Szerző: Lambert Gábor

Életbiztosítás: december 21-én véget ér egy korszak

Posted on | by Lambert Gábor

Életbiztosítás: december 21-én véget ér egy korszak

Már csak uniszex díjon köthetők biztosítások az EU-ban

2012.12.20.

A „Gender-irányelvként” emlegetett Európai Uniós rendelkezés értelmében 2012. december 21-étől Magyarországon is csak azonos díjon köthetnek biztosítást a nők és a férfiak.

A hazai piacon mindez elsősorban az élet- és személybiztosításokat érinti, ahol korábban a nők – előnyös statisztikai mutatóik alapján – kedvezőbb díjakon köthettek szerződést, mint a férfiak.

Fontos tudni, hogy a szabályozás csupán a jövőben megkötendő biztosításokra vonatkozik, a már meglévő szerződésekre nem. A jelenlegi szerződések feltételei változatlanok maradnak a szerződés lejáratáig, illetve mindaddig, amíg azok alapvető paramétereit – díj, összeg stb. – nem módosítják.

Az elmúlt hónapok során valamennyi biztosító felkészült a változásra: többségük már korábban, fokozatosan vezette be az új előírásoknak megfelelő biztosítási termékeket, miközben a rendszereiket is folyamatosan adaptálták, így az ügyfelek lényegi változást a határidő kapcsán nem fognak tapasztalni.

Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítése a nők számára eredményez kedvezőtlenebb díjakat az élet- és személybiztosítások esetében. Ennek várható hatása azonban a termék típusától függően igen eltérő lehet. Az alacsony kockázati díjrésszel rendelkező unit-linked életbiztosításoknál például az uniszex árazás értelemszerűen jóval kevésbé befolyásolja a díjak alakulását, mint a kockázati életbiztosítások esetében.

„Méltányos díjazás csak az egyes biztosított csoportok megfelelő megkülönböztetésével valósítható meg. Bízunk benne, hogy az európai döntéshozók is megértik, hogy a differenciálás nem diszkrimináció, mielőtt az egyenlő bánásmód elvének abszurd alkalmazásával komolyan felmerülne a fogyatékosság vagy az életkor szerinti díjképzés tilalma is” – hívta fel rá a figyelmet Banyár József, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöki főtanácsadója egy, a közelmúltban a Magyar Biztosítók Szövetségénél (MABISZ) tartott sajtóbeszélgetésen.

Kgfb: a biztosítók január végéig küldenek értesítést az új szerződésekről

Posted on | by Lambert Gábor

Kgfb: a biztosítók január végéig küldenek értesítést az új szerződésekről

Az idei díjnak legkésőbb március 1-jéig kell beérkeznie a biztosítóhoz

2013.01.16.

Bár egyelőre csak előzetes becslések állnak rendelkezésre, az már kijelenthető, hogy ismét jelentősen mérséklődött a biztosítót váltók száma a tavaly év végi kötelező kampányban. Mintegy félmillió egyéni szerződő élt ezzel a lehetőséggel – jelentette ki Molnos Dániel a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A biztosító társaságok folyamatosan dolgozzák fel a szerződéseket és küldik ki az értesítéseket. Azoknak az autósoknak, akiknek január 1-je a szerződéses évfordulója és a tavalyi kampányban biztosítót váltottak, két fontos határidőt kell szem előtt tartaniuk.

A törvény előírása alapján a biztosítót váltóknak új, választott biztosítójuktól a kockázatviselés kezdetétől számított 30 nap elteltéig – év végi fordulónap esetén január 30-ig – meg kell kapniuk a fizetési teljesítésre történő felszólítást, ha az esedékes díjat addig még nem fizették volna meg. Hogy a felszólítást elkerüljük, január 20-a körül már érdemes jelezni a biztosítónak, ha addig nem kaptunk semmilyen értesítést, csekket vagy díjértesítőt. Ezt követően még lesz időnk az esedékes díjrészlet befizetésére, de az összegnek legkésőbb március 1-jéig be kell érkeznie a biztosító társasághoz. Bár a biztosítók már január 1-jétől kockázatban állnak – vagyis ha kár történne, fizetnek -, a díj megfizetésére a törvény 60 napos fizetési haladékot – türelmi időt – engedélyez.

