Viharos húsvét: 4000 kárbejelentés


Viharos húsvét: 4000 kárbejelentés

2015.04.08.

A „szeszélyes” évszakhoz képest is szélsőséges, viharos időjárással vette kezdetét a hónap: április 1-je óta mintegy 4000 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke megközelíti a 300 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat szerdán.

Nem sok jót ígérnek a meteorológiai előrejelzések: az április első hetében tapasztalt, a sokéves átlagtól több fokkal elmaradó hőmérséklet és viharos időjárás csak lassan enyhül a következő napokban.

Az alig egy hetes időszakban 4000 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, az összesített kárérték az előzetes becslések alapján megközelítheti a 300 millió forintot. Az egy kárra jutó átlagos kárérték 75 ezer forint.

A legtöbb bejelentés Budapestről, illetve Budapest környékéről, valamint Pest megyéből, Szabolcs megyéből, Hajdú-Bihar megyéből, Győr-Moson-Sopron, illetve Borsod megye területéről érkezett. Sok kárt jelentettek Debrecen és Pécs térségéből is.

A legtöbb káreseményt a viharos erejű szél okozta, illetve az amiatt bekövetkezett, úgynevezett rádőléses károk, vakolatsérülések, fakidőlések, tetőszerkezetet érintő sérülések jelentették. A viharkárok vannak többségben, de villámcsapás, felhőszakadás és jégverés is szerepel a leggyakoribb károkok között.

A viharkárok – éves szinten – továbbra is a lakásbiztosítási szerződésekre bejelentett károk közel ötödét teszik ki, a MABISZ adatai szerint 2014-ben a 704 ezer kárbejelentés mintegy 15-20 százaléka volt hozzájuk köthető.

A hazai lakásállomány 73 százaléka rendelkezik biztosítással. Bíztató jel, hogy 2014-ben megtorpant a lakásbiztosítási piac 2010 óta tartó visszaesése – ez idő alatt 93 ezerrel csökken a lakásbiztosítási szerződésszám -, és a szerződések darabszáma 13 ezerrel tudott nőni az egy évvel korábbihoz képest.

Az újonnan kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagos díja 28-29 ezer forint körül alakul, az átlagdíj annak ellenére sem növekedett, hogy egyre népszerűbbé válnak a kiegészítő fedezeteket is kínáló lakásbiztosítási csomagok.

2014: megállt a lakásbiztosítási szerződések számának csökkenése


2014: megállt a lakásbiztosítási szerződések számának csökkenése

2015.02.13.

Megfordulni látszik a lakásbiztosítási piacon tapasztalható visszaesés évek óta tartó tendenciája. Igaz, egyelőre inkább csak stagnálást, mintsem látványos növekedést mutatnak az adatok, a trend azonban mindenképpen pozitív. A szerződések darabszáma tavaly 13 ezerrel nőtt az előző évihez képest – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adataiból.

2010 és 2013 között mintegy 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítási szerződések száma, ezért reményt keltő, hogy a tavalyi évben 13 ezerrel növekedni tudott a szerződésszám. A MABISZ statisztikái szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele megközelítette a 91 milliárd forintot, ami lényegében azonos a 2014 végi 91,3 milliárdos bevétellel.

A kár-darabszám nem változott lényegesen: 2013-ban több mint 707 ezer kárt fizettek ki a biztosítók, 2014-ben 704 ezret. A nyári viharok tavaly is nagymértékben növelték a lakásbiztosítási szerződésekre bejelentett károk számát, ezek tették ki a 704 ezer kárbejelentés 15-20 százalékát. A viharkárok mellett a vezetékes vízkárokkal – csőtöréssel -, illetve üvegkárokkal kapcsolatosan érkezett a legtöbb bejelentés a biztosító társaságokhoz.

