Hónap: 2018 szeptember

KGFB: Három nap múlva lejár a türelmi idő

Posted on | by Lambert Gábor

KGFB: Három nap múlva lejár a türelmi idő

2013.02.26.

Az év végi évfordulós szerződésekre legkésőbb 2013. március 1-jéig be kell érkeznie a biztosító társaságokhoz az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díj aktuális részletének – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók január 1-jétől ugyan már kockázatban állnak – kár esetén fizetnek -, de a törvény 60 napos türelmi időt ad a díj rendezésére. Az aktuális díjrészlet mellett természetesen az adott időszakra vonatkozó baleseti adót is be kell fizetniük az autósoknak.

Fontos tudni, hogy a március 1-jei határidő nem a díjak postára adásának határidejére vonatkozik: a kgfb első díjrészletének (éves díjfizetés esetén a teljes összegnek) aznap éjfélig már a választott biztosító számláján kell lennie. Az átutalást pedig ajánlatos minél előbb elindítani, hiszen egy apró adminisztrációs hiba is komoly következményekkel járhat az autós számára.

Díj nem fizetés esetén a biztosítónak a 61. naptól törvényi kötelessége a biztosítás megszüntetése. Ebben az esetben az autósnak, amellett hogy új kötelezőt kell kötnie ugyanannál a biztosítónál, a vonatkozó jogszabályok szerint a 60 napra eső biztosítási díjon felül ki kell fizetnie az úgynevezett fedezetlenségi díjat is. Ennek mértéke a biztosítási díj többszöröse. Igazán komoly problémával azonban akkor szembesülhet a feledékeny autós, ha a fedezetlenség időszakában balesetet okoz. Ilyen esetben az okozott kárt a MABISZ teljes egészében megtéríti a károsultnak, de a felmerült kár összegét és a kárrendezési költségeket a kárt okozó biztosítatlan autósnak a MABISZ számára meg kell térítenie.

Érdemes ellenőrizni a bonus-malus besorolás helyességét is. Ha az autósok ilyen hibát észlelnek, célszerű azt minél előbb jelezniük a korábbi biztosítójuknak, amelynek feladata, hogy az ügyfél kártörténeti adatait megfelelően rögzítse a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben (KKNYR).

Megtartotta közgyűlését a Magyar Biztosítók Szövetsége

Posted on | by Lambert Gábor

Megtartotta közgyűlését a Magyar Biztosítók Szövetsége

2013.03.04.

2013. március 4-én megtartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Biztosítók Szövetsége. A szervezet új elnökséget, elnököt és elnökhelyettest választott.

A 31 tagú Magyar Biztosítók Szövetsége hétfőn megtartotta éves rendes közgyűlését. A közgyűlés egyhangúan elfogadta a szövetség, valamint a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI) 2012-es beszámolóját.

A szövetség az alapszabályban foglaltaknak megfelelően három évente új vezetőséget választ.

Ennek értelmében a szervezet nyolctagú elnökségének tagjává Kisbenedek Pétert, az Allianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatóját, Zatykó Pétert, az Aegon Magyarország elnök-vezérigazgatóját, Erdős Mihályt, a Generali-Providencia Biztosító vezérigazgatóját, Yann Armand Ménétriét, Groupama Garancia Biztosító vezérigazgatóját, Pandurics Anettet, a Magyar Posta Biztosító és a Magyar Posta Életbiztosító elnök-vezérigazgatóját, Cornelia Comant, az ING Magyarország elnökvezérigazgatóját, Bartók Jánost, a MetLife elnök-vezérigazgatóját és Lehel Gábort, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatóját választották meg.

Az elnökség tagjai a szövetség elnökévé Pandurics Anettet, elnökhelyettesévé Erdős Mihályt választotta. Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása 2016. március 4-éig szól.

A biztosító szakemberét tartják a leginkább hitelesnek az ügyfelek

Posted on | by Lambert Gábor

A biztosító szakemberét tartják a leginkább hitelesnek az ügyfelek

2013.03.12.

A biztosító társaságok munkatársait tartják a biztosítással rendelkezők a leghitelesebb forrásnak, a megkérdezettek 29 százaléka „nagyon hitelesnek” minősítette ezt a kört – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Gfk közelmúltban végzett, reprezentatív felméréséből.