„Az ügyfelek körében egyre népszerűbb és így egyre több biztosító nyújtja az úgynevezett e-kommunikációs kedvezményt. A tavaly év végi kampányban különösen nagy szerepet kapott az e-kedvezmény, amely alapján a papír alapú kommunikációt részben vagy egészben felváltja az e-mail segítségével történő kapcsolattartás. Fontos tudni, hogy aki ezt a formát választotta, az értesítőjét többnyire nem postai kézbesítőn keresztül, hanem e-mailes formában kapja meg” – hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A MABISZ becslése alapján a 2012-es kgfb-kampányban mintegy ötszáz ezren válthattak biztosítót, azaz 30 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban.

Forrás: MABISZ

„A váltók számának csökkenését az okozta, hogy aki nagyobb díjcsökkenést ért el az előző években, az idén már legfeljebb 1-2 ezer forintos díjkülönbséget tudott elérni. Ekkora összeg miatt már jóval kevesebben vállalják be a biztosítóváltással járó ügyintézést” – magyarázza Molnos Dániel. „Bár a biztosítók január elseje óta év közben is bármikor bejelenthetik kgfb-díjaik módosítását, egyelőre számottevő változás nem történt, alapvetően továbbra is a kampányban alkalmazott díjak az érvényesek.”

Már 10 millió adatot tartalmaz a KKNYR

Posted on | by Lambert Gábor

Már 10 millió adatot tartalmaz a KKNYR

Az autósok közel harmada B10-es besorolású

2013.02.01.

Az autósok kártörténetét tartalmazó Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben (KKNYR) a napokban rögzítették a 10 milliomodik szerződés adatait. A nyilvántartás szerint az autósok 32 százaléka B10-es besorolású, s kiugróan magas, 17 százalék az A0-ás besorolású ügyfelek aránya – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat.

A KKNYR létrehozásáról a 2010. január 1-je óta hatályos új, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerét szabályozó törvény határozott. A biztosítók azóta folyamatosan töltik fel a rendszert, folyamatosan rögzítve a kgfb-szerződéseket, azok bonus-malus besorolását, illetve a káreseményeket.

A rendszerben a napokban történt meg a 10 milliomodik szerződés berögzítése. A 10 millió szerződésből 3,9 millió élő, 6,1 millió már nem érvényes, azóta megszűnt kgfb-szerződés.

A rendszer létrehozásának célja, hogy – a kgfb-törvény indoklása szerint – „a bonus-malus rendszer helyett a valódi kár alapú besorolás alapját teremti meg.” Ezzel a korábbinál pontosabb, kockázatarányos díjkalkulációra ad majd lehetőséget a biztosítók számára, hiszen hosszú időtávra visszamenőleg, pontosan nyomon követhetővé teszi a káresemények időpontját és a teljes kártörténetet.

A balesetet okozókat magasabb díjjal „büntető”, a balesetmentes vezetőket alacsonyabb díjjal „honoráló” bonus-malus rendszer 20 évvel ezelőtt, 1993-ban indult. A rendszer 10 bonus-kategóriát, 4 maluskategóriát, illetve az alapdíjat – A0 – tartalmazza.

A KKNYR-rendszerben nyilvántartott, 3,9 millió élő szerződésből 2,5 millió – magánszemély tulajdonában álló – személygépjármű, 1,4 millió céges autó, haszongépjármű, busz, motorkerékpár, vontató stb. szerződése.

