Álláshirdetés


Álláshirdetés

A Magyar Biztosítók Szövetsége Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE),  a Kártalanítási Számla, gépjármű kárrendezés csoport feladatainak ellátására munkatársat keres,

Kárügyintéző

munkakörbe.

A kárügyintéző főbb feladatai:

A belföldi vonatkozású gépjármű, és dologi kárigények:

  • a kárigények nyilvántartásba vétele, az elektronikus káradatnyilvántartás naprakész vezetése,
  • a kárigények fedezeti, jogalapi és összegszerűségi vizsgálata, értékelése,
  • a kárigények megalapozottságára vonatkozó önálló döntések, illetve jóváhagyást igénylő esetekben döntés előkészítés jóváhagyáshoz,
  • önálló, operatív kárügy-kezelési tevékenység:
    • a kárügyben érintett személyek azonosítása, a szükséges adatok beszerzése, levelezések bonyolítása,
    • utasítás alapján a kártartalékok megképzése,
    • a káradatbázis napi karbantartása, rendszeres adatbázis listák határidős feldolgozása,
    • a kárigények kezelésében érintett ügyfelekkel, partnerekkel telefonon, levélben és személyesen tárgyalások, egyeztetések bonyolítása,
    • szakmai egyeztetés műszaki szakértővel,
    • kárigények számfejtése, kártérítési javaslatok készítése,
    • peres eljárásokban a MABISZ jogi képviselő munkájának támogatása,
    • közvetlen kapcsolattartás a magyarországi biztosítókkal, szakmai konzultációk, ügyintézői szintű kapcsolatok támogatása,
    • együttműködés az ESZE más szervezeti egységeivel.

Az új munkatársunkkal szembeni elvárások:

  • Legalább középfokú végzettség,
  • Gépjármű kárrendezési, és/vagy állománykezelési területen szerzett legalább 3 éves szakmai gyakorlat,
  • Web alapú, és Office informatikai eszközök használatában szerzet magas szintű gyakorlat,
  • Jó kommunikációs és együttműködési képesség,
  • Erkölcsi feddhetetlenség, büntetlen előélet.

Amit kínálunk:

  • Alkalmazotti munkaviszony,
  • Jó munkahelyi légkör, kulturált körülmények
  • Azonnali munkakezdés,
  • A magyar biztosítási piachoz igazodó jövedelem,
  • Eredmény, illetve teljesítmény alapú, alapbéren felüli juttatás

A fényképes önéletrajzzal és motivációs levéllel kiegészített jelentkezéseket a mihaly.szabo@mabisz.hu és istvan.turi@mabisz.hu e-mail címre kérjük megküldeni 2024. június 18-ig.

Tájékoztató a vagyon és műszaki biztosításokról


Tájékoztató a vagyon és műszaki, valamint az üzemszünet biztosításokról

A tájékoztatóban megfogalmazott biztosításszakmai ismeretek segítséget nyújthatnak az ügyfeleknek, leendő ügyfeleknek a biztosításkötés előtt és a biztosítás időtartama alatt, továbbá a biztosításközvetítőknek az ügyfelek igényeinek leginkább megfelelő biztosítási módozat megtalálásában, a biztosítási feltételek „testreszabott” kialakításában. A közbeszerzési pályázatok biztosításra vonatkozó részeinek kiírásánál kiemelten fontos lehet a megfelelő biztosítási ismeretek alkalmazása, hogy a beszerzéshez, a projekthez illeszkedő biztosítás megkötése kerüljön előírásra.

Tájékoztató az üzemszünet biztosításról

Ipari és/vagy kereskedelmi vállalatok, vállalkozások esetén a vállalkozás vagyontárgyait védő vagyon- és géptörés biztosítások mellett jelentős szerepet játszanak az un. üzemszünet biztosítások. Egy tűzeset vagy egy géptörés biztosítási esemény esetén a termelés-, illetve a bevétel kiesése nagyobb veszteséget okozhat, mint maga a dologi kár. A Tájékoztató az üzemszünet biztosításokról tartalmaz hasznos információkat.

Lakásbiztosítási útmutató


Lakásbiztosítási útmutató

A Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbiztosítási Bizottsága összeállította a Lakásbiztosítási útmutatót, melynek célja a lakásbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmak, tudnivalók megismertetése. A lakásbiztosítás minden háztartás számára kiemelten fontos. A MABISZ feladatának tekinti a fogyasztóvédelmi szempontból is nélkülözhetetlen korrekt tájékoztatást. Az Útmutatóban szereplő ismeretek mindenkinek segítségére lesznek lakásbiztosítása kezelésében.

Lakásbiztosítási útmutató

Élet és Nyugdíj

Élet- és nyugdíjbiztosítások

Az életbiztosítások igény szerint, személyre szabható módon nyújtanak lehetőséget arra, hogy váratlan tragédia esetén gondoskodjon családjáról, vagy előre tervezett módon gyűjtsön pénzt céljaira. A kiegészítőként vásárolható baleset- és egészségbiztosításokkal együtt ez a biztosítás széles körű fedezetet nyújt az egyén és a család számára.

