A biztonságos közlekedés közös ügy


A biztonságos közlekedés közös ügy

2014.02.06.

A közlekedésbiztonság erősítése, valamint a baleset-megelőzés területén történő hatékony együttműködés érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A dokumentumot 2014. február 5-én írta alá Győri Gyula, az NKH elnöke és Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

„A biztonságos közlekedés mindannyiunk közös ügye, ezért is tartjuk fontosnak a szakmai szervezetekkel való együttműködést, melynek egy újabb állomása ez a mostani” – fogalmazott Győri Gyula, a közlekedési hatóság elnöke. Hozzátette: az NKH sok területen vesz részt a megelőzésben is. Ilyen többek között a közlekedésbiztonsági akcióprogramok szervezése, a közlekedés szereplőit segítő kiadványok megjelentetése, illetve a különböző szervezetek közlekedésbiztonsági kezdeményezésének támogatása is. A mostani együttműködés kapcsán hatékony segítséget kívánnak nyújtani különböző korcsoportoknak és szegmenseknek a gyermekektől egészen a hivatalos járművezetőkig.

”A biztonságos közlekedés kiemelkedően fontos a biztosítók számára” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára az aláírást követően. A biztosítók sokat tesznek a balesetek számának csökkentése érdekében, s ezért is fontos számunkra a megállapodás, mivel a Nemzeti Közlekedési Hatósággal közösen a jövőben sok területen fogunk tudni együttműködni a baleset-megelőzés érdekében – hangsúlyozta a MABISZ főtitkára.

A MABISZ már közel öt éve tagja az Európai Közúti Biztonsági Chartának. Az Európai Bizottság égisze alatt szerveződött mozgalom azzal a céllal jött létre, hogy gyakorlati megoldásokat javasoljon az európai utak biztonságosabbá tétele érdekében. A MABISZ a csatlakozás során vállalta, hogy a rendelkezésére álló eszközök segítségével támogatja a balesetmentes közlekedést.

Az NKH-MABISZ együttműködési megállapodás alapján a két fél közös szakmai javaslatokat tesz, közös programokat dolgoz ki, kölcsönösen megjelenési lehetőséget biztosítanak egymás rendezvényein, s céljaik elérése érdekében összehangolt kommunikációt is folytatnak.

Szállítmánybiztosítás: közös érdek a kockázatok porlasztása


Szállítmánybiztosítás: közös érdek a kockázatok porlasztása

2014.05.13.

A fuvarozási bűncselekmények 2013-ban 8,2 milliárd euró – 2500 milliárd forint – veszteséget okoztak az Európai Unióban, ami több mint a teljes magyarországi biztosítási piac éves díjbevételének háromszorosa. A fuvarozási láncolatban résztvevők közös felelőssége a megelőzés és a biztosítás, utóbbi a szállítmányozási, illetve a CMR (nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás) biztosításból áll össze – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) keddi sajtótájékoztatóján.

Az összetett, és sok esetben bonyolult közúti fuvarozási folyamat kockázatai a megfelelő szabályozási keretek betartásával és a biztosítási fedezetek megteremtésével minimálisra csökkenthetők. Egy fuvar biztonsági költsége a rakomány értékéhez képest a legtöbb esetben elenyésző, mintegy százezer forint körüli összeg.

Technikailag ez egy jó minőségű plomba, illetve zár vagy lakat beszerzését jelenti, valamint egy GPS működtetését, amely akár online útvonalfigyelésre is alkalmas. Az eszközvédelmen túl a gépkocsivezető személyére vonatkozó előírások betartása szükségszerű. „Igen egyszerű technikai megoldásokra lenne csak szükség, amelyek használatával jelentősen csökkenthetők a kockázatok” – magyarázza Papp Róbert, a Magyar Biztonsági Fórum ügyvezetője.

A megelőzést szolgálja a folyamatszabályozás és a megfelelő biztonsági zárak használata, ezen túl pedig lényegi elem a megfelelő biztosítás megléte is. „Ezek megoszlása a gyakorlati tapasztalatok szerint eltérő: míg a nyugat-európai országokban a szállítmánybiztosítás megkötése az általános, addig Magyarországon kevesebb biztosítást kötnek, viszont több biztonsági intézkedést tesznek, igaz gyakran nem a megfelelő eszközzel és nem a megfelelő módon” – teszi hozzá a szakember.

