Mi minősül aszálynak?


Mi minősül aszálynak?

2017.08.02.

Miután az időjárás egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeket produkál, megnőtt az aszály kockázata. A fogalom törvényi definíciója idén nyáron ugyan megváltozott, de a június 15-e előtt kötött biztosításokra még a régi meghatározás szerint lehet kárenyhítést kérni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elmúlt évek legnagyobb hőhulláma vonul át felettünk, tájékoztatnak a híradások. Az időjárás a szántóföldi növényeinket sem kíméli, azonban az, hogy a gazdák aszály címen kárenyhítést kérhetnek-e, attól is függ, mikor kötötték meg az erre vonatkozó biztosításukat. Június 15-én ugyanis hatályba lépett a kárenyhítési rendszer törvényi hátterének a módosítása, s az egyik legjelentősebb változás éppen az aszály kockázatának definíciójára vonatkozik. A korábban érvényes meghatározás szerint aszályról akkor beszélhetünk, ha a kockázatviselés helyén a vegetációs időszakban harminc egymást követő napon az összes lehullott csapadék mennyisége nem éri el a tíz millimétert. Június közepe óta viszont a törvény szerint az is aszálynak minősül, ha az összcsapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 °C-ot. Káreseményhez e két feltétel valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat adataival szükséges alátámasztani. Így biztosítási szempontból az idei év átmenetinek minősül, mivel különböző aszály meghatározások vonatkoznak a kárenyhítési rendszer két pillérére, az állami kárenyhítési rendszerre, (MKR I. pillér) valamint a díjtámogatott növénybiztosításokra (MKR. II. pillér). A MABISZ felhívja az aszálybiztosítási fedezettel rendelkező gazdálkodók figyelmét arra, hogy a jogszabály változása csak az annak hatályba lépése után kötött szerződésekre vonatkozik. A 2017. június 15-e előtt létrejött növénybiztosítási szerződésekre minden esetben a szerződéskötéskor érvényes jogszabály az irányadó.

Mivel pedig az egyre népszerűbb díjtámogatott növénybiztosításokat csak május 31-ig lehetett megkötni, így idén azoknál a harminc napon át tíz millimétert el nem érő összcsapadék esetén állapítható meg az aszálykár. A klímaváltozásnak kitett legfőbb szántóföldi növényekinket (kukorica, napraforgó, búza, rozs stb.) egyébként ezen belül is csak az „A” díjtámogatott konstrukcióban lehet aszály ellen biztosítani. A kockázat növekedését a gazdálkodók is érzik, mivel egyre többen választják ezt a biztosítási csomagot: a szerződések száma idén több mint 60 százalékkal, az éves állománydíjuk pedig 53 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest.

Nyári viharok: közel egymillió kárt fizettek ki a biztosítók az elmúlt években


Nyári viharok: közel egymillió kárt fizettek ki a biztosítók az elmúlt években

2017.07.24.

2010 és 2017 között, a május-augusztusi időszakokban csaknem egymillió kárt térítettek a biztosító társaságok. A kifizetett károk összege meghaladja a 73 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a szövetség adatait.

A 2017. július 10-12-i viharokat követően közel 7000 esetet regisztráltak a biztosítók. A két héttel ezelőtti viharokban kiemelten sok ingatlan sérült meg a fővárosban, Pest megyében, illetve Somogy megyében. Különösen a Balaton déli partja volt érintett, s sokan csak napokkal később fedezték fel, hogy nyaralójuk károsodott. Több társaságnál is arról számoltak be, hogy átcsoportosították kárfelmérőiket a különösen érintett területekre, a szakemberek a kárszemléket elvégezték, s már a vihar másnapján megkezdődtek a kárkifizetések.

Magyarországon a legtöbb, ingatlanokkal kapcsolatos káresemény a nyári, május-augusztusi hónapokban történik. A biztosítókhoz 2010-2016 között az évnek ebben a periódusában összesen 988 599 kárbejelentés érkezett, amelyekre több mint 73 milliárd forintot fizettek ki a társaságok. A nyári viharok átlagosan mintegy 115 ezer forint összegű kárt tesznek a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban, de e téren igen nagy a szórás: sok a kis összegű, úgynevezett „bagatellkár”, de előfordulnak 10 milliós nagyságrendű káresetek is.