A 2,5 millió szerződés csaknem harmada, több mint 800 ezer megállapodás B10-es besorolás alá esik, így azok díja a legkedvezőbb. A rendszerbe újonnan belépők automatikusan az A0-ás kategóriába kerülnek, ez is magyarázza, hogy a szerződők több mint hatoda ebben a csoportban található. Ugyanakkor ebbe a – közel 440 ezres darabszámú – kategóriába kerülnek azok is, akik például „párhuzamos üzemeltetőként” második gépjárművet vásárolnak saját nevükre, függetlenül attól, hogy akár 20 éve balesetmentesen vezetnek és meglévő autójukkal már kiérdemelték a B10-es besorolást.

A már negyedik éve működő Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer a jogalkotó szándékai szerint lehetőséget nyújt majd a bonusmalus rendszer kiváltására, amellyel – szól a törvény indoklása – „lehetővé teszi a károkozók következetes nyilvántartását és (…) megteremti az európai kompatibilitást is.”

Kölcsönös érdek a kárelhárítás és a kármegelőzés

Posted on | by Lambert Gábor

Kölcsönös érdek a kárelhárítás és a kármegelőzés

2013.02.14.

A jövőben szoros együttműködést alakít ki az Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége (ÖTOSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) annak érdekében, hogy a tűzkárok megelőzése, illetve elhárítása minél hatékonyabban valósuljon meg – az erről szóló megállapodást a napokban írta alá Balog László, az Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségének elnöke és Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A tűzvédelem és a tűzoltói beavatkozást igénylő kárelhárítás mielőbbi megkezdése és szakszerű végrehajtása a biztosítótársaságok számára is alapvető érdek. Ezáltal biztosítható az emberi élet védelme, illetve hogy a tűz következtében a lehető legkisebb kár keletkezzen a vagyontárgyakban.

Az önkéntes tűzoltóságok szerepe, tevékenységük kiemelkedően eredményes lehet a kárelhárításban, ha megfelelő képzettség, technika és korszerű riasztási rendszer párosul az állami és össztársadalmi akarattal. A MABISZ és az ÖTOSZ az együttműködési megállapodás alapján vállalják, hogy tagjaik tevékenységének jogi, szabályozási és működési környezete, annak fejlesztése érdekében együttműködnek az érdekazonosságokon alapuló ügyekben, illetve más, jogalkotási területeken.

A szervezetek vállalják továbbá, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást az őket érintő kérdésekben, legyen szó jogszabályváltozásokról vagy egyéb, közös szakmai állásfoglalást érintő kérdésekről. „A két szervezet közötti párbeszéd kiemelt jelentőségű a tekintetben, hogy közös szakmai álláspontot tudjunk kialakítani tűzvédelmi, illetve kárelhárítási kérdésekben, hiszen ez kölcsönös érdeke mind a lakosságnak, mind a tűzoltóknak, mind pedig a biztosítóknak” – emelte ki Molnos Dániel.

A megállapodás kapcsán Balog László elnök az időfaktor szerepére külön is felhívta a figyelmet. A mielőbbi kiérkezés a helyszínre kulcsfontosságú a tűzesetek elhárításában, illetve a károk minimalizálásában, ebben az önkéntes tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek azért bírnak kiemelt jelentőséggel, mivel lokális elhelyezkedésük és helyismeretük miatt sok esetben jóval korábban a helyszínre tudnak érni, mint a távolabbról kivonuló állami tűzoltók. „Az irányadó jogszabály csak arra vonatkozóan tartalmaz utasítást, hogy az állami tűzoltóknak a bejelentést követő 2 percen belül el kell indulniuk a helyszínre, azt azonban már nem írja elő, hogy mennyi időn belül kell odaérkezniük.” – hangsúlyozta Balog László. „A legfontosabb tényező ezekben az esetekben az idő, ebben pedig az önkéntes tűzoltóságok, szervezetek országos lefedettségük miatt, különösen fontos szerepet töltenek be.” – tette hozzá.

