Címke: Piaci adatok

Keddi vihar: 2000 kárbejelentés egy nap alatt

Posted on | by Lambert Gábor

Keddi vihar: 2000 kárbejelentés egy nap alatt

2015.06.11.

Kánikulával és hatalmas viharral indul a nyár Magyarországon: a június 9-i, délutáni vihart követően közel 2000 kárbejelentés érkezett kevesebb, mint 24 óra alatt a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke meghaladja a 320 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

A keddi égszakadást követően egyetlen nap alatt közel 2000 kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, ezek összesített kárértéke az előzetes becslések alapján meghaladja 320 millió forintot.

A legtöbb bejelentés Budapestről, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém, és Fejér megyéből érkezett, továbbá kiemelten sok kárt jelentettek Pécs és Tatabánya területéről is.

A legtöbb káresemény a jégverés, valamint az azt követő felhőszakadás miatt következett be. A nagy erejű vihar sok helyen okozott tetősérülést és beázást, s jellemzőek voltak az úgynevezett rádőléses károk is, amikor a kidőlt fák az ingatlanokban, illetve gépjárművekben tettek kárt. A villámcsapások miatt több tűzeset is történt, s sok bejelentés érkezett a villámcsapás másodlagos, úgynevezett indukciós hatása következtében sérült elektromos berendezések miatt.

A MABISZ adatai szerint – éves szinten – a lakásbiztosításokra bejelentett káresemények közel 20 százalékát a viharkárok teszik ki. 2014-ben az összes, több mint 704 ezer kárbejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz köthető.

Magyarországon a legtöbb káresemény a nyári hónapokban történik: a 2014. májusaugusztus közötti időszakban összesen 134 167 kárt jelentettek be a biztosítókhoz.

2010-2014-ben, a nyári, május-augusztusi hónapokban összesen több mint 762 ezer bejelentés történt.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Az újonnan kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja 28 ezer-29 ezer forint körül alakul, az átlagdíj annak ellenére sem növekedett, hogy egyre népszerűbbé válnak a kiegészítő fedezeteket is kínáló lakásbiztosítási csomagok.

Biztosítási piac: enyhe növekedés az első negyedévben

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítási piac: enyhe növekedés az első negyedévben

2015.05.15.

A biztosítási szektor összesített díjbevétele az idei év első három hónapjában 2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A nem életbiztosítási üzletág az előző évihez képest növekedni tudott, az életbiztosítási üzletág bevételei azonban elmaradtak az egy évvel korábbitól – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2015. évi első negyedéves adatokat.

A biztosítási piac idei első negyedéves növekedését a nem életbiztosítási üzletág 6,5 százalékos bővülése adja, így a szektor összesített díjbevétele az élet üzletág 2,6 százalékos csökkenése ellenére is nőni tudott. A szektor eredményeit összesítő adatok között első alkalommal szerepelnek a Cardif Életbiztosító Magyarország Zrt. és a Cardif Biztosító Magyarország Zrt. adatai is, amely cégek 2015. január 1-jétől a szövetség teljes jogú tagjai.

2015 első negyedévében a betegség-, a tűz- és elemi károkra vonatkozó, az egyéb vagyoni kockázatokat lefedő, illetve a temetkezési biztosítások kivételével a nem életbiztosítási üzletág minden egyes területe növekedést mutatott.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac díjbevétele az előző év azonos időszakához képest 14,6 százalékkal emelkedett, miközben a szerződések száma 3,9 százalékkal bővült. A gépjármű-biztosítások piacának másik meghatározó területe, a casco-biztosítások díjbevétele 6,9 százalékos, a szerződések darabszáma pedig közel 1 százalékos növekedést mutat.

A szerződések éves átlagdíja a teljes, biztosított gépjárműállományra vetítve a kgfb esetében az egy évvel korábbi 19 742 forintról 21 750 forintra, míg a casco éves átlagdíja 75 666 forintról 78 471 forintra emelkedett.

