Címke: Piaci adatok

Kiemelt információforrás a MABISZ ügyfélszolgálata

Posted on | by Lambert Gábor

Kiemelt információforrás a MABISZ ügyfélszolgálata

Másfél év alatt 40 ezer érdeklődő

2012.08.08.

Indulása óta, az elmúlt másfél évben közel 40 ezren, az idei első félévben összesen csaknem 9700-an fordultak a MABISZ ügyfélszolgálatához. A megkeresések döntő többsége a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás területét érinti – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2010. szeptember 1-je óta működő ügyfélszolgálat legfrissebb adatait.

2012 első hat hónapjában elsősorban a nemzetközi károkkal, a fedezetlenségi díjjal, valamint a bónus-malus besorolásokkal kapcsolatosan érkeztek megkeresések az ügyfelektől. A szövetség központi ügyfélszolgálatának idei első féléves adataiból kiderül, hogy a MABISZ ügyfélszolgálatához érkező megkeresések zöme – közel 63 százaléka – nem konkrét, a biztosítókat, illetve a MABISZ-t érintő kérdés. Az ügyfelek egyre több esetben a MABISZ ügyfélszolgálatát keresik fel, ha felvilágosítást kérnek. Az elmúlt másfél év adatai szerint az ügyfelek hiteles információforrásnak tekintik és a biztosításaikkal kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal is megkeresik a szervezetet.

Ami a megkeresések tárgyát illeti, jól látszik, hogy leggyakrabban az állománykezeléssel, illetve a kárrendezéssel kapcsolatos kérdésekkel jelentkeztek leggyakrabban az ügyfelek. 2012 elején egyértelműen látszott a közelmúltban indult Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerrel (KKNYR) kapcsolatos problémák erős dominanciája.

Az elmúlt bő másfél évben legtöbben a biztosítatlan gépjárművek, illetve az ismeretlen károkozók által okozott károkkal kapcsolatosan keresték meg a szövetséget (43%), ezt a fedezetlenségi díjjal, illetve a bónus-malus besorolással kapcsolatos kérdések követték (23%).

A MABISZ Ügyfélszolgálatának legfontosabb célja, hogy az ügyfelek minél tájékozottabbak legyenek biztosítási kérdésekben, minél gyorsabban és minél pontosabb információhoz tudjanak jutni biztosítási szerződésükkel kapcsolatban. Ennek jegyében készült el a közelmúltban a szövetség új Facebook oldala is. A hagyományos ügyfélszolgálathoz kapcsolódóan az ügyfelek mostantól a közösségi oldalon is elérhetik a MABISZ-t és probléma esetén mód nyílik azonnali kapcsolatfelvételre is.

A MABISZ ügyfélszolgálatához beérkező megkeresések típusa 2010. szeptember 1- 2012. június 30

Forrás: MABISZ

Az alacsony kereslet mozgatja a biztosítási piacot

Posted on | by Lambert Gábor

Az alacsony kereslet mozgatja a biztosítási piacot

Egyre kedveltebb az éves díjfizetés

2012.08.17.

2012 első félévében az egy évvel korábbihoz képest több mint 4 százalékkal csökkent a hazai biztosítási piac, az első hat havi díjbevételek nem érték el a 414 milliárd forintot – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

Továbbra is alacsony a lakossági fogyasztás azokban a szegmensekben, amelyek közvetlen hatással lehetnek a biztosítási termékek iránti keresletre. Nem emelkedett az újautó-értékesítés, illetve a lakásépítés sem, aminek következtében nem tud bővülni a biztosítási termékek iránti kereslet sem. A nem életbiztosítási ágazatból származó díjbevételek 1,1 százalékos csökkenése mögött ezek az okok sejthetők. Ugyanakkor folytatódni látszik az a tendencia, hogy a díjak egyre nagyobb hányadát éves díjként fizetik az ügyfelek.

A társaságok összesített idei első féléves díjbevételeinek több, mint fele, 208,8 milliárd forint származott az életbiztosítási üzletágból, míg a nem életbiztosításokból származó 204,5 milliárd forint a teljes díjbevétel közel 51 százalékát adta.

A végtörlesztés hatása az életbiztosítási piacra még mindig tetten érhető. Azok, akik végtörlesztették hitelüket, bár levegőhöz juthattak, megtakarítani azonban még nemigen tudnak. Sokan éppen azért szüntették meg befektetési biztosításukat, hogy ki tudják fizetni a hiteleiket. Akik pedig nem tudtak élni a végtörlesztés lehetőségével, továbbra is kiszolgáltatottak az árfolyam-ingadozásnak, mivel az árfolyamgát hatása még nem érezhető. Mindezek után nem meglepő, hogy az életbiztosítási díjbevételek csökkentek – az egy évvel korábbihoz képest 7,4 százalékkal.

A befektetéshez kötött – unit-linked – termékekből származó bevételek mintegy 12 százalékkal, 154,3 milliárdról 136,2 milliárd forintra estek. Valószínűleg a lakosság romló anyagi helyzetének tudható be, hogy az egyszeri és eseti díjakból származó bevételeknél 14 százalékos mérséklődés mutatkozik: 2011első hat hónapjában 89,4 milliárd, 2012 első félévében pedig már csak 76,6 milliárd forint származott ezekből a megtakarításokból.

A szakemberek szerint a jelenlegi helyzetben kiemelkedően fontos lenne, hogy a lakosság körében meginduljon a hosszú távú megtakarítások növekedése. Ez utóbbit mindenképpen elősegítené, ha a kormányzat ismét támogatná az életbiztosításokat vagy legalábbis azonos mértékben támogatná az egyes megtakarítási formákat.

Nyári viharok: több mint 101 ezer kárbejelentés

Posted on | by Lambert Gábor

Nyári viharok: több mint 101 ezer kárbejelentés

2012.09.21.

A három nyári hónapban, 2012. június-augusztusban 101 ezernél is több időjárás okozta ingatlankárt jelentettek be a hazai biztosító társaságokhoz. A becsült kárösszeg megközelíti a 6,7 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb összesítését.

Az idei, 101 ezer kárbejelentés közel duplája az egy évvel korábbinak: a 2011. június 1-je és 2011. augusztus 31-e közötti időszakban 52 ezer időjárás okozta kárt regisztráltak a biztosítók. A kárösszeg is csaknem a másfélszeresére nőtt: 2011-ben 4,6 milliárd forintra, az idei nyári hónapokban 6,68 milliárd forintra becsülték a károk értékét. Bár az éves ingadozásból hosszú távú következtetést levonni nem lehet, az idei viharkáradatok mértéke is egyértelműen azt igazolja, hogy az elemi csapások okozta károk trendje immár hosszú évek óta egyértelmű növekedést mutat. Az időjárás egyre szélsőségesebbé válásával párhuzamosan pedig tovább nő a megfelelő fedezetet nyújtó lakásbiztosítások jelentősége is.

A MABISZ 2012. nyári statisztikái szerint a bejelentett károk leggyakoribb oka a vihar. A viharkárok tették ki a bejelentések 44 százalékát, míg a villámcsapás okozta károk 31 százalékért, a jégverés pedig az összes kár 9 százalékáért volt felelős. Figyelmeztető adat, és az ügyfelek fokozott gondosságát igényli az a tény, hogy a villámcsapás okozta károkon belül mintegy 84 százalékos arányt képviselnek az indukciós – túlfeszültséggel kapcsolatos – hatás okozta meghibásodások. Ez utóbbiak becsült kárösszege meghaladta az 1,7 milliárd forintot – elsősorban számítógépekben és nagy értékű híradástechnikai berendezésekben keletkezett kár.

Forrás: MABISZ

Az idei szezonban a viharkárok által leginkább érintett megyék közé Pest, Borsod, BácsKiskun, Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Heves, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tartozott, városok közül pedig elsősorban Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban, Debrecenben, Vácott, Egerben, Gyöngyösön, Szentendrén, Baján, Kazincbarcikán, Szegeden, illetve Zalaszentgróton történt a legtöbb bejelentés.

„Mint látható, a viharok az idén is szeszélyes, kiszámíthatatlan területi megoszlásban csaptak le az ország különböző területeire, ezért a kármegelőzésre, valamint a megfelelő lakásbiztosítás meglétére minden lakástulajdonosnak fokozottan oda kell figyelnie – figyelmeztet Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. A legtöbb család számára a legnagyobb értékű vagyontárgyat jelentő ingatlanban egy komolyabb felhőszakadás vagy villámlással járó vihar több millió forintos kárt is okozhat, aminek teljes körű térítését csak a megfelelő feltételekkel megkötött biztosítás garantálhatja.”

„Mindenképpen érdemes odafigyelni arra, hogy a lakásbiztosítási szerződés milyen károkra és milyen mértékben nyújt fedezetet, a fedezeti szint fenntartása érdekében pedig évente egyszer célszerű átgondolni az ingatlan, illetve a benne található ingóságok valós értékét. A fedezeti szintek fenntartása érdekében a biztosítók évente egyszer úgynevezett index-levelet küldenek az ügyfeleknek, amely részletesen tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos célszerű módosításokat” – hívja fel rá a figyelmeztet a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

Október 30-án hirdetik ki a kgfb-díjakat

Posted on | by Lambert Gábor

Október 30-án hirdetik ki a kgfb-díjakat

Díjliberalizáció lesz, de a biztosítási időszak alatt változatlan marad a díj

2012.10.24.

A biztosítók idén is október 30-án teszik közzé kgfb-díjtarifáikat két országos napilapban, ennek alapján dönthetnek az autósok arról, hogy továbbra is meglévő biztosítójuknál maradnak, vagy váltanak – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

2012. október 8-án az Országgyűlés elfogadta a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási törvény módosításáról szóló javaslatot. Ebben a legfontosabb változás, hogy a biztosítók 2013. január 1-jétól szabadon, évente több alkalommal is módosíthatják kgfb-díjtarifáikat: így az új díjak meghirdetésére a jövőben már nemcsak évente egyszer, október végén lesz lehetőségük. A módosítást azonban legalább 60 nappal a hatályba lépés előtt közzé kell tenniük.

A tapasztalatok szerint sok a félreértés, ezért ismét szükséges hangsúlyozni: bár a biztosítók a jövő évtől kezdve évente többször is hirdethetnek kgfb-díjat, az ügyfelek a biztosítást továbbra is csupán évente egy alkalommal, az adott biztosítási szerződés évfordulóján tudják felmondani (és a díj nem változik az adott biztosítási időszakban). Erre 2010 előtt mindenkinek egységesen, január 1-jével volt lehetősége. Az azóta vásárolt gépjárművek esetében az évforduló a szerződés megkötésének időpontja, vagyis gyakorlatilag az autó megvásárlásának napja. Jelenleg már mintegy 600 ezer autós kgfb-szerződése nem esik egybe az év végével.

2012. október 30-án két országos napilapban, a Napi Gazdaságban és a Magyar Hírlapban teszik közzé a biztosító társaságok a 2013. január 1-jétől érvényes díjtarifákat. Jövő évtől a biztosítóknak nem kell meghirdetniük a nyomtatott sajtóban a díjtarifákat, elegendő lesz elektronikusan – saját honlapjukon, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján – közzétenni azokat.

Az ügyfeleket érintő további újdonság, hogy 2013. január 1-jétől kötelezővé válik a kártörténeti rendszer azonosító számának használata. Ennek alapján a jövőben egyszerűbbé válhat a kártörténeti adatok lekérése, illetve a szerződések azonosítása. Több társaság esetében ez a szám már szerepel a hamarosan kézbesítendő ügyfélértesítőkön.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2012. június 30-án 4,268 millió kgfb-szerződés volt érvényben, ebből mintegy 3,2 millió személygépkocsi, több mint egy millió pedig haszongépjármű.

Trendfordulóra várva: a gazdaság állapotát tükrözi a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Trendfordulóra várva: a gazdaság állapotát tükrözi a biztosítási piac

A szabályozók kedvezőtlen környezetben is serkenthetik az öngondoskodást

2012.11.21.

2012 első háromnegyedévében közel öt százalékkal zsugorodott a hazai biztosítási piac az előző év hasonló időszakához képest. A díjbevételek összege 593,1 milliárd forint volt, a csökkenés jelentős része a befektetési célú, unit-linked életbiztosítási termékek díjbevétel-visszaesésének köszönhető – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb, a 2012-es év harmadik negyedévét összegző jelentéséből.

Az életbiztosítási szerződésekre az év első kilenc hónapjában 297,4 milliárd forint folyt be, ami 8 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a legnagyobb szegmenset képviselő unit-linked életbiztosítások díjbevétele – 192,7 milliárd forint – csaknem 12 százalékot esett egy év alatt. Nőtt ugyanakkor a kockázati életbiztosítások díjbevétele: a halálesetre szóló életbiztosítások díjbevétele például 14,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Főként az egyszeri és eseti díjas termékek népszerűsége nőtt, ami azt mutatja, hogy bár az ügyfelek egy része rövidebb időtávra képes tervezni, az öngondoskodás igénye a jelenlegi helyzetben is fennáll. Az év végéig a kockázati életbiztosítások területén további időszakos felfutás várható, mivel egy hónap múlva – a „Genderdirektíva” kötelező átvétele következtében – az „uniszex” termékárazás miatt eltűnhetnek a nőknek kínált jelenlegi kedvezőbb díjak.

A 2012-es év második fele az életbiztosítók számára döntően a „Gender-direktíva” által előírt „uniszex” árazás közelgő, 2012. december 21-étől esedékes kötelező átvételéről szól. A biztosítók számára komoly feladatot – és költséget – jelent a szerződések átárazása, az informatikai rendszerek átállítása, illetve az adminisztrációs rendszerek módosítása.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2012 első kilenc hónapjában 295,7 milliárd forintot tett ki, ami 1,5 százalékos visszaesést jelent a tavalyi év első háromnegyed évéhez képest. A visszaesés főként a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjbevétel folytatódó csökkenésének tudható be. A nem élet üzletágba tartozó, kgfb-n kívüli biztosítások díjbevétele ugyanakkor enyhe, 2,5 százalékos növekedést produkált.

A hosszú távú lakossági öngondoskodás ösztönzése a biztosítási piacon is elemi gazdasági érdek. Már a jelenlegi adatokból is leszűrhető, hogy az ösztönző szabályozási környezet megteremtése hogyan segítheti elő e cél megvalósítását. Az első kilenc hónapban 6,8 milliárd forintos díjbevételt hozó betegségbiztosítások beemelése az idei cafeteria-elemek közé 31 százalékos bővülést eredményezett tavalyhoz képest. Igaz, a cafeteria-rendszer folyamatos változtatása miatt ez a növekedés szinte kizárólag az egyszeri, eseti díjas kategóriában jelentkezett, ami szintén rávilágít arra, hogy tartós eredmény csak a hosszabb távon is kiszámítható szabályozási környezetben remélhető.

Már 10 millió adatot tartalmaz a KKNYR

Posted on | by Lambert Gábor

Már 10 millió adatot tartalmaz a KKNYR

Az autósok közel harmada B10-es besorolású

2013.02.01.

Az autósok kártörténetét tartalmazó Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben (KKNYR) a napokban rögzítették a 10 milliomodik szerződés adatait. A nyilvántartás szerint az autósok 32 százaléka B10-es besorolású, s kiugróan magas, 17 százalék az A0-ás besorolású ügyfelek aránya – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat.

A KKNYR létrehozásáról a 2010. január 1-je óta hatályos új, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerét szabályozó törvény határozott. A biztosítók azóta folyamatosan töltik fel a rendszert, folyamatosan rögzítve a kgfb-szerződéseket, azok bonus-malus besorolását, illetve a káreseményeket.

A rendszerben a napokban történt meg a 10 milliomodik szerződés berögzítése. A 10 millió szerződésből 3,9 millió élő, 6,1 millió már nem érvényes, azóta megszűnt kgfb-szerződés.

A rendszer létrehozásának célja, hogy – a kgfb-törvény indoklása szerint – „a bonus-malus rendszer helyett a valódi kár alapú besorolás alapját teremti meg.” Ezzel a korábbinál pontosabb, kockázatarányos díjkalkulációra ad majd lehetőséget a biztosítók számára, hiszen hosszú időtávra visszamenőleg, pontosan nyomon követhetővé teszi a káresemények időpontját és a teljes kártörténetet.

A balesetet okozókat magasabb díjjal „büntető”, a balesetmentes vezetőket alacsonyabb díjjal „honoráló” bonus-malus rendszer 20 évvel ezelőtt, 1993-ban indult. A rendszer 10 bonus-kategóriát, 4 maluskategóriát, illetve az alapdíjat – A0 – tartalmazza.

A KKNYR-rendszerben nyilvántartott, 3,9 millió élő szerződésből 2,5 millió – magánszemély tulajdonában álló – személygépjármű, 1,4 millió céges autó, haszongépjármű, busz, motorkerékpár, vontató stb. szerződése.

A 2,5 millió szerződés csaknem harmada, több mint 800 ezer megállapodás B10-es besorolás alá esik, így azok díja a legkedvezőbb. A rendszerbe újonnan belépők automatikusan az A0-ás kategóriába kerülnek, ez is magyarázza, hogy a szerződők több mint hatoda ebben a csoportban található. Ugyanakkor ebbe a – közel 440 ezres darabszámú – kategóriába kerülnek azok is, akik például „párhuzamos üzemeltetőként” második gépjárművet vásárolnak saját nevükre, függetlenül attól, hogy akár 20 éve balesetmentesen vezetnek és meglévő autójukkal már kiérdemelték a B10-es besorolást.

A már negyedik éve működő Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer a jogalkotó szándékai szerint lehetőséget nyújt majd a bonusmalus rendszer kiváltására, amellyel – szól a törvény indoklása – „lehetővé teszi a károkozók következetes nyilvántartását és (…) megteremti az európai kompatibilitást is.”

Biztosítási piac: gyorsuló csökkenés 2012-ben

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítási piac: gyorsuló csökkenés 2012-ben

Jelentős pénzt vontak ki az ügyfelek az életbiztosításokból

2013.02.21.

A nem életbiztosítási piacon 3 százalékkal, az életbiztosítási piacon 9 százalékkal estek vissza a díjbevételek 2012-ben. Míg a nem-élet ágban elsősorban az átlagdíjak mérséklődésének hatása érvényesült, az életbiztosítási területen az állományok jelentős visszaesése okozta a bevételek apadását – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2012-es előzetes adataiból.

2012-ben 768 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosítótársaságokhoz, ami azt jelenti, hogy gyorsuló ütemben zsugorodik a piac. Hosszú idő után először 2011-ben – 2,8 százalékkal – esett a befolyó díjak összege, a tavalyi évben pedig a csökkenés mértéke már meghaladta a 6 százalékot.

Forrás: MABISZ

A biztosítási szerződések száma 2012 folyamán több mint 140 ezerrel csökkent, így az időszak végén 10,8 millió darab szerződést kezeltek a hazai biztosítók.

„Az általános gazdasági környezet hatása alól a biztosítási piac sem volt képes kivonni magát. A biztosítási termékek iránti keresletet alapvetően korlátozza, hogy továbbra is mélyponton van a lakásépítés, és az új autók piaca sem tud lényegesen elmozdulni a 2011-es, rendkívül alacsony bázisról. Ugyanakkor az életbiztosítási üzletágban változatlanul az látszik, hogy az ügyfelek jelentős része továbbra is kénytelen mobilizálni megtakarításait – összegezte Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Az életbiztosítási szerződésekre befolyt 398,8 milliárd forintnyi díj több mint 9 százalékkal marad el az egy évvel korábbi 439,8 milliárd forinttól. A vegyes életbiztosítások 2012-es záró állománya közel 80 ezerrel, 549 ezer darabra csökkent, e szegmensben a tárgyévi kifizetés 120 milliárdos nagysága közel másfélszerese volt a 82 milliárdos díjbevételnek.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2012-ben 369 milliárd forintot tett ki, ami 3 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A vállalati vagyonbiztosítások átlagdíjának növekedése nem érte el az infláció mértékét.

Lassult a környező országokhoz képest alacsonynak számító gépjármű-biztosítási termékek átlagdíjának mérséklődése. A casco 82 100 forintos átlagdíja 8,4 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) átlagos díja 19 600 forint volt 2012 végén, ami töredéke az EU-átlagnak.

„Bár az összesített díjbevételeket nem befolyásolja jelentősen, mégis örvendetesnek mondható, hogy olyan korszerű biztosítási termékek, mint a jogvédelem- vagy a kezességbiztosítás, ebben az időszakban jelentős bővülést tudtak elérni. Az utóbbi díjbevétele egy év alatt csaknem megháromszorozódott” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

A biztosító szakemberét tartják a leginkább hitelesnek az ügyfelek

Posted on | by Lambert Gábor

A biztosító szakemberét tartják a leginkább hitelesnek az ügyfelek

2013.03.12.

A biztosító társaságok munkatársait tartják a biztosítással rendelkezők a leghitelesebb forrásnak, a megkérdezettek 29 százaléka „nagyon hitelesnek” minősítette ezt a kört – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Gfk közelmúltban végzett, reprezentatív felméréséből.

A biztosítással rendelkezők az 5-ös skálán átlagosan 4-re értékelték a biztosítók munkatársait, mint „a biztosítási ügyeikkel kapcsolatos hiteles forrást”. A családtagok, barátok és ismerősök, valamint a pénzügyi tanácsadók és biztosításközvetítők hitelességének megítélése szintén magasnak mondható, őket az ügyfelek 3,6-3,7-es átlagúra értékelték. A médiában megjelenő információk, illetve a reklámok, hirdetések hitelessége ugyanakkor a megkérdezettek körében jóval alacsonyabb szinten, 2,9-en, illetve 2,6-on áll a felmérés szerint.

Mennyire tartja hiteles forrásnak az alábbiakat személyes biztosítási ügyeivel, szerződésével kapcsolatban?

Forrás: MABISZ, GfK

Bár az ügyfelek bizalma pozitívan érinti a biztosításközvetítőket, a fizetőképes kereslet visszaesése, a gazdaság gyengélkedése mind a biztosítókat képviselő, úgynevezett függő közvetítők, mind a független közvetítők – alkuszok, többes ügynökök – tevékenységére kedvezőtlenül hatott az elmúlt időszakban. Ennek egyértelmű jeleként alig több mint egy év alatt jelentősen csökkent a nyilvántartásban szereplő közvetítő személyek száma. Ez azonban nem a közvetítők tevékenységének „hatékonyságnövekedése” miatt következett be, mivel nemcsak a közvetítői létszám, hanem a biztosítási szerződések száma is csökkent.

Miközben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyetének (PSZÁF) nyilvántartásában 2012 negyedik negyedévében még több mint 33 ezer aktív biztosításközvetítő személy szerepelt, mára ez a létszám 29 és fél ezerre csökkent. A visszaesés kissé nagyobb mértékben érintette a függgetlen biztosításközvetítőket – körükben 12 százalékkal csökkent a regisztrált személyek száma -, míg a függő közvetítők létszáma 10 százalékkal mérséklődött.

Négyéves szinten stagnál az utasbiztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Négyéves szinten stagnál az utasbiztosítási piac

Továbbra is mindössze a kiutazók alig harmada köt biztosítást

2013.04.08.

Az utasbiztosítási piac tavalyi díjbevétele a 2011-es szinten ragadt – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból. A legszembetűnőbb, több mint 20 százalékos visszaesés a sztornóbiztosítások területén következett be. Egy új szereplő belépésével ugyanakkor tizenkettőre bővült az utasbiztosítást kínáló hazai biztosítók köre.

A MABISZ összesítése szerint a tavaly még 11 szereplős hazai utasbiztosítási piac díjbevétele 9,517 milliárd forint volt, ami szinte pontosan megegyezik az egy évvel korábbival. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy ez a biztosítási szegmens továbbra sem képes átlépni a válság kezdete előtti, 2008-as szintet. A stagnálás reálértékben egy év alatt több mint 5, az elmúlt négy évet figyelembe véve azonban már közel 17 százalékos zsugorodást jelent.

Forrás: MABISZ

Az utasbiztosítási piac növekedésének egyik legfőbb akadálya a kiutazások számának visszaesése. A KSH adatai szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában 4,2 százalékkal kevesebben utaztak külföldre, mint 2011 hasonló időszakában. Ezen belül is főként a több napos utazások száma esett vissza 3,2 millióról 3 millióra, ami több mint 6 százalékos csökkenés.

„Egynapos, bevásárlási célú utazásra az összes kiutazó közel 70 százaléka vállalkozik, ugyanakkor továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az egynapos utak veszélyeit figyelmen kívül hagyják az emberek – mutat rá egy további, a piac növekedését akadályozó tényezőre Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. – Egy egynapos bevásárló úton – mint erre sajnos számos példa akad – ugyanis ugyanolyan eséllyel fordulhatnak elő balesetek, rosszullétek, amelyek jelentős anyagi kockázatot jelentenek a biztosítási védelemmel nem rendelkező utazók számára.”

Holott, a hazai piacon több tucatnyi, a legkülönfélébb szolgáltatást nyújtó biztosítási termék érhető el, és közülük akár már kevesebb, mint napi 300 forintért is vásárolható utasbiztosítás. Örvendetes hír, hogy az eddig 11 szereplős hazai biztosítási piac egy új szereplő belépésével 12 szereplősre bővült – tette hozzá Horváth Péter.

Több mint 46 ezer kárt okozott a márciusi tél

Posted on | by Lambert Gábor

Több mint 46 ezer kárt okozott a márciusi tél

A rendkívüli időjárás miatt csaknem négy milliárd forintot fizetnek a biztosítók

2013.04.16.

Március második felében összesen 46 213 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz a hónap közepén tapasztalt viharos időjárás miatt. A becsült kárösszeg megközelíti a 4 milliárd forintot – tette közzé az adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A március 15-i hosszú hétvégén, illetve húsvétkor tapasztalt extrém időjárás az elmúlt évekhez képest jelentősen több kárt okozott. Van olyan biztosító, ahol a kárbejelentések száma meghaladta az ilyenkor szokásos esetek tízszeresét.

A több mint 46 ezer káresemény 95 százaléka a lakosságot érintő lakás, illetve ingatlanbiztosítással kapcsolatos, mintegy 5 százaléka pedig a vállalkozásokat érintő, illetve az ipari létesítmények sérülése miatti bejelentés. Ami a károk becsült összegét illeti, a 3,949 milliárd forintra becsült teljes kárösszeg kétharmada köthető a lakásbiztosítási üzletághoz, egyharmada pedig az ipari és vállalati vagyonbiztosítások körébe sorolható.

A legtöbb kárt, az összes bejelentés mintegy kétharmadát a viharok okozták, volt azonban olyan biztosító is, ahol ez az arány a 80 százalékot is elérte. A káresemények mintegy negyedét a tetőbeázások miatt jelentették, de jelentős volt az ilyenkor egyébként már szokatlannak számító hó-nyomásból eredő esetek száma is. Emellett – különösen a keleti országrészből – érkezett jelentős számú, szolgáltatás-kimaradás, áramingadozás, illetve az ennek következményeként bekövetkező élelmiszerromlás miatti kár. A biztosítók a károk több mint felét már rendezték, és napról napra jelentősen csökken a még függő ügyek száma.

A legtöbb esetet Veszprém, Pest, Fejér, Baranya, Szabolcs, illetve Hajdú-Bihar megyéből jelezték, de kiemelkedően sok káresemény történt Zalában, Győr-Sopron, illetve Vas megyében is. A nagyobb városokat illetően Budapest, Nyíregyháza, Debrecen, Pécs, Hajdúböszörmény, Győr és Zalaegerszeg, illetve a kisebb települések közül Gávavencsellő, Tordas, Balkány, Búj és Hodász a leginkább érintett.

„Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt a jövőben gyakoribbá válhatnak a viharok, amelyek immár nemcsak a nyári időszakban, hanem az év más időszakaiban is egyre nagyobb eséllyel következhetnek be – figyelmeztet Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. – Mindez pedig fokozottan ráirányítja a figyelmet a megfelelő biztosítás megkötésének, illetve a kármegelőzésnek a fontosságára.”