Szerző: Jeney Attila

Kgfb: 273 ezren váltottak a tavalyi kampányban

Posted on | by Jeney Attila

Kgfb: 273 ezren váltottak a tavalyi kampányban

Március elsején éjfélig kell beérkeznie az esedékes díjnak

2015.02.17.

Az előzetes becslések szerint alakult az év végi kgfb-váltók száma: a 250 ezres várakozáshoz képest alig több, 272 738 autós cserélte le kötelező biztosítóját az átkötési időszakban – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adataiból. Ez a szám messze elmarad attól, ahányan az elmúlt években váltottak.

A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,2 millió jármű körülbelül fele, 2,2 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A mintegy 4,2 millió járműből csaknem 2,7 millió személyautó tulajdonosa magánszemély. Közülük több mint 1,4 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, esetükben kerülhetett sor biztosítóváltásra a tavaly év végi kampányban. A MABISZ adatai szerint évről évre egyre kevesebben cserélnek biztosítót a kgfb-kampányokban.

Annak a mintegy 273 ezer autósnak viszont, aki tavaly a váltás mellett döntött, több határidőre is érdemes odafigyelnie, ezek közül bő két hét múlva esedékes az első.

A jogszabály szerint legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 nap lejártával be kell érkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek – ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je. Azoknak, akik csekken fizetik a biztosítás díját, érdemes ugyanakkor néhány napos átfutási idővel kalkulálniuk, vagyis a csekket néhány nappal előbb feladniuk, különös tekintettel arra, hogy az idei évben március elseje vasárnapra esik. A banki átutalást sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni.

Azon ügyfeleknek, akiknek biztosítási díja március elsejéig – vasárnap éjfélig – nem érkezik be a biztosítóhoz, díjnemfizetés miatt megszűnik a szerződésük, és a díjjal nem fedezett időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetniük.

Ennek összege járműkategóriánként eltérő: személygépjárművek esetében az autó teljesítményétől függően 270-630 forint naponta; motorkerékpároknál 40-210 forint/nap. A fedezetlenségi díj a haszon gépjárműveknél a legmagasabb, a vontatók esetében eléri a napi 2500 forintot.

Biztosítás 2014: folytatódott a lassú növekedés

Posted on | by Jeney Attila

Biztosítás 2014: folytatódott a lassú növekedés

2015.02.18.

A magyarországi biztosítási piac 2014-es összesített adatai óvatos optimizmusra adhatnak okot: a szektor díjbevétele 4,2 százalékkal növekedett az elmúlt évben – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2014. évi adataiból. Az életbiztosítási piac 4,4 százalékkal, a nem életbiztosítási ágazat díjbevétele 3,9 százalékkal emelkedett.

2014-ben 844,1 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosító társaságokhoz: ennek 54 százaléka, 451,8 milliárd forint az élet-, 46 százaléka, 392,3 milliárd forint a nem életbiztosítási üzletágból. A szerződések darabszáma a teljes piacot tekintve szintén emelkedett, ehhez viszont a nem életbiztosítási üzletág járult hozzá erőteljesebben. A károkra és szolgáltatásokra kifizetett összeg az életbiztosítások esetében 9,5 százalékkal csökkent, a nem életbiztosítási területen viszont 1,7 százalékkal emelkedett.

Az életbiztosítási szerződésekre befolyt 451,8 milliárd forint 4,4 százalékkal volt magasabb, mint 2013-ban, az pedig ennél is pozitívabb változás, hogy az életbiztosítási ágazaton belül a hagyományos életbiztosítások szerepe tovább tudott nőni. Míg 2013-ban ezek a termékek összesen 147,5 milliárd forint díjbevételt értek el, tavaly már 173 milliárdot – ami 17 százalékos növekedésnek felel meg.

„Pozitív tendencia, hogy 2014-ben a hagyományos életbiztosításokból származó díjbevétel emelkedett, így ismét a klasszikus biztosítási védelmet nyújtó termékek irányába kezdett elmozdulni a piac” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „Különösen jó hír, hogy ehhez vélhetően jelentős mértékben hozzájárult a tavaly január óta adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítási terület fejlődése is” – tette hozzá a főtitkár.

