Kategória: Egyéb lakossági

A MABISZ VKB által ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák I.

Posted on | by root

A MABISZ VKB által ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák I.

Mechanikai-fizikai védelem

Bejárati ajtók

MABISZ kategória áthatolási, áttörési ellenállás MSZ ENV 1627-1630:2000 szabvány
a teljeskörű mechanikai védelem eleme 3 perces 2. osztály
III. kategória 5 perces 3. osztály
II. kategória 10 perces 4. osztály
I. kategória 15 perces 5. osztály
kiemelt kategória 20 perces 6. osztály

Biztonsági ablakok

A biztonsági ablak kategóriába sorolás feltételei:

  • legalább P4A (A3) fokozatú üvegezéssel az MSZ ENV 1627-1630:2000 szabvány 2., vagy 3. osztálya
  • többpontos, 700 KN statikus nyomóerőnek ellenálló zárás
  • a kilincsszerkezet belülről zárható
  • a tok- és keretszerkezet egyenértékű az üvegszerkezet ellenálló képességével

Fix portálelemek, függönyfalak

a fix portálelemek követelményei megegyeznek az ablakokra előírt követelményekkel azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó (nyitó) szerkezet nem kerül beépítésre

Zárszerkezetek, hevederzár-keresztpántok, hengerzárbetétek – MSZ EN 1303 szerinti 1 – 5 fokozat, Fix és mobil rácsok

  • Teljeskörű mechanikai – fizikai védelem eleme – minimum 3 percig ellenáll az egyszerű, kézi szerszámokkal végrehajtott támadásnak
  • Részleges mechanikai – fizikai védelem eleme – nincs időnorma, csak technikai specifikációknak megfelelés
  • Minimális mechanikai – fizikai védelem eleme – nincs időnorma, csak technikai specifikációknak megfelelés
Biztonsági üvegek, üvegszerkezetek, fóliák

Dobásálló üveg, üvegszerkezet

vizsgálati módszer:

  • 4,11 ± 0,06 kg tömegű acélgolyó próbatest szabadeséssel ráejtve a 900×1100 mm méretű próbadarabra

  • a próbatest nem eshet át az üvegfelületen.

    MABISZ kategória ellenálló képesség (a próbatestet az üvegre ejtve) MSZ EN 356:2000 szabvány szerint DIN 52290 szabvány szerint
    P1A 1500±50 mm magasról 3 alkalommal P1A nincs megfelelője
    P2A 3000±50 mm magasról 3 alkalommal P2A A1
    P3A 6000±50 mm magasról 3 alkalommal P3A A2
    P4A 9000±50 mm magasról 3 alkalommal P4A A3
    P5A 9000±50 mm magasról 3-3 alkalommal, egy háromszög 3 csúcsát képező alakzatban P5A nincs megfelelője

Biztonsági ablakok

A biztonsági ablak kategóriába sorolás feltételei:

  • legalább P4A (A3) fokozatú üvegezéssel az MSZ ENV 1627-1630:2000 szabvány 2., vagy 3. osztálya
  • többpontos, 700 KN statikus nyomóerőnek ellenálló zárás
  • a kilincsszerkezet belülről zárható
  • a tok- és keretszerkezet egyenértékű az üvegszerkezet ellenálló képességével

Fix portálelemek, függönyfalak

a fix portálelemek követelményei megegyeznek az ablakokra előírt követelményekkel azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó (nyitó) szerkezet nem kerül beépítésre

Zárszerkezetek, hevederzár-keresztpántok, hengerzárbetétek – MSZ EN 1303 szerinti 1 – 5 fokozat, Fix és mobil rácsok

  • Teljeskörű mechanikai – fizikai védelem eleme – minimum 3 percig ellenáll az egyszerű, kézi szerszámokkal végrehajtott támadásnak

  • Részleges mechanikai – fizikai védelem eleme – nincs időnorma, csak technikai specifikációknak megfelelés

  • Minimális mechanikai – fizikai védelem eleme – nincs időnorma, csak technikai specifikációknak megfelelés

Áttörésbiztos üveg, üvegszerkezet

vizsgálati módszer:

  • 2,0 ± 0,1 kg tömegű fejsze

  • 400×400 mm nagyságú nyílás teljes kivágásához (a kivágott darabnak ki kell esnie) szükséges fejszecsapások száma:

    MABISZ kategória ellenálló képesség MSZ EN 356:2000 szabvány szerint DIN 52290 szabvány szerint
    P6B 30-50 fejszecsapás P1A B1
    P7B 51-70 fejszecsapás P2A B2
    P8B =>70 fejszecsapás P3A B3

Átlövésgátló üveg, üvegszerkezet

vizsgálati módszer:

  • szabványban meghatározott fegyverek és lövedékek

  • 5, ill. 10 m távolságból 3 alkalommal kell lőni az 500×500 mm méretű próbadarabra

  • a lövedék nem hatolhat át az üvegszerkezeten

  • szilánkleválással roncsolt szerkezetek ″S″ (személyvédelemre nem alkalmas), a szilánkleválás nélküliek ″NS″ (személyvédelemre alkalmas) kiegészítő jelzéssel

    MABISZ kategória (lövedéknek)ellenálló képesség MSZ EN 356:2000 szabvány szerint DIN 52290 szabvány szerint
    BR1S, BR1NS 0,22 LR BR1S, BR1NS nincs megfelelője
    BR2S, BR2NS 9 mm Luger BR2S, BR2NS C1SA, C1SF
    BR3S, BR3NS 0,357 Magnum BR3S, BR3NS C2SA, C2SF
    BR4S, BR4NS 0,44 Magnum R4S, BR4NS C3SA, C3SF
    BR5S, BR5NS 5,56 x 45 BR5S, BR5NS nincs megfelelője
    BR6S, BR6NS 7,62×51- lágy ólommag BR6S, BR6NS C4SA, C4SF
    BR7S, BR7NS 7,62×51- kemény acélmag BR7S, BR7NS C5SA, C5SF

Biztonsági fóliák

A Termék-megfelelőségi ajánlás alapja a (DIN 52337), vagy MSZ EN 12600 szabványnak megfelelő, érvényességi határidővel ellátott vizsgálati jegyzőkönyv, amelynek alapján a honosítás történik. A MABISZ VKB a biztonsági fóliák tekintetében roncsolásos vizsgálatot nem végez.

Ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák II. (értéktárolók, elektronikai jelzőrendszerek, video megfigyelő rendszerek)

Vissza a Biztonságtechnika főoldalra

Biztonságtechnikai fogalomtár

Posted on | by root

Biztonságtechnikai fogalomtár

(Az egyes fogalmak pontos meghatározása biztosítótársaságonként eltérő lehet, vitás kérdésekben mindig az adott biztosítási szerződés biztosítási feltételeiben megfogalmazottak a mérvadók!)