Típusai

Egyéni élethelyzete és céljai függvényében választhat az életbiztosítások közül, illetve vásárolhat hozzájuk kiegészítő fedezetet a szélesebb körű védelem érdekében.

Kockázati

A kockázati életbiztosítás váratlan helyzetekben nyújt anyagi segítséget, a jövedelem pótlására szolgál, amikor arra a leginkább szükség van.

Klasszikus vegyes

A klasszikus vegyes biztosítás olyan kockázati biztosítással kombinált, biztonságos megtakarítási forma, ahol a biztosító évtizedekre előre fix hozamot garantál a lejárat végére.

Unit linked

A Unit Linked olyan megtakarítással kombinált életbiztosítás, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfél aktívan kezelje a befektetéseit, és a magasabb kockázatért cserébe részesedhessen a tőkepiacon jellemzően hosszabb távon elérhető nyereségből.

Bővebben

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás az időskori évek anyagi biztonságát segít megteremteni. Ezek a termékek elérhetőek klasszikus vegyes-biztosítás és unit linked változatban egyaránt. A nyugdíjcélú megtakarításokat az állam adójóváírással is támogatja.

Bővebben

Járadékbiztosítás

Az életjáradék-biztosítás célja, hogy a nyugdíjba lépéstől az élet végéig rendszeres havi jövedelem biztosításával kiszámíthatóbbá tegye az időskori éveket.

Fogalmak

Az életbiztosítások kapcsán ismerni kell a Teljes Költségmutató és a KID fogalmát. Mindkettő abban segíti az ügyfeleket, hogy egy megtakarítással kombinált biztosítási termék megvásárlásakor megalapozott döntést hozzanak. Folyamatosan bővülő, új ismeretek kapcsolódnak az uniós fenntartható finanszírozás jogszabálycsomaghoz is.

TKM

A hazai piacon 2010 óta alkalmazott Teljes Költségmutató (TKM) segítségével átláthatóvá és összehasonlíthatóvá válnak a megtakarítással kombinált életbiztosítások költségei.

Bővebben

KID

A KID az Európa Unióban egységesen használt dokumentum, mely azzal a céllal készült, hogy áttekinthető és összehasonlítható tájékoztatást nyújtson a lakossági befektetési termékek legfontosabb tudnivalóiról.

Bővebben

Fenntarthatóság

A pénzügyi piacoknak 2021. március óta alkalmazniuk kell az új EU-s fenntartható finanszírozás jogszabálycsomag egyes elemeit, ami egyelőre még csak általános tájékoztatási kötelezettséget jelent. A részletes szabályok alkalmazása fokozatosan kerül bevezetésre, az ügyfelek ezekkel először 2022 augusztusától találkozhatnak a befektetéssel kombinált életbiztosítások – hagyományos, unit-linked és hibrid életbiztosítási termékek – értékesítési folyamata során. Mivel ennek kapcsán több új fogalom is előkerül, célszerű kicsit részletesebben is megismerkedni a jogszabály hátterével és az új fogalmakkal.

Bővebben

Álláshirdetés


Álláshirdetés

A Magyar Biztosítók Szövetsége Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE) Adminisztrációs feladatainak ellátására munkatársat keres,

Adminisztrátori

munkakörbe.

Adminisztrátor főbb feladatai:

A beérkező és elküldött elektronikus illetve postai küldemények feldolgozása:

  • A Cégkapuról vagy egyéb elektronikus úton megküldött dokumentumok letöltése, és azoknak a rendszerünkbe való feltöltése
  • A kimenő elektronikus és papír alapú postai dokumentumok kiküldésre való előkészítése
  • Elektronikus adatnyilvántartás naprakész vezetése:
    • A MABISZ Dokumentum Elosztó Csoport munkájának támogatása
    • Peres eljárásokban a MABISZ Jogi Csoport munkájának támogatása
    • Közvetlen kapcsolattartás a MABISZ ESZE jogi képviselőivel, szakmai konzultációk, ügyintézői szintű kapcsolatok támogatása
    • Együttműködés a MABISZ ESZE más szervezeti egységeivel

Az új munkatársunkkal szembeni elvárások:

  • Középfokú végzettség,
  • Előnyt jelent: Adminisztrátori gyakorlat, Jogi asszisztens tapasztalat.
  • Web alapú rendszerek és a Microsoft Office rendszerek felhasználói szintű ismerete,
  • Jó kommunikációs és együttműködési képesség,
  • Igényes munkavégzés,
  • Erkölcsi feddhetetlenség, büntetlen előélet

Amit kínálunk:

  • Alkalmazotti munkaviszony,
  • Jó munkahelyi légkör, kulturált körülmények
  • A magyar biztosítási piachoz igazodó jövedelem,
  • Eredmény, illetve teljesítmény alapú, alapbéren felüli bónusz.
     

