2010.08.31.
Összesítés módozatonként
Vagyon (lakás, KKV) ágazat biztosítónként
Ipar, mezőgazdaság ágazat biztosítónként
Motor ágazat biztosítónként
Biztosítónként összes kár
Az életbiztosítások húzzák a piacot
2010.09.09.
2010. június végére az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a szerződések száma azonban ugyanebben az időszakban több mint 233 ezer darabbal lett kevesebb. Csökkent a nem életbiztosításokból származó díjbevétel és a szélsőséges időjárás okozta több tíz milliárd forintnyi kár ellenére is kevesebb ma a biztosított lakóingatlan, mint volt egy fél évvel korábban.
„Örvendetes, hogy idén ismét növekedésnek indult a hazai biztosítási piac, ám figyelmeztető jel, hogy a biztosítási szerződések száma az elmúlt egy évben több százezer darabbal, 11,2 millió alá csökkent” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára. Egyetlenegy negyedév alatt, 2010. március vége és 2010. június vége között több mint 10 ezer darab kontraktus szűnt meg.
A biztosítási piac idei második negyedéves növekedése – akárcsak az első negyedévben -, az életbiztosítási üzletágnak volt köszönhető. A társaságokhoz 2010 első hat hónapjában befolyt 442,9 milliárd forintnyi díjbevétel több mint 51 százaléka, 227,6 milliárd forint az életbiztosítási szerződésekre érkezett a társaságokhoz. Az elmúlt negyedévben 109,5 milliárd forinttal gyarapodott az életbiztosítási díjbevétel, ami így 2010 első félévének végén közel 40 milliárd forinttal volt több, mint egy évvel korábban. A piac örvendetes növekedése mögött az értékesítési csatornák közötti arányok eltolódása rejlik: érzékelhetően növekszik a bankfiókos értékesítés súlya.
Másfelől viszont a az életbiztosítási díjbevételek megugrásának oka az egyszeri díjas termékek, illetve az eseti befizetések gyarapodása, nem pedig a hosszú távú, folyamatos díjas módozatoké. „A folyamatos díjas életbiztosításnak, mint az öngondoskodás eszközének egyre nagyobb szerepet kellene kapnia, de a hosszú távú megtakarítások növekedése az egész társadalom és a nemzetgazdaság szempontjából is kulcsfontosságú” – tette hozzá a MABISZ főtitkára. 2010. június végén a teljes életbiztosításokból származó díjbevétel közel 42 százaléka származott egyszeri díjas termékekből, miközben a korábbi években ez az arány 20-25 százalék körül alakult. Az adatok tanúsága szerint 2010 első félévének végén 94,7 milliárd forint egyszeri díjas, illetve eseti befizetésből származó összeget kezeltek a biztosítók – ami közel 88 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
Mindeközben az elmúlt félévben több mint 6 százalékkal morzsolódtak le a nem életbiztosításokból származó díjbevételek, ami a gazdasági válság negatív hatásának, a romló foglalkoztatottságnak, illetve a lakosság rendelkezésére álló pénzeszközök szűkülésének tudható be. „Aggasztó, hogy Magyarországon 1,3 millió ingatlan egyáltalán nem rendelkezik biztosítással és különösen aggasztó ez az elmúlt időszak káradatainak ismeretében” – ad gyors helyzetértékelést Szabó Zoltán, a MABISZ Lakásbizottsági Tagozatának elnöke. Május óta a vihar- és árvízkárokra a biztosítókhoz több mint 228 ezer kárbejelentés érkezett, a kárérték pedig megközelíti a 30 milliárd forintot. Ez az adat azonban csak azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyek rendelkeznek valamilyen szintű biztosítással. A 4,3 millió hazai ingatlan 30 százaléka ugyanis semmilyen biztosítási védelemmel sem rendelkezik.
A hazai ingatlanok biztosítottsága az elmúlt évtizedben lassan, de folyamatosan nőtt, az eddigi legtöbb szerződést 2008-ban tartották nyilván. Ekkor a 4,26 millió ingatlan 72 százaléka, 3,080 millió ingatlan állt valamilyen szintű biztosítási védelem alatt. 2009-ben mintegy 30 ezer darabbal csökkent a biztosított lakások száma, és az idei első félévben 26 ezer darabbal tovább csökkent a lakásbiztosítások száma. „Sokan kerültek kilátástalan helyzetbe az otthonukat ért kár következtében, holott már 1-2 ezer forintos havi díjért meg lehet kötni egy, a legnagyobb, a katasztrófakárok ellen védelmet nyújtó biztosítást” – hívta fel rá a figyelmet a Lakásbizottság elnöke. Az ingatlanokra köthető „alap” biztosítás természeti csapások – árvíz, tűz, robbanás, vihar, földrengés – okozta károkat térít, ezzel a kárt szenvedett család legalább a legsúlyosabb, szinte kezelhetetlen egzisztenciális probléma, a lakhatását veszélyeztető tényező ellen védelmet élvez.
