Advent idején történik az éves tűzesetek hatoda


Advent idején történik az éves tűzesetek hatoda

2017.12.14.

A téli ünnepi szezonban jellemzően megnő az otthonnal kapcsolatos káresemények száma. A karácsonyfa és az adventi koszorúk okozta tűzesetek ugyan csökkenő tendenciát mutatnak, a konyha azonban fokozottan veszélyes hellyé válik – írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A november 27-től az év utolsó napjáig tartó adventi, karácsonyi időszakban történik az otthonokban keletkező tűzeseteknek hozzávetőlegesen a hatoda, derül ki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának adataiból. Tévedés lenne azt gondolni, hogy ezeknek a fő forrásai a gondatlanul elhelyezett karácsonyfák vagy a gyúlékony adventi koszorúk lennének. Az elmúlt adventi időszakban 1085 alkalommal riasztották a tűzoltóságot lakástűzhöz, ebből 32 esetben volt közvetlenül a karácsonyfa, illetve a koszorú a ludas (utóbbi háromszor gyakrabban). S bár az ilyen jellegű tűzesetek száma az elmúlt években csökkent, így is érdemes emlékeztetni arra, hogy az égő mécseseket vagy gyertyákat ne gyúlékony anyag közelében helyezzék el, mivel a lángok a különböző textíliákon, függönyön, asztalterítőn keresztül gyorsan terjednek át a lakás más helyiségeire. Minden esetben nem éghető anyagú alátétet kell használni, ezzel ugyanis megakadályozható, hogy a mécses, vagy a gyertya meggyújtsa a környezetét.

A tűzesetek számának megugrásában szerepet játszik az, hogy a hideg idő miatt több időt töltünk otthon, mint az év többi részében, különösen a konyhában. Márpedig a lakástüzek csaknem fele a konyhából indul ki. Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése, de akár a nem megfelelően karbantartott hálózat is. Karácsonyi időszakban különösen fontos az emlékezetbe idézni, hogy egy-egy fali csatlakozóra ne kössünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést hosszabbítók és elosztók segítségével, mert különben könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. (A villamos eredetű tűzkárok megelőzéséről és csökkentéséről többet is megtudhat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által közösen készített ajánlásból a mabisz.hu oldalon).

„A lakástüzek, illetve az azokból fakadó tragédiák túlnyomórészt elkerülhetőek” – figyelmeztet Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő. „Kerüljük a rossz minőségű elektromos füzéreket , mivel ezek nemcsak az áramütés lehetősége miatt veszélyesek, hanem az esetleg bekövetkező rövidzárlat is okozhat tüzet. Figyeljünk rá, hogy a tűzhely környékén ne legyen éghető anyag, a lángra kapó olajat pedig véletlenül se próbáljuk vízzel oltani – fedővel takarjuk le a lángokat. A legfontosabb alapszabály, hogy semmit ne hagyjunk hosszabb időre felügyelet nélkül.”

Tavaly egész évben a biztosított lakóingatlanokban keletkezett tűzesetek kártérítésére 3,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Nem az összes, 6534 lakástűzben károsodott otthon tulajdonosa számíthatott azonban a társaságok segítségére, mivel a magyarországi lakóingatlanoknak csak a 72-73 százaléka rendelkezik ingatlanbiztosítással.

A biztosítók szombat óta kapcsolatban állnak a veronai buszbaleset érintetteivel


A biztosítók szombat óta kapcsolatban állnak a veronai buszbaleset érintetteivel

2017.01.24.

A biztosító társaságok már a hét végén felvették a kapcsolatot a tragikus veronai buszbalesetben érintettekkel, a magyar hatóságokkal, és elindították a kárrendezési folyamatot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az egész országot megrázó, tragikus veronai buszbalesettel kapcsolatos hatósági ügyintézést és a sérültek hazaszállítását az Országos Mentőszolgálat, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium intézi.

A balesetet szenvedett utasok és a gépjármű biztosítói szombat óta folyamatosan kapcsolatban állnak ezen szervezetekkel, továbbá felvették a kapcsolatot az érintett iskola vezetőjével, és folyamatosan veszik fel a kapcsolatot a baleset sérültjeivel és az áldozatok családjaival, hogy minél gyorsabban, minden segítséget megadhassanak számukra.

