Idei nyári viharmérleg: 6 milliárd forint összegű kárt térítettek a biztosítók


Idei nyári viharmérleg: 6 milliárd forint összegű kárt térítettek a biztosítók

2017.09.18.

Az idei nyár első összesítése szerint a hazai biztosítók a lakossági ingatlanokban esett, viharok okozta, több mint 103 ezer káreseményre csaknem 6 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki. A viharok, a beázások és a felhőszakadások ennél jóval több kárt okoztak a lakóingatlanokban, mivel a lakásoknak több mint a negyede nem rendelkezik biztosítással – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A 2017. május 1-je és a 2017. augusztus 31-e közötti időszakban összesen 103 539 vihar, beázás, jégverés és felhőszakadás okozta kárt jelentettek a lakossági ingatlanok tulajdonosai a biztosítóknál, s az ezekre az esetekre kifizetett kártérítések összege megközelíti a 6 milliárd forintot.

Magyarországon a legtöbb vihar okozta kár a nyári periódusban, az év májusaugusztus közötti időszakában keletkezik. A 2017-es év nyári időszakában a legtöbb kárt Zala megyéből, Vas megyéből, Győr-Moson-Sopron megyéből, Borsodból, Békés, illetve Bács-Kiskun megyéből jelentették. Emellett, mint szinte minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan.

A szakemberek tapasztalatai szerint egyre gyakoribb az időben és térben jól elkülöníthető, lokális viharok előfordulása, illetve a szupercellák okozta káresemény. Emlékezetes a 2017. június 21-i vihar és jégverés, amely a Borsod megyei Megyaszón és a környező településeken akkora károkat okozott, hogy gyakorlatilag nem maradt olyan ingatlan, amely sértetlen maradt volna.

A leggyakrabban a házak tetőszerkezete sérült, illetve az ebből eredő beázás jelentette a leggyakoribb kártípust. Az elmúlt nyáron több ízben fordult elő olyan özönvízszerű esőzés, amelynek következtében egész utcák kerültek víz alá, károsítva a mélyebben fekvő ingatlanrészeket, garázsokat, szuteréneket.

A MABISZ statisztikája szerint a május-augusztusi periódusban, 2010-2017 között összesen csaknem 1 millió 100 ezer kárt rendeztek a tagbiztosítók, közel 80 milliárd forint értékben.

Továbbra is komoly problémát jelent az alulbiztosítottság – hívja fel rá a figyelmet a szövetség.Továbbra is komoly problémát jelent az alulbiztosítottság – hívja fel rá a figyelmet a szövetség.

A másik ok, ami igen gyakran alulbiztosítottsághoz vezet, hogy egy korábban megkötött biztosítási szerződést az ingatlan tulajdonosai elfelejtenek módosítani egy tetőtér-beépítés vagy egy értékesebb ingóság beszerzését követően, s így csak a káresemény bekövetkeztekor derül ki, hogy a valós érték alatti biztosítással rendelkeznek.

A mintegy 4,4 millió hazai lakóingatlan körülbelül 73 százaléka rendelkezik biztosítással. Nemzetközi összehasonlításban ezzel a lefedettséggel Magyarország viszonylag jó helyen áll, ugyanakkor jelentős kockázat, hogy az ingatlanok negyede továbbra sem biztosított.

A biztosítók szombat óta kapcsolatban állnak a veronai buszbaleset érintetteivel


A biztosítók szombat óta kapcsolatban állnak a veronai buszbaleset érintetteivel

2017.01.24.

A biztosító társaságok már a hét végén felvették a kapcsolatot a tragikus veronai buszbalesetben érintettekkel, a magyar hatóságokkal, és elindították a kárrendezési folyamatot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az egész országot megrázó, tragikus veronai buszbalesettel kapcsolatos hatósági ügyintézést és a sérültek hazaszállítását az Országos Mentőszolgálat, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium intézi.

A balesetet szenvedett utasok és a gépjármű biztosítói szombat óta folyamatosan kapcsolatban állnak ezen szervezetekkel, továbbá felvették a kapcsolatot az érintett iskola vezetőjével, és folyamatosan veszik fel a kapcsolatot a baleset sérültjeivel és az áldozatok családjaival, hogy minél gyorsabban, minden segítséget megadhassanak számukra.

