Kategória: MABISZ

Utasbiztosítási piac: lassú emelkedés

Posted on | by Lambert Gábor

Utasbiztosítási piac: lassú emelkedés

Nő a magyarok utazási kedve

2014.06.18.

Idén már a kiutazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek, bár a tavaly év végi statisztikák szerint még mindig kevesebben utaznak külföldre, mint 2008-ban. A feltételezések szerint tudatosabban készülünk fel a lehetséges veszélyhelyzetek kezelésére, és az autós utak túlsúlya miatt is sokan kötnek autós assistance biztosítást – jelentette ki Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség szerdai sajtótájékoztatóján.

2013-ban összesen 44,6 millió napot töltöttek külföldön a magyar állampolgárok – döntő többségük azonban mindössze csak egy napra látogatott az országhatáron túlra. Ez a szám ugyan messze alatta marad a 2009-es 83 milliónak, de a turisztikai szakemberek idén már óvatos, 10-15 százalékos bővülést várnak.

Az összes kiutazás valamivel több, mint fele – 51 százaléka – turisztikai célú kiutazás volt 2013-ban, a legkedveltebb célpontok Németország, Ausztria, Csehország, Románia, Horvátország és Franciaország. Várhatóan így lesz ez idén is, s mivel honfitársaink – Franciaországot kivéve – a legtöbb országba jellemzően autóval utaznak, a tendencia kedvezően hathat az utasbiztosítási, valamint az ahhoz kapcsolódó autós assistance biztosítások piacára is. Az utóbbinak kiemelt jelentőséget adhat az a tény, hogy a magyarországi gépjárműpark átlagosan 12 éves, ami sok esetben a rendszeres szervízelés mellett is fokozottabb kockázatot jelenthet egy hosszabb utazás során.

Az országúti meghibásodás nem ritka, ilyen esetekben pedig az autós assistance szolgáltatás jelent segítséget a gépjármű-tulajdonosok számára. Az autós assistance biztosítások tartalmazhatják a helyszíni javítás mellett a szervizbe vontatás, az alkatrész-csere, vagy akár – például ha az azonnali javítás nem megoldható vagy várni kell az alkatrész beszerzésére – a szállás költségét is. Az assistance cég megszervezi a segítségnyújtást, illetve az autós a nap 24 órájában kérhet segítséget és saját anyanyelvén folyamatos kapcsolatot tarthat fenn a segítségnyújtóval – hangsúlyozza Kalmár László, a Europ Assistance ügyvezető igazgatója.

Az idei első negyedévben közel 59 százalékkal nőtt az útlemondási biztosításokból származó díjbevétel, ami az utazási szakemberek 10-15 százalékos növekedést valószínűsítő becslésével együtt már arra enged következtetni, hogy várhatóan az utazási kedv és a lakosság tudatosságnak növekedése az utasbiztosítási piacra is jótékonyan fog hatni.

„A tapasztalatok alapján remélhetjük, hogy a magyar lakosság talán tudatosabban készül fel egy-egy utazásra. Egyre inkább számolnak azokkal a kockázatokkal, amit egy váratlan baleset vagy betegség, vagy akár a gépjármű meghibásodása jelenthet a külföldi nyaralás során – fogalmaz Horváth Péter.

2013-ban a teljes utasbiztosítási piaci díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, ami 6,5 százalékos növekedés a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után jelentősen megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

2500 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a januári földrengést követően

Posted on | by Lambert Gábor

2500 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a januári földrengést követően

Három év alatt 93 ezer lakásbiztosítási szerződés tűnt el a piacról

2014.02.13.

A január 19-i földrengést követően közel 2500 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A szélsőséges időjárás okozta gyakori káresemények ellenére 2010 óta 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma. 2013 végén 2,98 millió egyéni lakásbiztosítási szerződést kezeltek a társaságok – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb adataiból.