A MABISZ adatai szerint a tavalyi év végén a szállítmánybiztosítási szerződések száma megközelítette a 25 ezret, a szállítmánybiztosításokból befolyó éves díj pedig körülbelül 4,4 milliárd forintot tett ki. A becslések szerint a magyar szállítmányok nyugat-európaihoz hasonló arányú biztosítottsága esetén az éves állománydíj megközelíthetné a 10 milliárd forintot, a szerződésszám pedig a jelenleginél lényegesen magasabb lehetne.

„Jelentős problémákat vet fel az alulbiztosítottság is. Amellett, hogy a magyarországi szállítmányok jelentős része nem rendelkezik megfelelő szállítmánybiztosítással, s amelyek rendelkeznek is ilyennel, azokra sem a megfelelő fedezetre kötnek biztosítást. A szállítók gyakran csak arra figyelnek, hogy valamiféle minimális biztosítási fedezettel rendelkezzenek”- fejti ki Harkai Krisztián, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Szállítmánybiztosítási Bizottságának elnöke. „Óriási a verseny a fuvarozói piacon, így a biztosítási díj is olyan tétel, amely gyakran esik áldozatául a költségcsökkentésnek.”

Nyugat-Európában előfeltétele a megbízó és a fuvarozó együttműködésének, hogy az utóbbi a megfelelő biztosításról fedezetigazolást tudjon bemutatni, ezzel szemben a magyar piacon ez egyáltalán nem általános. „Itthon is elvárható lenne ugyanez, ha egy több 10, vagy akár 100 millió forint értékű rakománnyal indul útnak egy szállítmányozó, ráadásul ezt gyakran több helyen, több alkalommal át is rakják a szállítási folyamat során.” – véli Harkai Krisztián.

Az edukáció és tájékoztatás szerepe kiemelkedő fontosságú, hiszen a megfelelő biztosítottsági védelem megteremtése a fuvarozási láncolatban résztvevő szereplők közös érdeke. A szállítmányozási, illetve megfelelő CMR-biztosítással rendelkező fuvarozók és a megrendelői oldal kockázatai minimálisra csökkenthetők, a biztosítási díj pedig lényegesen alacsonyabb lehetne, ha az érintett piaci szereplő rendelkezik a megfelelő védelmi eszközökkel, és bizonyíthatóan eleget tesz a szabályozási követelményeknek.

Viharszezon: védekezni és biztosítani is szükséges


Viharszezon: védekezni és biztosítani is szükséges

Az elmúlt négy évben 200 ezer kárt okoztak a villámcsapások

2014.06.24.

Az elsősorban a nyári időszakban jellemző viharok miatt meglehetősen gyakoriak az ingatlanokat érő villámcsapás- és tűzkárok. 2010. január 1-je és 2014. május 30-a között több mint 200 ezer villámcsapás okozta és közel 31 ezer tűz okozta kárra fizettek kártérítést a biztosítók. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, a prevencióval ugyanis lényegesen csökkenthetők a kockázatok – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A tapasztalatok szerint a nyári hónapokban jelentős károkat okozó viharokra kell felkészülni. Ezeket sokszor villámlás is kíséri, aminek hatásai jelentős károkat okozhatnak a lakásokban, nyaralókban, egyéb ingatlanokban, de az ingóságokban is. 2010. január 1-je és 2014. május 30-a között 214 259 villámcsapás okozta kárt regisztráltak a biztosítók, amiből közel 106 ezer a villámcsapás okozta közvetlen, több mint 108 ezer pedig a villámcsapás másodlagos hatásának volt betudható. A villámcsapások okozta károkra a biztosítók összesen 17 milliárd forintot fizettek ki.

Tűzkárok miatt a 2010. január 1-je és 2014. május 30-a közötti periódusban 30 705 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, ezekre csaknem 25 milliárd forintot fizettek ki a cégek.

A viharok okozta károk nagyságrendjének ismeretében különösen rossz irányba mutató tendencia, hogy 2010 óta mintegy 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma. A visszaesés döntően fizetőképességi problémákkal magyarázható, miközben a lakásbiztosítások díjszintje gyakorlatilag nem emelkedett.

