Minimális növekedés a biztosítási piacon


Minimális növekedés a biztosítási piacon

Tovább csökkentek a gépjármű-biztosítások díjbevételei

2013.05.21.

2013 első negyedévében hosszú idő után először tudott erősödni a biztosítási piac. A minimális, mindössze 1,3 százalékos növekedés a szerény, tavalyi bázishoz képest 6,6 százalékkal bővülő életbiztosítási piacnak volt köszönhető – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2013-as első negyedéves adatokat.

Az idei év első három hónapjában 245,3 milliárd forint díjbevételt könyvelhettek el a hazai biztosító társaságok, ami 1,3 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakának szintjét. Eközben azonban a biztosítási szerződések darabszáma 11 millióról 10,8 millió alá esett.

A nem életbiztosítási szerződésekre idén januártól márciusig 118,6 milliárd forint díjbevétel folyt be, 3,8 százalékkal kisebb összeg, mint egy évvel korábban. A díjbevételekre főként a gépjármű-biztosítások teljesítménye hatott negatívan: míg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétele 6 százalékkal zsugorodott, a casco bevételek több mint 12 százalékkal csökkentek az elmúlt évben.

„A kgfb bevételeket elsősorban az átlagdíjak csökkenése okozta – hangsúlyozza Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára –, miközben a casco-bevételek elapadásának elsődleges oka, hogy a szerződések darabszáma egy év alatt 7,2 százalékkal csökkent.”

A casco-szerződések számának mérséklődése logikus fejleménye a hazai gépjárműpiac válságának. 2008 előtt éveken keresztül legalább 160-180 ezer új autót helyeztek forgalomba évente, 2009 óta azonban az újautó-eladás nem tudott kitörni a 40-60 ezres tartományból. Ennek következtében a hazai utakon jelenleg 50-60 százalékkal kevesebb négy évnél fiatalabb autó fut, mint a válság kezdete előtt. Noha ma már egyre elterjedtebbek az idősebb autókra köthető casco-termékek, ameddig az újautó-eladási adatok nem javulnak számottevően, a casco-piacon a folyamatos átlagdíj-csökkenés ellenére sem számíthatunk trendfordulóra.

A nem életbiztosítási üzletágban ugyanakkor számos pozitív fejlemény is tapasztalható. A kedvezőtlen piaci környezetben is szinten tudott maradni a vagyonbiztosítási terület. Növekedett a tavaly év elejétől a cafeteria-elemek közé is beemelt betegségbiztosítások díjbevétele: a bővülés akkor is eléri a 32 százalékot, ha figyelmen kívül hagyjuk a tavalyi MABISZ-statisztikákban még nem regisztrált piaci szereplő adatait. Örvendetes, hogy a balesetbiztosítások bevétele is 7,5 százalékkal – 4,7 milliárd forintra – növekedett.

Az életbiztosítási üzletág 126,7 milliárd forintos, idei első negyedéves bevétele 6,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, 118,9 milliárd forintos szintet. Az adatok azt mutatják, hogy míg tavaly igen sokan kényszerültek mobilizálni megtakarításaikat – például az egyszeri alkalommal lehetővé vált végtörlesztési lehetőség miatt -, jelenleg a megtakarítások egy része ismét az életbiztosításokba vándorol. A növekedés azonban az egyszeri díjas életbiztosításoknak köszönhető, így ténylegesen kedvező fejlemény egyelőre nem tapasztalható a piacon.

A megtakarításokhoz kötött, unit-linked biztosítások díjbevétele 3,7 százalékkal, 82,5 milliárd forintra nőtt 2013, március végére. „A számokból azonban az is látható, hogy a bővülés jobbára az egyszeri, eseti díjas termékeknél jelentkezik, vagyis a növekedés egyelőre csak rövidtávon mutatkozik meg – magyarázza a MABISZ főtitkára. – Az életbiztosítási piac szempontjából az volna az igazán kívánatos, ha a növekedés a folyamatos díjfizetésű konstrukciókban jelentkezne.”

