Címke: Kárrendezés

Gépjármű kárrendezés

Posted on | by root

Üdvözöljük!

Gépjárművel okozott kár esetén a kárigénylés folyamatának elindításához, amennyiben pedig a károkozásért legalább részben felelősnek tartja magát, az információk és teendői megismeréséhez kattintson az alábbi gombok egyikére:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:

Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:

Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Kárbejelentéshez kérjük töltse ki az alábbi nyomtatványt, majd a kar@mabisz.hu e-mail címre, vagy postai úton a 1062 Budapest, Andrássy út 93 címre küldje meg irodánk részére. Nyomtatvány
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül: Ide kattintva elolvashatja, mikor követelhetők vissza Öntől a Kártalanítási Számla költségei
A károsult kárigényének megfizetése után a MABISZ bizonyos költségeket (kárkifizetések, költségek és késedelmi kamat) visszakövetelhet a kárt okozó és a baleset időpontjában biztosítással nem rendelkező vagy a forgalomból bármely okból kivont gépjármű üzembentartójával szemben. A fentiek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 36. § (8) bekezdésén alapulnak.
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül: Kérjük kattintson ide, hogy megtudhassa, mikor követelhetők vissza Öntől a Kártalanítási Számla költségei
A károsult kárigényének megfizetése után a MABISZ bizonyos költségeket (kárkifizetések, költségek és késedelmi kamat) visszakövetelhet a – biztosítási fedezettel nem rendelkező – kárt okozó gépjármű vezetőjével szemben. A követelések érvényesítésére az alábbi esetekben kerülhet sor:
  1. a gépjárművet az üzemben tartó engedélye nélkül vezette,
  2. a gépjárművet a biztosítási fedezet hiányának tudatában vezette,
  3. a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművet vezetett,
  4. az ismeretlen üzemben tartó gépjárművét vezette,
  5. a gépjárművet alkoholos állapotban vezette,
  6. jogosítvánnyal nem rendelkezett,
  7. a kárt segítségnyújtás elmulasztásával okozta,
  8. a kárt foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta.
A fentiek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 36. § (8) bekezdésén alapulnak.
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Személyi sérüléses kárrendezési tájékoztatónk megtekintéséhez kattintson ide
Kárigény érvényesítéséhez az alábbi iratok megküldésére lesz szükség:
  • A baleset mechanizmusára vonatkozó, felelősség kérdésének eldöntéséhez szükséges jogalapi iratok (pl. a rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyv, helyszínrajz, kirendelt iü. műszaki szakértő véleménye, vádirat, büntető ítélet).
  • Személyes adatok kezelésére és a baleset körülményeire vonatkozó nyilatkozat (letölthető itt >> link1) kitöltve, aláírva.
  • Részletes kárigény – saját szavaival megfogalmazva, melyben felsorolja a balesettel összefüggésben felmerült költségeit, a balesettel összefüggő életvitelbeli változásokat, a sérült/elhunyt baleset előtt végzett tevékenységét, az ebben – a keresőképtelenség ideje alatt, maradandó sérülés esetén azt követően is – bekövetkező változásokat, fizetett segítő, vagy a hozzátartozók többlettevékenységét. Az egyes tételek esetében kérjük az igényelt összeg feltüntetését is.
  • Az igényt alátámasztó számlák, egyéb bizonylatok.
Valamint:
  • sérültként – a balesetet követő orvosi ellátásról készült iratok (zárójelentés, ambuláns lap), kontrollvizsgálatok eredményei, büntető eljárás során kirendelt iü. orvosszakértő véleménye, költségeket alátámasztó számlák;
  • keresetveszteség igény esetén az ezzel kapcsolatos nyomtatványt (letölthető itt >> link2) munkáltatója által kitöltve, a bruttó-nettó betegszabadság és táppénz igazolásával
  • elhunyt hozzátartozójaként – halottvizsgálati bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat, boncolási jegyzőkönyv, temetési számlák eredeti példánya, a halálesetet megelőző esetleges kórházi kezelés iratai, az elhunyttal való rokonságot alátámasztó iratok
Kérjük jelölje be, miben történt kár az alábbiak közül:
Személyi sérüléses kárrendezési tájékoztatónk megtekintéséhez kattintson ide
Kárigény érvényesítéséhez az alábbi iratok megküldésére lesz szükség:
  • A baleset mechanizmusára vonatkozó, felelősség kérdésének eldöntéséhez szükséges jogalapi iratok (pl. a rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyv, helyszínrajz, kirendelt iü. műszaki szakértő véleménye, vádirat, büntető ítélet).
  • Személyes adatok kezelésére és a baleset körülményeire vonatkozó nyilatkozat (letölthető itt >> link1) kitöltve, aláírva.
  • Részletes kárigény – saját szavaival megfogalmazva, melyben felsorolja a balesettel összefüggésben felmerült költségeit, a balesettel összefüggő életvitelbeli változásokat, a sérült/elhunyt baleset előtt végzett tevékenységét, az ebben – a keresőképtelenség ideje alatt, maradandó sérülés esetén azt követően is – bekövetkező változásokat, fizetett segítő, vagy a hozzátartozók többlettevékenységét. Az egyes tételek esetében kérjük az igényelt összeg feltüntetését is.
  • Az igényt alátámasztó számlák, egyéb bizonylatok.
Valamint:
  • sérültként – a balesetet követő orvosi ellátásról készült iratok (zárójelentés, ambuláns lap), kontrollvizsgálatok eredményei, büntető eljárás során kirendelt iü. orvosszakértő véleménye, költségeket alátámasztó számlák;
  • keresetveszteség igény esetén az ezzel kapcsolatos nyomtatványt (letölthető itt >> link2) munkáltatója által kitöltve, a bruttó-nettó betegszabadság és táppénz igazolásával
  • elhunyt hozzátartozójaként – halottvizsgálati bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat, boncolási jegyzőkönyv, temetési számlák eredeti példánya, a halálesetet megelőző esetleges kórházi kezelés iratai, az elhunyttal való rokonságot alátámasztó iratok
Kérjük jelölje be, miben történt kár az alábbiak közül:

Felhívjuk a figyelmét, hogy digitális baleseti bejelentőt (kék-sárga) csak abban az esetben van lehetősége kitölteni, ha a baleset 8 napon belül történt, kizárólag 2 gépjármű érintett benne, és a bejelentő kitöltése a baleset másik résztvevőjével együtt lehetséges (pl. mindketten jelen vannak, és így mód van az egyidejű kitöltésre). Ha ezen feltételek bármelyike nem teljesül, kérjük válassza a MABISZ adatbekérő kitöltését!

Kártalanítási Szervezet

Posted on | by root

Kártalanítási Szervezet

A Zöldkártya Rendszer keretein belül működtetett kárrendezési mechanizmus nem terjed ki azon káreseményekre, ahol a károsult kárát nem saját országában, hanem külföldön okozták (ún. szenvedett károk). Ilyen esetekben a károsult a kár érvényesítése során nehézségekbe ütközött az idegen jogrendszer, idegen nyelv, szokatlan kárrendezési eljárások és gyakran indokolatlanul elhúzódó kárrendezés miatt, ha kártérítési igényét külföldön, külföldi biztosítóval szemben kellett érvényesítenie.

A  2000/26/EC irányelv (4. számú Gépjármű-biztosítási Irányelv) állította fel azt a károsultvédelmi rendszert, melynek értelmében ha Zöldkártya Rendszer valamely, a károsult lakóhelyétől eltérő országában az Európai Unió valamely tagállamában regisztrált gépjármű üzemeltetésével kárt okoznak, és a károkozónak az ebben a tagállamban székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a más tagállam területén lakóhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt kártérítési igénye keletkezik, a károsult kártérítési igényét a lakóhelye szerinti tagállam területén a károkozó biztosítója által kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó biztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.

A külföldi biztosító kárrendezési megbízottja köteles összegyűjteni a kártérítési igények rendezéséhez szükséges valamennyi információt, és köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a kárrendezési eljárást a károsult lakóhelye, illetve székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén lefolytatni.

Az Európai Unió területén működő minden, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosító társaság köteles az összes többi tagállamban kárrendezési megbízottat kijelölni. Ha  biztosító nem azonosítható, nem jelölt ki kárrendezési megbízottat, vagy a kárrendezési megbízott három hónapon belül nem adott indokolással ellátott választ a kárigényre, a kárrendezési eljárást a károsult kérésére a lakóhelye szerint illetékes Kártalanítási Szervezet folytatja le.

