Életre szóló adóssággal is járhat az utasbiztosítás hiánya


Életre szóló adóssággal is járhat az utasbiztosítás hiánya

2012.12.13.

Évről évre egyre többen döntenek úgy, hogy az év végi ünnepeket külföldön töltik. Akár síelésre, akár egzotikus nyaralásra készülnek a kiutazók, kiemelten fontos, hogy a repülőjegy lefoglalása, illetve a szállás kiválasztása mellett kellő gondot fordítsanak a megfelelő utasbiztosítás megkötésére is – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Kétszázezer forintos ambuláns ellátás, több milliós kórházi számla, millió forintos helikopteres mentés vagy akár milliós nagyságrendű összegbe kerülő hazaszállítás – utasbiztosítás nélkül ilyen költségek terhelhetik egy-egy rosszul sikerült síelés vagy egzotikus nyaralás résztvevőjét. Bár ezek a kockázatok ma már sokak számára ismertek, ennek ellenére a kiutazók közül sokan mégsem kötnek utasbiztosítást.

„Az évnek ebben az időszakában sokan kelnek útra sportolni. A tapasztalatok szerint tévedés azt gondolni, hogy egy 300-400 kilométernyire fekvő alsó-ausztriai síparadicsomból sérülés esetén is minden körülmények között haza lehet jutni – figyelmeztet Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. – Gyakoriak ugyanis az olyan sérülések, amelyek lehetetlenné teszik a személygépkocsival történő hazaszállítást, illetve a síbalesetek többségénél hegyi mentők közreműködésére vagy helikopteres mentésre is szükség van. Egy helikopteres mentés 2 ezer-3 ezer euróba is belekerülhet, amit – ha nincs érvényes biztosításunk – nekünk magunknak kell kifizetnünk.”

Egyre gyakoribbak az olyan esetek, amikor a sípályán balesetet okozón a vétlen károsult érvényesíti az okozott kárt. Ez lehet a munkából történő kiesés miatti vagy akár maradandó egészségkárosodás miatti kártérítés. Ezért kiemelten fontos, hogy utasbiztosításunk feltétlenül tartalmazzon felelősségbiztosítást is, hiszen károkozóként e fedezet nélkül több milliós kártérítésre is kötelezhetik a károkozót.

A hideg hónapokban a másik kedvelt úti cél az egzotikus nyaralás Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, a Dominikai Köztársaságban vagy Dél-Amerikában. A távoli, egzotikus nyaralást választóknak elsősorban arra kell odafigyelniük, hogy ezekben az országokban az európai vendéget az európai színvonalú, jól felszerelt kórházakban látják el, aminek tetemes költségét – ha nincs biztosításunk – saját magunknak kell állnunk.

„Távoli célpont esetén a hazaszállítás költséglimitjére is érdemes odafigyelni – magyarázza Horváth Péter. – Ha ugyanis például Thaiföldről kell egy begipszelt lábú betegnek hazautaznia, az utat vagy három további ülés lefoglalásával, vagy business osztályon kell megtennie. Thaiföldről a jegy ára business osztályon legalább 650 ezer forintnál kezdődik.”

A tudatosság láthatóan javul, mivel egyre többen rendelkeznek Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EEK), ami azonban – az Európai Unión belül – az utasbiztosításhoz képest csak korlátozott fedezetet képes nyújtani. Betegség vagy baleseti ellátás esetén önrészt kell fizetnünk és a hazaszállítás költségének megtérítésére sem számíthatunk. S nem utolsósorban nem áll rendelkezésünkre a baj esetén különösen fontos, éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű asszisztencia szolgáltatás sem.

A tömegbalesetekben érintettek saját kgfb-biztosítójukhoz is fordulhatnak


A tömegbalesetekben érintettek saját kgfb-biztosítójukhoz is fordulhatnak

2013.03.18.

