Harmadik éve, ha lassan is, de nő a hazai biztosítási piac


Harmadik éve, ha lassan is, de nő a hazai biztosítási piac

2016.03.03.

A terrortámadásokat megelőzni nem mindig tudjuk, de a kockázatokat megfelelő elővigyázatossággal jelentősen mérsékelhetjük. Azok az utasok, akik rendelkeznek utasbiztosítással, minden segítséget megkapnak, ha egy ilyen sajnálatos esemény helyszínén tartózkodnak, és esetleg sérülést szenvednének – jelentette ki Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

2015-ben 2,5 százalékkal, 871,3 milliárd forintra növekedett a hazai biztosító társaságok díjbevétele. A nem életbiztosítások területén bővülést, míg az életbiztosítási üzletágban csökkenést mutatnak a számok – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2015. évi előzetes adatokat csütörtökön.

2015-ben – a korábbi évek tendenciájához hasonlóan – a nem életbiztosítások díjbevételének növekedése húzta a piacot. Örvendetes, hogy a nem életbiztosítási üzletágon belül szinte minden részpiacon enyhe bővülés mutatkozott. Kismértékben ugyan, de növekedtek a vagyonbiztosítási – a tűz- és elemi kockázatokból, az „egyéb vagyoni kockázatokat” lefedő biztosításokból származó – bevételek. Ugyancsak jó hír, hogy az elmúlt egy évben mintegy 2,5 milliárd forintos díjbevétel-növekedés mutatkozott az egészségbiztosítások területén is.

Bővülés látható a két nagy gépjármű-biztosítási területen, mind a casco, mind pedig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) piacán. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások területén jelentős volumennövekedés látszik: a 2014. év végihez képest közel 95 ezerrel kezeltek több kgfb-szerződést a biztosítók, mint egy évvel korábban. Ebben az adatban már szerepet játszik a gépjárműértékesítés megugrása is, de a növekedést táplálta az is, hogy 2015-ben csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma. Az üzletág 2015. évi, 107 milliárd forintos díjbevétele ugyanakkor még mindig alatta marad a 2009. évi 125 milliárd forintos összpiaci kgfb-díjnak.

A másik gépjármű-üzletágban, a casco-piacon is mutatkozott némi bővülés: a szerződések száma az egy évvel korábbi 812 ezerről 821 ezer darabra nőtt 2015-ben, az üzletágból befolyó díjbevétel pedig 64,1 milliárdról 69 milliárd forintra emelkedett. Ugyanakkor látszik, hogy a hazai gépjárműállománynak továbbra is csupán töredéke rendelkezik casco-biztosítással. A hazai gépjárműpark átlagéletkora mára már meghaladja a 13 évet, s az idősebb gépkocsikra általában ritkábban kötnek vagyonbiztosítást tulajdonosaik.

A teljes piac 871,3 milliárd forintos díjbevételének nagyobbik része, 441,5 milliárd forint származott az életbiztosítási piac bevételeiből, az életbiztosítási díjbevétel 2,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az első pillantásra kedvezőtlen folyamat mögött azonban egy egészséges piaci átrendeződés áll: az egyszeri díjas termékek piaca 12 százalékkal zsugorodott, és a hangsúly inkább a hosszú távú ügyfél-megfontolást sejtető, folyamatos díjas termékek irányába tolódott el.

A folyamatos díjas életbiztosítási piac bővülésében kiemelkedő szerepe volt az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosításoknak: 2014-ben 11,6 milliárd, tavaly pedig már 29 milliárd forint folyt be ezekre a biztosításokra.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint hosszú évek óta először pozitív, 28,3 milliárd forintos eredmény mutatkozott a szektor biztosítástechnikai eredményét illetően. Ugyancsak a jegybanki adatok tanúsága szerint tovább növekedett az állampapírok szerepe a biztosítói befektetések körében: 2015 végén a szektor 1034 milliárd forintot fektetett közvetlenül állampapírba, míg a közvetett állampapírbefektetések összege elérte az 1220 milliárd forintot.

Indul a nyaralási szezon: mekkora kockázatot jelentenek a terrortámadások?


Indul a nyaralási szezon: mekkora kockázatot jelentenek a terrortámadások?

2016.05.24.