Kártalanítási számla

Posted on | by root

Kártalanítási számla

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szerződéses rendszere 1991. július 1-jén történt bevezetésekor a jogszabály a Magyar Biztosítók Szövetségére (MABISZ) ruházta azon károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelését és a károsultak kártalanítását, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak. A Magyar Biztosítók Szövetsége Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE, 2013. december 31-ig Gépjármű Kárrendezési Iroda – MABISZ GKI) egyik kiemelkedő feladata a fentebb említett károk rendezése.

Bár a jogszabály szövegezése és így a helytállási kötelezettség címzettje a jogszabály különböző módosításakor változott, ennek ellenére irodánk ezen tevékenységet folyamatosan végzi. Jelenleg a 2009. évi LXII. törvényben meghatározott Kártalanítási Számla kezelőjeként. Irodánk feladatainak ellátása során szorosan együttműködik gépjárműbiztosítást művelő tagjaival és nagymértékben támaszkodik azok kárrendezést előkészítő munkájára.

Milyen esetekben térít a Kártalanítási Számla?

1.a káreseményt a szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó – a jogszabály hatálya alá tartozó – járművének üzemeltetésével okozták, függetlenül attól, hogy a járművet maga az üzembentartó, vagy akár hozzájárulásával vagy tudtával, illetőleg jogellenesen más személy vezette,

2.a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták, de ez esetben csak a jogszabályban megállapított korlátozások és kizárások figyelembevételével,

3.a Kártalanítási Számla kezelője köteles továbbá a vétlen károsult kárának megtérítésére abban az esetben is, ha egy biztosító és közte az a kérdés vitatott, hogy a jogszabály alapján melyiküknek kell a károsulttal szemben helytállnia.

4.végül ugyancsak a Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérítés összegét a biztosítottakon kívüli vétlen károsultak esetében, ha a biztosítók között az vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

Kárbejelentés

Felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozó esetén, vagy amennyiben a kárbejelentés időpontjában a károkozó felelősségbiztosítója nem ismert, a kárbejelentést a MABISZ felé kell megtenni, a kárrendezést pedig a káriratok alapján a MABISZ vagy az időközben azonosított felelősségbiztosító folytatja le.

Council of Bureaux

Posted on | by root

Council of Bureaux (CoB)

Európában, a fejlett motorizációjú országokban már a két világháború között kötelezővé tették a gépjárművel okozott károkat fedező felelősségbiztosítások megkötését. A háború után romokban heverő kontinens szinte az elsők között tűzte ki céljául, hogy a közúti baleset károsultja Európa egyetlen országában se kerüljön hátrányos helyzetbe, ha a kárt külföldi gépjármű okozta.

Az erről szóló megállapodást a „londoni nyolcak” (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Svájc és NSZK) 1953. január 1. hatállyal hozták létre. A megállapodás lényege azt volt, hogy minden üzembentartó „magával viszi” az otthoni felelősségbiztosítást az egyezményhez csatlakozó országokba. Ezt a fedezetet a nemzetközi felelősségbiztosítási bizonylat (a Zöldkárgya / Green Card) igazolja. Minden országnak létre kellet hoznia egy, a hazai gépjármű-felelősségbiztosítókat tömörítő irodát, amely a külföldiek által okozott károkat rendezi (és utólag elszámol a károkozó külföldi biztosítójával). Hamarosan csaknem minden európai ország csatlakozott a megállapodáshoz. Londonban hozták létre a Nemzeti Irodák csúcsszervét; a Council of Bureaux-t.

Magyarország 1962-ben – a volt szocialista táborból elsőként – csatlakozott az egyezményhez. A rendszer további egyszerűsítése érdekében, a hagyományosan jó kapcsolatban lévő Magyarország, Ausztria és Németország létrehozta az un. rendszámegyezményt, amelynek értelmében a három ország még a Zöldkártyát sem kéri a határon, a fedezet igazolásául elégséges a forgalmi rendszám és a hivatalos országjel. Ezen megállapodás alapján jött létre 1973-ban a Többoldalú Garancia Egyezmény, amely folyamatosan egész Európa területén bevezette ezt az egyszerűsített igazolási módot.

A Nemzetközi Zöldkártya Egyezmény részletesen szabályozza a kárrendezés módját és az országok pénzügyi kapcsolatait. A kárt a baleset helye szerinti ország jogszabályai alapján az illető ország Gépjármű Kárrendezési Irodája rendezi. Az így kifizetett kárt köteles a fedezetet nyújtó külföldi biztosító rendezni. A visszafizetést különböző garanciák biztosítják.

