Az Európai Egészségkártya (EEK) többnyire nem nyújt megfelelő megoldást a turistabalesetek esetében, a síelni indulóknak ezért javasolt utasbiztosítást is kötniük – hívja fel a rá figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Januárban és februárban több tízezer magyar látogatja a környező országok sípályáit, és sokan abban a biztos tudatban siklanak a lejtőkön, hogy az Európai Egészségkártya kiváltásával teljes védelmet élveznek. „Fontos tisztában lenni azzal, hogy az EEK birtokában csak olyan szolgáltatóknál lehet igénybe venni az egészségügyi ellátást, amelyek állami tulajdonúak vagy az állammal szerződésben állnak. A magánszolgáltatók által üzemeltetett intézményekben az igénybe vett ellátás költségeit a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Síeléshez érdemes olyan utasbiztosítást kötni, amelynek része a felelősségbiztosítás. A sípályán történt balesetek okozói ugyanis ugyanúgy kötelesek helytállni az általuk okozott kárért – például kötelesek megtéríteni a vétlen sérült jövedelem-kiesését is -, mint a közúti baleseteknél. „Egyik ügyfelünk tavaly egy osztrák sípályán ütközött egy német síelővel, s mivel nem ismerte el vétkességét, bírósági per lett a vége. A bíróság végül 6500 eurónyi kártérítés, illetve perköltség megfizetésére kötelezte a magyar síelőt” – emlékszik vissza egy közelmúltban történt esetre a bizottság elnöke. Tapasztalata szerint az ilyen típusú kártérítési perek egyre gyakoribbak az európai országokban, ezért növekszik a felelősségbiztosítási védelem jelentősége.

A sípályákon gyakori az alkoholfogyasztás, ami jelentősen megnöveli a balesetek kockázatát. „A biztosító csak abban az esetben térít, ha a biztosított véralkoholszintje 0,8 ezrelék alatt van” – hívja fel a figyelmet egy fontos körülményre a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A módozat kiválasztásánál a legfontosabb, hogy mindig szem előtt tartsuk az úti cél, a tevékenységet, amelyet végezni szeretnénk, illetve a célország egészségügyi ellátásának árszínvonalát. A külföldi szolgáltatók ugyanis keményen behajtják az igénybe vett orvosi ellátás költségeit, ha a biztosítás nem nyújt rá fedezetet. Szintén a közelmúltban történt eset, hogy egy amerikai turistaút során történt baleset elszenvedője túl alacsony limittel kötötte meg biztosítását – ami nem fedezte kórházi kezelésének teljes költségét -, ezért az amerikai kórház elárvereztette az „adós” magyarországi házát.

Horváth Péter szerint a limit meghatározásánál fontos figyelembe venni a forint árfolyamát is. A betegség- és balesetbiztosítási szolgáltatások számlái ugyanis euróban vagy dollárban keletkeznek, a biztosítók ajánlatainak többségében pedig forintban szerepel a kifizethető maximális összeg. „A forint jelenlegi árfolyama miatt a biztosítás kiválasztásánál ajánlatos figyelembe venni, hogy a forintban meghatározott összeg ma valójában mintegy 15 százalékkal kisebb, mint korábban” – hívja fel a figyelmet még egy lényeges körülményre Horváth Péter.

Idén várhatóan rövidebb, de inkább több, két-három napos útra indulnak a pihenni vágyó magyar családok. Még az ilyen rövid külföldi nyaralás előtt is érdemes azonban biztosítást kötni, mivel biztosítás nélkül egy váratlan betegség vagy baleset miatti kórházi kezelés akár több millió forintjába is kerülhet az érintetteknek – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

„Ezen a nyáron várhatóan lerövidülnek a külföldi nyaralások, a pihenni vágyók többsége több, két-három napos kiruccanásra indul majd” – ad rövid előrejelzést az idei nyár várható tendenciáiról Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

2011 elején a célországi politikai helyzet bizonytalanságai miatt esett vissza a magyarok által oly kedvelt tunéziai és egyiptomi társas utak száma, a helyzet normalizálódásával azonban visszatérnek a magyarországi turisták ezekre a kedvelt helyszínekre, ahol a biztosítók ismét teljes körű egészségügyi szolgáltatást garantálnak az ügyfeleknek. „Az egzotikus utakra, Európán kívüli célországokba az emberek döntően szervezett módon, utazási irodával mennek, és az utazási iroda ajánlja, illetve fölhivja a figyelmet az utasbiztositás megkötésére. Sőt, az irodában szakemberek ülnek, és olyan típusú, illetve limittel rendelkező biztosítást javasolnak, amely az adott úti célnak megfelel és az ottani, speciális kockázatok lefedésére alkalmas limiteket tartalmazza.

„A biztosítatlanság és az abból eredő kockázat inkább akkor jelentkezik, amikor egyéni utakra indul a lakosság” – számol be tapasztalatairól a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A tapasztalatok szerint a vékonyabb pénztárcával rendelkező, rövidebb utakra induló családok elsősorban a szomszédos országokat veszik célba. Különösen kedveltté vált a horvát tengerpart, ahová autópályán már néhány óra alatt el lehet jutni. Sokan úgy gondolkodnak, hogy néhány száz kilométeres távolságról, ha bármi baj történne, haza lehet jutni, így nem szükséges biztosítást kötniük.

„Sajnos számos eset mutatja, hogy ez tévedés. A közelmúltban az egyik biztosító ügyfelével egy mindössze egy napos bécsi bevásárló úton esett meg egy azonnali kórházi kezelést igénylő, súlyos rosszullét. Egy másik, de koránt sem egyedi példa, hogy hosszú hétvégére, a horvát tengerpartra utazó ügyfeleknél, búvárkodás után, egy rosszul sikerült merülést követően úgynevezett „keszonos mentést” kell alkalmazni (a beteget fokozatosan csökkenő nyomású kapszulákba helyezik annak érdekében, hogy a hirtelen nyomáscsökkenés miatt ne szenvedjen maradandó károsodást). Egy ilyen mentés több százezer forintra rúg – cáfolja a fenti vélekedés helyességét Horváth Péter.

Legtöbb társaságnál találhatók valóban alacsony összegű, kedvezményes ajánlatok, amelyek akár rövid, akár hosszabb tartamú utazás esetén igénybe vehetőek. Ennek ellenére a becslések szerint a külföldre látogató turisták többsége nem köt utasbiztosítást. Évek óta változatlan, hogy a kiutazók mindössze harmada rendelkezik utasbiztosítási védelemmel.

A MABISZ tagbiztosítói közül 2010-ben tíz társaság foglalkozott utasbiztosítással, az összesített piaci díjbevétel tavaly kissé meghaladta a 8,9 milliárd forintot. Utasbiztosítást ma már számos csatornán keresztül lehet kötni, s bár az értékesítési csatornák körében az online kötések területén emelkedés figyelhető meg, ma is „hagyományos” csatornákon keresztül kötik az utasbiztosítások több mint 95 százalékát.

2010-ben 16,9 millióan látogattak külföldre, többségük – mintegy 10,8 millióan – egynapos, elsősorban bevásárlási célú útra indult. A külföldre látogatók száma a statisztikai adatok szerint 2009-hez képest mintegy 4 százalékkal csökkent, de ezen belül a többnapos kiutazások száma magasabb, 7 százalékos visszaesést mutat. A több napra külföldre utazók száma 5,5 millióra mérséklődött, közülük a turisztikai illetve üzleti motivációjú és az utasbiztosítás igazi rétegét jelentő utasok száma 4,6 millió volt.