kifejezetten öreg az ország személygépjárműparkja. A gépjárművel rendelkező lakosság közel kétharmadának tíz évnél idősebb a személyautója. Az autótulajdonosok többsége nem köt továbbra sem Casco biztosítást, melyet elsősorban az autó korával indokolnak, de van, aki az árra hivatkozik, vagy arra, hogy elég a kötelező biztosítás. A többség szerint csak félmillió forint feletti kár esetén érné meg Cascot kötni. Hasonlóan magas kárösszegekben gondolkodott a lakosság a lakásbiztosítások esetében is.

Minden ötödik felnőtt magyar lakos legfeljebb havi 5 ezer forint alatti összeget költ biztosításra, közel egynegyedük 5-10 ezer forintot. Szintén ötből egy válaszadó mondta azt, hogy havonta 10-20 ezer forintot, 14,3 százalékuk pedig 20-50 ezer forint közötti összeget költ havonta biztosításokra.

A biztosítással rendelkező megkérdezettek közel 40 százaléka abban az esetben váltana biztosítót, ha kedvezőbb díjat ajánlanának neki, negyedüket a rossz kárrendezési tapasztalat motiválna a váltásra. Tízből egy válaszadó pedig abban az esetben változtatna, ha nem lenne elérhető a cég. A kapcsolódó grafikonok itt tekinthetők meg:

századvég 2024

A hétvégén elhunyt dr. Csurgó Ottó, a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete (MÜBSE), ügyvezetője, aki korábban a MABISZ elnökeként is tevékenykedett, majd a szövetség munkáját külsős ügyvédként is segítette.

Csurgó Ottó diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1981-ben szerezte meg, majd jogi szakvizsgát és biztosítási szakjogász képesítést szerzett. 1988-ig az Állami Biztosítónál dolgozott jogtanácsosként, a jogi osztály vezetőjeként. 1988-1990 között az AVUS-ÁB Nemzetközi Kárrendezési Kft. ügyvezető igazgatója, 1990-2001 között a Colonia Biztosító Rt. igazgatóságának tagja, majd vezérigazgató volt. Ezt követően 2007-ig biztosítás, pénzügyi szolgáltatások területén senior konzulensként tevékenykedett az ART Consult Management Consultingnál, 2007 és 2010 között az OTP Groupama Garancia Biztosító Zrt. nem-életbiztosításokkal foglalkozó vezérigazgató helyettese volt. 2010-től 2014-ig a CIG Pannónia Csoportban előbb az Általános, majd az Életbiztosító vezérigazgatója, később az Igazgatóság elnöke is. 2014 februárjától ügyvéd, 2017 májusában a MÜBSE Küldöttgyűlése ügyvezetővé választotta. 1991-től egy évtizeden át a MABISZ ügyvezető elnökségének munkatársa, 1999-2000-ben a szervezet elnöke volt. A Biztosítási Jogászok Világszervezetében (AIDA) az európai elnökség tagja volt 2010-2022 között, a magyar szekció társelnöke.

„Nem változnak meg olyan könnyen a biztosítással kapcsolatos igények, inkább csak az, hogy legyen olcsóbb” – mondta abban az oral history módszerrel készült videóinterjúban, amely sorozatban a MABISZ a hazai biztosításügy elmúlt 30 évének (1988 – 2018) történetét dolgozta fel – a beszélgetés huszonöt perces kivonata a MABISZ Oral History – Dr. Csurgó Ottó (rövid) (youtube.com) linken tekinthető meg.

Aki ismerte Csurgó Ottót, az nagyszerű, mindig szerény, segítőkész emberként, a hazai biztosítási jog egyik legnagyobb alakjaként őrzi meg emlékét. Nyugodjon békében.