Biztosítási események

A biztosítási szerződésben rögzített olyan jövőbeli, károsító események, (tűz, szélvihar, betörés, stb.) amelyeknek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár az ügyfélnek. Meghatározásuk általában magába foglalja a károsító esemény fogalmát, azokat a körülményeket, amelyek megléte esetén az esemény biztosítási eseménynek minősül, valamint a kizárásokat. (Az esemény bekövetkezésével ill. körülményeivel kapcsolatban a szerződőt/biztosítottat bizonyítási kötelezettség terheli.)

  • betöréses lopás: olyan vagyon elleni bűncselekmény, amelynek során az elkövető egy lezárt heIyiségbe jogtalanul, bizonyos akadályok erőszakos módon történő leküzdésével („dolog elleni erőszak”) hatol be vagyontárgyak eltulajdonítása céljából. Betöréses Iopásnak minősül az is, ha a behatolás nem erőszakkal, hanem álkulccsal, vagy más, a zár nyitására alkalmas idegen eszközzel történik, vagy eredeti, illetve arról másolt kulccsal, amelyhez egy másik helyiségbe történt erőszakos behatolás vagy rablás útján jutott hozzá az elkövető.

    A zárnyitó eszközök általában utólag kimutatható (roncsolódást) sérülési nyomokat okoznak. Amennyiben ezt szabad szemmel nem lehet egyértelműen megállapítani, a biztosítók független, igazságügyi zárszakértő szakvéleménye alapján fogadják, vagy utasítják el a behatolást biztosítási eseményként.

    Betöréses lopásnak tekintjük az értéktárolók illetéktelen felnyitását vagy a helyszínről történő elszállítását is, valamint kirakat feltörését, akkor is, ha abba behatolás nem történik, csak kézzel, vagy eszközzel való benyúlás. Nem minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek a nem épületbe, de mégis zárt helyre, például bekerített udvarba, parkba, gépkocsiba, vasúti fülkébe, konténerbe vagy lakókocsiba, sátorba történő behatolás, mivel ezek nem tartoznak a lezárt helyiség fogalmába.

    lezárt helyiség: a talajhoz szilárdan kötődő épületszerkezettel minden irányból körülzárt tér (épület, építmény), amelynek határoló szerkezetei (falak, tető, padozat és nyílászárók), az arra jogosulatlan személyek illetéktelen behatolásától egy elvárható szinten megvédenek.

    (az egyes biztosítási feltételek szűkíthetik, vagy tágabb értelmezést engedhetnek az “elvárható szint” fogalomnak, pl.: 3 mm vastag üveg, 1 mm -nél vékonyabb fém lemez, 40 mm -nél vékonyabb fatábla stb. alkalmazása esetében a helyiséget lezártnak tekintik, vagy nem tekintik lezártnak)

  • rablás: az az esemény, amikor a tettes a vagyontárgya(ka)t úgy tulajdonítja el jogtalanul, hogy a biztosítottal (alkalmazottjával, megbízottjával) szemben erőszakot, vagy élet-, testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őt öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. („személy elleni erőszak”) Rablás biztosítási esemény az is, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása érdekében alkalmazza az erőszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést.

Nyílászárók

  • ajtók: a betörők számára a fő támadási pont, mert gyakran könnyen és gyorsan feltörhetők, a behatolás kevés zajjal jár. Lehetővé teszi a gyors menekülést és az eltulajdonított értékek egyszerűen elszállíthatók az ajtón keresztül. A behatolás után becsukott ajtó nem feltűnő.

    kiemelés elleni védelem: az ajtólapnak a forgópántokról (az ajtólapot az ajtó tokhoz rögzítő fémszerkezet) – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba beforduló (minimum 2 db) csapokkal – ez egyúttal az ajtólap beszakítását is akadályozza – vagy a forgópántok fölé a tokba csavarozott, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

    reteszhúzás elleni védelem: (kétszárnyú bejárati ajtók esetében) akkor megfelelő, ha:

    • a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül billenő karos szerkezettel vannak az ajtótokhoz rögzítve;
    • a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül gyakran „gyűszűs” tolózárral vannak az ajtótokhoz rögzítve, de a nyíló szárny benyomása nem lehetséges, vagy annak benyomhatósága esetén a tolózár fel-le mozgatás ellen védett;
    • a tolózár akkor védett, ha a mozgatható elemeket másik – az ajtószárny nyitása nélkül – hozzá nem férhető elemmel rögzítik, vagy elfedik, így megakadályozva a mozgatást

    gyűszűs tolózár: a nem nyíló szárny rögzítését végző, függőleges irányban felfelé, és lefelé egy bemélyedésbe helyezett ujjal mozgatható reteszvas.

  • ablakok: az ilyen behatolásra azokban az ingatlanokban van nagy esély, ahol a járószinttől mérve viszonylag alacsony a párkánymagasság. Ezeket az ablakokat az előírásoknak megfelelő rácsokkal, vagy más, azzal egyenértékűnek tekintett műszaki megoldásokkal lehet védettebbé tenni.

  • rácsok:

    • anyaga 12 mm átmérőjű köracél, vagy azzal megegyező keresztmetszetű más profil acél rúd;
    • a rács kiosztása maximum 100 x 300 mm lehet a teljes felületen;
    • csomópontjai hegesztettek vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak lehetnek

    A rácsot a falazathoz 30 cm-enként, de minimum 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó körömmel szükséges a falhoz rögzíteni. Hagyományos, 38 cm-es téglafal esetén a rögzítéshez használt falazó körmök minimális beépítési mélysége 150 mm. A biztosítók általában az alábbi megoldásokat is elfogadhatónak tartják a rács kiváltására:

    • legalább A3 kategóriába ajánlott, áttörés gátló üveg, a támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében legalább az üvegszerkezet ellenálló-képességével egyenértékű tok és keretszerkezettel
    • legalább a „részleges mechanikai védelem eleme” ajánlással rendelkező üvegezés mögött elhelyezett, leereszthető, (mobil) zárható rács – elektronikai jelzőrendszerrel kombinálva
    • A1 kategóriájú dobásálló üvegek, ill. a MABISZ által ajánlott biztonsági fóliák, távfelügyeleti elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazásával, amennyiben az üveg támadása esetén riasztójelzés generálódik.

  • biztonsági fóliák: szerepe a betörés folyamatának késleltetése, arra nem alkalmasak, hogy megakadályozzák az ingatlanba való behatolást. Támadás esetén az üvegtáblát egyben tartja, az nem hullik szilánkjaira, a behatolási nyílás kibontásához további idő szükséges. Csak a megfelelő képesítéssel rendelkező szakember által telepített fólia fogadható el vagyonvédelmi eszközként, aminek tényét a MABISZ ajánláson található telepítési nyilatkozat igazolja. Ez tartalmazza többek között a gyártás és a telepítés dátumát, a fóliatekercs gyári azonosító számát. A MABISZ ajánlás a gyártástól számított egy éven belül telepített fóliákra érvényes és azokra is csak 5 év időtartamig. Az idők folyamán ugyanis a fóliák anyaga az állandó hő, fény és UV sugárzás következtében átalakul és elveszti eredeti mechanikai tulajdonságait.