A fényképes önéletrajzzal és motivációs levéllel kiegészített jelentkezéseket a zoltan.horvath@mabisz.hu e-mail címre kérjük megküldeni 2022. március 15-ig.

Gyakran Ismételt Kérdések az európai KID kapcsán


Gyakran Ismételt Kérdések az európai KID kapcsán

A jövőben újabb betűszóval kell megismerkedni a hazai fogyasztóknak, amikor befektetési terméket kívánnak vásárolni. Az európai pénzügyi szolgáltatók főszabályként 2018. januárjától alkalmazzák az egységes szerkezetű Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentumot, a KID-et az ún. becsomagolt lakossági befektetési termékre. A Magyar Biztosítók Szövetségének tagbiztosítói ezzel az útmutatóval is szeretnék segíteni az ügyfeleket a KID értelmezésében.

Egyéb lakossági

Egyéb lakossági biztosítások

Fontos, hogy a váratlan helyzetekben se legyünk anyagilag kiszolgáltatottak. A személybiztosítások pénzügyi segítséget vagy más egyéb szolgáltatást nyújtanak baleset vagy betegség esetén. Ezek a személybiztosítások önálló termékként, vagy az életbiztosítások mellé kiegészítő fedezetként érhetők el.

Egészség

Az egészségbiztosítás egy váratlan betegség vagy műtét esetén az ügyfél választása szerint pénzügyi segítséget nyújt, vagy megszervezi a szakszerű betegellátást.

Bővebben

Baleset

Egy váratlan baleset következményei akár nagyon súlyosan és hosszan is elhúzódhatnak. A balesetbiztosítások ezekre az esetekre nyújtanak anyagi segítséget.

Általános gyermek- és balesetbiztosítás

Minden 3 és 18 év közötti magyar állampolgár, aki magyarországi állandó lakhellyel rendelkezik, államilag finanszírozott balesetbiztosítási védelemben részesül. Ez ugyanakkor csak korlátozott védelmet jelent, ami nem helyettesíti a szélesebb biztosítási fedezetet.

Bővebben

Fogalomtár


Fogalomtár

Biztosítástechnikai tartalékok

Ennek fedezetéből a biztosító várhatóan ki tudja fizetni a jövőben esedékessé váló minden – az addigi szerződéseiből eredő – biztosítási kötelezettségét.

Eszközök értékelése

A biztosító ez alapján határozza meg a rendelkezésére álló eszközök (például kötvények, részvények) értékét. A Szolvencia II rendszer hatálybalépésével a fő értékelési elv a „piaci érték”, amely azt mutatja meg, hogy az adott eszközt mennyiért lehetne értékesíteni a pénzügyi piacon, de emellett a számviteli rendszer is érvényben maradt (könyvelési és adószabályok miatt), melyek más értékelési elveket rögzítenek.

Feladatkörök

Jogszabály által meghatározott kiemelt tevékenységi körök, amelyek ellátásáról az ügyfelek védelme és a megbízható működés érdekében a biztosítónak gondoskodnia kell. Ezek a feladatkörök a következőek: aktuáriusi, megfelelőségi, kockázatkezelési és belső ellenőrzési feladatkör.

Feltöltöttségi mutató

A figyelembe vehető szavatolótőke és szavatolótőke-szükséglet hányadosa, amely azt mutatja meg, hogy a biztosító rendelkezik-e elegendő tőkével. Szavatolótőke-aránynak vagy szolvencia-hányadosnak is nevezik. Legalább 100%-ot el kell érnie.

Fizetőképesség céljából végzett értékelés

A Szolvencia II rendszerében rögzített értékelési elvek összessége, melynek fő célja annak mérése, hogy a biztosító a következő egy évben megtartja-e fizetőképességét.

Irányítási rendszer

A biztosító azon jogszabályi követelményekkel összhangban lévő belső szabályrendszere, amelyik alapján a biztosító az üzleti döntéseit meghozza.

Kockázati profil

A biztosító kockázatait leíró struktúra, amely alapján a biztosító elemzi a kockázatait és dönt a kezelésükről. Ilyen lehet például viszontbiztosítási szerződés vásárlása, mellyel a biztosítási kockázatait tudja a biztosító csökkenteni.

Kockázati profil

Az a tevékenység, amely alapján a biztosító felméri az üzletmenetéből fakadó kockázatokat és úgy alakítja a belső folyamatait, hogy ezek a kockázatok az általa elfogadható és vállalható szintet ne haladják meg.

Kockázatkezelés

Az a tevékenység, amely alapján a biztosító felméri az üzletmenetéből fakadó kockázatokat és úgy alakítja a belső folyamatait, hogy ezek a kockázatok az általa elfogadható és vállalható szintet ne haladják meg.

