Szerző: Lambert Gábor

Biztosítók székházai – fotókiállítás nyílt Budapesten

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítók székházai – fotókiállítás nyílt Budapesten

A hazai biztosítótársaságok patinás épületeit bemutató kiállítást Molnos Dániel főtitkár nyitotta meg

2013.04.11.

Egy letűnt kornak és az elfeledett biztosítóknak állít emléket az a 2013. április 10-én megnyílt és június 23-áig látható fotókiállítás, amelynek célja, hogy az egykori társaságok székházai közül bemutasson néhány olyan épületet, amelyek nemcsak a biztosítás története, de Budapest építészete szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek.

A magyarországi – részben külföldi, részben hazai fenntartású – biztosítók szinte kivétel nélkül nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy grandiózus palotákat építsenek társaságuk székházának, ezzel fejezve ki jelentőségüket, gazdasági szerepüket is. A társaságok nagyrészt a pesti belváros, főként az V. kerület központi helyein találhatók. A 19. század második felében és a 20. század elején alapított társaságok kivétel nélkül megszűntek vagy kivonultak az országból, a biztosítási tevékenység államosításáig még fennmaradt biztosítók pedig beolvadtak az Állami Biztosítóba.

Az egykori biztosítók némelyikének emlékét mára csak egy-egy utcanév, a fennmarad épületek és az épületek nevei őrzik. A gazdagon díszített belvárosi paloták ma is jó befektetésnek számítanak, legtöbbjük szállodaként, irodaházként, kávéházként működik. Ha közelebbről szemügyre vesszük ezeket a palotákat, itt-ott még felfedezhetők a homlokzatokon a biztosítók nevének eredeti felirata is.

„Ezeket a gyönyörű, patinás épületeket a magyarországi biztosítók építették, gazdagítva ezzel a várost, és egyúttal gazdagítva az ügyfeleket is. A hazai biztosítási szakma több évszázados múltra tekinthet vissza, a biztosítás már az elmúlt évtizedekben-évszázadokban is fontos gazdasági-társadalmi szerepet töltött be” – mondta el az óbudai Korona tér 1. szám alatti épületben, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban látható kiállítás megnyitóján tartott beszédében Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. – „Az emberek már régóta felismerik a biztosítás jelentőségét, a biztosítók megkerülhetetlen szerepét a társadalom javainak regenerálásában Ez tükröződik az itt látható épületek gazdagságában és szépségében is” – tette hozzá.

Több mint 46 ezer kárt okozott a márciusi tél

Posted on | by Lambert Gábor

Több mint 46 ezer kárt okozott a márciusi tél

A rendkívüli időjárás miatt csaknem négy milliárd forintot fizetnek a biztosítók

2013.04.16.

Március második felében összesen 46 213 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz a hónap közepén tapasztalt viharos időjárás miatt. A becsült kárösszeg megközelíti a 4 milliárd forintot – tette közzé az adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A március 15-i hosszú hétvégén, illetve húsvétkor tapasztalt extrém időjárás az elmúlt évekhez képest jelentősen több kárt okozott. Van olyan biztosító, ahol a kárbejelentések száma meghaladta az ilyenkor szokásos esetek tízszeresét.

A több mint 46 ezer káresemény 95 százaléka a lakosságot érintő lakás, illetve ingatlanbiztosítással kapcsolatos, mintegy 5 százaléka pedig a vállalkozásokat érintő, illetve az ipari létesítmények sérülése miatti bejelentés. Ami a károk becsült összegét illeti, a 3,949 milliárd forintra becsült teljes kárösszeg kétharmada köthető a lakásbiztosítási üzletághoz, egyharmada pedig az ipari és vállalati vagyonbiztosítások körébe sorolható.