A biztosítók felhívják a figyelmet arra, hogy a magyarországi termékfejlesztés kedvező irányának köszönhetően az elemi károk kockázatai, a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, az árvíz és a földrengés része az alapbiztosításoknak. Magyarországon egy megfelelő összegre biztosított ingatlan, egy alapbiztosítással a legsúlyosabb katasztrófakárok esetére védelemmel rendelkezik.

A hazai lakásbiztosítási díjak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak, de a kockázatvállalás köréhez képest különösen nyomottak: egy átlagos méretű magyarországi ingatlan éves szinten mintegy 29 ezer forintért – havi 2416 forintért – biztosítási védelemmel rendelkezhet. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

Több mint 150 ezren fordultak már a MABISZ ügyfélszolgálatához


Több mint 150 ezren fordultak már a MABISZ ügyfélszolgálatához

2017.06.16.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010. szeptember 1-je óta működő ügyfélszolgálatához 2016 negyedik negyedévével bezárólag már 149 922 megkeresés érkezett. Továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatos kérdések a leggyakoribbak, és a tavalyi évben is a telefonos megkeresések domináltak.

Az idei évben már 6000-nél is több alkalommal keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát, így működése hetedik évében már a 150 ezret is meghaladja a megkeresések száma. De a tavalyi év is mérföldkőnek számít a szolgáltatás életében: kevés híján 30 ezer befutó kérdést kezelt az ügyfélszolgálat, ami 6,5 ezerrel haladja meg az előző öt év átlagát.

„Az adatok híven jelzik, hogy milyen fontos szerepet tölt be a fogyasztóvédelemben a MABISZ ügyfélszolgálati csatornája. Az ügyfélszolgálat a várakozásokon felül betölti azt a szerepet, amelyet 2010 őszi létrehozásakor elvártunk az új intézménytől. S ennek is része lehet abban, hogy a közvélemény-kutatások szerint a biztosítók megítélése a lakosság körében évről évre javul” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségnek főtitkára.

Az eddigi évek tapasztalatainak megfelelően ezúttal is a kgfb volt a legtöbb kérdést felvető téma.

Az ügyfélmegkereséek módjában nincs változás. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a telefont preferálja a legtöbb információt kérő, 2016-ban 24 759 kérdés érkezett ezen a csatornán. E-emailes megkereséssel 2572 esetben éltek az ügyfelek.

Kgfb: nagyot kockáztat, aki ittasan vezet


Kgfb: nagyot kockáztat, aki ittasan vezet

2017.04.13.

A húsvéti ünnepek alkalmával sokan hajlamosak „lazábban” kezelni a zéró tolerancia szabályát. Az ittas vezetés sokszoros kockázatot jelent: az ittas sofőr veszélyt jelent a forgalomban résztvevők számára, de emellett az alkoholos befolyásoltság idején okozott baleset kártérítési összegét is meg kell fizetnie – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az alkoholfogyasztás mellett történt balesetokozás, még egy kisebb koccanás esetén is, az ittas sofőr súlyos százezer forintjaiba kerülhet. A kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény értelmében a biztosítók visszakövetelhetik – regresszálhatják – a kártérítés összegét 5 millió forintig, ha a vezető alkoholos befolyásoltság alatt, vagy „a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt” állapotban okoz balesetet.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adatai szerint 2016-ban 16 506 személyi sérüléses közlekedési baleset történt, 1,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A rendőrség adatai szerint tavaly az ittas vezetők 1574 személyi sérüléssel járó balesetet okoztak.

Országos szinten ugyan 0,2 százalékkal csökkent az ittas sofőrök okozta balesetek száma, ugyanakkor egyes régiókban kiugró emelkedés látszik. Budapesten 2015-2016-ban 18,2 százalékkal növekedett az ittas vezetők által, személyi érülést is okozó balesetek száma, s kiugróan magas emelkedés mutatkozott Nógrád megyében, ahol 25 százalékkal, illetve Zala megyében, ahol 26,1 százalékkal okoztak több balesetet az ittas vezetők, mint egy évvel korábban.