Új jelenség a piacon a kiegészítő biztosítások választékának további bővülése, és az ilyen termékek iránti növekvő igény. Népszerűek voltak tavaly a kisállat-biztosítások, a jogvédelmi kiegészítő biztosítás, a háztartási asszisztencia, illetve az ITasszisztencia. Ez utóbbiak egyre népszerűbbek: a számítógépek meghibásodása esetén szakember segít a hiba elhárításában.

A lakásbiztosítások díjszintje az elmúlt évekhez hasonlóan 2014-ben sem növekedett. A 2013-ban kötött szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

„A jelenlegi díjszintek európai viszonylatban is alacsonynak számítanak, ráadásul a magyarországi piacon az elemi károk elleni védelem alapfedezetnek számít az egyéni lakásbiztosítások esetében, része minden szerződésnek. Már havi 1-2 ezer forintos díjért elérhető, így mindenki találhat számára kedvező ár-érték arányú terméket” – fejtette ki Balla Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. „Ezért is reméljük, hogy tartóssá válik a növekedési tendencia a piacon, és egyre többen látják be, hogy az otthonukat ért kár esetén milyen nagy szerepe lehet egy lakásbiztosításnak” – tette hozzá.

Viharszezon: védekezni és biztosítani is szükséges


Viharszezon: védekezni és biztosítani is szükséges

Az elmúlt négy évben 200 ezer kárt okoztak a villámcsapások

2014.06.24.

Az elsősorban a nyári időszakban jellemző viharok miatt meglehetősen gyakoriak az ingatlanokat érő villámcsapás- és tűzkárok. 2010. január 1-je és 2014. május 30-a között több mint 200 ezer villámcsapás okozta és közel 31 ezer tűz okozta kárra fizettek kártérítést a biztosítók. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, a prevencióval ugyanis lényegesen csökkenthetők a kockázatok – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A tapasztalatok szerint a nyári hónapokban jelentős károkat okozó viharokra kell felkészülni. Ezeket sokszor villámlás is kíséri, aminek hatásai jelentős károkat okozhatnak a lakásokban, nyaralókban, egyéb ingatlanokban, de az ingóságokban is. 2010. január 1-je és 2014. május 30-a között 214 259 villámcsapás okozta kárt regisztráltak a biztosítók, amiből közel 106 ezer a villámcsapás okozta közvetlen, több mint 108 ezer pedig a villámcsapás másodlagos hatásának volt betudható. A villámcsapások okozta károkra a biztosítók összesen 17 milliárd forintot fizettek ki.

Tűzkárok miatt a 2010. január 1-je és 2014. május 30-a közötti periódusban 30 705 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, ezekre csaknem 25 milliárd forintot fizettek ki a cégek.

A viharok okozta károk nagyságrendjének ismeretében különösen rossz irányba mutató tendencia, hogy 2010 óta mintegy 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma. A visszaesés döntően fizetőképességi problémákkal magyarázható, miközben a lakásbiztosítások díjszintje gyakorlatilag nem emelkedett.

A MABISZ adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasház-biztosításokból származó bevételekkel együtt – megközelítette a 105 milliárd forintot. Az egyéni szerződések darabszáma 2,98 millió volt tavaly év végén, de évek óta folyamatos csökkenés mutatkozik a piacon.

„A biztosított ingatlanok száma – az elmúlt évekhez képes mérsékeltebben ugyan, de – tovább csökkent 2013-ban” – összegez Balla Tamás, a MABISZ Lakásbiztosítási tagozatának elnöke. „Mindemellett a tűzzel és villámcsapással kapcsolatos biztosítási események továbbra is jelentős károkat okoznak, ezért a preventív intézkedéseken túl a lakóingatlanok biztosítására is fokozott figyelmet kell fordítani.”

A lakásbiztosításon kívül a villámvédelemnek, a megfelelő prevenciónak is jelentős szerepe van. Ilyen megelőző jellegű műszaki intézkedés a tűzkárok, valamint a túlfeszültség elleni védelem. „Az épületek energetikai korszerűsítésére alkalmazott hőszigetelések, a háztartások és vállalkozások működtetésében egyre nagyobb szerepet játszó elektronikus eszközök egyaránt növelhetik a villámcsapás hatására bekövetkező károk gyakoriságát, súlyosságát” – magyarázza Kruppa Attila, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Tűzvédelmi Munkabizottságának vezetője.