A legtöbb kárt, az összes bejelentés mintegy kétharmadát a viharok okozták, volt azonban olyan biztosító is, ahol ez az arány a 80 százalékot is elérte. A káresemények mintegy negyedét a tetőbeázások miatt jelentették, de jelentős volt az ilyenkor egyébként már szokatlannak számító hó-nyomásból eredő esetek száma is. Emellett – különösen a keleti országrészből – érkezett jelentős számú, szolgáltatás-kimaradás, áramingadozás, illetve az ennek következményeként bekövetkező élelmiszerromlás miatti kár. A biztosítók a károk több mint felét már rendezték, és napról napra jelentősen csökken a még függő ügyek száma.

A legtöbb esetet Veszprém, Pest, Fejér, Baranya, Szabolcs, illetve Hajdú-Bihar megyéből jelezték, de kiemelkedően sok káresemény történt Zalában, Győr-Sopron, illetve Vas megyében is. A nagyobb városokat illetően Budapest, Nyíregyháza, Debrecen, Pécs, Hajdúböszörmény, Győr és Zalaegerszeg, illetve a kisebb települések közül Gávavencsellő, Tordas, Balkány, Búj és Hodász a leginkább érintett.

„Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt a jövőben gyakoribbá válhatnak a viharok, amelyek immár nemcsak a nyári időszakban, hanem az év más időszakaiban is egyre nagyobb eséllyel következhetnek be – figyelmeztet Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. – Mindez pedig fokozottan ráirányítja a figyelmet a megfelelő biztosítás megkötésének, illetve a kármegelőzésnek a fontosságára.”

Összehasonlíthatóbbá válnak a biztosítók lakásbiztosítási termékei

Posted on | by Lambert Gábor

Összehasonlíthatóbbá válnak a biztosítók lakásbiztosítási termékei

Újabb fontos lépés a biztosítói önszabályozás területén

2013.04.18.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kezdeményezésére a Magyar Biztosítók Szövetsége elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát. A termékvázlathoz önkéntesen csatlakozó biztosítók vállalják, hogy új termékeiket ennek megfelelően alakítják majd ki.

A biztosítók elkötelezettek abban, hogy a biztosítási termékek kiválasztása és megvásárlása során a fogyasztók hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek lehetővé teszik a megalapozott fogyasztói döntések meghozatalát. Az egységes ügyfél-tájékoztatás érdekében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát, melyhez minden biztosító önkéntesen csatlakozhat.

„A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a biztosítási szakma jelentős fogyasztóvédelmi lépésének tartja és üdvözli a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetését. Fontos fejlemény, hogy máris számos biztosító kötelezte el magát annak alkalmazása mellett. A PSZÁF szerint a jövőben egyéb biztosítások esetében is célszerű lenne hasonló termékvázlatokat, illetve akár minimum és standard termék(csomagokat) is kialakítani. Ehhez a pontos leírást, a teljes körűséget és a betartásra vonatkozó átláthatóságot tekintve például szolgálhat a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat, illetve a MABISZ korábbi TKM Chartája is” – jelentette ki Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke.

A Standard Lakásbiztosítási Termékvázlat egységes szerkezetbe foglalja az új, piacra bevezetendő lakásbiztosítási termékek elemeit. A termékvázlat alkalmazása azt jelenti, hogy az új lakásbiztosítási termék szerkezete megfelel a standard termékvázlatnak, vagyis az abban foglalt elemeket tartalmazza és azok sorrendje is azonos.

Ugyanakkor a biztosítók a termékek feltételeit saját hatáskörben alakítják ki. Az egységes szerkezet nem versenykorlátozó hatású, nem jár negatív következményekkel a termékminőségre, a termékválasztékra vagy a biztosítói innovációra. A lakásbiztosítási terméket kereső ügyfél a termékvázlat segítségével jobban eligazodik a termékfeltételekben, hiszen például az egyes biztosítási események meghatározását ugyanabban a szerkezetben és helyen találja meg.