„Nem véletlen, hogy az önkéntes tűzoltóságok szerepe és elfogadottsága Európa-szerte közismert, így például Ausztriában és Németországban a tűzoltóságok mintegy 90 százaléka önkéntes, helyi szervezet. Ugyanígy Lengyelország vagy Horvátország is követendő példa lehet arra, hogy a helyi, és épp ezért igen hatékonyan működő önkéntes tűzoltóságok milyen jelentős szerepet játszhatnak a károk minimalizálásában” – emelte ki Molnos Dániel.

A magyarországi önkéntes tűzoltósági rendszerben az utánpótlás biztosítására is kiemelt figyelmet fordít a szakma. Már 10-12 éves kortól heti rendszerességgel képzik a fiatalokat, akik nyári táborok során is az elméleti tudás mellett a gyakorlati szaktudást is el tudják sajátítani. „Utánpótlás-képző programunk keretében 18 éves korára önkéntes tűzoltó lehet az a fiatal, aki már gyermekkorában megkezdi a felkészülést, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy mindezt a tudást az is kamatoztathatja a civil életben, aki végül úgy dönt, nem csatlakozik az önkéntes tűzoltósághoz.” – hangsúlyozta Balog László.

Biztosítási piac: gyorsuló csökkenés 2012-ben

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítási piac: gyorsuló csökkenés 2012-ben

Jelentős pénzt vontak ki az ügyfelek az életbiztosításokból

2013.02.21.

A nem életbiztosítási piacon 3 százalékkal, az életbiztosítási piacon 9 százalékkal estek vissza a díjbevételek 2012-ben. Míg a nem-élet ágban elsősorban az átlagdíjak mérséklődésének hatása érvényesült, az életbiztosítási területen az állományok jelentős visszaesése okozta a bevételek apadását – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2012-es előzetes adataiból.

2012-ben 768 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosítótársaságokhoz, ami azt jelenti, hogy gyorsuló ütemben zsugorodik a piac. Hosszú idő után először 2011-ben – 2,8 százalékkal – esett a befolyó díjak összege, a tavalyi évben pedig a csökkenés mértéke már meghaladta a 6 százalékot.

Forrás: MABISZ

A biztosítási szerződések száma 2012 folyamán több mint 140 ezerrel csökkent, így az időszak végén 10,8 millió darab szerződést kezeltek a hazai biztosítók.

„Az általános gazdasági környezet hatása alól a biztosítási piac sem volt képes kivonni magát. A biztosítási termékek iránti keresletet alapvetően korlátozza, hogy továbbra is mélyponton van a lakásépítés, és az új autók piaca sem tud lényegesen elmozdulni a 2011-es, rendkívül alacsony bázisról. Ugyanakkor az életbiztosítási üzletágban változatlanul az látszik, hogy az ügyfelek jelentős része továbbra is kénytelen mobilizálni megtakarításait – összegezte Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Az életbiztosítási szerződésekre befolyt 398,8 milliárd forintnyi díj több mint 9 százalékkal marad el az egy évvel korábbi 439,8 milliárd forinttól. A vegyes életbiztosítások 2012-es záró állománya közel 80 ezerrel, 549 ezer darabra csökkent, e szegmensben a tárgyévi kifizetés 120 milliárdos nagysága közel másfélszerese volt a 82 milliárdos díjbevételnek.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2012-ben 369 milliárd forintot tett ki, ami 3 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A vállalati vagyonbiztosítások átlagdíjának növekedése nem érte el az infláció mértékét.

Lassult a környező országokhoz képest alacsonynak számító gépjármű-biztosítási termékek átlagdíjának mérséklődése. A casco 82 100 forintos átlagdíja 8,4 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) átlagos díja 19 600 forint volt 2012 végén, ami töredéke az EU-átlagnak.