    FIGYELEM! A biztosítók a biztonsági fóliát önmagában NEM fogadják el a rács helyettesítésére!

Zárak

  • biztonsági zár: biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár betéttel, vagy minimum 6 rotoros mágneszár betéttel ellátott zárszerkezet, az egy-, ill. két oldalon fogazott kulcsos – legalább 6 lamellás zár, amennyiben ezek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 10.000-et. Egyes biztosítótársaságok a MABISZ által a teljeskörű mechanikai védelem elemeként besorolt biztonsági lakatszerkezet – (lakat és a vele egy Ajánláson besorolt lakatpánt) – is elfogadják biztonsági zárként – korlátozott alkalmazási területtel.

    FIGYELEM! – az ELZETT 700 típusú (nagyon elterjedt és olcsó) kéttollú zárak nem biztonsági zárak, mivel a kulcsok variációs lehetősége messze elmarad az elvárt 10.000 db-tól!

  • hengerzár betét (cilinderzár): Magyarországon legelterjedtebbek a szabványos Euro-profilú hengerzár betétek, amelyek igen változatos minőségi és biztonsági igényeket elégítenek ki. Készülnek kétoldalas, egyoldalas és forgató gombos kivitelben. (a belső oldalon forgatógombos zárbetét kitekintő ablakos, vagy üvegezett ajtókon nem alkalmazható!) Nagy előnyük, hogy egy kulcs elvesztésekor nem kell az egész zárszerkezetet kicserélni, csak a hengerzár betétet. Ez egy csavarral történik, percek alatt bárki számára megoldható.

    • letörés elleni védelem: a hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtólap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagságú, letörés ellen védő eszközt – pl. biztonsági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.
    • fúrás elleni védelem: a zárszekrény, illetve a hengerzárbetét akkor fúrásvédett, ha legfeljebb 500 W teljesítményű fúrógéppel, HSS („gyorsacél”) anyagú fúrószárral, végzett roncsolásos támadás legalább 3 percen belül nem teszi lehetővé a nyitást.

  • lamellás zár: (lemezes-, általában kéttollú kulcsos zár) a minőségi zárszerkezetek biztonságosabbak lehetnek az átlagos hengerzár betétes záraknál, de több kényelmetlen tulajdonságuk is van. A kulcs nagyobb, nehezebb, elvesztése esetén az egész zárat cserélni kell, ellentétben a cilinder betétes zárakkal. Ezzel szemben nem veszélyezteti az eléggé elterjedt hengerzár törés módszere, és a zár finomnyitása is nehezebb, nagyobb szakértelmet igényel.

  • záráspontosság: (valójában inkább „pontatlanság” vagy „csukódási hézag”) az ajtó csukott állapotában az ajtólap éle és az ajtótok belső oldala között mm-ben mért távolság. Minél jobb (kisebb mértékű) a záráspontosság, annál inkább megnehezíti, hogy az ajtólapot kívülről be-, vagy kifeszítsék.

    (Az ajtólap be-, vagy kifeszítéskor az ajtótok pántoldala irányába mozdul el, itt csökken a hézag, de a zároldalon ugyanannyival megnő. A reteszelési mélység ennyivel lecsökken, reteszvas ezáltal kifordulhat, vagy kipattanhat a fogadó vasalatból.)

  • reteszelési mélység (zárásmélység): a zárszerkezet teljesen zárt állapotában a zárnyelvnek a fogadó elembe (ajtótokba, ellenlemezbe) való hasznos benyúlása (a zárnyelv ajtóélből kiálló hossza, csökkentve a záráspontosság értékével).

  • többpontos zárás: többpontos zárásnak minősül, ha a zár reteszvasak egymástól legalább 30 cm-es távolságban helyezkednek el. Közvetlenül a zárszerkezetből kinyúló 2-3-4-5 hengeres rúdból álló reteszvasak csak 1 zárási pontnak feleltethetők meg. Nem minősülnek zárási pontnak az ajtólap élén – leggyakrabban függőleges irányban – elmozduló, kis, hengeres csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeket nem igazán a behatolás megakadályozása, hanem a tökéletes légzárás, illetve a fából készült ajtólapok deformálódásának megakadályozása érdekében alkalmazzák.

    (Léteznek MABISZ által ajánlott hasonló, több csapos zárszerkezetek, (+1 zárnyelvvel) de azok csapjai nem egyszerű henger alakúak, hanem peremes „gombafejű v. „kalapos” csapok amelyeket tengely irányban nem lehet kimozdítani a fogadó elemből. Ezeket természetesen a biztosítók is elfogadják több pontos zárásnak.)

  • megerősített ellenlemez: a zárnyelvet, reteszvasat fogadó vasalatot a nem fémből készült ajtótokhoz két irányból minél hosszabb facsavarokkal kell rögzíteni. Jelentősen megnöveli a kiszakítással szemben tanúsított ellenállást, ha az ellenlemez az ajtótokon 45°-os szögben átmenő hosszú csavarokkal és dübellel a falhoz is rögzítve van. Az ilyen kialakítású biztonsági vasalat lemezvastagsága legalább 2 mm legyen.

Elektronikai jelzőrendszer (behatolásjelző rendszer)

Feladata a védett területre történő behatolás érzékelése, jelzése és naplózása. A rendszer alapvetően a jelzőközpontból, a kezelő tasztatúrából, különféle célú érzékelőkből, hang-fény jelző eszközökből és a helyi kommunikációs hálózat elemeiből épül fel. Ez gyakran kiegészül a távfelügyeleti központokba történő átjelzésére szolgáló kommunikátor egységgel.

  • felületvédelem (héjvédelem): a védett térnek a külvilággal határos felületeinek felügyelete. Egyik célja az előjelzés, vagyis a rendszer, már a védett térbe való illetéktelen behatolás első szakaszában (ajtó, ablak felfeszítése, üveg betörése, fal bontása) jelzést generál. A másik, hogy lehetővé tegye az otthon tartózkodó tulajdonosok szabad beltéri mozgását riasztás jelzés generálása nélkül. Leggyakrabban alkalmazott eszközei a nyitásérzékelők és az üvegtörés érzékelők.

    • teljeskörű a felületvédelem, ha a rendszer felügyeli az összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint a teljeskörű mechanikai-fizikai védelem követelményeit ki nem elégítő falazatokat, födémeket, padozatokat
    • megfelelőnek minősül a felületvédelem az összes nyílászáró és portál felügyelete esetén

  • térvédelem: a védett objektum belső területein történő illetéktelen mozgásokat detektálja. Eszközei a különféle fizikai elvek alapján működő mozgásérzékelők.

