Új alapokon a biztosítások értékesítése


Új alapokon a biztosítások értékesítése

2018.02.14.

A biztosításokat folyamatos képzés alatt álló értékesítők adhatják csak el, akiknek az érdekeltségükről, javadalmazásukról is tájékoztatni kell az ügyfelet – miután hatályba lép a vonatkozó új uniós irányelv, az IDD (Insurance Distribution Directive). Az időpont körüli huzavona ugyanakkor rámutat az uniós jogalkotás nehézkességére is – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleményéből.

A biztosítások értékesítését új alapokra helyező irányelvet 2016. február 22-én hirdették ki, és két éven belül kellett volna azt átültetni a tagállamoknak a nemzeti jogrendszerükbe. A többszintű szabályozási rendszerben azonban előbb tűzték ki az alkalmazás időpontját, mintsem az általános elveket tovább pontosító második szintű szabályokat elfogadták volna. Mivel ezeket a végrehajtási szabályokat csak tavaly decemberben hirdették ki, a biztosítási szakmának nem maradt elég ideje a felkészülésre. Az EU döntéshozó testületei ezért az alkalmazási határidő októberre történő elnapolását határozták el, ám a politikai szándék jogi formába öntése március közepénél előbb nem tud megvalósulni. Így azokban az országokban – köztük Magyarországon – amelyek már átültették a saját jogrendjükbe az uniós irányelvet, az érintett piaci szereplők jelenleg a február 23-i határidőből tudnak kiindulni. Végrehajtva a januártól hatályos új európai terméktájékoztató (KID) előírásait és készülve a májusi adatvédelmi jogszabályok (GDPR) bevezetésére, a rövid határidő alatti megfelelés rendkívül nagy erőforrások mozgósítását igényli a szektortól. A társaságok az elvárásoknak az ügyfelek érdekeire koncentrálva szeretnének megfelelni.

A szabályozás bevezetése a 2017-es MNB adatok alapján Magyarországon 9066 független és 19054 függő közvetítőt érint. (A függő biztosításkötők, azaz az ügynökök egy társaság képviseletét látják el, a többes ügynökök több biztosító társaságot képviselnek, több termékcsoportban. Míg az alkuszok az ügyfél érdekeit képviselik a biztosítók felé és lehetőleg a teljes biztosítási piaci kínálatot igyekeznek lefedni.) Az IDD számukra, de az ügyfelek számára is újabb mérföldkő lehet, mivel az utóbbiak érdekében tovább szigorodnak majd a tájékoztatási szabályok, új igényfelmérési kötelezettségeket vezetnek be a megfelelő termék kidolgozása érdekében. Tájékoztatást kell adni arról, hogy történik-e tanácsadás az értékesítés során, valamint a javadalmazás természetéről, közvetítők esetében pedig annak forrásáról is. Cél az ügyfelek azonos szintű védelmének biztosítása, bármilyen – akár online – csatornán keresztül vásároljanak.

Az új biztosítás értékesítési szabályok kihívások elé állítják a szakmát, de egyben növelhetik az itt dolgozók társadalmi megbecsültségét is. A jelenlegi Biztosítási törvény (Bit.) szabályozása értelmében már ma is csak azok jegyezhetők be a Magyar Nemzeti Bank által vezetett Biztosításközvetítői regiszterbe illetve tarthatják fenn bejegyzésüket, akik felsőfokú végzettséggel vagy OKJ-s, államilag elismert biztosításszakmai szakképesítéssel, illetve függő, vagy független biztosításközvetítő hatósági vizsgával rendelkeznek. Az IDD a korábbi elvárásokat kiegészítve megszabja a folyamatos képzést is, amelynek legalább az évi 15 órát kell elérnie, például e-oktatás vagy mentorálás formájában. Az irányelvben ezek mellett a konkrét tagállami elvárások is helyet kapnak, így Magyarországon a befektetési alapú biztosítási termékekre vonatkozó kötelező tanácsadás.

Az IDD-ben megfogalmazott elvárások erősíthetik a korrekt, megbízható pénzügyi tanácsadói szerep elismertségét. Ez segítheti a csökkenő tendencia megfordítását, amely a biztosításközvetítői szakmában dolgozók létszámában a 2008-as válság óta mutatkozik. Az MNB adatai szerint csaknem 30%-kal kevesebb biztosításközvetítő működött a szakmában 2017-ben, mint nyolc évvel ezelőtt. Az okokat keresve ebben közrejátszhat a szakma öntisztulási folyamata éppúgy, mint a nem élet termékek esetében az online és digitális csatornák növekvő szerepe.

