Utasbiztosítási piac: lassú emelkedés


Utasbiztosítási piac: lassú emelkedés

Nő a magyarok utazási kedve

2014.06.18.

Idén már a kiutazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek, bár a tavaly év végi statisztikák szerint még mindig kevesebben utaznak külföldre, mint 2008-ban. A feltételezések szerint tudatosabban készülünk fel a lehetséges veszélyhelyzetek kezelésére, és az autós utak túlsúlya miatt is sokan kötnek autós assistance biztosítást – jelentette ki Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség szerdai sajtótájékoztatóján.

2013-ban összesen 44,6 millió napot töltöttek külföldön a magyar állampolgárok – döntő többségük azonban mindössze csak egy napra látogatott az országhatáron túlra. Ez a szám ugyan messze alatta marad a 2009-es 83 milliónak, de a turisztikai szakemberek idén már óvatos, 10-15 százalékos bővülést várnak.

Az összes kiutazás valamivel több, mint fele – 51 százaléka – turisztikai célú kiutazás volt 2013-ban, a legkedveltebb célpontok Németország, Ausztria, Csehország, Románia, Horvátország és Franciaország. Várhatóan így lesz ez idén is, s mivel honfitársaink – Franciaországot kivéve – a legtöbb országba jellemzően autóval utaznak, a tendencia kedvezően hathat az utasbiztosítási, valamint az ahhoz kapcsolódó autós assistance biztosítások piacára is. Az utóbbinak kiemelt jelentőséget adhat az a tény, hogy a magyarországi gépjárműpark átlagosan 12 éves, ami sok esetben a rendszeres szervízelés mellett is fokozottabb kockázatot jelenthet egy hosszabb utazás során.

Az országúti meghibásodás nem ritka, ilyen esetekben pedig az autós assistance szolgáltatás jelent segítséget a gépjármű-tulajdonosok számára. Az autós assistance biztosítások tartalmazhatják a helyszíni javítás mellett a szervizbe vontatás, az alkatrész-csere, vagy akár – például ha az azonnali javítás nem megoldható vagy várni kell az alkatrész beszerzésére – a szállás költségét is. Az assistance cég megszervezi a segítségnyújtást, illetve az autós a nap 24 órájában kérhet segítséget és saját anyanyelvén folyamatos kapcsolatot tarthat fenn a segítségnyújtóval – hangsúlyozza Kalmár László, a Europ Assistance ügyvezető igazgatója.

Az idei első negyedévben közel 59 százalékkal nőtt az útlemondási biztosításokból származó díjbevétel, ami az utazási szakemberek 10-15 százalékos növekedést valószínűsítő becslésével együtt már arra enged következtetni, hogy várhatóan az utazási kedv és a lakosság tudatosságnak növekedése az utasbiztosítási piacra is jótékonyan fog hatni.

„A tapasztalatok alapján remélhetjük, hogy a magyar lakosság talán tudatosabban készül fel egy-egy utazásra. Egyre inkább számolnak azokkal a kockázatokkal, amit egy váratlan baleset vagy betegség, vagy akár a gépjármű meghibásodása jelenthet a külföldi nyaralás során – fogalmaz Horváth Péter.

2013-ban a teljes utasbiztosítási piaci díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, ami 6,5 százalékos növekedés a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után jelentősen megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Ajánlási rendszer a biztosításközvetítőknek


Ajánlási rendszer a biztosításközvetítőknek

A mind magasabb szolgáltatási színvonal elérése a cél

2014.06.20.

A jogszabályi kötelezettségeken túlmutató piaci önszabályozásként jött létre, és működik a gyakorlatban az a rendszer, amely a biztosításközvetítők magas színvonalú szakmai tevékenységét hivatott támogatni. A Referencia Rendszert a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagbiztosítói hozták létre. Jelenlegi formájában már a függő és a független biztosításközvetítők is használhatják, önkéntes alapon.