Hazai lakásállomány / Biztosított lakásállomány
Minimum kártérítési limit és fedezeti kör bevezetését javasolja a MABISZ
2010.10.25.
Minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező felelősségbiztosítást kötni – ezt indítványozza a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az ajkai vörösiszap katasztrófa következményeit összegző jelentésében a kormánynak. A szakmai szervezet szerint a felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőrizniük kell, és a minimum limitek mellett minimális fedezeti kört is szükséges meghatározni. Ezzel párhuzamosan javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit és azt igazítsák a tényleges kockázati szintekhez.
Molnos Dániel főtitkár szerint a magyar jogi szabályozás a felelősségbiztosítások esetében jelenleg nem egységes és nem átfogó. Kötelező jelleggel törvény írja elő felelősségbiztosítást, a részlet-szabályokat viszont már miniszteri rendeletekben határozzák meg. Ez okozza az egységes szabályozás hiányát, hiszen minden minisztérium a saját belátása szerint alakítja ki a rendelet formáját és tartalmát. További probléma, hogy a hatóságok jellemzően csak a tevékenységi engedély kiadásakor ellenőrzik a felelősségbiztosítás meglétét, a későbbiek során már nem, így számos esetben hiába kötelezi törvény a felelősségbiztosítás megkötését, a vállalkozások minden hátrányos következmény nélkül tudnak ennek hiányában is működni.
A főtitkár rámutatott: általános jelenség, hogy a törvényben csak azt rögzítik, hogy a tevékenység végzéséhez kötelező szakmai felelősségbiztosítással kell rendelkezni, de a minimum kártérítési limitet nem, vagy nagyon alacsony összegben határozzák meg. Így például a klasszikus felelősségbiztosítások közül a környezetszennyezési felelősségbiztosítások mellett nincs minimum limit az általános felelősségbiztosításnál, a munkáltatói felelősségbiztosításoknál, a szolgáltatás felelősségbiztosításnál és a termék felelősségbiztosításnál. A kötelező szakmai felelősségbiztosításoknál nincs alsó limit meghatározva egyebek között az egészségügyi szolgáltatóknál, a személy- és vagyonvédőknél valamint a magánnyomozóknál, a lőteret üzemeltetőknél, az orvostudományi kutatást végzőknél és a vadászati tevékenységénél. Nem kötelező a felelősségbiztosítást kötni és nincs is kártérítési limit sem például a belföldi árufuvarozóknak, a nemzetközi közúti árufuvarozóknak, a szállítmányozóknak és a vízi járművet üzemeltetőknek.
A MABISZ szerint a tevékenységenként eltérő szabályozást elsősorban a szakmai szervezetek (kamarák, egyesületek, szövetségek) érdekérvényesítő tevékenysége határozza meg. Érvelésük szerint a magas kártérítési limit magas díjat eredményez, amely az egyes vállalkozások számára komoly piacra lépési akadályt jelenthet, illetve a már működő vállalkozások számára pénzügyi nehézségeket okozhat. Az alacsony összegű kötelező felelősségbiztosítások esetén a biztosítottak, bár tudatában vannak annak, hogy az alacsony kártérítési limit adott esetben nem lesz elegendő egy esetleges kárigény rendezésére, mégsem kötnek magasabb összegre biztosítást.
Molnos Dániel bejelentette, hogy a MABISZ a kötelező felelősségbiztosítások egységes szabályozása érdekében haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a jogalkotókkal, hogy előzetes szakmai egyeztetéseket folytassanak a felelősségbiztosítási követelményrendszerek jogszabályi hátterének kialakításáról. Indítványozzák majd, hogy minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező a felelősségbiztosítás megléte, továbbá legyen kötelező minimális kártérítési limit és minimális fedezeti kör meghatározva, hogy az egyes biztosítók termékei összehasonlíthatóak legyenek. A felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőriznie kell. Ezzel párhuzamosan azt javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit és azt igazítsák a tényleges kockázati szintekhez. A biztosítók számára azt ajánlja a MABISZ, hogy a kiemelt ügyfelek felelősségbiztosításainál vezessék be, illetve alkalmazzák a helyszíni kockázatfelmérést a kártérítési limitek meghatározásához – fejezte be a főtitkár.
2010.11.12.
Teljes körűen mutatja be az elérhető kötelező felelősségbiztosítási tarifákat a Magyar Biztosítók Szövetségének újonnan indult Díjnavigátora. A Díjnavigátor a biztosítók online ajánlatait is tartalmazza.
