Vagyonvédelem: érdemes MABISZ-ajánlással ellátott vagyonvédelmi eszközöket használni


Vagyonvédelem: érdemes MABISZ-ajánlással ellátott vagyonvédelmi eszközöket használni

2013.12.16.

Az ünnepi készülődés időszakában különösen kitett a betöréses lopás kockázatának a lakóingatlan, hiszen ezekben a hetekben a legtöbben a szokottnál kevesebbet tartózkodnak otthon. Érdemes tudni, hogy jóval nagyobb biztonságban tudhatjuk értékeinket, ha MABISZ-ajánlással ellátott védelmi eszközzel rendelkezünk, ugyanakkor nemcsak ebben az időszakban jelenthetnek nagyobb biztonságot a MABISZ termék-megfelelőségi ajánlással rendelkező bejárati ajtók és zárszerkezetek.

Az ünnepek előtti sürgés-forgás idején, vagy akár az ünnepek alatt, a munkaszüneti napokat kihasználva egy rövidebb utazás idején könnyű célpontot jelenthetnek a betörők számára a magára hagyott ingatlanok. Ezért kiemelten fontos, hogy megfelelő fedezettel ellátott lakásbiztosítási védelemmel rendelkezzünk.

Korántsem mindegy azonban, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval felszerelt az ingatlan.Fontos iránymutatója a különféle védelmi eszközöknek és rendszereknek a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlása, amely segítségül szolgálhat a választásban.

Mindez azt jelenti, hogy jóllehet a biztosítók csak minimális mechanikai védelmi kritériumokat írnak elő a lakásbiztosítási szerződések létrejöttekor, azonban magasabb szintű mechanikai és elektronikai védelmi berendezésekhez magasabb kártérítési limitek tartoznak. A rendszer több mint két évtizedes sikeres működése nem véletlen, a vagyonvédelmi szempontok szerint vizsgált védelmi eszközök megléte ugyanis a gyakorlatban fontos szerepet játszik. Az elmúlt években az ajánlás szerepe fokozódott, mivel sok ismeretlen eredetű, olcsóbb kategóriás termék jelent meg a piacon, amely nem felel meg a biztonsági követelményeknek.

A MABISZ termék-megfelelőségi ajánlásához szükséges vizsgálat önkéntes alapon működik, az igény a gyártók részéről érkezik arra, hogy terméküket ellássák ezzel az ajánlással. Ezt követően a MABISZ szakértő partnere célzott vizsgálatnak veti alá a terméket (például bejárati ajtót, biztonsági üvegszerkezetet és fóliát, zárszerkezetet, értéktárolót, rácsot stb.), ha pedig a szerkezet megfelel a szigorú követelményeknek és minőségi előírásoknak, megkapja a MABISZ-ajánlást. Akár valamivel magasabb ár mellett is érdemes mérlegelni, hogy a minősített terméket választja-e a tulajdonos, vagy a sok esetben olcsóbb, de valószínűleg kisebb biztonságot nyújtó alternatívát. (A biztosítástechnikai eszközökről, illetve a minősítésről a MABISZ honlapján is lehet tájékozódni.)

A lakásépítés visszaesésével az elmúlt években jelentősen csökkent a vizsgálatra benyújtott eszközök száma is. 2012-ben 1060 eszköz kapta meg az ajánlást, négy berendezés nem felelt meg a követelményeknek. 2013-ban mintegy 1100 eszközt vizsgáltak meg, közülük három nem kapta meg a minősítést. Idén a vizsgált eszközök között legnagyobb arányban az értéktárolók – bútorszéfek, illetve páncélszekrények -, valamint a lakásriasztók szerepeltek, ez a két terméktípus tette ki az összes vizsgálat 35 százalékát.

Együttműködési megállapodást írt alá a BKIK és a MABISZ


Együttműködési megállapodást írt alá a BKIK és a MABISZ

2014.01.16.

2014. január 15-én együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a kamara Krisztina körúti székházában.

A megállapodást Kiss Ervin, a BKIK főtitkára és Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára jegyezte. Az együttműködés elsődleges célja, hogy a két szervezet előremutató megoldásokkal, javaslatokkal, a megoldandó feladatok közös feltárásával segítse egymás és a kis- és középvállalkozások munkáját a magyarországi gazdasági fejlődés, illetve a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében.

