Kártalanítási Szervezet


Kártalanítási Szervezet

A Zöldkártya Rendszer keretein belül működtetett kárrendezési mechanizmus nem terjed ki azon káreseményekre, ahol a károsult kárát nem saját országában, hanem külföldön okozták (ún. szenvedett károk). Ilyen esetekben a károsult a kár érvényesítése során nehézségekbe ütközött az idegen jogrendszer, idegen nyelv, szokatlan kárrendezési eljárások és gyakran indokolatlanul elhúzódó kárrendezés miatt, ha kártérítési igényét külföldön, külföldi biztosítóval szemben kellett érvényesítenie.

A  2000/26/EC irányelv (4. számú Gépjármű-biztosítási Irányelv) állította fel azt a károsultvédelmi rendszert, melynek értelmében ha Zöldkártya Rendszer valamely, a károsult lakóhelyétől eltérő országában az Európai Unió valamely tagállamában regisztrált gépjármű üzemeltetésével kárt okoznak, és a károkozónak az ebben a tagállamban székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a más tagállam területén lakóhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt kártérítési igénye keletkezik, a károsult kártérítési igényét a lakóhelye szerinti tagállam területén a károkozó biztosítója által kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó biztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.

A külföldi biztosító kárrendezési megbízottja köteles összegyűjteni a kártérítési igények rendezéséhez szükséges valamennyi információt, és köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a kárrendezési eljárást a károsult lakóhelye, illetve székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén lefolytatni.

Az Európai Unió területén működő minden, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosító társaság köteles az összes többi tagállamban kárrendezési megbízottat kijelölni. Ha  biztosító nem azonosítható, nem jelölt ki kárrendezési megbízottat, vagy a kárrendezési megbízott három hónapon belül nem adott indokolással ellátott választ a kárigényre, a kárrendezési eljárást a károsult kérésére a lakóhelye szerint illetékes Kártalanítási Szervezet folytatja le.

Kgfb: nagyot kockáztat, aki ittasan vezet


Kgfb: nagyot kockáztat, aki ittasan vezet

2017.04.13.

A húsvéti ünnepek alkalmával sokan hajlamosak „lazábban” kezelni a zéró tolerancia szabályát. Az ittas vezetés sokszoros kockázatot jelent: az ittas sofőr veszélyt jelent a forgalomban résztvevők számára, de emellett az alkoholos befolyásoltság idején okozott baleset kártérítési összegét is meg kell fizetnie – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az alkoholfogyasztás mellett történt balesetokozás, még egy kisebb koccanás esetén is, az ittas sofőr súlyos százezer forintjaiba kerülhet. A kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény értelmében a biztosítók visszakövetelhetik – regresszálhatják – a kártérítés összegét 5 millió forintig, ha a vezető alkoholos befolyásoltság alatt, vagy „a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt” állapotban okoz balesetet.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adatai szerint 2016-ban 16 506 személyi sérüléses közlekedési baleset történt, 1,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A rendőrség adatai szerint tavaly az ittas vezetők 1574 személyi sérüléssel járó balesetet okoztak.

Országos szinten ugyan 0,2 százalékkal csökkent az ittas sofőrök okozta balesetek száma, ugyanakkor egyes régiókban kiugró emelkedés látszik. Budapesten 2015-2016-ban 18,2 százalékkal növekedett az ittas vezetők által, személyi érülést is okozó balesetek száma, s kiugróan magas emelkedés mutatkozott Nógrád megyében, ahol 25 százalékkal, illetve Zala megyében, ahol 26,1 százalékkal okoztak több balesetet az ittas vezetők, mint egy évvel korábban.

„Az ünnepek közeledtével ismételten felhívjuk a gépjármű-vezetők figyelmét, hogy semmiképpen se üljenek volán mögé, ha alkoholt fogyasztottak. Amellett, hogy súlyosan veszélyeztetik mások és a maguk személyi épségét, a baleset okozta károkért anyagi felelősséggel tartoznak” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Kgfb: március 1-je fontos határidő


Kgfb: március 1-je fontos határidő

Nem kötelező, de ajánlatos magunknál tartani a díjigazolást

2017.02.27.