    • teljeskörű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer felügyeli az objektum teljes belső terét, jelez mindennemű illetéktelen emberi mozgást.
    • csapdaszerű a térvédelem, ha a jelzőrendszer az objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt fontosságú tér-részek megközelítési útvonalait felügyeli.

  • távfelügyeleti központ: a helyi jelzőközpontokból beérkező jelzések napi 24 órás, folyamatos felügyeletét és a jelzésfeldolgozást végző diszpécser központ. Az ügyfelek (és a biztosítók) számára fontos, hogy rendelkezzen saját kivonuló szolgálattal, megfelelő számú járőrrel és gépjárművel. A megrendelő és a vagyonvédelmi vállalkozás közötti jogviszonyt a szolgáltatási szerződés írja le. Ennek a megrendelő és biztosítója szempontjából lényeges eleme, hogy nem megfelelő szolgáltatás esetén a szolgáltató, illetve annak felelősségbiztosítója milyen mértékben áll helyt a keletkezett kárért. Kivonuló szolgálat esetében döntő paraméter a riasztás jelzés vételétől számított, szerződésben garantált helyszínre érkezési idő.

Értéktárolók

Értéktárolónak az olyan lezárható tárolóeszköz minősül, amely:

  • szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal között légréssel vagy speciális töltettel;
  • a lemezek együttes vastagsága minimum minimum 2 mm;
  • az értéktároló szekrények működtetése kéttollú kulcsos, vagy háromtárcsás számkombinációs zárral, illetve elektronikus kódzárral (opcionálisan: kéttollú kulcsos vésznyitási lehetőséggel) történhet;
  • hengerzárbetéttel működtetett zárszerkezet nem minősül értéktároló zárnak;
  • az alkalmazott, a MABISZ vagy más külföldi vizsgálóintézetek által nem minősített (ajánlott) zárszerkezet variációszáma nem lehet kevesebb 10.000-nél
  • kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból;
  • az értéktároló fajtájtól és tömegétől függően, a MABISZ ajánlásban foglaltaknak megfelelő módon épületszerkezeti tartóelemhez, „Telepítői nyilatkozattal” is dokumentálva, arra jogosult telepítő által rögzített

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az értéktároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs őrzéséért felelős személy munkaidején kívül a kockázatviselés helyén tartották.

Az értéktárolókra meghatározott valamennyi kritériumnak meg nem felelő fémszekrények vagy egyéb tárolóeszközök a bennük biztosítható összeg szempontjából bútornak minősülnek.

Értéktárolók fajtái:

  • lemezszekrény (A – AA kategória)
  • biztonsági szekrény (S1 – S2 kategória)
  • bútorszéf, faliszéf (B – D kategória)
  • páncélszekrény (E – O kategória)

Az értéktárolókra meghatározott legalacsonyabb besorolási kategória (A) bármely kritériumnak meg nem felelő fémszekrények, vagy egyéb tárolóeszközök nem minősülhetnek értéktárolónak, a bennük biztosítható összeg szempontjából a biztosítók maximálisan a bútorban való tárolásnak megfelelő összeget térítik.

  • értéktárolók rögzítése: a biztosítói kockázatviselés szükséges feltétele, minimum 5.000 N (páncélszekrények esetén 10.000 N) feszítő erőnek ellenálló módon (az értéktároló súlya is beleértendő) épületszerkezeti tartóelemhez (padozat, vagy fő, teherviselő fal). A fali- illetve padlószéfeket falba, illetve padozatba betonozva kell beépíteni a besorolási kategóriájuknak megfelelő módon.
  • értéktároló elektronikai jelzőrendszerbe bekötése: „A”-tól „G” besorolási fokozatig az alap kockázatvállalási összeghatár a kétszeresére emelkedik (opcionális). A bekötést távfelügyeleti rendszerbe kell eszközölni, az értéktárolóra telepített nyitásérzékelők és testhang-érzékelők alkalmazásával. Az „I” kategóriájú páncélszekrényektől az elektronikai jelzőrendszerbe bekötés kötelező, besorolásuk csak azzal érvényes.

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

Posted on | by root

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

1033 Budapest, Flórián tér 1.

csatlakozás időpontja: 2013.09.20.

Pannónia 3D Lakásbiztosítás

száma: 3D201310

bevezetés időpontja: 2013.10.01

módosítva: a Pannónia 3D Lakásbiztosítás (száma: NL3011) szerint, mely 2014.03.15-től köthető. Ezen időponttól az azonos nevű, 3D201210 számú biztosítás (azaz jelen termék) már nem köthető.

Pannónia 3D Lakásbiztosítás

száma: NL3011

bevezetés időpontja: 2014.03.15.

módosítva: nincs

2013. évi fedezetlenségi díjak

Posted on | by root

A 2013. évre érvényes fedezetlenségi díjak

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.

A Gfbt. az „elmaradt díj” fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezette a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj.

A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján. A MABISZ-nak, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig kell a következő évi, járműkategóriák szerinti fedezetlenségi díjtételeket a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetnie, továbbá ezzel egyidejűleg a honlapján is közzé kell tennie. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

A MABISZ az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjak 2013. évre érvényes tarifáit. A fedezetlenségi díjak naptári évre vonatkoznak, így amennyiben a fedezetlenséggel érintett időszak két naptári évet is érint, eltérő díjak kerülhetnek felszámításra.

A fedezetlenségi díj 2013. évre érvényes mértékei az egyes kategóriákban a következők (a díjak a baleseti adót nem tartalmazzák):

Személygépkocsi Ft/nap
0-37 kW 260
38-50 kW 330
51-70 kW 380
71-100 kW 440
101-180 kW 560
181- kW 600
Motorkerékpár
1-12 kW 40
13-35 kW 70
36-70 kW 120
71- kW 200
Autóbusz
10-19 férőhely 330
20-42 férőhely 740
43-79 férőhely 740
80- férőhely 1050
Trolibusz 1020
Tehergépkocsi
0-3500 kg 430
3501-12000 kg 740
12001- kg 1180
Vontató 1650
Mezőgazdasági vontató 100
Pótkocsik, félpótkocsik
1-750 kg össztömeg 100
751-10000 kg össztömeg 100
10001- kg össztömeg 000
Lassú jármű 100
Munkagép 100
Segédmotoros kerékpár 0
4 kerekű segédmotoros kerékpár 100

2018. évi fedezetlenségi díjak

2017. évi fedezetlenségi díjak

2016. évi fedezetlenségi díjak

2015. évi fedezetlenségi díjak

2014. évi fedezetlenségi díjak

Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. Lényeges változás 2013. január 1-jétől, hogy ha az Ön szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, akkor a jogszabályban kötelezően előírt – a megszűnt szerződését kezelő biztosítójához történő – visszakötéskor nemcsak a fedezetlenségi díjat és a türelmi időre járó díjat, hanem a biztosítási időszakra hátralévő teljes díjat is meg kell fizetnie.