A biztosítók mély együttérzésüket fejezték ki és fejezik ki ezúton is a tragédiában érintett családoknak, és mihamarabbi felépülést kívánnak a baleset sérültjeinek.

A biztosító társaságoknak a helyzet kezelésekor, az információk nyilvánosságra hozatalakor mindenekelőtt a balesetben érintettek érdekeit kell szem előtt tartaniuk, és emellett meg kell felelniük a biztosítási titokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak is.

Veronai tragédia


Veronai tragédia

2017.05.30.

Az elmúlt napokban számos hír jelent meg a sajtóban a januári tragikus veronai buszbalesettel kapcsolatban. Nemcsak az érintett biztosítók, hanem a teljes szakma és a szövetségük is kiemelten kezeli az esetet, átérezve a helyzet különösen tragikus voltát, és átérezve a hozzátartozók fájdalmát – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége állásfoglalását kedden.

A Magyar Biztosítók Szövetségének szakértői informálódtak a kárrendezés körülményeiről. A MABISZ szakértőinek adatai szerint a Groupama Biztosító, átérezve az eset különösen súlyos és tragikus voltát, a Magyarországon ilyenkor szokásos, a bírói gyakorlatban megítélt legmagasabb összegeket fizette és fizeti ki a károsultak számára.

A MABISZ, áttekintve a kárrendezés eddigi menetét, úgy látja, hogy a Groupama Biztosító elkötelezett abban, hogy a tragédia sérültjei, áldozatai és hozzátartozói számára maximális segítséget nyújtson, ezért javasolja, hogy minden, az ügyben érintett személy forduljon továbbra is bizalommal a biztosítótársasághoz.

A Groupama Biztosító a sérültek és az áldozatok számára külön telefonvonalat hozott létre, emellett erre a célra kialakított e-mail-címen fogadja a családok kérdéseit, észrevételeit, továbbá kiemelt kárrrendező-szakértő kollégák foglalkoznak a tragikus veronai baleset kárügyintézésével.

A közvélemény elvárja, hogy az ügy részleteivel kapcsolatban megfelelő tájékoztatást kapjon. Ugyanakkor a biztosítók működését szigorú titoktartási előírások szabályozzák, amelyek nem teszik lehetővé az egyes kárügyek, azok adatainak biztosító általi nyilvánosságra hozatalát.

Ennek okán általános és jogi információkat tud a biztosító és tud maga a szövetség is nyilvánosságra hozni.

A kártérítési, illetve kárenyhítési összeg több tételből áll. A dologi és a személyi károk egy része – mint például a megsemmisült poggyászok költsége -, viszonylag gyorsan és pontosan számszerűsíthető. Van azonban az úgynevezett sérelemdíj, amelynek egzakt összegét egy ilyen tragédia esetében nagyon nehéz megállapítani. Az új Polgári törvénykönyv is csak annyit mond ki, hogy személyenként kell kezelni a káresetet, minden közeli hozzátartozónak kártérítést nyújtva.

Az érintett biztosító, tekintettel a magyar társadalom egészét megrázó drámai körülményekre, a hazai biztosítási és bírói gyakorlatban meghatározott kártérítési összegek felső határán ajánlotta meg a sérelemdíjakat az érintetteknek. A kártérítési folyamat a biztosító oldaláról ezzel nem zárult le. A tartós gyógykezelésre szoruló sérültek esetében szükség esetén életük végéig fedezni kell a gyógykezeléssel kapcsolatos kiadásokat.

Maga az ügyintézés több szereplős, összetett, és időben elhúzódó folyamat. Ennek lépései szigorúan szabályozottak. A biztosítónak nemcsak a tragédiában érintettekkel kell tartania a kapcsolatot, de a hatóságokkal, kórházakkal is, illetve a gyámhatóságtól is be kell szereznie a megfelelő hozzájárulásokat.

A magyarországi biztosítók az ilyen kiemelt esetekben arra törekednek, hogy a jogszabályokban megengedett határidőkön jóval belül maradva tegyék meg a szükséges kárrendezési lépéseket.

Biztonság Hete: a MABISZ és az ORFK OBB hagyományteremtő kezdeményezése


Biztonság Hete: a MABISZ és az ORFK OBB hagyományteremtő kezdeményezése

2017.09.19.

A jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását hatékonyabbá kell tenni, melynek támogatása érdekében az első KRESZ-vizsgát ingyenessé teheti az állam, mondta Palkovics László államtitkár a Biztonság Hete kedd délutáni sajtótájékoztatóján. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) valamint az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság közös kezdeményezéseként idén első alkalommal rendezik meg ezt a témahetet szeptember 18-22 között, Budapest és Pest megye tizenegy helyszínén. A hosszabb távú cél ezzel, hogy a balesetmegelőzést segítő tudatos magatartás és gondolkodásmód beépüljön az oktatásba, állapítja meg a MABISZ sajtóközleménye.

„Az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi hasonló időszak 367 főjével szemben már 377-en szenvedtek halálos kimenetelű közúti balesetet. Magyarországon az utakon egymillió lakosra vetítve az európai uniós átlagnál többen halnak meg, hatvanöten szemben az ötvennyolcas átlaggal” – ismertette az adatokat Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az esemény apropóján rendezett sajtótájékoztatón. Emellett évente közel háromszor annyi személy veszti életét otthonában, mint közúti balesetben. A balesetek ranglistáját is a háztartási sérülések vezetik, őket követik a munkahelyi, közlekedési, majd a sportbalesetek.

A MABISZ elnökének elmondása szerint a legtöbb balesetet tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával meg lehet előzni, éppen erre szeretné ráirányítani a figyelmet – és elsősorban a gyerekek révén a családok figyelmét – a MABISZ és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának közös kezdeményezése, a Biztonság Hete, melynek során a legfiatalabb generációk játékos formában sajátíthatják el a biztonságos élet alapjait. „Bízom benne, hogy ez a kezdeményezés a jövőben is folytatódik, az ideinél még szélesebb, idővel országos szinten” – tette hozzá Pandurics Anett.

Kiss Csaba alezredes, az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának vezetője kifejezetten értékesnek tartja a kezdeményezést, különösen amiatt, hogy segítségével még a legfogékonyabb korban lehet megszólítani a gyerekeket. Ugyanakkor bízik benne, hogy idővel ezt más korosztályokra is ki lehet terjeszteni. „Különösen fontos lenne az egyetemista korú generációk hatékony megszólítása, hiszen ők teszik ki a friss jogosítvánnyal közlekedők túlnyomó részét, de jellemzően ez a legnehezebb feladat”. Ezzel kapcsolatosan felhívta a figyelmet egy új európai kezdeményezésre. Ez az Európai Nap Közúti Áldozatok Nélkül, angol rövidítéssel az EDWARD Day, amelyet 2016-ban a TISPOL (European Road Police Network) hirdetett meg. Ennek részeként bárki egy 12 pontos fogadalmat tehet, ami alapján a biztonságosabb közlekedésre tesz vállalásokat. Így csatlakozik egy páneurópai mozgalomhoz, amelynek célja a közúti balesetek számának csökkentése.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében Bérczi László dandártábornok úgy fogalmazott, hogy a Biztonság Hete remekül illeszkedik a szervezet stratégiájába, amely már évek óta a megelőzésre fekteti a hangsúlyt. „Habár országszerte, a nap 24 órájában közel 2500 kollégám – köztük egyre több önkéntes – várja, hogy ha kell, azonnal induljon segíteni, a legjobb az lenne, ha minél kevesebb teendőjük lenne. Ebben a megelőzés kulcsfontosságú.”

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a gyermekbiztonság kérdése elsődleges prioritást jelent a kormány munkájában. „Az iskola a biztonságra nevelés legfontosabb terepe, egyúttal biztonságos közeg a gyerekek számára, ezért az ottani biztonságot az iskolán kívülre is ki kell terjeszteni.” – mondta. Palkovics László szerint a balesetek megelőzésében a nevelés fontosabb a rendőri és jogi eszközöknél, büntetéseknél, a műszaki eszközöknél és a biztonsági rendszereknél is. Hozzátette, hogy a felelős közlekedésre nevelést gyermekkorban kell elkezdeni, a jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását pedig hatékonyabbá kell tenni. Ennek támogatása érdekében az első KRESZ-vizsgát hamarosan ingyenessé teheti az állam.