Másfelől viszont a hosszú távú, befektetésekre alapozott termékeket értékesítő személy magas hozzáadott értéket jelenthet az ügyfél, sőt a társadalom számára is, hiszen a jobb fogyasztói döntések biztosítják a működő pénzügyi piacok alapjait. A nyugdíj típusú megtakarítások esetében összehasonlító piaci adatok mutatják azt is, hogy a személyes eladás tudja a leghatékonyabban megteremteni az elköteleződést a hosszú távú megtakarítások iránt. A fogyasztói döntéshozatal optimalizálása, az értékesítési folyamat és a tanácsadás minőségének javítása pedig előtérbe helyezheti a biztosításközvetítést, mint vonzó és megbecsült életpályát.

A biztosításközvetítő természetes személyek létszámának alakulása

Forrás: MNB

Idősek Világnapja: az aktív népesség közel felének bizonytalanok a nyugdíjkilátásai


Idősek Világnapja: az aktív népesség közel felének bizonytalanok a nyugdíjkilátásai

2016.09.30.

„Október 1-jén, az Idősek Világnapján fel kell hogy hívjuk a figyelmet az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítás jelentőségére” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. A szövetség összegyűjtötte azokat az élethelyzeteket, amelyekben különösen magas a kockázata az időskori elszegényedésnek, még úgy is, hogy adott esetben nincsenek a jelenben megélhetési problémáik az érintetteknek.

25 évvel ezelőtt nyilvánította az ENSZ közgyűlése október 1-jét az Idősek Világnapjává. Az azóta eltelt időben a Föld összlakossága „csak” 48 százalékkal nőtt az ENSZ adatai szerint, ugyanez idő alatt 166 százalékkal, 800 millió fő fölé bővült a 60 év felettiek száma. A fejlett nyugati társadalmakban még sokkal gyorsabb volt az ütem: csak 2000 óta 64 százalékkal bővült a 60 fölöttiek létszáma a magasabb jövedelmű országokban, miközben a teljes népesség száma mindössze 20 százalékkal bővült. Magyarországon ez idő alatt 19-ről 25%-ra nőtt a 60 éven felüliek aránya, és a társadalom további idősödése valószínűsíthető.

”Miközben fontos megemlékezni az elmúlt 25 évben az idősek kényelméért és boldogulásáért tett erőfeszítések eredményeiről, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a következő 25 évben egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek a társadalmak közösségi és egyéni szinten is az idősek méltányos életkörülményeinek biztosításáért.” – hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A közvélekedés általában az, hogy minél többet dolgozunk és minél több a bérünk, annál jobbak a nyugdíjjal kapcsolatos kilátásaink. Az ideális az lenne, ha minden munkavállalót – valós bérszintjének megfelelően – bejelentene munkaadója, s így az jövedelme alapján az állami nyugdíj mellett igénybe vehető adókedvezményhez is hozzájutna.

A MABISZ a világnap kapcsán olyan élethelyzetekre szeretné felhívni a figyelmet, amikor a felszínes becsléstől és várakozásoktól messze elmaradhat az illető valós nyugdíja. Egyes becslések szerint ezekkel a problémákkal az aktív lakosság közel felének szembe kell majd néznie. Még ha valaki úgy is tekint vissza, hogy egész életében dolgozott, az elismert évek száma és a járulékfizetés mértéke ezt nem feltétlenül tükrözi vissza.

Melyek ezek az élethelyzetek?