A szaporodó földrengés-, vihar- vagy árvízkárok fényében különösen rossz irányba mutató tendencia, hogy 2010 óta mintegy 93 ezerrel csökkent az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma, s a kevesebb egyéni biztosítást csak részben pótolhatták a megkötött társasház-biztosítások. 2010-ben a kiemelkedően sok vihar, illetve árvíz következtében még nőtt az állomány, azóta viszont évről évre folyamatosan csökken, miközben a lakásbiztosítások díjszintje gyakorlatilag nem emelkedett.

A 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot. Ez az összeg közel ezer forinttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, vagyis a biztosítók a 2012-es, 5,7 százalékos inflációt sem érvényesítették a díjakban. Mindezek alapján különösen aggasztó folyamat a szerződésszám folyamatos zsugorodása, ami fizetőképességi problémákkal, a lakossági pénzügyi helyzetének romlásával magyarázható.

„A pénzügyi válság szemmel láthatóan elérte a lakásbiztosítási szektort is, a lakosság egy része a biztosításon is kénytelen spórolni” – vélekedik Balla Tamás, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. „Holott a jelenlegi díjszintek európai viszonylatban is alacsonynak számítanak, ráadásul a magyarországi piacon az elemi károk elleni védelem alapfedezetnek számít, azaz része minden szerződésnek. Már havi 1-2 ezer forintos díjért elérhető, így mindenki találhat számára kedvező ár-érték arányú biztosítást” – tette hozzá az elnök.

A MABISZ legfrissebb adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasház biztosításokból származó bevételekkel együtt – 104,9 milliárd forintot tett ki. Az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma 2,98 millió darab volt, 93 ezerrel maradt el a 2010. évitől.

Együttműködési megállapodást írt alá a BKIK és a MABISZ

Posted on | by Lambert Gábor

Együttműködési megállapodást írt alá a BKIK és a MABISZ

2014.01.16.

2014. január 15-én együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a kamara Krisztina körúti székházában.

A megállapodást Kiss Ervin, a BKIK főtitkára és Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára jegyezte. Az együttműködés elsődleges célja, hogy a két szervezet előremutató megoldásokkal, javaslatokkal, a megoldandó feladatok közös feltárásával segítse egymás és a kis- és középvállalkozások munkáját a magyarországi gazdasági fejlődés, illetve a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében.

„Különös fontossággal bír szövetségünk számára a megállapodás, mivel a BKIK vállalta, hogy felhívja tagjai figyelmét az öngondoskodás fontosságára és megismerteti velük a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos lehetőségeket. A kis- és középvállalkozók, a mikro-vállalkozások, illetve az egyéni vállalkozók különösen fontos szegmenst képviselnek a biztosító társaságok számára. Ez év januárjától számukra is jelentős adókedvezménnyel érhetők el a nyugdíjbiztosítási termékek” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségnek főtitkára.

A szervezetek vállalták továbbá, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást az őket érintő kérdésekről, közös feladatokról, legyen szó jogszabályváltozásokról, akár egyéb, közös szakmai állásfoglalást érintő kérdésekről.

Nem hozott áttörést a biztosítási piacon a harmadik negyedév sem

Posted on | by Lambert Gábor

Nem hozott áttörést a biztosítási piacon a harmadik negyedév sem

2013.11.14.

2013 első háromnegyed évében 1,1 százalékkal – 502,7 milliárdról 497 milliárd forintra – csökkent a hazai biztosítási piac egyszeri díjas életbiztosításokkal korrigált díjbevétele az előző év azonos időszakához képest. Az összesített, nem korrigált díjbevételek összege 617,6 milliárd forintot ért el a 2013. január-szeptemberi időszakban – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb adataiból.

Az idei év első háromnegyedében az életbiztosítási szegmens 324,2 milliárd forintos összesített díjbevételt könyvelhetett el, miközben a korrigált díjbevétel – amelyben az egyszeri díjas életbiztosítások csak 10 százalékos súllyal szerepelnek – mintegy 1,7 százalékkal esett vissza az előző év első kilenc hónapjához képest. 2012 első kilenc hónapjában 207 milliárd, az idei első háromnegyed évben 203,6 milliárd forint díjbevétellel zártak az életbiztosítási ágazat szereplői. Az egyszeri díjas életbiztosításokból idén szeptember végéig befolyt 134,1 milliárd forint még így is közel 15 százalékkal marad el a 2007 azonos időszakában elért 157,5 milliárd forinttól.