A biztosítási szakma a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetésének és alkalmazásának feltételeit az önszabályozás keretein belül dolgozta ki. Bevezetése a magyar piacon, de Európában is úttörő, ezáltal is támogatva azt a törekvést, hogy a magyar lakosság megfontolt döntést tudjon hozni, ha biztosítást köt.

„A Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásával az új lakásbiztosítási termékek átláthatóbbá tételét, a lakásbiztosítási termékek könnyebb összehasonlíthatóságát, az információk hozzáférésének megkönnyítését, a fogyasztói döntések támogatását tűzték ki célul a biztosítók. A szabályzathoz csatlakozó társaságok kiemelt célja az ügyfélközpontú működés további erősítése.” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzata, illetve a csatlakozó biztosítók listája megtalálható a MABISZ honlapján (www.mabisz.hu), ami folyamatosan bővül azoknak a termékeknek a feltételeivel, amelyek már a standard termékvázlat alapján készültek.

A lakásbiztosítás egyike a legszélesebb körben kötött lakossági biztosításoknak: több mint 3 millió szerződés alkotja a piacot. A KSH adatai szerint 4,3 millió lakóingatlan található Magyarországon, így a penetráció (a biztosítással történő lefedettség) meghaladja a 70 %-ot.

Több mint 4500 kárt okozott az áprilisi földrengés

Posted on | by Lambert Gábor

Több mint 4500 kárt okozott az áprilisi földrengés

2013.05.09.

A 2013. április 23-i földrengést követően 4557 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege eléri a 600 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat.

A legtöbb káreset Heves megyében történt, Tenken, Átányban, Heves városban, Erdőtelken és Kömlőn.

A bejelentések döntő része kisebb károkról érkezett. A leggyakrabban falrepedésről, vakolatlehullásról, illetve a felületi festés megrepedéséről érkeztek kárbejelentések. A nagyobb károk között a tetősérülés, a cserépösszecsúszás, illetve kéményledőlés volt a leggyakoribb.

A károk döntő részének szemlézése már megtörtént, a kifizetések folyamatosak. A 4557 bejelentett kár és a 600 millió forintos becsült kárösszeg alapján az egy káreseményre jutó összeg meghaladja a 131 ezer forintot.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve jó kockázati helyzetben van. Szerencsére ritka az olyan erős földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel. Évente átlagosan 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek. Ezek nagy része a lakosság számára nem érzékelhető, s mindössze átlagosan évi 4-5 olyan – 2.5-3.0 magnitúdójú – rengést regisztrálnak a műszerek, amely az epicentrum környékén már érezhető, de károkat nem okoz.

Magyarországon legutóbb 2011. január 29-én történt jelentősebb károkat okozó, a Richter-skálán mért 4,7-es erősségű földrengés. Akkor több mint 15 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, és a kifizetett károk összege megközelítette az 1 milliárd forintot.

Minimális növekedés a biztosítási piacon

Posted on | by Lambert Gábor

Minimális növekedés a biztosítási piacon

Tovább csökkentek a gépjármű-biztosítások díjbevételei

2013.05.21.

2013 első negyedévében hosszú idő után először tudott erősödni a biztosítási piac. A minimális, mindössze 1,3 százalékos növekedés a szerény, tavalyi bázishoz képest 6,6 százalékkal bővülő életbiztosítási piacnak volt köszönhető – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2013-as első negyedéves adatokat.

Az idei év első három hónapjában 245,3 milliárd forint díjbevételt könyvelhettek el a hazai biztosító társaságok, ami 1,3 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakának szintjét. Eközben azonban a biztosítási szerződések darabszáma 11 millióról 10,8 millió alá esett.

A nem életbiztosítási szerződésekre idén januártól márciusig 118,6 milliárd forint díjbevétel folyt be, 3,8 százalékkal kisebb összeg, mint egy évvel korábban. A díjbevételekre főként a gépjármű-biztosítások teljesítménye hatott negatívan: míg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétele 6 százalékkal zsugorodott, a casco bevételek több mint 12 százalékkal csökkentek az elmúlt évben.