A biztosítók mély együttérzésüket fejezték ki és fejezik ki ezúton is a tragédiában érintett családoknak, és mihamarabbi felépülést kívánnak a baleset sérültjeinek.

A biztosító társaságoknak a helyzet kezelésekor, az információk nyilvánosságra hozatalakor mindenekelőtt a balesetben érintettek érdekeit kell szem előtt tartaniuk, és emellett meg kell felelniük a biztosítási titokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak is.

Évi 6-7 ezer kárt okoznak a tüzek a biztosított ingatlanokban


Évi 6-7 ezer kárt okoznak a tüzek a biztosított ingatlanokban

2017.05.29.

Az elmúlt hét évben több mint 35 milliárd forint kártérítést fizettek ki a hazai biztosítók tűzkárokra, melyek jelentős része megelőzhető lett volna néhány alapvető elővigyázatossági szabály betartásával. Az elektromos eszközök mind gyakoribb használatával fokozódik az elektromos tüzek kockázata is – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) hétfői sajtótájékoztatóján.

2016-ban a biztosított lakóingatlanokban 6585 tűzkár keletkezett, ezek kártérítésére 3,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Ennél sokkal rosszabb volt a helyzet például 2012-ben, amikor 7698 biztosított ingatlanban 9,1 milliárd forint összegű kár esett.2010 óta összesen 47 564 tűzeset keletkezett a biztosított ingatlanokban, ezekre összesen 35,3 milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosító társaságok.

A lakossági ingatlanokban keletkezett tűzesetek száma ennél magasabb, mivel a magyarországi lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik ingatlanbiztosítással.

A lakástüzek egyik leggyakoribb oka a nyílt láng használata. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a tűzhelyek, kandallók, kályhák közelében véletlenül se tároljunk gyúlékony anyagot. A gyertyák, mécsesek szintén potenciális veszélyforrások, felborulva percek alatt lángba boríthatják az egész lakást. Az ágyban dohányzás roppant veszélyes, a cigarettáról, vagy hamutartóból kihulló parázs akár órákkal később is tüzet okozhat.

A panelházakban – is – a konyha az egyik leginkább tűzveszélyes terület, második helyen azonban a lépcsőházak állnak, mivel a közös használatú terek, a közös hulladékledobó a tűz kialakulásának és gyors terjedésének kedvez. Gyakori kiindulópontja a lakástüzeknek az erkély, ilyenkor az esetek túlnyomó részében a dohányzás a kiváltó ok.

Növekszik az elektromos eredetű tüzek előfordulásának száma. Egyre több árammal működő eszközzel vesszük körül magunkat, s tüzet okozhat a készülékek hibás működése, az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése, de akár a nem megfelelően karbantartott hálózat is.Az ilyen eredetű tüzek hatásait tovább súlyosbíthatja, hogy a meghibásodás helyéhez csatlakozó, felmelegedett vezetékek a tűz terjedését is elősegíthetik, így a kezdetben szűk térre korlátozódó égés gyorsan nagyobb területre is átterjedhet.

A megelőzés szempontjából nagyon fontos, hogy körültekintően járjunk el elektromos eszközeink üzemeltetése során. Érdemes minden elektromos berendezésre, akár egy mobiltelefon töltőjére is potenciális tűz forrásaként gondolni, és lehetőség szerint kellő távolságban tartani tőle minden éghető, gyúlékony anyagot. Minden elektromos eszköz termel hőt működése során, így a hő elvezetéséről, a készülék szellőzéséről minden esetben – a használati utasításban foglaltak szerint – gondoskodni kell. Nagyon gyakori probléma, hogy egy-egy konnektorra nagyszámú eszközt csatlakoztatunk különféle hosszabbítók és elosztók segítségével, ezzel pedig könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. Az ideális megoldás, ha egy fali csatlakozóra nem kötünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést. A hálózatban keletkező zavarokat ugyan csak szakember segítségével lehet felderíteni, bizonyos jelekből következtethetünk arra, hogy mikor érdemes felvenni vele a kapcsolatot. Ilyenek a zizegő, sercegő hangok a konnektoroknál, a műanyagok eldeformálódása vagy elszenesedése, a jellegzetes égett szag, az izzók villódzása, vagy a biztosítékok gyakori lekapcsolódása.