  • Háztartásbeliként dolgozók – Bár számos nemzetközi kutatás és javaslat szól ma már arról, hogy a házimunka, a gyereknevelés komoly fizikai munkával ér fel és anyagilag is nélkülözhetetlen a családok számára, ezért egyedi elbírálás alá kellene esnie. Mivel azonban ez esetben nincs bejelentett jövedelem, nincs járulékbefizetés, ezért nem képződik nyugdíjjogosultság sem.
  • Vállalkozók – Akik vállalkozóként dolgoznak, hajlamosak a cég érdekében a közterhek minimalizálása érdekében alacsonyabb bért megítélni maguknak, esetleg részidős foglalkoztatásban bejelenteni magukat. Eközben szükségleteiket a cégben elszámolva vagy a házipénztár terhére, esetleg más módon fedezik. Noha természetesen a KSH szerinti közel 300 ezer egyéni vállalkozó és a több mint 150 ezer társas vállalkozásban közreműködő tulajdonos nem mindegyike jár el így, a szakértők becslése szerint 100 ezerre tehető azok száma, akik nem fordítanak kellő figyelmet jövendő nyugdíjukra.
  • Külföldön munkát vállalók – A külföldön fizetett járulékok révén külföldi nyugdíjra talán jogosultságot szerezhetnek, a magyar nyugdíjuk számítása során viszont nem vehető majd figyelembe semmilyen olyan kereset, amely után nem itthon fizettek nyugdíjjárulékot.
  • Szürkén vagy feketén foglalkoztatottak – A bejelentés nélkül vagy „borítékkal kiegészített” minimálbérrel honorált munkavállalók igen nehéz helyzetben találhatják majd magukat, ha elérik a nyugdíjkorhatárt.
  • Tőkejövedelemből élők – Legyen szó tőzsdézésről, kisvállalati üzletrészekbe fektetésről vagy akár lakáskiadásról, az ilyenformán szerzett jövedelmek és az ezekből fenntartott élet nem garantálja automatikusan a nyugodt és felhőtlen időskort. A tőkejövedelmek után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, viszont így a nyugdíjszámítás során sem számítanak. Amennyiben a forgatott tőke mértéke jelentősen csökken, esetleg komolyabb kiadásokra szorul az ember, akkor már a remélhető hozam is visszaesik, és bevételek híján egy lefelé tartó spirálba kerülhet a nyugdíjas.

Ezekre az élethelyzetekre Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője szerint az egyik leginkább javasolható nyugdíjcélú megtakarítási forma a nyugdíjbiztosítás lehet: „A nyugdíjbiztosítás éppen a rendszeressége, a viszonylag szigorú befizetési feltételek miatt javasolt, hiszen ez arra ösztönzi a biztosítottat, hogy ne adja fel megtakarítási céljait. Utólag hálás lesz magának mindenki, hogy kitartott.” Ugyanakkor a szakértő szerint a biztosítás mellett szól az is, hogy örökölhető, ez a stresszes élet miatt aggódó vállalkozók vagy a családjukért nagyobb felelősséget érző háztartásbeliek számára lehet fontos érv. Nem utolsósorban a személyi jövedelemadó-jóváírás formájában igénybe vehető 20%-os, évi akár 130 ezer forintos állami támogatás jelentősen megnöveli a nyugdíjbiztosítások vonzerejét.

Kgfb: hamarosan megjelennek a 2017. január elsejétől esedékes díjak


Kgfb: hamarosan megjelennek a 2017. január elsejétől esedékes díjak

2016.10.28.

Legkésőbb jövő hét kedden éjfélig jelentethetik meg a jövő év január 1-jétől érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifáikat a biztosítók. A kampány egyre kevesebb autóst érint: a kgfb-szerződések mindössze 37 százalékának szerződéses évfordulója esik január elsejére – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adataiból.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően a díjtarifa életbe lépése előtt 60 nappal, így a jövő év január elsejei szerződéses évfordulóval rendelkező szerződések esetében legkésőbb 2016. november 1-jén éjfélig tehetik közzé díjtarifáikat azok a biztosító társaságok, amelyek tarifáik módosítása mellett döntenek. A MABISZ nyilvántartása szerint az összes, 4,6 millió jármű szerződéseinek 37,2 százaléka, 1,7 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója esik továbbra is január 1- jére.

A 4,6 millió járműből 2,9 millió olyan személyautó, amelynek tulajdonosa magánszemély. Közülük 1,1 millió – 37 százalék – gépkocsi szerződése január 1-jei évfordulós.

A díjakat a biztosítók a szektor felügyeleti szerve, a Magyar Nemzeti Bank honlapján, a MABISZ, illetve a cégek saját honlapjukon jelentetik meg. Egy tavalyelőtti jogszabály-módosítás szerint a biztosítók már nem kötelesek díjat hirdetni. Annak a társaságnak, amely november 1-je éjfélig nem hirdet új díjakat, automatikusan az utoljára meghirdetett tarifái lesznek érvényben 2017. január 1-jétől is.

2013. január 1-jétől vált teljesen szabaddá a magyarországi kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási piac díjhirdetési rendszere. E szerint a biztosítók év közben is bármikor – nemcsak, mint korábban, évente egyszer, október végén – módosíthatják kgfb-tarifáikat. Természetesen a már megkötött szerződések díja a következő biztosítási évfordulóig változatlan marad.