A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál. Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. 2014. július 1-jétől a biztosító részletfizetési lehetőséget nyújthat, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot.

Azt javasoljuk tehát, hogy mindent kövessenek el azért, hogy esetükben ne álljon elő fedezetlenségi időszak, ezért ha a befizetési csekk nem érkezik meg, a banki átutalás, inkasszó nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően, akkor feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, illetve bankjukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, önmagában még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Ha hosszabb ideig nem használják a járművüket és nem akarnak erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassák ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhetnek a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!

2014. évi fedezetlenségi díjak

Posted on | by root

A 2014. évre érvényes fedezetlenségi díjak

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.

A Gfbt. az „elmaradt díj” fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezette a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj.

A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján. A MABISZ-nak, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig kell a következő évi, járműkategóriák szerinti fedezetlenségi díjtételeket a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetnie, továbbá ezzel egyidejűleg a honlapján is közzé kell tennie. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

A MABISZ az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjak 2014. évre érvényes tarifáit. A fedezetlenségi díjak naptári évre vonatkoznak, így amennyiben a fedezetlenséggel érintett időszak két naptári évet is érint, eltérő díjak kerülhetnek felszámításra.

A fedezetlenségi díj 2014. évre érvényes mértékei az egyes kategóriákban a következők (a díjak a baleseti adót nem tartalmazzák):

Személygépkocsi Ft/nap
0-37 kW 260
38-50 kW 330
51-70 kW 380
71-100 kW 410
101-180 kW 560
181- kW 600
Motorkerékpár
1-12 kW 40
13-35 kW 70
36-70 kW 120
71- kW 200
Autóbusz
10-19 férőhely 330
20-42 férőhely 740
43-79 férőhely 740
80- férőhely 1050
Trolibusz 1020
Tehergépkocsi
0-3500 kg 430
3501-12000 kg 740
12001- kg 1180
Vontató 1650
Mezőgazdasági vontató 100
Pótkocsik, félpótkocsik
1-750 kg össztömeg 100
751-10000 kg össztömeg 100
10001- kg össztömeg 000
Lassú jármű 100
Munkagép 100
Segédmotoros kerékpár 0
4 kerekű segédmotoros kerékpár 100

2018. évi fedezetlenségi díjak

2017. évi fedezetlenségi díjak

2016. évi fedezetlenségi díjak

2015. évi fedezetlenségi díjak

2013. évi fedezetlenségi díjak

Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. Lényeges változás 2013. január 1-jétől, hogy ha az Ön szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, akkor a jogszabályban kötelezően előírt – a megszűnt szerződését kezelő biztosítójához történő – visszakötéskor nemcsak a fedezetlenségi díjat és a türelmi időre járó díjat, hanem a biztosítási időszakra hátralévő teljes díjat is meg kell fizetnie.

A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál. Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. 2014. július 1-jétől a biztosító részletfizetési lehetőséget nyújthat, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot.

Azt javasoljuk tehát, hogy mindent kövessenek el azért, hogy esetükben ne álljon elő fedezetlenségi időszak, ezért ha a befizetési csekk nem érkezik meg, a banki átutalás, inkasszó nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően, akkor feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, illetve bankjukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, önmagában még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Ha hosszabb ideig nem használják a járművüket és nem akarnak erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassák ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhetnek a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!

2015. évi fedezetlenségi díjak

Posted on | by root

A 2015. évre érvényes fedezetlenségi díjak

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.

A Gfbt. az „elmaradt díj” fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezette a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj.

A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján. A MABISZ-nak, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig kell a következő évi, járműkategóriák szerinti fedezetlenségi díjtételeket a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetnie, továbbá ezzel egyidejűleg a honlapján is közzé kell tennie. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

A MABISZ az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjak 2015. évre érvényes tarifáit. A fedezetlenségi díjak naptári évre vonatkoznak, így amennyiben a fedezetlenséggel érintett időszak két naptári évet is érint, eltérő díjak kerülhetnek felszámításra.

A fedezetlenségi díj 2015. évre érvényes mértékei az egyes kategóriákban a következők (a díjak a baleseti adót nem tartalmazzák):

Személygépkocsi Ft/nap
0-37 kW 270
38-50 kW 350
51-70 kW 400
71-100 kW 460
101-180 kW 590
181- kW 630
Motorkerékpár
1-12 kW 40
13-35 kW 70
36-70 kW 130
71- kW 210
Autóbusz
10-19 férőhely 350
20-42 férőhely 780
43-79 férőhely 780
80- férőhely 1600
Trolibusz 1070
Tehergépkocsi
0-3500 kg 450
3501-12000 kg 780
12001- kg 2000
Vontató 2500
Mezőgazdasági vontató 110
Pótkocsik, félpótkocsik
1-750 kg össztömeg 110
751-10000 kg össztömeg 110
10001- kg össztömeg 800
Lassú jármű 110
Munkagép 110
Segédmotoros kerékpár 0
4 kerekű segédmotoros kerékpár 110

2018. évi fedezetlenségi díjak

2017. évi fedezetlenségi díjak

2016. évi fedezetlenségi díjak

2014. évi fedezetlenségi díjak

2013. évi fedezetlenségi díjak

Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. Lényeges változás 2013. január 1-jétől, hogy ha az Ön szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, akkor a jogszabályban kötelezően előírt – a megszűnt szerződését kezelő biztosítójához történő – visszakötéskor nemcsak a fedezetlenségi díjat és a türelmi időre járó díjat, hanem a biztosítási időszakra hátralévő teljes díjat is meg kell fizetnie.

A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál. Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. 2014. július 1-jétől a biztosító részletfizetési lehetőséget nyújthat, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot.

Azt javasoljuk tehát, hogy mindent kövessenek el azért, hogy esetükben ne álljon elő fedezetlenségi időszak, ezért ha a befizetési csekk nem érkezik meg, a banki átutalás, inkasszó nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően, akkor feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, illetve bankjukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, önmagában még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Ha hosszabb ideig nem használják a járművüket és nem akarnak erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassák ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhetnek a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!

2016. évi fedezetlenségi díjak

Posted on | by root

A 2016. évre érvényes fedezetlenségi díjak

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.

A Gfbt. az „elmaradt díj” fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezette a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj.

A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján. A MABISZ-nak, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig kell a következő évi, járműkategóriák szerinti fedezetlenségi díjtételeket a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetnie, továbbá ezzel egyidejűleg a honlapján is közzé kell tennie. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

A MABISZ az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjak 2016. évre érvényes tarifáit. A fedezetlenségi díjak naptári évre vonatkoznak, így amennyiben a fedezetlenséggel érintett időszak két naptári évet is érint, eltérő díjak kerülhetnek felszámításra.