A biztosítással rendelkezők az 5-ös skálán átlagosan 4-re értékelték a biztosítók munkatársait, mint „a biztosítási ügyeikkel kapcsolatos hiteles forrást”. A családtagok, barátok és ismerősök, valamint a pénzügyi tanácsadók és biztosításközvetítők hitelességének megítélése szintén magasnak mondható, őket az ügyfelek 3,6-3,7-es átlagúra értékelték. A médiában megjelenő információk, illetve a reklámok, hirdetések hitelessége ugyanakkor a megkérdezettek körében jóval alacsonyabb szinten, 2,9-en, illetve 2,6-on áll a felmérés szerint.

Mennyire tartja hiteles forrásnak az alábbiakat személyes biztosítási ügyeivel, szerződésével kapcsolatban?

Forrás: MABISZ, GfK

Bár az ügyfelek bizalma pozitívan érinti a biztosításközvetítőket, a fizetőképes kereslet visszaesése, a gazdaság gyengélkedése mind a biztosítókat képviselő, úgynevezett függő közvetítők, mind a független közvetítők – alkuszok, többes ügynökök – tevékenységére kedvezőtlenül hatott az elmúlt időszakban. Ennek egyértelmű jeleként alig több mint egy év alatt jelentősen csökkent a nyilvántartásban szereplő közvetítő személyek száma. Ez azonban nem a közvetítők tevékenységének „hatékonyságnövekedése” miatt következett be, mivel nemcsak a közvetítői létszám, hanem a biztosítási szerződések száma is csökkent.

Miközben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyetének (PSZÁF) nyilvántartásában 2012 negyedik negyedévében még több mint 33 ezer aktív biztosításközvetítő személy szerepelt, mára ez a létszám 29 és fél ezerre csökkent. A visszaesés kissé nagyobb mértékben érintette a függgetlen biztosításközvetítőket – körükben 12 százalékkal csökkent a regisztrált személyek száma -, míg a függő közvetítők létszáma 10 százalékkal mérséklődött.

A tömegbalesetekben érintettek saját kgfb-biztosítójukhoz is fordulhatnak

Posted on | by Lambert Gábor

A tömegbalesetekben érintettek saját kgfb-biztosítójukhoz is fordulhatnak

2013.03.18.

A biztosító társaságok illetékes vezetőinek hétvégi döntése értelmében a mielőbbi kárrendezés érdekében a csütörtöki, az M1-es és az M7-es autópályákon történt tömegbalesetekben érintettek kárfelvételét saját kgfb-biztosítójuk is elvégzi, amennyiben a károsult saját felelősségbiztosítójánál jelentkezik – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A hosszú hétvége előtti utolsó munkanapon, 2013. március 14-én az M1-es és M7-es autópályákon bekövetkezett tömegbalesetek elszenvedőinek, a kárfelvételek mielőbbi elvégzése érdekében, lehetőségük van arra, hogy kárukat a károkozó felelősségbiztosítójánál, vagy – az általános gyakorlattól eltérően – a saját kötelező gépjármű felelősségbiztosítójuknál jelentsék be. A károk felmérését az a biztosító végzi el, amely biztosítóhoz – az ügyfél választása szerint – a káresetet bejelentették.

A casco-biztosítással rendelkezők számára a kárfelmérést cascobiztosítójuk végzi.

Az általános gyakorlat szerint egy közúti balesetnél a balesetben érintett felek kitöltik a „Baleseti bejelentőt”, s ezt követően a károsultnak a károkozó felelősségbiztosítójához kell fordulnia. Ott történik meg a kár felmérése és a kárrendezés is.

A múlt csütörtöki tömegbaleseteknél a körülmények nagy valószínűséggel nem tették lehetővé az ilyenkor szokásos eljárást. A szélsőséges időjárás miatt valószínűleg nem történhetett meg a körültekintő nyomrögzítés, a körülmények részletes, helyszíni vizsgálata sem. Emiatt a felelősségi jogalap megállapítása a szokásosnál jóval bonyolultabb lesz.

A felelősségi jogalapok mielőbbi megállapítása érdekében a balesetben érintettek biztosítóinak illetékes szakértőiből álló operatív csoport alakul. E csoport kiegészül személybiztosítási, szállítmánybiztosítási és – mivel az eddigi információk szerint külföldi gépjármű is részese volt a tömegbaleseteknek -, nemzetközi kárrendezési szakemberrel is. Az operatív csoport szakemberei kísérlik meg rekonstruálni a baleseteket, döntenek a felelősség jogalapjáról annak érdekében, hogy a kárt szenvedettek mielőbb hozzájussanak a kártérítéshez.