A referencia rendszer célja a biztosítási szektorban jól működő közvetítők piaci működésének támogatása, a visszaélésektől mentes biztosításközvetítés elősegítése, az ügyféligények szem előtt tartása, a biztosításközvetítők és az őket megbízó, illetve foglalkoztató társaságok közötti hosszú távú együttműködés megalapozása.

A rendszer lényege, hogy amennyiben a természetes személy biztosításközvetítő új biztosításközvetítői jogviszonyba kíván belépni, úgy a korábbi működéséről, teljesítményéről igazolást, referenciát kérhet a korábbi foglalkoztatójától, illetve megbízójától. A rendszerben való részvétel önkéntes mind a közvetítők, mind a biztosítók számára. A referencia tájékoztatót a közvetítő saját maga jogosult felhasználni, de kérheti, hogy azt közvetlenül a leendő foglalkoztató számára kézbesítsék.

Jelenleg 20 biztosítótársaság és – a közelmúltban megnyílt lehetőséggel élve – már egy független biztosításközvetítő társaság is csatlakozott a Referencia Rendszerhez; folyamatosan érkeznek jelzések további csatlakozási igényekről. A rendszerhez való csatlakozást a piac három nagy érdekképviseleti szervezete, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ), a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) is ajánlja tagjai számára. A piacon – az elmúlt években tapasztalt jelentős csökkenést követően – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) regisztere alapján jelenleg kevesebb, mint 30 000 regisztrált biztosításközvetítő dolgozik.

A rendszer kereteit jelentő Referencia Rendszer szabályzat a MABISZ honlapján is elérhető.

„Büszkék vagyunk rá, hogy a biztosítók és a piacon tevékenykedő biztosításközvetítők ilyen módon is együtt tudnak működni az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálása, és a piac transzparens működése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „A közvetítők megfelelő tapasztalata, felelősségvállalása és a valóban szakmai alapokon nyugvó értékesítés elengedhetetlen közös érdek” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

Négyéves a MABISZ Ügyfélszolgálat


Négyéves a MABISZ Ügyfélszolgálat

2014.09.01.

2010 szeptembere óta érhető el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogyasztóvédelmi és információs feladatokat ellátó ügyfélszolgálata, melyet az elmúlt négy évben több mint 86 ezren kerestek fel. Legtöbben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításokkal (kgfb) kapcsolatos ügyekben érdeklődnek – tette közzé a MABISZ az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatos legfrissebb adatokat.

Az indulás óta pontosan 86 103-an keresték fel az ügyfélszolgálatot, az ügyfelek döntő többsége – több mint 90 százaléka – írásban vagy telefonos kapcsolatfelvétel útján. A személyes megkeresések száma négy év alatt megközelítette a 2500-at.

A 2010. szeptember 1-jén létrehozott ügyfélszolgálatot legtöbben a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítással (kgfb) kapcsolatos ügyekben keresték meg: a legtöbb kérdés a fedezetlenségi díjra, a bónus-malus besorolásra, a biztosítatlan gépjárművek okozta károkra, illetve a MABISZ Díjnavigátorra vonatkozott.

„A MABISZ Ügyfélszolgálatát azzal a céllal hoztuk létre négy évvel ezelőtt, hogy az ügyfelek gyors és pontos információhoz jussanak általános biztosítási kérdésekben és a saját, egyedi szerződésükkel kapcsolatban is. Az, hogy négy év alatt több mint 86 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, mutatja, hogy hiánypótló a kezdeményezés, és az információszolgáltatás mellett fontos edukációs feladatokat is ellát” – foglalta össze az elmúlt évek tapasztalatait Molnos Dániel a MABISZ főtitkára.

A MABISZ Ügyfélszolgálat „csúcsidőszaka” általában az őszi-téli hónapokra esik, amikor a kgfb-díjak hiteles összehasonlítására szolgáló MABISZ Díjnavigátorról, illetve a „kötelezőváltással” kapcsolatos témákról érdeklődnek az ügyfelek.