A MABISZ adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasház-biztosításokból származó bevételekkel együtt – megközelítette a 105 milliárd forintot. Az egyéni szerződések darabszáma 2,98 millió volt tavaly év végén, de évek óta folyamatos csökkenés mutatkozik a piacon.

„A biztosított ingatlanok száma – az elmúlt évekhez képes mérsékeltebben ugyan, de – tovább csökkent 2013-ban” – összegez Balla Tamás, a MABISZ Lakásbiztosítási tagozatának elnöke. „Mindemellett a tűzzel és villámcsapással kapcsolatos biztosítási események továbbra is jelentős károkat okoznak, ezért a preventív intézkedéseken túl a lakóingatlanok biztosítására is fokozott figyelmet kell fordítani.”

A lakásbiztosításon kívül a villámvédelemnek, a megfelelő prevenciónak is jelentős szerepe van. Ilyen megelőző jellegű műszaki intézkedés a tűzkárok, valamint a túlfeszültség elleni védelem. „Az épületek energetikai korszerűsítésére alkalmazott hőszigetelések, a háztartások és vállalkozások működtetésében egyre nagyobb szerepet játszó elektronikus eszközök egyaránt növelhetik a villámcsapás hatására bekövetkező károk gyakoriságát, súlyosságát” – magyarázza Kruppa Attila, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Tűzvédelmi Munkabizottságának vezetője.

Növekszik azoknak a villámvédelmi intézkedéseknek a jelentősége, amelyekkel megelőzhetőek ezek a károk, és az ezekből fakadó veszteségek, kellemetlenségek. „A megbízható villámvédelem kialakítása összetett feladat, ehhez mindenképpen érdemes épületvillamossági szakember segítségét kérni” – tette hozzá a szakember.

A Magyar Biztosítók Szövetsége és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közös állásfoglalást tett közzé arról, milyen módon védhetjük meg értékeinket a villámcsapásokkal szemben.

Utazás: kockázat a hosszú hétvégén is


Utazás: kockázat a hosszú hétvégén is

2014.10.20.

Az idei évben szokatlanul hosszúra nyúló őszi szünetet, és a közelgő hosszú hétvégét várhatóan sokan használják majd ki utazásra. Minden esetben érdemes előre felkészülni a váratlan helyzetekre: az utasbiztosítás megkötése és az elővigyázatosság együtt jelenthet biztonságot – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az idei év végéig a külföldre utazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek, amelyhez jelentősen hozzájárulhat a most következő hosszú hétvége és a másfél hétig tartó őszi szünet is. Sokan ezekben a napokban is a külföldi kikapcsolódást választják: még tengerparti nyaralásra is van lehetőség Egyiptomban, Tunéziában vagy Törökországban, de a klasszikus városnéző túrák is népszerűek.

Mindkét esetben van mire odafigyelni: aki tenger mellé megy, és a vízi sportokat is előnyben részesíti, annak hagyományos utasbiztosítása mellé – ha az nem tartalmazza a búvárkodásra is vonatkozó kockázatot – javasolt extrém sportokra szóló kiegészítő biztosítást kötnie.

Különösen a charter-járatokkal utazóknak érdemes – az alapcsomagokban is megtalálható poggyászbiztosítás helyett, illetve mellett – olyan biztosítást választaniuk, amely a poggyászkésedelemre is fedezetet nyújt.

A külföldi tartózkodás során, a városnéző utakon, különösen a mediterrán országokban javasolt különös elővigyázatosság. „Zsúfolt helyeken, piacokon, ahol naponta akár több ezer turista is megfordul, kiemelten ügyeljünk értéktárgyainkra, mivel igen gyakoriak az utcai lopások, a női válltáskák lerántása” – figyelmeztet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

„Olyan értékeket, mint a lakáskulcs, személyi okmányok, fényképezőgép, szemüveg, vagy az ellopott táska egy bizonyos értékhatárig megtérítik a biztosítók, de még ha kárunk meg is térül, egy-egy ilyen eset az egész nyaralást tönkreteheti. Ha megtörténik a baj, a kártérítéshez minden esetben szükség van a rendőrségi jegyzőkönyvre” – teszi hozzá Horváth Péter.