2015 első három hónapjában az életbiztosítási üzletág szinte minden területen csökkenést mutatott a 2014. év hasonló időszakához képest. Ez alól kivétel a kockázati életbiztosítások piaca, amelynek díjbevétele kiemelkedő, 10,6 százalékos bővülést tudott elérni az idei év első negyedévében.

A befektetéshez kötött életbiztosítási termékek esetében a díjbevételek 2,1 százalékos csökkenése, ugyanakkor a szerződések darabszámának 5,9 százalékos növekedése látszik. A unit-linked piac gyengébb teljesítménye elsősorban az egyszeri és eseti díjas termékekből származó díjbevételek visszaesésével magyarázható.

„Pozitív jelenség, hogy az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítási szerződések száma 2015 első negyedévének végére meghaladta a 81 ezret, díjbevétele az idei első negyedévben pedig megközelítette az 5,4 milliárd forintot. Ezzel a teljes állomány értéke 17,6 milliárd forintra, a kiegészítő biztosításokkal együtt pedig közel 17,7 milliárd forintra emelkedett. Az szja-támogatást élvező nyugdíjbiztosítások éves átlagdíja megközelíti a 220 ezer forintot, ami mutatja, hogy az adókedvezmény elérte célját” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Viharos húsvét: 4000 kárbejelentés

Posted on | by Lambert Gábor

Viharos húsvét: 4000 kárbejelentés

2015.04.08.

A „szeszélyes” évszakhoz képest is szélsőséges, viharos időjárással vette kezdetét a hónap: április 1-je óta mintegy 4000 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke megközelíti a 300 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat szerdán.

Nem sok jót ígérnek a meteorológiai előrejelzések: az április első hetében tapasztalt, a sokéves átlagtól több fokkal elmaradó hőmérséklet és viharos időjárás csak lassan enyhül a következő napokban.

Az alig egy hetes időszakban 4000 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, az összesített kárérték az előzetes becslések alapján megközelítheti a 300 millió forintot. Az egy kárra jutó átlagos kárérték 75 ezer forint.

A legtöbb bejelentés Budapestről, illetve Budapest környékéről, valamint Pest megyéből, Szabolcs megyéből, Hajdú-Bihar megyéből, Győr-Moson-Sopron, illetve Borsod megye területéről érkezett. Sok kárt jelentettek Debrecen és Pécs térségéből is.

A legtöbb káreseményt a viharos erejű szél okozta, illetve az amiatt bekövetkezett, úgynevezett rádőléses károk, vakolatsérülések, fakidőlések, tetőszerkezetet érintő sérülések jelentették. A viharkárok vannak többségben, de villámcsapás, felhőszakadás és jégverés is szerepel a leggyakoribb károkok között.

A viharkárok – éves szinten – továbbra is a lakásbiztosítási szerződésekre bejelentett károk közel ötödét teszik ki, a MABISZ adatai szerint 2014-ben a 704 ezer kárbejelentés mintegy 15-20 százaléka volt hozzájuk köthető.

A hazai lakásállomány 73 százaléka rendelkezik biztosítással. Bíztató jel, hogy 2014-ben megtorpant a lakásbiztosítási piac 2010 óta tartó visszaesése – ez idő alatt 93 ezerrel csökken a lakásbiztosítási szerződésszám -, és a szerződések darabszáma 13 ezerrel tudott nőni az egy évvel korábbihoz képest.

Az újonnan kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagos díja 28-29 ezer forint körül alakul, az átlagdíj annak ellenére sem növekedett, hogy egyre népszerűbbé válnak a kiegészítő fedezeteket is kínáló lakásbiztosítási csomagok.

Fogyasztóvédelem: hatékony eszköz a MABISZ ügyfélszolgálata

Posted on | by Lambert Gábor

Fogyasztóvédelem: hatékony eszköz a MABISZ ügyfélszolgálata

2015.03.16.