Az adatokból látszik, hogy egyre kevesebb jármű kgfb-szerződése esik az év elejére. 2010. január 1-je óta az újonnan vagy használtan megvásárolt gépjárművek kgfbszerződésének évfordulója a megvásárlás, illetve a szerződés megkötésének napja.

A szövetség adataiból az is látszik, hogy érzékelhetően fellendülőben van a gépjármű-értékesítés, s így erőteljesebben nő azoknak a járműveknek a száma is, amelyeknek évfordulója már nem az év vége.

A klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra


A klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra

MABISZ konferencia 2016

2016.11.07.

Immár hetedik alkalommal rendezi meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a hazai biztosítási szektor egyik legjelentősebb éves rendezvényén, a MABISZ Konferenciát. A november 21-én megrendezésre kerülő esemény témája idén a környezettudatosság lesz, a fenntartható fejlődés témaköre, illetve a klímaváltozás hatásai a biztosítási piacokra.

A fenntarthatóság mára a gazdasági fejlődés megkerülhetetlen alapkérdésévé vált, új kihívások elé állítva a gazdaság valamennyi szereplőjét. A megváltozott körülményekhez a biztosítási piacoknak is alkalmazkodniuk kell, ennek módjai és lehetőségei az egyik legaktuálisabb problémakör, amellyel a biztosítási szakmának világszerte szembe kell néznie. Nem véletlen tehát, hogy az idei rendezvény a „Környezettudatosság, fenntartható fejlődés – a klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra“ címet viseli.

A rendezvény nyitó előadását Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tartja. Szabó Zsolt, a Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár „Párizs után: a klímaváltozás tétje – hazai és nemzetközi finanszírozási lehetőségek” címmel tart előadást. Az esemény első részének előadója V. Németh Zsolt környezetügyekért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár is.

A konferencia második részét Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Monetáris Tanácsa tagja nyitja meg, ezt követően Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke beszél a magyarországi biztosítási piacról, a hazai biztosításügy aktuális kérdéseiről. A konferencián előadást tart Thomas Hladky, nemzetközi hírű klímakutató is.

Az rendezvényen két kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül: mind az életbiztosítási, mind a nem életbiztosítási kerekasztal-beszélgetés középpontjában a fenntarthatóság témaköre áll.

A klímaváltozás mellett olyan témák is terítékre kerülnek, mint az „etikus biztosító” követelményrendszere, a Szolvencia-II. bevezetésével kapcsolatos kihívások, illetve a digitalizáció biztosítási szektorra gyakorolt hatásai.

„Az új, a korábbiaknál offenzívabb, erőteljesebb társadalmi jelenlétet hirdető MABISZ 2010-ben döntött a konferencia megszervezéséről. Az I. MABISZ Konferenciát még abban az évben meg is rendeztük. Az eddigi konferenciáinkon mások mellett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Gabriel Bernardino, az európai biztosításfelügyelet, az EIOPA elnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, illetve Németh Zsolt parlamenti államtitkár nyitotta meg, és előadást tartott mások mellett Michaela Koller, az európai biztosítási szövetség, az Insurance Europe vezérigazgatója is. Reméljük és hisszük, hogy a MABISZ konferenciák megszervezésével olyan hagyományt teremtettünk, amely hosszú távon fennmarad és a hazai és nemzetközi biztosítási szakma egyik legfontosabb találkozója és vitafóruma lesz a jövőben is” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára a VII. MABISZ Konferencia alkalmából.

További növekedés várható a biztosítási piacon


További növekedés várható a biztosítási piacon

MABISZ konferencia 2016

2016.11.23.

2016. november 21-én, immár hetedik alkalommal rendezte meg nemzetközi biztosítási konferenciáját a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az esemény kiemelt témája idén a környezettudatosság, a fenntartható fejlődés, illetve a klímaváltozás biztosítási piacokra gyakorolt hatása volt.

A konferenciát Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára nyitotta meg. „A mai felgyorsult világban kiemelten fontos szerepet kap a folyamatos információcsere, s egyebek mellett ezért is hiánypótló a MABISZ évről évre megrendezésre kerülő konferenciája” – hangsúlyozta. Az államtitkár asszony kiemelte, hogy a kormány elmúlt években tett gazdaságpolitikai lépéseinek köszönhetően az ország növekedése 2013 óta folyamatos, a következő években várhatóan 3 százalék körül alakul a GDP bővülése.