Minimális tőkeszükséglet

Jogszabályban előírt tőkekövetelmény, amelynek megsértése esetén pénzügyi tervet kell készíteni, és azt a felügyeleti hatósággal engedélyeztetni kell.

Prudens személy elve

Jogszabályban definiált követelményrendszer a befektetések kezelésére vonatkozóan. E szerint a befektetéseken keresztül a biztosító csak olyan kockázatokat vállal, amelyet megfelelően tud azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni, illetve megfelelően figyelembe tudja venni általános szavatolótőke- megfelelési igénye értékelésekor.

Saját kockázat- és szavatolótőke értékelési rendszer

A biztosító azon, jogszabályban előírt belső folyamatainak és szabályzatinak összessége, amely keretében felméri a jelenlegi és jövőbeli kockázatait, illetve meghatározza a biztosító kockázati profilját. Egyik eredménye az ún. általános szavatolótőke-megfelelési igény. Angol betűszóval ORSA.

Szakmai alkalmasság

A jogszabályokban előírt követelmények a biztosítót ténylegesen irányítók szakmai felkészültségének biztosítására.

Szavatoló tőke

A saját tőkének a jogszabályokban meghatározott része (ld. még figyelembe vehető szavatoló tőke)

Szavatolótőke-szükséglet

Ennek a pénzösszegnek a megkövetelése azt biztosítja, hogy a biztosító egy éven belül fél százaléknál kisebb valószínűséggel kerül fizetésképtelen helyzetbe. A fedezésére szolgáló figyelembe vehető szavatoló tőkéből a biztosító még akkor is teljesíteni tudja biztosítási szerződéseiből eredő fizetési kötelezettségeit, ha a jövő nem úgy alakul, ahogy tervezte a biztosítástechnikai tartalékok képzésekor (azaz ahogy múltbeli tapasztalatai alapján várható lett volna).

Tőkekezelés

A biztosító azon belső folyamata, amely keretében a rendelkezésre álló tőkét kezeli, figyelembe véve azok minőségi osztályait, lejárati szerkezetét, a szavatolótőke-szükségletet, illetve az ezekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is.

Abszolút alsó korlát

Az a törvényileg meghatározott pénzösszeg, mellyel – a művelt ágazatoktól függően – a biztosítónak mindenképp rendelkeznie kell a biztosítástechnikai tartalékain kívül.

Általános szavatolótőke-megfelelési igény

A biztosítónak saját kockázat- és szavatolótőke megfelelési rendszere részeként ki kell egészítenie a törvényben előírt tőkeszükségletét, ha olyan lényeges és számszerűsíthető kockázatokat is vállal, melyek kezeléséről máshogy nem gondoskodik (például ilyen lehet a likviditási kockázat). A biztosítóknak a saját kockázatok méréséről is évente benyújtandó jelentésben kell beszámolniuk (ez az – angol betűszó alapján – ORSA jelentés).

Átértékelési tartalék

Az új EU rendelet szerint a szavatoló tőke része, mely a biztosítói mérleg felülről (összes eszköz együttes értéke) és alulról (bizonyos nevesített kötelezettségoldali mérlegelemek, pl. biztosítástechnikai tartalék, saját részvények, várható osztalékfizetés) való megközelítése közti különbségből adódik, a biztosító tőkéjének része.

Átmeneti kiigazítások

lásd kiigazítások

Átruházási érték

lásd biztosítástechnikai tartalékok

Belső ellenőr

Fő feladata a felügyeleti szervezet (MNB) részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességének és teljességének ellenőrzése, a biztosító belső szabályrendszerének és működésének vizsgálatával. Célkitűzése, hogy független értékelést nyújtson a belső kontrollok felépítéséről és hatékonyságáról (harmadik védelmi vonal). Javaslatokat tesz a vezetőség részére a szervezeti kontrollkörnyezeti megoldások, a kockázati lefedettség javítása érdekében. A biztosítók felügyelő bizottságának jelent, így biztosított a menedzsmenttől való függetlensége.

Biztosítási kockázat

A biztosítási szerződésekhez köthető kockázat, mely abból fakadhat, hogy a jövőbeli események eltérhetnek a feltételezésektől.(például díj és tartalékkockázat, halandósági kockázat, törlés kockázat, katasztrófa kockázat).

Biztosítástechnikai tartalék

Az az összeg, melyet a biztosító fizetne egy másik biztosítónak, ha a biztosítási kötelezettségeit az azonnal átvenné tőle, ún. átruházási értéken. Értékét vagy a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összegeként vagy egészben történő számítással kell meghatározni.

Biztosítóspecifikus paraméterek

A standard formula meghatározott részeinél (biztosítási kockázatoknál) saját paramétereket is alkalmazhat a biztosító, ha azokkal bizonyíthatóan jobban le tudja írni kockázatait, mint a szabályozásban előírt paraméterekkel. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.