Az idei év első kilenc hónapjában, 2014. január 1-je és 2014. szeptember 1-je között 12 824 megkeresést regisztrált a szervezet, ebből 10 644 telefonos, 1411 írásos, 769 pedig személyes kapcsolatfelvétel volt.

International Committee of Life Insurance Medicine (ICLAM)


International Committee of Life Insurance Medicine (ICLAM)

A biztosítási orvos nemcsak gyógyító szakember, hanem a biztosításügy és a piac egyik kulcsszereplője. Tevékenysége három ponton kapcsolódik a biztosítási szisztéma kialakításához és működtetéséhez.

  • Fontos szerepe van az élet-, egészség és balesetbiztosítások kockázati- illetve fedezeti rendszerének kiépítésében.
  • Kulcspozíciót tölt be az egyes személyekhez kapcsolódó egyedi kockázatok felmérésében és elbírálásban.
  • Ügydöntő szerepet kap a kárrendezésben.

A világ kitágulásával egyre inkább felmerült az igény arra, hogy az életbiztosítási szakemberek az eseti nemzetközi kapcsolatokon túl, szervezett módon is találkozzanak.

Az életbiztosítási orvosok első nemzetközi kongresszusára 1899-ben került sor Brüsszelben. 19 ország szakemberei vettek részt a találkozón. 1928-ban javaslat született egy állandó szervezet létrehozására, amely 1931-ben meg is történt. Az új szervezet, amely ICLAM néven alakult meg, 1935-ben tartotta első kongresszusát Londonban.

A magyar biztosítási orvosok mindig Európa élvonalához tartoztak. 1975-ben alakult meg az igazságügyi orvosok társaságán belül a Biztosítási Orvostani Szekció (BOSZ), majd 1992-ben a MABISZ Orvos tagozata. 1994-ben jött létre a Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaság (MÉBOT). A magyar biztosítási orvosok több mint két évtizede aktívan részt vesznek az ICLAM munkájában.

Az életbiztosítási orvostan legfontosabb nemzetközi fóruma – 1935 óta – a három évenként megtartott világkongresszus. A kongresszusok közötti időben a tudományos társaság (ICLAM) vezetősége (a Bureau) hivatott a gyakorlati szakmai kérdések megbeszélésre, állásfoglalások kiadására és szintén a Bureau szervezi a soron következő kongresszust, közösen a nemzeti tudományos társaságokkal, szövetségekkel.

Az 1992-es londoni kongresszus az elnevezést – a kiterjedtebb orvosi tevékenységnek megfelelően – Nemzetközi Élet-, Rokkantsági és Egészségbiztosítási Orvostani Bizottságra változtatta, de továbbra is a régi, ICLAM rövidítés használatos.

A Bizottság az évszázad utolsó kongresszusának megszervezésére a MABISZ Orvosi tagozatát és a Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaságot kérte fel. Így 1998 tavaszán Budapesten gyűltek össze a szakma képviselői a világ minden pontjáról, ezzel is tovább öregbítve országunk hírnevét.

(A fenti ismertető Jacques Chouty, az ICLAM főtitkárának a „Journal at Insurance Medicine” 24/2 számában megjelent cikke alapján ill. dr. Horváth Imre segítségével készült.)

Presse Internationale des Assurances (PIA)


Presse Internationale des Assurances (PIA)

Szövetségünk – a Biztosítási Szemle kiadójaként – tagja a biztosítási szakfolyóiratok nemzetközi szervezetének. A szervezetet 1954-ben alapították Párizsban. A PIA-nak jelenleg 18 állandó és 8 levelező tagja van, a szervezet hatóköre elsősorban Európára korlátozódik.

A tagok, a köztük létrejött megállapodás értelmében eljuttatják egymáshoz kiadványaikat.

Az érdeklődők az aktuális PIA híreket a www.piassurance.eu címen olvashatják.