A MABISZ statisztikái alapján valószínűsíthető az is, hogy az ügyfelek igyekeznek kihasználni az adókedvezményt, és valószínűleg magasabb átlagdíjjal kötnek nyugdíjbiztosítási szerződést, mint más életbiztosítások esetében, kihasználva az adójóváírás nyújtotta lehetőségeket.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2014-ben 392,3 milliárd forintot tett ki, 3,9 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. Ehhez leginkább a gépjárműbiztosítási szegmens, azon belül is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac járult hozzá. A szerződések darabszáma 207 ezerrel gyarapodott tavaly, a kgfb éves átlagdíja 2014-ben 20 515 forintra módosult. A kgfb-szerződések növekvő számának köze lehet a gépjármű-értékesítés lassú, de mára tartóssá váló növekedéséhez, ami mind az új, mind pedig a használtautók piacán megmutatkozik.

A járműértékesítés növekedése hatással van a casco-piacra is. A casco-biztosítások díjbevétele 1,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a szerződések darabszáma ugyanebben az időszakban 1,4 százalékkal bővült. A casco átlagdíja tavaly alig haladta meg a 77 ezer forintot, minimálisan nőtt a 2013-as, 76 207 forintos átlagdíjhoz képest. Ennek oka egyebek mellett az import-alkatrészek árának emelkedése lehet, amely befolyásolhatja a szervizek árképzését.

Plakátkiállítás: 90 év biztosítástörténete egy helyszínen

Posted on | by Jeney Attila

Plakátkiállítás: 90 év biztosítástörténete egy helyszínen

2015.02.27.

Mindent biztosít – A magyar biztosítási plakát (1900-1990) címmel nyílt kiállítás a napokban a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A kiállítás biztosítási témájú plakátokat mutat be egy-egy korszak kiemelkedő, neves alkotásaira fókuszálva. Az esemény megnyitóján a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) is képviseltette magát.

Mindent biztosít – A magyar biztosítási plakát (1900-1990) című kiállítás közel egy évszázad biztosítási plakátjaiból mutat be egy nagy csokorra valót, és teszi hozzáférhetővé az érdeklődők számára a hangulatos óbudai kiskocsmák tőszomszédságában. A múzeum szakembereinek az intézmény saját gyűjteménye és magángyűjtők művei mellett nagy tekintélyű közintézményektől – a Magyar Nemzeti Múzeumtól, az Országos Széchenyi Könyvtártól és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtártól – is sikerült kölcsön kapniuk néhány értékes kiállítási darabot.

A most megnyílt kiállítás már a harmadik olyan esemény a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (MKVM), amely a biztosítástörténethez vagy a biztosítási piachoz kötődik. Néhány éve már az MKVM őrzi a dr. Deutsch Róbert nevét viselő Biztosítási Szakkönyvtárat és Archívumot, ami különleges történelmi érték, s ugyanakkor nélkülözhetetlen a hazai biztosítástörténet kutatói számára. Alig két éve pedig a háború előtt épült gyönyörű, patinás épületeket – az évszázados történelemmel rendelkező biztosítók székházait – bemutató fotókiállítást csodálhatták meg az érdeklődők.

„Mai használati tárgyaink, vagy akár a biztosításhoz kötődő darabok is évek múltán akár értékes múzeumi relikviákká válhatnak” – emelte ki megnyitójában Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója. Majd hozzátette, ezek a gyönyörű, patinás óbudai termek reményei szerint egyszer majd otthont adhatnak egy, a biztosítással kapcsolatos állandó kiállításnak is.

„Közel két évvel ezelőtt egy hasonló, szintén a hazai biztosítástörténetet felidéző kiállítás megnyitóján találkozhattunk” – mondta köszöntő beszédében Gilyén Ágnes, a szövetség kommunikációs főosztályvezetője. „Nagy örömünkre szolgál, hogy az idei évben is itt lehetünk egy hasonló eseményen, amely segít közelebb hozni a biztosítás fontosságát, történelmi szerepét az emberekhez. Sajátos múltidézés ez, mintha egy történelemkönyv lapjai elevenednének meg, a múlt század viharos, gyakran tragikus eseményei gyönyörű, néha megmosolyogtató módon ábrázolva.”