Diverzifikáció

lásd standard formula

Egészben történő kiszámítás

A biztosító a biztosítástechnikai tartalékok értékét bizonyos helyettesítő pénzügyi eszközök piaci ára alapján határozza meg. (Alkalmazásuk leginkább az úgynevezett „indexhez vagy befektetési egységekhez kötött” életbiztosítások esetén képzelhető el, Magyarországon e módszer alkalmazása ritka.)

Elvi kombinált minimális tőkeszükségletek

A minimális tőkeszükséglet meghatározásához használt fogalom, melynek biztonsági szerepe nincs, csupán az élet és nem-élet ágazatok együttes művelésére engedéllyel rendelkező biztosítóknál segíti a tőkeszükségletek ágankénti szétválasztását, illetve meghatározását.

Eszközök értékelése

Minden vállalkozásnak vagy vállalatnak szüksége van bizonyos időszakonként mérleg készítésére, azaz eszközeinek, illetve kötelezettségeinek/forrásainak számba vételére. A számbavétel sokféle elv alapján történhet (névérték, bekerülési érték, amortizált érték, stb.). Az új szabályrendszer (Szolvencia II) szerint a biztosítóknak „piaci értéken” kell eszközeiket értékelniük, azaz olyan értéken kell a mérlegben szerepelniük az eszközöknek, melyen azt egy megfelelő piacon értékesíteni lehetne.

Eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete

A biztosító piaci értéken meghatározott eszközeinek és kötelezettségeinek különbsége. Ez a többlet a biztosítóé, mely (bizonyos megszorításokkal) a minimális tőkeszükséglet, illetve a szavatolótőke-szükséglet fedezésére szolgál.

Feladatkörök

Jogszabály által meghatározott kiemelt tevékenységi körök, amelyek ellátásáról az ügyfelek védelme és a megbízható működés érdekében a biztosítónak gondoskodnia kell. Ezek a feladatkörök a következőek: aktuáriusi, megfelelősségi, kockázatkezelési és belső ellenőrzési feladatkör.

Feltöltöttségi mutató

A figyelembe vehető szavatoló tőke és szavatolótőke-szükséglet hányadosa, amely megmutatja, hogy a biztosító rendelkezik-e elegendő tőkével. Szavatolótőke-aránynak vagy szolvencia-hányadosnak is nevezik. 100%-nál kisebb arány esetén a biztosító inszolvens, és a felügyeleti hatóság beavatkozása szükséges.

Figyelembe vehető szavatoló tőke

A szavatoló tőke azon része, mely a tőkeszükségletek fedezésére szolgálhat, bizonyos eszközminőségi kritériumok és mennyiségi arányok megtartása mellett.

Igazgatási, irányító vagy felügyelő testület

A biztosító vezetéséért végső felelősséget vállaló személyek, illetve szervezeti egységek összessége. Minden feladatkör az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület végső felelőssége alatt működik, és annak számol be, valamint – amikor szükséges – együttműködik a többi feladatkörrel azok feladatainak elvégzésében.

Illeszkedési kiigazítás

lásd kiigazítások

Irányítási rendszer

A biztosító azon jogszabályi követelményekkel összhangban lévő belső szabályrendszere, ami alapján üzleti döntéseit meghozza.

Javadalmazási politika

A jogszabályokban előírt szabályzat, amelyben a biztosító rögzíti a juttatások és bérek meghatározásának rendszerét és elveit.

Kifutási háromszög

A biztosító aktuáriusai által, a már megtörtént károk elemzésére használt adatstruktúra múltbeli adatokról (például kárkifizetésekről), amely alapján meghatározható a biztosító várható, jövőbeli kötelezettsége. Fő célja, hogy a biztosító megbecsülhesse, hogy az eltelt idő függvényében mennyi a bejelentett károk aránya az összes káréhoz képest.

Kiigazítások

A biztosító jövőbeni kötelezettségeinek legjobb becslését bizonyos körülmények fennállása esetén módosíthatja, és ezzel a biztosítástechnikai tartalékait csökkentheti. Ilyen körülmények lehetnek:

  • a biztosító a jövőben jól rögzített kötelezettségekkel rendelkezik, melyek piaci értéke ingadozóbb, mint ahogy azt a kötelezettség indokolja – ilyenkor volatilitási kiigazítást alkalmazhat;
  • a biztosító a jövőben jól becsülhető kötelezettségekkel rendelkezik, melyekhez pontosan illeszkedő eszközöket is ki tud jelölni, és ezeket elkülönítetten kezeli – ilyenkor, előzetes felügyeleti engedéllyel, illeszkedési kiigazítást alkalmazhat;
  • ha az új (Szolvencia II) rendszerre való átállás abból eredően mutatná fizetőképtelennek a biztosítót, hogy bizonyos szerződései esetén az eddigi értékelési módból adódó tartalékainál magasabb biztosítástechnikai tartalékot kellene képeznie, akkor az új rendszerre való fokozatos átállás érdekében a biztosító bizonyos átmeneti kiigazításokat alkalmazhat.
Kockázati profil

A biztosító kockázatait leíró struktúra, amely alapján a biztosító dönt azok kezeléséről. Ilyen lehet például viszontbiztosítási szerződés vásárlása, mellyel a biztosítási kockázatait tudja a biztosító csökkenteni.