Növekszik azoknak a villámvédelmi intézkedéseknek a jelentősége, amelyekkel megelőzhetőek ezek a károk, és az ezekből fakadó veszteségek, kellemetlenségek. „A megbízható villámvédelem kialakítása összetett feladat, ehhez mindenképpen érdemes épületvillamossági szakember segítségét kérni” – tette hozzá a szakember.

A Magyar Biztosítók Szövetsége és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közös állásfoglalást tett közzé arról, milyen módon védhetjük meg értékeinket a villámcsapásokkal szemben.

Yvette: Több mint 21 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz


Yvette: Több mint 21 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz

2014.05.20.

A múlt heti Yvette névre keresztelt ciklon elvonulása után május 19-éig több mint 21 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege meghaladja az 1,6 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az első összesített adatokat.

A vihart óriási mennyiségű csapadék és orkán erejű szél kísérte Magyarország területén, országszerte jelentős károkat okozva a lakóépületekben, a köztéri infrastruktúrában és épületekben, illetve a mezőgazdaságban. Az elmúlt héten, illetve e hét első napján csaknem két-háromszorosával növelte meg a biztosítóknál az ilyenkor szokásos kárbejelentések számát, ám május 12-e és 18-a között volt olyan nap, amikor egyes társaságokhoz érkező bejelentések száma négy-ötszöröse volt az ilyenkor átlagosnak.

Az Yvette-tet kísérő leggyakoribb kártípusok a villámcsapás, valamint a villámcsapások másodlagos – úgynevezett indukciós – hatásai által okozott károk, az – elsősorban fakidőlések okozta – rádőléses károk, illetve a tetőmegbontással, tetősérüléssel kapcsolatos károk és a beázások.

A legtöbb bejelentés Somogy, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Heves és Pest megyéből érkezett, illetve a fővárosból és annak vonzáskörzetéből.

A biztosítók a bejelentéseket követően már múlt héten megkezdték a kárfelméréseket.

A hazai lakóingatlanok közel 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A MABISZ adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasházbiztosításokból származó bevételekkel együtt – 104,9 milliárd forintot tett ki. Kedvezőtlen tendencia ugyanakkor, hogy az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma 93 ezer darabbal maradt el a 2010. évitől, és 2014. január elsején kevesebb, mint 3 millió, összesen 2,98 millió volt.

A lakásbiztosítások díja egyébként csökkenő tendenciát mutat, a 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

2500 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a januári földrengést követően


2500 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a januári földrengést követően

Három év alatt 93 ezer lakásbiztosítási szerződés tűnt el a piacról

2014.02.13.

A január 19-i földrengést követően közel 2500 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A szélsőséges időjárás okozta gyakori káresemények ellenére 2010 óta 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma. 2013 végén 2,98 millió egyéni lakásbiztosítási szerződést kezeltek a társaságok – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb adataiból.

A szaporodó földrengés-, vihar- vagy árvízkárok fényében különösen rossz irányba mutató tendencia, hogy 2010 óta mintegy 93 ezerrel csökkent az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma, s a kevesebb egyéni biztosítást csak részben pótolhatták a megkötött társasház-biztosítások. 2010-ben a kiemelkedően sok vihar, illetve árvíz következtében még nőtt az állomány, azóta viszont évről évre folyamatosan csökken, miközben a lakásbiztosítások díjszintje gyakorlatilag nem emelkedett.

A 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot. Ez az összeg közel ezer forinttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, vagyis a biztosítók a 2012-es, 5,7 százalékos inflációt sem érvényesítették a díjakban. Mindezek alapján különösen aggasztó folyamat a szerződésszám folyamatos zsugorodása, ami fizetőképességi problémákkal, a lakossági pénzügyi helyzetének romlásával magyarázható.