„Bár az összesített díjbevételeket nem befolyásolja jelentősen, mégis örvendetesnek mondható, hogy olyan korszerű biztosítási termékek, mint a jogvédelem- vagy a kezességbiztosítás, ebben az időszakban jelentős bővülést tudtak elérni. Az utóbbi díjbevétele egy év alatt csaknem megháromszorozódott” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

KGFB: Három nap múlva lejár a türelmi idő

Posted on | by Lambert Gábor

KGFB: Három nap múlva lejár a türelmi idő

2013.02.26.

Az év végi évfordulós szerződésekre legkésőbb 2013. március 1-jéig be kell érkeznie a biztosító társaságokhoz az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díj aktuális részletének – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók január 1-jétől ugyan már kockázatban állnak – kár esetén fizetnek -, de a törvény 60 napos türelmi időt ad a díj rendezésére. Az aktuális díjrészlet mellett természetesen az adott időszakra vonatkozó baleseti adót is be kell fizetniük az autósoknak.

Fontos tudni, hogy a március 1-jei határidő nem a díjak postára adásának határidejére vonatkozik: a kgfb első díjrészletének (éves díjfizetés esetén a teljes összegnek) aznap éjfélig már a választott biztosító számláján kell lennie. Az átutalást pedig ajánlatos minél előbb elindítani, hiszen egy apró adminisztrációs hiba is komoly következményekkel járhat az autós számára.

Díj nem fizetés esetén a biztosítónak a 61. naptól törvényi kötelessége a biztosítás megszüntetése. Ebben az esetben az autósnak, amellett hogy új kötelezőt kell kötnie ugyanannál a biztosítónál, a vonatkozó jogszabályok szerint a 60 napra eső biztosítási díjon felül ki kell fizetnie az úgynevezett fedezetlenségi díjat is. Ennek mértéke a biztosítási díj többszöröse. Igazán komoly problémával azonban akkor szembesülhet a feledékeny autós, ha a fedezetlenség időszakában balesetet okoz. Ilyen esetben az okozott kárt a MABISZ teljes egészében megtéríti a károsultnak, de a felmerült kár összegét és a kárrendezési költségeket a kárt okozó biztosítatlan autósnak a MABISZ számára meg kell térítenie.

Érdemes ellenőrizni a bonus-malus besorolás helyességét is. Ha az autósok ilyen hibát észlelnek, célszerű azt minél előbb jelezniük a korábbi biztosítójuknak, amelynek feladata, hogy az ügyfél kártörténeti adatait megfelelően rögzítse a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben (KKNYR).

Megtartotta közgyűlését a Magyar Biztosítók Szövetsége

Posted on | by Lambert Gábor

Megtartotta közgyűlését a Magyar Biztosítók Szövetsége

2013.03.04.

2013. március 4-én megtartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Biztosítók Szövetsége. A szervezet új elnökséget, elnököt és elnökhelyettest választott.

A 31 tagú Magyar Biztosítók Szövetsége hétfőn megtartotta éves rendes közgyűlését. A közgyűlés egyhangúan elfogadta a szövetség, valamint a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI) 2012-es beszámolóját.

A szövetség az alapszabályban foglaltaknak megfelelően három évente új vezetőséget választ.

Ennek értelmében a szervezet nyolctagú elnökségének tagjává Kisbenedek Pétert, az Allianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatóját, Zatykó Pétert, az Aegon Magyarország elnök-vezérigazgatóját, Erdős Mihályt, a Generali-Providencia Biztosító vezérigazgatóját, Yann Armand Ménétriét, Groupama Garancia Biztosító vezérigazgatóját, Pandurics Anettet, a Magyar Posta Biztosító és a Magyar Posta Életbiztosító elnök-vezérigazgatóját, Cornelia Comant, az ING Magyarország elnökvezérigazgatóját, Bartók Jánost, a MetLife elnök-vezérigazgatóját és Lehel Gábort, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatóját választották meg.