A terrortámadásokat megelőzni nem mindig tudjuk, de a kockázatokat megfelelő elővigyázatossággal jelentősen mérsékelhetjük. Azok az utasok, akik rendelkeznek utasbiztosítással, minden segítséget megkapnak, ha egy ilyen sajnálatos esemény helyszínén tartózkodnak, és esetleg sérülést szenvednének – jelentette ki Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

Napjainkban sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy, a turisták által szívesen látogatott helyszínen történik terrortámadás. Biztosítási szempontból továbbra sem pontosan ismert, hogy ilyen esetekben vajon az utasbiztosítás kiterjed-e erre a kockázatra – a terrortámadást ért területre -, vagy sem.

Az ugyan elmondható, hogy a MABISZ tagbiztosítói már a 2001. szeptember 11-i, NewYork-i ikertornyok elleni támadásokat követően lépéseket tettek, hogy a hazai utasbiztosítási szerződésekbe foglalt korábbi kizárásokon enyhítsenek, de a szerződések ebből a szempontból még ma sem teljesen egységesek” – fogalmaz Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. „Napjainkra azonban a biztosítók többsége gyakorlatilag vállalja a terrorcselekményekből fakadó sérülések kórházi ellátását, és hasonlóan járnak el, mintha ügyfelüknek bármely más okból, egészségügyi problémájuk miatt szorulnának baleseti-kórházi ellátásra. Ez alól egyetlen kivétel van: ha az elutazás pillanatában az adott ország vagy az adott ország egy régiója – mely az ügyfél úti célja -, a konzuli szolgálat listája alapján az utazásra nem javasolt úti célok kategóriájába (I-es kategória) tartozik” – teszi hozzá a szakértő. forint.

Az utazásra nem javasolt térségek

A konzuli szolgálat két kategóriába sorolja az általuk utazásra nem javasolt térségeket:

I. Utazásra nem javasolt országokra és térségekre, illetve

II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő további országokra és térségekre

Különösen azokban a térségekben lehet számolni terrorveszéllyel, amelyek a múltban is terrorcselekmények célpontjai voltak, ahol polgárháborús állapotok uralkodnak, illetve ahol katonai műveletek folynak, valamint ahol a terroristák a helyi lakosság támogatását élvezik. Utazás előtt mindenképp érdemes tájékozódni a konzuli szolgálat hivatalos honlapján!

További információ:

https://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasra-nem-javasolt-tersegek

Kiutazások és utasbiztosítás – 2015

2015-ben tovább folytatódott a kiutazások számának növekedése, s ezen belül a többnapos utazások száma is jelentősen emelkedett. A több napra tervezett utak száma immáron elérte, sőt, a legfrissebb adatok szerint meg is haladta a 2008-as, a gazdasági válság kitörése előtti számokat. A kiutazások számának bővülésével párhuzamosan az utazásbiztosítási piac is növekedésnek indulhatott.

Képes utasbiztosítási termékismertetők segítik az összehasonlítást


Képes utasbiztosítási termékismertetők segítik az összehasonlítást

2018.04.19.

Az utazási szezon közeledtével megélénkült az utasbiztosítások iránti érdeklődés is. Egy uniós irányelvnek köszönhetően az ügyfelek eligazodását a széles választékban már egységes, könnyen érthető, piktogramokkal ellátott terméktájékoztatók is segítik, függetlenül attól, hogy utazási irodában vagy online csatornákon tájékozódnak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Javában tart a nyári szabadságok tervezése és ezzel párhuzamosan növekszik az utazási irodák forgalma is. Számos ügyfél a foglalással együtt már utasbiztosítását is megköti. Számukra könnyíti meg a választást egy új terméktájékoztató, amely rövid, közérthető és jól összehasonlító formában foglalja össze, hogy mire terjed ki az adott biztosítás és mire nem, hol érvényes az, milyen korlátozások vannak a fedezetben, mikor és hogyan kell fizetni, mi a kockázatkezelés kezdete és vége, stb. Az összehasonlíthatóságot segíti, hogy az azonos tartalom mellett ugyanazok a piktogramok jelennek meg minden terméknél.