A villamos eredetű tűzkárok megelőzéséről és csökkentéséről többet is megtudhat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által közösen készített ajánlásból.

Keddi felhőszakadás: a bejelentések száma megközelíti a 8 ezret


Keddi felhőszakadás: a bejelentések száma megközelíti a 8 ezret

2017.05.27.

Közel 8 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz a május 23-i, kedd délutáni felhőszakadást követően: a károk becsült értéke elérheti az 1,2-1,3 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szombaton.

A legtöbb kárt a felhőszakadás és az azt követő beázás miatt jelentették be az ingatlanok tulajdonosai. Gyakoriak voltak a tetősérülések, illetve panelhézagbeázások is, az első összesítések alapján azonban a legtöbb kárt az alacsonyabban fekvő ingatlanokat, illetve pincéket, garázsokat ért elöntések okozták.

A biztosító társaságok szakemberei arról számoltak be, hogy mind területileg, mind időben szokatlanul koncentráltan jelentkezett a csapadék. A káresemények 75-80 százaléka a fővárosban történt, 15 százaléka Pest megyében, és mindössze 5-10 százalékuk az ország többi területén.

Az első összesítések szerint a felhőszakadás egyértelműen a Budapest észak-déli vonalat érintette, a kelet-nyugati kerületekben jóval kevesebb kárt okozott a nagy mennyiségű csapadék.

A kárstatisztikák alapján a szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a tapasztalatok szerint az utóbbi években a korábbinál gyakrabban fordultak elő szinte monszunszerű esőzések Magyarországon is, amikor az egyébként ilyenkor szokásos mennyiségű csapadék időbeli és térbeli koncentrációt mutatott.

Magyarországon az év leginkább kárveszélyes, viharokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárási periódusa a május-augusztusi időszak. 2010 és 2015 között ezekben a hónapokban összesen több mint 885 ezer kárt rendeztek a biztosító társaságok, a tavaszi-nyári viharok okozta károkra kifizetett összeg pedig megközelítette a 70 milliárd forintot.

Az elmúlt évek május-augusztusi hónapjaiban mért adatai alapján egy biztosított lakossági ingatlanban átlagosan 115 ezer forint összegű kárt okoztak a nyári viharok és esőzések.

Az elmúlt évtized legviharosabb, illetve súlyos árvizekkel sújtott éve a 2010-es volt, abban az évben május eleje és augusztus vége között 312 ezer biztosított ingatlanra 30 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki a biztosítók.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2016 végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok. A mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással.

Magyarországon egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért megköthető. A piacot 15 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük 37-féle típusú szerződés ma is elérhető.

Veronai tragédia


Veronai tragédia

2017.05.30.

Az elmúlt napokban számos hír jelent meg a sajtóban a januári tragikus veronai buszbalesettel kapcsolatban. Nemcsak az érintett biztosítók, hanem a teljes szakma és a szövetségük is kiemelten kezeli az esetet, átérezve a helyzet különösen tragikus voltát, és átérezve a hozzátartozók fájdalmát – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége állásfoglalását kedden.

A Magyar Biztosítók Szövetségének szakértői informálódtak a kárrendezés körülményeiről. A MABISZ szakértőinek adatai szerint a Groupama Biztosító, átérezve az eset különösen súlyos és tragikus voltát, a Magyarországon ilyenkor szokásos, a bírói gyakorlatban megítélt legmagasabb összegeket fizette és fizeti ki a károsultak számára.

A MABISZ, áttekintve a kárrendezés eddigi menetét, úgy látja, hogy a Groupama Biztosító elkötelezett abban, hogy a tragédia sérültjei, áldozatai és hozzátartozói számára maximális segítséget nyújtson, ezért javasolja, hogy minden, az ügyben érintett személy forduljon továbbra is bizalommal a biztosítótársasághoz.

A Groupama Biztosító a sérültek és az áldozatok számára külön telefonvonalat hozott létre, emellett erre a célra kialakított e-mail-címen fogadja a családok kérdéseit, észrevételeit, továbbá kiemelt kárrrendező-szakértő kollégák foglalkoznak a tragikus veronai baleset kárügyintézésével.