Egyre többen fordulnak a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogyasztóvédelmi és információs feladatokat ellátó ügyfélszolgálatához: 2014-ben több mint 23 ezer megkeresést regisztrált a szövetség, amely 10 százalékkal haladta meg az előző évi megkeresések számát. Ezzel a 2010 szeptembere óta elérhető ügyfélszolgálatot a tavalyi év végéig összesen 110 ezren keresték fel – tette közzé a szövetség az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatos legfrissebb adatokat.

A tavalyi évben összesen 23 261 alkalommal keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát. Ennek döntő többsége telefonos megkeresés volt: a beérkező telefonhívások száma évről évre szignifikánsan növekszik. A MABISZ ügyfélszolgálatához fordulók száma 2013-hoz képest tavaly mintegy 10 százalékkal emelkedett.

Legtöbbször – ahogy minden évben – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban (kgfb) érdeklődik a lakosság, ezen belül is a fedezetlenségi díjjal, a bonus-malus rendszerrel, illetve az aktuális fedezetekkel kapcsolatos ügyekben történik a legtöbb megkeresés. A többi biztosítási üzletágat érintő kérdések száma ennél kevesebb.

Ami az információkérés módját illeti, folytatódik az az évek óta tartó trend, mely szerint az ügyfelek túlnyomó többsége telefonon keresztül érdeklődik – 19 678 megkeresés történt 2014-ben -, ennél jóval kevesebben vannak, akik írásban kérnek segítséget – tavaly 2279-en -, a személyes megkeresések száma pedig ennél is kevesebb: 1304-an látogattak el személyesen a MABISZ ügyfélszolgálatára.

Összes megkeresés a beérkezés módja szerint, 2014 (forrás: MABISZ)

„A MABISZ ügyfélszolgálat az egyik legfontosabb pillére szövetségünk fogyasztóvédelmi törekvéseinek és eszközeinek. A fogyasztóvédelmi célokat szolgáló Teljes Költség Mutató (TKM), a Díjnavigátor, illetve a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat mellett azzal a céllal hoztuk létre, hogy az ügyfelek tájékozódását segítsük, s hogy ezáltal gyors és pontos információhoz jusson a lakosság általános biztosítási kérdésekben, valamint ha szükséges, az egyedi szerződésekkel kapcsolatban is” – jelentette ki Molnos Dániel a MABISZ főtitkára. „Az, hogy négy és fél év alatt mintegy 110 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, mutatja, hogy hiánypótló szolgáltatást hoztunk létre” – tette hozzá.

Biztosítás 2014: folytatódott a lassú növekedés

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítás 2014: folytatódott a lassú növekedés

2015.02.18.

A magyarországi biztosítási piac 2014-es összesített adatai óvatos optimizmusra adhatnak okot: a szektor díjbevétele 4,2 százalékkal növekedett az elmúlt évben – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2014. évi adataiból. Az életbiztosítási piac 4,4 százalékkal, a nem életbiztosítási ágazat díjbevétele 3,9 százalékkal emelkedett.

2014-ben 844,1 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosító társaságokhoz: ennek 54 százaléka, 451,8 milliárd forint az élet-, 46 százaléka, 392,3 milliárd forint a nem életbiztosítási üzletágból. A szerződések darabszáma a teljes piacot tekintve szintén emelkedett, ehhez viszont a nem életbiztosítási üzletág járult hozzá erőteljesebben. A károkra és szolgáltatásokra kifizetett összeg az életbiztosítások esetében 9,5 százalékkal csökkent, a nem életbiztosítási területen viszont 1,7 százalékkal emelkedett.

Az életbiztosítási szerződésekre befolyt 451,8 milliárd forint 4,4 százalékkal volt magasabb, mint 2013-ban, az pedig ennél is pozitívabb változás, hogy az életbiztosítási ágazaton belül a hagyományos életbiztosítások szerepe tovább tudott nőni. Míg 2013-ban ezek a termékek összesen 147,5 milliárd forint díjbevételt értek el, tavaly már 173 milliárdot – ami 17 százalékos növekedésnek felel meg.