Ennek a hivatalosan biztosítási terméktájékoztatónak, IPID-nek (Insurance Product Information Document) nevezett ismertetőnek az ügyfél rendelkezésére bocsátása európai uniós követelmény, melyet a biztosítások értékesítését új alapokra helyező IDD (Insurance Distribution Directive) ír elő. Az IDD szabályok Magyarországon február 23-án léptek hatályba. Az új ügyféldokumentum arra a központi gondolatra épül, hogy minden biztosítási termék azonos tájékoztatási tartalommal kerüljön az ügyfél elé, függetlenül attól, hogy milyen értékesítési csatorna közvetítésével találkozik vele.

Így az utasbiztosításokat értékesítő utazási irodáknak is új feladatokat ad az IDD, habár ezek az irodák jellemző módon a biztosítási termék értékesítését kiegészítő tevékenységként végzik, és nem minden esetben tartoznak az új szabályozás hatálya alá. Ennek megfelelően a többi csatornától is elvárt módon kell tájékoztatást adniuk a biztosítási termékről.

Az IDD felsorolja a termékismertetővel szemben támasztott elvárásokat. A biztosítók termékismertetői február végétől folyamatos jelennek meg az utazási irodáknál, még ha az irányelvnek a gyakorlatba való átültetése – tekintettel a változatos termékcsoportokra – kihívás elé állítja is a piaci szereplőket. Tekintettel az értékesítési csatornák közötti azonos feltételekre, a termékismertetőket az online biztosítást kötő ügyfelek számára is elérhetővé kell tenni. A jegybank tavalyi adatai szerint egyébként az utasbiztosítások terén kiugróan magas az online értékesítés aránya. Míg a nem élet ágazatban összességében ez csak 16,6 százaléknál tartott, addig az utasbiztosítások terén az elektronikus csatorna aránya elérte a 74 százalékot az alkuszi és többes ügynöki értékesítésben.

Tavaly az MNB adati szerint az utasbiztosítási piac díjbevétele 12,5 mrd forintot tett ki.

Hosszú hétvégék: Utasbiztosítás nélkül ne utazzunk


Hosszú hétvégék: utasbiztosítás nélkül ne utazzunk!

2017.10.13.

Közeledik az október 23-i hosszú hétvége és az őszi szünet. Egyre többen terveznek rövid kiruccanást ezekre a napokra, ugyanakkor a kiutazóknak csupán kevesebb, mint a fele köt utasbiztosítást. Ha biztosítás nélkül utazunk külföldre, komoly anyagi kockázatot vállalunk – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Ebben az évben az őszi iskolai szünet október utolsó napjaiban kezdődik, de október 23-a hétfőre esik, így egy három napos hosszú hétvégének örülhetünk. A statisztikai adatok alapján egyre többet utazunk külföldre: 2017 első félévében 8,1 százalékkal több napot töltött külföldi utazással a hazai lakosság, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban. 2016 első félévében 4,749 millió napot töltöttünk külföldön, 2017 ugyanezen időszakában 5,134 milliót.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017 első félévében 14 százalékkal emelkedett a több napos kiutazások száma, és ezek 89 százaléka turisztikai céllal történt.

A turisztikai célú egynapos kiutazások 84 százaléka a szomszédos országokba, Ausztriába vagy Szlovákiába irányult. A több napos turisztikai célú utazások 80 százaléka is az Európai Unió valamely országába, leginkább Olaszországba, Horvátországba, Csehországba, valamint Franciaországba, Spanyolországba és Németországba történt.

Forrás: KSH

A hosszú hétvégéken a legkedveltebb célpontok az európai nagyvárosok, közülük is leginkább Prága, Varsó, Róma, München és Berlin. Sokan kiváltják az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK), de azzal nincsenek tisztában, hogy az EEK az „egyenlő elbánás elve” alapján azokat az ellátásokat nyújtja ingyenesen, amelyek és amilyen mértékig az az ottani állampolgárok számára is elérhető.

Több EU-tagországban önrészt kell fizetni az orvosi ellátásokért, és a gyógyszerek árát sem fedezi a kártya. Lényeges különbség az EEK és az utasbiztosítások között, hogy míg az EEK csak állami, vagy az állammal szerződéses viszonyban álló kórházban, egészségügyi intézményben biztosít ellátást ingyenesen, az utasbiztosítás a magán egészségügyi ellátó helyeken igénybe vett szolgáltatásokat is téríti.