A nem életbiztosítási szegmens 293,4 milliárd forint díjbevétellel zárta az idei első kilenc hónapot, megközelítőleg 1 százalékos csökkenést mutatva az egy évvel korábbi, hasonló időszakhoz képest.

Az életbiztosítási ág összetételét vizsgálva jól látszik, hogy a rendszeres díjas biztosítások volumene továbbra is stagnál, és csak az egyszeri, eseti befizetések volumenében mutatkozik pozitív elmozdulás.

A nem életbiztosítási üzletágon belül a gépjármű-biztosítások piacán az előző év azonos időszakához képest egyes területeken erőteljes visszaesés mutatkozik.

A casco termékekből származó díjbevételek csaknem 12 százalékkal, a 2012 első háromnegyed évben elért 54,1 milliárd forintról 47,8 milliárd forintra csökkentek. A szerződések darabszáma 821 ezerről 798 ezerre zsugorodott, miközben az átlagdíj az elmúlt egy évben 79 200 forintról 76 700 forintra – több mint 3 százalékkal – esett vissza.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán 4 százalékos csökkenés mutatkozik 2012 azonos időszakához képest, az átlagdíj pedig 3,3 százalékkal mérséklődött. Mindezek alapján jól látszik, hogy a kgfb átlagdíja közel azonos szinten maradt 2013-ban. 2012 hasonló időszakában a kgfb éves átlagdíja 19 796 forint volt, ami 2013 harmadik negyedévére 656 forinttal – 19 140 forintra – csökkent.

Ösztönzésre vár a biztosítási szakma

Posted on | by Lambert Gábor

Ösztönzésre vár a biztosítási szakma

MABISZ konferencia 2013

2013.10.09.

A jogalkotó fogadókész a biztosítási piac javaslataira, ami az adószabályok és kedvezmények területét illeti, illetve a folyamatos párbeszédre is – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) IV. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáján kedden. Pandurics Anett, a szövetség elnöke elmondta: a biztosítási piacnak nagy szüksége van az állami ösztönzésre, és arra, hogy a szabályozás ne sújtsa tovább negatív diszkriminációval a biztosításokat a nyugdíjcélú előtakarékosság piacán.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyitóelőadásában arról beszélt, hogy a kormány fogadókész a biztosítási piac azon javaslataira, amelyek elősegítik a gazdasági növekedést. Mint elmondta: ezen a területen is az olyan törekvéseket kell támogatni, amelyek a gazdasági növekedést az 1-2 százalékos szintnél nagyobb mértékben tudják ösztönözni. Varga Mihály kiemelte, hogy a kormányzatnak meg kell találnia a pénzügyi szektorral az összhangot és a kompromisszumot a tartós növekedés érdekében.

A nemzetgazdasági miniszter kitért arra is, hogy 2013 trendforduló a kormány gazdaságpolitikájában, a konszolidáció évei lezárulhatnak, és elindulhat a növekedés. Jövőre 2 százalékos lehet a gazdasági növekedés, tartható lesz a 3 százalék alatti államháztartási hiánycél, az infláció mértékét pedig 2,4 százalékosra várják. Végezetül hozzátette: a háztartások megtakarításaival kiemelten számol a kormány, a fogyasztás is bővülhet, ami a pénzügyi szolgáltatások iránti kereslet bővülését generálhatja.

Pandurics Anett a MABISZ elnöke arra a kérdésre kereste a választ előadásában, hogy miért különösen fontos a biztosítók szerepe a magyar gazdaságban. Mint elmondta: az ágazat szereplői közel 12 millió szerződést kezelnek, mintegy 40 ezer embernek adnak munkát, 2012-ben több mint 100 milliárd forint összegű adót fizettek be az államkasszába. Könyveikben 1000 milliárd forintot meghaladó összegű államkötvényt tartanak nyilván, ami megkérdőjelezhetetlenné teszi stabilizáló funkciójukat.