Az elnökség tagjai a szövetség elnökévé Pandurics Anettet, elnökhelyettesévé Erdős Mihályt választotta. Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása 2016. március 4-éig szól.

A biztosító szakemberét tartják a leginkább hitelesnek az ügyfelek

Posted on | by Lambert Gábor

A biztosító szakemberét tartják a leginkább hitelesnek az ügyfelek

2013.03.12.

A biztosító társaságok munkatársait tartják a biztosítással rendelkezők a leghitelesebb forrásnak, a megkérdezettek 29 százaléka „nagyon hitelesnek” minősítette ezt a kört – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Gfk közelmúltban végzett, reprezentatív felméréséből.

A biztosítással rendelkezők az 5-ös skálán átlagosan 4-re értékelték a biztosítók munkatársait, mint „a biztosítási ügyeikkel kapcsolatos hiteles forrást”. A családtagok, barátok és ismerősök, valamint a pénzügyi tanácsadók és biztosításközvetítők hitelességének megítélése szintén magasnak mondható, őket az ügyfelek 3,6-3,7-es átlagúra értékelték. A médiában megjelenő információk, illetve a reklámok, hirdetések hitelessége ugyanakkor a megkérdezettek körében jóval alacsonyabb szinten, 2,9-en, illetve 2,6-on áll a felmérés szerint.

Mennyire tartja hiteles forrásnak az alábbiakat személyes biztosítási ügyeivel, szerződésével kapcsolatban?

Forrás: MABISZ, GfK

Bár az ügyfelek bizalma pozitívan érinti a biztosításközvetítőket, a fizetőképes kereslet visszaesése, a gazdaság gyengélkedése mind a biztosítókat képviselő, úgynevezett függő közvetítők, mind a független közvetítők – alkuszok, többes ügynökök – tevékenységére kedvezőtlenül hatott az elmúlt időszakban. Ennek egyértelmű jeleként alig több mint egy év alatt jelentősen csökkent a nyilvántartásban szereplő közvetítő személyek száma. Ez azonban nem a közvetítők tevékenységének „hatékonyságnövekedése” miatt következett be, mivel nemcsak a közvetítői létszám, hanem a biztosítási szerződések száma is csökkent.

Miközben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyetének (PSZÁF) nyilvántartásában 2012 negyedik negyedévében még több mint 33 ezer aktív biztosításközvetítő személy szerepelt, mára ez a létszám 29 és fél ezerre csökkent. A visszaesés kissé nagyobb mértékben érintette a függgetlen biztosításközvetítőket – körükben 12 százalékkal csökkent a regisztrált személyek száma -, míg a függő közvetítők létszáma 10 százalékkal mérséklődött.

A tömegbalesetekben érintettek saját kgfb-biztosítójukhoz is fordulhatnak

Posted on | by Lambert Gábor

A tömegbalesetekben érintettek saját kgfb-biztosítójukhoz is fordulhatnak

2013.03.18.

A biztosító társaságok illetékes vezetőinek hétvégi döntése értelmében a mielőbbi kárrendezés érdekében a csütörtöki, az M1-es és az M7-es autópályákon történt tömegbalesetekben érintettek kárfelvételét saját kgfb-biztosítójuk is elvégzi, amennyiben a károsult saját felelősségbiztosítójánál jelentkezik – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A hosszú hétvége előtti utolsó munkanapon, 2013. március 14-én az M1-es és M7-es autópályákon bekövetkezett tömegbalesetek elszenvedőinek, a kárfelvételek mielőbbi elvégzése érdekében, lehetőségük van arra, hogy kárukat a károkozó felelősségbiztosítójánál, vagy – az általános gyakorlattól eltérően – a saját kötelező gépjármű felelősségbiztosítójuknál jelentsék be. A károk felmérését az a biztosító végzi el, amely biztosítóhoz – az ügyfél választása szerint – a káresetet bejelentették.