A hazai utasbiztosítási piac lassan ugyan növekszik, de a becslések szerint még mindig csupán a kiutazók 45-50 százaléka köt utasbiztosítást, mielőtt átlépné az országhatárt.

„Továbbra is komoly problémát jelent, hogy a hazai lakosság számára még mindig nem magától értetődő, hogy egy külföldi utazás előtt utasbiztosítást kell kötni, legyen az akár egy vagy több napos utazás – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. Baleset, betegség, vagy a poggyász eltűnése, illetve késése esetén a biztosítók nemcsak hogy fizetik a költségeket, a szerződésben rögzített összegig, hanem assistance szolgáltatásuk segítségével 0-24 órában, magyar nyelven segítséget is nyújtanak bajba jutott ügyfeleiknek.

KGFB-t, lakás- és utasbiztosítást kötnének leginkább online a magyarok


KGFB-t, lakás- és utasbiztosítást kötnének leginkább online a magyarok

2017.11.09.

Minden második magyar hajlandó lenne valamilyen online csatornán biztosítást, – leginkább KGFB-t, lakás-, illetve utasbiztosítást – kötni, de még egy életbiztosítási szerződésre sem szánnának többet 32 percnél, derül ki abból a kutatásból, amelyet a Századvég végzett el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából.

Csupán minden negyedik ember használ, vagy használt már vezetéstámogató, utazássegítő, fitness/egészség, illetve „okos otthon” applikációt. Az ő preferenciáik alapján egyértelműen a gépjármű, illetve az utasbiztosítások felé érdemes kijelölni a digitális termékfejlesztési irányokat. Előbbieket ugyanis már a pozitív választ adók 67, utóbbiakat pedig 53 százalékuk használta, állapította meg a Századvég kutatása. A MABISZ keddi konferenciáján ismertetett, s a szövetség megbízásából készített felmérést 2017 szeptemberében végezték el, ezer fős, országos, reprezentatív mintán.

A megkérdezések során kiderült, hogy a lakosság hat százaléka hallott már olyan biztosításról vagy kapcsolódó szolgáltatásról, amely a digitális technológiára épül. Továbbá a válaszadók 36 százaléka járulna hozzá ahhoz, hogy a biztosítók adatot gyűjthessenek egészségi állapotáról vagy épp vezetési szokásairól, és ezt leginkább csak díjkedvezmény, illetve személyre szabott ajánlatért cserébe tennék. Az sem mindegy, hogy pontosan milyen adatokról lenne szó. Lényegében nincs komoly különbség a vezetéshez, életvitelhez, egészséghez, illetve utazáshoz kapcsolódó adatok között. Ezeket átlagosan a megosztani hajlandó válaszadók 45 százaléka minden további nélkül engedélyezné. Az otthonaikkal kapcsolatos információkat azonban már csak alig 22 százalék.

Az alacsony megosztási hajlandóság oka az eredmények alapján leginkább az attól való félelem, hogy az adatokhoz mások is hozzáférhetnek, az adat tulajdonosának hozzájárulása nélkül. A válaszadók 56 százaléka nagyon, vagy inkább tart ettől, és mindössze 17 százalék gondolja úgy, hogy megosztott adatai teljes biztonságban vannak. Ugyanakkor 21 százalék azok aránya, akik nyitottnak bizonyultak egy adatlopás, illetve vesztés, adattal való visszaélés esetén kártérítést fizető biztosítás iránt.

Az innovatív biztosítási formákkal kapcsolatban az derült ki, hogy a kisebb kockázatközösségekben működő, vezetési szokások alapján kialakított biztosítás a válaszadók 36 százalékának kelti fel az érdeklődését valamilyen mértékben, míg 30 százalék teljesen, 25 százalék pedig inkább elutasítja azt. Valamivel jobb a helyzet az olyan lakásbiztosítások esetén, ahol a teljes ügyintézési, kárbejelentési folyamat mobilapplikáción keresztül történik, kifejezetten gyors a kártalanítás, és a kármentes időszakra fizetett díj egy részét karitatív célra utalja a biztosító. Ez a válaszadók 40 százalékának tetszett valamilyen mértékben, 50 százalék volt inkább elutasító. A leginkább az egyes értéktárgyakra, akár csak pár napos időre szóló biztosítások felé nyitott a hazai piac, ez a koncepció a megkérdezettek felének tetszett.