„A pénzügyi válság szemmel láthatóan elérte a lakásbiztosítási szektort is, a lakosság egy része a biztosításon is kénytelen spórolni” – vélekedik Balla Tamás, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. „Holott a jelenlegi díjszintek európai viszonylatban is alacsonynak számítanak, ráadásul a magyarországi piacon az elemi károk elleni védelem alapfedezetnek számít, azaz része minden szerződésnek. Már havi 1-2 ezer forintos díjért elérhető, így mindenki találhat számára kedvező ár-érték arányú biztosítást” – tette hozzá az elnök.

A MABISZ legfrissebb adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasház biztosításokból származó bevételekkel együtt – 104,9 milliárd forintot tett ki. Az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma 2,98 millió darab volt, 93 ezerrel maradt el a 2010. évitől.

Közel hatvanezren keresték meg eddig a MABISZ ügyfélszolgálatát


Közel hatvanezren keresték meg eddig a MABISZ ügyfélszolgálatát

2013.07.22.

Csaknem három éve indította el ügyfélszolgálati tevékenységét a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), ezalatt az ügyfelek több mint 58 ezer esetben keresték fel problémáikkal a szövetséget. A megkeresések túlnyomó része telefonos, de sokan teszik fel kérdéseiket, mondják el észrevételeiket írásban is. A legtöbb esetben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) a téma.

A MABISZ 2010. szeptember 1-je óta működő ügyfélszolgálatának legfrissebb statisztikái szerint az ügyfelek eddig 58 700 esetben keresték fel a szövetséget biztosítási jellegű kérdéseikkel. Az idei év első felében 11 455 megkeresést regisztráltak a munkatársak, ami mintegy 10 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Az ügyfelek 82 százalékban telefonon érdeklődnek, de sokan – mintegy 12 %-uk – választja az írásos, elsősorban e-mail üzeneten keresztüli kommunikációt. A személyes információkérések aránya mindössze 6 százalékos.

„A megkereséseknek 70 százaléka nem a MABISZ közvetlen tevékenységéhez kapcsolódik. Az ügyfelek leggyakrabban konkrét biztosítási termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos felvilágosítást, tanácsot kérnek, illetve problémáikkal is megkeresik a szervezetet – összegezte az elmúlt két és fél év tapasztalatait Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. – Mindez azt igazolja, hogy a MABISZ ügyfélszolgálatát a lakosság a biztosítási piac egészére vonatkozóan is megbízható, hiteles információforrásnak tekinti.” A megkeresések tárgya a legtöbb esetben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás. A nyár eleji árvízi helyzet időszakában ugyanakkor jelentősen megugrott az árvízi kármegelőzéssel, illetve a biztosítási feltételekkel, lehetőségekkel kapcsolatos megkeresések száma. A kgfb mellett a két további leggyakoribb téma a casco és a lakásbiztosítás volt: ez utóbbi esetében legtöbben a társasház meglévő biztosítása melletti saját, egyéni kiegészítő lehetőségekkel kapcsolatban érdeklődtek.

A statisztikák szerint nyolc megkeresésből egy vonatkozott adott biztosító társasággal kapcsolatos kérdésre. Ilyenkor főként a kárrendezés ügymenetével kapcsolatos problémáikra kerestek megoldást az ügyfelek, illetve a megszűnt kgfb-szerződéseik miatt fizetendő fedezetlenségi díjjal kapcsolatban érdeklődtek.

Forrás: MABISZ

„A MABISZ kiemelt feladatának tekinti az ügyféltájékoztatást és az edukációt. Nemzetgazdasági szinten is nagy jelentőségű, hogy a lakosság minél teljesebb mértékben tisztában legyen a biztosítás intézményének jelentőségével a társadalmi regeneráció, az egyén szintjén pedig a szélesebb értelemben vett öngondoskodást illetően” – jelentette ki a MABISZ főtitkára.