A MABISZ GKI megalakulása óta, 1996. január 1. napjától a MABISZ tekintendő a Londoni Egyezmény szerinti nemzeti irodának (Buro), amely feladatkörét a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egység (2013. december 31-ig MABISZ GKI) útján látja el.

Internet: www.cobx.org

Közel kétmilliárd forintnál…

Posted on | by Lambert Gábor

Közel kétmilliárd forintnál tartanak a júniusi viharkárok

2018.06.18.

Június első felének időjárása országszerte nagy károkat okozott: a biztosítókhoz a hétvégéig 18,5 ezer bejelentés érkezett, ezek nyomán a kárigények becsült összegei megközelítik a kétmilliárd forintot. A kárrendezés, mint a korábbi hasonlóan viharos időszakokban, most is gyors és a legtöbb esetben rutinszerű. Ezt igazolja vissza az a friss felmérés, amely szerint a lakásbiztosítással rendelkezők közel 90 százaléka elégedett a kapott szolgáltatással, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A június 1-15 közötti időszakban a biztosítók a kárbejelentések nyomán 1,914 milliárd különítettek el kárrendezésre, illetve fizettek máris ki. (Több biztosító az elkövetkező napokban újabb bejelentésekre számít az elmúlt hetekkel összefüggésben, a károk nagysága tehát még tovább is nőhet.) Tavaly a társaságok a május-augusztus közötti (egyébként gyakori időjárási anomáliákkal sújtott) kiemelt időszakban összesen közel hatmilliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. Elmondható tehát, hogy idén igen intenzíven indult a nyári viharszezon. A több mint tizenötezer bejelentés területileg elég szétszórt.

A főváros és Pest megye térsége most is – mint általában – kiemelten szerepel a listán, (egyrészt mert sűrűn lakott, másrészt mert magas a biztosítással rendelkezők aránya), e mellett az elmúlt napokban Bács-Kiskunt, Baranyát, Vas megyét érte a legtöbb kár, de kijutott a június eleji ítéletidőből Hajdú-Biharnak, Jász-Nagykun-Szolnoknak és Csongrádnak is. A legtöbb bejelentés a helyenként özönvízszerű esőzés nyomán keletkezett – plafon és pince – beázásokhoz kapcsolódik. Gyakoriak a viharkárok, amikor pl. az erős szél megbontotta a tetőszerkezetet vagy fák dőltek épületekre. A június eleji viharok feltűnően sok villámlással párosultak, ezek indukciós hatása is jelentős károkat okozott – a hirtelen megnövekedett hálózati feszültség elektromos berendezéseket tett tönkre. Illetve a lakossági bejelentésekben számottevő volt a jégkár is – a mezőgazdasági jégverés számbavétele még tart. Az átlagkifizetések egyes társaságoknál elérik a százharmincezer forintot.

A viharok pusztításai utáni órákban gyakran túlterheltek a biztosítók telefonvonalai – sokan elfelejtik, hogy interneten is megtehetik bejelentésüket. A társaságok igyekeznek 72 órán belül reagálni a bejelentésekre, szükség esetén a koncentráltan károsodott térségekbe máshonnan is átcsoportosítják kárbecslőiket. A kisebb összegű károk bejelentői azt tapasztalhatják, hogy már néhány nap alatt is rendezik igényeiket.

Az elmúlt tíz nap viharmérlege: közel 13 ezer kárbejelentés

Posted on | by Lambert Gábor

Az elmúlt tíz nap viharmérlege: közel 13 ezer kárbejelentés

2017.07.30.

A múlt szerdai, június 21-ével kezdődő viharos időszak kezdete óta közel 13 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke meghaladhatja az 1,8 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A legtöbb káreseményt Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, illetve Bács-Kiskun megyéből jelentették, s kiemelkedően sok bejelentés érkezett Kecskemétről és környékéről.

A legtöbb bejelentés vihar, jégverés és – kisebb mértékben – villámcsapás okozta károk miatt érkezett a társaságokhoz. Az erős szél sok helyen megbontotta tetőket, a jég pedig – különösen a palatetőkben – tett károkat, sok helyen maga a tetőhéjazat is súlyosan megsérült. Az erős szél fakidőléseket okozott, ami az ingatlanokban és a kerítésekben tett kárt.

Súlyos károk keletkeztek a mezőgazdaságban, a betakarításra váró, még lábon álló terményekben és a veteményesekben. A nem egy helyen diónyi nagyságú jég a gépjárművekben, elsősorban azok karosszériájában tett kárt.