„Pozitív tendencia, hogy 2014-ben a hagyományos életbiztosításokból származó díjbevétel emelkedett, így ismét a klasszikus biztosítási védelmet nyújtó termékek irányába kezdett elmozdulni a piac” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „Különösen jó hír, hogy ehhez vélhetően jelentős mértékben hozzájárult a tavaly január óta adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítási terület fejlődése is” – tette hozzá a főtitkár.

A MABISZ statisztikái alapján valószínűsíthető az is, hogy az ügyfelek igyekeznek kihasználni az adókedvezményt, és valószínűleg magasabb átlagdíjjal kötnek nyugdíjbiztosítási szerződést, mint más életbiztosítások esetében, kihasználva az adójóváírás nyújtotta lehetőségeket.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2014-ben 392,3 milliárd forintot tett ki, 3,9 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. Ehhez leginkább a gépjárműbiztosítási szegmens, azon belül is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac járult hozzá. A szerződések darabszáma 207 ezerrel gyarapodott tavaly, a kgfb éves átlagdíja 2014-ben 20 515 forintra módosult. A kgfb-szerződések növekvő számának köze lehet a gépjármű-értékesítés lassú, de mára tartóssá váló növekedéséhez, ami mind az új, mind pedig a használtautók piacán megmutatkozik.

A járműértékesítés növekedése hatással van a casco-piacra is. A casco-biztosítások díjbevétele 1,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a szerződések darabszáma ugyanebben az időszakban 1,4 százalékkal bővült. A casco átlagdíja tavaly alig haladta meg a 77 ezer forintot, minimálisan nőtt a 2013-as, 76 207 forintos átlagdíjhoz képest. Ennek oka egyebek mellett az import-alkatrészek árának emelkedése lehet, amely befolyásolhatja a szervizek árképzését.

Kgfb: 273 ezren váltottak a tavalyi kampányban

Posted on | by Lambert Gábor

Kgfb: 273 ezren váltottak a tavalyi kampányban

Március elsején éjfélig kell beérkeznie az esedékes díjnak

2015.02.17.

Az előzetes becslések szerint alakult az év végi kgfb-váltók száma: a 250 ezres várakozáshoz képest alig több, 272 738 autós cserélte le kötelező biztosítóját az átkötési időszakban – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adataiból. Ez a szám messze elmarad attól, ahányan az elmúlt években váltottak.

A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,2 millió jármű körülbelül fele, 2,2 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A mintegy 4,2 millió járműből csaknem 2,7 millió személyautó tulajdonosa magánszemély. Közülük több mint 1,4 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, esetükben kerülhetett sor biztosítóváltásra a tavaly év végi kampányban. A MABISZ adatai szerint évről évre egyre kevesebben cserélnek biztosítót a kgfb-kampányokban.

Annak a mintegy 273 ezer autósnak viszont, aki tavaly a váltás mellett döntött, több határidőre is érdemes odafigyelnie, ezek közül bő két hét múlva esedékes az első.

A jogszabály szerint legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 nap lejártával be kell érkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek – ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je. Azoknak, akik csekken fizetik a biztosítás díját, érdemes ugyanakkor néhány napos átfutási idővel kalkulálniuk, vagyis a csekket néhány nappal előbb feladniuk, különös tekintettel arra, hogy az idei évben március elseje vasárnapra esik. A banki átutalást sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni.

Azon ügyfeleknek, akiknek biztosítási díja március elsejéig – vasárnap éjfélig – nem érkezik be a biztosítóhoz, díjnemfizetés miatt megszűnik a szerződésük, és a díjjal nem fedezett időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetniük.

Ennek összege járműkategóriánként eltérő: személygépjárművek esetében az autó teljesítményétől függően 270-630 forint naponta; motorkerékpároknál 40-210 forint/nap. A fedezetlenségi díj a haszon gépjárműveknél a legmagasabb, a vontatók esetében eléri a napi 2500 forintot.