Fogyasztóvédelem: hatékony eszköz a MABISZ ügyfélszolgálata

Posted on | by Jeney Attila

Fogyasztóvédelem: hatékony eszköz a MABISZ ügyfélszolgálata

2015.03.16.

Egyre többen fordulnak a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogyasztóvédelmi és információs feladatokat ellátó ügyfélszolgálatához: 2014-ben több mint 23 ezer megkeresést regisztrált a szövetség, amely 10 százalékkal haladta meg az előző évi megkeresések számát. Ezzel a 2010 szeptembere óta elérhető ügyfélszolgálatot a tavalyi év végéig összesen 110 ezren keresték fel – tette közzé a szövetség az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatos legfrissebb adatokat.

A tavalyi évben összesen 23 261 alkalommal keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát. Ennek döntő többsége telefonos megkeresés volt: a beérkező telefonhívások száma évről évre szignifikánsan növekszik. A MABISZ ügyfélszolgálatához fordulók száma 2013-hoz képest tavaly mintegy 10 százalékkal emelkedett.

Legtöbbször – ahogy minden évben – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban (kgfb) érdeklődik a lakosság, ezen belül is a fedezetlenségi díjjal, a bonus-malus rendszerrel, illetve az aktuális fedezetekkel kapcsolatos ügyekben történik a legtöbb megkeresés. A többi biztosítási üzletágat érintő kérdések száma ennél kevesebb.

Ami az információkérés módját illeti, folytatódik az az évek óta tartó trend, mely szerint az ügyfelek túlnyomó többsége telefonon keresztül érdeklődik – 19 678 megkeresés történt 2014-ben -, ennél jóval kevesebben vannak, akik írásban kérnek segítséget – tavaly 2279-en -, a személyes megkeresések száma pedig ennél is kevesebb: 1304-an látogattak el személyesen a MABISZ ügyfélszolgálatára.

Összes megkeresés a beérkezés módja szerint, 2014 (forrás: MABISZ)

„A MABISZ ügyfélszolgálat az egyik legfontosabb pillére szövetségünk fogyasztóvédelmi törekvéseinek és eszközeinek. A fogyasztóvédelmi célokat szolgáló Teljes Költség Mutató (TKM), a Díjnavigátor, illetve a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat mellett azzal a céllal hoztuk létre, hogy az ügyfelek tájékozódását segítsük, s hogy ezáltal gyors és pontos információhoz jusson a lakosság általános biztosítási kérdésekben, valamint ha szükséges, az egyedi szerződésekkel kapcsolatban is” – jelentette ki Molnos Dániel a MABISZ főtitkára. „Az, hogy négy és fél év alatt mintegy 110 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, mutatja, hogy hiánypótló szolgáltatást hoztunk létre” – tette hozzá.

Kátyúkár: nő a biztosítás iránti igény

Posted on | by Jeney Attila

Kátyúkár: nő a biztosítás iránti igény

2015.03.19.

Szezonja van a kátyúk okozta baleseteknek: a károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik. Igaz, az idei évben az enyhébb időjárás miatt eddig kevesebb kárbejelentést regisztráltak a kátyúbiztosítást kínáló biztosítók, az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért érdemes felkészülni biztosítással a váratlan esetekre – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco, mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, évi 2-3 ezer forintos díjért. A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is. Az átlagos kárösszeg 20 ezer forint körül van, a biztosítási szakemberek azonban találkoztak olyan esettel is, amikor a kátyú 500 ezer forintot meghaladó összegű kárt okozott a futóműben.

Fontos tudni, hogy a káreseményt a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez érdemes rendőrt hívni, a hatósági jegyzőkönyv ugyanis fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Szükséges alaposan dokumentálni az esetet: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről, és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

Az utak állapotáért az út fenntartója felel, így a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia, ha kátyúba futás miatt megsérül az autója. A településeket összekötő útvonalak, illetve az autópályák a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak, a lakott területen belüli útszakaszok az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalainak kezelője a fővárosi, az egyéb úthálózatoké a kerületi önkormányzatok.

A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, illetve a kárigényt. Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni.