A közvélemény elvárja, hogy az ügy részleteivel kapcsolatban megfelelő tájékoztatást kapjon. Ugyanakkor a biztosítók működését szigorú titoktartási előírások szabályozzák, amelyek nem teszik lehetővé az egyes kárügyek, azok adatainak biztosító általi nyilvánosságra hozatalát.

Ennek okán általános és jogi információkat tud a biztosító és tud maga a szövetség is nyilvánosságra hozni.

A kártérítési, illetve kárenyhítési összeg több tételből áll. A dologi és a személyi károk egy része – mint például a megsemmisült poggyászok költsége -, viszonylag gyorsan és pontosan számszerűsíthető. Van azonban az úgynevezett sérelemdíj, amelynek egzakt összegét egy ilyen tragédia esetében nagyon nehéz megállapítani. Az új Polgári törvénykönyv is csak annyit mond ki, hogy személyenként kell kezelni a káresetet, minden közeli hozzátartozónak kártérítést nyújtva.

Az érintett biztosító, tekintettel a magyar társadalom egészét megrázó drámai körülményekre, a hazai biztosítási és bírói gyakorlatban meghatározott kártérítési összegek felső határán ajánlotta meg a sérelemdíjakat az érintetteknek. A kártérítési folyamat a biztosító oldaláról ezzel nem zárult le. A tartós gyógykezelésre szoruló sérültek esetében szükség esetén életük végéig fedezni kell a gyógykezeléssel kapcsolatos kiadásokat.

Maga az ügyintézés több szereplős, összetett, és időben elhúzódó folyamat. Ennek lépései szigorúan szabályozottak. A biztosítónak nemcsak a tragédiában érintettekkel kell tartania a kapcsolatot, de a hatóságokkal, kórházakkal is, illetve a gyámhatóságtól is be kell szereznie a megfelelő hozzájárulásokat.

A magyarországi biztosítók az ilyen kiemelt esetekben arra törekednek, hogy a jogszabályokban megengedett határidőkön jóval belül maradva tegyék meg a szükséges kárrendezési lépéseket.

Az elmúlt tíz nap viharmérlege: közel 13 ezer kárbejelentés


Az elmúlt tíz nap viharmérlege: közel 13 ezer kárbejelentés

2017.07.30.

A múlt szerdai, június 21-ével kezdődő viharos időszak kezdete óta közel 13 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke meghaladhatja az 1,8 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A legtöbb káreseményt Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, illetve Bács-Kiskun megyéből jelentették, s kiemelkedően sok bejelentés érkezett Kecskemétről és környékéről.

A legtöbb bejelentés vihar, jégverés és – kisebb mértékben – villámcsapás okozta károk miatt érkezett a társaságokhoz. Az erős szél sok helyen megbontotta tetőket, a jég pedig – különösen a palatetőkben – tett károkat, sok helyen maga a tetőhéjazat is súlyosan megsérült. Az erős szél fakidőléseket okozott, ami az ingatlanokban és a kerítésekben tett kárt.

Súlyos károk keletkeztek a mezőgazdaságban, a betakarításra váró, még lábon álló terményekben és a veteményesekben. A nem egy helyen diónyi nagyságú jég a gépjárművekben, elsősorban azok karosszériájában tett kárt.

A biztosító társaságok szakemberei arról számoltak be, hogy a tapasztalatok szerint egyre koncentráltabban alakulnak ki Magyarországon is extrém időjárási helyzetek, gyakran lokális viharok formájában, egy-egy kisebb területen előidézve igen súlyos károkat.

Több biztosítónál is arról számoltak be, hogy operatív intézkedéseket tettek: meggyorsították a kárrendezést, átcsoportosították a különösen érintett területekre a kárfelmérőket.

Magyarországon az év leginkább kárveszélyes, viharokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárási periódusa a május-augusztusi időszak. 2010 és 2015 között ezekben a hónapokban összesen több mint 885 ezer kárt rendeztek a biztosító társaságok, a tavaszi-nyári viharok okozta károkra kifizetett összeg pedig megközelítette a 70 milliárd forintot. Az elmúlt évek május-augusztusi hónapjaiban mért adatai alapján egy biztosított lakossági ingatlanban átlagosan 115 ezer forint összegű kárt okoztak a nyári viharok és esőzések.

