Szerző: Lambert Gábor

Mire jó az általános felelősségbiztosítás?

Posted on | by Lambert Gábor

Mire jó az általános felelősségbiztosítás?

2017.09.05.

Szeptembertől bizonyos építési tevékenységeket végzőktől minimum 1 millió forint összegű felelősségbiztosítás meglétét várja el két kormányrendelet. Habár a jogszabályi követelménynek megfelelő felelősségbiztosítás eddig is elérhető volt a piacon, mindenkinek, aki rendelkezik ilyennel, érdemes ellenőrizni, hogy a konkrét szerződés mire nyújt fedezetet, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A kormányrendeletek szerint szeptembertől minden villanyszerelési-, vízközműbekötési tevékenységet végző szakembernek, gazdasági társaságnak (vagyis akik a hálózatokra való csatlakozást végzik el) be kell jelentenie azt a műszaki biztonsági hatóságnál. Ezt egy formanyomtatvány segítségével tehetik meg, amihez csatolni kell a meghatározott képesítés és gyakorlati idő meglétét igazoló okiratokat. Emellett a tevékenység végzésének feltétele az is, hogy nyilatkozzon arról, az alkalmazott technológiához jogszabályban előírt feltételeknek megfelel, továbbá rendelkezzen legalább 1 millió forint értékű felelősségbiztosítással, ami a munkavégzésből eredő esetleges károk fedezetét hivatott megoldani.

A felelősségbiztosítási piac a nem-életbiztosítási terület átlagát meghaladó mértékben növekedett 2016-ban is, s az általános felelősségbiztosítások közül számos megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek, tette közzé a MABISZ. Azonban akik rendelkeznek ilyennel, azoknak is mindenképpen érdemes konzultálniuk biztosítójukkal vagy alkuszukkal arról, pontosan mire nyújt fedezetet a szerződésük. A műszaki biztonsági hatóság megtiltja a tevékenység végzését abban az esetben, ha a szerelő az említett követelményeknek nem felel meg, de akkor is, ha súlyosan megsérti a vonatkozó szakmai szabályokat, mely révén élet és testi épség veszélyeztetését, vagy jelentős anyagi kárt okozott. Egy évre felfüggesztethető a tevékenység akkor is, ha a szerelő nem a felülvizsgált tervdokumentációnak, illetve nem az előírásoknak megfelelően végezte el a munkát.

A tavaly év végi adatok szerint 110 ezer általános felelősségbiztosítási szerződést kötöttek meg, amelyekhez közel 30 milliárd forintos díjbevétel társul. A piac élénkülése részben annak a jogalkotói tevékenységnek volt a következménye, amely az építőipari tervezési és kivitelezői tevékenységet végző vállalkozások számára előírta a kötelező felelősségbiztosítást.

Jellemzően azonban ezekben a szerződésekben nagyon alacsonyak a biztosítási összegek, mivel sok esetben nincs törvény által előírt minimális limit, illetve maguk az érintettek sincsenek tisztában az általuk okozható kár lehetséges mértékével. Ennek megfelelően számukra a legfontosabb szempont a minél alacsonyabb biztosítási díj. Az új jogszabállyal összefüggésben minden vállalkozónk érdemes átgondolni azt is, hogy esetleg 1 millió forintnál nagyobb károk keletkezhetnek-e munkájával kapcsolatban. Ebben az esetben ugyanis a nagyobb biztosítási összeg a vállalkozónak és a megrendelőnek is nagyobb biztonságot jelent, hívja fel a figyelmet a MABISZ.

Biztonság Hete: a MABISZ és az ORFK OBB hagyományteremtő kezdeményezése

Posted on | by Lambert Gábor

Biztonság Hete: a MABISZ és az ORFK OBB hagyományteremtő kezdeményezése

2017.09.19.

A jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását hatékonyabbá kell tenni, melynek támogatása érdekében az első KRESZ-vizsgát ingyenessé teheti az állam, mondta Palkovics László államtitkár a Biztonság Hete kedd délutáni sajtótájékoztatóján. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) valamint az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság közös kezdeményezéseként idén első alkalommal rendezik meg ezt a témahetet szeptember 18-22 között, Budapest és Pest megye tizenegy helyszínén. A hosszabb távú cél ezzel, hogy a balesetmegelőzést segítő tudatos magatartás és gondolkodásmód beépüljön az oktatásba, állapítja meg a MABISZ sajtóközleménye.

„Az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi hasonló időszak 367 főjével szemben már 377-en szenvedtek halálos kimenetelű közúti balesetet. Magyarországon az utakon egymillió lakosra vetítve az európai uniós átlagnál többen halnak meg, hatvanöten szemben az ötvennyolcas átlaggal” – ismertette az adatokat Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az esemény apropóján rendezett sajtótájékoztatón. Emellett évente közel háromszor annyi személy veszti életét otthonában, mint közúti balesetben. A balesetek ranglistáját is a háztartási sérülések vezetik, őket követik a munkahelyi, közlekedési, majd a sportbalesetek.

A MABISZ elnökének elmondása szerint a legtöbb balesetet tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával meg lehet előzni, éppen erre szeretné ráirányítani a figyelmet – és elsősorban a gyerekek révén a családok figyelmét – a MABISZ és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának közös kezdeményezése, a Biztonság Hete, melynek során a legfiatalabb generációk játékos formában sajátíthatják el a biztonságos élet alapjait. „Bízom benne, hogy ez a kezdeményezés a jövőben is folytatódik, az ideinél még szélesebb, idővel országos szinten” – tette hozzá Pandurics Anett.