„Elveszett évtizedről beszélhetünk, ami nem írható kizárólag a válság számlájára” – foglalta össze a 2008 óta reálértéken folyamatosan zsugorodó piac adatait a MABISZ elnöke. Az idei év egyetlen pozitív eredménye, hogy az első félévben 5%-kal nőtt a piac, ez azonban nem valós trendforduló, mivel a növekedés az egyszeri díjas életbiztosítások növekedésének volt köszönhető.

Pandurics Anett a nemzetgazdasági miniszter szavaira reagálva elmondta, hogy a gazdasági növekedéshez a biztosítók jelentősen hozzá tudnak járulni, a szabályozói környezet azonban nem minden tekintetben támogatja a szektort. Holott, a gazdaság egészséges növekedésében egyértelmű a célazonosság a kormánnyal, hiszen a GDP-növekedés és a biztosítási piac növekedése erős korrelációt mutat. A biztosítási szektor azonban a GDP-növekedéshez képest is alulteljesít 2008 óta. „Meg kell találni azt az utat, hogy miként tudunk ismét növekedési pályára lépni. A biztosítások teret vesztettek más szektorokhoz képest, erre utal, hogy az életbiztosítások aránya csökkent a háztartások pénzügyi megtakarításain belül.” – tette hozzá a MABISZ elnöke.

A konferencia záróelőadásában Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke arról beszélt, hogy a jegybank közelmúltbeli átalakulásának nyomán olyan új eszközök és kibővült hatáskör áll a rendelkezésükre, amelyek lehetőséget teremtenek a hatékonyabb működésre és a pénzügyi szektor szereplőivel való szorosabb együttműködésre.

A biztosítók szerepe a gazdaság élénkítésében

Posted on | by Lambert Gábor

A biztosítók szerepe a gazdaság élénkítésében

Október 8-án tartja a MABISZ IV. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáját

2013.09.30.

2013. október 8-án negyedik alkalommal rendezi meg nemzetközi szakmai konferenciáját a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), melynek fókuszában idén a biztosítási szektor a gazdaságélénkítésben és a gazdasági növekedés elősegítésben betöltött szerepe, lehetőségei állnak.

A konferenciát Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyitja meg. A nemzetgazdasági miniszter előadását követően Pandurics Anett, a MABISZ elnöke értékeli a hazai biztosítási piac aktuális helyzetét és eredményeit, illetve elemzi azokat a kihívásokat, amelyekkel a szektornak ma szembe kell néznie.

A konferencia első részében előadást tart Olav Jones, az Európai Biztosítási Szövetség, az Insurance Europe főigazgató-helyettese. Előadásának témája a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet adta kihívások, illetve a Szolvencia II-es szabályozás. Hasonló témában tart előadást Köves Benedek, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, Köves Benedek, aki a biztosítók lehetséges befektetési stratégiáját elemezve.

A konferencia második részét Giuseppe Rossano Latorre, a KPMG Corporate Finance vezető partnere nyitja meg, aki arról beszél majd, mekkora nehézséget jelent Európa-szerte a biztosítók számára a jövedelmezőségi mutatók teljesítése, miközben a gazdasági kilátások csak óvatos optimizmust tesznek lehetővé. Latorre kitér arra is, hogy míg 2008 előtt az M&A tranzakciók igen sikeresek és eredményesek voltak a biztosítási szektoron belül is, addig ma nem az akvizíciók, felvásárlások vagy összeolvadások idejét élik a társaságok.

A konferencia másik, nem kevésbé fontos fókusza a klímaváltozás, illetve annak hatása a biztosítási szektorra. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója Magyarország katasztrófa-veszélyeztetettségéről tart előadást. A klímaváltozás biztosítási piacra gyakorolt hatását elemzik a világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója, a Swiss Re szakértői, Lea Müller és Putnoky Bálint. Az éghajlatváltozás biztosítókra gyakorolt hatásait boncolgatja Stefan Wojahn, a Roland Berger Stratégiai Tanácsadó Globális Biztosítói Kompetencia Központjának partnere is.

Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára a IV. Nemzetközi Biztosítási Konferencia programja kapcsán elmondta: “A szövetség éves rendezvénye igen rövid idő alatt lett pótolhatatlan fóruma a biztosítási piac szereplői, illetve a más pénzügyi intézmények képviselői közötti párbeszédnek.” A főtitkár hozzátette:„Az idei esemény témakörei különösen bizonyítják, milyen fontos és megkerülhetetlen szerep hárul a biztosítókra a gazdaságban, s mennyire fontos a kommunikáció az állami szervekkel, illetve a biztosítási szakmán kívüli piaci szereplőkkel is.”

A konferencia részletes programjáról illetve a jelentkezés feltételeiről a https://mabiszkonferencia.hu weboldalon szerezhet bővebb információkat.

Időpont: 2013. október 8.

Helyszín: Corinthia Hotel Budapest (1073 Budapest, Erzsébet krt. 43-49.)

Hároméves a MABISZ Ügyfélszolgálata

Posted on | by Lambert Gábor

Hároméves a MABISZ Ügyfélszolgálata

2013.09.26.

Három évvel ezelőtt, 2010 szeptemberében indította útjára a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogyasztóvédelmi, edukációs feladatokat ellátó ügyfélszolgálatát. A szervezetet eddig több mint 63 ezren keresték meg, a tevékenység jelentőségét mutatja, hogy segítségével a lakossági problémák jelentős hányada immár a biztosítási szektoron belül oldódik meg.

„Bár az eddigi 63 ezer megkeresés többsége nem panaszbejelentés, hanem információkérés volt, a MABISZ ügyfélszolgálata már korántsem csupán a tájékoztatás terén tölt be hiánypótló szerepet – hangsúlyozta Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. – Komoly fejleménynek tartjuk, hogy az ügyfelek bizalmát a problémás biztosítási ügyek megoldásában is élvezzük, így képesek vagyunk a biztosítási jellegű problémák jelentős részét a szektoron belül kezelni, megoldani.”

A MABISZ ügyfélszolgálatán az elmúlt három évben a megkeresések legnagyobb hányada a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kapcsolódott. A leggyakoribb felmerülő kérdések e területen belül a megszűnt kgfb-szerződések miatt fizetendő fedezetlenségi díjjal, a kárrendezés ügymenetével kapcsolatos, illetve az ismeretlen károkozó, valamint a biztosítatlan járművek által okozott károk rendezésével kapcsolatos ügyek voltak.

Emellett a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer (KKNYR) indulásának idején jelentősen megnőtt a bonus-malus besorolással kapcsolatos megkeresések száma is – ez a téma azóta ismét jóval kisebb arányban merül fel az ügyfélszolgálati megkeresések között.

Örvendetes, hogy az ügyfélszolgálat indulása óta felére csökkent a pénzügyi felügyeletnél bejelentett, a szektort érintő fogyasztói megkeresések száma. Miközben 2010 első felében még 1860 biztosítási jellegű fogyasztói kérelmet regisztráltak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), 2011 óta a féléves átlag folyamatosan 900 körül marad.

Az idei év első nyolc hónapjában 14 százalékkal többen vették fel a kapcsolatot a MABISZ ügyfélszolgálatával, mint 2012 hasonló időszakában. Az ügyfelek több mint négyötöde a telefonon keresztül zajló kommunikációt részesíti előnyben, de fokozatosan növekszik – jelenleg 12 százalékos – a levélben érdeklődők aránya. A MABISZ személyes ügyintézésre is lehetőséget biztosít: ezzel mindössze az ügyfelek 6 százaléka él.