Kockázati ráhagyás

A biztosítástechnikai tartalék legjobb becslés feletti része, mely biztosítási tevékenység folyatatásához szükséges tőke tartásának a költsége.

Kockázatkezelés

A biztosító felméri az üzletmenetéből fakadó kockázatokat és úgy alakítja a belső folyamatait, hogy azok az általa elfogadható és vállalható szintet ne haladják meg.

Legjobb becslés

A biztosító összes biztosítási kötelezettségének jelenértéke, a valóságot legjobban tükröző feltételezések mellett. Ennek számításakor a biztosító modellezi a jövőbeni biztosítási eseményeket, és kiszámolja, hogy mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy szerződéseiben vállalt kötelezettségeit teljesíteni tudja.

Likviditási kockázat

A likviditási kockázat annak a kockázatát jelenti, hogy a biztosító nem rendelkezik elegendő likvid eszközzel ahhoz, hogy időben teljesítse esedékessé váló fizetési kötelezettségeit. A likviditás tehát az eszközök, befektetések elérhetőségét jelenti, illetve azt a bizonytalanságot, hogy jelentősebb veszteségek nélkül időben felszabadíthatóak-e a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez.

Megfelelőségi vezető

A megfelelőségi feladatkör tevékenységének célja annak biztosítása, hogy a biztosító mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályoknak, és belső szabályzatai összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel. A megfelelőségi vezető ezen terület vezetője.

Minimális tőkeszükséglet

A jogszabályban előírt tőkekövetelmény, amelynek fedezéséről a biztosítónak mindenképp gondoskodnia kell. Meghatározás úgynevezett lineáris formulával történik, mely igazodik a biztosító tevékenységéhez, de az abszolút alsó korlátot akkor is el kell érnie, ha a számolásból ennél kisebb összeg adódna. Ha biztosító nem rendelkezik a minimális tőkeszükséglet fedezésére elegendő figyelembe vehető szavatoló tőkével, akkor pénzügyi tervet kell benyújtania és engedélyeztetnie.

Működési kockázat

A nem megfelelő vagy meghiúsult belső folyamatokból, az alkalmazott emberi erőforrásból vagy rendszerekből, illetve külső eseményekből eredő kockázat (például különféle visszaélések vagy az IT rendszerek hibás működése miatt keletkező esetleges veszteségek).

Partner nemteljesítési kockázat

A biztosító azon kockázata, amely a viszontbiztosítók és egyéb üzleti partnerek (pl. bankok, ügynökök) esetleges fizetőképtelenségéből fakadhat.

Pénzáram/cash-flow

Egy adott eszközhöz vagy kötelezettséghez kapcsolódó jövőbeli ki- és befizetések összessége időrendben.

Piaci érték

Egy adott eszköz (vagy kötelezettség) azon értéke, amelyen a biztosító értékesíteni tudná azt.

Piaci kockázat

A piaci környezet megváltozásából eredő kockázat, ami a biztosító saját tőkéjét kedvezőtlenül érinti, például egy hirtelen részvénypiaci áresés.Ł

Prudens személy elve

Jogszabályban definiált követelményrendszer a befektetések kezelésére vonatkozóan. Eszerint a befektetéseken keresztül a biztosító csak olyan kockázatokat vállalhat, amelyet megfelelően tud azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni, illetve megfelelően figyelembe tudja venni általános szavatolótőke- megfelelési igénye értékelésekor.

Saját kockázat- és szavatolótőke értékelési rendszer

A biztosító azon belső folyamatainak és szabályzatainak összessége, amely keretében felméri a jelenlegi és jövőbeli kockázatait, illetve meghatározza kockázati profilját. Egyik eredménye az ún. általános szavatolótőke-megfelelési igény. Angol betűszóval ORSA.

Saját tőke

Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének bizonyos jogszabályban meghatározott tőkeelemekkel csökkentett része.

Standard formula

Az EU rendeletében részletesen leírt számolási folyamat, melynek eredménye megadja a biztosító szavatolótőke-szükségletét. A standard formula 4 kockázatra (piaci-, biztosítási-, partner nem-teljesítési- valamint működési kockázatra) adja meg a számolási eljárást, valamint ezek összesítési módszerét. A kockázatok tőkeszükségletének összegénél a teljes szavatolótőke-szükséglet alacsonyabb az úgynevezett diverzifikáció miatt, ugyanis a kockázatok együttes hatása kisebb lehet a külön-külön hatások összegénél.

Szavatoló tőke

A eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének jogszabályokban meghatározott része. Nem részei a szavatoló tőkének például a jövőbeli várható osztalékok, kifizetések és díjak (ld. még figyelembe vehető szavatoló tőke).