A Magyar Biztosítók Szövetsége közel három éve azzal a céllal hozta létre az ügyfélszolgálatot, hogy az ügyfelek minél tájékozottabbak legyenek biztosítási kérdésekben, emellett minél gyorsabban és minél pontosabb információhoz tudjanak jutni saját biztosítási szerződésükkel kapcsolatban is. A törekvés szervesen illeszkedik ahhoz a fogyasztóvédelmi irányvonalhoz, amelynek szellemében a szövetség létrehozta a befektetési jellegű – unit-linked – életbiztosítások költségeit bemutató Teljes Költség Mutatót (TKM), a kötelező gépjárműfelelősségbiztosíási díjak valóban hiteles összehasonlítását megvalósító MABISZ Díjnavigátort, és legutóbb a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlatot.

Kevesebben kötnek lakásbiztosítást


Kevesebben kötnek lakásbiztosítást

66 ezer szerződés tűnt el a piacról

2013.06.10.

A mai, súlyos árvízhelyzetben kiemelt figyelmet érdemel a lakásbiztosítási piac. Ennek fényében különösen aggasztó, hogy a válság elérte ezt a szegmenst is: az elmúlt két év alatt 66 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) lakásbiztosításokkal foglalkozó sajtórendezvényén.

A hazai lakásbiztosítási piacot alkotó 16 biztosító üzletági bevétele 2012-ben meghaladta a 101 milliárd forintot. A termékpaletta folyamatosan bővül: 85-féle lakásbiztosítási termék van jelen, közülük 38-féle jelenleg is köthető.

Miközben 2002 és 2010 között 17 százalékkal, 2,622 millióról 3,078 millióra nőtt a lakásbiztosítások száma, az elmúlt két évben sajnálatos módon lassú lemorzsolódás indult meg a szerződésszámot illetően. Két év alatt – 2010 és 2012 között – 66 ezer lakásbiztosítási szerződés „tűnt el” a piacról. Az eddigi csúcsot – amikor a legtöbb lakóingatlan rendelkezett biztosítással – a 2010-ben mért 3,078 millió szerződés jelentette, ami 2011-ben 3,051 millióra, 2012 végére pedig 3,012 millióra csökkent. Ennek legfőbb oka, hogy a pénzügyi válság szemmel láthatóan elérte a lakásbiztosítási szektort is, a lakosság egy része a biztosítás díján is kénytelen spórolni. Ugyanakkor a lakásbiztosítások átlagdíja az elmúlt években reálértéken nemigen változott: a 2012-es éves átlagdíj mértéke alig haladta meg 29 000 forintot.

„A zsugorodó piacméret mellett a növekvő versenyből adódó átlagdíj-csökkenés is kihívást jelent a piaci szereplők számára – hangsúlyozta Gorda Zsolt, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. – A jövedelmezőséget emellett jelentősen rontja az a tény is, hogy elsősorban a változékonyabbra forduló időjárás miatt 2005 óta érezhetően nő a kárgyakoriság.”

A biztosítási önszabályozás területén tett fontos lépésként a MABISZ az idén márciusban elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát, amelyhez a mai napig már 14 biztosító csatlakozott. Az egységes ügyfél-tájékoztatás érdekében bevezetett, Európában is úttörőnek számító termékvázlat meghatározott szerkezetbe foglalja az új, piacra bevezetendő lakásbiztosítási termékek elemeit. Ezzel alapvetően segíti az összehasonlíthatóságot mind a díjak, mind pedig a szolgáltatások tekintetében, támogatva az ügyfeleket abban, hogy a jövőben még inkább megalapozott döntéseket tudjanak hozni a lakásbiztosítási termék kiválasztásakor.