2014: megállt a lakásbiztosítási szerződések számának csökkenése

Posted on | by Lambert Gábor

2014: megállt a lakásbiztosítási szerződések számának csökkenése

2015.02.13.

Megfordulni látszik a lakásbiztosítási piacon tapasztalható visszaesés évek óta tartó tendenciája. Igaz, egyelőre inkább csak stagnálást, mintsem látványos növekedést mutatnak az adatok, a trend azonban mindenképpen pozitív. A szerződések darabszáma tavaly 13 ezerrel nőtt az előző évihez képest – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adataiból.

2010 és 2013 között mintegy 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítási szerződések száma, ezért reményt keltő, hogy a tavalyi évben 13 ezerrel növekedni tudott a szerződésszám. A MABISZ statisztikái szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele megközelítette a 91 milliárd forintot, ami lényegében azonos a 2014 végi 91,3 milliárdos bevétellel.

A kár-darabszám nem változott lényegesen: 2013-ban több mint 707 ezer kárt fizettek ki a biztosítók, 2014-ben 704 ezret. A nyári viharok tavaly is nagymértékben növelték a lakásbiztosítási szerződésekre bejelentett károk számát, ezek tették ki a 704 ezer kárbejelentés 15-20 százalékát. A viharkárok mellett a vezetékes vízkárokkal – csőtöréssel -, illetve üvegkárokkal kapcsolatosan érkezett a legtöbb bejelentés a biztosító társaságokhoz.

Új jelenség a piacon a kiegészítő biztosítások választékának további bővülése, és az ilyen termékek iránti növekvő igény. Népszerűek voltak tavaly a kisállat-biztosítások, a jogvédelmi kiegészítő biztosítás, a háztartási asszisztencia, illetve az ITasszisztencia. Ez utóbbiak egyre népszerűbbek: a számítógépek meghibásodása esetén szakember segít a hiba elhárításában.

A lakásbiztosítások díjszintje az elmúlt évekhez hasonlóan 2014-ben sem növekedett. A 2013-ban kötött szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

„A jelenlegi díjszintek európai viszonylatban is alacsonynak számítanak, ráadásul a magyarországi piacon az elemi károk elleni védelem alapfedezetnek számít az egyéni lakásbiztosítások esetében, része minden szerződésnek. Már havi 1-2 ezer forintos díjért elérhető, így mindenki találhat számára kedvező ár-érték arányú terméket” – fejtette ki Balla Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. „Ezért is reméljük, hogy tartóssá válik a növekedési tendencia a piacon, és egyre többen látják be, hogy az otthonukat ért kár esetén milyen nagy szerepe lehet egy lakásbiztosításnak” – tette hozzá.

Több mint 1600 kárt okoztak a január elejei földrengések

Posted on | by Lambert Gábor

Több mint 1600 kárt okoztak a január elejei földrengések

2015.01.09.

A 2015. január elejei földrengéseket követően csütörtök délutánig 1626 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege eléri a 190 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat.

A legtöbb káresetet Nógrád megyéből jelentették, de Heves és Pest megyéből is jeleztek károkat. Ezek többsége Balassagyarmat, Szécsény, Varsány, Cserhátsurány és Mohora településeket érintette.

Az egy eseményre jutó átlagkár az eddigi adatok alapján 120 ezer forint. A leggyakrabban falrepedésekről, vakolatrepedésekről, vakolatleomlásról, illetve a felületi festés sérülésével kapcsolatos károkról érkeztek bejelentések, de jó néhány esetben kéményledőléssel kapcsolatos eseteket is jeleztek az ügyfelek.

A bejelentések jelenleg is folyamatosan érkeznek a biztosítókhoz, a károk felmérése a jelzést és időpont-egyeztetést követően a lehető legrövidebb idő alatt megtörténik.

Az újév első napján összesen négy földmozgást regisztráltak Nógrád megye középső részén, az ötödik, 2,1 erősségű utórengést január 7-én délután észlelték.

A GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda tájékoztatása szerint január elsején először reggel 7:43 perckor keletkezett közepes erősségű földrengés a Nógrád megyei Cserhátsurány – Nógrádmarcal – Mohora térségében, majd ezt még ugyanazon a napon három másik követte. Az utolsó, szintén közepes erősségű utórengést néhány nappal később, január 7-én észlelték.

A térségben az előző években több földrengés is történt, utoljára 2014. augusztus 3-án volt érezhető rengés. A legutóbbi, jelentős károkat okozó földrengés 2013. április 23-án történt Magyarországon, a földrengést követően 4557 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a kárösszeg akkor megközelítette a 600 millió forintot.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve jó kockázati helyzetben van. Szerencsére ritka az olyan erős földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel. Évente átlagosan 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek. Ezek nagy része a lakosság számára nem érzékelhető, s mindössze átlagosan évi 4-5 olyan – 2.5-3.0 magnitúdójú – rengést regisztrálnak a műszerek, amely az epicentrum környékén már érezhető, de károkat nem okoz.

Nyugdíjbiztosítás: lassan növekszik a hosszú távú öngondoskodás iránti igény

Posted on | by Lambert Gábor

Nyugdíjbiztosítás: lassan növekszik a hosszú távú öngondoskodás iránti igény

2015.01.08.

Egy éve vehetnek igénybe adókedvezményt a nyugdíjbiztosítást kötők. A kedvezmény az első egy évben robbanásszerű elmozdulást nem hozott a piacon, de a tavalyi év tapasztalatai a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint reményt keltőek.

Évi legfeljebb 130 ezer forint összegben vehetnek igénybe adókedvezményt a nyugdíjbiztosítással rendelkezők, mely lehetőség sokak számára tette vonzóvá a hosszútávra szóló nyugdíjbiztosítási termékeket. Az öngondoskodási igény térnyerésének növekedését támasztja alá a GfK Hungária egyik közelmúltbeli felmérése is, amelyből kiderül, hogy a lakosság nagy részének különösen fontos a biztonság, ha megtakarításáról van szó. A 2014. január elseje óta igénybe vehető adójóváírás pedig emellett nem csekély ösztönző erő.

A kutatás szerint a 15-19 éves korosztály 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számára elsősorban a legbiztonságosabb befektetési lehetőségek jöhetnek szóba, a 20-29 éveseknél, illetve a 30-39 éveseknél ez az arány 66 százalékos. A 40-49 és az 50-69 évesek körében pedig már 69 százalék számára prioritás a biztonság.

Érdekes képet mutat a hosszú távú megtakarításokra vonatkozó válaszok sokszínűsége is. A kutatásból kiderül, hogy a fiatal korosztály jelentős része, a megtakarítással rendelkező 20-29 évesek harmada tesz félre rendszeresen pénzt valamilyen váratlan kiadásra, 12 százalékuk pedig már gyermeke jövőjére is gondol. Igaz, a nyugdíjas évekre elsősorban nem ők, hanem a 40-49 évesek takarékoskodnak – körükben ez az arány a megtakarítással rendelkezők 22 százaléka -, az jól látszik, hogy valamilyen módon már a 20 évesek is gondolnak a jövőre és megpróbálnak felkészülni rá.

A nyugdíjbiztosítások után járó adóvisszatérítés lehetősége egyelőre újdonság a piacon, hosszabb távon azonban valóban komoly lendületet hozhat. Ehhez ugyanakkor a lakosság edukációja is nélkülözhetetlen, a GfK Hungária kutatása alapján a pénzügyekkel kapcsolatos tájékozottság és jól informáltság jelenleg szinte minden korosztályban igen alacsony szinten van.

A 15-19 évesek mindössze 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „jól informáltnak” érzi magát a pénzügyekben, a 20-29 éveseknél bár magasabb ez az arány, de így is mindössze 21 százalékos. Legtöbben a 30-39 évesek között – 26 százalékuk – érzi megfelelőnek pénzügyi tudását, az idősebb korosztályban pedig 20 százalék körüli ez az arány.