A Biztonság Hete

Idén először, szeptember 18-22 között, az eredeti szándék szerint hagyományteremtő, a jövőben országos kezdeményezéssé váló rendezvénysorozat keretében Budapest több kerületében (II., VIII., IX., XVIII., XXII.) és Pest megye hat városában (Cegléd, Göd, Monor, Nagykőrös, Szentendre, Vác) találkozhatnak a helyi általános iskolák gyerekei és tanáraik a mindennapok biztonságát szolgáló-segítő és a közlekedési, otthoni baleseteknél érintett szakmai szervezetek képviselőivel. A rendőrség és katasztrófavédelem, illetve a vöröskeresztes szakdolgozók látványos bemutatói mellett biztosítási szakemberek hívják fel a gyerekek figyelmét a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára. A helyi eseményekről a MABISZ és az ORFK a www.baleset-megelozes.eu és a www.mabisz.hu honlapokon, valamint a Biztonság Hete YouTube csatornán számol be.

Több mint ötezer gyerek vett részt a Biztonság Hete rendezvénysorozaton


Több mint ötezer gyerek vett részt a Biztonság Hete rendezvénysorozaton

2017.09.25.

A múlt heti Biztonság Hete témahéten több mint ötezer látogató – többségében felső tagozatos gyerek – vett részt. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kezdeményezésére az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságával közösen szervezett témahetet „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette Palkovics László oktatási államtitkár. A remények szerint jövőre akár szélesebb körben is meg lehet majd rendezni a programokat, állapítja meg a MABISZ sajtóközleménye.

Szeptember 18-22 között tizenegy budapesti és Pest megyei helyszínen két tucat iskola kb. 5200 tanulójának a figyelmét hívták fel látványos bemutatókkal és előadásokkal a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára a rendőrség, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a vöröskereszt és számos egyéb, önzetlenül közreműködő szervezet szakdolgozói valamint biztosítási szakemberek. (Az együttműködők listája a mabisz.hu honlapon tekinthető meg.) „Az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi hasonló időszak 367 főjével szemben már 377-en szenvedtek halálos kimenetelű közúti balesetet. Magyarországon az utakon egymillió lakosra vetítve az európai uniós átlagnál többen halnak meg, hatvanöten szemben az ötvennyolcas átlaggal” – indokolta a Biztonság Hete kezdeményezés létjogosultságát Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az esemény apropóján rendezett sajtótájékoztatón. Emellett évente közel háromszor annyi személy veszti életét otthonában, mint közúti balesetben. A balesetek ranglistáját is a háztartási sérülések vezetik, őket követik a munkahelyi, közlekedési, majd a sportbalesetek.

A legtöbb baleset ugyanakkor tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával megelőzhető. Éppen erre kívánta ráirányítani a figyelmet – és elsősorban a gyerekek révén a családok figyelmét – a MABISZ és az ORFK OBB közös kezdeményezése, a Biztonság Hete, amelynek keretében a legfiatalabb generációk játékos formában kaphattak ízelítőt a biztonságos élet alapjairól. A témahét apropóját az adta, hogy szeptember 20-a 1954. óta a gyermekek világnapja, és 1993. óta biztosítási világnap is. Szeptember 21-e pedig egy új európai kezdeményezés napja, az Európai Nap Közúti Áldozatok Nélkül, angol rövidítéssel az EDWARD Day, amelyet 2016-ban a TISPOL (European Road Police Network) hirdetett meg.

A témahét egyes helyszínein készült filmek, beszámolók a www.balesetmegelozes.eu és a www.mabisz.hu honlapokon, valamint a Biztonság Hete YouTube csatornán tekinthetők meg. Az első alkalommal tartott rendezvénysorozat iránti érdeklődés alapján pedig a szervezők abban reménykednek, hogy sikerül hagyományt teremteni. „Bízom benne, hogy ez a kezdeményezés a jövőben is folytatódik, az ideinél még szélesebb, idővel országos szinten” – jelentette ki Pandurics Anett. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára is „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette a Biztonság Hetét a múlt heti tájékoztatón. „Az iskola a biztonságra nevelés legfontosabb terepe, egyúttal biztonságos közeg a gyerekek számára, ezért az ottani biztonságot az iskolán kívülre is ki kell terjeszteni” – tette hozzá. Egyben bejelentette, hogy mivel a felelős közlekedésre nevelést gyermekkorban kell elkezdeni, a jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását pedig hatékonyabbá kell tenni, ezért a kormány azt szeretné, ha az első jogosítványhoz tartozó KRESZ-vizsgát mindenki ingyenesen tudná letenni.