A MABISZ Díjnavigátor egy olyan vadonatúj, fogyasztóbarát internetes eszköz, melynek segítségével az autósok egyszerű és átlátható módon össze tudják hasonlítani a magyarországi biztosítótársaságok kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjait. „A MABISZ a Díjnavigátorral segíteni szeretne az autósoknak abban, hogy a teljes kínálat alapján, megalapozott döntést tudjanak hozni, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítót váltanak” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.
„A Díjnavigátor a fogyasztók kezében egy új eszköz, valójában egy ’új piactér’, ahol az összes piaci szereplő kgfb-díjajánlata közvetlenül kiszámolható és megbízható módon összehasonlítható, s mint ilyen, elősegíti a fogyasztók érdekeit biztosító transzparenciát” – tette hozzá Megyeri Gábor, a MABISZ Gépjárműtagozatának elnöke. A Díjnavigátorban megjelenő díjak hitelességét maguk a biztosítók garantálják és ez az eszköz minden esetben lehetővé teszi a piacon elérhető legalacsonyabb díj megtalálását.
A rendszerben önkéntesen részt vehet minden, Magyarország területén kgfb-terméket kínáló biztosító, és már induláskor valamennyi biztosító ajánlata elérhető. A Díjnavigátor sajátossága abból is adódik, hogy a MABISZ biztosításközvetítői tevékenységet nem végez. Az ügyfél – miután döntött – a Díjnavigátorról közvetlenül és egyszerűen átlinkelhet választott biztosítója honlapjára, ahol szerződést köthet, illetve a további részletek felől tájékozódhat. Fontos, hogy biztosítóváltás esetén az üzembentartó gondoskodjon „régi” biztosítása felmondásáról is az új megkötése mellett. A www.mabisz.hu címen elérhető Díjnavigátor az ügyintézéshez szükséges minden tájékoztatást megbízható módon tartalmaz.
2010.11.12.
A biztosítási szerződések száma közel 465 ezer darabbal csökkent az elmúlt évben, miközben, főként a viharos időjárás következtében, a nem életbiztosítási szerződések káraira 60,9 milliárd forinttal magasabb összeget fizettek ki a társaságok, mint az előző évben – állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) az idei első háromnegyed évet felölelő gyorsjelentése.
Látszólag örülhetnek a biztosítók, hiszen 2010 első kilenc hónapjában a biztosítási piac összes díjbevétele a válság kezdete óta először 2,98 %-os növekedést mutat. Ha azonban egy kicsit a számok mögé nézünk, a kép már nem ennyire szívderítő. „Továbbra is – több mint 4 százalékkal – zsugorodott a nem életbiztosítások piaca, ezen belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjbevétele az előző év hasonló időszakához képest 8,5 %-kal lett kevesebb. S a tendencia az idei kampány első, közel két hetének tapasztalatai alapján jövőre is folytatódhat – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.
A piac növekedését – amely mind az életbiztosításokat, mind a teljes díjbevételt pozitív irányba befolyásolta – ugyanis valójában az egyszeri díjas életbiztosítások okozzák. Ebben a szegmensben az idei első kilenc hónapban 122 milliárd forint díjbevételt realizáltak a biztosítók, ami lényegesen meghaladja az előző évit. „A válság hatására tavaly a díjbevételek olyan drasztikus mértékben estek, hogy még a jelenlegi, magasabb díjbevétel sem közelíti meg a válság előtti utolsó év, a 2007-es egyszeri díjas bevételét. Ha a nem igazán stabil és a gazdasági változásoknak erősen kitett egyszeri díjas biztosításokat csak csökkentett mértékben vesszük figyelembe, akkor a helyzet még kevésbé ad okot derűlátásra: a rendszeres díjas életbiztosítások piaca ugyanis továbbra is csökkenést mutat” – ad rövid helyzetelemzést a piacról Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Életbiztosítási Tagozatának elnöke.
„Az életbiztosítási piac további gyengélkedése nemcsak a biztosítók számára probléma, hiszen ezek a termékek a tapasztalatok szerint a hosszú távú öngondoskodás legstabilabb formáját jelentik” – jelentette ki Paál Zoltán. A jelenlegi helyzetben, amikor a gazdaság gyengélkedik, az állami források is végesek, a demográfiai problémák a nyugdíj- és az egészségügyi helyzetet is egyre nehezebbé teszik, az öngondoskodás egyre fontosabbá válik. Sajnos az elmúlt időszak törvényi változásai, az adókedvezmény eltörlése, a kamatadó szabályok változásai nem sokat segítettek az ágazat erősödésének. „A MABISZ a múltban is tett és a jövőben is tesz javaslatokat annak érdekében, hogy az öngondoskodási hajlandóság növekedjen Magyarországon, hiszen ez nemcsak biztosítói, hanem össztársadalmi érdek is” – tette hozzá a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának elnöke.
Aggodalomra ad okot a nem-életbiztosítási szerződések számának tartós és folyamatos csökkenése is. A tavaszi rendkívüli időjárási körülmények mutatták meg, hogy az ingó és ingatlan vagyontárgyakban okozott károk enyhítésében milyen fontos szerep hárulna a biztosítókra, azonban a gazdasági válság hatására, a lakosság pénzeszközeinek szűkülése miatt az előző évihez képest közel 216 ezer darabbal kevesebb neméletbiztosítási szerződést kötött a lakosság.
Az idei évben tapasztalt extrém időjárási körülmények megmutatkoznak a kárráfordításokban: a teljes tárgyévi kárráfordítás 464,1 milliárd forint volt az év első kilenc hónapjában, ami 22 százalékos növekedést jelent 2009-hez képest. A nem-életbiztosítási kárráfordítás 60,9 milliárd forintos, közel 40 százalékos növekedést mutat, összege meghaladta a 213 milliárd forintot 2010 első kilenc hónapjában.
2010 első kilenc hónapjában a hazai biztosító társaságok összesített bruttó díjbevétele 622,3 milliárd forintot tett ki. Ebből 308,2 milliárd forint – a teljes díjbevétel 49,5 százaléka – az életbiztosítási szerződésekre folyt be a társaságokhoz, a nem életbiztosításokból származó díjak 314 milliárd forintot tettek ki, ami 14 milliárd forintos csökkenés az előző év azonos időszakához képest.
Összességében: bár a válságév eséseit követően inkább gyenge stagnálásról számolhatunk be, a tény azonban az, hogy a hazai biztosítási piac még nem heverte ki a válságot, amelynek hatását még súlyosbítja az idei árvizek és viharok okozta fokozott kárterhelés.
A piaci versenyből és a rengeteg ajánlatból az autósok profitálnak
2010.11.19.
Minden eddiginél több casco-konstrukcióval jelentkeztek az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampányban a biztosítók, van olyan cég, amely már egy éttermi vacsora áráért kínál éves biztosítási védelmet. A Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára szerint az éles versenyből adódó lehetőségekkel érdemes élniük az autósoknak.
Az elmúlt években a casco piac gerincét az új autókra vagy az igen fiatal autókra kötött szerződések alkották, hiszen a józan megfontolások mellett a finanszírozók is megkövetelték a biztosítás kötését ezekre a járművekre. Magyarországon azonban 2005 óta folyamatosan csökken az újautó-értékesítések száma, így a casco-szerződésből is kevesebbet kötöttek. „Tovább rontja a helyzetet, hogy az évek múlásával már a néhány éves autók esetében is felmondják a szerződéseket, így nemcsak az új szerződések hiánya, hanem az egyre több megszűnő casco-kötvény is zsugorítja a piac méretét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. Az sem kedvez a piacnak, hogy a gazdasági válság okozta átlagos jövedelemcsökkenés miatt olyan járművekre sem kötnek cascót, amelyekre indokolt volna.
A főtitkár szerint a szűkebb piacon egyre élesebb versenyt vívó biztosítók az autósok szempontjából kedvező változtatásokat hajtottak végre, s az éles verseny csökkentette a díjakat is. „Ami ennél is fontosabb, hogy a biztosítók sokkal szélesebb kör számára tették elérhetővé a cascót, azaz a biztosítók hozzáállása lényegesen rugalmasabb lett. Ez alatt nem az árszint változását értem, hanem azt, hogy a piaci helyzetre reagálva az idősebb autók tulajdonosai is megfelelő védelemben részesíthetik vagyontárgyukat” – mutatott rá Molnos Dániel.
A MABISZ főtitkára úgy látja, hogy ez a kiélezett versenyhelyzet kiváló lehetőséget teremtett arra a biztosítóknak, hogy kreatív ajánlatokat dolgozzanak ki. „Minden eddiginél többféle casco-biztosítás érhető el a piacon, és ezek egy része olyan új elemeket tartalmaz, amelyekkel sohasem találkozhattak eddig a fogyasztók. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az innovatív megoldások nagy része valóban olyan hasznos konstrukció, amelyeket a fogyasztók igényeinek felmérése után dolgoztak ki” – jegyzi meg Molnos Dániel. Hozzáteszi, hogy van olyan biztosító, amely már egy éttermi vacsora áráért biztosít egész éves limitált védelmet a gépjárművekre.
Különösen jól járhatnak azok, akik a kgfb-szerződésükkel együtt kötnek cascót, mert így a két szerződés együttes árából szinte biztos, hogy számottevő kedvezményt kapnak. Molnos Dániel szerint az idén minden eddiginél többen válthatnak biztosítót, és ezzel együtt nagyon sok casco-szerződés is születhet.
Éppen a rengeteg kgfb-ajánlat miatt érdemes alaposan tájékozódni, leginkább a MABISZ weblapján található Díjnavigátoron – hívja fel a figyelmet Molnos Dániel. A Díjnavigátor egy olyan internetes eszköz, melynek segítségével a fogyasztók egyszerűen és átlátható módon össze tudják hasonlítani a magyarországi biztosítótársaságok kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjait, az egyedi szerződések vonatkozásában. „A MABISZ a Díjnavigátorral szeretne segíteni az autósoknak egy megalapozott döntés meghozatalában” – mondta el Molnos Dániel. A Díjnavigátor működtetésének célja, a GFB piac egyedi díjainak egy helyen való megjelenítése, lehetőség szerint a teljes körűségre törekedve. A Díjnavigátorhoz önkéntes alapon csatlakozhat bármely, Magyarország területén GFBterméket ajánló biztosító.
Évente több száz magyar sérül meg külföldön síbalesetekben
2010.12.03.
Egy helikopteres mentés akár több százezer forintba is kerülhet az Európai Unió területén, a legtöbb kórházban pedig jelentős önrészt kell fizetni, ráadásul a közhiedelemmel ellentétben ezeknek a baleseteknek a költségeit nem fedezi az Európai Egészség Kártya. A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint már néhány ezer forintért is elkerülhetjük azt a kockázatot, hogy hosszú éveken át törlesszük a kórházi számlát egy rosszul sikerült sítúra után.
Évente több ezer magyar utazik a környező országokba síelni, azonban nem mindenkinek ér véget szerencsésen a kikapcsolódás. A síelés, a snowboardozás és a szánkózás a veszélyesebb sportágak közé tartozik, így megfelelő védelemre van szükségünk. „Sajnos, a biztosítási tudatosság nem sokat változott az utasbiztosításokat tekintve, a becslések szerint kiutazóknak továbbra is csupán mintegy harmada köt biztosítást, mielőtt elhagyja az országot” – állítja Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.
Ezt támasztják alá a szegmens díjbevételi adatai is: 2007-ben 9,2, 2008-ban 9,6, 2009-ben 8,6 milliárd forintot költöttek, míg 2010-ben várhatóan 10 milliárd forintot fordítanak a magyarok utazással kapcsolatos biztosításra, azaz dinamikus növekedésről nem beszélhetünk. S azt is fontos megjegyezni, hogy 2009-ben a társaságok egyáltalán nem emelték díjaikat, idén pedig már kénytelenek voltak az infláció hatását beépíteni a tarifákba. A díjbevételek várható növekedése csupán ennek tudható be.
Pedig megfelelő utasbiztosítás nélkül elindulni síelni egyszerűen felelőtlenség. Elterjedt tévhit, hogy az Európai Egészség Kártya (EEK) az Európai Unión belül mindenre megoldást nyújt, és minden kockázatot fedez. Fontos tudni, hogy a kártya egy síbaleset esetén a mentés költségeit nem tartalmazza, miközben az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy egy helikopteres, vagy speciális hegyi mentés akár több százezer forintba is kerülhet. „Ezt később a pórul járt síelőnek kell kifizetnie” – magyarázza Horváth Péter.
A MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke további kockázatokra is felhívja a figyelmet. Például ha a sípálya alján vagy közelében csak magánklinika található, az állami kórházhoz történő elszállítás költségeit a sérültnek kell kifizetnie. Emellett a legtöbb országban az állami kórházakban is vizitdíjat vagy önrészt kell fizetni a kezelésekre, például a magyarok által közkedvelt Ausztriában naponta 10 eurót és a gyógyszerköltséget kell téríteni.
„A téli síutak biztosítását illetően még mindig nem vagyunk eléggé megfontoltak, holott egy baleset esetén több százezer vagy akár millió forintot is saját magunknak kell kifizetnünk. Általános, hogy egy-két napos külföldi síelés előtt az emberek nem kötnek biztosítást. Pedig ez annyira általánosan elvárt nyugati szomszédunknál, hogy van olyan osztrák régió, ahol a felvonónál, a bérlet megvásárlásakor megköttetik a biztosítást azzal, aki ilyennel nem rendelkezik” – mutat rá Horváth Péter.
Ugyanakkor az utasbiztosítás megkötése előtt érdemes jól szétnézni a piacon, hogy a számunkra legmegfelelőbb konstrukciót választhassuk ki. Nem minden utasbiztosítás tartalmaz síelésre szóló kockázatvállalást – különös tekintettel a pályán kívüli síelésre -, szerződéskötés előtt ezért érdemes ellenőrizni, hogy tartalmazza-e a síelés esetére szóló szolgáltatást, illetve hogy azon belül mit és milyen összegben térít. Érdemes megnézni, hogy tartozik-e a biztosításhoz felelősségbiztosítási kockázatvállalás, mert erre is szükség lehet, ha a síelő valakinek nekimegy a pályán és kárt okoz.
Érdemes azt is tudni, hogy a bankkártyás utasbiztosítások nagyobb része kisebb összegű és korlátozott kockázati körre terjed csak ki, és sok olyan kártya van forgalomban, amely mellé alacsony összegű és csak Európán belüli utazásra szóló biztosítást adnak. A MABISZ szakembere szerint már napi egy csésze kávé áráért megköthető a megfelelő védelem magyar nyelvű assistance szolgáltatással, olyan kiegészítő modulokkal, mint síléc- és poggyászbiztosítás, de van olyan társaság is, amelyik a fel nem használt síbérlet árát is megtéríti, ha nem alakultak kedvezően a körülmények.
Az elmúlt három hónapban kissé nőtt a lakásbiztosítások száma
2010.12.08.
Sok téli baleset és kellemetlenség elkerülhető lenne, ha az ingatlantulajdonosok elővigyázatosabbak lennének és kiegészítő felelősségbiztosítást is kötnének – állítja a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Bár 2010-ben a szélsőséges időjárás hatására kissé emelkedett a lakásbiztosítási szerződések száma, még így is bőven van tartalék a piacban.
A lakásbiztosítások száma az idei harmadik negyedévben kissé emelkedett, amiben valószínűleg a szélsőséges időjárás okozta természeti károknak is szerepe van. A szövetség adatai szerint a – nyaralókkal együtt – 4,3 millió magyarországi lakóingatlan több mint 20 százalékának továbbra sincs biztosítása. „Ez azt jelenti, hogy csaknem 1 millió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges káresemény bekövetkeztekor” – mutat rá Molnos Dániel, a szövetség főtitkára.
Télen ráadásul megszaporodnak a káresemények, hiszen a hó, az ónos eső és a jég miatt olyan balesetek is előfordulnak, amelyek az év többi részében nem vagy csak jóval ritkábban történnek meg. A legszembetűnőbbek a csúszós utak miatt bekövetkező közlekedési balesetek, de sok gyalogos esik el a jeges járdákon, és a tetőről lezuhanó hótömbök, jégcsapok is komolyan kárt tehetnek emberéletben és anyagiakban egyaránt. „Kevesen vannak tisztában azzal, hogy ha a ház előtt valaki elcsúszik a járdán, illetve a tetőről gyalogosra vagy gépjárműre zuhan egy hótömb, akkor azért az ingatlan tulajdonosai tartoznak kártérítési kötelezettséggel, amennyiben a társasház felelőssége megállapítható a káresemény bekövetkezésében. Az elmúlt évek káreseményeinek ismeretében kijelenthető, hogy az ingatlantulajdonosok sokszor nem is gondolnak arra, hogy a tetőről lezúduló hótömeg akár több millió forintos kárt is okozhat” – mutat rá Szabó Zoltán, a MABISZ Lakásbizottságának elnöke, hozzátéve: ha a társasháznak nincs felelősségbiztosítása, akkor a társasház tulajdonosai tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben felelősek a kárért és kötelesek azt megtéríteni. Az elnök azt tapasztalta, hogy bár a társasház-biztosítások mellé jellemzően megkötik a felelősségbiztosítást is, azért korántsem rendelkezik minden társasház ilyen típusú védelemmel.
Szabó Zoltán felhívja a figyelmet arra is, hogy nemcsak a társasházaknak érdemes kiegészítő felelősségbiztosítást kötniük, hanem a családiház-tulajdonosoknak is. „A felelősségbiztosítás megléte téli időszakban különösen fontos, mert a telekhatár előtti járda síkosságmentesítésének elmulasztásából származó balesetekért minden esetben az ingatlantulajdonos a felelős. Ha az illető nem rendelkezik felelősségbiztosítással, akkor a balesetet szenvedett vagyoni és nem vagyoni kárait is köteles megtéríteni, biztosítási fedezet híján ezt kénytelen saját zsebből fizetni, amely komolyabb személyi sérüléseknél jelentős anyagi tehertétel lehet. A telekvonalra épült családiházak esetében sem ritka, hogy a tetőről lecsúszó hó ráesik valakire vagy kárt tesz egy ott parkoló gépkocsiban, amennyiben az ingatlanon nincs hófogó, akkor a kártérítési kötelezettség ugyancsak fennáll ” – állítja MABISZ Lakásbizottságának elnöke.
Szabó Zoltán szerint – akár rendelkezik valaki lakásbiztosítással, akár nem -, érdemes minden lehetséges óvintézkedést megtenni, például hófogót szereltetni a háztetőre, illetve jegesedés esetén síkosságmentesíteni a járdát. Ha a tulajdonos kellő gondossággal jár el – a házon van hófogó, a járda bizonyíthatóan síkosságmentesített, a lelógó jégcsapokat a tetőről eltávolít(tat)ja, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az utcaszakaszon figyelmeztető táblát helyez ki és útlezáró szalaggal jelöli a veszélyes területet -, akkor nem marasztalható el a tulajdonos, még akkor sem, ha véletlenül mégis baleset történik. „A káreseményekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményének szempontjából kulcsfontosságú a kellő gondosság fogalma, azaz, hogy a tulajdonos valóban megtette-e a tőle elvárható biztonsági intézkedéseket” – fejezte be Molnos Dániel.
Lakásbiztosítási piac (2007-2010. III.n.év)
Az uniós átlag ötödét sem fordítjuk öngondoskodásra
2010.12.16.
Súlyos lemaradásban van az öngondoskodási célú megtakarítási piac Magyarországon. Annak ellenére, hogy az öregedő kontinensen létfontosságú az öngondoskodás, 2009-ben mindössze 202 dollárnak megfelelő összeget költöttünk élet- és nyugdíjbiztosításra, ami kevesebb, mint ötöde az európai átlagnak – hívta fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára.
Európának szembe kell néznie a kedvezőtlen demográfiai változások következményeivel: az „öreg kontinensen” egyre kevesebben születnek, s mivel a lakosság várható átlagos életkora örvendetesen nő, egyre kevesebb leendő aktív dolgozónak kell majd eltartania az egy egyre növekvő számú idős populációt. Erre egyetlen állam sem képes, még a leggazdagabbak sem, így a jövőben növekvő szerepet kell kapnia az öngondoskodásnak. A helyzetet súlyosbítja, hogy Európában már most is nálunk a legrosszabb az aktív dolgozók és az inaktívak aránya. „Öngondoskodás nélkül a ma aktív generációknak nyugdíjas kori életszínvonaluk drasztikus esésével kell szembenézniük” – jelentette ki Molnos Dániel.
A legfrissebb, európai uniós összehasonlító adatok egyelőre nem adnak okot a derűlátásra. 2009-ben Magyarországon átlagosan 202 dollárt (mintegy 42 ezer forint) fizettünk ki élet- és nyugdíjbiztosításra, miközben az Európai Unióban ennek átlagosan öt és félszeresét, 1111 dollárt (233 ezer forintot) fordítottak ugyanerre. Európában a legnagyobb összeget Dániában áldozzák jövőbeli jólétükre – legalábbis ami az életbiztosításokat illeti. A dánok tavaly 3816 dollárt (mai árfolyamon több mint 800 ezer forintot) fizettek be élet- és nyugdíjbiztosítási szerződéseikre. A legkevesebbet – évi mindössze 25 dollárt (kevesebb mint 5300 forintot) – Romániában áldoztak ugyanerre.
A friss Európai Uniós adatok azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai országokban szignifikánsan alacsonyabb a hosszú távú megtakarítási hajlandóság. Magyarország ebben a tekintetben sajnos még a régióban sem jár az élen: Szlovéniában több mint kétszer akkora összeget, évi 431 dollárt (több mint 90 ezer forintot) költenek életbiztosításokra, s a 2009-es 241 dolláros (több mint 50 ezer forint) egy főre jutó szlovák életbiztosítási költés is meghaladja a magyarországi 202 dollárt.
A nyugat-európai országok közül kiemelkedően nagy összeget fordítanak életbiztosításra Luxemburgban és Belgiumban. 2009-ben Luxemburgban 3229 dollárt – csaknem 680 ezer forintot – fizetett ki életbiztosításra a lakosság, s Belgiumban is 2323 dollár (több mint 488 ezer forint) volt a hosszú távú öngondoskodásra szolgáló életbiztosítási megtakarítások egy főre jutó éves átlagos összege.
Az életbiztosítási díjbevételek bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyított aránya nemcsak a lakosság öngondoskodási képessége és hajlandósága szempontjából fontos, hanem nemzetgazdasági szempontból is fontos mutatószám – hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel. Ez a mutatószám azt is jelzi, hogy a nemzeti össztermékhez viszonyítva milyen nagyságrendű, hosszútávra befektethető lakossági forrás áll rendelkezésre – tette hozzá a főtitkár. E tekintetben is van pótolnivalónk. Az Európai Unióban átlagosan a GDP 5 százalékának megfelelő összeg folyt be életbiztosítási szerződésekre 2009-ben, Magyarországon pedig a bruttó hazai össztermék mindössze 1,6 százaléka. A hosszú távú öngondoskodási hajlandóság növelése különösen egy olyan nemzetgazdaság esetében fontos, amely csökkenteni akarja külső finanszírozási függőségét, és egyre növekvő mértékben kíván a belső megtakarításokra támaszkodni.