„Különös fontossággal bír szövetségünk számára a megállapodás, mivel a BKIK vállalta, hogy felhívja tagjai figyelmét az öngondoskodás fontosságára és megismerteti velük a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos lehetőségeket. A kis- és középvállalkozók, a mikro-vállalkozások, illetve az egyéni vállalkozók különösen fontos szegmenst képviselnek a biztosító társaságok számára. Ez év januárjától számukra is jelentős adókedvezménnyel érhetők el a nyugdíjbiztosítási termékek” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségnek főtitkára.

A szervezetek vállalták továbbá, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást az őket érintő kérdésekről, közös feladatokról, legyen szó jogszabályváltozásokról, akár egyéb, közös szakmai állásfoglalást érintő kérdésekről.

Egyre több a síbaleset


Egyre több a síbaleset

2014.01.23.

Az idei első háromnegyedéves adatok alapján valamelyest pozitív irányba látszik elmozdulni az utasbiztosítási piac, a magyarországi kiutazók ugyanakkor továbbra is könnyelműen kezelik az üdüléshez kötődő kockázatokat. Egy síbaleset vagy egy betegség valamely egzotikus országban – biztosítás nélkül – igen komoly anyagi kockázatot rejthet magában.

Az utasbiztosítási piac legfrissebb adatai szerint 2013 első három negyedévében az üzletági díjbevétel közel félmilliárdos növekedést mutat 2012 hasonló időszakával összehasonlítva. Ugyanakkor a növekedés ellenére a szakemberek szerint továbbra is csupán a kiutazók harmada, de legfeljebb 35 %-a köt utasbiztosítást.

Európa nyugati felén a kiutazók 90 %-a biztosítja magát, mielőtt külföldre megy, sőt, egyes országokban – például Angliában – a külföldre utazók 96 %-a nem indul el anélkül, hogy biztosítást kötne. „A kívánatos szinttől messze elmaradó magyarországi biztosítottsági arány hátterében számos tényező áll. Jellemzően a közeli úticélok és a rövidebb időtartamú nyaralások esetében vagyunk hajlamosak alulértékelni a kockázatok kezelésének fontosságát. Sokan úgy gondolják, hogy a bankkártyájukhoz kapcsolódó biztosítás vagy éppen az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EKK) is megfelelő védelmet nyújt számukra” – sorolja Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke az alacsony hazai biztosítottsági szint okait.

A legtöbb biztosító speciálisan téli sportokra szabott biztosítást is kifejlesztett, de ha nem ilyet, hanem „normál” utasbiztosítást kötünk, akkor mindenképpen meg kell győződnünk róla, hogy a biztosítás érvényes-e sportolás – síelés, snowbordozás vagy szánkózás – közben történt balesetre is. Fontos, hogy a biztosítás tartalmazzon felelősségbiztosítási elemet is, mivel ha a sípályán balesetet okozunk, ugyanúgy ki kell fizetnünk az okozott kárt, mintha gépjármű-baleset okozói lennénk. A felelősségbiztosítás egyébként az okozott kár megtérítése mellett – ami pl. a kieső jövedelem megtérítését is magában foglalja – tartalmazza a jogi képviseletet, az ügyvédi díjat és az eljárás költségét is.

„A hazai klinikai gyakorlatban a preventív megfontolásoknak – a felszerelések kialakításának – köszönhetően nem növekedett jelentősen a síbalesetekekben megsérültek ellátásának száma. A kioldó síkötés nem újdonság, de például a carving lécek megjelenése egyértelműen csökkentette a térd keresztszalag-sérülésének gyakoriságát” – összegzi tapasztalatait dr. Detre Zoltán, a Magyar Traumatológiai Társaság elnöke. Szép számmal akadnak azonban praxisában olyan el nem látott, pár nappal korábban sérült páciensek is, akiknél a helyszínen nem operatív kezelést alkalmaztak, de mivel a törés elmozdult, mégis műtétet kellett végrehajtani a betegen.

A télvíz idején inkább a trópusi célpontokat kedvelőknek más jellegű veszélyekre kell felkészülniük. A legnagyobb kockázat a többórás repülőút és a hirtelen hőmérsékletváltozás – különösen idősebb korban kiemelt kockázat -, a különleges, helyi ételek, valamint a bizonytalan tisztaságú ivóvíz azonban minden, az európai körülményekhez szokott szervezetet sokkolhat. A javasolt oltások beadatása, a higiénés szabályok figyelembevétele mellett a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a helyi biztonsági előírások messzemenő betartására hívja fel a figyelmet. Ma már egyébként valamennyi utasbiztosítás tartalmaz éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű assistance szolgáltatást is, aminek egy egzotikus országban történő baleset, betegség vagy váratlan esemény esetén különösen nagy jelentősége lehet

Kevesebben váltottak a tavalyi kampányban biztosítót


Kevesebben váltottak a tavalyi kampányban biztosítót

Február 1-jétől új szabály lépett életbe

2014.02.05.