Szavatolótőke-megfelelési értékelés

A biztosítóknak bizonyos időszakonként ellenőrizniük kell, hogy teljesítik-e és várhatóan a továbbiakban is teljesíteni fogják-e a Szolvencia II szerinti mennyiségi követelményeket, azaz értékelniük kell az eszközök kötelezettségek feletti többletét, és hogy abból mennyi a figyelembe vehető szavatoló tőke.

Szavatolótőke-szükséglet

Ennek a pénzösszegnek a megkövetelése azt biztosítja, hogy a biztosító egy éven belül fél százaléknál kisebb valószínűséggel kerül fizetésképtelen helyzetbe. Meghatározása standard formulával vagy belső modellel, esetleg a kettő kombinációjával történhet. A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelést a szolvencia hányados méri.

Szerződés határa

A biztosítási szerződéshez kapcsolódó azon jövőbeli időpont, ameddig a pénzáramokat a biztosító értékeléskor, illetve a szavatolótőke-szükséglet számításakor figyelembe veheti.

Szintekre sorolás

A saját tőke elemeinek ún. minőségi osztályokba történő sorolása. Az alacsonyabb minőségű tőkeelem kisebb részben használható szavatolótőke-szükséglet fedezésére.

Szolvencia hányados/feltöltöttség

A figyelembe vehető szavatoló tőke és a szavatolótőke-szükséglet hányadosa, amely megmutatja, hogy elegendő-e biztosító tőkéje a biztonságos működéshez. A mutatónak folyamatosan 100%-nál nagyobbnak kell lennie. E szabály megsértését két napon belül jelenteni kell az MNB-nek, és két hónapon belül helyreállítási tervet is be kell nyújtani engedélyeztetésre.

Többlettőke követelmény

Speciális esetekben a felügyelő hatóság (MNB) előírhatja a biztosítóknak, hogy a biztosító által meghatározott szavatolótőke-szükségleten felül több tőkét tartson.

Tőkekezelés

A rendelkezésre álló tőke kezelésének belső folyamata figyelembe véve azok minőségi osztályait, lejárati szerkezetét, a szavatolótőke-szükségletet, illetve az ezekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is.

Vezető aktuárius

Biztosítási matematikus, fő feladata a biztosítástechnikai tartalékok meghatározása. Részt vesz a biztosítási kockázatok számszerűsítésében, és gondoskodik a biztosítási díjak megfelelőségéről.

Vezető kockázatkezelő

Felméri a biztosító összes felmerülő kockázatát, és gondoskodik azok kezeléséről, illetve csökkentéséről, amennyiben a biztosító szükségesnek ítéli meg. Működteti a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszerét.

Volatilitási kiigazítás

lásd ásd kiigazítások

Nyugdíjbiztosítás


Nyugdíjbiztosítás

Az öngondoskodás fontos

Manapság egyre inkább előtérbe kerül az öngondoskodás fontossága. Amíg napjainkban minden negyedik, addig 2050-re már várhatóan minden második aktív korú keresőre (15-64 év) jut majd egy 65 évnél idősebb ember. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer tehát nemcsak átalakításra, de kiegészítésre is szorul, ezért az állam ösztönzi és támogatja az öngondoskodást. Honlapunkon összegyűjtöttük a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó legfontosabb általános tudnivalókat, hogy Ön könnyebben tájékozódhasson a különböző biztosítók konkrét ajánlatai között.

Mit jelent pontosan az adójóváírás a nyugdíjbiztosításoknál?

A 2014. január 1-je után kötött nyugdíjbiztosítások éves díjának 20 százaléka, de legfeljebb évi 130 ezer forint visszaigényelhető az szja-ból. Az adójóváírás összege azonban más nyugdíjcélú megtakarításokkal kombinálva – akár a 280 ezer forintot is elérheti. Lényeges, hogy a kedvezmény csak a törvényi feltételeknek megfelelő életbiztosításokra, az úgynevezett nyugdíjbiztosításokra vonatkozik!

A vonatkozó szja-szabályozásról itt talál pontos tájékoztatást

Miért lehet jó eszköz a nyugdíjbiztosítás nyugdíjcélú megtakarításként?
Egyben biztosítás is

A nyugdíjbiztosítások nemcsak megtakarítást jelentenek, hanem biztosítási védelmet is.
Az élet-, baleset-, egészségbiztosítási védelem szintje és tartalma általában rugalmasan alakítható ki a szerződésen belül.

Szakértői segítség

A nyugdíjbiztosítás felkínálja a szakértő közvetítő támogatását a szerződéskötés előtt és a teljes tartam során. Ez abban nyújt segítséget, hogy az igényeinek, élethelyzetének és kockázatvállaló képességének leginkább megfelelő terméket választhassa ki.