Kevesebben kötnek lakásbiztosítást


Kevesebben kötnek lakásbiztosítást

66 ezer szerződés tűnt el a piacról

2013.06.10.

A mai, súlyos árvízhelyzetben kiemelt figyelmet érdemel a lakásbiztosítási piac. Ennek fényében különösen aggasztó, hogy a válság elérte ezt a szegmenst is: az elmúlt két év alatt 66 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) lakásbiztosításokkal foglalkozó sajtórendezvényén.

A hazai lakásbiztosítási piacot alkotó 16 biztosító üzletági bevétele 2012-ben meghaladta a 101 milliárd forintot. A termékpaletta folyamatosan bővül: 85-féle lakásbiztosítási termék van jelen, közülük 38-féle jelenleg is köthető.

Miközben 2002 és 2010 között 17 százalékkal, 2,622 millióról 3,078 millióra nőtt a lakásbiztosítások száma, az elmúlt két évben sajnálatos módon lassú lemorzsolódás indult meg a szerződésszámot illetően. Két év alatt – 2010 és 2012 között – 66 ezer lakásbiztosítási szerződés „tűnt el” a piacról. Az eddigi csúcsot – amikor a legtöbb lakóingatlan rendelkezett biztosítással – a 2010-ben mért 3,078 millió szerződés jelentette, ami 2011-ben 3,051 millióra, 2012 végére pedig 3,012 millióra csökkent. Ennek legfőbb oka, hogy a pénzügyi válság szemmel láthatóan elérte a lakásbiztosítási szektort is, a lakosság egy része a biztosítás díján is kénytelen spórolni. Ugyanakkor a lakásbiztosítások átlagdíja az elmúlt években reálértéken nemigen változott: a 2012-es éves átlagdíj mértéke alig haladta meg 29 000 forintot.

„A zsugorodó piacméret mellett a növekvő versenyből adódó átlagdíj-csökkenés is kihívást jelent a piaci szereplők számára – hangsúlyozta Gorda Zsolt, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. – A jövedelmezőséget emellett jelentősen rontja az a tény is, hogy elsősorban a változékonyabbra forduló időjárás miatt 2005 óta érezhetően nő a kárgyakoriság.”

A biztosítási önszabályozás területén tett fontos lépésként a MABISZ az idén márciusban elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát, amelyhez a mai napig már 14 biztosító csatlakozott. Az egységes ügyfél-tájékoztatás érdekében bevezetett, Európában is úttörőnek számító termékvázlat meghatározott szerkezetbe foglalja az új, piacra bevezetendő lakásbiztosítási termékek elemeit. Ezzel alapvetően segíti az összehasonlíthatóságot mind a díjak, mind pedig a szolgáltatások tekintetében, támogatva az ügyfeleket abban, hogy a jövőben még inkább megalapozott döntéseket tudjanak hozni a lakásbiztosítási termék kiválasztásakor.

Az elmúlt egy év során a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottsága összeállította a Lakásbiztosítási útmutatót, melynek célja a lakásbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmak, tudnivalók megismertetése. A MABISZ kiemelt feladatának tekinti a fogyasztóvédelmi szempontból is nélkülözhetetlen korrekt tájékoztatást. Az útmutató elérhető valamennyi tagbiztosító lakáspiaci termékeket bemutató internetes oldalán, illetve a szövetség honlapján is.

Közel hatvanezren keresték meg eddig a MABISZ ügyfélszolgálatát


Közel hatvanezren keresték meg eddig a MABISZ ügyfélszolgálatát

2013.07.22.

Csaknem három éve indította el ügyfélszolgálati tevékenységét a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), ezalatt az ügyfelek több mint 58 ezer esetben keresték fel problémáikkal a szövetséget. A megkeresések túlnyomó része telefonos, de sokan teszik fel kérdéseiket, mondják el észrevételeiket írásban is. A legtöbb esetben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) a téma.