„Az ünnepek közeledtével ismételten felhívjuk a gépjármű-vezetők figyelmét, hogy semmiképpen se üljenek volán mögé, ha alkoholt fogyasztottak. Amellett, hogy súlyosan veszélyeztetik mások és a maguk személyi épségét, a baleset okozta károkért anyagi felelősséggel tartoznak” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Kgfb: március 1-je fontos határidő


Kgfb: március 1-je fontos határidő

Nem kötelező, de ajánlatos magunknál tartani a díjigazolást

2017.02.27.

Már csak néhány napjuk maradt az esedékes díjrészletek befizetésére azoknak az autósoknak, akiknek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) január 1-jei évfordulós – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A jogszabály szerint legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek. Ez a január 1-jei évfordulós szerződések esetében március 1-je.

Az érvényes kgfb-szerződés meglétét, illetve a fedezet fennállását a közúti ellenőrzések során is ellenőrzik. Az ellenőrzés módját kormányrendelet szabályozza, eszerint az ellenőrzés elsősorban elektronikus úton történik. Ma már a jogszabály nem írja elő, hogy a kötvényt, illetve a befizetéről szóló bizonylatot az autósnak magánál kell tartania, annak hiánya nem számít szabálysértésnek. Ugyankkor javasolható, hogy a forgalmiban tartsuk a díjigazolást, mivel ha valamilyen adminisztrációs hiba vagy pontatlan adatközlés miatt annak megléte nem lekérdezhető a központi rendszerből, igazolni tudjuk a biztosítási fedezet meglétét.

A kgfb díjfizetésének elmaradása esetén a szerződés díjnemfizetés (dnf) miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a jogszabály fedezetlenségi díj kiszabását írja elő. Az ebben az időszakban okozott kárt a károkozónak kell megtérítenie.

A fedezetlenségi díj személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően – napi 280-660 forint a biztosítással nem fedezett időszakra, tehergépjárművek, vontatók esetében a napi díj ennél jóval magasabb, a napi 2100-2600 forint.

A 2010. január 1-je után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátuma. A MABISZ adatai szerint az összes, 4,8 millió jármű mintegy 37 százaléka, 1,7 millió jármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. Közülük 1,1 millióra tehető a magánszemélyek tulajdonában álló, január 1-jei évfordulós személygépkocsi.

Több mint 141 ezren keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát


Több mint 141 ezren keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát

2016.09.15.

2010. szeptember 1-je óta érhető el a Magyar Biztosítók Szövetségének fogyasztóvédelmi és tájékoztatási feladatokat ellátó ügyfélszolgálata, amelyet a nyitás óta összesen 141 247 alkalommal kerestek fel az ügyfelek. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatos kérdések a leggyakoribbak – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

Az elmúlt évek tapasztalataihoz hasonlóan a legtöbben 2016-ban is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra vonatkozó, az ügyintézés és kárrendezés folyamatával, illetve a fedezetlenségi díjjal kapcsolatos kérdésekkel fordultak a MABISZ Ügyfélszolgálathoz.

Az Astra Biztosító miatt kiemelkedően sok volt az ügyfélszolgálati megkeresés: a kgfb szerződésekre vonatkozó információkérések több mint felét a román biztosító csődjével, illetve felszámolásával kapcsolatos kérdések generálták.

A telefonos megkeresések száma minden évben jelentősen meghaladja a személyes, illetve az írásos (e-mail, posta, fax) kapcsolatfelvételek számát. A 2016-os év első nyolc hónapjában – a január elejétől augusztus végéig tartó időszakban – összesen 20 636-an keresték fel a MABISZ Ügyfélszolgálatát, ebből 17 225-en telefonon, 2532-en írásban és 879-en személyesen.

„Az a tény, hogy 2010 szeptemberétől napjainkig összesen 141 247 alkalommal keresték fel az ügyfelek a MABISZ Ügyfélszolgálatot, mutatja, hogy hiánypótló szolgáltatást hozott létre a szövetség hat évvel ezelőtt” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „A MABISZ folyamatosan megjelenő, tájékoztató jellegű anyagai, közleményei, valamint edukációs tevékenysége mellett igen fontos szerepet kap az információk közvetítésében az ügyfélszolgálat. A megkeresések növekvő száma mutatja, hogy jó döntés volt hat évvel ezelőtt elindítani ügyfélszolgálatunkat, ezzel is segítve az ügyfelek gyors és szakszerű tájékoztatását, illetve az esetleg felmerülő ügyfélpanaszok megnyugtató rendezését” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

Mérsékelt növekedés a biztosítási piacon


Mérsékelt növekedés a biztosítási piacon

2015.08.19.