Kiss Csaba alezredes, az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának vezetője kifejezetten értékesnek tartja a kezdeményezést, különösen amiatt, hogy segítségével még a legfogékonyabb korban lehet megszólítani a gyerekeket. Ugyanakkor bízik benne, hogy idővel ezt más korosztályokra is ki lehet terjeszteni. „Különösen fontos lenne az egyetemista korú generációk hatékony megszólítása, hiszen ők teszik ki a friss jogosítvánnyal közlekedők túlnyomó részét, de jellemzően ez a legnehezebb feladat”. Ezzel kapcsolatosan felhívta a figyelmet egy új európai kezdeményezésre. Ez az Európai Nap Közúti Áldozatok Nélkül, angol rövidítéssel az EDWARD Day, amelyet 2016-ban a TISPOL (European Road Police Network) hirdetett meg. Ennek részeként bárki egy 12 pontos fogadalmat tehet, ami alapján a biztonságosabb közlekedésre tesz vállalásokat. Így csatlakozik egy páneurópai mozgalomhoz, amelynek célja a közúti balesetek számának csökkentése.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében Bérczi László dandártábornok úgy fogalmazott, hogy a Biztonság Hete remekül illeszkedik a szervezet stratégiájába, amely már évek óta a megelőzésre fekteti a hangsúlyt. „Habár országszerte, a nap 24 órájában közel 2500 kollégám – köztük egyre több önkéntes – várja, hogy ha kell, azonnal induljon segíteni, a legjobb az lenne, ha minél kevesebb teendőjük lenne. Ebben a megelőzés kulcsfontosságú.”

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a gyermekbiztonság kérdése elsődleges prioritást jelent a kormány munkájában. „Az iskola a biztonságra nevelés legfontosabb terepe, egyúttal biztonságos közeg a gyerekek számára, ezért az ottani biztonságot az iskolán kívülre is ki kell terjeszteni.” – mondta. Palkovics László szerint a balesetek megelőzésében a nevelés fontosabb a rendőri és jogi eszközöknél, büntetéseknél, a műszaki eszközöknél és a biztonsági rendszereknél is. Hozzátette, hogy a felelős közlekedésre nevelést gyermekkorban kell elkezdeni, a jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását pedig hatékonyabbá kell tenni. Ennek támogatása érdekében az első KRESZ-vizsgát hamarosan ingyenessé teheti az állam.

A Biztonság Hete

Idén először, szeptember 18-22 között, az eredeti szándék szerint hagyományteremtő, a jövőben országos kezdeményezéssé váló rendezvénysorozat keretében Budapest több kerületében (II., VIII., IX., XVIII., XXII.) és Pest megye hat városában (Cegléd, Göd, Monor, Nagykőrös, Szentendre, Vác) találkozhatnak a helyi általános iskolák gyerekei és tanáraik a mindennapok biztonságát szolgáló-segítő és a közlekedési, otthoni baleseteknél érintett szakmai szervezetek képviselőivel. A rendőrség és katasztrófavédelem, illetve a vöröskeresztes szakdolgozók látványos bemutatói mellett biztosítási szakemberek hívják fel a gyerekek figyelmét a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára. A helyi eseményekről a MABISZ és az ORFK a www.baleset-megelozes.eu és a www.mabisz.hu honlapokon, valamint a Biztonság Hete YouTube csatornán számol be.

Több mint ötezer gyerek vett részt a Biztonság Hete rendezvénysorozaton

Posted on | by Lambert Gábor

Több mint ötezer gyerek vett részt a Biztonság Hete rendezvénysorozaton

2017.09.25.

A múlt heti Biztonság Hete témahéten több mint ötezer látogató – többségében felső tagozatos gyerek – vett részt. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kezdeményezésére az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságával közösen szervezett témahetet „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette Palkovics László oktatási államtitkár. A remények szerint jövőre akár szélesebb körben is meg lehet majd rendezni a programokat, állapítja meg a MABISZ sajtóközleménye.

Szeptember 18-22 között tizenegy budapesti és Pest megyei helyszínen két tucat iskola kb. 5200 tanulójának a figyelmét hívták fel látványos bemutatókkal és előadásokkal a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára a rendőrség, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a vöröskereszt és számos egyéb, önzetlenül közreműködő szervezet szakdolgozói valamint biztosítási szakemberek. (Az együttműködők listája a mabisz.hu honlapon tekinthető meg.) „Az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi hasonló időszak 367 főjével szemben már 377-en szenvedtek halálos kimenetelű közúti balesetet. Magyarországon az utakon egymillió lakosra vetítve az európai uniós átlagnál többen halnak meg, hatvanöten szemben az ötvennyolcas átlaggal” – indokolta a Biztonság Hete kezdeményezés létjogosultságát Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az esemény apropóján rendezett sajtótájékoztatón. Emellett évente közel háromszor annyi személy veszti életét otthonában, mint közúti balesetben. A balesetek ranglistáját is a háztartási sérülések vezetik, őket követik a munkahelyi, közlekedési, majd a sportbalesetek.

A legtöbb baleset ugyanakkor tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával megelőzhető. Éppen erre kívánta ráirányítani a figyelmet – és elsősorban a gyerekek révén a családok figyelmét – a MABISZ és az ORFK OBB közös kezdeményezése, a Biztonság Hete, amelynek keretében a legfiatalabb generációk játékos formában kaphattak ízelítőt a biztonságos élet alapjairól. A témahét apropóját az adta, hogy szeptember 20-a 1954. óta a gyermekek világnapja, és 1993. óta biztosítási világnap is. Szeptember 21-e pedig egy új európai kezdeményezés napja, az Európai Nap Közúti Áldozatok Nélkül, angol rövidítéssel az EDWARD Day, amelyet 2016-ban a TISPOL (European Road Police Network) hirdetett meg.