A fedezetlenségi díj 2016. évre érvényes mértékei az egyes kategóriákban a következők (a díjak a baleseti adót nem tartalmazzák):

Személygépkocsi Ft/nap
0-37 kW 280
38-50 kW 370
51-70 kW 420
71-100 kW 480
101-180 kW 620
181- kW 660
Motorkerékpár
1-12 kW 40
13-35 kW 70
36-70 kW 140
71- kW 220
Autóbusz
10-19 férőhely 430
20-42 férőhely 940
43-79 férőhely 940
80- férőhely 1930
Trolibusz 1120
Tehergépkocsi
0-3500 kg 470
3501-12000 kg 820
12001- kg 2100
Vontató 2630
Mezőgazdasági vontató 120
Pótkocsik, félpótkocsik
1-750 kg össztömeg 120
751-10000 kg össztömeg 120
10001- kg össztömeg 840
Lassú jármű 120
Munkagép 120
Segédmotoros kerékpár 0
4 kerekű segédmotoros kerékpár 120

A biztosító felszámolása esetén a 2009. évi LXII. törvény 36. § (11) és (12) bekezdésében meghatározott esetre a felszámolás kezdő időpontjának napjára és az azt követő 60. nap végéig felmerült fedezetlenségi díj 0 Ft/nap.

2018. évi fedezetlenségi díjak

2017. évi fedezetlenségi díjak

2015. évi fedezetlenségi díjak

Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. Lényeges változás 2013. január 1-jétől, hogy ha az Ön szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, akkor a jogszabályban kötelezően előírt – a megszűnt szerződését kezelő biztosítójához történő – visszakötéskor nemcsak a fedezetlenségi díjat és a türelmi időre járó díjat, hanem a biztosítási időszakra hátralévő teljes díjat is meg kell fizetnie.

A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál. Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. 2014. július 1-jétől a biztosító részletfizetési lehetőséget nyújthat, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot.

Azt javasoljuk tehát, hogy mindent kövessenek el azért, hogy esetükben ne álljon elő fedezetlenségi időszak, ezért ha a befizetési csekk nem érkezik meg, a banki átutalás, inkasszó nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően, akkor feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, illetve bankjukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, önmagában még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Ha hosszabb ideig nem használják a járművüket és nem akarnak erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassák ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhetnek a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!

2017. évi fedezetlenségi díjak

Posted on | by root

A 2017. évre érvényes fedezetlenségi díjak

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.

A Gfbt. az „elmaradt díj” fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezette a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj.

A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján. A MABISZ-nak, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig kell a következő évi, járműkategóriák szerinti fedezetlenségi díjtételeket a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetnie, továbbá ezzel egyidejűleg a honlapján is közzé kell tennie. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

A MABISZ az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjak 2017. évre érvényes tarifáit. A fedezetlenségi díjak naptári évre vonatkoznak, így amennyiben a fedezetlenséggel érintett időszak két naptári évet is érint, eltérő díjak kerülhetnek felszámításra.

A fedezetlenségi díj 2017. évre érvényes mértékei az egyes kategóriákban a következők (a díjak a baleseti adót nem tartalmazzák):

Személygépkocsi Ft/nap
0-37 kW 310
38-50 kW 390
51-70 kW 440
71-100 kW 500
101-180 kW 650
181- kW 690
Motorkerékpár
1-12 kW 50
13-35 kW 80
36-70 kW 150
71- kW 230
Autóbusz
10-19 férőhely 430
20-42 férőhely 940
43-79 férőhely 940
80- férőhely 1930
Trolibusz 1290
Tehergépkocsi
0-3500 kg 540
3501-12000 kg 940
12001- kg 2420
Vontató 3020
Mezőgazdasági vontató 120
Pótkocsik, félpótkocsik
1-750 kg össztömeg 120
751-10000 kg össztömeg 130
10001- kg össztömeg 970
Lassú jármű 120
Munkagép 120
Segédmotoros kerékpár 0
4 kerekű segédmotoros kerékpár 120

A biztosító felszámolása esetén a 2009. évi LXII. törvény 36. § (11) és (12) bekezdésében meghatározott esetre a felszámolás kezdő időpontjának napjára és az azt követő 60. nap végéig felmerült fedezetlenségi díj 0 Ft/nap.

2018. évi fedezetlenségi díjak

2016. évi fedezetlenségi díjak

2015. évi fedezetlenségi díjak

2014. évi fedezetlenségi díjak

2013. évi fedezetlenségi díjak

Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. Lényeges változás 2013. január 1-jétől, hogy ha az Ön szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, akkor a jogszabályban kötelezően előírt – a megszűnt szerződését kezelő biztosítójához történő – visszakötéskor nemcsak a fedezetlenségi díjat és a türelmi időre járó díjat, hanem a biztosítási időszakra hátralévő teljes díjat is meg kell fizetnie.

A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál. Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. 2014. július 1-jétől a biztosító részletfizetési lehetőséget nyújthat, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot.

Azt javasoljuk tehát, hogy mindent kövessenek el azért, hogy esetükben ne álljon elő fedezetlenségi időszak, ezért ha a befizetési csekk nem érkezik meg, a banki átutalás, inkasszó nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően, akkor feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, illetve bankjukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, önmagában még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Ha hosszabb ideig nem használják a járművüket és nem akarnak erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassák ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhetnek a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!

2018. évi fedezetlenségi díjak

Posted on | by root

A 2018. évre érvényes fedezetlenségi díjak

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.

A Gfbt. az „elmaradt díj” fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezette a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj.

A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján. A MABISZ-nak, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig kell a következő évi, járműkategóriák szerinti fedezetlenségi díjtételeket a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetnie, továbbá ezzel egyidejűleg a honlapján is közzé kell tennie. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

A MABISZ az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjak 2018. évre érvényes tarifáit. A fedezetlenségi díjak naptári évre vonatkoznak, így amennyiben a fedezetlenséggel érintett időszak két naptári évet is érint, eltérő díjak kerülhetnek felszámításra.

A fedezetlenségi díj 2018. évre érvényes mértékei az egyes kategóriákban a következők (a díjak a baleseti adót nem tartalmazzák):

Személygépkocsi Ft/nap
0-37 kW 340
38-50 kW 430
51-70 kW 480
71-100 kW 550
101-180 kW 720
181- kW 760
Motorkerékpár
1-12 kW 60
13-35 kW 90
36-70 kW 170
71- kW 250
Autóbusz
10-19 férőhely 490
20-42 férőhely 1130
43-79 férőhely 1180
80- férőhely 2320
Trolibusz 1420
Tehergépkocsi
0-3500 kg 590
3501-12000 kg 1130
12001- kg 2660
Vontató 3320
Mezőgazdasági vontató 130
Pótkocsik, félpótkocsik
1-750 kg össztömeg 130
751-10000 kg össztömeg 140
10001- kg össztömeg 1070
Lassú jármű 130
Munkagép 130
Segédmotoros kerékpár 0
4 kerekű segédmotoros kerékpár 130

A biztosító felszámolása esetén a 2009. évi LXII. törvény 36. § (11) és (12) bekezdésében meghatározott esetre a felszámolás kezdő időpontjának napjára és az azt követő 60. nap végéig felmerült fedezetlenségi díj 0 Ft/nap.