Folyóiratok:

A MABISZ-nál az alábbi folyóiratok tekinthetők meg eredetei nyelven. A * jelzéssel ellátott kiadványokból – egyelőre – csak régebbi példányok állnak rendelkezésre, a külön nem jelzettekből pedig folyamatosan kapjuk a friss kiadásokat is.

  • Post Magazine & Insurance Week* (Anglia)
  • Reactions (Anglia)
  • News Release (Az Angol Szövetség havonta többször megjelenő tájékoztatója. A angol biztosítási piac legújabb fejleményeit tartalmazó tájékoztató az alábbi web-címen is megtalálható: https://www.abi.org.uk)
  • Finish Insurance Review* (Finnország, angol nyelven!)
  • Versicherungs Rundschau (Ausztria)
  • Schweizerische Versicherung-Zeitschrift (Svájc, angol-francia nyelven!)
  • Zeitschrift für die gesamte versicherungs-wissenscahft (Németország)
  • Assurer (Franciaország)
  • Le monde de l`assurance (Belgium, francia nyelven)
  • Actualidad Aseguradora* (Spanyolország)
  • Boletim Informativo (Portugália)
  • Assinews (Olaszország)
  • Welwezen (Hollandia)
  • Osiguranje (Horvátország)
  • Pojistny Obzor (Csehország)
  • Poistné Rozhlady (Szlovákia)
  • Asekuracja & Re (Lengyelország)
  • Topics (Münchener Rück hírlevele, angolul)
  • Nordic Insurance (skandináv piac hírlevele, angolul)
  • Safety Monitor (European Transport Safety Council hírlevele, angolul)

Nyári viharok: 760 ezer kárbejelentés 2010 óta


Nyári viharok: 760 ezer kárbejelentés 2010 óta

2014.09.23.

2010 óta, a május-augusztusi időszakokban több mint 762 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, ezek kárösszege megközelíti a 60 milliárd forintot. 2014. május 1-je és augusztus 31-e között több mint 134 ezer bejelentést regisztráltak a biztosítók, a károk volumene eléri a 8,1 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb összesített adatokat.

Az idei szeptemberi szélsőséges időjárás, a viharok, felhőszakadások, illetve árvizek komoly károkat okoztak országszerte. A biztosítókhoz egyetlen hétvége, a szeptember 12 és szeptember 14-e közötti viharos időjárás miatt mintegy 7 ezer kárbejelentést érkezett, a károk becsült értéke meghaladja a 700 millió forintot. A szeptember elején néhány nap alatt lezúdult hatalmas mennyiségű csapadék az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) statisztikái szerint egyes országrészeken átlagosan háromhavi csapadékmennyiségnek felelt meg. Országos átlagban 77 mm csapadék hullott, ami másfélszerese az ebben az időszakban szokásosnak. Siófokon és Szentesen esett a legtöbb eső: ezekben a városokban hat nap alatt legalább negyedévnyi csapadék hullott le.

A MABISZ összesítése alapján látszik, hogy a „fekete év” 2010 volt, amikor csaknem 312 ezer viharok, illetve árvizek okozta kárt regisztráltak a biztosító társaságok, a kárösszeg pedig elérte a 29,6 milliárd forintot.

Egy évvel később jóval nyugodtabb évet zárt e tekintetben a piac, 2011-ben ugyanis kevesebb mint felére csökkent mind a károk száma, mind a kárérték. Ebben az évben május és augusztus között összesen 119 079 darab viharkárt regisztráltak a hazai biztosítók, a kárösszeg pedig valamennyivel 7,7 milliárd forint fölött alakult.

Ugyanakkor 2012-ben és 2013-ban közel 100 ezer viharkárt jelentettek a cégeknél – 2012-ben 98 630-at, 2013-ban 98 597-et -, miközben a károk összege 2012-ben 6, 2013-ban 7,3 milliárd forintot tett ki.

2014-ben több mint 40 százalékkal több kárt jelentettek a május 1-je és augusztus 31-e közötti periódusban, mint egy évvel korábban: a bejelentett károk száma meghaladta a 134 ezret, a kárérték pedig a 8,1 milliárd forintot.