A biztosító társaságok illetékes vezetőinek hétvégi döntése értelmében a mielőbbi kárrendezés érdekében a csütörtöki, az M1-es és az M7-es autópályákon történt tömegbalesetekben érintettek kárfelvételét saját kgfb-biztosítójuk is elvégzi, amennyiben a károsult saját felelősségbiztosítójánál jelentkezik – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A hosszú hétvége előtti utolsó munkanapon, 2013. március 14-én az M1-es és M7-es autópályákon bekövetkezett tömegbalesetek elszenvedőinek, a kárfelvételek mielőbbi elvégzése érdekében, lehetőségük van arra, hogy kárukat a károkozó felelősségbiztosítójánál, vagy – az általános gyakorlattól eltérően – a saját kötelező gépjármű felelősségbiztosítójuknál jelentsék be. A károk felmérését az a biztosító végzi el, amely biztosítóhoz – az ügyfél választása szerint – a káresetet bejelentették.

A casco-biztosítással rendelkezők számára a kárfelmérést cascobiztosítójuk végzi.

Az általános gyakorlat szerint egy közúti balesetnél a balesetben érintett felek kitöltik a „Baleseti bejelentőt”, s ezt követően a károsultnak a károkozó felelősségbiztosítójához kell fordulnia. Ott történik meg a kár felmérése és a kárrendezés is.

A múlt csütörtöki tömegbaleseteknél a körülmények nagy valószínűséggel nem tették lehetővé az ilyenkor szokásos eljárást. A szélsőséges időjárás miatt valószínűleg nem történhetett meg a körültekintő nyomrögzítés, a körülmények részletes, helyszíni vizsgálata sem. Emiatt a felelősségi jogalap megállapítása a szokásosnál jóval bonyolultabb lesz.

A felelősségi jogalapok mielőbbi megállapítása érdekében a balesetben érintettek biztosítóinak illetékes szakértőiből álló operatív csoport alakul. E csoport kiegészül személybiztosítási, szállítmánybiztosítási és – mivel az eddigi információk szerint külföldi gépjármű is részese volt a tömegbaleseteknek -, nemzetközi kárrendezési szakemberrel is. Az operatív csoport szakemberei kísérlik meg rekonstruálni a baleseteket, döntenek a felelősség jogalapjáról annak érdekében, hogy a kárt szenvedettek mielőbb hozzájussanak a kártérítéshez.

Egyre több a síbaleset


Egyre több a síbaleset

2014.01.23.

Az idei első háromnegyedéves adatok alapján valamelyest pozitív irányba látszik elmozdulni az utasbiztosítási piac, a magyarországi kiutazók ugyanakkor továbbra is könnyelműen kezelik az üdüléshez kötődő kockázatokat. Egy síbaleset vagy egy betegség valamely egzotikus országban – biztosítás nélkül – igen komoly anyagi kockázatot rejthet magában.

Az utasbiztosítási piac legfrissebb adatai szerint 2013 első három negyedévében az üzletági díjbevétel közel félmilliárdos növekedést mutat 2012 hasonló időszakával összehasonlítva. Ugyanakkor a növekedés ellenére a szakemberek szerint továbbra is csupán a kiutazók harmada, de legfeljebb 35 %-a köt utasbiztosítást.

Európa nyugati felén a kiutazók 90 %-a biztosítja magát, mielőtt külföldre megy, sőt, egyes országokban – például Angliában – a külföldre utazók 96 %-a nem indul el anélkül, hogy biztosítást kötne. „A kívánatos szinttől messze elmaradó magyarországi biztosítottsági arány hátterében számos tényező áll. Jellemzően a közeli úticélok és a rövidebb időtartamú nyaralások esetében vagyunk hajlamosak alulértékelni a kockázatok kezelésének fontosságát. Sokan úgy gondolják, hogy a bankkártyájukhoz kapcsolódó biztosítás vagy éppen az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EKK) is megfelelő védelmet nyújt számukra” – sorolja Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke az alacsony hazai biztosítottsági szint okait.