A 2008-as gazdasági válság súlyos hatással volt az egész gazdaságra, s azon belül a biztosítási szektort is súlyosan érintette – emlékeztetett rá Hornung Ágnes. Ugyanakkor üdvözlendő az az eredmény, ami ma már mind a bevételekben, mind a szerződések számának növekedésében látható a szektorban. A kormány kiemelt feladatának tartja az öngondoskodás növelését a lakosság körében, mivel így nő a háztartások megtakarítása, másrészről pedig a megnövekedett vásárlóerő tovább fokozhatja a gazdaság növekedését – tette hozzá az államtitkár.

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a Monetáris Tanács tagja előadásában emlékeztetett rá, hogy 2013-tól kezdődően jelentős paradigmaváltás következett be a felügyeleti rendszerben, s ennek pozitív hatásai már láthatóak.

A 2017. január elején életbe lépő Szolvencia II-es szabályozással kapcsolatban az alelnök hangsúlyozta: a magyar biztosítók ezzel kapcsolatos előzetes adatszolgáltatása 100 százalékos, és jelentős validációs hiba nélkül zajlott, amellyel kiemelkedő helyen szerepel az európai országok között. Az alelnök elismerően nyilatkozott azokról a közös erőfeszítésekről, amelyeket a szektor, a felügyelő szerv egyetértésével és támogatásával a biztosítások minél szélesebb körű megismertetése érdekében kifejt.

Az MNB alelnöke egy új úgynevezett „fair védrendszer” tervezett bevezetéséről is beszámolt a konferencia résztvevőinek. A védjegyet azok a pénzügyi és biztosítási szolgáltatók szerezhetik meg, akik vállalják a MNB által összeállított szempontrendszer betartását.

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke előadásában elmondta: a szektor díjbevétele 2016 első félévében 5,4 százalékkal, 478 milliárd forintra növekedett. „Az elmúlt három év növekedési trendje várhatóan az idei év végén sem szakad meg, ami nagyon jó hír a szektor számára” – tette hozzá az elnök. 2016 első félévében mind az élet, mind a nem-életbiztosítási üzletág növekedni tudott, az életbiztosítási piac bővülésében a nyugdíjbiztosítások játszották a főszerepet, a nem-életbiztosítási üzletág bővülését pedig döntően a gépjármű-biztosítások, azon belül is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) segítették.

Pandurics Anett előadásában a klímaváltozással, a környezeti hatásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: az elmúlt évtizedekben olyan komoly változások következtek be az időjárást illetően, amelyek már most is jelentős hatással vannak a biztosítási szektorra. A biztosítóknak ezeket a változásokat kiemelten szem előtt kell tartaniuk a termékek kidolgozásakor. A környezeti változások, a kárstatisztikák módosulása különösen a mezőgazdasági, a lakás-, valamint a szakmai felelősségbiztosítások körét érinti, de a teljes szektort, s tágabb értelemben az egész életünket befolyásolni fogja.

Elindult a MABISZ Díjnavigátor


Elindult a MABISZ Díjnavigátor

2016.11.11.

2016. november 9-én elindult a MABISZ Díjnavigátora a 2017. január 1-jétől érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjakkal. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) Díjnavigátorán valamennyi érintett biztosító kötelező biztosítási tarifája megtalálható, az azokhoz kapcsolódó összes kedvezménnyel együtt – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége pénteken.

A magyarországi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon érdekelt 14 biztosító társaságból 11 cég hirdetett meg új díjakat 2017. január 1-jétől. Három biztosító társaság a korábban meghirdetett díjait alkalmazza jövő év elejétől is.

Mint ismert, a 2010 óta vásárolt gépjárművek biztosítási évfordulója már nem január elseje, hanem az évnek az a napja, amikor a gépjárművet megvásárolták és a szerződést megkötötték. Az üzembentartó-váltásokkal, illetve járművásárlásokkal az évközi évfordulós szerződések aránya fokozatosan nő, és ezzel fokozatosan csökken azon autósok aránya, akik január 1-jén válthatnak szerződést. Az új- és használtautó piac fellendülésének köszönhetően 2013 óta közel 1 millióval csökkent a január 1-jei szerződések száma.