Tavaly ismét csökkent azoknak az autósoknak a száma, akik az év végi átkötési időszakban biztosítót váltottak. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) előzetes adatai szerint a 2013-as kampányban – a segédmotoros kerékpárok nélkül – mintegy 435 ezerre tehető a váltók száma, ebből 310 ezer személyautóval rendelkező magánszemély.

A statisztikák szerint évről évre csökken azoknak az autósoknak a száma, akik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban élnek a biztosításváltás lehetőségével. Az elmúlt három évben ez a szám a harmadára zsugorodott: 2010-ben 1,3 millió kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést mondtak fel, 2011-ben 1,03 milliót, 2012-ben már csak 724 ezret. A tavalyi kampányban pedig ennél is csaknem 300 ezerrel kevesebbet

„A kgfb-biztosítót váltók számának évek óta tartó csökkenése nem meglepő, hiszen az utóbbi években az autósok döntő többsége legalább egyszer már váltott biztosítót. Nagyrészük ezzel jelentős díjkedvezményt realizált, így a további, még esetleg elérhető, legfeljebb 1-2 ezer forintos díjcsökkenésért már jóval kevesebben vállalják a váltással járó ügyintézést” – magyarázza Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Mint ismert, 2013 januárjától a biztosítók már év közben is módosíthatják az új szerződők számára kialakított tarifákat, így ha a piaci helyzet alapján úgy döntenek, évente többször is módosíthatják tarifáikat. A jogszabályi előírások szerint azonban ezt 60 nappal a díj életbelépése előtt meg kell hirdetniük.

Új viszont a szabályozásban, hogy Nemzetgazdasági Minisztérium módosított rendelete alapján 2014. február elsejétől a biztosítók az ügyfelek kártörténete alapján kialakított tarifák meghatározásánál nem csupán a bonus-malus besorolást vehetik figyelembe, hanem egyéb korrekciós tényezőket is alkalmazhatnak. Ez a gyakorlatban például azt jelentheti, hogy egy régóta kármentes autós a B10-es besorolás felett is kaphat további kármentességi kedvezményt.

Az autósok kártörténetét a 2010-ben létrehozott Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer (KKNYR) tartja nyilván. Az információs adatbázis a legfrissebb adatok szerint jelenleg 11,8 millió adatot tartalmaz, amelyből 4,036 millió élő szerződés.

A biztonságos közlekedés közös ügy


A biztonságos közlekedés közös ügy

2014.02.06.

A közlekedésbiztonság erősítése, valamint a baleset-megelőzés területén történő hatékony együttműködés érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A dokumentumot 2014. február 5-én írta alá Győri Gyula, az NKH elnöke és Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

„A biztonságos közlekedés mindannyiunk közös ügye, ezért is tartjuk fontosnak a szakmai szervezetekkel való együttműködést, melynek egy újabb állomása ez a mostani” – fogalmazott Győri Gyula, a közlekedési hatóság elnöke. Hozzátette: az NKH sok területen vesz részt a megelőzésben is. Ilyen többek között a közlekedésbiztonsági akcióprogramok szervezése, a közlekedés szereplőit segítő kiadványok megjelentetése, illetve a különböző szervezetek közlekedésbiztonsági kezdeményezésének támogatása is. A mostani együttműködés kapcsán hatékony segítséget kívánnak nyújtani különböző korcsoportoknak és szegmenseknek a gyermekektől egészen a hivatalos járművezetőkig.

”A biztonságos közlekedés kiemelkedően fontos a biztosítók számára” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára az aláírást követően. A biztosítók sokat tesznek a balesetek számának csökkentése érdekében, s ezért is fontos számunkra a megállapodás, mivel a Nemzeti Közlekedési Hatósággal közösen a jövőben sok területen fogunk tudni együttműködni a baleset-megelőzés érdekében – hangsúlyozta a MABISZ főtitkára.

A MABISZ már közel öt éve tagja az Európai Közúti Biztonsági Chartának. Az Európai Bizottság égisze alatt szerveződött mozgalom azzal a céllal jött létre, hogy gyakorlati megoldásokat javasoljon az európai utak biztonságosabbá tétele érdekében. A MABISZ a csatlakozás során vállalta, hogy a rendelkezésére álló eszközök segítségével támogatja a balesetmentes közlekedést.