Négyéves szinten stagnál az utasbiztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Négyéves szinten stagnál az utasbiztosítási piac

Továbbra is mindössze a kiutazók alig harmada köt biztosítást

2013.04.08.

Az utasbiztosítási piac tavalyi díjbevétele a 2011-es szinten ragadt – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból. A legszembetűnőbb, több mint 20 százalékos visszaesés a sztornóbiztosítások területén következett be. Egy új szereplő belépésével ugyanakkor tizenkettőre bővült az utasbiztosítást kínáló hazai biztosítók köre.

A MABISZ összesítése szerint a tavaly még 11 szereplős hazai utasbiztosítási piac díjbevétele 9,517 milliárd forint volt, ami szinte pontosan megegyezik az egy évvel korábbival. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy ez a biztosítási szegmens továbbra sem képes átlépni a válság kezdete előtti, 2008-as szintet. A stagnálás reálértékben egy év alatt több mint 5, az elmúlt négy évet figyelembe véve azonban már közel 17 százalékos zsugorodást jelent.

Forrás: MABISZ

Az utasbiztosítási piac növekedésének egyik legfőbb akadálya a kiutazások számának visszaesése. A KSH adatai szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában 4,2 százalékkal kevesebben utaztak külföldre, mint 2011 hasonló időszakában. Ezen belül is főként a több napos utazások száma esett vissza 3,2 millióról 3 millióra, ami több mint 6 százalékos csökkenés.

„Egynapos, bevásárlási célú utazásra az összes kiutazó közel 70 százaléka vállalkozik, ugyanakkor továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az egynapos utak veszélyeit figyelmen kívül hagyják az emberek – mutat rá egy további, a piac növekedését akadályozó tényezőre Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. – Egy egynapos bevásárló úton – mint erre sajnos számos példa akad – ugyanis ugyanolyan eséllyel fordulhatnak elő balesetek, rosszullétek, amelyek jelentős anyagi kockázatot jelentenek a biztosítási védelemmel nem rendelkező utazók számára.”

Holott, a hazai piacon több tucatnyi, a legkülönfélébb szolgáltatást nyújtó biztosítási termék érhető el, és közülük akár már kevesebb, mint napi 300 forintért is vásárolható utasbiztosítás. Örvendetes hír, hogy az eddig 11 szereplős hazai biztosítási piac egy új szereplő belépésével 12 szereplősre bővült – tette hozzá Horváth Péter.

Biztosítók székházai – fotókiállítás nyílt Budapesten

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítók székházai – fotókiállítás nyílt Budapesten

A hazai biztosítótársaságok patinás épületeit bemutató kiállítást Molnos Dániel főtitkár nyitotta meg

2013.04.11.

Egy letűnt kornak és az elfeledett biztosítóknak állít emléket az a 2013. április 10-én megnyílt és június 23-áig látható fotókiállítás, amelynek célja, hogy az egykori társaságok székházai közül bemutasson néhány olyan épületet, amelyek nemcsak a biztosítás története, de Budapest építészete szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek.

A magyarországi – részben külföldi, részben hazai fenntartású – biztosítók szinte kivétel nélkül nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy grandiózus palotákat építsenek társaságuk székházának, ezzel fejezve ki jelentőségüket, gazdasági szerepüket is. A társaságok nagyrészt a pesti belváros, főként az V. kerület központi helyein találhatók. A 19. század második felében és a 20. század elején alapított társaságok kivétel nélkül megszűntek vagy kivonultak az országból, a biztosítási tevékenység államosításáig még fennmaradt biztosítók pedig beolvadtak az Állami Biztosítóba.

Az egykori biztosítók némelyikének emlékét mára csak egy-egy utcanév, a fennmarad épületek és az épületek nevei őrzik. A gazdagon díszített belvárosi paloták ma is jó befektetésnek számítanak, legtöbbjük szállodaként, irodaházként, kávéházként működik. Ha közelebbről szemügyre vesszük ezeket a palotákat, itt-ott még felfedezhetők a homlokzatokon a biztosítók nevének eredeti felirata is.