A gépjárműre kötött assistance kiegészítő biztosítások elhanyagolható tételt jelentenek ahhoz képest, hogy mekkora költséget jelenthet külföldön egy autó elszállítása és javíttatása. Az autós assistance biztosítások tartalmazhatják a helyszíni javítás mellett a szervizbe vontatás, az alkatrész-csere, vagy akár – például ha az azonnali javítás nem megoldható vagy várni kell az alkatrész beszerzésére – a szállás költségét is. Az assistance cég megszervezi a segítségnyújtást, illetve az autós a nap 24 órájában kérhet segítséget és saját anyanyelvén folyamatos kapcsolatot tarthat fenn a segítségnyújtóval.

„Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, reményeink szerint fontos hatása van. Különösen fontos ez, ha téli sportokat űzünk külföldön, hiszen ez a program extrém magas baleseti kockázattal is jár.” – hívja fel a figyelmet Horváth Péter.

Utasbiztosítás: extra kockázat – télből nyárba

Posted on | by Lambert Gábor

Utasbiztosítás: extra kockázat – télből nyárba

2014.12.15.

Szezonja van az egzotikus utazásoknak, novembertől-márciusig megugrik a tengerentúli nyaralások száma. Ezek az utak azonban hordoznak olyan extra kockázatokat, amelyek egy közeli úti cél esetén fel sem merülnek. Fontos, hogy az utasok előre felkészüljenek a váratlan helyzetekre: az elővigyázatosság és az utasbiztosítás megkötése együtt jelenthet biztonságot – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az idei év végéig a külföldre utazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek. Ehhez jelentősen hozzájárulhatnak azok az egzotikus utak, amelyek a téli hónapokban egyre népszerűbbek. Sokan választják ebben az évszakban a külföldi kikapcsolódást, azon belül is azokat a távoli desztinációkat, ahol ilyenkor is nyár van. Thaiföld, Mexikó, Kuba vagy az Indonéz szigetvilág ilyenkor is népszerű, ezek az utak azonban jelentős kockázatokat is hordozhatnak. Elsősorban egészségügyi kockázatokat, de a többszörös átszállás megnöveli a poggyászok késedelmes megérkezésének vagy elkeveredésének kockázatát is.

A 8-10, vagy akár 10-15 órás repülőutak komolyan megterhelik a vérkeringést, ezért a vénás kockázatok, például a trombózis-kialakulásának veszélye magasabb ilyenkor, amely ráadásul az esetleges bekövetkezés esetén azonnali kórházi beavatkozást igényel. Az időeltolódással járó koncentrációs zavarokra szintén érdemes odafigyelni, de az egzotikus ételek, az ivóvíz minősége, illetve a higiénés körülmények is jelenthetnek problémát az európai utasok számára.

Magasabb a tengerentúli utazások esetén a poggyászok elkeveredésének kockázata is: a többszöri átszállás miatt ugyanis nagyobb eséllyel téved el egy-egy bőrönd a nemzetközi repülőtereken. „A tengerentúlra utazóknak érdemes – az alapcsomagokban is megtalálható poggyászbiztosítás helyett, illetve mellett – olyan biztosítást választaniuk, amely a poggyászkésedelemre is fedezetet nyújt, valamint magasabb limitekkel, és egyéb kiegészítő modulokkal rendelkezik.” – hívja fel a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Fontos része az utasbiztosításoknak az asszisztencia-szolgáltatás, amely annál nagyobb segítség lehet, minél távolabb tölti pihenőidejét az ügyfél. Baj esetén óriási segítség a ma már minden utasbiztosítás részeként nyújtott asszisztencia, amellyel a nap 24 órájában magyar nyelven kérhető segítség, a biztosítással kapcsolatos ügyintézés mellett az általános információszolgáltatásban is.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása” – emlékeztet rá Horváth Péter.

2013-ban a teljes utasbiztosítási díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, 6,5 százalékkal volt több, mint a 2012. évi 9,5 milliárd forint.