A MABISZ adatai szerint az összes gépjármű – a segédmotor-kerékpárokat nem számítva – 37,2 százaléka rendelkezik még január 1-jei évfordulóval: a 4,6 millió járműből 1,7 millió gépjármű tartozik ebbe a körbe. Az összes járműből 2,9 millió olyan személygépkocsi, amely magánszemély tulajdonában áll, s közülük 1,1 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, azaz esetükben kerülhet sor most biztosítóváltásra.

Azoknak, akik biztosítóváltásban gondolkodnak, két fontos határidőre kell figyelemmel lenniük. A biztosítást írásban lehet felmondani, és a felmondásának december 1-jéig be kell érkeznie a biztosító társasághoz. Ezt követően még egy hónap áll rendelkezésre arra, hogy az autós az új, 2017. január 1-jétől érvényes kgfb-szerződését megkösse.

„A fellendülő gépjármű-értékesítésnek köszönhetően ugyan évről évre egyre csökken azoknak a gépjárműveknek a száma, amelyek január 1-jei évfordulóval rendelkeznek, de azért az 1,7 millió gépjármű még mindig jelentős szám. Ezért is kiemelten fontos, hogy a fogyasztók hiteles, üzleti érdektől mentes tájékoztatást kapjanak a díjakról. A MABISZ Díjnavigátora kivételes abban a tekintetben, hogy az összes társaság összes kedvezményét tartalmazza” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a szövetség főtitkára.

Megjelent a középiskolák számára készült biztosítási oktatási anyag


Megjelent a középiskolák számára készült biztosítási oktatási anyag

2016.11.24.

„Biztos kézzel – Gyakorlati kérdések a biztosításról” címmel az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) közzétette a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) szakértői által készített középiskolai oktatási

A biztosításokról szóló ismeretek 2013 óta szerepelnek a Nemzeti Alaptanterv szerinti gimnáziumi kerettantervben, s mostantól az OFI által ellenőrzött és közzétett tananyagtartalmak, gyakorlatok is segítik a középiskolai tanárok és diákok munkáját.

A biztosítások oktatását az Általános életvitel és technika című tantárgy tartalmazza, s ehhez kívánt könnyen elérhető, jól használható segédanyagokat biztosítani a MABISZ valamennyi magyarországi gimnázium közel 200 ezer tanulójának.

„A MABISZ edukációs tevékenysége során folyamatosan dolgozik azon, hogy a társadalom legszélesebb rétegeihez eljussanak a biztosításokról szóló ismeretek. A biztosítások az éghajlatváltozás körülményei között, ha lehet, még a korábbinál is fontosabb szerepet töltenek be a kockázatok kezelésében, illetve a bekövetkezett károk utáni helyreállításban” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára az oktatási anyag közzétételét követően. „Edukációs tevékenységünk kiemelten fontos területe, hogy felhívjuk a figyelmet az öngondoskodás fontosságára, amely a jövő generációk életének természetes részévé kell válnia” – tette hozzá Molnos Dániel.

A MABISZ tevékenységében fontos szerepet játszik az informatív, tájékoztató jellegű anyagok közzététele, az ismeretek továbbítása és a kommunikáció. A biztosítási szakértők által kidolgozott, középiskolásoknak szánt ismeretanyag, az óravázlatok, az életbiztosítási és a nem-életbiztosítási – lakás-, gépjármű-, vagyon-, baleset- és egészségbiztosítási – ismeretek, illetve a rövid biztosítástörténeti áttekintés azt a célt szolgálják, hogy a fiatalokat hozzásegítsék a jól használható gyakorlati tudáshoz, illetve ahhoz, hogy képesek legyenek „jól kérdezni”, és felkészültebben viszonyuljanak a biztosítási kérdésekhez.

„Mindennapjainkat átszövik az olyan történések, helyzetek, amelyek kapcsolatba hozhatók a biztosítás kérdéskörével” – hangsúlyozta Molnos Dániel. Életünk során folyamatosan találkozunk olyan kockázatokkal és eseményekkel, amelyek egyszersmind biztosítási kockázatok és biztosítási események is. A család, a munka, a közlekedés, az ingatlanunk kezelése, vagyontárgyaink megóvása, illetve a szabad időnk eltöltése során – legyen szó akár sportról, akár szórakozásról – folyamatosan találkozunk olyan helyzetekkel, amelyek során felmerülhet és fel is kell merülnie a biztosítás kérdéskörének – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

A kiadvány a következő linken érhető el:

https://player.nkp.hu/play/199567/false/undefined

Kgfb: Fontos határidő közeleg


Kgfb: Fontos határidő közeleg

December 1-jéig be kell érkeznie a felmondásnak a biztosítóhoz

2016.11.29.