„Ezeket a gyönyörű, patinás épületeket a magyarországi biztosítók építették, gazdagítva ezzel a várost, és egyúttal gazdagítva az ügyfeleket is. A hazai biztosítási szakma több évszázados múltra tekinthet vissza, a biztosítás már az elmúlt évtizedekben-évszázadokban is fontos gazdasági-társadalmi szerepet töltött be” – mondta el az óbudai Korona tér 1. szám alatti épületben, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban látható kiállítás megnyitóján tartott beszédében Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. – „Az emberek már régóta felismerik a biztosítás jelentőségét, a biztosítók megkerülhetetlen szerepét a társadalom javainak regenerálásában Ez tükröződik az itt látható épületek gazdagságában és szépségében is” – tette hozzá.

Több mint 46 ezer kárt okozott a márciusi tél

Posted on | by Lambert Gábor

Több mint 46 ezer kárt okozott a márciusi tél

A rendkívüli időjárás miatt csaknem négy milliárd forintot fizetnek a biztosítók

2013.04.16.

Március második felében összesen 46 213 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz a hónap közepén tapasztalt viharos időjárás miatt. A becsült kárösszeg megközelíti a 4 milliárd forintot – tette közzé az adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A március 15-i hosszú hétvégén, illetve húsvétkor tapasztalt extrém időjárás az elmúlt évekhez képest jelentősen több kárt okozott. Van olyan biztosító, ahol a kárbejelentések száma meghaladta az ilyenkor szokásos esetek tízszeresét.

A több mint 46 ezer káresemény 95 százaléka a lakosságot érintő lakás, illetve ingatlanbiztosítással kapcsolatos, mintegy 5 százaléka pedig a vállalkozásokat érintő, illetve az ipari létesítmények sérülése miatti bejelentés. Ami a károk becsült összegét illeti, a 3,949 milliárd forintra becsült teljes kárösszeg kétharmada köthető a lakásbiztosítási üzletághoz, egyharmada pedig az ipari és vállalati vagyonbiztosítások körébe sorolható.

A legtöbb kárt, az összes bejelentés mintegy kétharmadát a viharok okozták, volt azonban olyan biztosító is, ahol ez az arány a 80 százalékot is elérte. A káresemények mintegy negyedét a tetőbeázások miatt jelentették, de jelentős volt az ilyenkor egyébként már szokatlannak számító hó-nyomásból eredő esetek száma is. Emellett – különösen a keleti országrészből – érkezett jelentős számú, szolgáltatás-kimaradás, áramingadozás, illetve az ennek következményeként bekövetkező élelmiszerromlás miatti kár. A biztosítók a károk több mint felét már rendezték, és napról napra jelentősen csökken a még függő ügyek száma.

A legtöbb esetet Veszprém, Pest, Fejér, Baranya, Szabolcs, illetve Hajdú-Bihar megyéből jelezték, de kiemelkedően sok káresemény történt Zalában, Győr-Sopron, illetve Vas megyében is. A nagyobb városokat illetően Budapest, Nyíregyháza, Debrecen, Pécs, Hajdúböszörmény, Győr és Zalaegerszeg, illetve a kisebb települések közül Gávavencsellő, Tordas, Balkány, Búj és Hodász a leginkább érintett.

„Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt a jövőben gyakoribbá válhatnak a viharok, amelyek immár nemcsak a nyári időszakban, hanem az év más időszakaiban is egyre nagyobb eséllyel következhetnek be – figyelmeztet Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. – Mindez pedig fokozottan ráirányítja a figyelmet a megfelelő biztosítás megkötésének, illetve a kármegelőzésnek a fontosságára.”

Összehasonlíthatóbbá válnak a biztosítók lakásbiztosítási termékei

Posted on | by Lambert Gábor

Összehasonlíthatóbbá válnak a biztosítók lakásbiztosítási termékei

Újabb fontos lépés a biztosítói önszabályozás területén

2013.04.18.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kezdeményezésére a Magyar Biztosítók Szövetsége elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát. A termékvázlathoz önkéntesen csatlakozó biztosítók vállalják, hogy új termékeiket ennek megfelelően alakítják majd ki.