A casco-biztosítással rendelkezők számára a kárfelmérést cascobiztosítójuk végzi.

Az általános gyakorlat szerint egy közúti balesetnél a balesetben érintett felek kitöltik a „Baleseti bejelentőt”, s ezt követően a károsultnak a károkozó felelősségbiztosítójához kell fordulnia. Ott történik meg a kár felmérése és a kárrendezés is.

A múlt csütörtöki tömegbaleseteknél a körülmények nagy valószínűséggel nem tették lehetővé az ilyenkor szokásos eljárást. A szélsőséges időjárás miatt valószínűleg nem történhetett meg a körültekintő nyomrögzítés, a körülmények részletes, helyszíni vizsgálata sem. Emiatt a felelősségi jogalap megállapítása a szokásosnál jóval bonyolultabb lesz.

A felelősségi jogalapok mielőbbi megállapítása érdekében a balesetben érintettek biztosítóinak illetékes szakértőiből álló operatív csoport alakul. E csoport kiegészül személybiztosítási, szállítmánybiztosítási és – mivel az eddigi információk szerint külföldi gépjármű is részese volt a tömegbaleseteknek -, nemzetközi kárrendezési szakemberrel is. Az operatív csoport szakemberei kísérlik meg rekonstruálni a baleseteket, döntenek a felelősség jogalapjáról annak érdekében, hogy a kárt szenvedettek mielőbb hozzájussanak a kártérítéshez.

Négyéves szinten stagnál az utasbiztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Négyéves szinten stagnál az utasbiztosítási piac

Továbbra is mindössze a kiutazók alig harmada köt biztosítást

2013.04.08.

Az utasbiztosítási piac tavalyi díjbevétele a 2011-es szinten ragadt – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból. A legszembetűnőbb, több mint 20 százalékos visszaesés a sztornóbiztosítások területén következett be. Egy új szereplő belépésével ugyanakkor tizenkettőre bővült az utasbiztosítást kínáló hazai biztosítók köre.

A MABISZ összesítése szerint a tavaly még 11 szereplős hazai utasbiztosítási piac díjbevétele 9,517 milliárd forint volt, ami szinte pontosan megegyezik az egy évvel korábbival. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy ez a biztosítási szegmens továbbra sem képes átlépni a válság kezdete előtti, 2008-as szintet. A stagnálás reálértékben egy év alatt több mint 5, az elmúlt négy évet figyelembe véve azonban már közel 17 százalékos zsugorodást jelent.

Forrás: MABISZ

Az utasbiztosítási piac növekedésének egyik legfőbb akadálya a kiutazások számának visszaesése. A KSH adatai szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában 4,2 százalékkal kevesebben utaztak külföldre, mint 2011 hasonló időszakában. Ezen belül is főként a több napos utazások száma esett vissza 3,2 millióról 3 millióra, ami több mint 6 százalékos csökkenés.

„Egynapos, bevásárlási célú utazásra az összes kiutazó közel 70 százaléka vállalkozik, ugyanakkor továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az egynapos utak veszélyeit figyelmen kívül hagyják az emberek – mutat rá egy további, a piac növekedését akadályozó tényezőre Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. – Egy egynapos bevásárló úton – mint erre sajnos számos példa akad – ugyanis ugyanolyan eséllyel fordulhatnak elő balesetek, rosszullétek, amelyek jelentős anyagi kockázatot jelentenek a biztosítási védelemmel nem rendelkező utazók számára.”

Holott, a hazai piacon több tucatnyi, a legkülönfélébb szolgáltatást nyújtó biztosítási termék érhető el, és közülük akár már kevesebb, mint napi 300 forintért is vásárolható utasbiztosítás. Örvendetes hír, hogy az eddig 11 szereplős hazai biztosítási piac egy új szereplő belépésével 12 szereplősre bővült – tette hozzá Horváth Péter.