A szeptemberben kezdődött tanév, illetve az esetleg bekövetkező balesetek kapcsán a MABISZ arra hívja fel a figyelmet, hogy az állam által minden 3 és 18 év közötti gyermekre kötött balesetbiztosítás nem csupán az óvodákban, iskolákban elszenvedett balesetekre vonatkozik, hanem egész évben, a nap 24 órájában, és a Föld valamennyi országára érvényes. Mivel viszont korhoz, és nem iskolába járáshoz kötött, a közoktatásban végző diákok jelentős része kimarad belőle. A biztosítottak száma évről évre változik, a 2017/2018. tanévi statisztikai adatok alapján például az óvodákban és a nappali rendszerű általános iskolai, szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai oktatásban a gyermek- illetve tanulólétszám közel 1,494 millió fő. Átlagosan naponta több mint 30 gyermek balesetét jelentik be a szüleik az állami ifjúsági balesetbiztosítás keretében, ezek 85 százaléka csonttöréshez vagy csontrepedéshez kapcsolódik. Az állami mellé köthető a biztosítótársaságoknál egyéni és csoportos balesetbiztosítások is, amelyek többféle baleset után és az államinál magasabb összegeket fizetnek. A szolgáltatás összege függ a választott csomagtól: a legolcsóbb csomag már évi 600 forinttól kérhető, a legdrágább éves díja 12 ezer forint, derül ki azenpenzem.hu összeállításából. És míg az állami biztosításból 18 évesen kikerülnek a tanulók, üzleti biztosítás 23-25 éves korig köthető rájuk.

Vigyázat: vadveszély!


Vigyázat: vadveszély!

2017.09.28.

Az őszi hónapokban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye, évente több ezer vadelütés történik a magyarországi utakon. A vadbalesetek elkerülése érdekében ilyenkor különösen fontos az elővigyázatosság, illetve ha mégis bekövetkezne a baleset, a casco-biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás jelent segítséget – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint évente több mint 5200 vadelütés történik a magyarországi utakon. Az őszi időszakban a nagyvadak mozgása megváltozik, így az évnek ebben az időszakában különösen gyakoriak a vadelütések.

A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ezzel híva fel a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy az adott területen az átlagosnál jóval nagyobb a valószínűsége a vadak felbukkanásának.

A figyelmeztető táblákra az őszi időszakban fokozottan ajánlatos figyelni. A vadveszélyre figyelmeztető tábla annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, egy kivilágítatlan erdei, és a vadak által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet.

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv „veszélyes üzemek találkozásával” kapcsolatos része az irányadó. 2015 májusában a jogszabályalkotó módosította a vadgazdálkodásról szóló törvényt, s egyebek mellett megerősítette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül.

Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Azaz, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget, illetve értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vadállomány az állam, illetve a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül.

A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői, a gépjármű vezetője, illetve a vad mozgásáért felelős illetékes vadásztársaság is minden tőle megkövetelhetőt megtett a baleset elkerülésének érdekében – s így egyikük sem vonható felelősségre -, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.

Vadütközés esetén a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett casco-biztosítással. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mellé, kiegészítő biztosításként köthető, úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is, amely megoldást jelent ilyen esetekben.

Magyarországon sajnálatosan alacsony a casco-biztosítási lefedettség. 2014-ben 819 ezer, 2015-ben 843 ezer, 2016 végén kevesebb, mint 868 ezer casco-biztosítást kezeltek a biztosító társaságok. Tavaly év végén a hazai gépjárművek alig több, mint 20 százaléka rendelkezett casco-biztosítással.

A becslések szerint a teljes körű casco-biztosítások száma ennél alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, pl. csak lopás, vagy csak totálkár esetén fizet. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat.