Az úthibák, ezáltal a kátyúkárok előfordulásának gyakorisága erősen függ az időjárástól – e tekintetben az idei év egyelőre kedvezően alakult, eddig kevesebb kárbejelentést regisztráltak a biztosítók, mint a korábbi évben. Jól látszik azonban, hogy a sokszor szélsőséges időjárási viszonyok, elsősorban a hirtelen, és tartós jegesedés óriási károkat okoz az úthálózatban, ez pedig sok autós számára jelentett már kellemetlenséget.

Érdemes biztosítani ezt a fajta kockázatot is, hiszen a klasszikus gépjárműbiztosítások – a casco – többnyire önrészt tartalmaznak, és a kátyúkár összege általában alacsonyabb, mint a szerződésben meghatározott önrész összege. Kátyúkár-biztosítás esetén egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.

Nyugdíjbiztosítás: az adókedvezmény hatására nőttek a hosszú távú megtakarítások

Posted on | by Jeney Attila

Nyugdíjbiztosítás: az adókedvezmény hatására nőttek a hosszú távú megtakarítások

2015.03.24.

A tavalyi évben 12,6 milliárd forintra nőtt az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások díjbevétele. E nyugdíjtermékek éves átlagdíja 220 365 forint volt, míg a folyamatos díjas életbiztosításoké ennél jóval kevesebb, 166 290 forint. Az adatok jól mutatják, a tavaly január 1-jétől bevezetett adójóváírás hatékonyan tudta ösztönözni a hosszú távú megtakarításokat – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adataiból.

2014 végén 1,7 millió darab folyamatos díjas életbiztosítási szerződést kezeltek a biztosítók, ebből 68 025 darab volt az szja-kedvezményre jogosító, rendszeres díjas szerződés (a kiegészítő biztosításokkal együtt ez a szám 104 402 darab). Az adatok alapján látszik, hogy beigazolódtak a várakozások: az adótámogatás komoly lendületet adott a nyugdíjtermékek népszerűségének, így a valóban hosszú távú megtakarításoknak.

2014. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyek az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot jóváírhatnak nyugdíjbiztosítási számlájukon

A kedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló nyugdíjbiztosítási termékek négyféle biztosítási esemény esetén nyújthatnak szolgáltatást. A biztosító akkor szolgáltathat, ha 1. a biztosított megszerzi a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy 2. egészségi állapota 40 százalékos vagy annál nagyobb mértékben károsodik, illetve 3. ha eléri a szerződés kötésekor érvényes törvényes nyugdíjkorhatárt, valamint 4. ha a biztosított elhalálozik.

„A tavaly január óta elérhető adókedvezménnyel a nyugdíj-előtakarékossági számlához, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményéhez hasonló kedvezmény társul a nyugdíjbiztosításokhoz is, ez pedig az első év tapasztalatai alapján láthatóan már most jelentősen növeli az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – hangsúlyozza Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

Viharos húsvét: 4000 kárbejelentés

Posted on | by Jeney Attila

Viharos húsvét: 4000 kárbejelentés

2015.04.08.

A „szeszélyes” évszakhoz képest is szélsőséges, viharos időjárással vette kezdetét a hónap: április 1-je óta mintegy 4000 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke megközelíti a 300 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat szerdán.

Nem sok jót ígérnek a meteorológiai előrejelzések: az április első hetében tapasztalt, a sokéves átlagtól több fokkal elmaradó hőmérséklet és viharos időjárás csak lassan enyhül a következő napokban.

Az alig egy hetes időszakban 4000 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, az összesített kárérték az előzetes becslések alapján megközelítheti a 300 millió forintot. Az egy kárra jutó átlagos kárérték 75 ezer forint.

A legtöbb bejelentés Budapestről, illetve Budapest környékéről, valamint Pest megyéből, Szabolcs megyéből, Hajdú-Bihar megyéből, Győr-Moson-Sopron, illetve Borsod megye területéről érkezett. Sok kárt jelentettek Debrecen és Pécs térségéből is.

A legtöbb káreseményt a viharos erejű szél okozta, illetve az amiatt bekövetkezett, úgynevezett rádőléses károk, vakolatsérülések, fakidőlések, tetőszerkezetet érintő sérülések jelentették. A viharkárok vannak többségben, de villámcsapás, felhőszakadás és jégverés is szerepel a leggyakoribb károkok között.