„A kgfb bevételeket elsősorban az átlagdíjak csökkenése okozta – hangsúlyozza Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára –, miközben a casco-bevételek elapadásának elsődleges oka, hogy a szerződések darabszáma egy év alatt 7,2 százalékkal csökkent.”

A casco-szerződések számának mérséklődése logikus fejleménye a hazai gépjárműpiac válságának. 2008 előtt éveken keresztül legalább 160-180 ezer új autót helyeztek forgalomba évente, 2009 óta azonban az újautó-eladás nem tudott kitörni a 40-60 ezres tartományból. Ennek következtében a hazai utakon jelenleg 50-60 százalékkal kevesebb négy évnél fiatalabb autó fut, mint a válság kezdete előtt. Noha ma már egyre elterjedtebbek az idősebb autókra köthető casco-termékek, ameddig az újautó-eladási adatok nem javulnak számottevően, a casco-piacon a folyamatos átlagdíj-csökkenés ellenére sem számíthatunk trendfordulóra.

A nem életbiztosítási üzletágban ugyanakkor számos pozitív fejlemény is tapasztalható. A kedvezőtlen piaci környezetben is szinten tudott maradni a vagyonbiztosítási terület. Növekedett a tavaly év elejétől a cafeteria-elemek közé is beemelt betegségbiztosítások díjbevétele: a bővülés akkor is eléri a 32 százalékot, ha figyelmen kívül hagyjuk a tavalyi MABISZ-statisztikákban még nem regisztrált piaci szereplő adatait. Örvendetes, hogy a balesetbiztosítások bevétele is 7,5 százalékkal – 4,7 milliárd forintra – növekedett.

Az életbiztosítási üzletág 126,7 milliárd forintos, idei első negyedéves bevétele 6,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, 118,9 milliárd forintos szintet. Az adatok azt mutatják, hogy míg tavaly igen sokan kényszerültek mobilizálni megtakarításaikat – például az egyszeri alkalommal lehetővé vált végtörlesztési lehetőség miatt -, jelenleg a megtakarítások egy része ismét az életbiztosításokba vándorol. A növekedés azonban az egyszeri díjas életbiztosításoknak köszönhető, így ténylegesen kedvező fejlemény egyelőre nem tapasztalható a piacon.

A megtakarításokhoz kötött, unit-linked biztosítások díjbevétele 3,7 százalékkal, 82,5 milliárd forintra nőtt 2013, március végére. „A számokból azonban az is látható, hogy a bővülés jobbára az egyszeri, eseti díjas termékeknél jelentkezik, vagyis a növekedés egyelőre csak rövidtávon mutatkozik meg – magyarázza a MABISZ főtitkára. – Az életbiztosítási piac szempontjából az volna az igazán kívánatos, ha a növekedés a folyamatos díjfizetésű konstrukciókban jelentkezne.”

Kevesebben kötnek lakásbiztosítást

Posted on | by Lambert Gábor

Kevesebben kötnek lakásbiztosítást

66 ezer szerződés tűnt el a piacról

2013.06.10.

A mai, súlyos árvízhelyzetben kiemelt figyelmet érdemel a lakásbiztosítási piac. Ennek fényében különösen aggasztó, hogy a válság elérte ezt a szegmenst is: az elmúlt két év alatt 66 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) lakásbiztosításokkal foglalkozó sajtórendezvényén.

A hazai lakásbiztosítási piacot alkotó 16 biztosító üzletági bevétele 2012-ben meghaladta a 101 milliárd forintot. A termékpaletta folyamatosan bővül: 85-féle lakásbiztosítási termék van jelen, közülük 38-féle jelenleg is köthető.