„Sajnálatosan alacsony a casco-biztosítások elterjedtsége a magyarországi piacon, különösen igaz ez annak ismeretében, hogy volt idő, amikor a gépjárművek többsége rendelkezett ilyen típusú védelemmel is – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. A gépjárműállomány casco-lefedettségén javíthatna, ha a terméktípusra vonatkozó 15 százalékos adó csökkenne – tette hozzá a főtitkár.

Adósemleges a Biztosítási adó törvény módosítása


Adósemleges a Biztosítási adó törvény módosítása

2018.07.24.

A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a KGFB-hez kapcsolódó adózás. Megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem – egyéb adóvonzataival együtt – a díj részeként kell megfizetni. Nem változik, hogy a KGFB-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. A változás, amely 2019. folyamán lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától lép majd hatályba, az autósok szempontjából adósemleges, hívja fel a figyelmet a Magyar biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A Neta Tv Biztosítási adó törvény (Btv) pénteken elfogadott módosítása értelmében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén a biztosításai adó mértéke a jövőben az adóalap 23 százaléka lesz. Mértéke ugyanakkor limitált: a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet. Ezzel párhuzamosan megszűnik az eddig fizetett, 30 százalékos baleseti adó.

A folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás csak január elsejétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó. Aki tehát mondjuk, idén december 30-án vásárolna gépjárművet és kötné meg aznap a kgfb-t, az jövőre egész évben az eddig érvényben lévő szabályok szerint fizetné az adót. Akinek viszont 2019 január elsejével vagy azt követően lejár a szerződése, már az új rendelkezéseknek megfelelően köti majd újra vagy szerződik át másik biztosítóhoz.

Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjárművek tulajdonosai számára kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot. A kieső baleseti adó helyébe lépő biztosítási adó a törvény indoklása szerint a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel, de nem is esik el forrásoktól a büdzsé.

A MABISZ arra számít, hogy az egyéb feltételek változatlansága (például egyénileg a bonus-malus díj vagy ágazati szinten a kárhányad) esetén az autósok terhei alapvetően nem változnak. Minden biztosító maga dönt persze az árazásról, saját üzleti stratégiájának megfelelően, s társaságonként eltérő hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerőköltségek további emelkedése.

Tavaly őszi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű közül 98,2 százalék rendelkezett kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással. A több mint 86 ezer, kgfb-nélküli gépjármű tulajdonosa azt kockáztatja, hogy a díjjal nem fedezett időszakra – a törvény rendelkezései szerint – fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a MABISZnál vezetett Kártalanítási Számla megfizeti, de azt vissza kell követelnie a károkozótól. A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően – 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 2100-2600 forintot is elérheti.

KGFB díjak


KGFB díjak

KGFB díjtarifák

A biztosítók bizonyos időközönként meghirdetik a díjtarifáikat, melyeket honlapunkon olvashatnak. Az év közben megváltoztatott díjtarifák természetesen csak a hatályba lépést követően kötött új szerződésekre, illetve a hatálybalépés utáni évfordulójú szerződésekre alkalmazhatók.

Bővebben

KGFB Díjnavigátor

A Díjnavigátorral az autósok egyszerű és átlátható módon össze tudják hasonlítani a hazai biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjait.

Bővebben

Felmondás

Felhívjuk figyelmét, hogy a MABISZ a Díjnavigátoron keresztül csak a díjszámítást teszi lehetővé, szerződéskötést, felmondást, kártörténeti igazolás beszerzését nem intézi. A korábbi szerződés felmondásával kapcsolatos tudnivalókat, illetőleg a standard felmondási nyomtatványt szintén megtalálja oldalunkon.

Bővebben

Határbiztosítás

A külföldi telephelyű jármű üzembentartójának (vezetőjének) Magyarország területére történő belépésekor és az országban való tartózkodás teljes időtartama alatt ugyanazzal a gépjármű felelősségbiztosítási fedezettel kell rendelkeznie, mint a magyar gépjárművek üzembentartóinak.

Bővebben

Kártalanítási számla


Kártalanítási számla

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szerződéses rendszere 1991. július 1-jén történt bevezetésekor a jogszabály a Magyar Biztosítók Szövetségére (MABISZ) ruházta azon károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelését és a károsultak kártalanítását, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak. A Magyar Biztosítók Szövetsége Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE, 2013. december 31-ig Gépjármű Kárrendezési Iroda – MABISZ GKI) egyik kiemelkedő feladata a fentebb említett károk rendezése.