Az NKH-MABISZ együttműködési megállapodás alapján a két fél közös szakmai javaslatokat tesz, közös programokat dolgoz ki, kölcsönösen megjelenési lehetőséget biztosítanak egymás rendezvényein, s céljaik elérése érdekében összehangolt kommunikációt is folytatnak.

2500 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a januári földrengést követően


2500 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a januári földrengést követően

Három év alatt 93 ezer lakásbiztosítási szerződés tűnt el a piacról

2014.02.13.

A január 19-i földrengést követően közel 2500 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A szélsőséges időjárás okozta gyakori káresemények ellenére 2010 óta 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma. 2013 végén 2,98 millió egyéni lakásbiztosítási szerződést kezeltek a társaságok – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb adataiból.

A szaporodó földrengés-, vihar- vagy árvízkárok fényében különösen rossz irányba mutató tendencia, hogy 2010 óta mintegy 93 ezerrel csökkent az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma, s a kevesebb egyéni biztosítást csak részben pótolhatták a megkötött társasház-biztosítások. 2010-ben a kiemelkedően sok vihar, illetve árvíz következtében még nőtt az állomány, azóta viszont évről évre folyamatosan csökken, miközben a lakásbiztosítások díjszintje gyakorlatilag nem emelkedett.

A 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot. Ez az összeg közel ezer forinttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, vagyis a biztosítók a 2012-es, 5,7 százalékos inflációt sem érvényesítették a díjakban. Mindezek alapján különösen aggasztó folyamat a szerződésszám folyamatos zsugorodása, ami fizetőképességi problémákkal, a lakossági pénzügyi helyzetének romlásával magyarázható.

„A pénzügyi válság szemmel láthatóan elérte a lakásbiztosítási szektort is, a lakosság egy része a biztosításon is kénytelen spórolni” – vélekedik Balla Tamás, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. „Holott a jelenlegi díjszintek európai viszonylatban is alacsonynak számítanak, ráadásul a magyarországi piacon az elemi károk elleni védelem alapfedezetnek számít, azaz része minden szerződésnek. Már havi 1-2 ezer forintos díjért elérhető, így mindenki találhat számára kedvező ár-érték arányú biztosítást” – tette hozzá az elnök.

A MABISZ legfrissebb adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasház biztosításokból származó bevételekkel együtt – 104,9 milliárd forintot tett ki. Az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma 2,98 millió darab volt, 93 ezerrel maradt el a 2010. évitől.

Enyhe növekedés az utasbiztosítási piacon


Enyhe növekedés az utasbiztosítási piacon

Kevesebben mennek külföldre, de talán tudatosabban készülnek az útra

2014.02.17.

Bár az elmúlt évek statisztikái alapján kevesebben és rövidebb időre utaznak külföldre, üdvözlendő tendencia, hogy aki mégis az országhatárokon túl tölti szabadságát, az a feltételezések szerint talán tudatosabban készül fel a lehetséges veszélyhelyzetekre. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adatai szerint tavaly az utasbiztosításokból befolyt díjbevétel elérte a 10 milliárd forintot.

Ami a magyar állampolgárok 2013-as külföldi utazásait és a magyarok által külföldön elköltött összegeket illeti, mindkét területen csökkenés látszik. A legfrissebb hírek szerint a tavalyi első háromnegyedévben a magyar állampolgárok külföldi költése 396 milliárd forint körül alakult, ami 3 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. Kevesebben vannak azok is, akik több napra hagyják el az országot, így a külföldön eltöltött idő is csökkenést mutatott.

Tavaly év végén a teljes utasbiztosítási piaci díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, ami 6,5 százalékos növekedésnek felel meg a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest. „Az adatok alapján remélhetjük, hogy a magyar lakosság talán tudatosabban készül fel egy-egy utazásra, és alaposabban mérlegeli a külföldi tartózkodás során felmerülő lehetséges veszélyhelyzeteket. De magyarázhatja a piac bővülését az is, hogy az elmúlt évben három új szereplő lépett az utasbiztosítási piacra, s így a korábbi 12 szereplővel szemben ma már 15 MABISZ-tagsággal rendelkező cégnél köthető utasbiztosítás” – magyarázza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A díjbevétel növekedését indokolhatja a piacon a közelmúltban megjelent értékesítési csatorna is. A mobiltelefonon köthető utasbiztosítás komoly érdeklődést váltott ki a kiutazók körében, de mint ahogy számítani lehetett tá, elsősorban a fiatalabb generációk kötnek mobileszközön keresztül utasbiztosítást – teszi hozzá az elnök.
„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy a lakosság rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után érezhetően megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Forrás: MABISZ