A MABISZ 2010. szeptember 1-je óta működő ügyfélszolgálatának legfrissebb statisztikái szerint az ügyfelek eddig 58 700 esetben keresték fel a szövetséget biztosítási jellegű kérdéseikkel. Az idei év első felében 11 455 megkeresést regisztráltak a munkatársak, ami mintegy 10 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Az ügyfelek 82 százalékban telefonon érdeklődnek, de sokan – mintegy 12 %-uk – választja az írásos, elsősorban e-mail üzeneten keresztüli kommunikációt. A személyes információkérések aránya mindössze 6 százalékos.

„A megkereséseknek 70 százaléka nem a MABISZ közvetlen tevékenységéhez kapcsolódik. Az ügyfelek leggyakrabban konkrét biztosítási termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos felvilágosítást, tanácsot kérnek, illetve problémáikkal is megkeresik a szervezetet – összegezte az elmúlt két és fél év tapasztalatait Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. – Mindez azt igazolja, hogy a MABISZ ügyfélszolgálatát a lakosság a biztosítási piac egészére vonatkozóan is megbízható, hiteles információforrásnak tekinti.” A megkeresések tárgya a legtöbb esetben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás. A nyár eleji árvízi helyzet időszakában ugyanakkor jelentősen megugrott az árvízi kármegelőzéssel, illetve a biztosítási feltételekkel, lehetőségekkel kapcsolatos megkeresések száma. A kgfb mellett a két további leggyakoribb téma a casco és a lakásbiztosítás volt: ez utóbbi esetében legtöbben a társasház meglévő biztosítása melletti saját, egyéni kiegészítő lehetőségekkel kapcsolatban érdeklődtek.

A statisztikák szerint nyolc megkeresésből egy vonatkozott adott biztosító társasággal kapcsolatos kérdésre. Ilyenkor főként a kárrendezés ügymenetével kapcsolatos problémáikra kerestek megoldást az ügyfelek, illetve a megszűnt kgfb-szerződéseik miatt fizetendő fedezetlenségi díjjal kapcsolatban érdeklődtek.

Forrás: MABISZ

„A MABISZ kiemelt feladatának tekinti az ügyféltájékoztatást és az edukációt. Nemzetgazdasági szinten is nagy jelentőségű, hogy a lakosság minél teljesebb mértékben tisztában legyen a biztosítás intézményének jelentőségével a társadalmi regeneráció, az egyén szintjén pedig a szélesebb értelemben vett öngondoskodást illetően” – jelentette ki a MABISZ főtitkára.

A Magyar Biztosítók Szövetsége közel három éve azzal a céllal hozta létre az ügyfélszolgálatot, hogy az ügyfelek minél tájékozottabbak legyenek biztosítási kérdésekben, emellett minél gyorsabban és minél pontosabb információhoz tudjanak jutni saját biztosítási szerződésükkel kapcsolatban is. A törekvés szervesen illeszkedik ahhoz a fogyasztóvédelmi irányvonalhoz, amelynek szellemében a szövetség létrehozta a befektetési jellegű – unit-linked – életbiztosítások költségeit bemutató Teljes Költség Mutatót (TKM), a kötelező gépjárműfelelősségbiztosíási díjak valóban hiteles összehasonlítását megvalósító MABISZ Díjnavigátort, és legutóbb a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlatot.

Továbbra is az egyszeri díjas életbiztosítások húzzák a piacot


Továbbra is az egyszeri díjas életbiztosítások húzzák a piacot

2013.08.21.

2013 első félévében döntően az egyszeri díjas életbiztosításoknak köszönhetően 5,2 százalékkal, 435,9 milliárd forintra bővült a hazai biztosítási piac. A nem életbiztosítási üzletág folytatta mélyrepülését, egy százalékkal maradva el az egy évvel korábbi teljesítményétől – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első féléves adatokat.

Hosszú idő után ismét az infláció feletti mértékben bővült a biztosítási piac, ám a növekedés egyelőre igen törékeny alapokon áll, mivel jórészt az egyszeri díjas életbiztosítások növekedésének köszönhető. Továbbra is messze vagyunk a válság előtti szinttől: 2008 első félévében ugyanis 473,2 milliárd forintos összpiaci díjbevételt ért el a szektor.