Bár a jogszabály szövegezése és így a helytállási kötelezettség címzettje a jogszabály különböző módosításakor változott, ennek ellenére irodánk ezen tevékenységet folyamatosan végzi. Jelenleg a 2009. évi LXII. törvényben meghatározott Kártalanítási Számla kezelőjeként. Irodánk feladatainak ellátása során szorosan együttműködik gépjárműbiztosítást művelő tagjaival és nagymértékben támaszkodik azok kárrendezést előkészítő munkájára.

Milyen esetekben térít a Kártalanítási Számla?

1.a káreseményt a szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó – a jogszabály hatálya alá tartozó – járművének üzemeltetésével okozták, függetlenül attól, hogy a járművet maga az üzembentartó, vagy akár hozzájárulásával vagy tudtával, illetőleg jogellenesen más személy vezette,

2.a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták, de ez esetben csak a jogszabályban megállapított korlátozások és kizárások figyelembevételével,

3.a Kártalanítási Számla kezelője köteles továbbá a vétlen károsult kárának megtérítésére abban az esetben is, ha egy biztosító és közte az a kérdés vitatott, hogy a jogszabály alapján melyiküknek kell a károsulttal szemben helytállnia.

4.végül ugyancsak a Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérítés összegét a biztosítottakon kívüli vétlen károsultak esetében, ha a biztosítók között az vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

Kárbejelentés

Felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozó esetén, vagy amennyiben a kárbejelentés időpontjában a károkozó felelősségbiztosítója nem ismert, a kárbejelentést a MABISZ felé kell megtenni, a kárrendezést pedig a káriratok alapján a MABISZ vagy az időközben azonosított felelősségbiztosító folytatja le.

Gépjármű kárrendezés

Üdvözöljük!

Gépjárművel okozott kár esetén a kárigénylés folyamatának elindításához, amennyiben pedig a károkozásért legalább részben felelősnek tartja magát, az információk és teendői megismeréséhez kattintson az alábbi gombok egyikére:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:

Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:

Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Kárbejelentéshez kérjük töltse ki az alábbi nyomtatványt, majd a kar@mabisz.hu e-mail címre, vagy postai úton a 1062 Budapest, Andrássy út 93 címre küldje meg irodánk részére. Nyomtatvány
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül: Ide kattintva elolvashatja, mikor követelhetők vissza Öntől a Kártalanítási Számla költségei
A károsult kárigényének megfizetése után a MABISZ bizonyos költségeket (kárkifizetések, költségek és késedelmi kamat) visszakövetelhet a kárt okozó és a baleset időpontjában biztosítással nem rendelkező vagy a forgalomból bármely okból kivont gépjármű üzembentartójával szemben. A fentiek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 36. § (8) bekezdésén alapulnak.
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül: Kérjük kattintson ide, hogy megtudhassa, mikor követelhetők vissza Öntől a Kártalanítási Számla költségei
A károsult kárigényének megfizetése után a MABISZ bizonyos költségeket (kárkifizetések, költségek és késedelmi kamat) visszakövetelhet a – biztosítási fedezettel nem rendelkező – kárt okozó gépjármű vezetőjével szemben. A követelések érvényesítésére az alábbi esetekben kerülhet sor:
  1. a gépjárművet az üzemben tartó engedélye nélkül vezette,
  2. a gépjárművet a biztosítási fedezet hiányának tudatában vezette,
  3. a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművet vezetett,
  4. az ismeretlen üzemben tartó gépjárművét vezette,
  5. a gépjárművet alkoholos állapotban vezette,
  6. jogosítvánnyal nem rendelkezett,
  7. a kárt segítségnyújtás elmulasztásával okozta,
  8. a kárt foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta.
A fentiek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 36. § (8) bekezdésén alapulnak.
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Személyi sérüléses kárrendezési tájékoztatónk megtekintéséhez kattintson ide
Kárigény érvényesítéséhez az alábbi iratok megküldésére lesz szükség:
  • A baleset mechanizmusára vonatkozó, felelősség kérdésének eldöntéséhez szükséges jogalapi iratok (pl. a rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyv, helyszínrajz, kirendelt iü. műszaki szakértő véleménye, vádirat, büntető ítélet).
  • Személyes adatok kezelésére és a baleset körülményeire vonatkozó nyilatkozat (letölthető itt >> link1) kitöltve, aláírva.
  • Részletes kárigény – saját szavaival megfogalmazva, melyben felsorolja a balesettel összefüggésben felmerült költségeit, a balesettel összefüggő életvitelbeli változásokat, a sérült/elhunyt baleset előtt végzett tevékenységét, az ebben – a keresőképtelenség ideje alatt, maradandó sérülés esetén azt követően is – bekövetkező változásokat, fizetett segítő, vagy a hozzátartozók többlettevékenységét. Az egyes tételek esetében kérjük az igényelt összeg feltüntetését is.
  • Az igényt alátámasztó számlák, egyéb bizonylatok.
Valamint:
  • sérültként – a balesetet követő orvosi ellátásról készült iratok (zárójelentés, ambuláns lap), kontrollvizsgálatok eredményei, büntető eljárás során kirendelt iü. orvosszakértő véleménye, költségeket alátámasztó számlák;
  • keresetveszteség igény esetén az ezzel kapcsolatos nyomtatványt (letölthető itt >> link2) munkáltatója által kitöltve, a bruttó-nettó betegszabadság és táppénz igazolásával
  • elhunyt hozzátartozójaként – halottvizsgálati bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat, boncolási jegyzőkönyv, temetési számlák eredeti példánya, a halálesetet megelőző esetleges kórházi kezelés iratai, az elhunyttal való rokonságot alátámasztó iratok
Kérjük jelölje be, miben történt kár az alábbiak közül:
Személyi sérüléses kárrendezési tájékoztatónk megtekintéséhez kattintson ide
Kárigény érvényesítéséhez az alábbi iratok megküldésére lesz szükség:
  • A baleset mechanizmusára vonatkozó, felelősség kérdésének eldöntéséhez szükséges jogalapi iratok (pl. a rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyv, helyszínrajz, kirendelt iü. műszaki szakértő véleménye, vádirat, büntető ítélet).
  • Személyes adatok kezelésére és a baleset körülményeire vonatkozó nyilatkozat (letölthető itt >> link1) kitöltve, aláírva.
  • Részletes kárigény – saját szavaival megfogalmazva, melyben felsorolja a balesettel összefüggésben felmerült költségeit, a balesettel összefüggő életvitelbeli változásokat, a sérült/elhunyt baleset előtt végzett tevékenységét, az ebben – a keresőképtelenség ideje alatt, maradandó sérülés esetén azt követően is – bekövetkező változásokat, fizetett segítő, vagy a hozzátartozók többlettevékenységét. Az egyes tételek esetében kérjük az igényelt összeg feltüntetését is.
  • Az igényt alátámasztó számlák, egyéb bizonylatok.
Valamint:
  • sérültként – a balesetet követő orvosi ellátásról készült iratok (zárójelentés, ambuláns lap), kontrollvizsgálatok eredményei, büntető eljárás során kirendelt iü. orvosszakértő véleménye, költségeket alátámasztó számlák;
  • keresetveszteség igény esetén az ezzel kapcsolatos nyomtatványt (letölthető itt >> link2) munkáltatója által kitöltve, a bruttó-nettó betegszabadság és táppénz igazolásával
  • elhunyt hozzátartozójaként – halottvizsgálati bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat, boncolási jegyzőkönyv, temetési számlák eredeti példánya, a halálesetet megelőző esetleges kórházi kezelés iratai, az elhunyttal való rokonságot alátámasztó iratok
Kérjük jelölje be, miben történt kár az alábbiak közül:

Felhívjuk a figyelmét, hogy digitális baleseti bejelentőt (kék-sárga) csak abban az esetben van lehetősége kitölteni, ha a baleset 8 napon belül történt, kizárólag 2 gépjármű érintett benne, és a bejelentő kitöltése a baleset másik résztvevőjével együtt lehetséges (pl. mindketten jelen vannak, és így mód van az egyidejű kitöltésre). Ha ezen feltételek bármelyike nem teljesül, kérjük válassza a MABISZ adatbekérő kitöltését!