MABISZ Ügyfélszolgálat: a megkeresések megoszlása az elmúlt 12 hónapban

A megkeresések éves megoszlásából az tűnik ki, hogy a szabadságolások miatt a nyári időszakban viszonylag kevesen fordulnak az ügyfélszolgálathoz, ugyanakkor az elhalasztott ügyintézések szeptemberben okoznak jelentős többletet. További kisebb csúcsokat okoz az év végi kgfb-kampány: míg novemberben a tarifálási időszak miatt, addig januárban a díjfizetéssel, a szerződések megfelelő felmondásával és megkötésével kapcsolatos problémák miatt nő meg időszakosan a MABISZ ügyfélszolgálatának forgalma.

Csökkent a biztosítási piac az első negyedévben

Posted on | by Lambert Gábor

Csökkent a biztosítási piac az első negyedévben

2014.05.16.

A hazai biztosítási piac összesített díjbevétele az idei első negyedévben 1,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A nem életbiztosítási üzletágból származó díjbevételek ugyanakkor enyhe növekedést mutattak – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2014. évi első negyedéves adataiból.

A korábbi negyedévek tendenciájával szemben ezúttal a nem életbiztosítási üzletág volt eredményesebb: az üzletágból származó díjbevételek 3,9 százalékkal tudtak nőni. A szerződések darabszáma is – mintegy 1,7 százalékkal – bővült. Az üzletágon belül a casco, a tűz- és elemi károk, illetve a hitelbiztosítások kivételével lényegében az összes terméktípusból származó bevételek enyhe gyarapodást mutattak.

Kiemelendő a gépjármű-biztosítások piacán tapasztalható lassú növekedés, ami az új autó értékesítés volumenének lassú, de már szemmel látható emelkedésével magyarázható. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződések darabszáma 3,1 százalékkal, a 2013. évi első negyedév végi 4,2 millióról 4,3 millióra emelkedett. A kgfb-szerződések átlagdíja minimális – éves szinten 650 forintos – bővülést mutatott. A kgfb átlagdíja a 2013. március végi 19 100 forintról, 2014. március végére 19 750 forintra növekedett.

A casco-biztosításokból befolyt díjbevételek 0,8 százalékkal csökkentek az idei első negyedév végére, miközben a szerződések darabszáma minimálisan emelkedett. Így a casco-biztosítások éves átlagdíja tovább, az egy évvel korábbihoz képest mintegy 1300 forinttal, 75 700 forintra csökkent az idei első negyedév végére.

Az életbiztosítási üzletág gyengébben teljesített, amely – a korábbi időszak folyamataival szemben – elsősorban az egyszeri és eseti díjas termékekből származó díjbevételek visszaesésével magyarázható. Az életbiztosítási üzletág egyszeri és eseti díjakkal korrigált díjbevétele 70,4 milliárd forintot tett ki: 1,4 százalékos csökkenést mutatott az egy évvel korábbi hasonló időszakkal összehasonlítva.

Az alábbi diagramon az életbiztosítási ágazat egyszeri és eseti díjas termékeiből származó negyedéves díjbevételeinek alakulása látható 2006-tól napjainkig.

Ugyanakkor kedvező tendencia – amely remélhetőleg tartóssá tud válni a piacon – a folyamatos díjas életbiztosítási termékek erősödése, amelyhez a nyugdíjbiztosítások idei év eleji felfutása is hozzájárult.

„Bíztató jelek mutatkoznak a rendszeres díjas biztosítások piacán, és már látszanak az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások első eredményei is – fejtette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. A várakozások szerint hatásukra új lendületet kaphat a lakosság körében a valóban hosszú távú, tartós, nyugdíjcélú előtakarékosság” – tette hozzá a főtitkár.

Közel 5800 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a hétvégi vihar után

Posted on | by Lambert Gábor

Közel 5800 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a hétvégi vihar után

2014.03.18.

A március 15-i hétvége viharos időjárása miatt kedd délig 5775 bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege meghaladja a 400 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az első összesített adatokat.

A hétvégi viharos időjárás három-négyszeresére növelte meg a biztosítóknál az ilyenkor szokásos kárbejelentések számát. Ugyanakkor volt olyan társaság, ahol nyolcszorosa volt a kárdarabszám az ilyenkor szokásosnak.