Az elmúlt évtized legviharosabb, illetve súlyos árvizekkel sújtott éve a 2010-es volt, abban az évben május eleje és augusztus vége között 312 ezer biztosított ingatlanra 30 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki a biztosítók.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2016 végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok. A mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok mintegy 73 százaléka rendelkezik biztosítással.

Magyarországon egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért megköthető. A piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük közel 40-féle típusú szerződés ma is elérhető.

Több ezer károsultat hagyott maga után a vasárnapi vihar


Több ezer károsultat hagyott maga után a vasárnapi vihar

2017.10.30.

Több mint 3200 bejelentés érkezett hétfőn a biztosítókhoz az országon vasárnap átvonuló vihar nyomán. A becsült kárösszeg meghaladja a 300 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elmúlt években hol decemberben, hol az év elején pusztított olyan vihar, amilyenek régebben csupán a május-augusztus közötti időszakra voltak jellemzőek. Az október végi szélsőséges időjárás is ebbe az eseménysorba illeszkedik.

A vasárnap egész Közép-Európát uraló, helyenként orkán erejű széllel érkező vihar ugyan nem Magyarországon okozta a legsúlyosabb károkat, ám a hazai biztosítókhoz hétfő délutánig így is több mint 3200 bejelentés érkezett. A leginkább érintett területek közé a főváros és Pest megye, Bács-Kiskun, GyőrSopron-Moson valamint Fejér megyék tartoztak. Biztosítási értelemben viharnak minősül, ha 54 km/ órát meghaladó szél okoz károkat az épületekben és a vagyontárgyakban, így nem meglepő, hogy a legtöbb bejelentés a helyenként a 130 km/óra erejű orkán rongálásaira vonatkozott: megbontott tetőkről, kidőlt kerítésekről, kidőlt fák vagy letört faágak roncsolta vagyontárgyakról számoltak be a biztosítottak. E mellett sok volt a beázás is, ahogy az erős szél a tető vagy a panelhézagok közé nyomta be az esővizet. A hétfői bejelentések nyomán a biztosítók több mint 300 millió forintra becsülik az okozott károkat. Ez az összeg az elkövetkező napokban tovább nőhet, különös tekintettel arra, hogy a széllökések rendkívül erősek voltak a Balaton térségében, ahol az üdülők tulajdonosai esetleg csak megkésve szembesülnek a kialakult helyzettel.

A végösszeg mindenesetre tovább terheli a hazai biztosítók idei viharmérlegét, amelyek már a nyári szélsőséges időjárási események nyomán több mint 103 ezer káreseményre csaknem 6 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki.

A becsült károk összege azonban azután sem lesz teljes, hogy az utolsó bejelentés is beérkezik a társaságokhoz, hiszen az ingatlanok több mint egynegyedének nincs biztosítása, így a tulajdonosának a helyreállításban önerőre kell hagyatkoznia. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint tavaly év végén a kb. 4,4 millió magyarországi lakóingatlan mintegy 73 százaléka rendelkezett biztosítással. A piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük közel 40-féle típusú szerződés ma is köthető, érdemes tehát a meglévő szerződést folyamatosan összhangba hozni a tényleges vagyoni állapotokkal. Egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért kapható. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

1,2 milliárd forint felett az októberi viharkár


1,2 milliárd forint felett az októberi viharkár

2017.11.06.

A biztosítók hétvégi összesítése nyomán több mint a négyszerese, 1,2 milliárd forint feletti az október 29-i vihar által okozott kár annak az összegnek, mint amit az addigi bejelentések alapján az első napi gyorsbecslés állapított meg. Az első napi 3200 kárbejelentés közel megötszöröződött a hét folyamán, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elsősorban Dánia déli részén, Németországban, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon átrohanó, szokatlanul erős szélvihar október utolsó vasárnapján az eddigi becslések szerint több mint 300 millió eurónyi (kb 93 milliárd forint) pusztítást hagyott maga után az érintett térségben. Csupán Németországban 250 millió euróra becsülik a biztosítók a kifizetendő károkat.