A legtöbb biztosító speciálisan téli sportokra szabott biztosítást is kifejlesztett, de ha nem ilyet, hanem „normál” utasbiztosítást kötünk, akkor mindenképpen meg kell győződnünk róla, hogy a biztosítás érvényes-e sportolás – síelés, snowbordozás vagy szánkózás – közben történt balesetre is. Fontos, hogy a biztosítás tartalmazzon felelősségbiztosítási elemet is, mivel ha a sípályán balesetet okozunk, ugyanúgy ki kell fizetnünk az okozott kárt, mintha gépjármű-baleset okozói lennénk. A felelősségbiztosítás egyébként az okozott kár megtérítése mellett – ami pl. a kieső jövedelem megtérítését is magában foglalja – tartalmazza a jogi képviseletet, az ügyvédi díjat és az eljárás költségét is.

„A hazai klinikai gyakorlatban a preventív megfontolásoknak – a felszerelések kialakításának – köszönhetően nem növekedett jelentősen a síbalesetekekben megsérültek ellátásának száma. A kioldó síkötés nem újdonság, de például a carving lécek megjelenése egyértelműen csökkentette a térd keresztszalag-sérülésének gyakoriságát” – összegzi tapasztalatait dr. Detre Zoltán, a Magyar Traumatológiai Társaság elnöke. Szép számmal akadnak azonban praxisában olyan el nem látott, pár nappal korábban sérült páciensek is, akiknél a helyszínen nem operatív kezelést alkalmaztak, de mivel a törés elmozdult, mégis műtétet kellett végrehajtani a betegen.

A télvíz idején inkább a trópusi célpontokat kedvelőknek más jellegű veszélyekre kell felkészülniük. A legnagyobb kockázat a többórás repülőút és a hirtelen hőmérsékletváltozás – különösen idősebb korban kiemelt kockázat -, a különleges, helyi ételek, valamint a bizonytalan tisztaságú ivóvíz azonban minden, az európai körülményekhez szokott szervezetet sokkolhat. A javasolt oltások beadatása, a higiénés szabályok figyelembevétele mellett a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a helyi biztonsági előírások messzemenő betartására hívja fel a figyelmet. Ma már egyébként valamennyi utasbiztosítás tartalmaz éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű assistance szolgáltatást is, aminek egy egzotikus országban történő baleset, betegség vagy váratlan esemény esetén különösen nagy jelentősége lehet

A biztonságos közlekedés közös ügy


A biztonságos közlekedés közös ügy

2014.02.06.

A közlekedésbiztonság erősítése, valamint a baleset-megelőzés területén történő hatékony együttműködés érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A dokumentumot 2014. február 5-én írta alá Győri Gyula, az NKH elnöke és Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

„A biztonságos közlekedés mindannyiunk közös ügye, ezért is tartjuk fontosnak a szakmai szervezetekkel való együttműködést, melynek egy újabb állomása ez a mostani” – fogalmazott Győri Gyula, a közlekedési hatóság elnöke. Hozzátette: az NKH sok területen vesz részt a megelőzésben is. Ilyen többek között a közlekedésbiztonsági akcióprogramok szervezése, a közlekedés szereplőit segítő kiadványok megjelentetése, illetve a különböző szervezetek közlekedésbiztonsági kezdeményezésének támogatása is. A mostani együttműködés kapcsán hatékony segítséget kívánnak nyújtani különböző korcsoportoknak és szegmenseknek a gyermekektől egészen a hivatalos járművezetőkig.

”A biztonságos közlekedés kiemelkedően fontos a biztosítók számára” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára az aláírást követően. A biztosítók sokat tesznek a balesetek számának csökkentése érdekében, s ezért is fontos számunkra a megállapodás, mivel a Nemzeti Közlekedési Hatósággal közösen a jövőben sok területen fogunk tudni együttműködni a baleset-megelőzés érdekében – hangsúlyozta a MABISZ főtitkára.