Már csak két napjuk maradt szerződésük felmondására azoknak az autósoknak, akiknek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) január 1-jei évfordulós, és úgy döntenek, hogy az idei kampányban biztosítót szeretnének váltani – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Azok a járműtulajdonosok, akiknek szerződése január 1-jei évfordulós, és kgfbszerződésüket jövő évtől egy másik biztosítóhoz szeretnék átvinni, felmondásuknak legkésőbb december 1-jén – csütörtökön – éjfélig meg kell érkeznie jelenlegi biztosítójukhoz.

A MABISZ adatai szerint a segédmotor-kerékpárokat nem számítva közel 1,7 millió gépjármű – az összes gépjármű 37,2 százaléka – rendelkezik még mindig január 1-jei évfordulóval. A magánszemélyek tulajdonában álló személygépkocsik esetében is hasonló az arány: e járművek esetében összesen 1,1 millió autó szerződése naptári évfordulós.

Évről évre folyamatosan csökken a naptári évfordulós szerződések darabszáma, mivel, mint ismert, 2010 óta a kgfb-szerződések szerződéses évfordulója a gépjármű megvásárlásának, illetve a kgfb-szerződés megkötésének napja. Ennek hatására évről évre kevesebb jármű szerződése fordul az év elején: 2013-ban az összes gépjármű 65 százaléka, 2014-ben 52 százaléka, 2015-ben pedig már csak 44 százaléka volt január 1-jei évfordulós.

Annak az autósnak, aki december 1-jéig felmondja a korábbi kgfb-szerződését, december utolsó napjáig, december 31-ig van lehetősége az újonnan választott biztosító társaságnál megkötni a jövő évre vonatkozó kgfb-szerződést. Amennyiben ezt valaki elmulasztja, az komoly kockázattal és következménnyel jár: a biztosítatlan időszakra lényegesen magasabb – fedezetlenségi – díjat kell fizetnie, károkozás esetén pedig a károkozónak meg kell térítenie a Kártalanítási Számla által a károsultnak kifizetett kártérítést.

A díjak és kedvezmények összehasonlításához megfelelő eszköz lehet a MABISZ Díjnavigátora: a szövetség hiteles kalkulátorában valamennyi érintett biztosító „kötelező” tarifája megtalálható, az azokhoz kapcsolódó összes kedvezménnyel együtt. A MABISZ Díjnavigátorában szereplő adatokat a biztosítók előzetesen ellenőrizték, tesztelték, és írásban jóváhagyták, így a rendszerben megtalálható díjak minden esetben hiánytalanok és pontosak.

A biztosítók díjtarifáira továbbra is jellemző a korábbi kedvezménystruktúra. A legtöbb biztosítónál díjkedvezmény kapható az e-kommunikáció, a csekkes befizetést helyettesítő banki átutalás vagy csoportos beszedési megbízás választása, illetve az éves díjfizetés vállalása esetén. Díjkedvezményt kapnak az egyes foglalkozási ágakat űzők, egyes szakmai szervezetekhez, szakszervezetekhez, egyes cégcsoportokhoz tartozók, illetve a mozgássérült igazolvánnyal rendelkezők.

Jelentősen átalakítja a biztosítási piacokat a klímaváltozás


Jelentősen átalakítja a biztosítási piacokat a klímaváltozás

2016.11.30.

Alapvetően alakítja át a világ biztosítási piacait a klímaváltozás, ami ráadásul sokkal hamarabb következik be, mintsem azt gondolnánk – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) múlt heti, VII. Biztosítási konferenciáján.

A Magyar Biztosítók Szövetsége „Környezettudatosság, fenntartható fejlődés – a klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra” címen megrendezett konferenciája előadásainak tanúsága szerint lényegében mindegy, kinek adunk igazat a klímaváltozást övező vitákban: a statisztikák ugyanis egyértelműen jelzik az éghajlatváltozás trendjét, függetlenül attól, hogy az az emberi tevékenység következtében, vagy természetes folyamat eredményeképpen történik. Az elmúlt évek rendkívülinek számító időjárási eseményeivel számolnunk kell a jövőben is, ráadásul a területileg egyre jobban koncentrálódó ipari és mezőgazdasági tevékenység következtében egyre súlyosabb károk következhetnek be.