A válaszadók többsége az online kárbejelentésért cserébe kapott gyors kifizetést találta legvonzóbb termékjellemzőnek, a második helyen a teljesen mobilapplikáción keresztül zajló ügyintézés végzett. A legkevésbé a ki nem fizetett összegek karitatív célú felajánlását, illetve a kisebb kockázatközösségben kezelt, közösen fizetett biztosításokat találták vonzónak a válaszadók.

Minden második ember – 49 százalék – szívesen kötne valamilyen online csatornán biztosítást, leginkább KGFB, lakás-, illetve utasbiztosítást. A hosszabb távra szóló biztosítások esetén csökken ez a hajlandóság, az online biztosítások iránt nyitottak mindössze negyede kötne így életbiztosítást. Összességében nézve a jelek szerint leginkább a mindennapos ügyintézés, kárügyintézés, kötés előtti díjkalkuláció és előzetes tájékoztatás céljaira vennék igénybe az online csatornákat. Érdekes és érthető, hogy az ügyfelek nem szeretnének túlzottan sok időt fordítani egy biztosítás megkötésére: utasbiztosítást átlagosan maximum 16 perc, gépjármű biztosítást (KGFB és Casco) legfeljebb 21 perc alatt szeretnének kötni a kutatásban részt vevők. A komplexebb termékek esetében valamelyest emelkedik az ideális időintervallum, lakásbiztosításra átlagosan 30, életbiztosításra 32 percet szánnának legfeljebb a válaszadók.

A konferencián Windisch László, az MNB alelnöke ismertetett egy, a jegybank által készített felmérést. E szerint a lakosság 18 százaléka nyitott lenne újszerű digitális szolgáltatások kipróbálására, s mint az alelnök is utalt rá, ez egyáltalán nem elhanyagolható piac. Jelenleg az életbiztosítási területen még rendkívül alacsony az online értékesítés szerepe. Az utasbiztosításoknak azonban már ma is több, mint 74 százalékát, a KGFB-nek a 34 százalékát, a vagyonbiztosítás 18,4 százalékát, a Casco 8,8 százalékát online kötik az ügyfelek.

Kevés lehet a legolcsóbb utasbiztosítás a téli szezonban


Kevés lehet a legolcsóbb utasbiztosítás a téli szezonban

2017.12.27.

A két ünnep közötti időszak egyre nagyobb tömegek számára a síszezon kezdetét jelenti. Ám ilyenkor történik a legtöbb baleset is a havas pályákon. Ha a megelőzésben nem is, de az anyagi gondok enyhítésében sokat segíthet a megfelelően megválasztott utasbiztosítás – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A több éves statisztikák alapján Európa sípályáin nagyjából minden tizedik síelő szenved kisebb-nagyobb balesetet egy-egy szezonban. Különösen veszélyesnek számít a szezon kezdete, amikor a legtöbben felkészületlenül, rossz kondícióban csatolják fel a léceket, és esetleg a hüttékben is túl sok időt töltenek – túl sok alkoholt fogyasztva. Mivel a legnépszerűbb síterepnek idehaza továbbra is az osztrák lejtők számítanak, ezért nem árt az emlékezetbe idézni, hogy Ausztriában egy szános mentés kb. félmillió, egy helikopteres pedig egy-kétmillió forintba kerül, s a kórházi napidíj akár több százezer forint is lehet.

Sokan biztonságban érzik magukat azáltal, hogy a baleseti ellátáshoz kiváltották az EU-ban érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK). Ám baj esetén gyakran azzal kell szembesülniük, hogy a kártya az ellátást kizárólag az állami kórházakban fedezi, és csak az adott ország állami betegbiztosítottjai számára előírt szolgáltatásokra terjed ki. Így többek között nem állja a hegyi mentés költségét, vagy a kórházban eltöltött idő után esetlegesen fizetendő önrészt sem, amelynek összege – Ausztriánál maradva – meghaladja a napi 7 Eurót.