A MABISZ már közel öt éve tagja az Európai Közúti Biztonsági Chartának. Az Európai Bizottság égisze alatt szerveződött mozgalom azzal a céllal jött létre, hogy gyakorlati megoldásokat javasoljon az európai utak biztonságosabbá tétele érdekében. A MABISZ a csatlakozás során vállalta, hogy a rendelkezésére álló eszközök segítségével támogatja a balesetmentes közlekedést.

Az NKH-MABISZ együttműködési megállapodás alapján a két fél közös szakmai javaslatokat tesz, közös programokat dolgoz ki, kölcsönösen megjelenési lehetőséget biztosítanak egymás rendezvényein, s céljaik elérése érdekében összehangolt kommunikációt is folytatnak.

Utazás: kockázat a hosszú hétvégén is


Utazás: kockázat a hosszú hétvégén is

2014.10.20.

Az idei évben szokatlanul hosszúra nyúló őszi szünetet, és a közelgő hosszú hétvégét várhatóan sokan használják majd ki utazásra. Minden esetben érdemes előre felkészülni a váratlan helyzetekre: az utasbiztosítás megkötése és az elővigyázatosság együtt jelenthet biztonságot – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az idei év végéig a külföldre utazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek, amelyhez jelentősen hozzájárulhat a most következő hosszú hétvége és a másfél hétig tartó őszi szünet is. Sokan ezekben a napokban is a külföldi kikapcsolódást választják: még tengerparti nyaralásra is van lehetőség Egyiptomban, Tunéziában vagy Törökországban, de a klasszikus városnéző túrák is népszerűek.

Mindkét esetben van mire odafigyelni: aki tenger mellé megy, és a vízi sportokat is előnyben részesíti, annak hagyományos utasbiztosítása mellé – ha az nem tartalmazza a búvárkodásra is vonatkozó kockázatot – javasolt extrém sportokra szóló kiegészítő biztosítást kötnie.

Különösen a charter-járatokkal utazóknak érdemes – az alapcsomagokban is megtalálható poggyászbiztosítás helyett, illetve mellett – olyan biztosítást választaniuk, amely a poggyászkésedelemre is fedezetet nyújt.

A külföldi tartózkodás során, a városnéző utakon, különösen a mediterrán országokban javasolt különös elővigyázatosság. „Zsúfolt helyeken, piacokon, ahol naponta akár több ezer turista is megfordul, kiemelten ügyeljünk értéktárgyainkra, mivel igen gyakoriak az utcai lopások, a női válltáskák lerántása” – figyelmeztet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

„Olyan értékeket, mint a lakáskulcs, személyi okmányok, fényképezőgép, szemüveg, vagy az ellopott táska egy bizonyos értékhatárig megtérítik a biztosítók, de még ha kárunk meg is térül, egy-egy ilyen eset az egész nyaralást tönkreteheti. Ha megtörténik a baj, a kártérítéshez minden esetben szükség van a rendőrségi jegyzőkönyvre” – teszi hozzá Horváth Péter.

Baj esetén óriási segítség lehet a ma már minden utasbiztosítás részeként nyújtott asszisztencia-szolgáltatás. A nap 24 órájában magyar nyelven segítség kérhető, nemcsak a biztosítással kapcsolatos ügyintézésben, hanem az általános információszolgáltatásban is, pl. menetrend lekérdezése, mit tegyünk, ha lekéstük a repülőjáratot stb.

A szakemberek tapasztalatai szerint nő a hazai kiutazók tudatossága, egyre több utazó ismeri fel az utasbiztosítás megkötésének szükségességét. E tudatossággal lehet összefüggésben, hogy az idei évben jelentősen nőtt az útlemondási biztosításokból származó díjbevétel, ami az utazási szakemberek 10-15 százalékos kiutazási növekedést valószínűsítő becslésével együtt már arra enged következtetni, hogy várhatóan az utazási kedv és a lakosság tudatosságának növekedése az utasbiztosítási piacra is jótékonyan fog hatni.

2013-ban a teljes utasbiztosítási díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, 6,5 százalékkal növekedve a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után jelentősen megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Kgfb: hatalmas kockázat az ittas vezetés


Kgfb: hatalmas kockázat az ittas vezetés

Kiemelt időszak az év vége az autósoknak: még néhány napig lehet újrakötni

2014.12.22.

Az ünnepek alatt az autósok hajlamosabbak lehetnek lazábban kezelni a „zéró tolerancia” szabályát, miközben akár csak egy pohár ital befolyásoltsága alatt is komoly baleset történhet. Az ittas vezetés óriási kockázatot jelent. Az egymás iránti felelősségvállalás mellett tudni kell azt is, hogy az alkoholos befolyásoltság alatt okozott baleset miatti kárt az autósnak meg kell térítenie a biztosító felé – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Alkoholfogyasztás mellett történt balesetokozás még egy kisebb koccanás – az érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megléte esetén is – akár százezrekbe is kerülhet az ittas vezetőnek. A kötelező biztosításra vonatkozó törvény értelmében ugyanis a biztosítók ilyen esetekben regresszálják, vagyis visszakövetelik a károkozótól a kár összegét.

Mindezek mellett az egymás iránti felelősségvállalás szempontjából is érdemes kiemelten figyelni a szabályokra az ünnepi időszakban, és nemcsak az alkoholfogyasztás, hanem a csúszós, vizes, lefagyott utak kockázata miatt is. Különösen a kevésbé gyakorlott autósoknak kell fokozottabban figyelniük, akik ezekben a napokban gyakrabban ülnek autóba, mint az év többi napján – figyelmeztet a szövetség.

De nemcsak az ünnepekkel és a hideg idővel járó extra kockázatokra kell tekintettel lenni az év utolsó napjaiban, hanem a kgfb-váltással kapcsolatos határidőkre, feladatokra is. Annak az autósnak, aki november végéig felmondhatta és fel is mondta korábbi szerződését, december utolsó napjáig van még lehetősége az új, választott biztosítónál megkötni a szerződést. Ennek elmulasztása komoly következményekkel jár. Egyebek mellett a biztosítatlan időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetni, ami jóval magasabb az átlagos kgfb-díjnál. Még ennél is nagyobb kockázat, hogy a károkozónak a Kártalanítási Számla kezelője számára meg kell térítenie a biztosítatlan időszakban okozott kárt.

Az idei évben megközelítőleg másfél millió személyautót érintett az év végi kötelező váltás, ám a jelenlegi becslések szerint ezzel a lehetőséggel még a tavalyi évinél is kevesebben, körülbelül 250 ezren élhettek. Nekik kell odafigyelniük a következő napokban arra, hogy december végéig megkössék a jövő évi kgfb-szerződést. Addig még rendelkezésükre áll néhány nap, hogy a számukra legmegfelelőbb ajánlatot kiválasszák: az összehasonlításhoz hasznos eszköz a MABISZ Díjnavigátora.

A szövetség hitelesített kalkulátora, a MABISZ Díjnavigátor egyedi eszköze a fogyasztóvédelemnek: az itt szereplő tarifákat és az összes elérhető kedvezményt a biztosítók előzetesen ellenőrizték, tesztelték, és írásban jóváhagyták. A MABISZ Díjnavigátorában szereplő adatok így minden esetben hiánytalanok és pontosak.

Utasbiztosítás: a síelés komoly kockázatot jelenthet


Utasbiztosítás: a síelés komoly kockázatot jelenthet

2015.01.26.

Miközben az év első hónapjaiban a magyarok közül is sokan utaznak el síelni, a néhány napos kiruccanásokra gyakran felejtenek el utasbiztosítást kötni. Pedig a síelés veszélyes sport, és igen sokba is kerülhet: akár egy kisebb baleset egészségügyi és mentési költsége is több száz, akár több ezer euróba kerülhet – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Bár a január és március közötti időszakban évről évre sokan utaznak ki honfitársaink közül egy-egy hosszú hétvégére síelni valamely szomszédos országba, a téli hónapokban mégsem növekszik az 1-3 napos, jellemzően hétvégi utazásokra kötött utasbiztosítások száma. Ennek alapján feltételezhető, hogy azok közül, akik csak egy hosszú hétvégére ugranak ki síelni, kevesen kötnek biztosítást.

Mindez óriási kockázatot jelenthet számukra, legyen szó a balesetről, egy hirtelen megbetegedésről, a sífelszereléssel kapcsolatos kockázatról vagy az autó meghibásodásáról. „E kockázatok lefedezése utasbiztosítással elhanyagolható tétel egy sí utazás költségvetésében, hiszen jelenleg az utasbiztosítás piaci átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta. Az utóbbi, magasabb árfekvésű biztosítások már gyakorlatilag térítési limit nélkül fedezi az egészségügyi ellátásokat” – mutat rá Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A legjelentősebb kockázat a baleseti kockázat a síelésnél, ezért arra külön érdemes odafigyelni, hogy egy alap utasbiztosítás milyen fedezeteket és szolgáltatásokat nyújt a téli sportokra. Az egészségügyi ellátás költsége mellett egy speciális – hegyi mentés 20 000 és 200 000 forint közötti összeget tesz ki Ausztriában, Olaszországban vagy Franciaországban, a helikopteres mentés ugyanezekben az országokban 1 és 2 millió forint közötti összeget tesz ki. A mentőautóval történő hazaszállítás Ausztriából 100 ezer és 300 ezer, Franciaországból 300 ezer és 500 ezer, Olaszországból 300 ezer és 800 ezer forint közötti összegbe kerül. A kórházi ellátás napi költsége – a vizsgálatoktól és a szükséges műtétektől függően – 100 ezer és 1 millió forint között szóródik az említett országokban.

„Tapasztalataink szerint a hazai síelők többsége nincs tisztában azzal, hogy mekkora kockázatot is vállal, ha sí biztosítás nélkül indul útnak” – jelentette ki a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Fontos lehet a felszerelésre választott fedezet is, hiszen a mai sílécek és kiegészítők szintén több százezer forintba kerülhetnek, amelyek pótlása vagy javíttatása szintén nem olcsó. Érdemes tájékozódni, hogy a választott utasbiztosítás milyen limitekig nyújt fedezet az ilyen típusú károkra.

A gépjárműre kötött assistance kiegészítő biztosítások elhanyagolható tételt jelentenek ahhoz képest, hogy mekkora költséget jelenthet külföldön egy autó elszállítása és javíttatása. Az autós assistance biztosítások tartalmazhatják a helyszíni javítás mellett a szervizbe vontatás, az alkatrész-csere, vagy akár – például ha az azonnali javítás nem megoldható vagy várni kell az alkatrész beszerzésére – a szállás költségét is. Az assistance cég megszervezi a segítségnyújtást, illetve az autós a nap 24 órájában kérhet segítséget és saját anyanyelvén folyamatos kapcsolatot tarthat fenn a segítségnyújtóval.

Ennek ráadásul kiemelt jelentőséget adhat az a tény, hogy a magyarországi gépjárműpark átlag életkora tíz év fölött van, ami sok esetben a rendszeres szervízelés mellett is fokozottabb kockázatot jelent egy hosszabb utazás során. Az országúti meghibásodás nem ritka, ilyen esetekben pedig az autós assistance szolgáltatás jelent segítséget a gépjárműtulajdonosok számára.

„Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, reményeink szerint fontos hatása van. Különösen fontos ez, ha téli sportokat űzünk külföldön, hiszen ez a program extrém magas baleseti kockázattal is jár.” – hívja fel a figyelmet Horváth Péter.

Kátyúkár: nő a biztosítás iránti igény


Kátyúkár: nő a biztosítás iránti igény

2015.03.19.