Baj esetén óriási segítség lehet a ma már minden utasbiztosítás részeként nyújtott asszisztencia-szolgáltatás. A nap 24 órájában magyar nyelven segítség kérhető, nemcsak a biztosítással kapcsolatos ügyintézésben, hanem az általános információszolgáltatásban is, pl. menetrend lekérdezése, mit tegyünk, ha lekéstük a repülőjáratot stb.

A szakemberek tapasztalatai szerint nő a hazai kiutazók tudatossága, egyre több utazó ismeri fel az utasbiztosítás megkötésének szükségességét. E tudatossággal lehet összefüggésben, hogy az idei évben jelentősen nőtt az útlemondási biztosításokból származó díjbevétel, ami az utazási szakemberek 10-15 százalékos kiutazási növekedést valószínűsítő becslésével együtt már arra enged következtetni, hogy várhatóan az utazási kedv és a lakosság tudatosságának növekedése az utasbiztosítási piacra is jótékonyan fog hatni.

2013-ban a teljes utasbiztosítási díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, 6,5 százalékkal növekedve a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után jelentősen megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Utasbiztosítás: extra kockázat – télből nyárba


Utasbiztosítás: extra kockázat – télből nyárba

2014.12.15.

Szezonja van az egzotikus utazásoknak, novembertől-márciusig megugrik a tengerentúli nyaralások száma. Ezek az utak azonban hordoznak olyan extra kockázatokat, amelyek egy közeli úti cél esetén fel sem merülnek. Fontos, hogy az utasok előre felkészüljenek a váratlan helyzetekre: az elővigyázatosság és az utasbiztosítás megkötése együtt jelenthet biztonságot – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az idei év végéig a külföldre utazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek. Ehhez jelentősen hozzájárulhatnak azok az egzotikus utak, amelyek a téli hónapokban egyre népszerűbbek. Sokan választják ebben az évszakban a külföldi kikapcsolódást, azon belül is azokat a távoli desztinációkat, ahol ilyenkor is nyár van. Thaiföld, Mexikó, Kuba vagy az Indonéz szigetvilág ilyenkor is népszerű, ezek az utak azonban jelentős kockázatokat is hordozhatnak. Elsősorban egészségügyi kockázatokat, de a többszörös átszállás megnöveli a poggyászok késedelmes megérkezésének vagy elkeveredésének kockázatát is.

A 8-10, vagy akár 10-15 órás repülőutak komolyan megterhelik a vérkeringést, ezért a vénás kockázatok, például a trombózis-kialakulásának veszélye magasabb ilyenkor, amely ráadásul az esetleges bekövetkezés esetén azonnali kórházi beavatkozást igényel. Az időeltolódással járó koncentrációs zavarokra szintén érdemes odafigyelni, de az egzotikus ételek, az ivóvíz minősége, illetve a higiénés körülmények is jelenthetnek problémát az európai utasok számára.

Magasabb a tengerentúli utazások esetén a poggyászok elkeveredésének kockázata is: a többszöri átszállás miatt ugyanis nagyobb eséllyel téved el egy-egy bőrönd a nemzetközi repülőtereken. „A tengerentúlra utazóknak érdemes – az alapcsomagokban is megtalálható poggyászbiztosítás helyett, illetve mellett – olyan biztosítást választaniuk, amely a poggyászkésedelemre is fedezetet nyújt, valamint magasabb limitekkel, és egyéb kiegészítő modulokkal rendelkezik.” – hívja fel a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Fontos része az utasbiztosításoknak az asszisztencia-szolgáltatás, amely annál nagyobb segítség lehet, minél távolabb tölti pihenőidejét az ügyfél. Baj esetén óriási segítség a ma már minden utasbiztosítás részeként nyújtott asszisztencia, amellyel a nap 24 órájában magyar nyelven kérhető segítség, a biztosítással kapcsolatos ügyintézés mellett az általános információszolgáltatásban is.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása” – emlékeztet rá Horváth Péter.

2013-ban a teljes utasbiztosítási díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, 6,5 százalékkal volt több, mint a 2012. évi 9,5 milliárd forint.

Utasbiztosítás: a síelés komoly kockázatot jelenthet


Utasbiztosítás: a síelés komoly kockázatot jelenthet

2015.01.26.