Ilyen esetekben lehet nagyon hasznos, ha van utasbiztosításunk. „Általában a biztosítók a síelést, sokan a snowboardot is, az alapbiztosítás részeként helyezik el” összegez Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. Mivel azonban a hazai utasbiztosítási piacon több mint egy tucat szereplő van jelen, több közvetítő közreműködésével, így érdemes összehasonlítani, hogy melyik termék mire nyújt fedezetet. Mindez kényelmes módon, online is megtehető, s maga a biztosítás is intézhető ily módon. Csak arra kell figyelni, hogy még az indulás előtt, tehát külföldi út esetén a magyar határ átlépése előtt megkössük a szerződést, mert különben az nem érvényes. Érdemes ellenőrizni, hogy helikopteres mentés van-e az adott módozatban, s annak összege limitált-e. Ugyanez igaz a kórházi költségekre és az ellopott, vagy elvesztett felszerelésre is. Nem árt, ha szükség esetén tolmácsot is biztosít a társaság.

Egyre kiemeltebb jelentőségűvé válik az is, hogy a felelősségbiztosítás is része legyen a szerződésünknek. Amennyiben ugyanis mi okozunk másoknak kárt vagy balesetet, azért perelhetőek vagyunk, s a károsultak egyre gyakrabban élnek is a jogaikkal. Pervesztesként pedig meg kell téríteni a közvetlen anyagi károkon túl adott esetben a munkából való kiesés miatt elmaradt jövedelmet, az eljárási költséget, valamint a jogi képviselet díját is. Így szerencsétlen esetben több millió forintos nagyságrend is könnyen összejöhet.

Külön probléma, ha úgy szenvedünk balesetet, hogy elhagytuk a kijelölt pályát. Ilyenkor a térítésből a legtöbb biztosító ki is zárhat bennünket. „Ha valaki pályán kívül akar síelni, akkor mindenképpen érdemes extrém sportokra érvényes biztosítást kötni, amely ennek a kockázatát is fedezi” – emeli ki Horváth Péter. Míg egy átlagos biztosítás költsége napi 300 és 1000 forint között van (az utóbbi árfekvésen már gyakorlatilag térítési limit nélkül fedezhetjük az egészségügyi ellátásokat), addig a free ride hívei is tudnak már napi 1300 forint körüli áron megfelelő terméket találni.

Nem árt csínján bánni a hüttézéssel sem. Ha komolyabb balesetet okozunk, az adott ország gyakorlatától függően nem csak jegyzőkönyv készül, de meg is szondázhatnak. Előfordulhat, hogy a dokumentált túlzott alkoholos befolyásoltság miatt a biztosító szerepvállalása korlátozott lesz. Bölcs dolog tehát az alkohol fogyasztását az aprés-ski időszakra tartogatni.

Egzotikus utazás – extra kockázat


Egzotikus utazás – extra kockázat

2017.12.08.

Ígéretesen növekszik a hazai lakosság utazási kedve: a friss statisztika adatok szerint 2017 első háromnegyed évében a turisztikai kiutazások száma több, mint 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A közeledő év végi ünnepeket sokan kihasználják, és látogatnak el valamely egzotikus országba. Az egzotikus utazások extra kockázatokat jelentenek, elengedhetetlen, a magasabb limitösszegeket tartalmazó utasbiztosítás megkötése mellett, a megfelelő elővigyázatosság – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egyre kedveltebbek a hazai lakosság körében a „téli nyaralások”, sokan a téli szünetet megtoldva, valamely kellemes klímájú országban kapcsolódnak ki, és készülnek fel a következő évre. A hazai lakosság legkedveltebb, Európán kívüli célpontjai Thaiföld, Bali, Egyiptom, Közép-Amerika, Kuba, Panama, és igen kedveltek az egzotikus országokban tett nagyobb körutazások is.

Ahhoz, hogy egy egzotikus út igazi élmény legyen, megfelelő elővigyázatosság és felkészültség szükséges – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. Az utasbiztosítás kiválasztásánál mindenképpen javasolandó a magasabb szintű, közép- vagy felső kategóriás utasbiztosítás megkötése, mivel ezekben az országokban, ha baleset vagy betegség miatt kórházi kezelésre lenne szükség, az európai szintnek megfelelő egészségügyi intézményekben történő ellátás magasabb biztosítási összeget igényel.

A télből a nyárba utazás számos extra kockázatot jelent – figyelmeztet Horváth Péter. Mivel ezek az utazási célpontok általában hosszabb repülőúttal érhetők el, a hosszú repülőút igénybe veszi a szervezetet. Ajánlatos a vérkeringés frissen tartása érdekében félóránként felállni, mozogni, illetve nem, vagy csak mérsékelten fogyasztani alkoholt.