Szezonja van a kátyúk okozta baleseteknek: a károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik. Igaz, az idei évben az enyhébb időjárás miatt eddig kevesebb kárbejelentést regisztráltak a kátyúbiztosítást kínáló biztosítók, az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért érdemes felkészülni biztosítással a váratlan esetekre – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco, mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, évi 2-3 ezer forintos díjért. A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is. Az átlagos kárösszeg 20 ezer forint körül van, a biztosítási szakemberek azonban találkoztak olyan esettel is, amikor a kátyú 500 ezer forintot meghaladó összegű kárt okozott a futóműben.

Fontos tudni, hogy a káreseményt a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez érdemes rendőrt hívni, a hatósági jegyzőkönyv ugyanis fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Szükséges alaposan dokumentálni az esetet: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről, és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

Az utak állapotáért az út fenntartója felel, így a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia, ha kátyúba futás miatt megsérül az autója. A településeket összekötő útvonalak, illetve az autópályák a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak, a lakott területen belüli útszakaszok az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalainak kezelője a fővárosi, az egyéb úthálózatoké a kerületi önkormányzatok.

A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, illetve a kárigényt. Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni.

Az úthibák, ezáltal a kátyúkárok előfordulásának gyakorisága erősen függ az időjárástól – e tekintetben az idei év egyelőre kedvezően alakult, eddig kevesebb kárbejelentést regisztráltak a biztosítók, mint a korábbi évben. Jól látszik azonban, hogy a sokszor szélsőséges időjárási viszonyok, elsősorban a hirtelen, és tartós jegesedés óriási károkat okoz az úthálózatban, ez pedig sok autós számára jelentett már kellemetlenséget.

Érdemes biztosítani ezt a fajta kockázatot is, hiszen a klasszikus gépjárműbiztosítások – a casco – többnyire önrészt tartalmaznak, és a kátyúkár összege általában alacsonyabb, mint a szerződésben meghatározott önrész összege. Kátyúkár-biztosítás esetén egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.

Council of Bureaux


Council of Bureaux (CoB)

Európában, a fejlett motorizációjú országokban már a két világháború között kötelezővé tették a gépjárművel okozott károkat fedező felelősségbiztosítások megkötését. A háború után romokban heverő kontinens szinte az elsők között tűzte ki céljául, hogy a közúti baleset károsultja Európa egyetlen országában se kerüljön hátrányos helyzetbe, ha a kárt külföldi gépjármű okozta.

Az erről szóló megállapodást a „londoni nyolcak” (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Svájc és NSZK) 1953. január 1. hatállyal hozták létre. A megállapodás lényege azt volt, hogy minden üzembentartó „magával viszi” az otthoni felelősségbiztosítást az egyezményhez csatlakozó országokba. Ezt a fedezetet a nemzetközi felelősségbiztosítási bizonylat (a Zöldkárgya / Green Card) igazolja. Minden országnak létre kellet hoznia egy, a hazai gépjármű-felelősségbiztosítókat tömörítő irodát, amely a külföldiek által okozott károkat rendezi (és utólag elszámol a károkozó külföldi biztosítójával). Hamarosan csaknem minden európai ország csatlakozott a megállapodáshoz. Londonban hozták létre a Nemzeti Irodák csúcsszervét; a Council of Bureaux-t.

Magyarország 1962-ben – a volt szocialista táborból elsőként – csatlakozott az egyezményhez. A rendszer további egyszerűsítése érdekében, a hagyományosan jó kapcsolatban lévő Magyarország, Ausztria és Németország létrehozta az un. rendszámegyezményt, amelynek értelmében a három ország még a Zöldkártyát sem kéri a határon, a fedezet igazolásául elégséges a forgalmi rendszám és a hivatalos országjel. Ezen megállapodás alapján jött létre 1973-ban a Többoldalú Garancia Egyezmény, amely folyamatosan egész Európa területén bevezette ezt az egyszerűsített igazolási módot.