Már csak néhány napjuk maradt az esedékes díjrészletek befizetésére azoknak az autósoknak, akiknek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) január 1-jei évfordulós – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A jogszabály szerint legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek. Ez a január 1-jei évfordulós szerződések esetében március 1-je.

Az érvényes kgfb-szerződés meglétét, illetve a fedezet fennállását a közúti ellenőrzések során is ellenőrzik. Az ellenőrzés módját kormányrendelet szabályozza, eszerint az ellenőrzés elsősorban elektronikus úton történik. Ma már a jogszabály nem írja elő, hogy a kötvényt, illetve a befizetéről szóló bizonylatot az autósnak magánál kell tartania, annak hiánya nem számít szabálysértésnek. Ugyankkor javasolható, hogy a forgalmiban tartsuk a díjigazolást, mivel ha valamilyen adminisztrációs hiba vagy pontatlan adatközlés miatt annak megléte nem lekérdezhető a központi rendszerből, igazolni tudjuk a biztosítási fedezet meglétét.

A kgfb díjfizetésének elmaradása esetén a szerződés díjnemfizetés (dnf) miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a jogszabály fedezetlenségi díj kiszabását írja elő. Az ebben az időszakban okozott kárt a károkozónak kell megtérítenie.

A fedezetlenségi díj személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően – napi 280-660 forint a biztosítással nem fedezett időszakra, tehergépjárművek, vontatók esetében a napi díj ennél jóval magasabb, a napi 2100-2600 forint.

A 2010. január 1-je után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátuma. A MABISZ adatai szerint az összes, 4,8 millió jármű mintegy 37 százaléka, 1,7 millió jármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. Közülük 1,1 millióra tehető a magánszemélyek tulajdonában álló, január 1-jei évfordulós személygépkocsi.

Több mint 141 ezren keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát


Több mint 141 ezren keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát

2016.09.15.

2010. szeptember 1-je óta érhető el a Magyar Biztosítók Szövetségének fogyasztóvédelmi és tájékoztatási feladatokat ellátó ügyfélszolgálata, amelyet a nyitás óta összesen 141 247 alkalommal kerestek fel az ügyfelek. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatos kérdések a leggyakoribbak – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

Az elmúlt évek tapasztalataihoz hasonlóan a legtöbben 2016-ban is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra vonatkozó, az ügyintézés és kárrendezés folyamatával, illetve a fedezetlenségi díjjal kapcsolatos kérdésekkel fordultak a MABISZ Ügyfélszolgálathoz.

Az Astra Biztosító miatt kiemelkedően sok volt az ügyfélszolgálati megkeresés: a kgfb szerződésekre vonatkozó információkérések több mint felét a román biztosító csődjével, illetve felszámolásával kapcsolatos kérdések generálták.

A telefonos megkeresések száma minden évben jelentősen meghaladja a személyes, illetve az írásos (e-mail, posta, fax) kapcsolatfelvételek számát. A 2016-os év első nyolc hónapjában – a január elejétől augusztus végéig tartó időszakban – összesen 20 636-an keresték fel a MABISZ Ügyfélszolgálatát, ebből 17 225-en telefonon, 2532-en írásban és 879-en személyesen.

„Az a tény, hogy 2010 szeptemberétől napjainkig összesen 141 247 alkalommal keresték fel az ügyfelek a MABISZ Ügyfélszolgálatot, mutatja, hogy hiánypótló szolgáltatást hozott létre a szövetség hat évvel ezelőtt” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „A MABISZ folyamatosan megjelenő, tájékoztató jellegű anyagai, közleményei, valamint edukációs tevékenysége mellett igen fontos szerepet kap az információk közvetítésében az ügyfélszolgálat. A megkeresések növekvő száma mutatja, hogy jó döntés volt hat évvel ezelőtt elindítani ügyfélszolgálatunkat, ezzel is segítve az ügyfelek gyors és szakszerű tájékoztatását, illetve az esetleg felmerülő ügyfélpanaszok megnyugtató rendezését” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

Mérsékelt növekedés a biztosítási piacon


Mérsékelt növekedés a biztosítási piacon

2015.08.19.