2010.12.22.
2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat, ami rendkívüli módon megnöveli a lakosság öngondoskodásának jelentőségét. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a piac és az állam együttműködését szorgalmazza olyan feltételek kialakításában, amelyek támogatják az öngondoskodási hajlandóságot – áll a szövetség legfrissebb sajtóközleményében.
Az idei első kilenc hónapban 622,3 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetsége tagjainak teljes díjbevétele, ebből 308,2 milliárd forint – a teljes díjbevétel 49,5 százaléka – az életbiztosítási szerződésekre folyt be a társaságokhoz. „Ugyanakkor a piac növekedését – amely mind az életbiztosításokat, mind a teljes díjbevételt pozitív irányba befolyásolta – valójában az egyszeri díjas életbiztosítások okozzák” – mutat rá Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. Ebben a szegmensben az idei első kilenc hónapban 122 milliárd forint díjbevételt realizáltak a biztosítók, ami lényegesen meghaladja az előző évi, amúgy rendkívül alacsony szintet. A tavaly megvont adókedvezmények miatt csökkent a folyamatos díjú konstrukciók bevétele, pedig az inkább befektetési célú egyszeri díjas biztosítások mellett ez lenne az igazi hosszú távú öngondoskodási forma – hangsúlyozta a szövetség főtitkára.
Molnos Dániel egy jelentős problémára hívja fel a figyelmet. Ha a gazdasági változásoknak erősen kitett, sokszor inkább befektetési jellegű egyszeri díjas biztosításokat kevésbé vesszük figyelembe, akkor a helyzet egyáltalán nem nevezhető biztatónak, hiszen a rendszeres díjas életbiztosítások piaca továbbra is csökkenést mutat. A főtitkár szerint a folyamatos díjú életbiztosítási piac gyengélkedése nemcsak a biztosítók számára probléma, hanem az egész országnak, hiszen ezek a termékek a tapasztalatok szerint a hosszú távú öngondoskodás legkiszámíthatóbb formáját jelentik. A MABISZ tagbiztosítói ezért messzemenően elkötelezettek egy olyan piaci környezet megteremtésében, ahol széleskörűen elfogadott az öngondoskodás eszméje.
A népesség összetétele átalakulóban van a javuló életkilátások és az alacsony születésszám következtében, s ez gyökeresen átrendezi az adó- és járulékfizetők jelenleg sem kedvező arányát. Az európai trendekkel összhangban 2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya a lakosságon belül várhatóan Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat. Ezek a körülmények az állami finanszírozás rendszerét extrém nyomás alá helyezik, így az egyre kevésbé tud megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. „A megoldás az lehet, ha az állam és a piac között egy, a mainál hatékonyabb munkamegosztás jön létre a megtakarításokon alapuló öngondoskodás szerepének tudatosításával és tömeges felismertetésével“ – magyarázza Molnos Dániel. „Az Európai Unió lakosai átlagosan öt és félszer akkora összeget, évi mintegy 233 ezer forintot fordítanak öngondoskodásra – élet- és nyugdíjbiztosításra -, míg nálunk évente fejenként mindössze 42 ezer forintot” – teszi hozzá.
A biztosítók által kínált, különböző időtávú és befektetési hátterű élet- és nyugdíjbiztosítások lehetővé teszik a fogyasztó számára, hogy céljainak és kockázati profiljának megfelelő befektetési eszközt válasszon. Ezeken belül a hosszabb lejáratú és több-kevesebb kockázatot hordozó befektetési eszközök a beruházások finanszírozására is alkalmasak, illetőleg a befektetők számára is magasabb hozamkilátásokat ígérnek.
„Sajnos az elmúlt időszak törvényi változásai, az adókedvezmény eltörlése, a kamatadó szabályok változásai nem sokat segítettek az ágazat fejlődésének. Pedig a lakosság életbiztosítási megtakarításai olyan vagyontömeget jelentenek, amely a gazdaság szempontjából befektethető, hosszú távú stabil pénz, és az állam terheit igen jelentős mértékben képes lenne csökkenteni” – állítja a szövetség főtitkára. Hozzáteszi, hogy a hazai pénzügyi közvetítőrendszer jelentős szerepet vállal az államháztartás hiányának kötvényalapú finanszírozásában, hiszen 2008-ban a biztosítók befektetéseinek több mint 60 százalékát – 1 236 milliárd forintot – magyar állampapírokban helyezték el. Ennek mindenkori gazdasági bázisát a lakossági megtakarítások alapozzák meg. „A MABISZ a múltban is tett és a jövőben is tesz javaslatokat annak érdekében, hogy az öngondoskodási hajlandóság növekedjen Magyarországon, hiszen ez nemcsak biztosítói, hanem össztársadalmi érdek is“ – fejezte be Molnos Dániel.