A témahét egyes helyszínein készült filmek, beszámolók a www.balesetmegelozes.eu és a www.mabisz.hu honlapokon, valamint a Biztonság Hete YouTube csatornán tekinthetők meg. Az első alkalommal tartott rendezvénysorozat iránti érdeklődés alapján pedig a szervezők abban reménykednek, hogy sikerül hagyományt teremteni. „Bízom benne, hogy ez a kezdeményezés a jövőben is folytatódik, az ideinél még szélesebb, idővel országos szinten” – jelentette ki Pandurics Anett. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára is „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette a Biztonság Hetét a múlt heti tájékoztatón. „Az iskola a biztonságra nevelés legfontosabb terepe, egyúttal biztonságos közeg a gyerekek számára, ezért az ottani biztonságot az iskolán kívülre is ki kell terjeszteni” – tette hozzá. Egyben bejelentette, hogy mivel a felelős közlekedésre nevelést gyermekkorban kell elkezdeni, a jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását pedig hatékonyabbá kell tenni, ezért a kormány azt szeretné, ha az első jogosítványhoz tartozó KRESZ-vizsgát mindenki ingyenesen tudná letenni.

A szeptemberben kezdődött tanév, illetve az esetleg bekövetkező balesetek kapcsán a MABISZ arra hívja fel a figyelmet, hogy az állam által minden 3 és 18 év közötti gyermekre kötött balesetbiztosítás nem csupán az óvodákban, iskolákban elszenvedett balesetekre vonatkozik, hanem egész évben, a nap 24 órájában, és a Föld valamennyi országára érvényes. Mivel viszont korhoz, és nem iskolába járáshoz kötött, a közoktatásban végző diákok jelentős része kimarad belőle. A biztosítottak száma évről évre változik, a 2017/2018. tanévi statisztikai adatok alapján például az óvodákban és a nappali rendszerű általános iskolai, szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai oktatásban a gyermek- illetve tanulólétszám közel 1,494 millió fő. Átlagosan naponta több mint 30 gyermek balesetét jelentik be a szüleik az állami ifjúsági balesetbiztosítás keretében, ezek 85 százaléka csonttöréshez vagy csontrepedéshez kapcsolódik. Az állami mellé köthető a biztosítótársaságoknál egyéni és csoportos balesetbiztosítások is, amelyek többféle baleset után és az államinál magasabb összegeket fizetnek. A szolgáltatás összege függ a választott csomagtól: a legolcsóbb csomag már évi 600 forinttól kérhető, a legdrágább éves díja 12 ezer forint, derül ki azenpenzem.hu összeállításából. És míg az állami biztosításból 18 évesen kikerülnek a tanulók, üzleti biztosítás 23-25 éves korig köthető rájuk.

Közös a cél: mindenki rendelkezzen nyugdíj-megtakarítással

Posted on | by Lambert Gábor

Közös a cél: mindenki rendelkezzen nyugdíj-megtakarítással

2017.10.05.

Közös a különböző nyugdíj-előtakarékossági termékeket értékesítő cégek célja: lehetőleg mindenki rendelkezzen valamilyen öngondoskodási formával – jelentette ki Nagy Csaba a brüsszeli Pensions Europe Kelet-Közép-Európai fórumának elnöke. Hasonló következtetésre jut Pandurics Anett és Szalai Péter is a hazai nyugdíjhelyzetről készített tanulmányában. Az interjú, illetve a tanulmány a Magyar Biztosítók Szövegsége (MABISZ) tudományos folyóirata, a Biztosítás és Kockázat legfrissebb, őszi számában olvasható.

A Biztosítás és Kockázat idei, harmadik számának nyitó írása Az országkockázatok mérése és kezelése címet viseli, és azokat a legelterjedtebb mérési módszereket mutatja be, amelyekkel kezelni és nyomon követni lehet az országkockázattal kapcsolatos tényezőket. Pap Máté és Homolya Dániel tanulmánya bemutatja, milyen különbségek lelhetők fel az ország-kockázatok és a szuverén kockázatok között. A szakértők írása szól arról is, milyen eszközökkel lehet csökkenteni az ország-kockázatokat, s közöttük bemutatja a politikai kockázatok kezelésére szolgáló biztosítási termékek piacát is.

A hazai nyugdíjrendszer, a nyugdíjkilátások és a lehetséges megoldások kiemelt szerepet kapnak a folyóirat őszi számában. Nagy Csaba a vele készült interjúban az 1994 óta fennálló önkéntes nyugdíjpénztári rendszer kilátásait és helyzetét elemzi. Az interjúban kitér arra is, hogy milyen szerepet kaphat majd a nyugdíjrendszer legfrissebb „hajtása”, a pán-európai nyugdíjpénztárak formálódó intézménye.

Az Európai Unió országai előtt álló egyik legnagyobb kihívás az állami nyugdíjrendszerek teherbíró képességének végessége, és az erre adandó optimális válaszok – hangsúlyozza tanulmányában Pandurics Anett és Szalai Péter. A tanulmány írói leszögezik, hogy a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága egész Európában aktuális kérdés, és szinte mindenütt napirenden van az állami nyugdíjrendszert kiegészítő megoldások szerepének növelése.