A hazai ingatlanok közel 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A MABISZ legfrissebb adatai szerint 2013 végén a biztosítók 2,98 millió darab egyéni lakásbiztosítási szerződést tartottak nyilván, 93 ezerrel kevesebbet, mint 2010-ben. A 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

Insurance Europe


Insurance Europe (CEA)

Az Insurance Europe (korábbi nevén: CEA*) a nemzeti biztosítási szövetségeket tömörítő „csúcsszövetség”, amely 1953-ban alakult meg Párizsban. A MABISZ 1992. óta társult tagja, majd 1998. óta rendes tagja a szervezetnek. Az Insurance Europe megfogalmazott céljai közé tartozik többek között:

  • általánosságban az európai biztosítók nézeteinek képviselete a nemzetközi fórumokon.
  • az egyes biztosítási piacok közötti információ-áramlás és tapasztalatcserék megszervezése,
  • általánosságban az európai biztosítók nézeteinek képviselete a nemzetközi fórumokon.

Az Insurance Europe központja Brüsszelben található, hogy így is közelebb kerüljön a biztosítási szakma az Európai Unió adminisztrációjához.

Az Insurance Europe-n belül – a MABISZ gyakorlatához hasonlóan – szakmai tagozatok működnek.

*Az Insurance Europe 2012. március 1. előtt CEA néven működött.

MABISZ konferencia – 2014


MABISZ konferencia – 2014

2014.11.05.

Csütörtökön ötödik alkalommal rendezi meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a szektor rövid idő alatt igen népszerűvé vált biztosításszakmai konferenciáját. Az esemény kiváló alkalmat teremt a biztosítók, az együttműködő vállalkozások és a szabályozói oldal, a felügyeleti döntéshozók képviselői számára a magas szintű szakmai eszmecserére.

A tavalyi konferencia óta igen fontos, a biztosítási szektort érintő változások történtek, elég csak az adó- és jogszabályi környezet átalakulására, az új Ptk.-ra, vagy a nyugdíjbiztosítások adókedvezményére gondolni. A konferencia fókuszában ezúttal az egészségbiztosítási piacban rejlő lehetőségek, a biztosítókat érintő európai szabályozói változások, valamint a nyugdíjbiztosítások adókedvezményének bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai állnak.

November 6-án hazai és külföldi biztosítási felsővezetők, szabályozói és felügyeleti döntéshozók osztják meg egymással és a közönséggel véleményüket, tapasztalataikat. Megvitatják azokat az új tendenciákat, gazdasági és jogi környezeti változásokat, amelyek nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi biztosítási piacra is döntő befolyással vannak, illetve lesznek.

A konferenciát Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára nyitja meg, őt követően pedig Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója tart előadást az aktuális makrogazdasági tendenciákról és kilátásokról, illetve a nyugdíjbiztosítások makrogazdasági szerepéről.

Az MNB részéről további három szakértő is előadást tart a rendezvényen: Stabilitás és bizalom címmel az MNB biztosításfelügyelési stratégiájáról és módszereiről Kisgergely Kornél, a pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója beszél majd, a fogyasztóvédelem szerepéről a biztosítási piacon pedig Bethlendi András fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgató tart előadást. Nagy Koppány, a Biztosítás, pénztár, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóságának igazgatója „Küszöbön a Szolvencia II. és az IMD II” címmel tart előadást.

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a konferencia kapcsán hangsúlyozza: a biztosítási piacnak nagy szüksége van a konstruktív piaci, illetve a jogalkotóval folytatott párbeszédre, amelyre alkalmas fórum a MABISZ éves nemzetközi konferenciája. „A konferencián nemcsak a hazai biztosítási vezetőkkel és hazai szakmai partnereinkkel, hanem külföldi szakemberekkel is lehetőség nyílik a konzultációra.”

Elindult a MABISZ Díjnavigátora


Elindult a MABISZ Díjnavigátora

2014.11.07.