Miközben 2002 és 2010 között 17 százalékkal, 2,622 millióról 3,078 millióra nőtt a lakásbiztosítások száma, az elmúlt két évben sajnálatos módon lassú lemorzsolódás indult meg a szerződésszámot illetően. Két év alatt – 2010 és 2012 között – 66 ezer lakásbiztosítási szerződés „tűnt el” a piacról. Az eddigi csúcsot – amikor a legtöbb lakóingatlan rendelkezett biztosítással – a 2010-ben mért 3,078 millió szerződés jelentette, ami 2011-ben 3,051 millióra, 2012 végére pedig 3,012 millióra csökkent. Ennek legfőbb oka, hogy a pénzügyi válság szemmel láthatóan elérte a lakásbiztosítási szektort is, a lakosság egy része a biztosítás díján is kénytelen spórolni. Ugyanakkor a lakásbiztosítások átlagdíja az elmúlt években reálértéken nemigen változott: a 2012-es éves átlagdíj mértéke alig haladta meg 29 000 forintot.

„A zsugorodó piacméret mellett a növekvő versenyből adódó átlagdíj-csökkenés is kihívást jelent a piaci szereplők számára – hangsúlyozta Gorda Zsolt, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. – A jövedelmezőséget emellett jelentősen rontja az a tény is, hogy elsősorban a változékonyabbra forduló időjárás miatt 2005 óta érezhetően nő a kárgyakoriság.”

A biztosítási önszabályozás területén tett fontos lépésként a MABISZ az idén márciusban elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát, amelyhez a mai napig már 14 biztosító csatlakozott. Az egységes ügyfél-tájékoztatás érdekében bevezetett, Európában is úttörőnek számító termékvázlat meghatározott szerkezetbe foglalja az új, piacra bevezetendő lakásbiztosítási termékek elemeit. Ezzel alapvetően segíti az összehasonlíthatóságot mind a díjak, mind pedig a szolgáltatások tekintetében, támogatva az ügyfeleket abban, hogy a jövőben még inkább megalapozott döntéseket tudjanak hozni a lakásbiztosítási termék kiválasztásakor.

Az elmúlt egy év során a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottsága összeállította a Lakásbiztosítási útmutatót, melynek célja a lakásbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmak, tudnivalók megismertetése. A MABISZ kiemelt feladatának tekinti a fogyasztóvédelmi szempontból is nélkülözhetetlen korrekt tájékoztatást. Az útmutató elérhető valamennyi tagbiztosító lakáspiaci termékeket bemutató internetes oldalán, illetve a szövetség honlapján is.

Felértékelődik az utasbiztosítás

Posted on | by Lambert Gábor

Felértékelődik az utasbiztosítás

Több országban akadozik az Egészségbiztosítási Kártya elfogadása

2013.07.09.

Bár a nyaralásukat külföldön töltők száma csökkenő tendenciát mutat, sokan még mindig az országhatáron túl töltik éves szabadságukat, döntően Európa déli országainak kedvelt üdülőhelyein. Az utasbiztosítás szerepe egy komolyabb baleset vagy poggyászkár esetén megkérdőjelezhetetlen, különösen azokban az országokban, ahol a sokak számára alternatívát jelentő Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) elfogadása nem minden esetben zökkenőmentes.

A külföldi utak számának növekedése valószínűleg csak hosszabb távon indul majd meg, ám szerencsére sokan még mindig ki tudják takarékoskodni a családi költségvetésből a külföldi nyaralásra valót. „A külföldi utazást tervezők elsősorban Dél-Európa felé veszik az irányt, ahol azonban a közelmúltban fennakadások jelentkeztek az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) elfogadásával kapcsolatban” – figyelmeztet Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Egyre gyakrabban érkeznek hírek arról, hogy a spanyol, görög, ciprusi vagy az olasz kórházakban és praxisokban, illetve egészségügyi intézményekben időnként akadozik a kártya elfogadása. Az ok: ezen országokban – a nehéz gazdasági helyzet miatt – előfordul, hogy nehézségbe ütközik az állami kórházak és intézmények folyamatos finanszírozása. Olaszországban az is gondot okozhat, hogy az orvosok jelentős része nem szerződött le az állami intézményekkel, márpedig a kártya elfogadásának feltétele az állammal szerződött orvos általi ellátás.