A Biztosítás és Kockázat rendszeresen teret ad a fiatal biztosításmatematikus nemzedék megszólalásának, ezúttal a Magyar Aktuárius Társaság (MAK) 2017. évi díjazottjának tanulmányát közli.

A friss számban olvasható egy OECD-tanulmány is, amely az Egy hatékony kiberbiztosítási piac működésének támogatása címet viseli, és olyan aktuális témát jár körül, mint a kiber-kockázatok elleni biztosítási fedezetek kérdésköre.

A téma aktualitását az is jelzi, hogy hogy az idei, 2017. november 7-én megrendezésre kerülő MABISZ-konferencia fő témája is a digitalizáció lesz.

A Biztosítás és Kockázat legújabb száma az alábbi linken érhető el:

https://www.mabisz.hu/esemenyek-publikaciok/719-biztositas-es-kockazat-4-3

MABISZ-konferencia a digitalizáció felforgató erejéről

Posted on | by Lambert Gábor

MABISZ-konferencia a digitalizáció felforgató erejéről

2017.10.25.

A pénzügyi szektor digitalizációja a biztosítóknál is robbanásszerű: csupán az idei második negyedévben világszerte 1 milliárd dollár áramlott insurtech-ekbe. A Magyar Biztosítók Szövetségének nyolcadik, nemzetközi konferenciáján éppen ezért a digitalizáció, az innováció aktuális kérdéseit feszegetik majd az előadók, derül ki a MABISZ sajtóközleményéből.

Vízválasztóhoz érkezett a biztosítás világa. A legújabb innovációk már nem csupán a meglévő folyamatok hatékonyabbá tételére fókuszálnak, hanem a szakma eddig mozdíthatatlannak gondolt fundamentumait is átalakíthatják. Ma nincs olyan szereplője a biztosítási értékláncnak, aki meg tudná mondani, hogyan fog kinézni a biztosítás három, öt vagy akár 10 év múlva; hogyan változnak a szabályozási keretek, az ügyfélelvárások vagy épp az alapvető biztosítói háttérfolyamatok. Kivárásra ugyanakkor nem lehet játszani, minden piaci szereplő lépéskényszerben van. Ezt pedig az is jól mutatja, hogy robbanásszerűen megnőtt a biztosítások technológiai újításaival foglalkozó vállalatokba, vagyis az insurtech szektorba áramló tőke mértéke. Az idei év második negyedévében összességében 1 milliárd dollárt fektettek be ide világszerte. Ez 150 százalékkal több az előző év ugyanezen időszakához, és csaknem 250 százalékkal több az azt megelőző negyedévhez viszonyítva – ráadásul egyre jelentősebb a biztosítói, viszontbiztosítói jelenlét a befektetési oldalon.

A pénzügyi piacokat felforgató lendület Magyarországot sem kerülte el: idehaza immár közel százra tehető a fintech megoldásoknak illetve vállalkozásoknak a száma, amelyek jó része a biztosítási szektorban is megjelenhet. A MABISZ idei, „Digitalizáció és innováció a biztosításban” elnevezésű konferenciáját november 7-én a Corinthia hotelben egy olyan pillanatban rendezik meg, amikor a felgyorsuló digitalizáció és az életbe lépő új európai szabályozások kettős kihívásával kell szembenéznie a szektornak. „A lényegesen szigorúbb szabályozás véget fog vetni az adatok konkrét cél nélküli gyűjtését szorgalmazó, jelenleg egyértelműen domináló gyakorlatnak. A transzparens adatkezelés mellett ez olyan innovatív adatgyűjtési módokat is ki fog kényszeríteni, amelyeknek jelenleg többnyire híján vannak a hazai piac szereplői, és amelyekből organikusan nőnek ki az ügyfélközpontúbb, digitális szolgáltatások” – fogalmazza meg a jövővel kapcsolatos várakozásait Kerekes Antal ,a PricewaterhouseCoopers partnere, aki a jövő májusban élesedő új, egységes európai adatkezelési szabályozásban (GDPR) rejlő lehetőségekre hívja majd fel a konferencia hallgatóságának a figyelmét.

Rajta kívül előad Deutsch Tamás, a kormány Digitális Jólét Programjának miniszterelnöki biztosa, aki azt vázolja fel, hogy a kormány digitalizációs stratégiájában hogyan találja meg a helyét a biztosítási szektor. Dr. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az ehhez kapcsolódó szabályozói környezet változásairól, felügyeleti terveiről számol majd be, amelyek keretet adnak a piaci szereplők innovációs törekvéseinek. A szakma részéről az első előadás Pandurics Anett, a MABISZ elnökének nevéhez fűződik, aki többek között képet ad a hazai biztosítók eddig elért innovációs eredményeiről.

A külföldi előadók közül az insurtech világának egyik legismertebb szereplője, Matteo Carbone biztosítási stratéga enged betekintést a biztosítók és az insurtech startupok bonyolult nemzetközi viszonyrendszerébe. Az együttműködés egy lehetséges formájáról Lex Tan, a MotionsCloud alapító vezérigazgatója előadásából lehet majd többet megtudni. A német vállalat alig több mint egy év alatt világviszonylatban is az egyik legjelentősebb insurtech szolgáltatóvá nőtte ki magát, biztosítói ügyfélkörének a legváltozatosabb technológiákat szállítja.