2015 első félévében 2,1 százalékos növekedés mutatkozott a biztosítási szektor összesített díjbevételében: a nem életbiztosítási üzletág 7 százalékkal bővült, ugyanakkor az élet üzletág bevételei 2,5 százalékkal csökkentek. A szektor féléves díjbevétele meghaladta a 453 milliárd forintot, ami 9,2 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat szerdán.

Az idei év első hat hónapjában a nem életbiztosítási üzletág díjbevétele meghaladta a 229 milliárd forintot, 15 milliárd forinttal haladva meg az egy évvel korábbi, hasonló időszakban regisztrált bevételeket. A növekmény jelentős része – 11,7 milliárd forint – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb), a casco, illetve a betegségbiztosítási üzletágak bővüléséből származott. Az élet üzletág díjbevétele ugyanakkor 5,8 milliárd forinttal csökkent a 2014. évi első féléves díjbevételhez képest.

A nem életbiztosítási piac növekedésének motorja a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási üzletágban tapasztalt 15,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, aminek oka kettős: egyrészről a kgfb átlagdíjak, másrészről az újautó értékesítés és a magyarországi forgalombahelyezés volumene is növekedett. A kgfb átlagdíj mintegy 10 százalékkal, az egy évvel korábbi 19 887 forintról 21 910 forintra növekedett. Ennek ellenére a magyarországi kgfb-átlagdíjak még így is a legalacsonyabbak Európában.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) legfrissebb statisztikái szerint a 2015 első félévében Magyarországon üzembehelyezett gépjárművek száma 37 025 volt, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 12,2 százalékos bővülés. Ennek megfelelően a kgfb-szerződések darabszáma is jelentősen, mintegy 173 ezer darabbal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A gépjármű-biztosítások másik nagy területe, a casco-biztosítások piaca is lassú bővülést mutatott 2015 első félévében: a díjbevételek 6 százalékkal, közel 2 milliárd forinttal nőttek, a szerződések száma is csaknem 9700 darabbal emelkedett. Az átlagdíjakat tekintve 4 százalékos drágulás látszik, így az egy évvel ezelőtti 76 181 forintos átlagdíj 79 210 forintra emelkedett.

„Az életbiztosítási üzletág csökkenésének hátterében leginkább az egyszeri díjas befizetések zsugorodása áll. Öröm az ürömben, hogy az látszik, hogy a lakosság már inkább a hosszú távra szóló, folyamatos díjas befektetési termékeket választja. Ez azt mutatja, hogy erősödik az emberekben az öngondoskodás fontosságának felismerése és lépéseket is tesznek jövőbeli biztonságuk megteremtése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

MABISZ Díjnavigátor: minden KGFB-ajánlat hitelesen egy helyen


MABISZ Díjnavigátor: minden KGFB-ajánlat hitelesen egy helyen

2010.11.12.

Teljes körűen mutatja be az elérhető kötelező felelősségbiztosítási tarifákat a Magyar Biztosítók Szövetségének újonnan indult Díjnavigátora. A Díjnavigátor a biztosítók online ajánlatait is tartalmazza.