Miközben az év első hónapjaiban a magyarok közül is sokan utaznak el síelni, a néhány napos kiruccanásokra gyakran felejtenek el utasbiztosítást kötni. Pedig a síelés veszélyes sport, és igen sokba is kerülhet: akár egy kisebb baleset egészségügyi és mentési költsége is több száz, akár több ezer euróba kerülhet – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Bár a január és március közötti időszakban évről évre sokan utaznak ki honfitársaink közül egy-egy hosszú hétvégére síelni valamely szomszédos országba, a téli hónapokban mégsem növekszik az 1-3 napos, jellemzően hétvégi utazásokra kötött utasbiztosítások száma. Ennek alapján feltételezhető, hogy azok közül, akik csak egy hosszú hétvégére ugranak ki síelni, kevesen kötnek biztosítást.

Mindez óriási kockázatot jelenthet számukra, legyen szó a balesetről, egy hirtelen megbetegedésről, a sífelszereléssel kapcsolatos kockázatról vagy az autó meghibásodásáról. „E kockázatok lefedezése utasbiztosítással elhanyagolható tétel egy sí utazás költségvetésében, hiszen jelenleg az utasbiztosítás piaci átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta. Az utóbbi, magasabb árfekvésű biztosítások már gyakorlatilag térítési limit nélkül fedezi az egészségügyi ellátásokat” – mutat rá Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A legjelentősebb kockázat a baleseti kockázat a síelésnél, ezért arra külön érdemes odafigyelni, hogy egy alap utasbiztosítás milyen fedezeteket és szolgáltatásokat nyújt a téli sportokra. Az egészségügyi ellátás költsége mellett egy speciális – hegyi mentés 20 000 és 200 000 forint közötti összeget tesz ki Ausztriában, Olaszországban vagy Franciaországban, a helikopteres mentés ugyanezekben az országokban 1 és 2 millió forint közötti összeget tesz ki. A mentőautóval történő hazaszállítás Ausztriából 100 ezer és 300 ezer, Franciaországból 300 ezer és 500 ezer, Olaszországból 300 ezer és 800 ezer forint közötti összegbe kerül. A kórházi ellátás napi költsége – a vizsgálatoktól és a szükséges műtétektől függően – 100 ezer és 1 millió forint között szóródik az említett országokban.

„Tapasztalataink szerint a hazai síelők többsége nincs tisztában azzal, hogy mekkora kockázatot is vállal, ha sí biztosítás nélkül indul útnak” – jelentette ki a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Fontos lehet a felszerelésre választott fedezet is, hiszen a mai sílécek és kiegészítők szintén több százezer forintba kerülhetnek, amelyek pótlása vagy javíttatása szintén nem olcsó. Érdemes tájékozódni, hogy a választott utasbiztosítás milyen limitekig nyújt fedezet az ilyen típusú károkra.

A gépjárműre kötött assistance kiegészítő biztosítások elhanyagolható tételt jelentenek ahhoz képest, hogy mekkora költséget jelenthet külföldön egy autó elszállítása és javíttatása. Az autós assistance biztosítások tartalmazhatják a helyszíni javítás mellett a szervizbe vontatás, az alkatrész-csere, vagy akár – például ha az azonnali javítás nem megoldható vagy várni kell az alkatrész beszerzésére – a szállás költségét is. Az assistance cég megszervezi a segítségnyújtást, illetve az autós a nap 24 órájában kérhet segítséget és saját anyanyelvén folyamatos kapcsolatot tarthat fenn a segítségnyújtóval.

Ennek ráadásul kiemelt jelentőséget adhat az a tény, hogy a magyarországi gépjárműpark átlag életkora tíz év fölött van, ami sok esetben a rendszeres szervízelés mellett is fokozottabb kockázatot jelent egy hosszabb utazás során. Az országúti meghibásodás nem ritka, ilyen esetekben pedig az autós assistance szolgáltatás jelent segítséget a gépjárműtulajdonosok számára.

„Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, reményeink szerint fontos hatása van. Különösen fontos ez, ha téli sportokat űzünk külföldön, hiszen ez a program extrém magas baleseti kockázattal is jár.” – hívja fel a figyelmet Horváth Péter.

Sí-biztosítás: Egyre gyakoribbak a felelősségi károk


Sí-biztosítás: Egyre gyakoribbak a felelősségi károk

2016.01.28.