A konferencián ismerteti majd a Századvég azt a MABISZ megbízásából készült felmérését, amely a hazai lakosságnak a digitális biztosítói szolgáltatásokkal kapcsolatos várakozásait tükrözi, s november 7-én a Corinthiában vehetik majd át díjaikat a biztosítói szövetség által a fiatalok körében meghirdetett biztosítói digitalizációs esettanulmány-verseny győztesei is.

A teljes program a MABISZ honlapján, a mabisz.hu-n olvasható.

Több ezer károsultat hagyott maga után a vasárnapi vihar

Posted on | by Lambert Gábor

Több ezer károsultat hagyott maga után a vasárnapi vihar

2017.10.30.

Több mint 3200 bejelentés érkezett hétfőn a biztosítókhoz az országon vasárnap átvonuló vihar nyomán. A becsült kárösszeg meghaladja a 300 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elmúlt években hol decemberben, hol az év elején pusztított olyan vihar, amilyenek régebben csupán a május-augusztus közötti időszakra voltak jellemzőek. Az október végi szélsőséges időjárás is ebbe az eseménysorba illeszkedik.

A vasárnap egész Közép-Európát uraló, helyenként orkán erejű széllel érkező vihar ugyan nem Magyarországon okozta a legsúlyosabb károkat, ám a hazai biztosítókhoz hétfő délutánig így is több mint 3200 bejelentés érkezett. A leginkább érintett területek közé a főváros és Pest megye, Bács-Kiskun, GyőrSopron-Moson valamint Fejér megyék tartoztak. Biztosítási értelemben viharnak minősül, ha 54 km/ órát meghaladó szél okoz károkat az épületekben és a vagyontárgyakban, így nem meglepő, hogy a legtöbb bejelentés a helyenként a 130 km/óra erejű orkán rongálásaira vonatkozott: megbontott tetőkről, kidőlt kerítésekről, kidőlt fák vagy letört faágak roncsolta vagyontárgyakról számoltak be a biztosítottak. E mellett sok volt a beázás is, ahogy az erős szél a tető vagy a panelhézagok közé nyomta be az esővizet. A hétfői bejelentések nyomán a biztosítók több mint 300 millió forintra becsülik az okozott károkat. Ez az összeg az elkövetkező napokban tovább nőhet, különös tekintettel arra, hogy a széllökések rendkívül erősek voltak a Balaton térségében, ahol az üdülők tulajdonosai esetleg csak megkésve szembesülnek a kialakult helyzettel.

A végösszeg mindenesetre tovább terheli a hazai biztosítók idei viharmérlegét, amelyek már a nyári szélsőséges időjárási események nyomán több mint 103 ezer káreseményre csaknem 6 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki.

A becsült károk összege azonban azután sem lesz teljes, hogy az utolsó bejelentés is beérkezik a társaságokhoz, hiszen az ingatlanok több mint egynegyedének nincs biztosítása, így a tulajdonosának a helyreállításban önerőre kell hagyatkoznia. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint tavaly év végén a kb. 4,4 millió magyarországi lakóingatlan mintegy 73 százaléka rendelkezett biztosítással. A piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük közel 40-féle típusú szerződés ma is köthető, érdemes tehát a meglévő szerződést folyamatosan összhangba hozni a tényleges vagyoni állapotokkal. Egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért kapható. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

1,2 milliárd forint felett az októberi viharkár

Posted on | by Lambert Gábor

1,2 milliárd forint felett az októberi viharkár

2017.11.06.

A biztosítók hétvégi összesítése nyomán több mint a négyszerese, 1,2 milliárd forint feletti az október 29-i vihar által okozott kár annak az összegnek, mint amit az addigi bejelentések alapján az első napi gyorsbecslés állapított meg. Az első napi 3200 kárbejelentés közel megötszöröződött a hét folyamán, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elsősorban Dánia déli részén, Németországban, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon átrohanó, szokatlanul erős szélvihar október utolsó vasárnapján az eddigi becslések szerint több mint 300 millió eurónyi (kb 93 milliárd forint) pusztítást hagyott maga után az érintett térségben. Csupán Németországban 250 millió euróra becsülik a biztosítók a kifizetendő károkat.

Magyarországon is jóval nagyobb lesz ez az összeg annál, mint amennyit a múlt kedden közzétett első gyorsbecslés állapított meg. Az első 24 órában a biztosítókhoz érkezett több mint 3200 lakossági kárbejelentés a hétvégére 15300-ra duzzadt fel, a kezdeti 300 millió forintnyi becsült kárérték jelenleg már meghaladja az 1,2 milliárd forintot. A társaságoknál az átlagos kárérték 90-100 ezer forint között mozog. A biztosítók kárszakértői mindent megtesznek azért, hogy minél előbb elvégezzék a helyszíni szemléket és az ügyfelek megkaphassák a kártérítést. Ahogy az már a nyári viharok idején is gyakorta előfordult, erőforrásaikat átcsoportosítják azokra a helyszínekre, ahonnan a legtöbb bejelentés érkezett: jelen esetben Budapest és Pest megyébe, valamint Bács-Kiskun és Fejér megyébe, illetve Ceglédre és Kecskemétre. Mint az első bejelentésekből már kirajzolódott, a legtöbb bejelentésben a vihar által megbontott tetők, beázások, panelhézag beázások szerepeltek.