Az utasbiztosítók 2013-ban minimális díjemelést hajtottak végre az év elején – ami szintén indokolhat némi díjbevétel-növekedést. De az elemzők feltételezése szerint az is valószínű, hogy a kiutazók tájékozottabbak, jobban odafigyelnek az egyes termékek által nyújtott szolgáltatásokra, illetve szolgáltatási limitekre, és ha szükséges, magyasabb összegű szolgáltatást nyújtó biztosítást vásárolnak.

Biztosítási piac 2013: a tartós növekedésre még várni kell


Biztosítási piac 2013: a tartós növekedésre még várni kell

2014.02.19.

2013-ban a magyarországi biztosítási piac összesített, az egyszeri díjas életbiztosításokkal korrigált díjbevétele lényegében stagnált – mindössze 0,7 százalékkal nőtt a 2012. évi adatokkal összehasonlítva. Az életbiztosítási üzletágban a folyamatos díjas biztosítások díjbevételének növekedésére továbbra is várni kell, bár a csökkenés üteme mérséklődött – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2013. évi előzetes adataiból.

2013-ban 810,2 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosító társaságokhoz: ennek 53,4 százaléka, 432,7 milliárd forint az élet-, 46,6 százaléka, 377,5 milliárd forint a nem életbiztosítási üzletágakból.

„Bár a díjbevételek évek óta tartó csökkenésének megtorpanása pozitívumként értékelhető, a biztosítási piac tartós növekedésére ugyanakkor még kevés jel utal” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. A gazdasági növekedés beindulásával, az általános gazdasági környezet javulásával pozitív hatásokra számíthatunk – tette hozzá.

Az életbiztosítási szerződésekre befolyt 432,7 milliárd forint ugyan magasabb, mint az előző év azonos időszakában mért érték, az igazán reális képet nyújtó korrigált díjbevétel azonban csaknem 1,5 százalékkal csökkent. Mindez hasonló tendenciára enged következtetni, mint amely az előző negyedévekben volt látható a piacon: az egyszeri díjas szerződésekből származó bevételek átmeneti jelleggel növekedni tudnak, ám a tartós, rendszeres díjas biztosítások bevételei elmaradnak a kívánatostól. A csökkenés üteme mérséklődött, összességében azonban így is közel 30 milliárd forinttal marad el a 2008-as, válság előtti díjszinttől.

Reményre adhat viszont okot a nyugdíjbiztosítások megjelenése, amelyek hatására változhat az egyszeri befizetések túlsúlyát okozó tendencia, és újra megindulhat a lakosság körében a valóban hosszú távú, tartós, nyugdíjcélú előtakarékosság.

Forrás: MABISZ

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2013-ban 377,5 milliárd forintot tett ki, 2,3 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítások (kgfb) és a casco üzletágakban tovább folytatódott a díjbevételek csökkenése.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre 82 milliárd forint folyt be a biztosítókhoz, a casco-piac is gyenge évet zárt, aminek fő oka, hogy az új gépjárműértékesítések felfutása továbbra is várat magára – a hazai gépjárműpark folyamatosan öregszik. A szűkített szolgáltatási körre kötött casco-biztosítások terjedése már évek óta tart, s nem általánosan ismert az autósok körében, hogy ezek a termékek fedezeti oldalon is jóval kevesebbet nyújtanak, például nem új értéken térítenek vagy lopáskárra nem vonatkoznak A casco-biztosítási bevételek 2013-ban 65,6 milliárd forintról 63 milliárdra csökkentek, ami 4 százalékos visszaesésnek felel meg. A szerződések darabszámában ugyanakkor minimális, 0,2 százalékos emelkedés mutatkozott, így 2013 végén 800 439 casco-szerződést kezeltek a biztosítók.

Közel 5800 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a hétvégi vihar után


Közel 5800 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a hétvégi vihar után

2014.03.18.

A március 15-i hétvége viharos időjárása miatt kedd délig 5775 bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege meghaladja a 400 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az első összesített adatokat.

A hétvégi viharos időjárás három-négyszeresére növelte meg a biztosítóknál az ilyenkor szokásos kárbejelentések számát. Ugyanakkor volt olyan társaság, ahol nyolcszorosa volt a kárdarabszám az ilyenkor szokásosnak.