2015 első félévében 2,1 százalékos növekedés mutatkozott a biztosítási szektor összesített díjbevételében: a nem életbiztosítási üzletág 7 százalékkal bővült, ugyanakkor az élet üzletág bevételei 2,5 százalékkal csökkentek. A szektor féléves díjbevétele meghaladta a 453 milliárd forintot, ami 9,2 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat szerdán.

Az idei év első hat hónapjában a nem életbiztosítási üzletág díjbevétele meghaladta a 229 milliárd forintot, 15 milliárd forinttal haladva meg az egy évvel korábbi, hasonló időszakban regisztrált bevételeket. A növekmény jelentős része – 11,7 milliárd forint – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb), a casco, illetve a betegségbiztosítási üzletágak bővüléséből származott. Az élet üzletág díjbevétele ugyanakkor 5,8 milliárd forinttal csökkent a 2014. évi első féléves díjbevételhez képest.

A nem életbiztosítási piac növekedésének motorja a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási üzletágban tapasztalt 15,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, aminek oka kettős: egyrészről a kgfb átlagdíjak, másrészről az újautó értékesítés és a magyarországi forgalombahelyezés volumene is növekedett. A kgfb átlagdíj mintegy 10 százalékkal, az egy évvel korábbi 19 887 forintról 21 910 forintra növekedett. Ennek ellenére a magyarországi kgfb-átlagdíjak még így is a legalacsonyabbak Európában.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) legfrissebb statisztikái szerint a 2015 első félévében Magyarországon üzembehelyezett gépjárművek száma 37 025 volt, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 12,2 százalékos bővülés. Ennek megfelelően a kgfb-szerződések darabszáma is jelentősen, mintegy 173 ezer darabbal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A gépjármű-biztosítások másik nagy területe, a casco-biztosítások piaca is lassú bővülést mutatott 2015 első félévében: a díjbevételek 6 százalékkal, közel 2 milliárd forinttal nőttek, a szerződések száma is csaknem 9700 darabbal emelkedett. Az átlagdíjakat tekintve 4 százalékos drágulás látszik, így az egy évvel ezelőtti 76 181 forintos átlagdíj 79 210 forintra emelkedett.

„Az életbiztosítási üzletág csökkenésének hátterében leginkább az egyszeri díjas befizetések zsugorodása áll. Öröm az ürömben, hogy az látszik, hogy a lakosság már inkább a hosszú távra szóló, folyamatos díjas befektetési termékeket választja. Ez azt mutatja, hogy erősödik az emberekben az öngondoskodás fontosságának felismerése és lépéseket is tesznek jövőbeli biztonságuk megteremtése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

MABISZ Ügyfélszolgálat: tovább növekedett a megkeresések száma


MABISZ Ügyfélszolgálat: tovább növekedett a megkeresések száma

2015.07.28.

2015 első félévében az ügyfelek közel 12 000 alkalommal keresték meg a fogyasztóvédelmi és edukációs feladatokat ellátó MABISZ Ügyfélszolgálatot. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kötődő kérdések a leggyakoribbak – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat kedden.

Az idei évben, január és június között összesen 11 597 megkeresés érkezett a MABISZ ügyfélszolgálatára, ami 1570 megkereséssel haladja meg az előző év hasonló időszakában mért adatokat. Az érdeklődők jelentős része – akárcsak az előző években – továbbra is telefonon keresztül kéri az ügyfélszolgálat segítségét.

A fogadott megkeresések száma

Kiemelt helyen szerepelnek a kgfb-ügyek, a szerződéseket, a kárrendezést érintő kérdések, s 2014-hez hasonlóan az idei első félévben is sokan érdeklődtek a bónusz fokozatok átvezethetőségével kapcsolatosan is.