A MABISZ Díjnavigátor egy olyan vadonatúj, fogyasztóbarát internetes eszköz, melynek segítségével az autósok egyszerű és átlátható módon össze tudják hasonlítani a magyarországi biztosítótársaságok kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjait. „A MABISZ a Díjnavigátorral segíteni szeretne az autósoknak abban, hogy a teljes kínálat alapján, megalapozott döntést tudjanak hozni, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítót váltanak” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

„A Díjnavigátor a fogyasztók kezében egy új eszköz, valójában egy ’új piactér’, ahol az összes piaci szereplő kgfb-díjajánlata közvetlenül kiszámolható és megbízható módon összehasonlítható, s mint ilyen, elősegíti a fogyasztók érdekeit biztosító transzparenciát” – tette hozzá Megyeri Gábor, a MABISZ Gépjárműtagozatának elnöke. A Díjnavigátorban megjelenő díjak hitelességét maguk a biztosítók garantálják és ez az eszköz minden esetben lehetővé teszi a piacon elérhető legalacsonyabb díj megtalálását.

A rendszerben önkéntesen részt vehet minden, Magyarország területén kgfb-terméket kínáló biztosító, és már induláskor valamennyi biztosító ajánlata elérhető. A Díjnavigátor sajátossága abból is adódik, hogy a MABISZ biztosításközvetítői tevékenységet nem végez. Az ügyfél – miután döntött – a Díjnavigátorról közvetlenül és egyszerűen átlinkelhet választott biztosítója honlapjára, ahol szerződést köthet, illetve a további részletek felől tájékozódhat. Fontos, hogy biztosítóváltás esetén az üzembentartó gondoskodjon „régi” biztosítása felmondásáról is az új megkötése mellett. A www.mabisz.hu címen elérhető Díjnavigátor az ügyintézéshez szükséges minden tájékoztatást megbízható módon tartalmaz.

Szélesedő kínálat a casco-piacon


Szélesedő kínálat a casco-piacon

A piaci versenyből és a rengeteg ajánlatból az autósok profitálnak

2010.11.19.

Minden eddiginél több casco-konstrukcióval jelentkeztek az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampányban a biztosítók, van olyan cég, amely már egy éttermi vacsora áráért kínál éves biztosítási védelmet. A Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára szerint az éles versenyből adódó lehetőségekkel érdemes élniük az autósoknak.

Az elmúlt években a casco piac gerincét az új autókra vagy az igen fiatal autókra kötött szerződések alkották, hiszen a józan megfontolások mellett a finanszírozók is megkövetelték a biztosítás kötését ezekre a járművekre. Magyarországon azonban 2005 óta folyamatosan csökken az újautó-értékesítések száma, így a casco-szerződésből is kevesebbet kötöttek. „Tovább rontja a helyzetet, hogy az évek múlásával már a néhány éves autók esetében is felmondják a szerződéseket, így nemcsak az új szerződések hiánya, hanem az egyre több megszűnő casco-kötvény is zsugorítja a piac méretét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. Az sem kedvez a piacnak, hogy a gazdasági válság okozta átlagos jövedelemcsökkenés miatt olyan járművekre sem kötnek cascót, amelyekre indokolt volna.

A főtitkár szerint a szűkebb piacon egyre élesebb versenyt vívó biztosítók az autósok szempontjából kedvező változtatásokat hajtottak végre, s az éles verseny csökkentette a díjakat is. „Ami ennél is fontosabb, hogy a biztosítók sokkal szélesebb kör számára tették elérhetővé a cascót, azaz a biztosítók hozzáállása lényegesen rugalmasabb lett. Ez alatt nem az árszint változását értem, hanem azt, hogy a piaci helyzetre reagálva az idősebb autók tulajdonosai is megfelelő védelemben részesíthetik vagyontárgyukat” – mutatott rá Molnos Dániel.

A MABISZ főtitkára úgy látja, hogy ez a kiélezett versenyhelyzet kiváló lehetőséget teremtett arra a biztosítóknak, hogy kreatív ajánlatokat dolgozzanak ki. „Minden eddiginél többféle casco-biztosítás érhető el a piacon, és ezek egy része olyan új elemeket tartalmaz, amelyekkel sohasem találkozhattak eddig a fogyasztók. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az innovatív megoldások nagy része valóban olyan hasznos konstrukció, amelyeket a fogyasztók igényeinek felmérése után dolgoztak ki” – jegyzi meg Molnos Dániel. Hozzáteszi, hogy van olyan biztosító, amely már egy éttermi vacsora áráért biztosít egész éves limitált védelmet a gépjárművekre.

Különösen jól járhatnak azok, akik a kgfb-szerződésükkel együtt kötnek cascót, mert így a két szerződés együttes árából szinte biztos, hogy számottevő kedvezményt kapnak. Molnos Dániel szerint az idén minden eddiginél többen válthatnak biztosítót, és ezzel együtt nagyon sok casco-szerződés is születhet.

Éppen a rengeteg kgfb-ajánlat miatt érdemes alaposan tájékozódni, leginkább a MABISZ weblapján található Díjnavigátoron – hívja fel a figyelmet Molnos Dániel. A Díjnavigátor egy olyan internetes eszköz, melynek segítségével a fogyasztók egyszerűen és átlátható módon össze tudják hasonlítani a magyarországi biztosítótársaságok kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjait, az egyedi szerződések vonatkozásában. „A MABISZ a Díjnavigátorral szeretne segíteni az autósoknak egy megalapozott döntés meghozatalában” – mondta el Molnos Dániel. A Díjnavigátor működtetésének célja, a GFB piac egyedi díjainak egy helyen való megjelenítése, lehetőség szerint a teljes körűségre törekedve. A Díjnavigátorhoz önkéntes alapon csatlakozhat bármely, Magyarország területén GFBterméket ajánló biztosító.

MABISZ: Figyelmetlenség esetén drága lehet a kötelezőnk


MABISZ: Figyelmetlenség esetén drága lehet a kötelezőnk

Biztosítóváltás után is érdemes odafigyelni a határidőkre

2011.01.17.

Pórul járhatnak azok az autósok, akik a tavalyi kampányban kötelező gépjárműfelelősségbiztosítót váltottak (kgfb), és nem figyelnek a határidőkre. Így ugyanis a kialkudott tarifa többszörösébe kerülő fedezetlenségi díjat lesznek kénytelenek fizetni.

A biztosítók jól állnak az új kgfb-szerződések feldolgozásával: a társaságok nagyobb része már a kötvények kétharmadát feldolgozta és a csekkek túlnyomó többségét is kiküldte – jelentette be Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára. A tavaly őszi kampányban biztosítót váltóknak érdemes néhány percet rászánniuk arra, hogy utánanézzenek, valóban megérkezett-e a kipostázott csekk. Ha január végéig nem érkezik meg, ajánlatos jelezniük az illetékes biztosítónak – vagy az alkuszcégnek, amelyen keresztül a szerződést kötötték – figyelmeztet a MABISZ főtitkára. Ha nem fizetjük be időben a díjat, az jelentős hátránnyal jár, mivel a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg. Ilyen esetben a 2010. január 1-jétől hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény értelmében úgynevezett „fedezetlenségi díjat” kell fizetnünk. Ennek összege jóval magasabb, mint a „normál” díj, a gépjármű lökettérfogatától függően napi 270-560 forint. „A biztosítók és a MABISZ a díjfizetés elmaradása esetén nem is adhat felmentést a fedezetlenségi díj megfizetése alól, erre ugyanis a törvény nem ad számukra lehetőséget” – figyelmeztet Molnos Dániel.

A MABISZ főtitkára a fedezetlenségi díjjal kapcsolatban még egy lényeges tudnivalóra hívja fel a figyelmet. Sokan úgy gondolják, hogy ha nem használják járművüket – s akár hónapokra is leállítják a kert sarkába -, akkor nem kell kgfb-díjat fizetniük. Ez tévedés, a törvény értelmében a díjat ilyen esetekben is meg kell fizetniük. „Érdemes ideiglenesen kivonatni a forgalomból a járművet, ha átmenetileg nem használjuk, így mentesülhetünk a díjfizetési kötelezettség alól” – teszi hozzá Molnos Dániel.

Jó hír az autósoknak, hogy a kötelező biztosítás díjának megfizetésekor továbbra is érvényben van a 60 napos türelmi idő. Bár a biztosítót már a szerződés életbe lépésének időpontjában – év végi váltás esetén január elsején – megilletné a díj, a jogszabály 60 napos halasztást ad az ügyfelek számára a díjfizetés teljesítésére. Az első esedékes díjrészletnek így legkésőbb február végéig be kell érkeznie a biztosítókhoz.

Érdemes időt szánni arra, hogy ellenőrizzük, valóban megtörtént-e a díjfizetés. Ha díjfizetési módként banki átutalást választottunk, nekünk kell utasítást adnunk a bankunknak az átutalás kezdeményezésére. Ha csoportos beszedés mellett döntöttünk, a biztosítónak vagy a bankunknak kell megbízást adnunk a díj lehívására egy formanyomtatvány kitöltésével. Csoportos beszedésnél előfordulhat – például ha nemcsak biztosítót váltottunk, hanem díjfizetési ütemet is, negyedéves díjfizetési periódusról éves díjfizetésre tértünk át -, hogy az éves díj nagysága meghaladja a korábban általunk megadott banki limitet. Ilyen esetben a limit módosítására is szükség van.

A Magyar Biztosítók Szövetségéhez beérkező ügyfélmegkeresések alapján az látszik, hogy sok a bizonytalanség az úgynevezett halasztott határidejű szerződéskötéssel kapcsolatban is. Sokszor a gépjárművek üzembentartói – annak ellenére, hogy szerződéses évfordulójuk nem az év végére esett – már a tavalyi kampányban jelezték biztosítóváltási szándékukat. Ha szabályosan történt a váltás és az új biztosító befogadta a halasztott határidejű szerződést, az ügyfeleknek csak arra kell figyelniük, hogy az évfordulóig – időben – befizessék jelenleg hatályos szerződésükre az esedékes díjat. Biztosítójuk a törvény értelmében a szerződés évfordulója előtt 50 nappal jelzi az évforduló közeledtét és a következő éves díj mértékét. A szerződés írásbeli felmondásának a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal be kell érkeznie a biztosítókhoz.

MABISZ: sokat ér a helyes kötvényszám


MABISZ: sokat ér a helyes kötvényszám

Minden hetedik autós pontatlan adatokat szolgáltat biztosítóváltáskor

2011.01.26.

Évente közel félmillió autóst kénytelenek hátrányosabb bónuszkategóriába sorolni a biztosítók, mivel az ügyfelek pontatlanul adták meg korábbi kötelező gépjármű–felelősségi (kgfb) biztosításuk kötvényszámát. Sokan nem tudják, hogy a pontos besoroláshoz az ügyfél és a régi biztosító neve, valamint a rendszám mellett erre az adatra is szükség van.

Évek óta tapasztalat, hogy biztosítóváltáskor a „kötelezőt” váltó autósok mintegy 15 százaléka nem szolgáltat pontos adatot. Az egyik leggyakoribb probléma, hogy az ügyfelek nem adják meg vagy pontatlanul küldik meg biztosítójuknak a korábbi kötelező gépjárműfelelősség-biztosításuk kötvényszámát. „Ha biztosító nem tudja egyértelműen beazonosítani a korábbi szerződést, akkor nem tudja lekérni a helyes bónus/malus besorolást, így kénytelen az autóst a legmagasabb díjat fizető, M4 kategóriába sorolni” – hívta fel a figyelmet Molnos Dániel, Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. Hozzátette, hogy mivel ezt a folyamatot törvény szabályozza, a biztosító nem gyakorolhat méltányosságot. Természetesen ha a biztosítóhoz eljut a pontos kötvényszám, akkor a díjkülönbözetet visszatérítik. Különösen azoknál azonban átmeneti problémát jelenthet a díjak megugrása, akik magasabb bónusfokozattal rendelkeztek, hiszen ilyenkor nagyobb mértékben nő meg a fizetendő összeg. Ilyen esetekben akár az is előfordulhat, hogy – fedezet hiányában – díjelégtelenség miatt megszünik a szerződés.