2017. évi fedezetlenségi díjak

2016. évi fedezetlenségi díjak

2015. évi fedezetlenségi díjak

2014. évi fedezetlenségi díjak

2013. évi fedezetlenségi díjak

Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. Lényeges változás 2013. január 1-jétől, hogy ha az Ön szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, akkor a jogszabályban kötelezően előírt – a megszűnt szerződését kezelő biztosítójához történő – visszakötéskor nemcsak a fedezetlenségi díjat és a türelmi időre járó díjat, hanem a biztosítási időszakra hátralévő teljes díjat is meg kell fizetnie.

A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál. Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. 2014. július 1-jétől a biztosító részletfizetési lehetőséget nyújthat, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot.

Azt javasoljuk tehát, hogy mindent kövessenek el azért, hogy esetükben ne álljon elő fedezetlenségi időszak, ezért ha a befizetési csekk nem érkezik meg, a banki átutalás, inkasszó nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően, akkor feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, illetve bankjukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, önmagában még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Ha hosszabb ideig nem használják a járművüket és nem akarnak erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassák ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhetnek a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!

Kötelező Gépjármű-Felelősségbiztosítás (KGFB) GYIK

Posted on | by root

Kötelező Gépjármű-Felelősségbiztosítás (KGFB) GYIK

Mi a biztosítási kötelezettség? Kinek és mikor kell biztosítást kötni?

A biztosítási kötelezettség azt jelenti, hogy minden magyar gépjármű üzembentartója köteles gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötni, és az után a díjat megfizetni. A biztosítási kötelezettség tehát az üzembentartót terheli, a gépjármű forgalomba helyezésétől kezdve annak forgalomból való kivonásáig.

Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása (leggyakrabban egyszerű adásvétel) miatt kerül sor, az új üzembentartó a tulajdonjog átszállását követően, az adásvételi szerződés aláírásának napjától köteles a kötelező felelősségbiztosítást haladéktalanul megkötni.

Mit jelent a díjfizetési kötelezettség?

A biztosítási szerződésben a biztosító a biztosítási díj ellenében vállalja, hogy a szerződésben meghatározott kockázatok bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást nyújtja, a biztosított pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díját a biztosítónak határidőre megfizeti. A biztosítási díj a biztosítót a biztosítási időszak kezdőnapján megilleti, azonban a szerződő felek ettől eltérően is megállapodhatnak, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében erről a jogszabály eltérően rendelkezhet.

A Gfbt. szerint a biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót, aki a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti. A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj). Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, valamint a díjfizetést illetően a szerződő felek a Gfbt-ben meghatározottaktól eltérhetnek.

Kihez fordulhatok a szerződéskötéssel kapcsolatos kérdésekkel és az újonnan megkötött biztosításommal kapcsolatos későbbi ügyintézéssel kapcsolatban?

A szerződéskötéssel kapcsolatos konkrét kérdések megválaszolása, illetve a megkötött biztosítással kapcsolatos ügyintézés is az adott biztosító feladata.

Hogyan mondhatom fel a meglévő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésemet?

A MABISZ Díjnavigátor nem alkalmas a fennálló biztosítási szerződések felmondásának kezelésére, azt Önnek kell intézni. A felmondás során követendő eljárásban segítséget nyújt a MABISZ honlapján található tájékoztató, az ugyanott elérhető felmondási formanyomtatvány, illetőleg a biztosítók elérhetőségei, ahová a felmondási nyomtatványt el kell juttatnia.

Mi a teendő akkor, ha Ön a szerződése december 31-i évfordulós?

A kínálat áttekintésére és a döntésre egy hónap áll rendelkezésére. A fizetendő díjáról a Felügyelet (www.mnb.hu), a MABISZ (www.mabisz.hu) és az egyes biztosítók honlapjain tájékozódhat és összehasonlíthatja a többi biztosító díjaival.

Ha a mérlegelés alapján úgy dönt, hogy továbbra is a jelenlegi biztosítóját választja, akkor nincs teendő!

Ha viszont úgy dönt, hogy biztosítót vált, jelenlegi szerződését írásban fel kell mondania, úgy, hogy az legkésőbb 2018. december 1-jén éjfélig a jelenlegi biztosítójához beérkezzék.

A felmondólevél elküldésekor kérjük, vegye figyelembe a postai átfutási időt, továbbá azt a tényt, hogy a küldemény esetleg nem érkezik meg a címzetthez. Ugyanilyen probléma adódhat a faxon elküldött felmondások esetében is. Javasoljuk, hogy felmondását időben feladott ajánlott levélként küldje el.

Amennyiben döntése elhúzódik és csak a hónap végére érlelődik meg az elhatározása, akkor célszerű a felmondó levelet személyesen eljuttatni az érintett biztosító legközelebbi egységéhez, és dokumentáltatni annak átvételét.

Amennyiben Ön nem, vagy nem a fentieknek megfelelően mondja fel biztosítását, akkor a „régi” szerződés hatályos marad a következő évre is, és a más biztosítónál újonnan „megkötött” (rákötött) biztosítás érvénytelen lesz.

Ha az ily módon folyamatos kgfb szerződésének 2019. január 1-jén esedékes díját nem fizeti be, akkor az esedékességtől számított türelmi idő (60 nap) elteltével szerződése díjnemfizetés miatt fog megszűnni, viszont az év hátralévő részére is az előző (a jelenlegi) biztosítónál kell új szerződést kötnie.

Amennyiben ezt az új szerződést nem köti meg, akkor számolnia kell a biztosítatlanság következményeivel, vagyis azzal, hogy az Ön által okozott esetleges károkat a MABISZ a károsultnak megfizeti, de azt Öntől visszaköveteli.

Ne feledje tehát: ha a felmondás nem volt szabályos, az új, kiválasztott biztosítóval kötött szerződése nem lesz érvényes!

Mi a teendő akkor, ha az Ön szerződése nem december 31-i évfordulós (évközi)?

A biztosítási szerződés évfordulója előtt célszerű megismerni a biztosítónak azt a tarifáját, ami az Ön szerződésére fog vonatkozni. A biztosító a tarifát annak alkalmazása/hatályba lépése előtt 60 nappal korábban hirdeti meg. 