A viharkárok – éves szinten – továbbra is a lakásbiztosítási szerződésekre bejelentett károk közel ötödét teszik ki, a MABISZ adatai szerint 2014-ben a 704 ezer kárbejelentés mintegy 15-20 százaléka volt hozzájuk köthető.

A hazai lakásállomány 73 százaléka rendelkezik biztosítással. Bíztató jel, hogy 2014-ben megtorpant a lakásbiztosítási piac 2010 óta tartó visszaesése – ez idő alatt 93 ezerrel csökken a lakásbiztosítási szerződésszám -, és a szerződések darabszáma 13 ezerrel tudott nőni az egy évvel korábbihoz képest.

Az újonnan kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagos díja 28-29 ezer forint körül alakul, az átlagdíj annak ellenére sem növekedett, hogy egyre népszerűbbé válnak a kiegészítő fedezeteket is kínáló lakásbiztosítási csomagok.

Biztosítási piac: enyhe növekedés az első negyedévben

Posted on | by Jeney Attila

Biztosítási piac: enyhe növekedés az első negyedévben

2015.05.15.

A biztosítási szektor összesített díjbevétele az idei év első három hónapjában 2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A nem életbiztosítási üzletág az előző évihez képest növekedni tudott, az életbiztosítási üzletág bevételei azonban elmaradtak az egy évvel korábbitól – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2015. évi első negyedéves adatokat.

A biztosítási piac idei első negyedéves növekedését a nem életbiztosítási üzletág 6,5 százalékos bővülése adja, így a szektor összesített díjbevétele az élet üzletág 2,6 százalékos csökkenése ellenére is nőni tudott. A szektor eredményeit összesítő adatok között első alkalommal szerepelnek a Cardif Életbiztosító Magyarország Zrt. és a Cardif Biztosító Magyarország Zrt. adatai is, amely cégek 2015. január 1-jétől a szövetség teljes jogú tagjai.

2015 első negyedévében a betegség-, a tűz- és elemi károkra vonatkozó, az egyéb vagyoni kockázatokat lefedő, illetve a temetkezési biztosítások kivételével a nem életbiztosítási üzletág minden egyes területe növekedést mutatott.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac díjbevétele az előző év azonos időszakához képest 14,6 százalékkal emelkedett, miközben a szerződések száma 3,9 százalékkal bővült. A gépjármű-biztosítások piacának másik meghatározó területe, a casco-biztosítások díjbevétele 6,9 százalékos, a szerződések darabszáma pedig közel 1 százalékos növekedést mutat.

A szerződések éves átlagdíja a teljes, biztosított gépjárműállományra vetítve a kgfb esetében az egy évvel korábbi 19 742 forintról 21 750 forintra, míg a casco éves átlagdíja 75 666 forintról 78 471 forintra emelkedett.

2015 első három hónapjában az életbiztosítási üzletág szinte minden területen csökkenést mutatott a 2014. év hasonló időszakához képest. Ez alól kivétel a kockázati életbiztosítások piaca, amelynek díjbevétele kiemelkedő, 10,6 százalékos bővülést tudott elérni az idei év első negyedévében.

A befektetéshez kötött életbiztosítási termékek esetében a díjbevételek 2,1 százalékos csökkenése, ugyanakkor a szerződések darabszámának 5,9 százalékos növekedése látszik. A unit-linked piac gyengébb teljesítménye elsősorban az egyszeri és eseti díjas termékekből származó díjbevételek visszaesésével magyarázható.

„Pozitív jelenség, hogy az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítási szerződések száma 2015 első negyedévének végére meghaladta a 81 ezret, díjbevétele az idei első negyedévben pedig megközelítette az 5,4 milliárd forintot. Ezzel a teljes állomány értéke 17,6 milliárd forintra, a kiegészítő biztosításokkal együtt pedig közel 17,7 milliárd forintra emelkedett. Az szja-támogatást élvező nyugdíjbiztosítások éves átlagdíja megközelíti a 220 ezer forintot, ami mutatja, hogy az adókedvezmény elérte célját” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Keddi vihar: 2000 kárbejelentés egy nap alatt

Posted on | by Jeney Attila

Keddi vihar: 2000 kárbejelentés egy nap alatt

2015.06.11.