A Nemzetközi Zöldkártya Egyezmény részletesen szabályozza a kárrendezés módját és az országok pénzügyi kapcsolatait. A kárt a baleset helye szerinti ország jogszabályai alapján az illető ország Gépjármű Kárrendezési Irodája rendezi. Az így kifizetett kárt köteles a fedezetet nyújtó külföldi biztosító rendezni. A visszafizetést különböző garanciák biztosítják.

A MABISZ GKI megalakulása óta, 1996. január 1. napjától a MABISZ tekintendő a Londoni Egyezmény szerinti nemzeti irodának (Buro), amely feladatkörét a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egység (2013. december 31-ig MABISZ GKI) útján látja el.

Internet: www.cobx.org

Nyáron történik a gyerekbalesetek egyharmada


Nyáron történik a gyerekbalesetek egyharmada

2016.07.05.

A nyár kiemelten balesetveszélyes időszaknak számít a gyermekek számára, ekkor lényegesen megnő a közutakon, a közterületeken és az otthonokban bekövetkezett balesetek száma. Nem minden szülő van tisztában azzal, hogy a gyermek 3-18 éves kor között – ugyan limitált fedezetű -, de ingyenes állami balesetbiztosítással rendelkezik, s léteznek a piacon már komoly, több millió forintos fedezetet nyújtó üzleti biztosítások is – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Rendőrségi adatok szerint a gyermekeket érintő közúti közlekedési balesetek harmada a nyári hónapokban történik. A gyerekek közúti baleseti sérüléseiket a nyári hónapokban leggyakrabban gépjárművek utasaiként szenvedik el, s autók utasaként éri őket a legtöbb halálos baleset is. A közúti balesetek mellett kiemelten magas a kerékpáros gyermekbalesetek száma a nyári hónapokban, ezek jelentős számban azonban nem a közutakon, hanem a játszótereken, parkokban vagy az udvarokon történik.

Közel 13 éve, Az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló 119/2003. (VIII. 14.) Kormányrendelet alapján minden 3 és 18 év közötti gyermeknek alanyi jogon jár állami balesetbiztosítás. A KSH adatai szerint közel 1,5 millió gyermek tartozik ebbe a biztosítotti körbe, amely otthon, az óvodában, az iskolában történt, utazás során bekövetkező balesetekre nyújt fedezetet bel- és külföldön. A szolgáltatások köre limitált, így ez a biztosítás külföldi utazásoknál nem helyettesíti az utasbiztosítást.

Az állami balesetbiztosítás mellett fél tucat biztosító kínál akár már néhány ezer forintos éves díjért az államinál jóval magasabb biztosítási összeget tartalmazó termékeket. Ezek a biztosítások nemcsak a gyermek 18 éves koráig nyújtanak szolgáltatást, hanem az egyetemi tanulmányok végéig, 23-25 éves korig is kiterjeszthetők. Ugyanakkor a tanulóbiztosítás megkötése előtt érdemes utánanézni, hogy ha a családnak van lakásbiztosítása, akkor az is tartalmazhat a családtagokat ért balesetekre szóló biztosítási fedezetet.

Magyarországon néhány éve már elérhetők olyan komoly, akár több millió forintos halálesetre, illetve egészségkárosodásra szóló fedeztet nyújtó gyermek baleset- és betegségbiztosítási termékek is, amelyek számos kiegészítő fedezetet is tartalmaznak. Asszisztencia szolgáltatást, a hét minden napján 0-24 órában igénybe vehető orvosi call-centert, „második orvosi szakvéleményt”, betegszállítást és képalkotó diagnosztikai eljárások fedezetét egy bizonyos limitösszegig. Tartalmazhatnak pszichológusi konzultációt nehéz élethelyzetek esetén, illetve – huzamosabb kórházi vagy otthoni ápolás esetén – magántanár igénybevételének költségét is.