Magyarországon is jóval nagyobb lesz ez az összeg annál, mint amennyit a múlt kedden közzétett első gyorsbecslés állapított meg. Az első 24 órában a biztosítókhoz érkezett több mint 3200 lakossági kárbejelentés a hétvégére 15300-ra duzzadt fel, a kezdeti 300 millió forintnyi becsült kárérték jelenleg már meghaladja az 1,2 milliárd forintot. A társaságoknál az átlagos kárérték 90-100 ezer forint között mozog. A biztosítók kárszakértői mindent megtesznek azért, hogy minél előbb elvégezzék a helyszíni szemléket és az ügyfelek megkaphassák a kártérítést. Ahogy az már a nyári viharok idején is gyakorta előfordult, erőforrásaikat átcsoportosítják azokra a helyszínekre, ahonnan a legtöbb bejelentés érkezett: jelen esetben Budapest és Pest megyébe, valamint Bács-Kiskun és Fejér megyébe, illetve Ceglédre és Kecskemétre. Mint az első bejelentésekből már kirajzolódott, a legtöbb bejelentésben a vihar által megbontott tetők, beázások, panelhézag beázások szerepeltek.

Az októberi vihar következményei így már a május-augusztusi időszak nagy viharaihoz mérhetők. A május végi felhőszakadás nyomán például közel nyolcezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz, csaknem 1,3 milliárd forint értékben. Ebben a négy hónapban a társaságok a szélsőséges időjárás okozta károkért több mint 103 ezer ügyfélnek csaknem 6 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki. 2017 azonban még így is messze elmarad 2010 katasztrófák sújtotta nyara mögött, amikor 312 ezer esetben fordultak a biztosítókhoz, amelyek 30 milliárd forintot fizettek ki.

A statisztikák alapján több mint háromezer család csak saját magára számíthat az októberi vihar következményeinek a felszámolásában. Nagyjából minden negyedik hazai ingatlan ugyanis nem rendelkezik biztosítással. Pedig a már havi kétháromezer forintért is köthető, úgynevezett alapbiztosítások fedezik az elemi károk kockázatát.

Közel kétmilliárd forintnál…


Közel kétmilliárd forintnál tartanak a júniusi viharkárok

2018.06.18.

Június első felének időjárása országszerte nagy károkat okozott: a biztosítókhoz a hétvégéig 18,5 ezer bejelentés érkezett, ezek nyomán a kárigények becsült összegei megközelítik a kétmilliárd forintot. A kárrendezés, mint a korábbi hasonlóan viharos időszakokban, most is gyors és a legtöbb esetben rutinszerű. Ezt igazolja vissza az a friss felmérés, amely szerint a lakásbiztosítással rendelkezők közel 90 százaléka elégedett a kapott szolgáltatással, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A június 1-15 közötti időszakban a biztosítók a kárbejelentések nyomán 1,914 milliárd különítettek el kárrendezésre, illetve fizettek máris ki. (Több biztosító az elkövetkező napokban újabb bejelentésekre számít az elmúlt hetekkel összefüggésben, a károk nagysága tehát még tovább is nőhet.) Tavaly a társaságok a május-augusztus közötti (egyébként gyakori időjárási anomáliákkal sújtott) kiemelt időszakban összesen közel hatmilliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. Elmondható tehát, hogy idén igen intenzíven indult a nyári viharszezon. A több mint tizenötezer bejelentés területileg elég szétszórt.

A főváros és Pest megye térsége most is – mint általában – kiemelten szerepel a listán, (egyrészt mert sűrűn lakott, másrészt mert magas a biztosítással rendelkezők aránya), e mellett az elmúlt napokban Bács-Kiskunt, Baranyát, Vas megyét érte a legtöbb kár, de kijutott a június eleji ítéletidőből Hajdú-Biharnak, Jász-Nagykun-Szolnoknak és Csongrádnak is. A legtöbb bejelentés a helyenként özönvízszerű esőzés nyomán keletkezett – plafon és pince – beázásokhoz kapcsolódik. Gyakoriak a viharkárok, amikor pl. az erős szél megbontotta a tetőszerkezetet vagy fák dőltek épületekre. A június eleji viharok feltűnően sok villámlással párosultak, ezek indukciós hatása is jelentős károkat okozott – a hirtelen megnövekedett hálózati feszültség elektromos berendezéseket tett tönkre. Illetve a lakossági bejelentésekben számottevő volt a jégkár is – a mezőgazdasági jégverés számbavétele még tart. Az átlagkifizetések egyes társaságoknál elérik a százharmincezer forintot.