Szerződését érvényesen csak az Ön szerződésének konkrét évfordulójára tudja majd felmondani az évforduló előtt legkésőbb 30 nappal beérkezően, a korábbi időpontra vonatkozó felmondása érvénytelen lesz. A biztosítási időszak alatt az adott gépjárműre az üzembentartó más biztosítóval nem köthet szerződést, az így megkötött (rákötött) szerződés érvénytelen!

A felmondás konkrét lebonyolításával kapcsolatban javasoljuk, hogy vegye figyelembe értelemszerűen a december 31-i évfordulójú ügyfeleknek javasolt tudnivalókat is.

Mi a következménye annak, ha nem kötöm meg, nem fizetem be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást?

A KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) szerint a közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll. Így az érvényes biztosítás hiánya a hatályos szabálysértési törvény szerint mostantól a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősül. A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéskötés elmulasztásának másik szankciója a fedezetlenségi díj, melyet a biztosítatlan időszak után kell megfizetnie.

A harmadik, legsúlyosabb következmény azonban akkor éri az üzembentartót, ha a biztosítatlan járművével kárt okoz. Ebben az esetben ugyanis a károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője (a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége) téríti meg. A 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 36.§ bekezdése szerint a Kártalanítási Számla kezelője a biztosítatlan károkozó gépjármű üzembentartójától követelheti a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítását és költségét. Szükség esetén a Kártalanítási Számla kezelője bírósági úton szerez érvényt követelésének.

Mit jelent a díjnemfizetéssel történő megszűnés? Hogyan alakul ebben az esetben a biztosítási évforduló?

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

A díjnemfizetés miatt az adott biztosítónál megszűnt és a törvény értelmében ugyanazon biztosítási időszakban az adott biztosítónál újrakötött szerződések esetében az évforduló marad az eredeti szerződés szerinti évforduló. Csak abban az esetben változik meg az új szerződés évfordulója, ha az újbóli kötésre az eredeti biztosítási időszak lejártát követően kerül sor.

Mi a fedezetlenségi díj? Mikor és miért kell megfizetni? Kérhetek méltányosságot?

A fedezetlenségi díjra vonatkozó rendelkezéseket a 2009. évi LXII. törvény 3.§. (7) pont, 5.§, 9. 22.§ tartalmazza. A fedezetlenségi díjat (ami nem „MABISZ-díj”, ez az elnevezés helytelen!) a gépjármű üzembentartójának kell megfizetnie a biztosítási kötelezettség díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára, vagyis arra az időszakra, mikor a gépjármű nem rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással.

A fedezetlenségi díj befizetése semmilyen szolgáltatásra nem jogosít, ez az utólagosan befizetett összeg a fedezetlenség, a biztosítatlanság szankciójának tekinthető, ami a biztosítási szerződés mielőbbi megkötésére ösztönzi az üzembentartókat.

A fedezetlenségi díj összegét az a biztosító társaság állapítja meg és szedi be, melynél az üzembentartó szerződéskötés céljából megjelent. Vagyis a fedezetlenségi díj megállapítása és beszedése tekintetében kizárólag a biztosítók illetékesek, ezzel kapcsolatban a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységének semmiféle teendője nincs.

Az üzembentartó a fedezetlenségi díjat az esedékes éves biztosítási díjjal együtt egy összegben, 30 napon belül köteles megfizetni.

Hogyan működik a biztosítási szerződés esetén az évfordulós felmondás?

A Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítási szerződést a biztosítási évfordulóra a felek bármelyike, tehát mind a biztosított, mind a biztosító indokolás nélkül írásban felmondhatja, oly módon, hogy a felmondásnak a címzetthez a szerződés megszűnését megelőző 30. nap éjfélig be kell érkeznie.

A határidőt követően, a későn beérkező felmondást az érintett fél már nem köteles elfogadni. Ennek megfelelően, célszerű a felmondó levelet postai úton ajánlott levél formájában vagy faxon elküldeni a biztosítónak, de még biztosabb a társaság irodájában személyesen átadni és átvetetni.

Hogyan lehet más módon – akár év közben – felmondani egy kötelező felelősségbiztosítást?

A biztosítási időszakon belül a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

Milyen esetekben szűnik meg érdekmúlással a szerződés?

A szerződés érdekmúlással szűnik meg:

  • a gépjármű forgalomból történő kivonásával,
  • az üzembentartó változása esetén,
  • szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.
  • tulajdonjog átszállása esetén, a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó személyében változás áll be.

Mi a teendő, ha az ügyfél szüneteltetni akarja kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását?

Az ügyfélnek lehetősége van a kötelező felelősségbiztosítását szüneteltetni. Ehhez elengedhetetlenül fontos a gépjármű forgalomból történő kivonása, melyet az illetékes okmányirodában kell kezdeményezni.

A biztosító kockázatviselése a jármű nyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében akkor szünetel, ha az üzembentartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került. A biztosítót ajánlott az ideiglenes kivonás tényéről haladéktalanul értesíteni (a forgalmi engedély vagy az okmányiroda igazolásának bemutatásával).

A szünetelés a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart. A hat hónapos időtartam elteltével a gépjármű automatikusan visszahelyeződik a forgalomba és biztosítási kötelezettség alá esik.

Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.

A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

A jármű nyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

Mi a teendő gépjármű öröklése esetén?

2009. évi LXII. tv. 4. § (6) bekezdése értelmében az üzembentartó halála esetén a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartotta. Ez a biztosítás azonban a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésének napjától megszűnik, mivel a gépkocsi tulajdonjoga az örökösre szállt, s ebből adódóan a biztosító a részükre befizetett többletdíjat visszafizeti.

Kell-e kgfb-t fizetni mikromobilitási eszközömre?

Az Európai Unió 2021. november 24-én fogadta el a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló Irányelv módosítását, amely miatt bővül a gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett gépjárművek köre.

Egyes, jellemzően mikromobilitási eszközök esetében a gépjármű nettó tömege, illetve tervezési sebessége dönti el, hogy szükséges-e kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni az adott járműre. Felhívjuk a figyelmet, hogy minden üzemben tartó saját felelőssége, hogy ellenőrizze gépjárműve nettó tömegét, illetve tervezési sebességét!

Az ábra tájékoztató jellegű, ezáltal nem helyettesíti, nem egészíti ki és nem írja felül a hatályos jogszabályok rendelkezéseit. Erre figyelemmel a MABISZ kizárja a felelősségét az ábrára alapított igények vonatkozásában.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerint olyan gépjármű esetében, amit nem vettek hatósági nyilvántartásba, a mindenkori használó is üzemben tartónak minősül, ezért használat előtt mindenképpen győződjön meg arról, hogy a járműnek van-e kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása!

Ha nincs, kössön rá biztosítást, vagy ne használja a járművet!

20240506 Tájékoztató anyag a MID hatálya alá eső járművekről