Az elmúlt egy év során a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottsága összeállította a Lakásbiztosítási útmutatót, melynek célja a lakásbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmak, tudnivalók megismertetése. A MABISZ kiemelt feladatának tekinti a fogyasztóvédelmi szempontból is nélkülözhetetlen korrekt tájékoztatást. Az útmutató elérhető valamennyi tagbiztosító lakáspiaci termékeket bemutató internetes oldalán, illetve a szövetség honlapján is.

Összehasonlíthatóbbá válnak a biztosítók lakásbiztosítási termékei


Összehasonlíthatóbbá válnak a biztosítók lakásbiztosítási termékei

Újabb fontos lépés a biztosítói önszabályozás területén

2013.04.18.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kezdeményezésére a Magyar Biztosítók Szövetsége elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát. A termékvázlathoz önkéntesen csatlakozó biztosítók vállalják, hogy új termékeiket ennek megfelelően alakítják majd ki.

A biztosítók elkötelezettek abban, hogy a biztosítási termékek kiválasztása és megvásárlása során a fogyasztók hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek lehetővé teszik a megalapozott fogyasztói döntések meghozatalát. Az egységes ügyfél-tájékoztatás érdekében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát, melyhez minden biztosító önkéntesen csatlakozhat.

„A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a biztosítási szakma jelentős fogyasztóvédelmi lépésének tartja és üdvözli a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetését. Fontos fejlemény, hogy máris számos biztosító kötelezte el magát annak alkalmazása mellett. A PSZÁF szerint a jövőben egyéb biztosítások esetében is célszerű lenne hasonló termékvázlatokat, illetve akár minimum és standard termék(csomagokat) is kialakítani. Ehhez a pontos leírást, a teljes körűséget és a betartásra vonatkozó átláthatóságot tekintve például szolgálhat a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat, illetve a MABISZ korábbi TKM Chartája is” – jelentette ki Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke.

A Standard Lakásbiztosítási Termékvázlat egységes szerkezetbe foglalja az új, piacra bevezetendő lakásbiztosítási termékek elemeit. A termékvázlat alkalmazása azt jelenti, hogy az új lakásbiztosítási termék szerkezete megfelel a standard termékvázlatnak, vagyis az abban foglalt elemeket tartalmazza és azok sorrendje is azonos.

Ugyanakkor a biztosítók a termékek feltételeit saját hatáskörben alakítják ki. Az egységes szerkezet nem versenykorlátozó hatású, nem jár negatív következményekkel a termékminőségre, a termékválasztékra vagy a biztosítói innovációra. A lakásbiztosítási terméket kereső ügyfél a termékvázlat segítségével jobban eligazodik a termékfeltételekben, hiszen például az egyes biztosítási események meghatározását ugyanabban a szerkezetben és helyen találja meg.

A biztosítási szakma a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetésének és alkalmazásának feltételeit az önszabályozás keretein belül dolgozta ki. Bevezetése a magyar piacon, de Európában is úttörő, ezáltal is támogatva azt a törekvést, hogy a magyar lakosság megfontolt döntést tudjon hozni, ha biztosítást köt.

„A Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásával az új lakásbiztosítási termékek átláthatóbbá tételét, a lakásbiztosítási termékek könnyebb összehasonlíthatóságát, az információk hozzáférésének megkönnyítését, a fogyasztói döntések támogatását tűzték ki célul a biztosítók. A szabályzathoz csatlakozó társaságok kiemelt célja az ügyfélközpontú működés további erősítése.” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzata, illetve a csatlakozó biztosítók listája megtalálható a MABISZ honlapján (www.mabisz.hu), ami folyamatosan bővül azoknak a termékeknek a feltételeivel, amelyek már a standard termékvázlat alapján készültek.

A lakásbiztosítás egyike a legszélesebb körben kötött lakossági biztosításoknak: több mint 3 millió szerződés alkotja a piacot. A KSH adatai szerint 4,3 millió lakóingatlan található Magyarországon, így a penetráció (a biztosítással történő lefedettség) meghaladja a 70 %-ot.

Viharkárok: június eleje óta több mint 37 ezer kárbejelentés


Viharkárok: június eleje óta több mint 37 ezer kárbejelentés

2012.07.13.

A június eleje óta eltelt közel másfél hónapban több mint 37 ezer kárt jelentettek be a biztosítókhoz, az időjárás okozta káresemények miatt, a becsült kárösszeg meghaladja a 2,8 milliárd forintot – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összesítéséből.

A nyári viharos időszakban – jellemzően május és augusztus között – egyre nagyobb jelentősége van a lakásbiztosításoknak, mivel a gyakran szélsőséges időjárási körülmények hatására évről évre egyre több és egyre pusztítóbb vihar érkezik Magyarország fölé is. A felhőszakadások és villámcsapások az elmúlt hetekben is komoly károkat okoztak az országban, a MABISZ összesítése szerint elsősorban Bács-Kiskun, Pest, Baranya, Békés, Hajdú-Bihar és Borsod megyében. A városok közül Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Baján, Gödöllőn, Pécsett és Gyulán és környékén történt a legtöbb káresemény.

A kárbejelentések körében a korábbi évek hasonló időszakával összehasonlítva emelkedett a villámcsapások okozta károk aránya: az összes kárbejelentés 39 százaléka a villámcsapások direkt és indirekt hatásával volt kapcsolatos. „Egy-egy komolyabb felhőszakadással, villámlással járó vihar néhány tízezertől több százezer, sőt millió forintig terjedő károkat is okozhat egy lakásban vagy családi házban. Ezért a megfelelő fedezeti szinteket tartalmazó lakásbiztosítás megléte kiemelt jelentőségű a családok legfontosabb vagyontárgyát jelentő ingatlanok védelme érdekében.” – hívja fel rá a figyelmet Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

„A fedezeti szintek fenntartása érdekében a biztosítók évente egyszer úgynevezett indexlevelet küldenek az ügyfeleknek, amely részletesen tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos célszerű módosításokat” – magyarázza a MABISZ szakértője. – „Így évente egyszer mindenképpen érdemes átgondolni az ingatlan és a benne található ingóságok alapján, hogy megfelelő-e az érvényes lakásbiztosítási szerződés.”

Forrás: MABISZ

Mindezek mellett kiemelten fontos a kármegelőzés, amely sok esetben gyakorlatilag semmibe nem kerül, mégis komoly védelmet jelenthet az ingatlantulajdonosok számára. A prevenció már az építkezésnél kezdődik: fontos, hogy az építési előírásoknak megfelelő módon építkezzünk és annak megfelelő anyagokat használjunk fel. Szükséges a tetőszerkezetek és a vízelvezető csatornák felülvizsgálata és rendszeres karbantartása, hiszen egy zivatar vagy felhőszakadás esetén ezek óvják meg igazán otthonunkat.

További javasolt teendők viharos időjárás esetén:

  • A vihar kitörése előtt helyezzük biztonságba a szabad területeken található, a felhőszakadás, villámcsapás által veszélyeztetett tárgyakat (pl. kerti bútorok).
  • Jégesőveszély esetén lehetőség szerint gépkocsinkat helyezzük el zárt garázsba vagy keressünk parkolóhelyet fedett helyen.
  • Vihar idején ne tartózkodjunk a szabadban, és a villámveszély miatt ne a fák alatt keressünk védelmet.
  • Kerüljük a szükségtelen telefonálást, az elektronikai eszközöket pedig lehetőleg áramtalanítsuk, különös tekintettel a televízióra, vasalóra stb. A villámcsapások indukciós hatásainak elkerülése érdekében célszerű villámvédelmi elosztót beszerezni.

Még nem látni a fényt az alagút végén


Még nem látni a fényt az alagút végén

Csökkent a biztosítók díjbevétele az év első kilenc hónapjában

2011.11.21.

A rossz gazdasági környezet továbbra is rányomja bélyegét a hazai biztosítási piacra: 2011 első háromnegyed évében 2,2 százalékkal csökkent a biztosítók díjbevétele – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első kilenc hónap adatain alapuló gyorsjelentésében.