Elindult a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) Díjnavigátora, amely valamennyi érintett biztosító kötelező biztosítási tarifáját pontosan, teljes körűen, valamennyi kedvezménnyel együtt tartalmazza.

A Díjnavigátor ötödik éve igen fontos eszköze a fogyasztóvédelemnek és az ügyfelek teljes körű tájékoztatásának. A szövetség hitelesített kalkulátora egyedi eszköze a díj-összehasonlításnak: az itt szereplő tarifákat és az összes elérhető kedvezményt a biztosítók előzetesen ellenőrizték, tesztelték, és írásban jóváhagyták. A MABISZ Díjnavigátorában szereplő adatok így minden esetben hiánytalanok és pontosak.

Mindez nem elhanyagolható szempont, hiszen az autósoknak ilyenkor nem könnyű eligazodni a tarifák és kedvezmények sokaságában. A biztosítók az idén is közel 100-féle kedvezményt kínálnak ügyfeleiknek: továbbra is a családi kedvezmény, az e-kommunikáció, a csekkes befizetést helyettesítő banki átutalás, a csoportos beszedési megbízás választása, illetve az éves díjfizetés vállalása biztosít a legtöbb biztosítónál kedvezményt.

A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,167 millió jármű 52 százaléka, 2,167 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A 4,167 millió járműből 2,691 millió személyautó – az összes jármű 53,24 százaléka – van magánszemélyek tulajdonában, közülük 1,433 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, esetükben kerülhet sor évfordulós biztosítóváltásra.

A magánszemélyek tulajdonában álló autók többsége – 38,7 százaléka – B10-es kategóriájú, míg A0-s kategóriájú a személygépjárművek 11,64 százaléka.

„Mivel még mindig sokakat érint az év végi biztosítóváltás, a fogyasztók hiteles tájékoztatásának kiemelt szerepe van, ennek pedig az egyik legfontosabb eszköze lett az utóbbi években a Díjnavigátor” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a szövetség főtitkára.

Új irányok: egészség és a nyugdíjbiztosítás lehet a jövő


Új irányok: egészség és a nyugdíjbiztosítás lehet a jövő

MABISZ konferencia 2014

2014.11.07.

Ötödik alkalommal rendezte meg nemzetközi konferenciáját a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), melyen a résztvevő szereplők egyöntetűen a szakmai párbeszéd fontosságát, és a piac aktívan szabályozott és felügyelt, transzparens működésének szerepét hangsúlyozták. Pandurics Anett, a MABISZ elnöke kifejtette: a közeljövő stratégiai prioritása egyebek mellett az élet,- és nyugdíjbiztosítási piac újrapozícionálása, és a válság során megjelenő bizalomvesztés kompenzálása.

A rendezvényt Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára nyitotta meg. Hangsúlyozta: a biztosítók szerepe megkerülhetetlen mind az üzleti életben, mind a társadalmi folyamatokban. Az államtitkár előadásában párbeszédet és szakmai konzultációt ajánlott a biztosítási szakmának, ismertette továbbá a kormány elképzeléseit a jelenlegi egészségügyi ellátórendszerről. Mint mondta, a fő kérdés évek óta az, hogyan működjön együtt az állami és a magánbiztosítási rendszer, miközben „az ennek javítására tett kísérletek, vagyis a nagy rendszerszintű átalakítások eddig többnyire elbuktak”.

„Az egészségbiztosítási rendszer alapja Magyarországon a szolidaritás elvű, kötelező társadalombiztosítási rendszer, és ez így is marad.” – fejtette ki az államtitkár és hozzátette: kiemelt cél, hogy mindenki által hozzáférhető, és magas ellátási színvonalú szolgáltatást kapjanak az állampolgárok. A területi, valamint a szakmai egyenlőtlenségek, illetve a hozzáférés egyenlőtlenségeinek megszüntetése az állam feladata, emellett ugyanakkor szükség van alternatív lehetőségekre azok számára is, akik az államinál magasabb szintű ellátást vennének igénybe. „Feladatunk, hogy ebben a rendszerben hogyan találjuk meg a megoldást, amely biztosítja az egyenlő hozzáférés elvét, de a magasabb szintű igényeket is kielégíti.”