Ezek az utak jellemzően a hazai, hideg téli időjárásból a melegbe, akár 35 fokos forróságba röpítenek, így a szokásos, időeltolódás miatti átállás mellett a hirtelen időjárás-változással is meg kell küzdenie a szervezetünknek. Fontos tudni, hogy az otthonról magunkkal vitt gyógyszerek pl. Egyiptomban, Indiában, Délkelet-Ázsiában gyakran nem használnak, mivel az ottani, helyi baktériumtörzsekre sokszor csak az ottani gyógyszerek a hatásokat.

Az egzotikus utakon résztvevők leggyakrabban gyomorpanaszok miatt szorulnak egészségügyi ellátásra. Fontos néhány alapszabály szigorú betartása. Bármilyen hívogató is, utcai árustól ne vegyünk ételt-italt Ázsiában és Afrikában, ne igyunk jégkockával készített italokat, és gyümölcsöt még megmosva sem, csak hámozva fogyasszunk.

A hazai biztosítók tapasztalatai szerint az egzotikus helyeken előforduló másik legnagyobb kockázat a közlekedési balesetek kockázata. Javasolt, hogy motort, kismotort, mopedet ne használjunk, az európaitól különböző közlekedési körülmények miatt inkább az autóbérlést válasszuk.

További kockázati tényező a télből a nyárba utazásnál az erős napsütés, amelyet a palackos víz folyamatos fogyasztásával, sapka, kendő használatával, illetve a közvetlen napsütés kerülésével tudunk kivédeni.

„Lopás, rablás szintén érheti a felkészületlen turistát az egzotikus országok némelyikében” – sorolja a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a további kockázatokat. Értékeinkre a szűk, belvárosi piacokon különösen vigyázzunk, illetve egy esti séta előtt biztonságosabb, ha pénzünket a hotel széfjében hagyjuk – teszi hozzá.

Az utasbiztosításokhoz minden esetben kapcsolódó assistance szolgáltatások baj esetén különös jelentőséggel bírnak, a szerződéshez tartozó assistance szolgáltatás segítségével 0-24 órában, magyar nyelven kérhetünk és kapunk segítséget – emeli ki az elnök.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017 első háromnegyed évében 6,1 millió alkalommal utaztak külföldre a hazai lakosok, 10 százalékkal többször, mint az egy évvel korábbi, hasonló időszakban. Ezen belül a turisztikai célú kiutazások száma 9,1 százalékkal bővül az elmúlt egy évben, és megközelítette a 3,6 millió alkalmat.

Pótlólagos védelem az utazásszervezők csődje esetén


Pótlólagos védelem az utazásszervezők csődje esetén

2018.05.22.

Akik most fizetik be nyári utazásuk előlegeit valamelyik irodában, júliustól nagyobb biztonsággal számíthatnak arra, hogy az utazásszervező fizetésképtelensége esetén is viszontlátják a pénzüket. Egy új biztosításfajta pedig garanciát nyújt ilyen esetekben a külföldön rekedtek hazautaztatására is. Ez a védelem azonban semmilyen módon nem helyettesíti a klasszikus utasbiztosítást – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egy július 1-től életbe lépő, az utazási csomagokkal kapcsolatos uniós szabályozás hazai átültetését a magyar jogalkotó arra használta fel, hogy újragondolja az utazásszervezők vagyoni biztosíték-rendszerét. Ennek igénybe vételére akkor van szükség, ha az utazásszervező fizetésképtelenné válik – amire az elmúlt nyaralási szezonban is volt példa.

Az új szabályozásban a korábban egységes fedezet két részre bomlik. A vagyoni biztosíték (ami lehet bankgarancia, biztosítás vagy pénzbeli letét is) júliustól kizárólag a befizetett előlegre, illetve részvételi díjakra nyújt fedezet. Azonban ha az utazási csomagban a szállítás is benne van, akkor az utazásszervezőnek biztosítást kell kötnie az utas esetleges kényszerű kint tartózkodása és hazautaztatása költségeire. Ezen fedezetek meglétéről az utazásszervezőnek kötelező tájékoztatni az utast, még a szerződéskötést megelőzően.