A fogadott megkeresések jellege

„Közel öt évvel ezelőtt azzal a céllal hoztuk létre a MABISZ ügyfélszolgálatot, hogy az ügyfelek számára gyors és pontos információt tudjunk nyújtani a biztosítási szerződéseket, lehetőségeket érintő, általános kérdésekben. Ez a törekvés szervesen illeszkedik ahhoz az edukációs és fogyasztóvédelmi irányvonalhoz, amelyet a szövetség több más területen is folytat. Ennek szellemében hoztuk létre a befektetési jellegű – unit-linked – életbiztosítások költségeit bemutató Teljes Költség Mutatót (TKM), illetve a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási díjak hiteles összehasonlítását nyújtó MABISZ Díjnavigátort. A fogyasztóvédelmi és edukációs feladatok kiemelt kezelése nemcsak a hazai, hanem az Európai Uniós iránnyal is összhangban van” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Minden eddiginél nagyobb károkat okozott a vihar és az árvíz


Minden eddiginél nagyobb károkat okozott a vihar és az árvíz

2010.06.16.

A magyarországi biztosítókhoz az elmúlt másfél hónapban közel 150 ezer kárbejelentés érkezett, a teljes kár értéke a biztosító társaságok kedd esti, előzetes becslése alapján akár a 30 milliárd forintot is elérheti.

„A május 11-12-i viharokkal kezdődő extrém időjárás sorozat az eddigi legnagyobb károkat okozta a biztosított ingatlanokban” – mondja Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbizottságának elnöke. A biztosítókhoz eddig összesen 148 347 esetet jelentettek be és a kárszakértők felmérése alapján a társaságok hétfő délig 18,3 milliárd forintot fizettek ki, illetve helyeztek tartalékba. „Sajnos a bejelentések száma és a kárösszeg is folyamatosan emelkedik, így a teljes kárösszeg akár a 30 milliárd forintot is elérheti, és még csak most kezdődik a nyári viharszezon” – teszi hozzá Szabó Zoltán.

A káresetek 96 százaléka, közel 143 ezer káresemény a lakossági ingatlanokban keletkezett, 3 százaléka, közel 5 ezer bejelentés a nagy ipari létesítményeket, illetve a mezőgazdaságot érintı káresemény, kevesebb, mint 1 százalék, 835 eset pedig a gépjármű üzletágat érinti.

A társaságok a rendkívüli helyzetre tekintettel már a május közepi viharok idején rendkívüli intézkedéseket léptettek életbe. Átcsoportosították kárszakértıiket azokra a területekre, ahol a legnagyobb károkat okozta a rendkívüli időjárás, annak érdekében, hogy minél előbb megkezdődhessen a kárfelmérés és a helyreállítás. Az ügyfélszolgálati irodák továbbra is meghosszabbított nyitvatartással üzemelnek, a call-centerek ügyfélszolgálati munkatársai emelt létszámmal fogadják a hívásokat. A világhálón keresztül éjjelnappal bejelenthetık a károk.

Az ügyintézés gyorsítása érdekében mindenkit kérnek, hogy a károsult nevét, címét és lehetőleg mobil elérhetőségét, valamint a biztosítási kötvényszámát a kárügyintézés mielőbbi megkezdése érdekében a bejelentéskor közöljék. Gyakran előfordul, hogy az ügyfelek a rendkívüli körülmények miatt nem tudnak utánanézni a kötvényszámnak, ezekben az esetekben a biztosítók a név és a cím alapján előkeresik rendszereikből a szükséges adatokat. A biztosítók a kárbejelentést követően azonnal elindítják a kárelőleg kifizetését és amennyiben szükségessé vált az ingatlanból való kiköltözés, annak költségét is állják. A károk elhárításával nem kell megvárni a biztosító szakemberét vagy a kárbejelentést, azt azonnal meg lehet kezdeni. Ajánlatos – akár mobiltelefonnal – lefényképezni a kárt és eltenni a károkat bizonyító törmelékeket – tette hozzá Szabó Zoltán.

A biztosítók a rendkívüli helyzetre tekintettel bizonyos, a szerződési feltételekből kizárt kártípusokat is megtérítenek méltányosságból. Részben vagy egészében megtérítik a vakolatokban, szigetelésben vagy az ingatlanok redőnyszerkezeteiben keletkezett károkat is.