A viharok pusztításai utáni órákban gyakran túlterheltek a biztosítók telefonvonalai – sokan elfelejtik, hogy interneten is megtehetik bejelentésüket. A társaságok igyekeznek 72 órán belül reagálni a bejelentésekre, szükség esetén a koncentráltan károsodott térségekbe máshonnan is átcsoportosítják kárbecslőiket. A kisebb összegű károk bejelentői azt tapasztalhatják, hogy már néhány nap alatt is rendezik igényeiket.

Nemzeti Iroda


Nemzeti Iroda (Zöldkártya Iroda)

Bemutatkozás

A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) szerint a Nemzeti Iroda a Magyarországon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat. A Nemzeti Iroda funkcióját 1996. január 1-jén történt megalakulása óta a MABISZ látja el. A Nemzeti Iroda látja el továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége (2013. december 31-ig MABISZ GKI) gyakorolja.

A Zöldkártya Rendszer eredete és céljai

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a két világháború közötti időben jelent meg Európában annak érdekében, hogy a gépjárművek okozta balesetek áldozatai számára biztosítsa a nekik járó kártérítést.

Bővebben

A Zöldkártya Rendszer tagországai

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Közlekedési Albizottsága 1953. január 1-jei hatállyal, nyolc ország (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Svájc és a Német Szövetségi Köztársaság) részvételével életre hívta a Zöldkártya Rendszert. Fél éven belül további négy ország (Dánia, Norvégia, Finnország és Írország), majd a következő években majdnem minden európai ország csatlakozott a rendszerhez. Magyarország 1960 óta tagja a Zöldkártya Rendszernek.

Bővebben

Irodák Tanácsa (Council of Bureaux)

A Zöldkártya Rendszer legfőbb irányító és képviseleti szerve (az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával együttműködve) 1949-es alakulása óta a Council of Bureaux (CoB, Irodák Tanácsa) hosszú évekig londoni, majd 2006-tól brüsszeli székhellyel.

Bővebben

Zöldkártya Egyezmény

A Zöldkártya Egyezmény a kezdetektől szabályozta a zöldkártya irodák közötti kapcsolatokat, és két alapvető elvet határozott meg:

Bővebben

Multilaterális Garancia Egyezmény (Multilateral Guarantee Agreement, „Rendszámegyezmény”, 1991)

A nemzetközi gépjárműforgalom növekedésével felmerült az egyébként jól működő Zöldkártya Rendszer egyszerűsítésének igénye. Egyes zöldkártya tagországok idővel olyan kiegészítő megállapodásokat kötöttek, melyek a zöldkártya, mint felelősségbiztosítást igazoló okirat kiállításáról és határátlépéskori ellenőrzéséről lemondanak.

Bővebben

Új, egyesített egyezmény: Belső Szabályzat (Internal Regulations; 2003. július 1.)

A Belső Szabályzat a Zöldkártya Egyezményt és a Multilaterális Garancia Egyezményt egy egységes dokumentummá formálta, amely ma is a zöldkártya irodák kétoldalú kapcsolatai alapjául szolgál.

Bővebben

A zöldkártya

A zöldkártya a meglátogatott országban előírt biztosítási fedezet meglétét igazoló dokumentum, melynek felmutatásával a gépjármű üzembentartója igazolja a gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetet a Zöldkártya Rendszer tagországaiban.

Bővebben

Információs Központ

Annak érdekében, hogy a Gépjármű-biztosítási Irányelv szerinti, magyar károsult által külföldön elszenvedett károk esetén a károsultnak lehetősége legyen hazájában, anyanyelvén kártérítést követelni, valamennyi tagállam köteles létrehozni információs központokat.

Bővebben

Kártalanítási Szervezet

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a két világháború közötti időben jelent meg Európában annak érdekében, hogy a gépjárművek okozta balesetek áldozatai számára biztosítsa a nekik járó kártérítést.

Bővebben