Rendszeres megtakarítás

A biztosítás rendszeres megtakarításra ösztönöz. Ezzel a leghatékonyabban képes elősegíteni a nyugdíjcélú tőkefelhalmozás sikerét, azaz a zavartalan nyugdíjas évek anyagi biztonságát. A legtöbb biztosítás ugyanakkor lehetőséget nyújt a rendszeres díjfizetés mellett az eseti befizetésekre is, ezzel tovább gyarapítva a megtakarítását.

Megtakaríthat másnak is

Gyakran éppen a jövedelemadóval nem rendelkezők szorulnak rá a leginkább az öngondoskodásra. A biztosítás lehetőséget nyújt arra is, hogy Ön akár egy családtagja nyugdíjára tehessen félre.

Garantált szolgáltatás lehetősége

A hagyományos életbiztosítás az egyetlen olyan megtakarítási forma, ahol a pénzügyi szolgáltató évtizedekre előre az ügyfél által előre meghatározható lejárati biztosítási összeget ígér, és ez az ígéret szigorú szolvenciaszabályozással alátámasztott, azaz garantálja a szolgáltató fizetőképességét.

Személyre szabható

A biztosítás nyújtja legrugalmasabban a személyre szabott mix összeállításának lehetőségét az alábbiak szerint:​​​​​​​

  • biztosítási védelem rugalmas alakítása
  • rendszeres díjfizetés mellett lehetőség az eseti vagy egyösszegű befizetésekre is
  • tanácsadás igénybevétele
  • szerződésgondozás
  • integrált járadékszolgáltatás lehetősége
  • továbbá unit-linked típusú biztosítások esetében a befektetési aktivitás és kockázatvállalás egyénileg alakítható, melyhez a biztosító befektetési döntést segítő eszközöket kínál
Életjáradék-fizetés

Lehetőség van arra, hogy Ön rendszeres életjáradékot vegyen fel a szolgáltatási szakaszban.

A nyugdíjbiztosítások típusai

Ahhoz, hogy megtalálja az Önnek legmegfelelőbb megoldást, elsősorban azt kell mérlegelnie, hogy milyen befektetési kockázatot tud vállalni és milyen hozamelvárásai vannak. Befektetési hüvelykujj-szabály, hogy a magasabb kockázat többnyire magasabb hozamkilátással kecsegtet, míg az alacsonyabb kockázatú befektetések kiszámíthatóbb, de jellemzően alacsonyabb hozamot biztosítanak.

Klasszikus életbiztosítás

Az életbiztosítás egy előre meghatározott összegre szól, így Ön pontosan tudhatja, hogy minimálisan mennyi pénzzel kalkulálhat a biztosítás lejártakor.

Unit-linked biztosítás

A unit-linked biztosítás befektetéshez kötött biztosítási termék, melynél Ön viseli a befektetési kockázatot. A befektetés tetszés szerint összeállítható és később megváltoztatható (akár eseti befizetésre is lehetőség van), ugyanakkor a nagyobb rugalmasság több felelősséggel is jár.

Bővebben

Melyiket válasszuk?

Mielőtt nyugdíjbiztosítást választana, gondolja végig az igényeit!

  • Kiszámítható hozammal számolna, vagy igényt tart a magasabb hozamkilátásokra?
  • Akár befektetési kockázatot is vállalna?
  • Igényli, hogy az eltérő hozamkilátású és kockázatú befektetési lehetőségek széles köréből választhasson?
  • Szeretné aktívan kezelni befektetéseit, és saját maga befolyásolni a nyereség mértékét?
A Felmerülő költségekről

A nyugdíjbiztosítások esetében Teljes Költségmutatóval (TKM) számolunk, amely a legtranszparensebb, legátfogóbb mutató. Előnye, hogy egyetlen szám segítségével fejezi ki az adott biztosítás költségeit, ezért egy egyszerűen értelmezhető, ügyfélbarát költségmutató.

Bővebben

Hogyan érhetőek el a nyugdíjbiztosítások?

Az egyes termékekre vonatkozó általános tájékozatás a biztosítótársaságok honlapján is elérhető, de kérheti biztosításközvetítő segítségét is, aki személyre szabottan, az Ön igényeit figyelembe véve adja meg a szükséges tájékoztatást.

Vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítása


Útmutató a biztosítók és a vállalkozások közötti, személy- és vagyonvédelmi, vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő, magánnyomozói tevékenységek felelősségbiztosítási szerződései megkötéséhez, teljesítéséhez, a felelősségbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos jogviták rendezéséhez

A Magyar Biztosítók Szövetsége Felelősségbiztosítási Bizottsága összeállította útmutatóját a vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosításával kapcsolatos tudnivalókról.

A tájékoztató elkészítését külön is indokolta, hogy e tevékenység végzésének törvényben előírt feltétele felelősségbiztosítási szerződés megléte.

Az útmutató a legfontosabb információkat tartalmazza a tevékenységhez kapcsolódó felelősségbiztosításokról.

Vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítása