Hónap: 2018 szeptember

Több mint 1600 kárt okoztak a január elejei földrengések

Posted on | by Lambert Gábor

Több mint 1600 kárt okoztak a január elejei földrengések

2015.01.09.

A 2015. január elejei földrengéseket követően csütörtök délutánig 1626 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege eléri a 190 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat.

A legtöbb káresetet Nógrád megyéből jelentették, de Heves és Pest megyéből is jeleztek károkat. Ezek többsége Balassagyarmat, Szécsény, Varsány, Cserhátsurány és Mohora településeket érintette.

Az egy eseményre jutó átlagkár az eddigi adatok alapján 120 ezer forint. A leggyakrabban falrepedésekről, vakolatrepedésekről, vakolatleomlásról, illetve a felületi festés sérülésével kapcsolatos károkról érkeztek bejelentések, de jó néhány esetben kéményledőléssel kapcsolatos eseteket is jeleztek az ügyfelek.

A bejelentések jelenleg is folyamatosan érkeznek a biztosítókhoz, a károk felmérése a jelzést és időpont-egyeztetést követően a lehető legrövidebb idő alatt megtörténik.

Az újév első napján összesen négy földmozgást regisztráltak Nógrád megye középső részén, az ötödik, 2,1 erősségű utórengést január 7-én délután észlelték.

A GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda tájékoztatása szerint január elsején először reggel 7:43 perckor keletkezett közepes erősségű földrengés a Nógrád megyei Cserhátsurány – Nógrádmarcal – Mohora térségében, majd ezt még ugyanazon a napon három másik követte. Az utolsó, szintén közepes erősségű utórengést néhány nappal később, január 7-én észlelték.

A térségben az előző években több földrengés is történt, utoljára 2014. augusztus 3-án volt érezhető rengés. A legutóbbi, jelentős károkat okozó földrengés 2013. április 23-án történt Magyarországon, a földrengést követően 4557 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a kárösszeg akkor megközelítette a 600 millió forintot.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve jó kockázati helyzetben van. Szerencsére ritka az olyan erős földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel. Évente átlagosan 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek. Ezek nagy része a lakosság számára nem érzékelhető, s mindössze átlagosan évi 4-5 olyan – 2.5-3.0 magnitúdójú – rengést regisztrálnak a műszerek, amely az epicentrum környékén már érezhető, de károkat nem okoz.

2014: megállt a lakásbiztosítási szerződések számának csökkenése

Posted on | by Lambert Gábor

2014: megállt a lakásbiztosítási szerződések számának csökkenése

2015.02.13.

Megfordulni látszik a lakásbiztosítási piacon tapasztalható visszaesés évek óta tartó tendenciája. Igaz, egyelőre inkább csak stagnálást, mintsem látványos növekedést mutatnak az adatok, a trend azonban mindenképpen pozitív. A szerződések darabszáma tavaly 13 ezerrel nőtt az előző évihez képest – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adataiból.

2010 és 2013 között mintegy 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítási szerződések száma, ezért reményt keltő, hogy a tavalyi évben 13 ezerrel növekedni tudott a szerződésszám. A MABISZ statisztikái szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele megközelítette a 91 milliárd forintot, ami lényegében azonos a 2014 végi 91,3 milliárdos bevétellel.

A kár-darabszám nem változott lényegesen: 2013-ban több mint 707 ezer kárt fizettek ki a biztosítók, 2014-ben 704 ezret. A nyári viharok tavaly is nagymértékben növelték a lakásbiztosítási szerződésekre bejelentett károk számát, ezek tették ki a 704 ezer kárbejelentés 15-20 százalékát. A viharkárok mellett a vezetékes vízkárokkal – csőtöréssel -, illetve üvegkárokkal kapcsolatosan érkezett a legtöbb bejelentés a biztosító társaságokhoz.

Új jelenség a piacon a kiegészítő biztosítások választékának további bővülése, és az ilyen termékek iránti növekvő igény. Népszerűek voltak tavaly a kisállat-biztosítások, a jogvédelmi kiegészítő biztosítás, a háztartási asszisztencia, illetve az ITasszisztencia. Ez utóbbiak egyre népszerűbbek: a számítógépek meghibásodása esetén szakember segít a hiba elhárításában.

A lakásbiztosítások díjszintje az elmúlt évekhez hasonlóan 2014-ben sem növekedett. A 2013-ban kötött szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

„A jelenlegi díjszintek európai viszonylatban is alacsonynak számítanak, ráadásul a magyarországi piacon az elemi károk elleni védelem alapfedezetnek számít az egyéni lakásbiztosítások esetében, része minden szerződésnek. Már havi 1-2 ezer forintos díjért elérhető, így mindenki találhat számára kedvező ár-érték arányú terméket” – fejtette ki Balla Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. „Ezért is reméljük, hogy tartóssá válik a növekedési tendencia a piacon, és egyre többen látják be, hogy az otthonukat ért kár esetén milyen nagy szerepe lehet egy lakásbiztosításnak” – tette hozzá.

Association International de Droit des Assurances(AIDA)

Posted on | by root

Association International de Droit des Assurances(AIDA)

A nemzetközi szervezet a biztosítási jogászokat tömöríti.

2006 november végén került megrendezésre Budapesten az immár hagyományos IX. AIDA Budapest Biztosítási Szeminárium. A kétévenként megrendezett nemzetközi konferencia témája: „Új tendenciák a biztosítási szerződési jog törvényi szabályozásában” – volt.

A nemzeti AIDA szekcióval együttműködve indította be és működteti a szövetség a biztosítási jogi honlapot (www.aidahungary.hu), amelyen fellelhetők a biztosításjogi publikációk, szakcikkek, kongresszusok anyagai, és fórum-levelezésre is alkalmas.

Kgfb: 273 ezren váltottak a tavalyi kampányban

Posted on | by Lambert Gábor

Kgfb: 273 ezren váltottak a tavalyi kampányban

Március elsején éjfélig kell beérkeznie az esedékes díjnak

2015.02.17.

Az előzetes becslések szerint alakult az év végi kgfb-váltók száma: a 250 ezres várakozáshoz képest alig több, 272 738 autós cserélte le kötelező biztosítóját az átkötési időszakban – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adataiból. Ez a szám messze elmarad attól, ahányan az elmúlt években váltottak.

A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,2 millió jármű körülbelül fele, 2,2 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A mintegy 4,2 millió járműből csaknem 2,7 millió személyautó tulajdonosa magánszemély. Közülük több mint 1,4 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, esetükben kerülhetett sor biztosítóváltásra a tavaly év végi kampányban. A MABISZ adatai szerint évről évre egyre kevesebben cserélnek biztosítót a kgfb-kampányokban.

Annak a mintegy 273 ezer autósnak viszont, aki tavaly a váltás mellett döntött, több határidőre is érdemes odafigyelnie, ezek közül bő két hét múlva esedékes az első.

A jogszabály szerint legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 nap lejártával be kell érkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek – ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je. Azoknak, akik csekken fizetik a biztosítás díját, érdemes ugyanakkor néhány napos átfutási idővel kalkulálniuk, vagyis a csekket néhány nappal előbb feladniuk, különös tekintettel arra, hogy az idei évben március elseje vasárnapra esik. A banki átutalást sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni.

Azon ügyfeleknek, akiknek biztosítási díja március elsejéig – vasárnap éjfélig – nem érkezik be a biztosítóhoz, díjnemfizetés miatt megszűnik a szerződésük, és a díjjal nem fedezett időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetniük.

Ennek összege járműkategóriánként eltérő: személygépjárművek esetében az autó teljesítményétől függően 270-630 forint naponta; motorkerékpároknál 40-210 forint/nap. A fedezetlenségi díj a haszon gépjárműveknél a legmagasabb, a vontatók esetében eléri a napi 2500 forintot.

Biztosítás 2014: folytatódott a lassú növekedés

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítás 2014: folytatódott a lassú növekedés

2015.02.18.

A magyarországi biztosítási piac 2014-es összesített adatai óvatos optimizmusra adhatnak okot: a szektor díjbevétele 4,2 százalékkal növekedett az elmúlt évben – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2014. évi adataiból. Az életbiztosítási piac 4,4 százalékkal, a nem életbiztosítási ágazat díjbevétele 3,9 százalékkal emelkedett.

2014-ben 844,1 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosító társaságokhoz: ennek 54 százaléka, 451,8 milliárd forint az élet-, 46 százaléka, 392,3 milliárd forint a nem életbiztosítási üzletágból. A szerződések darabszáma a teljes piacot tekintve szintén emelkedett, ehhez viszont a nem életbiztosítási üzletág járult hozzá erőteljesebben. A károkra és szolgáltatásokra kifizetett összeg az életbiztosítások esetében 9,5 százalékkal csökkent, a nem életbiztosítási területen viszont 1,7 százalékkal emelkedett.

Az életbiztosítási szerződésekre befolyt 451,8 milliárd forint 4,4 százalékkal volt magasabb, mint 2013-ban, az pedig ennél is pozitívabb változás, hogy az életbiztosítási ágazaton belül a hagyományos életbiztosítások szerepe tovább tudott nőni. Míg 2013-ban ezek a termékek összesen 147,5 milliárd forint díjbevételt értek el, tavaly már 173 milliárdot – ami 17 százalékos növekedésnek felel meg.

„Pozitív tendencia, hogy 2014-ben a hagyományos életbiztosításokból származó díjbevétel emelkedett, így ismét a klasszikus biztosítási védelmet nyújtó termékek irányába kezdett elmozdulni a piac” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „Különösen jó hír, hogy ehhez vélhetően jelentős mértékben hozzájárult a tavaly január óta adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítási terület fejlődése is” – tette hozzá a főtitkár.

A MABISZ statisztikái alapján valószínűsíthető az is, hogy az ügyfelek igyekeznek kihasználni az adókedvezményt, és valószínűleg magasabb átlagdíjjal kötnek nyugdíjbiztosítási szerződést, mint más életbiztosítások esetében, kihasználva az adójóváírás nyújtotta lehetőségeket.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2014-ben 392,3 milliárd forintot tett ki, 3,9 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. Ehhez leginkább a gépjárműbiztosítási szegmens, azon belül is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac járult hozzá. A szerződések darabszáma 207 ezerrel gyarapodott tavaly, a kgfb éves átlagdíja 2014-ben 20 515 forintra módosult. A kgfb-szerződések növekvő számának köze lehet a gépjármű-értékesítés lassú, de mára tartóssá váló növekedéséhez, ami mind az új, mind pedig a használtautók piacán megmutatkozik.

A járműértékesítés növekedése hatással van a casco-piacra is. A casco-biztosítások díjbevétele 1,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a szerződések darabszáma ugyanebben az időszakban 1,4 százalékkal bővült. A casco átlagdíja tavaly alig haladta meg a 77 ezer forintot, minimálisan nőtt a 2013-as, 76 207 forintos átlagdíjhoz képest. Ennek oka egyebek mellett az import-alkatrészek árának emelkedése lehet, amely befolyásolhatja a szervizek árképzését.

Plakátkiállítás: 90 év biztosítástörténete egy helyszínen

Posted on | by Lambert Gábor

Plakátkiállítás: 90 év biztosítástörténete egy helyszínen

2015.02.27.

Mindent biztosít – A magyar biztosítási plakát (1900-1990) címmel nyílt kiállítás a napokban a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A kiállítás biztosítási témájú plakátokat mutat be egy-egy korszak kiemelkedő, neves alkotásaira fókuszálva. Az esemény megnyitóján a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) is képviseltette magát.

Mindent biztosít – A magyar biztosítási plakát (1900-1990) című kiállítás közel egy évszázad biztosítási plakátjaiból mutat be egy nagy csokorra valót, és teszi hozzáférhetővé az érdeklődők számára a hangulatos óbudai kiskocsmák tőszomszédságában. A múzeum szakembereinek az intézmény saját gyűjteménye és magángyűjtők művei mellett nagy tekintélyű közintézményektől – a Magyar Nemzeti Múzeumtól, az Országos Széchenyi Könyvtártól és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtártól – is sikerült kölcsön kapniuk néhány értékes kiállítási darabot.

A most megnyílt kiállítás már a harmadik olyan esemény a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (MKVM), amely a biztosítástörténethez vagy a biztosítási piachoz kötődik. Néhány éve már az MKVM őrzi a dr. Deutsch Róbert nevét viselő Biztosítási Szakkönyvtárat és Archívumot, ami különleges történelmi érték, s ugyanakkor nélkülözhetetlen a hazai biztosítástörténet kutatói számára. Alig két éve pedig a háború előtt épült gyönyörű, patinás épületeket – az évszázados történelemmel rendelkező biztosítók székházait – bemutató fotókiállítást csodálhatták meg az érdeklődők.

„Mai használati tárgyaink, vagy akár a biztosításhoz kötődő darabok is évek múltán akár értékes múzeumi relikviákká válhatnak” – emelte ki megnyitójában Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója. Majd hozzátette, ezek a gyönyörű, patinás óbudai termek reményei szerint egyszer majd otthont adhatnak egy, a biztosítással kapcsolatos állandó kiállításnak is.

„Közel két évvel ezelőtt egy hasonló, szintén a hazai biztosítástörténetet felidéző kiállítás megnyitóján találkozhattunk” – mondta köszöntő beszédében Gilyén Ágnes, a szövetség kommunikációs főosztályvezetője. „Nagy örömünkre szolgál, hogy az idei évben is itt lehetünk egy hasonló eseményen, amely segít közelebb hozni a biztosítás fontosságát, történelmi szerepét az emberekhez. Sajátos múltidézés ez, mintha egy történelemkönyv lapjai elevenednének meg, a múlt század viharos, gyakran tragikus eseményei gyönyörű, néha megmosolyogtató módon ábrázolva.”

Fogyasztóvédelem: hatékony eszköz a MABISZ ügyfélszolgálata

Posted on | by Lambert Gábor

Fogyasztóvédelem: hatékony eszköz a MABISZ ügyfélszolgálata

2015.03.16.

Egyre többen fordulnak a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogyasztóvédelmi és információs feladatokat ellátó ügyfélszolgálatához: 2014-ben több mint 23 ezer megkeresést regisztrált a szövetség, amely 10 százalékkal haladta meg az előző évi megkeresések számát. Ezzel a 2010 szeptembere óta elérhető ügyfélszolgálatot a tavalyi év végéig összesen 110 ezren keresték fel – tette közzé a szövetség az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatos legfrissebb adatokat.

A tavalyi évben összesen 23 261 alkalommal keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát. Ennek döntő többsége telefonos megkeresés volt: a beérkező telefonhívások száma évről évre szignifikánsan növekszik. A MABISZ ügyfélszolgálatához fordulók száma 2013-hoz képest tavaly mintegy 10 százalékkal emelkedett.

Legtöbbször – ahogy minden évben – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban (kgfb) érdeklődik a lakosság, ezen belül is a fedezetlenségi díjjal, a bonus-malus rendszerrel, illetve az aktuális fedezetekkel kapcsolatos ügyekben történik a legtöbb megkeresés. A többi biztosítási üzletágat érintő kérdések száma ennél kevesebb.

Ami az információkérés módját illeti, folytatódik az az évek óta tartó trend, mely szerint az ügyfelek túlnyomó többsége telefonon keresztül érdeklődik – 19 678 megkeresés történt 2014-ben -, ennél jóval kevesebben vannak, akik írásban kérnek segítséget – tavaly 2279-en -, a személyes megkeresések száma pedig ennél is kevesebb: 1304-an látogattak el személyesen a MABISZ ügyfélszolgálatára.

Összes megkeresés a beérkezés módja szerint, 2014 (forrás: MABISZ)

„A MABISZ ügyfélszolgálat az egyik legfontosabb pillére szövetségünk fogyasztóvédelmi törekvéseinek és eszközeinek. A fogyasztóvédelmi célokat szolgáló Teljes Költség Mutató (TKM), a Díjnavigátor, illetve a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat mellett azzal a céllal hoztuk létre, hogy az ügyfelek tájékozódását segítsük, s hogy ezáltal gyors és pontos információhoz jusson a lakosság általános biztosítási kérdésekben, valamint ha szükséges, az egyedi szerződésekkel kapcsolatban is” – jelentette ki Molnos Dániel a MABISZ főtitkára. „Az, hogy négy és fél év alatt mintegy 110 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, mutatja, hogy hiánypótló szolgáltatást hoztunk létre” – tette hozzá.

Kátyúkár: nő a biztosítás iránti igény

Posted on | by Lambert Gábor

Kátyúkár: nő a biztosítás iránti igény

2015.03.19.

Szezonja van a kátyúk okozta baleseteknek: a károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik. Igaz, az idei évben az enyhébb időjárás miatt eddig kevesebb kárbejelentést regisztráltak a kátyúbiztosítást kínáló biztosítók, az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért érdemes felkészülni biztosítással a váratlan esetekre – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco, mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, évi 2-3 ezer forintos díjért. A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is. Az átlagos kárösszeg 20 ezer forint körül van, a biztosítási szakemberek azonban találkoztak olyan esettel is, amikor a kátyú 500 ezer forintot meghaladó összegű kárt okozott a futóműben.

Fontos tudni, hogy a káreseményt a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez érdemes rendőrt hívni, a hatósági jegyzőkönyv ugyanis fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Szükséges alaposan dokumentálni az esetet: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről, és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

Az utak állapotáért az út fenntartója felel, így a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia, ha kátyúba futás miatt megsérül az autója. A településeket összekötő útvonalak, illetve az autópályák a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak, a lakott területen belüli útszakaszok az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalainak kezelője a fővárosi, az egyéb úthálózatoké a kerületi önkormányzatok.

A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, illetve a kárigényt. Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni.

Az úthibák, ezáltal a kátyúkárok előfordulásának gyakorisága erősen függ az időjárástól – e tekintetben az idei év egyelőre kedvezően alakult, eddig kevesebb kárbejelentést regisztráltak a biztosítók, mint a korábbi évben. Jól látszik azonban, hogy a sokszor szélsőséges időjárási viszonyok, elsősorban a hirtelen, és tartós jegesedés óriási károkat okoz az úthálózatban, ez pedig sok autós számára jelentett már kellemetlenséget.

Érdemes biztosítani ezt a fajta kockázatot is, hiszen a klasszikus gépjárműbiztosítások – a casco – többnyire önrészt tartalmaznak, és a kátyúkár összege általában alacsonyabb, mint a szerződésben meghatározott önrész összege. Kátyúkár-biztosítás esetén egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.

Nyugdíjbiztosítás: az adókedvezmény hatására nőttek a hosszú távú megtakarítások

Posted on | by Lambert Gábor

Nyugdíjbiztosítás: az adókedvezmény hatására nőttek a hosszú távú megtakarítások

2015.03.24.

A tavalyi évben 12,6 milliárd forintra nőtt az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások díjbevétele. E nyugdíjtermékek éves átlagdíja 220 365 forint volt, míg a folyamatos díjas életbiztosításoké ennél jóval kevesebb, 166 290 forint. Az adatok jól mutatják, a tavaly január 1-jétől bevezetett adójóváírás hatékonyan tudta ösztönözni a hosszú távú megtakarításokat – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adataiból.

2014 végén 1,7 millió darab folyamatos díjas életbiztosítási szerződést kezeltek a biztosítók, ebből 68 025 darab volt az szja-kedvezményre jogosító, rendszeres díjas szerződés (a kiegészítő biztosításokkal együtt ez a szám 104 402 darab). Az adatok alapján látszik, hogy beigazolódtak a várakozások: az adótámogatás komoly lendületet adott a nyugdíjtermékek népszerűségének, így a valóban hosszú távú megtakarításoknak.

2014. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyek az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot jóváírhatnak nyugdíjbiztosítási számlájukon

A kedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló nyugdíjbiztosítási termékek négyféle biztosítási esemény esetén nyújthatnak szolgáltatást. A biztosító akkor szolgáltathat, ha 1. a biztosított megszerzi a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy 2. egészségi állapota 40 százalékos vagy annál nagyobb mértékben károsodik, illetve 3. ha eléri a szerződés kötésekor érvényes törvényes nyugdíjkorhatárt, valamint 4. ha a biztosított elhalálozik.

„A tavaly január óta elérhető adókedvezménnyel a nyugdíj-előtakarékossági számlához, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményéhez hasonló kedvezmény társul a nyugdíjbiztosításokhoz is, ez pedig az első év tapasztalatai alapján láthatóan már most jelentősen növeli az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – hangsúlyozza Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

Viharos húsvét: 4000 kárbejelentés

Posted on | by Lambert Gábor

Viharos húsvét: 4000 kárbejelentés

2015.04.08.

A „szeszélyes” évszakhoz képest is szélsőséges, viharos időjárással vette kezdetét a hónap: április 1-je óta mintegy 4000 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke megközelíti a 300 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat szerdán.

Nem sok jót ígérnek a meteorológiai előrejelzések: az április első hetében tapasztalt, a sokéves átlagtól több fokkal elmaradó hőmérséklet és viharos időjárás csak lassan enyhül a következő napokban.

Az alig egy hetes időszakban 4000 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, az összesített kárérték az előzetes becslések alapján megközelítheti a 300 millió forintot. Az egy kárra jutó átlagos kárérték 75 ezer forint.

A legtöbb bejelentés Budapestről, illetve Budapest környékéről, valamint Pest megyéből, Szabolcs megyéből, Hajdú-Bihar megyéből, Győr-Moson-Sopron, illetve Borsod megye területéről érkezett. Sok kárt jelentettek Debrecen és Pécs térségéből is.

A legtöbb káreseményt a viharos erejű szél okozta, illetve az amiatt bekövetkezett, úgynevezett rádőléses károk, vakolatsérülések, fakidőlések, tetőszerkezetet érintő sérülések jelentették. A viharkárok vannak többségben, de villámcsapás, felhőszakadás és jégverés is szerepel a leggyakoribb károkok között.

A viharkárok – éves szinten – továbbra is a lakásbiztosítási szerződésekre bejelentett károk közel ötödét teszik ki, a MABISZ adatai szerint 2014-ben a 704 ezer kárbejelentés mintegy 15-20 százaléka volt hozzájuk köthető.

A hazai lakásállomány 73 százaléka rendelkezik biztosítással. Bíztató jel, hogy 2014-ben megtorpant a lakásbiztosítási piac 2010 óta tartó visszaesése – ez idő alatt 93 ezerrel csökken a lakásbiztosítási szerződésszám -, és a szerződések darabszáma 13 ezerrel tudott nőni az egy évvel korábbihoz képest.

Az újonnan kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagos díja 28-29 ezer forint körül alakul, az átlagdíj annak ellenére sem növekedett, hogy egyre népszerűbbé válnak a kiegészítő fedezeteket is kínáló lakásbiztosítási csomagok.