Az októberi vihar következményei így már a május-augusztusi időszak nagy viharaihoz mérhetők. A május végi felhőszakadás nyomán például közel nyolcezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz, csaknem 1,3 milliárd forint értékben. Ebben a négy hónapban a társaságok a szélsőséges időjárás okozta károkért több mint 103 ezer ügyfélnek csaknem 6 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki. 2017 azonban még így is messze elmarad 2010 katasztrófák sújtotta nyara mögött, amikor 312 ezer esetben fordultak a biztosítókhoz, amelyek 30 milliárd forintot fizettek ki.

A statisztikák alapján több mint háromezer család csak saját magára számíthat az októberi vihar következményeinek a felszámolásában. Nagyjából minden negyedik hazai ingatlan ugyanis nem rendelkezik biztosítással. Pedig a már havi kétháromezer forintért is köthető, úgynevezett alapbiztosítások fedezik az elemi károk kockázatát.

A jövő már megérkezett

Posted on | by Lambert Gábor

A jövő már megérkezett

Új lendületet kaphat a hazai insurtech-szféra

2017.11.07.

Egyértelmű és határozott a szándék a digitalizáció, a biztosítási értéklánc új szintre emelése felé mind a piaci szereplők, mind az állam és a felügyelet részéről – foglalhatnánk össze az idei MABISZ konferencia délelőtti programjának tanulságát.

„A digitalizáció nem a jövő feladatait fogalmazza meg, már tegnap elkezdődött és a jelen teendőit határozza meg” – jelentette ki megnyitó előadásában Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a Magyar Biztosítók Szövetségének éves nemzetközi konferenciáján. Hozzátette, a Digitális Jólét Program nem elsősorban gazdasági, technológiai fejlesztési projekt, hanem egy párbeszéden és kölcsönös bizalmon alapuló, esélyteremtő vállalkozás, aminek legfontosabb, minden tekintetben elsőbbséget élvező szereplője maga a polgár, a hétköznapi ember. A megvalósításban azonban kulcsszerepe van valamennyi érintett fél folyamatos, kölcsönös bizalom jellemezte párbeszédnek, az állam koordináló és támogató szerepének, valamint a megfelelő szabályozói nyitottságnak egyaránt. A Digitális Jólét Program 2.0-ban éppen ezért kulcsszerepet kap a hazai informatikai KKV-k kiemelt támogatása, valamint az állam működése során keletkezett adatvagyon gazdasági szereplők által történő hasznosításának lehetővé tétele is. A miniszterelnöki biztos reményét fejezte ki, hogy a valóban értékes párbeszédben partnerként számíthat azokra a szektorokat összefogó szakmai szervezetekre, mint amilyen a MABISZ is. „A digitalizáció minden területen, gazdasági térségektől az egyes vállalatok szintjéig az egyik legátfogóbb és legfontosabb gazdaságfejlesztési program lesz az elkövetkezendő évtizedben. Aki ezt nem ismeri fel, az menthetetlenül lemarad” – zárta előadását a miniszterelnöki biztos.

Mikor innovációról beszélünk, mindig az aktuális hívószavak, nagy ötletek kerülnek középpontba, holott a hétköznapok nem csak ezekről szólnak Pandurics Anett szerint. A MABISZ elnöke úgy fogalmazott, a magasabb szintű szolgáltatások, az ügyfélélmény javítása, a hatékonyság növelése folyamatos feladat, még ha nem is beszélünk róluk folyamatosan. A biztosítási szektor ennek kiváló példája, hiszen az elmúlt öt év folyamatosan javuló teljesítményének köszönhetően lényegében a küszöbön áll a válság előtti szint elérése, eltelt azonban tíz év, és ezalatt elképesztő változásokon ment át a szakma. „Ma már elképzelhetetlen a KGFB tarifák papíralapú közlése, de 10 éve még ez volt a norma, az Internetes csatornák előretörésével pedig a személyes értékesítés is egyre inkább háttérbe szorul.” – mondta Pandurics Anett.

Az innováció jellemzően egyik legnagyobb korlátja, különösen a biztosítás területén a szigorú szabályozás, Windisch László nem is tagadta, hogy a ügyfelek érdekeinek védelme és a fejlődés támogatása közti egyensúly megtalálása állandó dilemmát jelent a felügyeleti szerven belül. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint azonban a közeljövőben olyan rendszer bevezetésére kerülhet sor, ami sikeresen feloldhatja ezt az érintett szektorok és a felügyelet közös erőfeszítései segítségével. Kialakításra kerül egy olyan, közös gondolkodást, párbeszédet elősegítő innovation hub és egy úgynevezett „regulatory sandbox”, aminek keretei között az egyes vállalkozások, startupok kontrollált keretek között, lazább jogszabályi követelmények között, de lényegében élesben próbálhatják ki elgondolásuk, innovatív megoldásuk életképességét. „Az insurtech óriási lehetőség, ennek pedig az MNB nem akar gátja lenni. „A Szolvencia II bevezetésekor már bizonyítottuk, hogy ha együttműködünk, akkor nincs teljesíthetetlen kihívás.” – fogalmazott Windisch László.