Egy külföldi síelés során nem elég csak arra figyelemmel lenni, hogy a család minden tagja és az autó is biztosítva legyen, mindenképpen érdemes olyan biztosítást kötni, ami felelősségbiztosítási elemet is tartalmaz – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek, illetve az azzal kapcsolatos károk miatt.

Ha síelés, snowboardozás vagy szánkózás a külföldi utazásunk célja, arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ha mi okozunk másoknak sérülést vagy teszünk mások tulajdonában kárt, a biztosítás erre is fedezetet nyújtson. Abban az esetben, ha valaki a sípályán okoz balesetet, akkor az általa okozott sérülésekért és károkért anyagi felelősséggel tartozik, perelhetővé válik. Egy elveszített pert követően a károkozónak meg kell téríteni a balesetet szenvedett fél számára a munkából való kiesés miatti elmaradt jövedelmét, a károsult felszerelésében okozott anyagi kárt, az eljárási költségeket, valamint a jogi képviselet díját is.

„Egy ilyen kártérítési ügy jelentős tétel lehet, akár a több millió forintot is elérheti” – hangsúlyozza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A közelmúltban történt, hogy Ausztriában egy magyar síelő balesetet okozott. Az általa okozott kárért a tőle követelt összeg elérte a 25 ezer eurót, azaz a közel 8 millió forintot. A síelő nem rendelkezett utasbiztosítással, így azt saját zsebből – hitelből! – kellett az összeget kifizetnie.

„Egyre többször találkozunk hasonló esetekkel, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felelősségi kockázat egyre fontosabb eleme az utasbiztosításoknak. Szövetségi szinten azt tudjuk javasolni, hogy aki síelni vagy snowboardozni/szánkózni megy valamely külföldi országba, fordítson külön figyelmet arra, hogy biztosítása tartalmazza a felelősségbiztosítást is” – összegez Horváth Péter. Az utasbiztosítások átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta, egy „középkategóriás” utasbiztosításban általában már szerepel a felelősségi elem is.

Szakértői becslések szerint a külföldre utazók csupán mintegy 35-40 százaléka köt utasbiztosítást, a külföldön sporttevékenységet végzők, kiváltképp a síelők ennél szerencsére nagyobb arányban.

A hazai utasbiztosítási piacon 14 magyarországi székhellyel rendelkező szereplő tevékenykedik. 2014-ben 10,38 milliárd forint díjbevételt értek el a cégek, 2013-ban 10 milliárd, 2012-ben 9,5 milliárd forintot.

Harmadik éve, ha lassan is, de nő a hazai biztosítási piac


Harmadik éve, ha lassan is, de nő a hazai biztosítási piac

2016.03.03.

A terrortámadásokat megelőzni nem mindig tudjuk, de a kockázatokat megfelelő elővigyázatossággal jelentősen mérsékelhetjük. Azok az utasok, akik rendelkeznek utasbiztosítással, minden segítséget megkapnak, ha egy ilyen sajnálatos esemény helyszínén tartózkodnak, és esetleg sérülést szenvednének – jelentette ki Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

2015-ben 2,5 százalékkal, 871,3 milliárd forintra növekedett a hazai biztosító társaságok díjbevétele. A nem életbiztosítások területén bővülést, míg az életbiztosítási üzletágban csökkenést mutatnak a számok – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2015. évi előzetes adatokat csütörtökön.

2015-ben – a korábbi évek tendenciájához hasonlóan – a nem életbiztosítások díjbevételének növekedése húzta a piacot. Örvendetes, hogy a nem életbiztosítási üzletágon belül szinte minden részpiacon enyhe bővülés mutatkozott. Kismértékben ugyan, de növekedtek a vagyonbiztosítási – a tűz- és elemi kockázatokból, az „egyéb vagyoni kockázatokat” lefedő biztosításokból származó – bevételek. Ugyancsak jó hír, hogy az elmúlt egy évben mintegy 2,5 milliárd forintos díjbevétel-növekedés mutatkozott az egészségbiztosítások területén is.