A biztosító társaságok szakemberei arról számoltak be, hogy a tapasztalatok szerint egyre koncentráltabban alakulnak ki Magyarországon is extrém időjárási helyzetek, gyakran lokális viharok formájában, egy-egy kisebb területen előidézve igen súlyos károkat.

Több biztosítónál is arról számoltak be, hogy operatív intézkedéseket tettek: meggyorsították a kárrendezést, átcsoportosították a különösen érintett területekre a kárfelmérőket.

Magyarországon az év leginkább kárveszélyes, viharokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárási periódusa a május-augusztusi időszak. 2010 és 2015 között ezekben a hónapokban összesen több mint 885 ezer kárt rendeztek a biztosító társaságok, a tavaszi-nyári viharok okozta károkra kifizetett összeg pedig megközelítette a 70 milliárd forintot. Az elmúlt évek május-augusztusi hónapjaiban mért adatai alapján egy biztosított lakossági ingatlanban átlagosan 115 ezer forint összegű kárt okoztak a nyári viharok és esőzések.

Az elmúlt évtized legviharosabb, illetve súlyos árvizekkel sújtott éve a 2010-es volt, abban az évben május eleje és augusztus vége között 312 ezer biztosított ingatlanra 30 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki a biztosítók.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2016 végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok. A mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok mintegy 73 százaléka rendelkezik biztosítással.

Magyarországon egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért megköthető. A piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük közel 40-féle típusú szerződés ma is elérhető.

Veronai tragédia

Posted on | by Lambert Gábor

Veronai tragédia

2017.05.30.

Az elmúlt napokban számos hír jelent meg a sajtóban a januári tragikus veronai buszbalesettel kapcsolatban. Nemcsak az érintett biztosítók, hanem a teljes szakma és a szövetségük is kiemelten kezeli az esetet, átérezve a helyzet különösen tragikus voltát, és átérezve a hozzátartozók fájdalmát – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége állásfoglalását kedden.

A Magyar Biztosítók Szövetségének szakértői informálódtak a kárrendezés körülményeiről. A MABISZ szakértőinek adatai szerint a Groupama Biztosító, átérezve az eset különösen súlyos és tragikus voltát, a Magyarországon ilyenkor szokásos, a bírói gyakorlatban megítélt legmagasabb összegeket fizette és fizeti ki a károsultak számára.

A MABISZ, áttekintve a kárrendezés eddigi menetét, úgy látja, hogy a Groupama Biztosító elkötelezett abban, hogy a tragédia sérültjei, áldozatai és hozzátartozói számára maximális segítséget nyújtson, ezért javasolja, hogy minden, az ügyben érintett személy forduljon továbbra is bizalommal a biztosítótársasághoz.

A Groupama Biztosító a sérültek és az áldozatok számára külön telefonvonalat hozott létre, emellett erre a célra kialakított e-mail-címen fogadja a családok kérdéseit, észrevételeit, továbbá kiemelt kárrrendező-szakértő kollégák foglalkoznak a tragikus veronai baleset kárügyintézésével.

A közvélemény elvárja, hogy az ügy részleteivel kapcsolatban megfelelő tájékoztatást kapjon. Ugyanakkor a biztosítók működését szigorú titoktartási előírások szabályozzák, amelyek nem teszik lehetővé az egyes kárügyek, azok adatainak biztosító általi nyilvánosságra hozatalát.

Ennek okán általános és jogi információkat tud a biztosító és tud maga a szövetség is nyilvánosságra hozni.

A kártérítési, illetve kárenyhítési összeg több tételből áll. A dologi és a személyi károk egy része – mint például a megsemmisült poggyászok költsége -, viszonylag gyorsan és pontosan számszerűsíthető. Van azonban az úgynevezett sérelemdíj, amelynek egzakt összegét egy ilyen tragédia esetében nagyon nehéz megállapítani. Az új Polgári törvénykönyv is csak annyit mond ki, hogy személyenként kell kezelni a káresetet, minden közeli hozzátartozónak kártérítést nyújtva.

Az érintett biztosító, tekintettel a magyar társadalom egészét megrázó drámai körülményekre, a hazai biztosítási és bírói gyakorlatban meghatározott kártérítési összegek felső határán ajánlotta meg a sérelemdíjakat az érintetteknek. A kártérítési folyamat a biztosító oldaláról ezzel nem zárult le. A tartós gyógykezelésre szoruló sérültek esetében szükség esetén életük végéig fedezni kell a gyógykezeléssel kapcsolatos kiadásokat.