„Bár az Európai Egészségbiztosítási Kártya korábban sem helyettesítette teljesen egy gondosan megválasztott utasbiztosítás meglétét, jelen körülmények között azoknak is át kell gondolniuk utazás előtt a biztosítási fedezetüket, akik rendelkeznek a kártyával” – magyarázza Horváth Péter.

A nyári időszakban sokan utaznak a tengerhez búvárkodni. Akik ilyen céllal utaznak a tengerhez, vagy akár csak hobbiszinten próbálnák ki a búvárkodást, mindenképp érdemes tájékozódniuk, hogy utasbiztosításuk tartalmaz-e erre a tevékenységre vonatkozó fedezetet. Egy rosszul sikerült merülés utáni, úgynevezett „keszonos mentés” akár több százezer forintba is kerülhet, amit biztosítás híján saját zsebből kell kifizetni.

Az utasbiztosítások mindegyikéhez egyébként asszisztencia-szolgáltatás is tartozik, amely éjjel-nappal, magyar nyelven áll a bajba jutottak rendelkezésére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bármilyen kár, baleset vagy akár csak kérdés esetén is a biztosított a nap bármely szakában telefonos segítséget kaphat vagy bejelentheti kárát.

A hazai utasbiztosítási piac tavalyi díjbevétele a MABISZ statisztikái szerint az egy évvel korábbihoz hasonlóan alakult. A stagnálás reálértékben egy év alatt több mint 5, az elmúlt négy évet figyelembe véve azonban már közel 17 százalékos zsugorodást jelent.

Forrás: MABISZ

Nem meglepő, hogy a fenti adatokra komoly hatással van a szabadságukat külföldön töltők számának visszaesése, igaz, kedvezőtlen tendencia az is, hogy sokan azok közül sem kötnek utasbiztosítást, akik megengedhetik maguknak a külföldi nyaralást. Kevesebben utaznak az országhatáron túlra egy-egy napos utakra is, de a belföldi kikapcsolódások száma is csökken.

Közel hatvanezren keresték meg eddig a MABISZ ügyfélszolgálatát

Posted on | by Lambert Gábor

Közel hatvanezren keresték meg eddig a MABISZ ügyfélszolgálatát

2013.07.22.

Csaknem három éve indította el ügyfélszolgálati tevékenységét a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), ezalatt az ügyfelek több mint 58 ezer esetben keresték fel problémáikkal a szövetséget. A megkeresések túlnyomó része telefonos, de sokan teszik fel kérdéseiket, mondják el észrevételeiket írásban is. A legtöbb esetben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) a téma.

A MABISZ 2010. szeptember 1-je óta működő ügyfélszolgálatának legfrissebb statisztikái szerint az ügyfelek eddig 58 700 esetben keresték fel a szövetséget biztosítási jellegű kérdéseikkel. Az idei év első felében 11 455 megkeresést regisztráltak a munkatársak, ami mintegy 10 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Az ügyfelek 82 százalékban telefonon érdeklődnek, de sokan – mintegy 12 %-uk – választja az írásos, elsősorban e-mail üzeneten keresztüli kommunikációt. A személyes információkérések aránya mindössze 6 százalékos.