Bővülés látható a két nagy gépjármű-biztosítási területen, mind a casco, mind pedig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) piacán. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások területén jelentős volumennövekedés látszik: a 2014. év végihez képest közel 95 ezerrel kezeltek több kgfb-szerződést a biztosítók, mint egy évvel korábban. Ebben az adatban már szerepet játszik a gépjárműértékesítés megugrása is, de a növekedést táplálta az is, hogy 2015-ben csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma. Az üzletág 2015. évi, 107 milliárd forintos díjbevétele ugyanakkor még mindig alatta marad a 2009. évi 125 milliárd forintos összpiaci kgfb-díjnak.

A másik gépjármű-üzletágban, a casco-piacon is mutatkozott némi bővülés: a szerződések száma az egy évvel korábbi 812 ezerről 821 ezer darabra nőtt 2015-ben, az üzletágból befolyó díjbevétel pedig 64,1 milliárdról 69 milliárd forintra emelkedett. Ugyanakkor látszik, hogy a hazai gépjárműállománynak továbbra is csupán töredéke rendelkezik casco-biztosítással. A hazai gépjárműpark átlagéletkora mára már meghaladja a 13 évet, s az idősebb gépkocsikra általában ritkábban kötnek vagyonbiztosítást tulajdonosaik.

A teljes piac 871,3 milliárd forintos díjbevételének nagyobbik része, 441,5 milliárd forint származott az életbiztosítási piac bevételeiből, az életbiztosítási díjbevétel 2,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az első pillantásra kedvezőtlen folyamat mögött azonban egy egészséges piaci átrendeződés áll: az egyszeri díjas termékek piaca 12 százalékkal zsugorodott, és a hangsúly inkább a hosszú távú ügyfél-megfontolást sejtető, folyamatos díjas termékek irányába tolódott el.

A folyamatos díjas életbiztosítási piac bővülésében kiemelkedő szerepe volt az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosításoknak: 2014-ben 11,6 milliárd, tavaly pedig már 29 milliárd forint folyt be ezekre a biztosításokra.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint hosszú évek óta először pozitív, 28,3 milliárd forintos eredmény mutatkozott a szektor biztosítástechnikai eredményét illetően. Ugyancsak a jegybanki adatok tanúsága szerint tovább növekedett az állampapírok szerepe a biztosítói befektetések körében: 2015 végén a szektor 1034 milliárd forintot fektetett közvetlenül állampapírba, míg a közvetett állampapírbefektetések összege elérte az 1220 milliárd forintot.

Indul a nyaralási szezon: mekkora kockázatot jelentenek a terrortámadások?


Indul a nyaralási szezon: mekkora kockázatot jelentenek a terrortámadások?

2016.05.24.

A terrortámadásokat megelőzni nem mindig tudjuk, de a kockázatokat megfelelő elővigyázatossággal jelentősen mérsékelhetjük. Azok az utasok, akik rendelkeznek utasbiztosítással, minden segítséget megkapnak, ha egy ilyen sajnálatos esemény helyszínén tartózkodnak, és esetleg sérülést szenvednének – jelentette ki Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

Napjainkban sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy, a turisták által szívesen látogatott helyszínen történik terrortámadás. Biztosítási szempontból továbbra sem pontosan ismert, hogy ilyen esetekben vajon az utasbiztosítás kiterjed-e erre a kockázatra – a terrortámadást ért területre -, vagy sem.

Az ugyan elmondható, hogy a MABISZ tagbiztosítói már a 2001. szeptember 11-i, NewYork-i ikertornyok elleni támadásokat követően lépéseket tettek, hogy a hazai utasbiztosítási szerződésekbe foglalt korábbi kizárásokon enyhítsenek, de a szerződések ebből a szempontból még ma sem teljesen egységesek” – fogalmaz Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. „Napjainkra azonban a biztosítók többsége gyakorlatilag vállalja a terrorcselekményekből fakadó sérülések kórházi ellátását, és hasonlóan járnak el, mintha ügyfelüknek bármely más okból, egészségügyi problémájuk miatt szorulnának baleseti-kórházi ellátásra. Ez alól egyetlen kivétel van: ha az elutazás pillanatában az adott ország vagy az adott ország egy régiója – mely az ügyfél úti célja -, a konzuli szolgálat listája alapján az utazásra nem javasolt úti célok kategóriájába (I-es kategória) tartozik” – teszi hozzá a szakértő. forint.