A 2011 első háromnegyed évében a hazai biztosító társaságokhoz befolyt 623,4 milliárd forint több mint 14 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. A 2011-es év eddig eltelt kilenc hónapjában a befolyt díjak 51,9 százaléka, 323,4 milliárd forint az életbiztosításokból, 48,1 százaléka, 300 milliárd forint pedig a nem életbiztosítási üzletágakból folyt be a társaságokhoz.

Az életbiztosítási díjbevételek összege gyakorlatilag az egy évvel korábbival azonos, és az állomány kétharmada továbbra is befektetéshez kötött, unit-linked biztosítás. Az életbiztosítási díjbevételekből 117,5 milliárd forint – a teljes életbiztosítási díjbevétel több mint 36 százaléka – egyszeri és eseti befizetésekből származott. „Célunk, hogy a folyamatos díjas termékek minél nagyobb arányban szerepeljenek az életbiztosítási díjbevételeken belül, mivel ezek szolgálják a valóban hosszú távra szóló öngondoskodást” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A nem életbiztosítási üzletágak idei első háromnegyed éves 300 milliárd forintos díjbevétele 14 milliárd forinttal – 4,4 százalékkal – volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A díjbevételek csökkenését döntően a gépjármű-biztosítások díjainak mérséklődése okozta. Ugyanakkor mindenképpen pozitív jelenség, hogy közel 49 ezerrel növekedett a tűz- és elemi kockázatokat lefedő biztosítások száma a piacon. „A növekedés azt jelzi, hogy a hazai lakosság egyre inkább felismeri, hogy az öngondoskodásnak a család vagyontárgyaira is ki kell terjednie. A hazai lakásállomány 73 százaléka rendelkezik biztosítással, ami európai mércével mérve is jónak számít”- hangsúlyozza Molnos Dániel.

A gépjármű-biztosításokon belül a cascóból befolyt 55,7 milliárd forint 4,9 milliárd forinttal marad el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. Ugyanakkor örvendetes, hogy a casco-biztosítások darabszáma a 2010. szeptember végi 791 ezerről 814 ezerre nőtt. „A casco-átlagdíjak a 2010-es, 99 ezer forintot meghaladó éves átlagos szintről 91 654 forintra mérséklődtek. A piacon ugyanis egyre több rész-cascót és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással együtt, csomagban értékesített „csomag”-cascót értékesítenek a biztosítók. Bár ezek a termékek csak korlátozott szolgáltatást nyújtanak, jó jelnek tartjuk a casco szerződésszámának növekedését, különösen, hogy a casco-biztosítási penetráció még így is alig 20 százalékos Magyarországon. Ez az arány pedig meglehetősen alacsony a nyugat-európai országokéval összehasonlítva – mutat rá a MABISZ főtitkára.

A kgfb-díjak is lejtmenetre kapcsoltak: az egy évvel korábbi 29 ezer forint helyett az idei első háromnegyed év végén 23 486 forint volt egy „átlagos” gépjármű éves kötelezője. „A díjak csökkenése mögött pozitív jelenség, hogy a személyi sérüléses balesetek száma folyamatosan csökken, így az alacsonyabb kárkifizetés alacsonyabb díjakat tud eredményezni.

A kgfb-piac fontos idei eseménye, hogy a szövetség tovább finomította, még inkább felhasználóbaráttá tette a 2010-ben elindított Díjnavigátorát. Az eszköz célja a fogyasztók valóban hiteles, üzleti érdekektől mentes tájékoztatása. „Nem véletlen, hogy a Díjnavigátor Európa olyan nagy piacain is érdeklődést keltett, mint a német vagy a francia. A társ szövetségek jelezték, szeretnék közelebbről megismerni az európai fogyasztóvédelmi törekvések élvonalába tartozó Díjnavigátort” – emlékeztet rá Molnos Dániel.