A MABISZ főtitkára szerint ilyen esetekben is létezik megoldás arra, hogy a helyes összeget fizethessük be. Ha az ügyfél az „új” biztosítójától olyan értesítést kap, hogy az nem tudja beszerezni a bónus-malus besorolást igazoló kártörténeti igazolást, akkor akár egy régi csekket előkeresve vagy a korábbi kötvény alapján call centeren vagy faxon keresztül, emailben vagy levélben küldje el az új, választott biztosítójának korábbi biztosítója nevét és a helyes kötvényszámot. Ha pedig „régi” biztosítónktól megkapjuk a kártörténeti igazolást, akkor faxon, mailben, levélben vagy személyesen juttassuk el az „új” biztosítónkhoz. „Ezek az adatok azért nagyon fontosak, mert az új, választott biztosító csak akkor tud a helyes összegről csekket küldeni, ha birtokában van a kártörténeti igazolás” – teszi hozzá Molnos Dániel.

A BOMA-rendszer (Bónus-Malus) létrehozását a jogszabályalkotó azért írta elő, hogy az ügyfeleknek ne kelljen a papír alapú kártörténeti igazolásokat az egyik biztosítótól a másikhoz átvinniük, hanem a biztosítók elektronikus módon át tudják adni egymásnak az információt. A BOMA-rendszer 2007 óta működik, és évente mintegy másfél millió gépjármű-üzembentartó kártörténeti besorolásának ellenőrzése történik meg a rendszer segítségével. A negyedik kampányát „élő” rendszerből történő helyes információ kinyeréséhez azonban az ügyfél és a régi biztosító neve, valamint a rendszám mellett szükség van a helyesen megadott korábbi kötvényszámra is.

A magyarországi újautó-értékesítés megugrása jót tehet a casco-piacnak is


A magyarországi újautó-értékesítés megugrása jót tehet a casco-piacnak is

2016.07.28.

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legfrissebb adatai szerint 2016 első félévében Magyarországon 24,1 százalékkal nőtt az újonnan üzembe helyezett személygépkocsik száma. A növekedés kedvező hatással lehet a casco-biztosítások piacára is – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az ACEA 2016 júliusában publikált adatai szerint Magyarországon a 2016. január–júniusi időszakban 45 959 személygépkocsit helyeztek üzembe, míg 2015 ugyanezen időszakában 37 023 darabot. A növekedés az előző év hasonló időszakához képest meghaladja a 24 százalékot, amivel nemcsak a 9,4%-os Európai Uniós átlagot, hanem a közép-kelet-európai régióba tartozó országokat is megelőzte a hazai értékesítés bővülése.

Az idei első félévben tapasztalt új személyautó értékesítés közvetlen hatással van a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések számára, de jótékony hatással lehet a casco-piacra is. Az új járművek növekedésével párhuzamosan jellemzően emelkedik a finanszírozott személyautók száma is, ami viszont felfelé húzhatja a casco-piacot.

A MABISZ tavalyi adatai szerint mind a kgfb, mind a casco-biztosítások száma bővülést mutatott az előző évihez képest. 2014-ben 4,5 millió, 2015 végén 4,59 millió kgfb-szerződést kezeltek a biztosítók. Ez utóbbiból mintegy 3,2 millióra tehető a személygépjármű.

A casco-piac is bővült 2015-ben: a 2014-es 812 ezerről 821 ezer darabra nőtt a szerződések száma. Az elmúlt évben tapasztalt növekedés ellenére igen komoly az elmaradás ezen a piacon: Magyarországon a járművek kevesebb, mint 18 százaléka rendelkezik casco-biztosítással. Azaz, mindössze minden hatodik járműre kötöttek cascót, s a szerződések között sok a limitált kockázati kört lefedő rész-casco is.

Jó hír, hogy az ORFK adatai szerint 2016 első félévében ismét csökkent az autólopások száma, a leginkább „veszélyeztetett” márka a BMW, ezt követi az Audi és a Ford.