Az utazásra nem javasolt térségek

A konzuli szolgálat két kategóriába sorolja az általuk utazásra nem javasolt térségeket:

I. Utazásra nem javasolt országokra és térségekre, illetve

II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő további országokra és térségekre

Különösen azokban a térségekben lehet számolni terrorveszéllyel, amelyek a múltban is terrorcselekmények célpontjai voltak, ahol polgárháborús állapotok uralkodnak, illetve ahol katonai műveletek folynak, valamint ahol a terroristák a helyi lakosság támogatását élvezik. Utazás előtt mindenképp érdemes tájékozódni a konzuli szolgálat hivatalos honlapján!

További információ:

https://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasra-nem-javasolt-tersegek

Kiutazások és utasbiztosítás – 2015

2015-ben tovább folytatódott a kiutazások számának növekedése, s ezen belül a többnapos utazások száma is jelentősen emelkedett. A több napra tervezett utak száma immáron elérte, sőt, a legfrissebb adatok szerint meg is haladta a 2008-as, a gazdasági válság kitörése előtti számokat. A kiutazások számának bővülésével párhuzamosan az utazásbiztosítási piac is növekedésnek indulhatott.

Képes utasbiztosítási termékismertetők segítik az összehasonlítást


Képes utasbiztosítási termékismertetők segítik az összehasonlítást

2018.04.19.

Az utazási szezon közeledtével megélénkült az utasbiztosítások iránti érdeklődés is. Egy uniós irányelvnek köszönhetően az ügyfelek eligazodását a széles választékban már egységes, könnyen érthető, piktogramokkal ellátott terméktájékoztatók is segítik, függetlenül attól, hogy utazási irodában vagy online csatornákon tájékozódnak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Javában tart a nyári szabadságok tervezése és ezzel párhuzamosan növekszik az utazási irodák forgalma is. Számos ügyfél a foglalással együtt már utasbiztosítását is megköti. Számukra könnyíti meg a választást egy új terméktájékoztató, amely rövid, közérthető és jól összehasonlító formában foglalja össze, hogy mire terjed ki az adott biztosítás és mire nem, hol érvényes az, milyen korlátozások vannak a fedezetben, mikor és hogyan kell fizetni, mi a kockázatkezelés kezdete és vége, stb. Az összehasonlíthatóságot segíti, hogy az azonos tartalom mellett ugyanazok a piktogramok jelennek meg minden terméknél.

Ennek a hivatalosan biztosítási terméktájékoztatónak, IPID-nek (Insurance Product Information Document) nevezett ismertetőnek az ügyfél rendelkezésére bocsátása európai uniós követelmény, melyet a biztosítások értékesítését új alapokra helyező IDD (Insurance Distribution Directive) ír elő. Az IDD szabályok Magyarországon február 23-án léptek hatályba. Az új ügyféldokumentum arra a központi gondolatra épül, hogy minden biztosítási termék azonos tájékoztatási tartalommal kerüljön az ügyfél elé, függetlenül attól, hogy milyen értékesítési csatorna közvetítésével találkozik vele.

Így az utasbiztosításokat értékesítő utazási irodáknak is új feladatokat ad az IDD, habár ezek az irodák jellemző módon a biztosítási termék értékesítését kiegészítő tevékenységként végzik, és nem minden esetben tartoznak az új szabályozás hatálya alá. Ennek megfelelően a többi csatornától is elvárt módon kell tájékoztatást adniuk a biztosítási termékről.

Az IDD felsorolja a termékismertetővel szemben támasztott elvárásokat. A biztosítók termékismertetői február végétől folyamatos jelennek meg az utazási irodáknál, még ha az irányelvnek a gyakorlatba való átültetése – tekintettel a változatos termékcsoportokra – kihívás elé állítja is a piaci szereplőket. Tekintettel az értékesítési csatornák közötti azonos feltételekre, a termékismertetőket az online biztosítást kötő ügyfelek számára is elérhetővé kell tenni. A jegybank tavalyi adatai szerint egyébként az utasbiztosítások terén kiugróan magas az online értékesítés aránya. Míg a nem élet ágazatban összességében ez csak 16,6 százaléknál tartott, addig az utasbiztosítások terén az elektronikus csatorna aránya elérte a 74 százalékot az alkuszi és többes ügynöki értékesítésben.

Tavaly az MNB adati szerint az utasbiztosítási piac díjbevétele 12,5 mrd forintot tett ki.