A hétvégi vihar többnyire az épületek tetőszerkezetében tett kárt: megbontotta a tetőt, illetve az erős szél következtében lehullottak a cserepek. Több biztosítóhoz érkezett bejelentés fakidőlések okozta, úgynevezett rádőléses károk miatt.

A legtöbb bejelentés a fővárosból, illetve Pest megyéből érkezett. Sok kárt jelentettek Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, Győr-Moson-Sopron megyéből, Hevesből és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből is.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A MABISZ legfrissebb adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasház-biztosításokból származó bevételekkel együtt – 104,9 milliárd forintot tett ki. Az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma 2,98 millió darab volt, 93 ezerrel maradt el a 2010. évitől. A 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

Ptk: felértékelődhet a vezetői felelősségbiztosítás


Ptk: felértékelődhet a vezetői felelősségbiztosítás

2014.03.13.

Március 15-étől válik hatályossá az új Polgári Törvénykönyv, amely a biztosítások területén is jelentős változásokat hoz. Érinti az ajánlattételt, a kötvényesítést, az állománykezelést, a termékfejlesztést és a kárrendezést, valamint az ezeket támogató informatikai rendszereket is. Az egyik legkomolyabb horderejű módosítás ugyanakkor a cégvezetők felelősségi körére vonatkozik – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Jelentősen felértékelődhet a felelősségbiztosítás szerepe az új Polgári Törvénykönyv (Ptk) életbe lépésével. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai, valamint vezető állású munkavállalói magánvagyonukkal felelnek azokért a károkért, amelyeket okoznak akár magának a társaságnak, akár harmadik személynek.

Számukra védelmet jelenthet e kockázatok kiküszöbölésére a vezető tisztségviselőkre köthető felelősségbiztosítás, amely kifejezetten a vezetők tevékenysége során, annak következtében okozott károkra nyújt fedezetet.

Magyarországon jelenleg elhanyagolható az ilyen típusú biztosítási szerződések száma – a szövetség legfrissebb adatgyűjtése szerint tavaly év végén mindössze 320 ilyen szerződés alkotta a piacot –, miközben a mostani módosítás több mint 300 ezer gazdasági társaság és még néhány ezer egyéb formában működő jogi szervezet első emberét érintheti. Külföldön ezzel szemben jóval nagyobb hagyománya van az ilyen típusú védelemnek.

Az új Polgári Törvénykönyv életbe lépése nemcsak ezt a területet befolyásolja: a hazai biztosítók által kezelt, közel 12 millió biztosítási szerződést érinti valamilyen módon. Több ponton egyszerűsítheti, gyorsíhatja a biztosítási ügymenetet. Tartalmaz az ügyfelek számára kedvező fogyasztóvédelmi módosításokat: ezek egyike, hogy az új Ptk. szerint a biztosítási szerződés nem szűnhet meg automatikusan attól, hogy a szerződő elfelejti befizetni az esedékes díjat. A biztosítónak minden esetben írásban, póthatáridő kitűzésével kell felhívnia a szerződő figyelmét a teljesítésre. Amennyiben mégis megszűnik a szerződés – a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésével – a szerződő kérheti a biztosítótól a biztosítási fedezet helyreállítását.

Szintén a fogyasztói érdekeket – és a korszerű kommunikációs eszközök elterjedését – jelzi, hogy a 2014. március 15-étől hatályossá váló Polgári Törvénykönyv már nem köti az írásbeliséghez a szerződés létrejöttét, illetve érvényességét. A bizonyíthatóság természetesen lényeges elem, de az eddiginél szélesebb körben ismerik el az új, korszerű kommunikációs eszközök közötti üzenetváltás írásbeliségét, ami várhatóan egyszerűsíti és gyorsítja a biztosítási ügymenetet.

Változik a kártérítés szabályozása is, amelyben lényegi eltérés a korábbi gyakorlathoz képest, hogy az új törvény alapján megszűnik a nem vagyoni kártérítés, helyette a jövőben úgynevezett sérelemdíjat kell fizetniük a károkozóknak – vagy helyettük a biztosítóknak. A sérelemdíjnak elégtételt kell nyújtania a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány kielégítésére, ugyanakkor alkalmasnak kell lennie a jogsértés szankcionálására is, mértékét a bíróság az eset körülményeire, például a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére figyelemmel fogja megállapítani.