A biztosítók elkötelezettek abban, hogy a biztosítási termékek kiválasztása és megvásárlása során a fogyasztók hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek lehetővé teszik a megalapozott fogyasztói döntések meghozatalát. Az egységes ügyfél-tájékoztatás érdekében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát, melyhez minden biztosító önkéntesen csatlakozhat.

„A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a biztosítási szakma jelentős fogyasztóvédelmi lépésének tartja és üdvözli a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetését. Fontos fejlemény, hogy máris számos biztosító kötelezte el magát annak alkalmazása mellett. A PSZÁF szerint a jövőben egyéb biztosítások esetében is célszerű lenne hasonló termékvázlatokat, illetve akár minimum és standard termék(csomagokat) is kialakítani. Ehhez a pontos leírást, a teljes körűséget és a betartásra vonatkozó átláthatóságot tekintve például szolgálhat a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat, illetve a MABISZ korábbi TKM Chartája is” – jelentette ki Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke.

A Standard Lakásbiztosítási Termékvázlat egységes szerkezetbe foglalja az új, piacra bevezetendő lakásbiztosítási termékek elemeit. A termékvázlat alkalmazása azt jelenti, hogy az új lakásbiztosítási termék szerkezete megfelel a standard termékvázlatnak, vagyis az abban foglalt elemeket tartalmazza és azok sorrendje is azonos.

Ugyanakkor a biztosítók a termékek feltételeit saját hatáskörben alakítják ki. Az egységes szerkezet nem versenykorlátozó hatású, nem jár negatív következményekkel a termékminőségre, a termékválasztékra vagy a biztosítói innovációra. A lakásbiztosítási terméket kereső ügyfél a termékvázlat segítségével jobban eligazodik a termékfeltételekben, hiszen például az egyes biztosítási események meghatározását ugyanabban a szerkezetben és helyen találja meg.

A biztosítási szakma a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetésének és alkalmazásának feltételeit az önszabályozás keretein belül dolgozta ki. Bevezetése a magyar piacon, de Európában is úttörő, ezáltal is támogatva azt a törekvést, hogy a magyar lakosság megfontolt döntést tudjon hozni, ha biztosítást köt.

„A Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásával az új lakásbiztosítási termékek átláthatóbbá tételét, a lakásbiztosítási termékek könnyebb összehasonlíthatóságát, az információk hozzáférésének megkönnyítését, a fogyasztói döntések támogatását tűzték ki célul a biztosítók. A szabályzathoz csatlakozó társaságok kiemelt célja az ügyfélközpontú működés további erősítése.” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzata, illetve a csatlakozó biztosítók listája megtalálható a MABISZ honlapján (www.mabisz.hu), ami folyamatosan bővül azoknak a termékeknek a feltételeivel, amelyek már a standard termékvázlat alapján készültek.

A lakásbiztosítás egyike a legszélesebb körben kötött lakossági biztosításoknak: több mint 3 millió szerződés alkotja a piacot. A KSH adatai szerint 4,3 millió lakóingatlan található Magyarországon, így a penetráció (a biztosítással történő lefedettség) meghaladja a 70 %-ot.

Több mint 4500 kárt okozott az áprilisi földrengés

Posted on | by Lambert Gábor

Több mint 4500 kárt okozott az áprilisi földrengés

2013.05.09.

A 2013. április 23-i földrengést követően 4557 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege eléri a 600 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat.

A legtöbb káreset Heves megyében történt, Tenken, Átányban, Heves városban, Erdőtelken és Kömlőn.

A bejelentések döntő része kisebb károkról érkezett. A leggyakrabban falrepedésről, vakolatlehullásról, illetve a felületi festés megrepedéséről érkeztek kárbejelentések. A nagyobb károk között a tetősérülés, a cserépösszecsúszás, illetve kéményledőlés volt a leggyakoribb.

A károk döntő részének szemlézése már megtörtént, a kifizetések folyamatosak. A 4557 bejelentett kár és a 600 millió forintos becsült kárösszeg alapján az egy káreseményre jutó összeg meghaladja a 131 ezer forintot.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve jó kockázati helyzetben van. Szerencsére ritka az olyan erős földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel. Évente átlagosan 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek. Ezek nagy része a lakosság számára nem érzékelhető, s mindössze átlagosan évi 4-5 olyan – 2.5-3.0 magnitúdójú – rengést regisztrálnak a műszerek, amely az epicentrum környékén már érezhető, de károkat nem okoz.