A hétvégi vihar többnyire az épületek tetőszerkezetében tett kárt: megbontotta a tetőt, illetve az erős szél következtében lehullottak a cserepek. Több biztosítóhoz érkezett bejelentés fakidőlések okozta, úgynevezett rádőléses károk miatt.

A legtöbb bejelentés a fővárosból, illetve Pest megyéből érkezett. Sok kárt jelentettek Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, Győr-Moson-Sopron megyéből, Hevesből és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből is.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A MABISZ legfrissebb adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasház-biztosításokból származó bevételekkel együtt – 104,9 milliárd forintot tett ki. Az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma 2,98 millió darab volt, 93 ezerrel maradt el a 2010. évitől. A 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

Biztosítási piac 2013: a tartós növekedésre még várni kell

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítási piac 2013: a tartós növekedésre még várni kell

2014.02.19.

2013-ban a magyarországi biztosítási piac összesített, az egyszeri díjas életbiztosításokkal korrigált díjbevétele lényegében stagnált – mindössze 0,7 százalékkal nőtt a 2012. évi adatokkal összehasonlítva. Az életbiztosítási üzletágban a folyamatos díjas biztosítások díjbevételének növekedésére továbbra is várni kell, bár a csökkenés üteme mérséklődött – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2013. évi előzetes adataiból.

2013-ban 810,2 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosító társaságokhoz: ennek 53,4 százaléka, 432,7 milliárd forint az élet-, 46,6 százaléka, 377,5 milliárd forint a nem életbiztosítási üzletágakból.

„Bár a díjbevételek évek óta tartó csökkenésének megtorpanása pozitívumként értékelhető, a biztosítási piac tartós növekedésére ugyanakkor még kevés jel utal” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. A gazdasági növekedés beindulásával, az általános gazdasági környezet javulásával pozitív hatásokra számíthatunk – tette hozzá.

Az életbiztosítási szerződésekre befolyt 432,7 milliárd forint ugyan magasabb, mint az előző év azonos időszakában mért érték, az igazán reális képet nyújtó korrigált díjbevétel azonban csaknem 1,5 százalékkal csökkent. Mindez hasonló tendenciára enged következtetni, mint amely az előző negyedévekben volt látható a piacon: az egyszeri díjas szerződésekből származó bevételek átmeneti jelleggel növekedni tudnak, ám a tartós, rendszeres díjas biztosítások bevételei elmaradnak a kívánatostól. A csökkenés üteme mérséklődött, összességében azonban így is közel 30 milliárd forinttal marad el a 2008-as, válság előtti díjszinttől.

Reményre adhat viszont okot a nyugdíjbiztosítások megjelenése, amelyek hatására változhat az egyszeri befizetések túlsúlyát okozó tendencia, és újra megindulhat a lakosság körében a valóban hosszú távú, tartós, nyugdíjcélú előtakarékosság.

Forrás: MABISZ

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2013-ban 377,5 milliárd forintot tett ki, 2,3 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítások (kgfb) és a casco üzletágakban tovább folytatódott a díjbevételek csökkenése.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre 82 milliárd forint folyt be a biztosítókhoz, a casco-piac is gyenge évet zárt, aminek fő oka, hogy az új gépjárműértékesítések felfutása továbbra is várat magára – a hazai gépjárműpark folyamatosan öregszik. A szűkített szolgáltatási körre kötött casco-biztosítások terjedése már évek óta tart, s nem általánosan ismert az autósok körében, hogy ezek a termékek fedezeti oldalon is jóval kevesebbet nyújtanak, például nem új értéken térítenek vagy lopáskárra nem vonatkoznak A casco-biztosítási bevételek 2013-ban 65,6 milliárd forintról 63 milliárdra csökkentek, ami 4 százalékos visszaesésnek felel meg. A szerződések darabszámában ugyanakkor minimális, 0,2 százalékos emelkedés mutatkozott, így 2013 végén 800 439 casco-szerződést kezeltek a biztosítók.