Kánikulával és hatalmas viharral indul a nyár Magyarországon: a június 9-i, délutáni vihart követően közel 2000 kárbejelentés érkezett kevesebb, mint 24 óra alatt a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke meghaladja a 320 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

A keddi égszakadást követően egyetlen nap alatt közel 2000 kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, ezek összesített kárértéke az előzetes becslések alapján meghaladja 320 millió forintot.

A legtöbb bejelentés Budapestről, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém, és Fejér megyéből érkezett, továbbá kiemelten sok kárt jelentettek Pécs és Tatabánya területéről is.

A legtöbb káresemény a jégverés, valamint az azt követő felhőszakadás miatt következett be. A nagy erejű vihar sok helyen okozott tetősérülést és beázást, s jellemzőek voltak az úgynevezett rádőléses károk is, amikor a kidőlt fák az ingatlanokban, illetve gépjárművekben tettek kárt. A villámcsapások miatt több tűzeset is történt, s sok bejelentés érkezett a villámcsapás másodlagos, úgynevezett indukciós hatása következtében sérült elektromos berendezések miatt.

A MABISZ adatai szerint – éves szinten – a lakásbiztosításokra bejelentett káresemények közel 20 százalékát a viharkárok teszik ki. 2014-ben az összes, több mint 704 ezer kárbejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz köthető.

Magyarországon a legtöbb káresemény a nyári hónapokban történik: a 2014. májusaugusztus közötti időszakban összesen 134 167 kárt jelentettek be a biztosítókhoz.

2010-2014-ben, a nyári, május-augusztusi hónapokban összesen több mint 762 ezer bejelentés történt.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Az újonnan kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja 28 ezer-29 ezer forint körül alakul, az átlagdíj annak ellenére sem növekedett, hogy egyre népszerűbbé válnak a kiegészítő fedezeteket is kínáló lakásbiztosítási csomagok.

Nyugdíjbiztosítás: már csak néhány nap maradt az adókedvezmények optimalizálására

Posted on | by Jeney Attila

Nyugdíjbiztosítás: már csak néhány nap maradt az adókedvezmények optimalizálására

2015.12.22.

December végéig köthetnek nyugdíjbiztosítást, illetve tehetik meg eseti befizetéseiket azok az ügyfelek, akik nyugdíjbiztosításukkal maximalizálni szeretnék a befizetéseik után járó adójóváírás mértékét – hívja fel rá figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az adókedvezmény mértéke a befizetett biztosítási díj 20 százaléka, egy adóévben legfeljebb 130 ezer forint lehet.

2014. január 1-jétől van lehetőségük a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyeknek arra, hogy az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékát, maximum 130 ezer forintnyi jóváírást igényeljenek a nyugdíjbiztosítási számlájukra. Amennyiben az ügyfelek éves befizetése nem éri el azt az összeget, amellyel a visszaigényelhető adó mértékét maximalizálhatnák, a jogszabály értelmében december 31-éig – az adóév végig – még van lehetőségük az adójóváírás összegét eseti befizetéssel optimalizálni. Az „optimális” – a jogszabályban előírt legmagasabb – adókedvezmény 650 ezer forintos éves befizetéssel érhető el.

A MABISZ adatai szerint 2015. szeptember végén a nyugdíjbiztosítási szerződések száma elérte a 111 ezret, a szerződésekre befizetett díjbevétel pedig meghaladta a 18,2 milliárd forintot. „Ebben döntő szerepet játszik, hogy az állam az öngondoskodás támogatása mellett tette le a voksát azzal, hogy adókedvezménnyel támogatja a nyugdíjbiztosítási befizetéseket” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

„Szerencsére azt látjuk, hogy az emberek számára egyre fontosabb az öngondoskodás, gondolnak nyugdíjas éveikre, amit mutat a szerződések növekvő száma is. Minden esetben azt javasoljuk, hogy érdemes úgy megválasztani a nyugdíj-előtakarékosságra – például nyugdíjbiztosításra – befizetett havi díjak mértékét, hogy azt minden esetben, biztonsággal ki tudják fizetni. Év végéig pedig még eseti befizetésekkel optimalizálni tudják adókedvezményüket” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.