Magyarországon legutóbb 2011. január 29-én történt jelentősebb károkat okozó, a Richter-skálán mért 4,7-es erősségű földrengés. Akkor több mint 15 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, és a kifizetett károk összege megközelítette az 1 milliárd forintot.

Minimális növekedés a biztosítási piacon

Posted on | by Lambert Gábor

Minimális növekedés a biztosítási piacon

Tovább csökkentek a gépjármű-biztosítások díjbevételei

2013.05.21.

2013 első negyedévében hosszú idő után először tudott erősödni a biztosítási piac. A minimális, mindössze 1,3 százalékos növekedés a szerény, tavalyi bázishoz képest 6,6 százalékkal bővülő életbiztosítási piacnak volt köszönhető – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2013-as első negyedéves adatokat.

Az idei év első három hónapjában 245,3 milliárd forint díjbevételt könyvelhettek el a hazai biztosító társaságok, ami 1,3 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakának szintjét. Eközben azonban a biztosítási szerződések darabszáma 11 millióról 10,8 millió alá esett.

A nem életbiztosítási szerződésekre idén januártól márciusig 118,6 milliárd forint díjbevétel folyt be, 3,8 százalékkal kisebb összeg, mint egy évvel korábban. A díjbevételekre főként a gépjármű-biztosítások teljesítménye hatott negatívan: míg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétele 6 százalékkal zsugorodott, a casco bevételek több mint 12 százalékkal csökkentek az elmúlt évben.

„A kgfb bevételeket elsősorban az átlagdíjak csökkenése okozta – hangsúlyozza Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára –, miközben a casco-bevételek elapadásának elsődleges oka, hogy a szerződések darabszáma egy év alatt 7,2 százalékkal csökkent.”

A casco-szerződések számának mérséklődése logikus fejleménye a hazai gépjárműpiac válságának. 2008 előtt éveken keresztül legalább 160-180 ezer új autót helyeztek forgalomba évente, 2009 óta azonban az újautó-eladás nem tudott kitörni a 40-60 ezres tartományból. Ennek következtében a hazai utakon jelenleg 50-60 százalékkal kevesebb négy évnél fiatalabb autó fut, mint a válság kezdete előtt. Noha ma már egyre elterjedtebbek az idősebb autókra köthető casco-termékek, ameddig az újautó-eladási adatok nem javulnak számottevően, a casco-piacon a folyamatos átlagdíj-csökkenés ellenére sem számíthatunk trendfordulóra.

A nem életbiztosítási üzletágban ugyanakkor számos pozitív fejlemény is tapasztalható. A kedvezőtlen piaci környezetben is szinten tudott maradni a vagyonbiztosítási terület. Növekedett a tavaly év elejétől a cafeteria-elemek közé is beemelt betegségbiztosítások díjbevétele: a bővülés akkor is eléri a 32 százalékot, ha figyelmen kívül hagyjuk a tavalyi MABISZ-statisztikákban még nem regisztrált piaci szereplő adatait. Örvendetes, hogy a balesetbiztosítások bevétele is 7,5 százalékkal – 4,7 milliárd forintra – növekedett.

Az életbiztosítási üzletág 126,7 milliárd forintos, idei első negyedéves bevétele 6,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, 118,9 milliárd forintos szintet. Az adatok azt mutatják, hogy míg tavaly igen sokan kényszerültek mobilizálni megtakarításaikat – például az egyszeri alkalommal lehetővé vált végtörlesztési lehetőség miatt -, jelenleg a megtakarítások egy része ismét az életbiztosításokba vándorol. A növekedés azonban az egyszeri díjas életbiztosításoknak köszönhető, így ténylegesen kedvező fejlemény egyelőre nem tapasztalható a piacon.

A megtakarításokhoz kötött, unit-linked biztosítások díjbevétele 3,7 százalékkal, 82,5 milliárd forintra nőtt 2013, március végére. „A számokból azonban az is látható, hogy a bővülés jobbára az egyszeri, eseti díjas termékeknél jelentkezik, vagyis a növekedés egyelőre csak rövidtávon mutatkozik meg – magyarázza a MABISZ főtitkára. – Az életbiztosítási piac szempontjából az volna az igazán kívánatos, ha a növekedés a folyamatos díjfizetésű konstrukciókban jelentkezne.”