„A klímaváltozás nem veszi figyelembe az országhatárokat, holott a biztosítási gyakorlat Európa-szerte is esetenként igen eltérő a természeti csapások előfordulását, azok kezelését illetően” – jelentette ki Thomas Hlatky klímakutató, a Grawe viszontbiztosítási ágazatának igazgatója a konferencián. Ezeknek az eltéréseknek elsődleges oka, hogy az egyes országok igen sokféle fenyegetéssel néznek szembe, alig akad olyan közös nevező, amelynek mentén hatékonyabb védelmet biztosító szabályozási környezetet, egységes gyakorlatot lehetne kialakítani.

„A közös pont egyben leginkább az egyik legnagyobb probléma is: a leggyakoribb káresemények gyakran biztosíthatatlanok, a ritkábban előforduló kártípusok biztosításának díját pedig a piaci verseny gyakran a finanszírozhatatlanságig leszorítja” – mondja Hlatky. A klímakutató szerint a megoldáshoz a technológia vihet közelebb, nevezetesen a kockázatokat egységes formában megjeleníteni képes, úgynevezett kockázati térképek, melyekre standardizált biztosítási gyakorlat és árképzés épülhet rá. Hasonló megoldásokból már jelenleg is több érhető el a piacon, de ezeket egyelőre csak lokálisan használják a biztosítók.

Kerekes Antal, a PricewaterhouseCoopers Magyarország partnere szerint a technológiai robbanásnak köszönhetően a biztosítók előtt először nyílik meg a lehetőség, hogy ügyfeleik kockázatait hatékonyan csökkenteni tudják. Elég csak az okos eszközökkel összekötött egészség-, vagy a telematikát alkalmazó gépjárműbiztosításokra gondolni. Az ilyen és ehhez hasonló megoldásokból nemcsak a biztosított és a biztosító profitál. Lényegében maga a kockázatcsökkentés is társadalmilag előremutató irányba mozdítja az ügyfelek szemléletét, és egészen új távlatokat nyit meg a biztosítás preventív jellege előtt.

Egyre többen élnek a nyugdíjbiztosítási adókedvezménnyel


Egyre többen élnek a nyugdíjbiztosítási adókedvezménnyel

2017.12.20.

Évről-évre egyre többen veszik igénybe a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett díjaik után járó adókedvezményt. Míg 2015-ben 92 ezren, addig egy évvel később már közel 149 ezren éltek az adó visszatérítés lehetőségével. Az, aki idén még nem használta ki ennek kereteit, de élni kíván vele, már csak pár napig teheti meg – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A nyugdíjbiztosítások díjaira igénybe vehető adókedvezmény 2014-es bevezetése komoly lökést adott a magyar lakosság öngondoskodási kedvének. Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, az év utolsó hónapjában jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor.

Az idei évben december 29. az utolsó munkanap. Eddig kell a biztosítójukhoz beérkeznie azok díjbefizetéseinek, akik még idén szeretnék kihasználni a kedvezményt. (Tehát ennek érvényesítésében nem a befizetés, hanem a beérkezés időpontja számít.) Mivel csekkes, vagy bankkártyás befizetés esetén a tranzakció akár négy munkanapot is igénybe vehet, ezt az érdeklődőknek még a héten érdemes megtenniük. (Átutalás esetén is egy munkanapot kell számolni a beérkezésre.) A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. A szabályozás értelmében ugyanis minden magánszemély a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett rendszeres, illetve eseti díjak 20 százalékát, de legfeljebb 130.000 forintot igényelhet vissza az adójából.A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján 2015-ben 92 ezren éltek az adó visszatérítés lehetőségével, együttesen mintegy 4 milliárd forint összegben. A tavalyi évben számuk és a visszaigényelt összeg is több mint a másfélszeresére nőtt.

Idén pedig a várakozások szerint még ennél is komolyabb növekedésre lehet számítani. Legalábbis erre lehet következtetni 2017 első féléves adataiból. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint 2017 első félévének végére ugyanis 40-41 százalékkal nőtt mind azon nyugdíjbiztosítási szerződéseknek a száma, amelyekre az adókedvezmény érvényesíthető, mind pedig az ezekből származó díjbevétel. A már említett év végi roham pedig tovább javíthatja az öngondoskodás erősödésének kedvező tendenciáját.