A biztosító társaságok idei első féléves díjbevételeinek 53 százaléka, 231,7 milliárd forint származott az életbiztosítási üzletágból, míg a nem életbiztosításokból befolyó 204,2 milliárd forint a teljes díjbevétel 47 százalékát adta.

A nem életbiztosítási ágazat zsugorodása leginkább a gépjármű-biztosítások évek óta tartó lejtmenetének köszönhető: a casco bevételek 12, míg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétele 4,7 százalékkal maradt el a tavaly ilyenkor regisztrált értékektől. Mindez egy hosszú távú folyamat része – az új autó értékesítések drámai visszaesésével is kapcsolatos -, melynek következtében öt-hat év alatt a gépjármű-biztosítások részesedése a nem életbiztosítási üzletág díjbevételén belül 53 százalékról 40 százalék alá csökkent.

A casco esetében nem kizárólag a díjerózió okozza a visszaesést, hanem a szerződések darabszámának alakulása is: a félév végi közel 797 ezer cascoszerződés 4,1 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az életbiztosítási piac 11 százalékos – 208,9 milliárdról 231,7 milliárd forintra történő – bővülése mögött döntően az egyszeri díjas termékek iránti növekvő érdeklődés áll, amelyek bevétele egyetlen év alatt 36,1 százalékkal nőtt. A növekedés motorjának számító unit-linked biztosítások esetében sem a folyamatos díjfizetésű, klasszikus, hosszú távú megtakarítást jelentő biztosítási konstrukciók iránt erősödött a kereslet. Ennek oka a megtakarítási piac alapvető átalakulása: az elmúlt évben jelentősen mérséklődtek a betéti kamatok, ami a megtakarításokat alternatív formák felé tereli. Ezek azonban rövid távú, könnyen likvidálható termékek, a piac stabilitását ugyanis elsősorban a hosszabb távú termékek ismételt felfutása garantálná.

A Nyugat-Európában népszerű egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások szerepe nálunk egyelőre marginális. Ez a hosszú távon társadalmilag nélkülözhetetlen konstrukció ma komoly versenyhátrányban van az alternatív nyugdíjcélú megtakarításokhoz képest, mivel az egyéni befizetések után nem jár szjakedvezmény. Az ügyfelek alapvető érdeke, hogy a jövőben a nyugdíjbiztosítás az egyéb nyugdíjcélú megtakarításokhoz hasonló támogatást élvezzen.

Életbiztosítási piac: erős lemaradás a régióhoz képest


Életbiztosítási piac: erős lemaradás a régióhoz képest

2013.09.03.

Múlt pénteken tette közzé legfrissebb statisztikáit a 34 európai ország biztosítóinak szövetségeit tömörítő Insurance Europe. A közzétett adatok azt mutatják, hogy a hazai életbiztosítási piac teljesítménye immár nem csupán a nyugat-európai országokétól, hanem a visegrádi országokétól is egyre inkább elmarad.

Az egy főre eső életbiztosítási díjbevételt tekintve a hazai szektor az utolsók között teljesít. A helyzetet tovább súlyosbítja az a tény, hogy a magyar életbiztosítási díjbevételben igen nagy súllyal szerepelnek a hosszú távú öngondoskodásra kevésbé alkalmas egyszeri díjas biztosítások.

A leszakadási folyamat sajnálatos módon évek óta folyamatos. Az elmúlt tíz év adatainak összehasonlításából az tűnik ki, hogy miközben a visegrádi országok közül 2007-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egy főre eső életbiztosítási díjbevétel, addig mára valamennyi említett ország megelőzött bennünket. 2011-ben ugyanez az érték Lengyelországban és Szlovákiában 27-28 százalékal, míg Csehországban 62 százalékkal haladta meg az itthoni szintet.

„Aggodalomra ad okot, hogy a friss adatok szerint egyre súlyosabb a magyar életbiztosítási piac elmaradása az európai környezettől – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. – A hosszú távú lakossági öngondoskodás megerősítése ugyanis elemi gazdasági érdek. Érezhető pozitív elmozdulás belátható időn belül a jelenleginél ösztönzőbb szabályozási környezet megteremtésével, például az adókedvezmény bevezetésével érhető el.”

További információ:

https://www.insuranceeurope.eu/uploads/Modules/Publications/final-keyfacts-2013.pdf https://www.insuranceeurope.eu/facts-figures/statistical-publications/life

Hároméves a MABISZ Ügyfélszolgálata


Hároméves a MABISZ Ügyfélszolgálata

2013.09.26.

Három évvel ezelőtt, 2010 szeptemberében indította útjára a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogyasztóvédelmi, edukációs feladatokat ellátó ügyfélszolgálatát. A szervezetet eddig több mint 63 ezren keresték meg, a tevékenység jelentőségét mutatja, hogy segítségével a lakossági problémák jelentős hányada immár a biztosítási szektoron belül oldódik meg.

„Bár az eddigi 63 ezer megkeresés többsége nem panaszbejelentés, hanem információkérés volt, a MABISZ ügyfélszolgálata már korántsem csupán a tájékoztatás terén tölt be hiánypótló szerepet – hangsúlyozta Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. – Komoly fejleménynek tartjuk, hogy az ügyfelek bizalmát a problémás biztosítási ügyek megoldásában is élvezzük, így képesek vagyunk a biztosítási jellegű problémák jelentős részét a szektoron belül kezelni, megoldani.”

A MABISZ ügyfélszolgálatán az elmúlt három évben a megkeresések legnagyobb hányada a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kapcsolódott. A leggyakoribb felmerülő kérdések e területen belül a megszűnt kgfb-szerződések miatt fizetendő fedezetlenségi díjjal, a kárrendezés ügymenetével kapcsolatos, illetve az ismeretlen károkozó, valamint a biztosítatlan járművek által okozott károk rendezésével kapcsolatos ügyek voltak.

Emellett a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer (KKNYR) indulásának idején jelentősen megnőtt a bonus-malus besorolással kapcsolatos megkeresések száma is – ez a téma azóta ismét jóval kisebb arányban merül fel az ügyfélszolgálati megkeresések között.

Örvendetes, hogy az ügyfélszolgálat indulása óta felére csökkent a pénzügyi felügyeletnél bejelentett, a szektort érintő fogyasztói megkeresések száma. Miközben 2010 első felében még 1860 biztosítási jellegű fogyasztói kérelmet regisztráltak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), 2011 óta a féléves átlag folyamatosan 900 körül marad.

Az idei év első nyolc hónapjában 14 százalékkal többen vették fel a kapcsolatot a MABISZ ügyfélszolgálatával, mint 2012 hasonló időszakában. Az ügyfelek több mint négyötöde a telefonon keresztül zajló kommunikációt részesíti előnyben, de fokozatosan növekszik – jelenleg 12 százalékos – a levélben érdeklődők aránya. A MABISZ személyes ügyintézésre is lehetőséget biztosít: ezzel mindössze az ügyfelek 6 százaléka él.

MABISZ Ügyfélszolgálat: a megkeresések megoszlása az elmúlt 12 hónapban

A megkeresések éves megoszlásából az tűnik ki, hogy a szabadságolások miatt a nyári időszakban viszonylag kevesen fordulnak az ügyfélszolgálathoz, ugyanakkor az elhalasztott ügyintézések szeptemberben okoznak jelentős többletet. További kisebb csúcsokat okoz az év végi kgfb-kampány: míg novemberben a tarifálási időszak miatt, addig januárban a díjfizetéssel, a szerződések megfelelő felmondásával és megkötésével kapcsolatos problémák miatt nő meg időszakosan a MABISZ ügyfélszolgálatának forgalma.

A biztosítók szerepe a gazdaság élénkítésében


A biztosítók szerepe a gazdaság élénkítésében

Október 8-án tartja a MABISZ IV. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáját

2013.09.30.

2013. október 8-án negyedik alkalommal rendezi meg nemzetközi szakmai konferenciáját a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), melynek fókuszában idén a biztosítási szektor a gazdaságélénkítésben és a gazdasági növekedés elősegítésben betöltött szerepe, lehetőségei állnak.

A konferenciát Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyitja meg. A nemzetgazdasági miniszter előadását követően Pandurics Anett, a MABISZ elnöke értékeli a hazai biztosítási piac aktuális helyzetét és eredményeit, illetve elemzi azokat a kihívásokat, amelyekkel a szektornak ma szembe kell néznie.

A konferencia első részében előadást tart Olav Jones, az Európai Biztosítási Szövetség, az Insurance Europe főigazgató-helyettese. Előadásának témája a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet adta kihívások, illetve a Szolvencia II-es szabályozás. Hasonló témában tart előadást Köves Benedek, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, Köves Benedek, aki a biztosítók lehetséges befektetési stratégiáját elemezve.

A konferencia második részét Giuseppe Rossano Latorre, a KPMG Corporate Finance vezető partnere nyitja meg, aki arról beszél majd, mekkora nehézséget jelent Európa-szerte a biztosítók számára a jövedelmezőségi mutatók teljesítése, miközben a gazdasági kilátások csak óvatos optimizmust tesznek lehetővé. Latorre kitér arra is, hogy míg 2008 előtt az M&A tranzakciók igen sikeresek és eredményesek voltak a biztosítási szektoron belül is, addig ma nem az akvizíciók, felvásárlások vagy összeolvadások idejét élik a társaságok.

A konferencia másik, nem kevésbé fontos fókusza a klímaváltozás, illetve annak hatása a biztosítási szektorra. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója Magyarország katasztrófa-veszélyeztetettségéről tart előadást. A klímaváltozás biztosítási piacra gyakorolt hatását elemzik a világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója, a Swiss Re szakértői, Lea Müller és Putnoky Bálint. Az éghajlatváltozás biztosítókra gyakorolt hatásait boncolgatja Stefan Wojahn, a Roland Berger Stratégiai Tanácsadó Globális Biztosítói Kompetencia Központjának partnere is.

Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára a IV. Nemzetközi Biztosítási Konferencia programja kapcsán elmondta: “A szövetség éves rendezvénye igen rövid idő alatt lett pótolhatatlan fóruma a biztosítási piac szereplői, illetve a más pénzügyi intézmények képviselői közötti párbeszédnek.” A főtitkár hozzátette:„Az idei esemény témakörei különösen bizonyítják, milyen fontos és megkerülhetetlen szerep hárul a biztosítókra a gazdaságban, s mennyire fontos a kommunikáció az állami szervekkel, illetve a biztosítási szakmán kívüli piaci szereplőkkel is.”

A konferencia részletes programjáról illetve a jelentkezés feltételeiről a https://mabiszkonferencia.hu weboldalon szerezhet bővebb információkat.

Időpont: 2013. október 8.

Helyszín: Corinthia Hotel Budapest (1073 Budapest, Erzsébet krt. 43-49.)

Ösztönzésre vár a biztosítási szakma


Ösztönzésre vár a biztosítási szakma

MABISZ konferencia 2013

2013.10.09.

A jogalkotó fogadókész a biztosítási piac javaslataira, ami az adószabályok és kedvezmények területét illeti, illetve a folyamatos párbeszédre is – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) IV. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáján kedden. Pandurics Anett, a szövetség elnöke elmondta: a biztosítási piacnak nagy szüksége van az állami ösztönzésre, és arra, hogy a szabályozás ne sújtsa tovább negatív diszkriminációval a biztosításokat a nyugdíjcélú előtakarékosság piacán.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyitóelőadásában arról beszélt, hogy a kormány fogadókész a biztosítási piac azon javaslataira, amelyek elősegítik a gazdasági növekedést. Mint elmondta: ezen a területen is az olyan törekvéseket kell támogatni, amelyek a gazdasági növekedést az 1-2 százalékos szintnél nagyobb mértékben tudják ösztönözni. Varga Mihály kiemelte, hogy a kormányzatnak meg kell találnia a pénzügyi szektorral az összhangot és a kompromisszumot a tartós növekedés érdekében.

A nemzetgazdasági miniszter kitért arra is, hogy 2013 trendforduló a kormány gazdaságpolitikájában, a konszolidáció évei lezárulhatnak, és elindulhat a növekedés. Jövőre 2 százalékos lehet a gazdasági növekedés, tartható lesz a 3 százalék alatti államháztartási hiánycél, az infláció mértékét pedig 2,4 százalékosra várják. Végezetül hozzátette: a háztartások megtakarításaival kiemelten számol a kormány, a fogyasztás is bővülhet, ami a pénzügyi szolgáltatások iránti kereslet bővülését generálhatja.

Pandurics Anett a MABISZ elnöke arra a kérdésre kereste a választ előadásában, hogy miért különösen fontos a biztosítók szerepe a magyar gazdaságban. Mint elmondta: az ágazat szereplői közel 12 millió szerződést kezelnek, mintegy 40 ezer embernek adnak munkát, 2012-ben több mint 100 milliárd forint összegű adót fizettek be az államkasszába. Könyveikben 1000 milliárd forintot meghaladó összegű államkötvényt tartanak nyilván, ami megkérdőjelezhetetlenné teszi stabilizáló funkciójukat.

„Elveszett évtizedről beszélhetünk, ami nem írható kizárólag a válság számlájára” – foglalta össze a 2008 óta reálértéken folyamatosan zsugorodó piac adatait a MABISZ elnöke. Az idei év egyetlen pozitív eredménye, hogy az első félévben 5%-kal nőtt a piac, ez azonban nem valós trendforduló, mivel a növekedés az egyszeri díjas életbiztosítások növekedésének volt köszönhető.

Pandurics Anett a nemzetgazdasági miniszter szavaira reagálva elmondta, hogy a gazdasági növekedéshez a biztosítók jelentősen hozzá tudnak járulni, a szabályozói környezet azonban nem minden tekintetben támogatja a szektort. Holott, a gazdaság egészséges növekedésében egyértelmű a célazonosság a kormánnyal, hiszen a GDP-növekedés és a biztosítási piac növekedése erős korrelációt mutat. A biztosítási szektor azonban a GDP-növekedéshez képest is alulteljesít 2008 óta. „Meg kell találni azt az utat, hogy miként tudunk ismét növekedési pályára lépni. A biztosítások teret vesztettek más szektorokhoz képest, erre utal, hogy az életbiztosítások aránya csökkent a háztartások pénzügyi megtakarításain belül.” – tette hozzá a MABISZ elnöke.

A konferencia záróelőadásában Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke arról beszélt, hogy a jegybank közelmúltbeli átalakulásának nyomán olyan új eszközök és kibővült hatáskör áll a rendelkezésükre, amelyek lehetőséget teremtenek a hatékonyabb működésre és a pénzügyi szektor szereplőivel való szorosabb együttműködésre.

Elindult a MABISZ Díjnavigátora


Elindult a MABISZ Díjnavigátora

2013.11.07.

Tegnap este valamennyi érintett biztosító részvételével elindult a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által működtetett Díjnavigátor, amely pontosan és teljes körűen tartalmazza a biztosítók jövő évre vonatkozó kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási tarifáit és kedvezményeit.

A MABISZ hitelesített kalkulátora abból a szempontból egyedi, hogy oly módon tartalmazza a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifáit és az összes elérhető kedvezményt, hogy azokat az érintett biztosítók előzetesen ellenőrizték, tesztelték, és írásban jóváhagyták. A MABISZ Díjnavigátorában szereplő adatok így minden esetben hiánytalanok és pontosak.