Ez a pótlólagos garancia azonban csak csőd esetén jelent védelmet, semmilyen módon nem váltja ki a hagyományos utasbiztosítást. Ha tehát július elseje után bárkit baleset ér, beteg lesz, esetleg a poggyászával adódnak gondok, továbbra is csak akkor számíthat a biztosítótársaságok segítségére, amennyiben rendelkezik utasbiztosítással. Mivel pedig a becslések szerint még ma is csak nagyjából minden második külföldre utazó él ezzel a lehetőséggel, sokan csak a baj bekövetkezte után szembesülnek azzal, hogy a felmerülő költségeket saját maguknak kell állniuk.

A földrészünkön utazóknak bizonyos védelmet jelent sürgősségi esetekben az Európai Egészségügyi Kártya (EEK) is, amelyet érdemes kiváltani. Ám tisztában kell lenni azzal, hogy ez csak az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban használható – ami tágabb fogalom, mint az Európai Unió, viszont nem fedi le a teljes kontinenst. Különösen a Balkánra utazóknak érdemes előzetesen tájékozódniuk, hogy választott úti céljukban elfogadják-e a kártyát. Azt is tartsuk szem előtt, hogy az EEK segítségével csupán azokhoz a szolgáltatásokhoz juthatunk hozzá ingyenesen, illetve esetleg bizonyos önrész megfizetésével, amelyeket az adott ország a saját társadalombiztosítása keretében nyújt állampolgárainak. Az EEK nem tartalmazza a poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási fedezeteket, valamint az olyan szolgáltatásokat sem, mint kinti orvosi ellátásunk vagy egy esetlegesen szükségessé váló hazaszállítás megszervezése. Mindezeket egy átlagosnak mondható, Európán belül napi néhány száz forintért már megvásárolható utasbiztosítás azonban magában foglalja. (Az utasbiztosítás díja az utazás összes költségéhez képest alacsony. Számoljunk utána, mennyit ér a biztonságunk. Külföldre utazáskor az általában több százezer forintos összköltség mellett kiadásaink 2-5%-ért már megvehetjük az utasbiztosításunkat. Továbbá egy kiegészítő gépjármű asszisztencia szolgáltatással arra az esetre is fel tudunk készülni, ha járművünk cserbenhagy minket az európai utakon.)

A különböző szintű, s az utazás céljához igazodó szolgáltatások megválasztásával az egyéni igényekre szabottan tudjuk magunknak és családunknak biztosítani a széleskörű védelmet külföldi nyaralásunk idején. Ehhez azonban az is kell, hogy tisztában legyünk azzal, mely kockázatokra és milyen összeghatárokig vállal a biztosító fizetési kötelezettséget és mire nem vonatkozik a kockázatviselése. Mindez nem igényel sok időt és hosszas előkészületeket, hiszen az utasbiztosítást okostelefonon, interneten, de akár bankjegy-automatákon keresztül is meg lehet venni – sőt, ezen szerződések közel háromnegyedét már ma is elektronikus csatornákon keresztül kötik a tavalyi adatok szerint 12,5 milliárd forintos piacon.

Egyéb lakossági

Egyéb lakossági biztosítások

Fontos, hogy a váratlan helyzetekben se legyünk anyagilag kiszolgáltatottak. A személybiztosítások pénzügyi segítséget vagy más egyéb szolgáltatást nyújtanak baleset vagy betegség esetén. Ezek a személybiztosítások önálló termékként, vagy az életbiztosítások mellé kiegészítő fedezetként érhetők el.

Egészség

Az egészségbiztosítás egy váratlan betegség vagy műtét esetén az ügyfél választása szerint pénzügyi segítséget nyújt, vagy megszervezi a szakszerű betegellátást.

Bővebben

Baleset

Egy váratlan baleset következményei akár nagyon súlyosan és hosszan is elhúzódhatnak. A balesetbiztosítások ezekre az esetekre nyújtanak anyagi segítséget.

Általános gyermek- és balesetbiztosítás

Minden 3 és 18 év közötti magyar állampolgár, aki magyarországi állandó lakhellyel rendelkezik, államilag finanszírozott balesetbiztosítási védelemben részesül. Ez ugyanakkor csak korlátozott védelmet jelent, ami nem helyettesíti a szélesebb biztosítási fedezetet.

Bővebben