A vezérigazgatói kerekasztal tanulsága szerint a digitalizáció hívószavainak rengetegében hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, hogy az innováció, a technológia nem cél, hanem eszköz. Az Erdős Mihály (Generali), Kurtisz Krisztián (Uniqa), Sztanó Imre (NN) és Kisbenedek Péter (Allianz) részvételével zajló beszélgetés alapján ez a cél továbbra is mind a biztosítók, mint az ügyfeleik életének egyszerűbbé tétele. A különbség jelenleg csak annyi, hogy minden eddiginél közelebb kerülhet a biztosító az ügyfélhez, ez pedig kulcsfontosságú, hiszen végső soron az ügyfélkapcsolat a siker kulcsa. A helyzet annyiban valóban bonyolultabb, hogy egyszerre kell megvalósítani a termék, a cégkultúra, illetve a technológia fejlesztését, mivel a megszokott keretek már alkalmatlanok a megváltozott elvárások kiszolgálására. A fejlődés már annyira felgyorsult, hogy nem érdemes 12 hónapnál hosszabb megtérülésű projektekbe vágni, egy gyorsabb, agresszívebb szemlélet kell, ami gyorsan képes új termékeket piacra dobni, és amennyiben szükséges megszűntetni. A külső versenytársak jelentette kockázatról szólva a résztvevők szerint a legnagyobb kérdés az, képesek-e újradefiniálni magukat a biztosítók, de ehhez mindenképpen szükség lenne a szabályozói keretek bizonyos mértékű lazítására, az adott esetben túlburjánzó szabályok egyszerűsítésére, adott esetben elhagyására is.

Már kalkulálhatók az év végi évfordulós kgfb-szerződések díjai a MABISZ Díjnavigátoron

Posted on | by Lambert Gábor

Már kalkulálhatók az év végi évfordulós kgfb-szerződések díjai a MABISZ Díjnavigátoron

2017.11.08.

Már kalkulálhatók a január elsejei évfordulós szerződések kgfb-díjai is a szövetség fogyasztóvédelmi célokat szolgáló eszközén, a MABISZ Díjnavigátoron. A MABISZ kgfb-díjakat összehasonlító eszköze abban egyedi a piacon, hogy az összes piaci szereplő összes kedvezményét tartalmazza, üzleti érdekektől mentes, és a biztosítók a díjak helyességét előzetesen jóváhagyják – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a kgfb-piac szereplői november 1-jén éjfélig tehették közzé a január elsejei évfordulós szerződésekre vonatkozó, jövő év január elsejétől alkalmazandó díjtarifáikat.

A 13 piaci szereplő közül 12 biztosító új díjat alkalmaz a jövő év elejétől, egy társasággal a korábban közzétett díjakon lehet szerződni. A társaságok továbbra is sok, közel százféle kedvezményt alkalmaznak a díjak kialakításánál. A kedvezményrendszerekben kisebb változtatások fellelhetők, de a korábbiaktól gyökeresen különböző kedvezménytípust nem találni.

A biztosítók többségénél továbbra is díjkedvezményt kapnak a családosok, a kiskorú gyermeket nevelők. Kedvezményt biztosít az e-kommunikáció választása, ha a gépjármű-tulajdonos a korábbi, papír alapú kapcsolattartás helyett az e-mailen, Interneten keresztüli kommunikációt részesíti előnyben. Több biztosítónál kedvezményben részesülnek azok, akik a csekkes díjfizetés helyett a banki átutalás vagy csoportos beszedés lehetőségével kívánnak élni. Kedvezményes díjat kaphatnak az éves díjfizetést választó gépjármű-tulajdonosok is azokkal szemben, akik a negyedéves vagy havi díjfizetés lehetőségét részesítik előnyben. Továbbra is fellehető a díjkedvezmények körében a nyugdíjas-kedvezmény, a közszolgálati dolgozók, illetve az egyházi alkalmazottak kedvezménye.

A partnerkedvezményeket széles körben alkalmazzák a társaságok azok számára, akik valamely meghatározott szervezet tagjai, illetve pénzintézet ügyfelei, vagy azok számára, akik más típusú biztosítással is rendelkeznek az adott cégnél. Széles körben alkalmazzák az úgynevezett együttkötési kedvezményt is, amelyhez akkor juthatunk hozzá, ha valamilyen más biztosítást is kötünk a kgfb-szerződéssel egy időben egyazon biztosítónál.

Az „őszi kgfb-kampány” már egyre kevesebb autóst érint. Jelenleg az összes, 4,7 millió gépjármű közül 1,5 millió – 31,9 százalék – kgfb-szerződése fordul január elsején. A 3,1 millió, magánszemély tulajdonában álló személygépjármű 31,2 százaléka, 970 ezer gépjármű rendelkezik még mindig január elsejei évfordulóval.

Azoknak a járműtulajdonosoknak, illetve üzembentartóknak, akik úgy döntenek, hogy biztosításukat valamely más társasághoz szeretnék átvinni, legkésőbb december 1-jén éjfélig el kell juttatniuk írásbeli felmondásukat a biztosítójukhoz. Ezt követően december 31-éig még egy hónap áll rendelkezésükre arra, hogy a jövő évre vonatkozó szerződésüket megkössék.

Amennyiben valaki biztosítóváltásban gondolkodik, érdemes felkeresnie a szövetség honlapján megtalálható MABISZ Díjnavigátort.

A szövetség 2010 óta működteti e fogyasztóvédelmi eszközét, amely minden piaci szereplő minden kedvezményét tartalmazza, s egyfajta etalon abban a tekintetben, hogy a biztosítók a díjkalkulációk helyességét tesztelik és jóváhagyják, illetve hogy az eszköz kizárólag fogyasztóvédelmi eszközként funkcionál, az üzleti érdekek nem játszanak szerepet a működtetésében.

Nő a biztosítások népszerűsége a munkáltatók körében

Posted on | by Lambert Gábor

Nő a biztosítások népszerűsége a munkáltatók körében

2017.11.15.

Két év alatt megkétszereződött ugyan azon munkáltatók aránya, akiknél a dolgozók biztosítási elemet is választhatnak a cafeteria keretük terhére, ám még mindig alacsony az átlagosan igényelt védelem mértéke. Ha pedig bekövetkezik a baj, az érintettek sokszor elfeledkeznek arról, hogy éljenek a szolgáltatással, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egyre több cég panaszkodik a megfelelő munkaerő megszerzésének és megtartásának a nehézségeire, s az év vége felé, a jövő évi kiadások tervezésekor egyre jobban előtérbe kerülnek ezek a szempontok. Talán ennek is köszönhető, hogy azok a biztosítások, amelyek a munkáltatói gondoskodás üzenetét sugallják a dolgozók felé, mind inkább helyet kapnak a vállalati cafeteriákban. „A legfrissebb kutatásunk szerint a biztosítás a fix juttatások között egyre népszerűbb: míg 2015-ben a válaszadók 13 százaléka kínált biztosítást a juttatási rendszerében, ez az arány 2016-ban 18 százalékos volt, idén pedig 27 százalékra ugrott” – mondja Fata László cafeteria-szakértő. Másfelől pedig a fix és a választható juttatások között is előforduló elemek sorában az egészségbiztosítás a SZÉP Kártya, Erzsébet utalvány és az iskolakezdési támogatás után a negyedik helyet foglalja el.

Az élet-, baleset-, és betegségbiztosításoknál, azaz együttesen a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi törvény szerinti kockázati (személy)biztosításoknál a szolgáltató a biztosítottat ért szerződéses esemény (haláleset, baleset vagy betegség, orvosi ellátás) bekövetkeztekor teljesít. Elterjedt változat, hogy a munkáltató csoportos kockázati biztosítást köt, ami klasszikus baleset- és életbiztosításokat jelent – tehát ha például eltöri a kezét a munkavállaló, akkor a biztosító fix összeget fizet. Népszerűek még a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítások is; ezeknél a biztosító nem pénzt fizet, hanem a szerződés szerinti keretek között fedezi az egészségügyi szolgáltatás költségét. Vagyis a megbetegedett dolgozó adott esetben magánorvosi ellátást kap, és megvan az az élménye, hogy kiemelt szolgáltatásban részesítette munkaadója.

Csoportos balesetbiztosításnál havi tíz-tizenötezer forintos díj ellenében már akár több tízmillió forintos rokkantsági biztosítási összeg, milliós nagyságrendű műtéti térítés és több tízezres csonttörésre vonatkozó fedezet is vásárolható. Ráadásul az Szja-törvény béren kívüli juttatások, adómentes juttatások esetén nem tesz különbséget az adózás mértékében aszerint, hogy cafeteriában választva vagy fix juttatásként adja ezt a munkáltató. Biztosításnál az az adózási szabály, hogy havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentesen adhat a munkáltató kockázati biztosítást bármely dolgozójának – jövőre ez már több mint negyvenezer forintos felső határt jelent. A biztosítási díj pedig a vállalkozás érdekében felmerülő költségként számolható el.

Jelenleg az egyénileg és a munkáltatók által kötött kockázati (haláleseti) életbiztosítások darabszáma meghaladja a hatszázezret és hasonló nagyságrendű az önálló balesetbiztosítások száma is, miközben a nem életbiztosítások kiegészítő elemeként megkötött betegségbiztosításokból még igen kevés van. További probléma, hogy az átlagosan igényelt biztosítási védelem mértéke is jóval alatta marad az érzékelhetően hatékony segítségnyújtás szintjének. A statisztikák szerint, ha valaki eltávozik a családból, a közeli hozzátartozók általában három év alatt tudják teljes mértékben újrarendezni az anyagi viszonyaikat. Célszerű lenne tehát a biztosított három éves jövedelmének megfelelő, vagy magasabb kockázati életbiztosítási összeget választani.

A MABISZ ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy felelőtlenül nem szabad rábólintani egyetlen konstrukcióra sem. Sokféle konstrukció létezik a magyar biztosítási piacon. Megtalálhatóak a csomagtermékek éppúgy, mint az egyéni igények szerint, fedezetként összeválogatható módozatok. „Azonban az utóbbihoz elengedhetetlen, hogy pontosan tudjuk, mire is szeretnénk biztosítási védelemmel rendelkezni. Ennek meghatározásában a biztosításközvetítők hathatós segítségünkre tudnak lenni”, tanácsolja Farkas Patrícia, a MABISZ Egészség- és Balesetbiztosítási Tagozatának elnökhelyettese. Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a biztosítók nem minden baleset után kötelesek szolgáltatást teljesíteni. Tipikus példa erre, ha az incidenst jogellenesen és súlyosan gondatlanul a biztosított okozta, például a közlekedési szabályok áthágásával. A szerződésekben lehetnek más kizárási esetek is, mint például az egyes sporttevékenységek vagy a tiltott helyen való fürdés. Vagyis a szerződést alaposan el kell olvasni.

Csoportos biztosítások esetén gyakori gond az is, hogy a szerződésben rögzített esemény bekövetkeztekor az érintett elfelejtkezik a szolgáltatás meglétéről – a menedzsment hatékony kommunikációval segíthet ezt elkerülni. A tapasztalatok szerint igénybevétel esetén a dolgozók sokszor nagyobb értéknek tartják a kapott biztosítási szolgáltatást, mint amennyibe az a munkáltatónak került. Márpedig a felmérések alapján a vállalati juttatásoknál elsődleges fontosságú a rendszer költséghatékonysága, valamint a kiszámíthatóság és a dolgozói elégedettség növelése a munkaerő megszerzése és megtartása érdekében.