„A megkereséseknek 70 százaléka nem a MABISZ közvetlen tevékenységéhez kapcsolódik. Az ügyfelek leggyakrabban konkrét biztosítási termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos felvilágosítást, tanácsot kérnek, illetve problémáikkal is megkeresik a szervezetet – összegezte az elmúlt két és fél év tapasztalatait Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. – Mindez azt igazolja, hogy a MABISZ ügyfélszolgálatát a lakosság a biztosítási piac egészére vonatkozóan is megbízható, hiteles információforrásnak tekinti.” A megkeresések tárgya a legtöbb esetben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás. A nyár eleji árvízi helyzet időszakában ugyanakkor jelentősen megugrott az árvízi kármegelőzéssel, illetve a biztosítási feltételekkel, lehetőségekkel kapcsolatos megkeresések száma. A kgfb mellett a két további leggyakoribb téma a casco és a lakásbiztosítás volt: ez utóbbi esetében legtöbben a társasház meglévő biztosítása melletti saját, egyéni kiegészítő lehetőségekkel kapcsolatban érdeklődtek.

A statisztikák szerint nyolc megkeresésből egy vonatkozott adott biztosító társasággal kapcsolatos kérdésre. Ilyenkor főként a kárrendezés ügymenetével kapcsolatos problémáikra kerestek megoldást az ügyfelek, illetve a megszűnt kgfb-szerződéseik miatt fizetendő fedezetlenségi díjjal kapcsolatban érdeklődtek.

Forrás: MABISZ

„A MABISZ kiemelt feladatának tekinti az ügyféltájékoztatást és az edukációt. Nemzetgazdasági szinten is nagy jelentőségű, hogy a lakosság minél teljesebb mértékben tisztában legyen a biztosítás intézményének jelentőségével a társadalmi regeneráció, az egyén szintjén pedig a szélesebb értelemben vett öngondoskodást illetően” – jelentette ki a MABISZ főtitkára.

A Magyar Biztosítók Szövetsége közel három éve azzal a céllal hozta létre az ügyfélszolgálatot, hogy az ügyfelek minél tájékozottabbak legyenek biztosítási kérdésekben, emellett minél gyorsabban és minél pontosabb információhoz tudjanak jutni saját biztosítási szerződésükkel kapcsolatban is. A törekvés szervesen illeszkedik ahhoz a fogyasztóvédelmi irányvonalhoz, amelynek szellemében a szövetség létrehozta a befektetési jellegű – unit-linked – életbiztosítások költségeit bemutató Teljes Költség Mutatót (TKM), a kötelező gépjárműfelelősségbiztosíási díjak valóban hiteles összehasonlítását megvalósító MABISZ Díjnavigátort, és legutóbb a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlatot.

Továbbra is az egyszeri díjas életbiztosítások húzzák a piacot

Posted on | by Lambert Gábor

Továbbra is az egyszeri díjas életbiztosítások húzzák a piacot

2013.08.21.

2013 első félévében döntően az egyszeri díjas életbiztosításoknak köszönhetően 5,2 százalékkal, 435,9 milliárd forintra bővült a hazai biztosítási piac. A nem életbiztosítási üzletág folytatta mélyrepülését, egy százalékkal maradva el az egy évvel korábbi teljesítményétől – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első féléves adatokat.

Hosszú idő után ismét az infláció feletti mértékben bővült a biztosítási piac, ám a növekedés egyelőre igen törékeny alapokon áll, mivel jórészt az egyszeri díjas életbiztosítások növekedésének köszönhető. Továbbra is messze vagyunk a válság előtti szinttől: 2008 első félévében ugyanis 473,2 milliárd forintos összpiaci díjbevételt ért el a szektor.

A biztosító társaságok idei első féléves díjbevételeinek 53 százaléka, 231,7 milliárd forint származott az életbiztosítási üzletágból, míg a nem életbiztosításokból befolyó 204,2 milliárd forint a teljes díjbevétel 47 százalékát adta.

A nem életbiztosítási ágazat zsugorodása leginkább a gépjármű-biztosítások évek óta tartó lejtmenetének köszönhető: a casco bevételek 12, míg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétele 4,7 százalékkal maradt el a tavaly ilyenkor regisztrált értékektől. Mindez egy hosszú távú folyamat része – az új autó értékesítések drámai visszaesésével is kapcsolatos -, melynek következtében öt-hat év alatt a gépjármű-biztosítások részesedése a nem életbiztosítási üzletág díjbevételén belül 53 százalékról 40 százalék alá csökkent.