Maga az ügyintézés több szereplős, összetett, és időben elhúzódó folyamat. Ennek lépései szigorúan szabályozottak. A biztosítónak nemcsak a tragédiában érintettekkel kell tartania a kapcsolatot, de a hatóságokkal, kórházakkal is, illetve a gyámhatóságtól is be kell szereznie a megfelelő hozzájárulásokat.

A magyarországi biztosítók az ilyen kiemelt esetekben arra törekednek, hogy a jogszabályokban megengedett határidőkön jóval belül maradva tegyék meg a szükséges kárrendezési lépéseket.

Keddi felhőszakadás: a bejelentések száma megközelíti a 8 ezret

Posted on | by Lambert Gábor

Keddi felhőszakadás: a bejelentések száma megközelíti a 8 ezret

2017.05.27.

Közel 8 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz a május 23-i, kedd délutáni felhőszakadást követően: a károk becsült értéke elérheti az 1,2-1,3 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szombaton.

A legtöbb kárt a felhőszakadás és az azt követő beázás miatt jelentették be az ingatlanok tulajdonosai. Gyakoriak voltak a tetősérülések, illetve panelhézagbeázások is, az első összesítések alapján azonban a legtöbb kárt az alacsonyabban fekvő ingatlanokat, illetve pincéket, garázsokat ért elöntések okozták.

A biztosító társaságok szakemberei arról számoltak be, hogy mind területileg, mind időben szokatlanul koncentráltan jelentkezett a csapadék. A káresemények 75-80 százaléka a fővárosban történt, 15 százaléka Pest megyében, és mindössze 5-10 százalékuk az ország többi területén.

Az első összesítések szerint a felhőszakadás egyértelműen a Budapest észak-déli vonalat érintette, a kelet-nyugati kerületekben jóval kevesebb kárt okozott a nagy mennyiségű csapadék.

A kárstatisztikák alapján a szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a tapasztalatok szerint az utóbbi években a korábbinál gyakrabban fordultak elő szinte monszunszerű esőzések Magyarországon is, amikor az egyébként ilyenkor szokásos mennyiségű csapadék időbeli és térbeli koncentrációt mutatott.

Magyarországon az év leginkább kárveszélyes, viharokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárási periódusa a május-augusztusi időszak. 2010 és 2015 között ezekben a hónapokban összesen több mint 885 ezer kárt rendeztek a biztosító társaságok, a tavaszi-nyári viharok okozta károkra kifizetett összeg pedig megközelítette a 70 milliárd forintot.

Az elmúlt évek május-augusztusi hónapjaiban mért adatai alapján egy biztosított lakossági ingatlanban átlagosan 115 ezer forint összegű kárt okoztak a nyári viharok és esőzések.

Az elmúlt évtized legviharosabb, illetve súlyos árvizekkel sújtott éve a 2010-es volt, abban az évben május eleje és augusztus vége között 312 ezer biztosított ingatlanra 30 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki a biztosítók.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2016 végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok. A mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással.

Magyarországon egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért megköthető. A piacot 15 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük 37-féle típusú szerződés ma is elérhető.

Évi 6-7 ezer kárt okoznak a tüzek a biztosított ingatlanokban

Posted on | by root

Évi 6-7 ezer kárt okoznak a tüzek a biztosított ingatlanokban

2017.05.29.

Az elmúlt hét évben több mint 35 milliárd forint kártérítést fizettek ki a hazai biztosítók tűzkárokra, melyek jelentős része megelőzhető lett volna néhány alapvető elővigyázatossági szabály betartásával. Az elektromos eszközök mind gyakoribb használatával fokozódik az elektromos tüzek kockázata is – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) hétfői sajtótájékoztatóján.

2016-ban a biztosított lakóingatlanokban 6585 tűzkár keletkezett, ezek kártérítésére 3,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Ennél sokkal rosszabb volt a helyzet például 2012-ben, amikor 7698 biztosított ingatlanban 9,1 milliárd forint összegű kár esett.2010 óta összesen 47 564 tűzeset keletkezett a biztosított ingatlanokban, ezekre összesen 35,3 milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosító társaságok.