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetráis politikáért felelős ügyvezető igazgatója a nyugdíjbiztosítások fontosságára hívta fel a figyelmet annak tükrében, hogy láthatóan a lakosság megtakarításainak összetétele egyre inkább tolódik el a hagyományos, kis kockázatú, rövidtávú alternatívák irányából. Ebben a tendenciában kívánatos, hogy a nyugdíjbiztosítások egyre nagyobb szerephez jussanak- emelte ki Palotai Dániel. Az ügyvezető kitért az idén január óta elérhető adókedvezményre is, melynek első eredményei már most megmutatkoznak: a legfrisebb háromnegyedéves statisztikák szerint jelenleg 50-féle nyugdíjterméket kínálnak a biztosítók, akik a harmadik negyed végén mintegy 45 ezer megkötött nyugdíjbiztosítási szerződést kezeltek.

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a piac aktuális helyzetét értékelve a biztosítások hasznosságát hangsúlyozta, mint mondta vitathatatlan a szektor stabilizáló, kiegyenlítő funkciója. Az elnök előadásából kiderült: közel 12 millió ügyfélszerzőést kezelnek a hazai biztosítók, a közteherviseléshez való hozzájárulásuk pedig közel 100 milliárdos adóbevételt jelentett 2013-ban. „Folyamatosan stabil a szektor tőkeellátottsága, amellett több szegmensben látunk kifejezetten bíztató jeleket a jövőre nézve: a nyugdíjbiztosításban pozitívan az eredmények, a baleset, és egészségbiztosítás piaca is jól alakul, a felelősségbiztosítások piacán szintén van ok az óvatos optimizmusra.” – tette hozzá.

Pandurics Anett a MABISZ startégiai prioritásai kapcsán kiemelte: az élet,- és nyugdíjbiztosítási piac újrapozícionálása kiemelt jelentőségű csak úgy, mint a válság során megjelenő bizalomvesztés kompenzálása egyebek mellett a korrekt, tisztességes termékfejlesztéssel és tájékoztatással. „A piac lehetséges kitörési pontjai a közeljövőben a kiegészítő egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, valamint a felelősségbiztosítás lesz.”

Kisgergely Kornél, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója az MNB általános felügyeleti céljainak irányvonalait ismertette. Ide tartozik, hogy a piaci szereplők sokk-ellenálló képessége kielégítő legyen, de ilyen az egészséges verseny fenntartása, és erősítése, illetve a prudencia és fogyasztóvédelem együttes jelenléte is. Ezeken túl az ügyvezető ismertette a felügyelet jövőre vonatkozó módosítási javaslatait is, melyek közül a legfontosabbak a rendszerszinten jelentős piaci szereplők fokozott felügyelete, az üzleti modell alapú felügyelet, a korai bevatkozási rendszer, az aktív nemzetközi jelenlét, illetve a határon átnyúló tevékenység, fióktelepek felügyelete.

Bethlendi András, az MNB fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója arról beszélt, mennyit változtak az elmúlt egy évben a fogyasztóvédelmi felügyelés módszerei. Kiemelte a biztosítók fogyasztóvédelmi felügyelői rendszerének kialakítását, a folyamatos felügyelést, fogyasztóvédelmi szakértő bevonását valamennyi átfogó vizsgálatban, az egyedi ügyek becsatornázását folyamatokban lévő vizsgálatokba, a tisztességtelen piaci gyakorlatok feltárását, valamint a fokozatosság elve alapján a konszenzusos megoldás keresését. A pénzügyi fogyasztóvédelem szerepe folyamatosan nőtt az elmúlt években, és ez a tendencia az ügyvezető igazgató szerint csak tovább fog erősödni a következő időszakban is.