A casco esetében nem kizárólag a díjerózió okozza a visszaesést, hanem a szerződések darabszámának alakulása is: a félév végi közel 797 ezer cascoszerződés 4,1 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az életbiztosítási piac 11 százalékos – 208,9 milliárdról 231,7 milliárd forintra történő – bővülése mögött döntően az egyszeri díjas termékek iránti növekvő érdeklődés áll, amelyek bevétele egyetlen év alatt 36,1 százalékkal nőtt. A növekedés motorjának számító unit-linked biztosítások esetében sem a folyamatos díjfizetésű, klasszikus, hosszú távú megtakarítást jelentő biztosítási konstrukciók iránt erősödött a kereslet. Ennek oka a megtakarítási piac alapvető átalakulása: az elmúlt évben jelentősen mérséklődtek a betéti kamatok, ami a megtakarításokat alternatív formák felé tereli. Ezek azonban rövid távú, könnyen likvidálható termékek, a piac stabilitását ugyanis elsősorban a hosszabb távú termékek ismételt felfutása garantálná.

A Nyugat-Európában népszerű egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások szerepe nálunk egyelőre marginális. Ez a hosszú távon társadalmilag nélkülözhetetlen konstrukció ma komoly versenyhátrányban van az alternatív nyugdíjcélú megtakarításokhoz képest, mivel az egyéni befizetések után nem jár szjakedvezmény. Az ügyfelek alapvető érdeke, hogy a jövőben a nyugdíjbiztosítás az egyéb nyugdíjcélú megtakarításokhoz hasonló támogatást élvezzen.

Életbiztosítási piac: erős lemaradás a régióhoz képest

Posted on | by Lambert Gábor

Életbiztosítási piac: erős lemaradás a régióhoz képest

2013.09.03.

Múlt pénteken tette közzé legfrissebb statisztikáit a 34 európai ország biztosítóinak szövetségeit tömörítő Insurance Europe. A közzétett adatok azt mutatják, hogy a hazai életbiztosítási piac teljesítménye immár nem csupán a nyugat-európai országokétól, hanem a visegrádi országokétól is egyre inkább elmarad.

Az egy főre eső életbiztosítási díjbevételt tekintve a hazai szektor az utolsók között teljesít. A helyzetet tovább súlyosbítja az a tény, hogy a magyar életbiztosítási díjbevételben igen nagy súllyal szerepelnek a hosszú távú öngondoskodásra kevésbé alkalmas egyszeri díjas biztosítások.

A leszakadási folyamat sajnálatos módon évek óta folyamatos. Az elmúlt tíz év adatainak összehasonlításából az tűnik ki, hogy miközben a visegrádi országok közül 2007-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egy főre eső életbiztosítási díjbevétel, addig mára valamennyi említett ország megelőzött bennünket. 2011-ben ugyanez az érték Lengyelországban és Szlovákiában 27-28 százalékal, míg Csehországban 62 százalékkal haladta meg az itthoni szintet.

„Aggodalomra ad okot, hogy a friss adatok szerint egyre súlyosabb a magyar életbiztosítási piac elmaradása az európai környezettől – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. – A hosszú távú lakossági öngondoskodás megerősítése ugyanis elemi gazdasági érdek. Érezhető pozitív elmozdulás belátható időn belül a jelenleginél ösztönzőbb szabályozási környezet megteremtésével, például az adókedvezmény bevezetésével érhető el.”

További információ:

https://www.insuranceeurope.eu/uploads/Modules/Publications/final-keyfacts-2013.pdf https://www.insuranceeurope.eu/facts-figures/statistical-publications/life