A mintegy négy millió hazai ingatlan mindössze 72 százalékára kötöttek biztosítást tulajdonosaik – a társaságok 2,88 millió darab lakásbiztosítást kezelnek -, ami annyit jelent, hogy Magyarországon több mint 1,12 millió ingatlantulajdonos, ha kár éri, nem jut kártérítéshez. „A helyzet különösen riasztó annak fényében, hogy az elmúlt másfél évben a piac zsugorodásának lehettünk tanúi. A lakásbiztosítások darabszáma csökkent, 2010. június közepén csaknem 40 ezer darabbal kevesebb lakásbiztosítási szerződést kezeltek a biztosítók, mint 2008 végén. Pedig egy, a mostanihoz hasonló súlyos időjárási helyzet sok családot kilátástalan élethelyzetbe sodorhat” – hangsúlyozta Szabó Zoltán.

Már több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz


Már több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz

2010.06.23.

A biztosító társaságokhoz hétfő délig több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett, ezek becsült értéke meghaladja a 24 milliárd forintot – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán.

Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb káresemény-sorozata az elmúlt egy hét alatt több mint 42 ezer újabb kárbejelentést generált, ami összbiztosítói szinten közel 6 milliárd forinttal növelte meg a kifizetendő kártérítés összegét. A biztosítók különösen aggasztónak tartják, hogy a „szokásos” nyári viharszezon még csak most kezdődik. „Amennyiben folytatódik a mostanihoz hasonló, kedvezőtlen időjárás, összbiztosítói szinten a károk összege meghaladhatja a múlt heti előzetes, 30 milliárd forintos becslést” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A bejelentések túlnyomó többsége továbbra is a vihar okozta károkkal kapcsolatos: az elmúlt hét nap alatt mintegy 40 ezerrel, 138 ezerről 178 ezerre nőtt a vihar okozta kár-darabszám. Az elmúlt másfél hónap viharai a szakértők előzetes felmérése szerint közel 18 milliárd forint kárt okoztak. Az árvíz miatti bejelentések száma is több mint 2 ezerrel, 10,6 ezerről 12,8 ezerre nőtt az elmúlt héten, a becsült kárérték ugyanezen idő alatt 4,8 milliárdról közel 6,1 milliárd forintra emelkedett.

A bejelentések zömét továbbra is a lakosságot, illetve a kis és közepes vállalkozásokat érintő ingatlankár teszi ki, a 190 ezer bejelentésből 183 ezer a lakosságtól, illetve a kkv-szegmenstől érkezett. A becsült kárérték hétfő délben megközelítette a 19 milliárd forintot.

A biztosított ipari létesítmények, illetve a mezőgazdasági károk száma elérte a 6 ezret, a kárérték pedig meghaladta a 4,6 milliárd forintot. Több mint 1100 gépjárműkárt regisztráltak a társaságok, ezek értéke megközelíti a 480 millió forintot.

Az árvíz a biztosított vagyontárgyakban a legnagyobb pusztítást Felsőzsolcán végezte – itt több mint ezer bejelentés érkezett a lakosságtól -, a károk értéke pedig meghaladja az 1,8 milliárd forintot. Az árvíz által leginkább sújtott települések sorába Boldva, Edelény, Felsőzsolca, Galvács, Ónod és Sajóecseg mellé feliratkozott Sátoraljaújhely, Szendrő és Szikszó is. Az utóbbi három településről több mint 200 millió forintnyi kárt jelentettek be a biztosító társaságokhoz.

A biztosítók a rendkívüli helyzetre tekintettel továbbra is érvényben tartják a május közepén életbe léptetett rendkívüli intézkedéseket. A kárszakértőket azokra a területekre csoportosítják át, ahol a legnagyobb károkat okozta a rendkívüli időjárás, az ügyfélszolgálati irodák továbbra is meghosszabbított nyitva tartással üzemelnek, a telefonos ügyfélszolgálat munkatársai pedig emelt létszámmal és hosszabb munkaidőben fogadják a hívásokat. Mindezek ellenére a biztosítók az ügyfelek türelmét kérik, hiszen a hetek óta tartó rendkívüli időjárás következtében folyamatosan naponta több ezer bejelentés érkezik hozzájuk.