„Az immár negyedik éve működő Díjnavigátor a MABISZ folyamatosan szélesedő fogyasztóvédelmi tevékenységének egyik leghasznosabb eszköze. Kizárólag ellenőrzött, valóban hiteles tarifákat és kedvezményeket tesz közzé, így a váltásban érintett ügyfelek ezen a felületen teljes körűen tájékozódhatnak a díjakról” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a szövetség főtitkára.

2010. január 1-je, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény hatályba lépése óta nem szükségszerűen esik egybe a biztosítási évforduló a naptári évvel. A MABISZ adatai szerint az összes gépjármű 65 százaléka ugyanakkor még mindig december 31-i évfordulós kgfb-vel rendelkezik. A segédmotor-kerékpárokat nem számítva a 4,021 millió jármű közül 2,652 millió tartozik ebbe a körbe.
A magánszemélyek tulajdonában álló személyautók esetében csaknem 70 százalékos ez az arány: ebben a kategóriában a 2,5 millióból 1,78 millió személygépkocsit érinthet az idei kampány.

A szövetség adatai szerint a magánszemélyek tulajdonában álló személygépkocsik 51 százaléka bónusz 10-es kategóriába sorolt. Azaz, több mint 907 ezer járműtulajdonos élvezi a legmagasabb bónuszosztály nyújtotta előnyöket.

Nem hozott áttörést a biztosítási piacon a harmadik negyedév sem


Nem hozott áttörést a biztosítási piacon a harmadik negyedév sem

2013.11.14.

2013 első háromnegyed évében 1,1 százalékkal – 502,7 milliárdról 497 milliárd forintra – csökkent a hazai biztosítási piac egyszeri díjas életbiztosításokkal korrigált díjbevétele az előző év azonos időszakához képest. Az összesített, nem korrigált díjbevételek összege 617,6 milliárd forintot ért el a 2013. január-szeptemberi időszakban – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb adataiból.

Az idei év első háromnegyedében az életbiztosítási szegmens 324,2 milliárd forintos összesített díjbevételt könyvelhetett el, miközben a korrigált díjbevétel – amelyben az egyszeri díjas életbiztosítások csak 10 százalékos súllyal szerepelnek – mintegy 1,7 százalékkal esett vissza az előző év első kilenc hónapjához képest. 2012 első kilenc hónapjában 207 milliárd, az idei első háromnegyed évben 203,6 milliárd forint díjbevétellel zártak az életbiztosítási ágazat szereplői. Az egyszeri díjas életbiztosításokból idén szeptember végéig befolyt 134,1 milliárd forint még így is közel 15 százalékkal marad el a 2007 azonos időszakában elért 157,5 milliárd forinttól.

A nem életbiztosítási szegmens 293,4 milliárd forint díjbevétellel zárta az idei első kilenc hónapot, megközelítőleg 1 százalékos csökkenést mutatva az egy évvel korábbi, hasonló időszakhoz képest.

Az életbiztosítási ág összetételét vizsgálva jól látszik, hogy a rendszeres díjas biztosítások volumene továbbra is stagnál, és csak az egyszeri, eseti befizetések volumenében mutatkozik pozitív elmozdulás.

A nem életbiztosítási üzletágon belül a gépjármű-biztosítások piacán az előző év azonos időszakához képest egyes területeken erőteljes visszaesés mutatkozik.

A casco termékekből származó díjbevételek csaknem 12 százalékkal, a 2012 első háromnegyed évben elért 54,1 milliárd forintról 47,8 milliárd forintra csökkentek. A szerződések darabszáma 821 ezerről 798 ezerre zsugorodott, miközben az átlagdíj az elmúlt egy évben 79 200 forintról 76 700 forintra – több mint 3 százalékkal – esett vissza.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán 4 százalékos csökkenés mutatkozik 2012 azonos időszakához képest, az átlagdíj pedig 3,3 százalékkal mérséklődött. Mindezek alapján jól látszik, hogy a kgfb átlagdíja közel azonos szinten maradt 2013-ban. 2012 hasonló időszakában a kgfb éves átlagdíja 19 796 forint volt, ami 2013 harmadik negyedévére 656 forinttal – 19 140 forintra – csökkent.