Paradigmaváltásra van szükség a biztosítási piacon


Paradigmaváltásra van szükség a biztosítási piacon

MABISZ konferencia 2012

2012.11.13.

Komoly kihívások, feladatok és változások előtt áll a magyar biztosítási piac, az ezekre való felkészülésben és az ezeknek való megfelelésben pedig közös felelőssége van a nemzetközi szabályozóknak, a magyar jogalkotóknak és a piaci szereplőknek egyaránt – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) harmadik nemzetközi konferenciáján.

Az esemény hivatalos megnyitójában Gabriel Bernardino, az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói Nyugdíjfelügyeleti Hatóság (EIOPA) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az EIOPA minden esetben igyekszik a helyi piacok sajátosságait figyelembe véve végezni felügyeleti és szabályozási tevékenységét, legyen szó a pénzügyi stabilitás megőrzéséről, vagy éppen fogyasztóvédelmi kérdésekről. Bernardino hangsúlyozta: legfontosabb feladatuknak jelenleg a Szolvencia II-es direktíva konzisztens kereteinek megteremtését tekintik, emellett kiemelte, hogy bár az uniós direktíva bevezetésére való felkészülés igen komoly feladat elé állítja a biztosítókat, a szabályozási módosítás bevezetése szükséges és időszerű volt.

„A korábbi szabályrendszer kevéssé volt érzékeny a kockázatokra, töredezetté tette a piacokat, és nem tudott megküzdeni a nemzetközi sztenderdekkel sem.” Nem kérdés tehát, hogy a kockázatalapú megközelítéssel választ kellett nyújtani ezekre az anomáliákra, miközben reagálni kellett a pénzügyi válság hatásaira, valamint a megnövekedett prudenciális elvárásokra is.

Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke a Szolvencia II kapcsán arra tért ki, hogy bár az uniós direktívának kétségkívül vannak implementálható elemei, és ebben a folyamatban, ahogy eddig is, ezután is partner lesz a felügyelet. Ugyanakkor szerinte a magyar piac, így a magyar hatóság is büszke lehet arra, hogy a hazai biztosítási piac az elmúlt évek felügyeleti tevékenységének köszönhetően több régiós piachoz képest biztonságosabb, és megbízhatóbb. Mint mondta: a direktíva átültetésével kapcsolatban álláspontja szerint merülnek fel kérdések, hiszen a legfontosabb cél a magyar piac jelenlegi stabilitásának megőrzése.

A felügyelet elnöke a magyar piaci viszonyokat értékelve elmondta azt is, hogy bár egyes nyugat-európai országok biztosítási penetrációjától a hazai elmarad, keletközép-európai összehasonlításban a trendvonalban van a szektor. Ugyanakkor az öngondoskodás, nyugdíj-, vagy egészségcélú felkészülésben szerinte a piaci biztosítóknak a jövőben még nagyobb szerepük lesz, hiszen az állam úgynevezett kiszorító hatására a társaságoknak szakmai, professzionális termékek létrehozásával kell reagálniuk. „Hosszú távon az állami szerepvállalás egyre inkább korlátos lesz, a reáljövedelmek emelkedése ugyanakkor differenciáló hatást eredményezhet, így erősödni fog az ügyfelek oldaláról az az igény, amely az állami szintnél magasabb szolgáltatások iránt jelentkezik majd.” – mondta Szász Károly. „Erre pedig fel kell készülnie a szakmának, és már ma ellene kell menni a kiszorító hatásnak”. – tette hozzá.

A PSZÁF elnöke a közvetítői szabályozás kapcsán arra tért ki, hogy álláspontja szerint az egész rendszer újraszabályozására van szükség, ám ebben minden esetben törekedni fognak a szakma véleményével való kompromisszumok megtalálására.

Hornyek Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője a biztosításokra vonatkozó adókedvezmények kapcsán előadásában azt hangsúlyozta, hogy korábban számtalan probléma merült fel az adókötelezettségekkel kapcsolatban, ezért egy koncepcionális, átfogó változtatásra van szükség ezen a területen, amely közgazdasági megközelítést tartalmaz, amellett bizonyos adminisztrációs problémákat is megold majd.

A délelőtti szekció zárásaként Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon mind az életbiztosítási, mind a nem-életbiztosítási piacon komoly paradigmaváltásra van szükség, és mind az disztribúciós, mind az általános üzletpolitikai modelleket újra kell gondolniuk a biztosítóknak. Mint elmondta: a nem-élet ágban a vállalati biztosítások területén a globalizáció, és a specializáció kihívásainak kell megfelelni, miközben a helyi szolgáltatásnyújtás mellett várhatóan a jövőben egyre több szereplő kezeli majd kockázatait a határokon kívül.

Átalakul a lakossági szegmens is, amelyben a MABISZ elnöke szerint az lesz képes talpon maradni, aki újra tudja definiálni termékpalettáját a megváltozott igényeknek megfelelően. Kisbenedek Péter hangsúlyozta: a transzparenciának, az érthetőségnek és az egyszerűségnek, ezek mellett pedig a fogyasztóvédelemnek és a tisztességes üzletpolitikának lesz kiemelt jelentősége a jövőben.

Trendfordulóra várva: a gazdaság állapotát tükrözi a biztosítási piac


Trendfordulóra várva: a gazdaság állapotát tükrözi a biztosítási piac

A szabályozók kedvezőtlen környezetben is serkenthetik az öngondoskodást

2012.11.21.

2012 első háromnegyedévében közel öt százalékkal zsugorodott a hazai biztosítási piac az előző év hasonló időszakához képest. A díjbevételek összege 593,1 milliárd forint volt, a csökkenés jelentős része a befektetési célú, unit-linked életbiztosítási termékek díjbevétel-visszaesésének köszönhető – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb, a 2012-es év harmadik negyedévét összegző jelentéséből.

Az életbiztosítási szerződésekre az év első kilenc hónapjában 297,4 milliárd forint folyt be, ami 8 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a legnagyobb szegmenset képviselő unit-linked életbiztosítások díjbevétele – 192,7 milliárd forint – csaknem 12 százalékot esett egy év alatt. Nőtt ugyanakkor a kockázati életbiztosítások díjbevétele: a halálesetre szóló életbiztosítások díjbevétele például 14,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Főként az egyszeri és eseti díjas termékek népszerűsége nőtt, ami azt mutatja, hogy bár az ügyfelek egy része rövidebb időtávra képes tervezni, az öngondoskodás igénye a jelenlegi helyzetben is fennáll. Az év végéig a kockázati életbiztosítások területén további időszakos felfutás várható, mivel egy hónap múlva – a „Genderdirektíva” kötelező átvétele következtében – az „uniszex” termékárazás miatt eltűnhetnek a nőknek kínált jelenlegi kedvezőbb díjak.

A 2012-es év második fele az életbiztosítók számára döntően a „Gender-direktíva” által előírt „uniszex” árazás közelgő, 2012. december 21-étől esedékes kötelező átvételéről szól. A biztosítók számára komoly feladatot – és költséget – jelent a szerződések átárazása, az informatikai rendszerek átállítása, illetve az adminisztrációs rendszerek módosítása.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2012 első kilenc hónapjában 295,7 milliárd forintot tett ki, ami 1,5 százalékos visszaesést jelent a tavalyi év első háromnegyed évéhez képest. A visszaesés főként a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjbevétel folytatódó csökkenésének tudható be. A nem élet üzletágba tartozó, kgfb-n kívüli biztosítások díjbevétele ugyanakkor enyhe, 2,5 százalékos növekedést produkált.

A hosszú távú lakossági öngondoskodás ösztönzése a biztosítási piacon is elemi gazdasági érdek. Már a jelenlegi adatokból is leszűrhető, hogy az ösztönző szabályozási környezet megteremtése hogyan segítheti elő e cél megvalósítását. Az első kilenc hónapban 6,8 milliárd forintos díjbevételt hozó betegségbiztosítások beemelése az idei cafeteria-elemek közé 31 százalékos bővülést eredményezett tavalyhoz képest. Igaz, a cafeteria-rendszer folyamatos változtatása miatt ez a növekedés szinte kizárólag az egyszeri, eseti díjas kategóriában jelentkezett, ami szintén rávilágít arra, hogy tartós eredmény csak a hosszabb távon is kiszámítható szabályozási környezetben remélhető.

Rangos osztrák állami kitüntetést kapott a MABISZ főtitkára


Rangos osztrák állami kitüntetést kapott a MABISZ főtitkára

2012.11.23.

Az osztrák-magyar kapcsolatok területén kifejtett kiemelkedő tevékenységéért és a két ország biztosítási piacainak közös képviseletéért az Osztrák Köztársasági Arany Érdemrend kitüntetést adományozta az osztrák állam elnöke Molnos Dánielnek, a Magyar Biztosítók Szövetsége főtitkárának. A kitüntetést Michael Zimmermann, az Osztrák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete adta át.

Az osztrák állam elnöke 2012. szeptember 20-én döntött arról, hogy Molnos Dánielnek az Osztrák Köztársasági Arany Érdemrend kitüntetést adományozza. „Őszintén gratulálok a kitüntetéshez, melyet az Európai Unióban az osztrák-magyar érdekek közös képviseletével, illetve a két országban a biztosítás területén végzett kiemelkedő tevékenységével érdemelt ki – írta Maria Fekter asszony, Ausztria pénzügyminisztere Molnos Dánielhez írott levelében.

”Molnos Dániel kiemelkedően sokat tett Ausztria és Magyarország biztosítási piacaiért, a két ország szoros együttműködéséért és közös gazdasági képviseletéért” – emelte ki Michael Zimmermann, az Osztrák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az Osztrák Rezidencián tartott ünnepségen tartott köszöntő beszédében.

Molnos Dániel a Ceausescu-diktatúrából érkezett Ausztriába 1984-ben. Politikai menedékjogot kapott és tanulmányait a linzi Johannes Kepler egyetemen folytatta. Ezt követően az Avus Nemzetközi Kárrendező Irodánál dolgozott nemzetközi jogászként, majd a Generali-csoport bécsi központjába került. 1994-ben Magyarországra költözött és részt vett a Generali-Providencia Biztosító felépítésében – méltatta Ausztria magyarországi nagykövete Molnos Dániel munkásságát.

„Nehéz néhány mondatban tolmácsolnom azt a köszönetet és meghatottságot, amit érzek e kitüntetés átvételekor. Őszintén hiszem, hogy ez az elismerés megerősít abban, ami életelvem: hogy képességeimmel és tetteimmel régi és új hazámat, immár az Európai Uniót szolgáljam” – köszönte meg a rangos elismerést a MABISZ főtitkára.

Kötelező kampány: Idén is december elseje a felmondási határidő


Kötelező kampány: Idén is december elseje a felmondási határidő

2012.11.27.

Azoknak az ügyfeleknek, akiknek kgfb-szerződése év végi évfordulós, és szeretnének élni a biztosítóváltás lehetőségével, szerződésük felmondását oly módon kell eljuttatniuk jelenlegi biztosítójukhoz, hogy az legkésőbb december 1-jéig meg is érkezzen a címzetthez. Bár idén ez a szombati határidő munkanap, érdemes minél korábban lebonyolítani az ügyintézést – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A felmondásnak – ha önállóan intézi az ügyfél – faxon, postai úton vagy személyesen lehet eleget tenni. A határidő közeledtével indokolt lehet a személyes ügyintézés, hiszen csak abban az esetben válik érvényessé a meglévő szerződés felmondása, ha az erről szóló írásos dokumentum december 1-jéig – igazoltan – meg is érkezik a biztosító társasághoz.

Ezt követően még egy hónap áll az ügyfelek rendelkezésére, hogy megkössék új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításukat (kgfb). „A következő évi biztosítási díjak összehasonlításakor minden esetben érdemes a MABISZ Díjnavigátorával is ellenőrizni a tarifát, hiszen az pontos adatokat tartalmaz, és előnye, hogy az összes biztosító összes kedvezményét hitelesen, a biztosítók által ellenőrzött és jóváhagyott módon tartalmazza” – hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A kgfb-ről szóló törvény módosítása értelmében 2013. január 1-je után a biztosítóknak lehetőségük lesz arra, hogy év közben, tetszőleges időpontban, akár többször is módosítsák tarifáikat. Ehhez ugyanakkor a változtatás előtt legalább hatvan nappal közzé kell tenniük az új díjakat.

„A szabályozási változások és az ilyenkor megszokott felfokozott hangulat miatt idén is érdemes különös körültekintéssel eljárni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés felmondása során, és odafigyelni a határidőkre – összegez Molnos Dániel. – A Díjnavigátor szolgáltatásai ugyanakkor folyamatosan, egész évben elérhetőek, elősegítve a legoptimálisabb döntés meghozatalát a fogyasztók számára.”

Életre szóló adóssággal is járhat az utasbiztosítás hiánya


Életre szóló adóssággal is járhat az utasbiztosítás hiánya

2012.12.13.

Évről évre egyre többen döntenek úgy, hogy az év végi ünnepeket külföldön töltik. Akár síelésre, akár egzotikus nyaralásra készülnek a kiutazók, kiemelten fontos, hogy a repülőjegy lefoglalása, illetve a szállás kiválasztása mellett kellő gondot fordítsanak a megfelelő utasbiztosítás megkötésére is – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Kétszázezer forintos ambuláns ellátás, több milliós kórházi számla, millió forintos helikopteres mentés vagy akár milliós nagyságrendű összegbe kerülő hazaszállítás – utasbiztosítás nélkül ilyen költségek terhelhetik egy-egy rosszul sikerült síelés vagy egzotikus nyaralás résztvevőjét. Bár ezek a kockázatok ma már sokak számára ismertek, ennek ellenére a kiutazók közül sokan mégsem kötnek utasbiztosítást.

„Az évnek ebben az időszakában sokan kelnek útra sportolni. A tapasztalatok szerint tévedés azt gondolni, hogy egy 300-400 kilométernyire fekvő alsó-ausztriai síparadicsomból sérülés esetén is minden körülmények között haza lehet jutni – figyelmeztet Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. – Gyakoriak ugyanis az olyan sérülések, amelyek lehetetlenné teszik a személygépkocsival történő hazaszállítást, illetve a síbalesetek többségénél hegyi mentők közreműködésére vagy helikopteres mentésre is szükség van. Egy helikopteres mentés 2 ezer-3 ezer euróba is belekerülhet, amit – ha nincs érvényes biztosításunk – nekünk magunknak kell kifizetnünk.”

Egyre gyakoribbak az olyan esetek, amikor a sípályán balesetet okozón a vétlen károsult érvényesíti az okozott kárt. Ez lehet a munkából történő kiesés miatti vagy akár maradandó egészségkárosodás miatti kártérítés. Ezért kiemelten fontos, hogy utasbiztosításunk feltétlenül tartalmazzon felelősségbiztosítást is, hiszen károkozóként e fedezet nélkül több milliós kártérítésre is kötelezhetik a károkozót.

A hideg hónapokban a másik kedvelt úti cél az egzotikus nyaralás Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, a Dominikai Köztársaságban vagy Dél-Amerikában. A távoli, egzotikus nyaralást választóknak elsősorban arra kell odafigyelniük, hogy ezekben az országokban az európai vendéget az európai színvonalú, jól felszerelt kórházakban látják el, aminek tetemes költségét – ha nincs biztosításunk – saját magunknak kell állnunk.

„Távoli célpont esetén a hazaszállítás költséglimitjére is érdemes odafigyelni – magyarázza Horváth Péter. – Ha ugyanis például Thaiföldről kell egy begipszelt lábú betegnek hazautaznia, az utat vagy három további ülés lefoglalásával, vagy business osztályon kell megtennie. Thaiföldről a jegy ára business osztályon legalább 650 ezer forintnál kezdődik.”

A tudatosság láthatóan javul, mivel egyre többen rendelkeznek Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EEK), ami azonban – az Európai Unión belül – az utasbiztosításhoz képest csak korlátozott fedezetet képes nyújtani. Betegség vagy baleseti ellátás esetén önrészt kell fizetnünk és a hazaszállítás költségének megtérítésére sem számíthatunk. S nem utolsósorban nem áll rendelkezésünkre a baj esetén különösen fontos, éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű asszisztencia szolgáltatás sem.

Életbiztosítás: december 21-én véget ér egy korszak


Életbiztosítás: december 21-én véget ér egy korszak

Már csak uniszex díjon köthetők biztosítások az EU-ban

2012.12.20.

A „Gender-irányelvként” emlegetett Európai Uniós rendelkezés értelmében 2012. december 21-étől Magyarországon is csak azonos díjon köthetnek biztosítást a nők és a férfiak.

A hazai piacon mindez elsősorban az élet- és személybiztosításokat érinti, ahol korábban a nők – előnyös statisztikai mutatóik alapján – kedvezőbb díjakon köthettek szerződést, mint a férfiak.

Fontos tudni, hogy a szabályozás csupán a jövőben megkötendő biztosításokra vonatkozik, a már meglévő szerződésekre nem. A jelenlegi szerződések feltételei változatlanok maradnak a szerződés lejáratáig, illetve mindaddig, amíg azok alapvető paramétereit – díj, összeg stb. – nem módosítják.

Az elmúlt hónapok során valamennyi biztosító felkészült a változásra: többségük már korábban, fokozatosan vezette be az új előírásoknak megfelelő biztosítási termékeket, miközben a rendszereiket is folyamatosan adaptálták, így az ügyfelek lényegi változást a határidő kapcsán nem fognak tapasztalni.

Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítése a nők számára eredményez kedvezőtlenebb díjakat az élet- és személybiztosítások esetében. Ennek várható hatása azonban a termék típusától függően igen eltérő lehet. Az alacsony kockázati díjrésszel rendelkező unit-linked életbiztosításoknál például az uniszex árazás értelemszerűen jóval kevésbé befolyásolja a díjak alakulását, mint a kockázati életbiztosítások esetében.

„Méltányos díjazás csak az egyes biztosított csoportok megfelelő megkülönböztetésével valósítható meg. Bízunk benne, hogy az európai döntéshozók is megértik, hogy a differenciálás nem diszkrimináció, mielőtt az egyenlő bánásmód elvének abszurd alkalmazásával komolyan felmerülne a fogyatékosság vagy az életkor szerinti díjképzés tilalma is” – hívta fel rá a figyelmet Banyár József, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöki főtanácsadója egy, a közelmúltban a Magyar Biztosítók Szövetségénél (MABISZ) tartott sajtóbeszélgetésen.

Kgfb: a biztosítók január végéig küldenek értesítést az új szerződésekről


Kgfb: a biztosítók január végéig küldenek értesítést az új szerződésekről

Az idei díjnak legkésőbb március 1-jéig kell beérkeznie a biztosítóhoz

2013.01.16.

Bár egyelőre csak előzetes becslések állnak rendelkezésre, az már kijelenthető, hogy ismét jelentősen mérséklődött a biztosítót váltók száma a tavaly év végi kötelező kampányban. Mintegy félmillió egyéni szerződő élt ezzel a lehetőséggel – jelentette ki Molnos Dániel a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A biztosító társaságok folyamatosan dolgozzák fel a szerződéseket és küldik ki az értesítéseket. Azoknak az autósoknak, akiknek január 1-je a szerződéses évfordulója és a tavalyi kampányban biztosítót váltottak, két fontos határidőt kell szem előtt tartaniuk.

A törvény előírása alapján a biztosítót váltóknak új, választott biztosítójuktól a kockázatviselés kezdetétől számított 30 nap elteltéig – év végi fordulónap esetén január 30-ig – meg kell kapniuk a fizetési teljesítésre történő felszólítást, ha az esedékes díjat addig még nem fizették volna meg. Hogy a felszólítást elkerüljük, január 20-a körül már érdemes jelezni a biztosítónak, ha addig nem kaptunk semmilyen értesítést, csekket vagy díjértesítőt. Ezt követően még lesz időnk az esedékes díjrészlet befizetésére, de az összegnek legkésőbb március 1-jéig be kell érkeznie a biztosító társasághoz. Bár a biztosítók már január 1-jétől kockázatban állnak – vagyis ha kár történne, fizetnek -, a díj megfizetésére a törvény 60 napos fizetési haladékot – türelmi időt – engedélyez.

„Az ügyfelek körében egyre népszerűbb és így egyre több biztosító nyújtja az úgynevezett e-kommunikációs kedvezményt. A tavaly év végi kampányban különösen nagy szerepet kapott az e-kedvezmény, amely alapján a papír alapú kommunikációt részben vagy egészben felváltja az e-mail segítségével történő kapcsolattartás. Fontos tudni, hogy aki ezt a formát választotta, az értesítőjét többnyire nem postai kézbesítőn keresztül, hanem e-mailes formában kapja meg” – hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A MABISZ becslése alapján a 2012-es kgfb-kampányban mintegy ötszáz ezren válthattak biztosítót, azaz 30 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban.

Forrás: MABISZ

„A váltók számának csökkenését az okozta, hogy aki nagyobb díjcsökkenést ért el az előző években, az idén már legfeljebb 1-2 ezer forintos díjkülönbséget tudott elérni. Ekkora összeg miatt már jóval kevesebben vállalják be a biztosítóváltással járó ügyintézést” – magyarázza Molnos Dániel. „Bár a biztosítók január elseje óta év közben is bármikor bejelenthetik kgfb-díjaik módosítását, egyelőre számottevő változás nem történt, alapvetően továbbra is a kampányban alkalmazott díjak az érvényesek.”

Már 10 millió adatot tartalmaz a KKNYR


Már 10 millió adatot tartalmaz a KKNYR

Az autósok közel harmada B10-es besorolású

2013.02.01.

Az autósok kártörténetét tartalmazó Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben (KKNYR) a napokban rögzítették a 10 milliomodik szerződés adatait. A nyilvántartás szerint az autósok 32 százaléka B10-es besorolású, s kiugróan magas, 17 százalék az A0-ás besorolású ügyfelek aránya – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat.

A KKNYR létrehozásáról a 2010. január 1-je óta hatályos új, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerét szabályozó törvény határozott. A biztosítók azóta folyamatosan töltik fel a rendszert, folyamatosan rögzítve a kgfb-szerződéseket, azok bonus-malus besorolását, illetve a káreseményeket.

A rendszerben a napokban történt meg a 10 milliomodik szerződés berögzítése. A 10 millió szerződésből 3,9 millió élő, 6,1 millió már nem érvényes, azóta megszűnt kgfb-szerződés.

A rendszer létrehozásának célja, hogy – a kgfb-törvény indoklása szerint – „a bonus-malus rendszer helyett a valódi kár alapú besorolás alapját teremti meg.” Ezzel a korábbinál pontosabb, kockázatarányos díjkalkulációra ad majd lehetőséget a biztosítók számára, hiszen hosszú időtávra visszamenőleg, pontosan nyomon követhetővé teszi a káresemények időpontját és a teljes kártörténetet.

A balesetet okozókat magasabb díjjal „büntető”, a balesetmentes vezetőket alacsonyabb díjjal „honoráló” bonus-malus rendszer 20 évvel ezelőtt, 1993-ban indult. A rendszer 10 bonus-kategóriát, 4 maluskategóriát, illetve az alapdíjat – A0 – tartalmazza.

A KKNYR-rendszerben nyilvántartott, 3,9 millió élő szerződésből 2,5 millió – magánszemély tulajdonában álló – személygépjármű, 1,4 millió céges autó, haszongépjármű, busz, motorkerékpár, vontató stb. szerződése.

A 2,5 millió szerződés csaknem harmada, több mint 800 ezer megállapodás B10-es besorolás alá esik, így azok díja a legkedvezőbb. A rendszerbe újonnan belépők automatikusan az A0-ás kategóriába kerülnek, ez is magyarázza, hogy a szerződők több mint hatoda ebben a csoportban található. Ugyanakkor ebbe a – közel 440 ezres darabszámú – kategóriába kerülnek azok is, akik például „párhuzamos üzemeltetőként” második gépjárművet vásárolnak saját nevükre, függetlenül attól, hogy akár 20 éve balesetmentesen vezetnek és meglévő autójukkal már kiérdemelték a B10-es besorolást.

A már negyedik éve működő Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer a jogalkotó szándékai szerint lehetőséget nyújt majd a bonusmalus rendszer kiváltására, amellyel – szól a törvény indoklása – „lehetővé teszi a károkozók következetes nyilvántartását és (…) megteremti az európai kompatibilitást is.”

Kölcsönös érdek a kárelhárítás és a kármegelőzés


Kölcsönös érdek a kárelhárítás és a kármegelőzés

2013.02.14.

A jövőben szoros együttműködést alakít ki az Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége (ÖTOSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) annak érdekében, hogy a tűzkárok megelőzése, illetve elhárítása minél hatékonyabban valósuljon meg – az erről szóló megállapodást a napokban írta alá Balog László, az Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségének elnöke és Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A tűzvédelem és a tűzoltói beavatkozást igénylő kárelhárítás mielőbbi megkezdése és szakszerű végrehajtása a biztosítótársaságok számára is alapvető érdek. Ezáltal biztosítható az emberi élet védelme, illetve hogy a tűz következtében a lehető legkisebb kár keletkezzen a vagyontárgyakban.

Az önkéntes tűzoltóságok szerepe, tevékenységük kiemelkedően eredményes lehet a kárelhárításban, ha megfelelő képzettség, technika és korszerű riasztási rendszer párosul az állami és össztársadalmi akarattal. A MABISZ és az ÖTOSZ az együttműködési megállapodás alapján vállalják, hogy tagjaik tevékenységének jogi, szabályozási és működési környezete, annak fejlesztése érdekében együttműködnek az érdekazonosságokon alapuló ügyekben, illetve más, jogalkotási területeken.

A szervezetek vállalják továbbá, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást az őket érintő kérdésekben, legyen szó jogszabályváltozásokról vagy egyéb, közös szakmai állásfoglalást érintő kérdésekről. „A két szervezet közötti párbeszéd kiemelt jelentőségű a tekintetben, hogy közös szakmai álláspontot tudjunk kialakítani tűzvédelmi, illetve kárelhárítási kérdésekben, hiszen ez kölcsönös érdeke mind a lakosságnak, mind a tűzoltóknak, mind pedig a biztosítóknak” – emelte ki Molnos Dániel.

A megállapodás kapcsán Balog László elnök az időfaktor szerepére külön is felhívta a figyelmet. A mielőbbi kiérkezés a helyszínre kulcsfontosságú a tűzesetek elhárításában, illetve a károk minimalizálásában, ebben az önkéntes tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek azért bírnak kiemelt jelentőséggel, mivel lokális elhelyezkedésük és helyismeretük miatt sok esetben jóval korábban a helyszínre tudnak érni, mint a távolabbról kivonuló állami tűzoltók. „Az irányadó jogszabály csak arra vonatkozóan tartalmaz utasítást, hogy az állami tűzoltóknak a bejelentést követő 2 percen belül el kell indulniuk a helyszínre, azt azonban már nem írja elő, hogy mennyi időn belül kell odaérkezniük.” – hangsúlyozta Balog László. „A legfontosabb tényező ezekben az esetekben az idő, ebben pedig az önkéntes tűzoltóságok, szervezetek országos lefedettségük miatt, különösen fontos szerepet töltenek be.” – tette hozzá.

„Nem véletlen, hogy az önkéntes tűzoltóságok szerepe és elfogadottsága Európa-szerte közismert, így például Ausztriában és Németországban a tűzoltóságok mintegy 90 százaléka önkéntes, helyi szervezet. Ugyanígy Lengyelország vagy Horvátország is követendő példa lehet arra, hogy a helyi, és épp ezért igen hatékonyan működő önkéntes tűzoltóságok milyen jelentős szerepet játszhatnak a károk minimalizálásában” – emelte ki Molnos Dániel.

A magyarországi önkéntes tűzoltósági rendszerben az utánpótlás biztosítására is kiemelt figyelmet fordít a szakma. Már 10-12 éves kortól heti rendszerességgel képzik a fiatalokat, akik nyári táborok során is az elméleti tudás mellett a gyakorlati szaktudást is el tudják sajátítani. „Utánpótlás-képző programunk keretében 18 éves korára önkéntes tűzoltó lehet az a fiatal, aki már gyermekkorában megkezdi a felkészülést, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy mindezt a tudást az is kamatoztathatja a civil életben, aki végül úgy dönt, nem csatlakozik az önkéntes tűzoltósághoz.” – hangsúlyozta Balog László.

Biztosítási piac: gyorsuló csökkenés 2012-ben


Biztosítási piac: gyorsuló csökkenés 2012-ben

Jelentős pénzt vontak ki az ügyfelek az életbiztosításokból

2013.02.21.

A nem életbiztosítási piacon 3 százalékkal, az életbiztosítási piacon 9 százalékkal estek vissza a díjbevételek 2012-ben. Míg a nem-élet ágban elsősorban az átlagdíjak mérséklődésének hatása érvényesült, az életbiztosítási területen az állományok jelentős visszaesése okozta a bevételek apadását – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2012-es előzetes adataiból.

2012-ben 768 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosítótársaságokhoz, ami azt jelenti, hogy gyorsuló ütemben zsugorodik a piac. Hosszú idő után először 2011-ben – 2,8 százalékkal – esett a befolyó díjak összege, a tavalyi évben pedig a csökkenés mértéke már meghaladta a 6 százalékot.

Forrás: MABISZ

A biztosítási szerződések száma 2012 folyamán több mint 140 ezerrel csökkent, így az időszak végén 10,8 millió darab szerződést kezeltek a hazai biztosítók.

„Az általános gazdasági környezet hatása alól a biztosítási piac sem volt képes kivonni magát. A biztosítási termékek iránti keresletet alapvetően korlátozza, hogy továbbra is mélyponton van a lakásépítés, és az új autók piaca sem tud lényegesen elmozdulni a 2011-es, rendkívül alacsony bázisról. Ugyanakkor az életbiztosítási üzletágban változatlanul az látszik, hogy az ügyfelek jelentős része továbbra is kénytelen mobilizálni megtakarításait – összegezte Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Az életbiztosítási szerződésekre befolyt 398,8 milliárd forintnyi díj több mint 9 százalékkal marad el az egy évvel korábbi 439,8 milliárd forinttól. A vegyes életbiztosítások 2012-es záró állománya közel 80 ezerrel, 549 ezer darabra csökkent, e szegmensben a tárgyévi kifizetés 120 milliárdos nagysága közel másfélszerese volt a 82 milliárdos díjbevételnek.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2012-ben 369 milliárd forintot tett ki, ami 3 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A vállalati vagyonbiztosítások átlagdíjának növekedése nem érte el az infláció mértékét.

Lassult a környező országokhoz képest alacsonynak számító gépjármű-biztosítási termékek átlagdíjának mérséklődése. A casco 82 100 forintos átlagdíja 8,4 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) átlagos díja 19 600 forint volt 2012 végén, ami töredéke az EU-átlagnak.

„Bár az összesített díjbevételeket nem befolyásolja jelentősen, mégis örvendetesnek mondható, hogy olyan korszerű biztosítási termékek, mint a jogvédelem- vagy a kezességbiztosítás, ebben az időszakban jelentős bővülést tudtak elérni. Az utóbbi díjbevétele egy év alatt csaknem megháromszorozódott” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.