A lakossági ingatlanokban keletkezett tűzesetek száma ennél magasabb, mivel a magyarországi lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik ingatlanbiztosítással.

A lakástüzek egyik leggyakoribb oka a nyílt láng használata. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a tűzhelyek, kandallók, kályhák közelében véletlenül se tároljunk gyúlékony anyagot. A gyertyák, mécsesek szintén potenciális veszélyforrások, felborulva percek alatt lángba boríthatják az egész lakást. Az ágyban dohányzás roppant veszélyes, a cigarettáról, vagy hamutartóból kihulló parázs akár órákkal később is tüzet okozhat.

A panelházakban – is – a konyha az egyik leginkább tűzveszélyes terület, második helyen azonban a lépcsőházak állnak, mivel a közös használatú terek, a közös hulladékledobó a tűz kialakulásának és gyors terjedésének kedvez. Gyakori kiindulópontja a lakástüzeknek az erkély, ilyenkor az esetek túlnyomó részében a dohányzás a kiváltó ok.

Növekszik az elektromos eredetű tüzek előfordulásának száma. Egyre több árammal működő eszközzel vesszük körül magunkat, s tüzet okozhat a készülékek hibás működése, az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése, de akár a nem megfelelően karbantartott hálózat is.Az ilyen eredetű tüzek hatásait tovább súlyosbíthatja, hogy a meghibásodás helyéhez csatlakozó, felmelegedett vezetékek a tűz terjedését is elősegíthetik, így a kezdetben szűk térre korlátozódó égés gyorsan nagyobb területre is átterjedhet.

A megelőzés szempontjából nagyon fontos, hogy körültekintően járjunk el elektromos eszközeink üzemeltetése során. Érdemes minden elektromos berendezésre, akár egy mobiltelefon töltőjére is potenciális tűz forrásaként gondolni, és lehetőség szerint kellő távolságban tartani tőle minden éghető, gyúlékony anyagot. Minden elektromos eszköz termel hőt működése során, így a hő elvezetéséről, a készülék szellőzéséről minden esetben – a használati utasításban foglaltak szerint – gondoskodni kell. Nagyon gyakori probléma, hogy egy-egy konnektorra nagyszámú eszközt csatlakoztatunk különféle hosszabbítók és elosztók segítségével, ezzel pedig könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. Az ideális megoldás, ha egy fali csatlakozóra nem kötünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést. A hálózatban keletkező zavarokat ugyan csak szakember segítségével lehet felderíteni, bizonyos jelekből következtethetünk arra, hogy mikor érdemes felvenni vele a kapcsolatot. Ilyenek a zizegő, sercegő hangok a konnektoroknál, a műanyagok eldeformálódása vagy elszenesedése, a jellegzetes égett szag, az izzók villódzása, vagy a biztosítékok gyakori lekapcsolódása.

A villamos eredetű tűzkárok megelőzéséről és csökkentéséről többet is megtudhat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által közösen készített ajánlásból.

A biztosítók szombat óta kapcsolatban állnak a veronai buszbaleset érintetteivel

Posted on | by Lambert Gábor

A biztosítók szombat óta kapcsolatban állnak a veronai buszbaleset érintetteivel

2017.01.24.

A biztosító társaságok már a hét végén felvették a kapcsolatot a tragikus veronai buszbalesetben érintettekkel, a magyar hatóságokkal, és elindították a kárrendezési folyamatot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az egész országot megrázó, tragikus veronai buszbalesettel kapcsolatos hatósági ügyintézést és a sérültek hazaszállítását az Országos Mentőszolgálat, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium intézi.

A balesetet szenvedett utasok és a gépjármű biztosítói szombat óta folyamatosan kapcsolatban állnak ezen szervezetekkel, továbbá felvették a kapcsolatot az érintett iskola vezetőjével, és folyamatosan veszik fel a kapcsolatot a baleset sérültjeivel és az áldozatok családjaival, hogy minél gyorsabban, minden segítséget megadhassanak számukra.

A biztosítók mély együttérzésüket fejezték ki és fejezik ki ezúton is a tragédiában érintett családoknak, és mihamarabbi felépülést kívánnak a baleset sérültjeinek.

A biztosító társaságoknak a helyzet kezelésekor, az információk nyilvánosságra hozatalakor mindenekelőtt a balesetben érintettek érdekeit kell szem előtt tartaniuk, és emellett meg kell felelniük a biztosítási titokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak is.