Az újabb fejlesztéseknek köszönhetően a MABISZ központi nyilvántartásából már két adat megadásával automatikusan kitöltődnek az E-kárbejelentőben a biztosítási szerződéses mezők. A járványügyi intézkedések közepette egyre népszerűbb, a távolságtartást segítő alkalmazással így tovább gyorsítható a kárrendezési folyamat.

Az E-kárbejelentő legújabb verziójában magánszemélynél elegendő beírni a szerződő születési dátumát és a jármű rendszámát, jogi személy esetében pedig a szerződő adószámát és a jármű rendszámát. Ezt követően az alkalmazásban automatikusan kitöltődnek a biztosítás adatai.

Az E-kárbejelentő applikáció a három legnagyobb alkalmazás boltból – Play áruház, Apple Store, Huawei AppGalery – ingyenesen letölthető, autós kényelmi szolgáltatás. (A https://ekar.hu/ oldalon pedig egyéb hasznos információkat is találunk az alkalmazás használatáról.) A papíralapú „kék-sárga” baleseti bejelentő online alternatívája 2019-es bevezetése óta Magyarország egyik legnépszerűbb alkalmazásává nőtte ki magát, és kategóriájában a TOP 10-ben szerepel. Az alkalmazást a megjelenése óta több, mint 350 ezren töltötték le és 8000-nél több kárbejelentés érkezett 2020-ban az applikáción keresztül. A rendszer ismeretségét és használatát igazolja, hogy tavaly közel 20%-kal növekedett a minden biztosító által elfogadott és támogatott új digitalizált kárbejelentési csatorna használata a megelőző évhez képest.

Az E-kárbejelentő a megjelenés óta több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül. A címadatok tavaly óta prediktív bevitel segítségével adhatók meg. (Elkezdjük beírni a címet és az alkalmazás automatikusan kitölti a mezőt.) A kezdetekhez képest bővült a beküldhető képek száma, továbbá a baleset résztvevői grafikusan és szövegesen is kiválaszthatják a járművek sérült elemeit, és megadhatják a sérülések jellegét. Pontosabban rögzíthetik a baleset körülményeit a bővített baleseti szituációs lista használatával. Már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, vagy épp nem rendelkezik érvényes biztosítással. Értesíteni tudja a tulajdonost vagy üzembentartót a balesetről (pl. ha az autót más vezette), meg lehet adni a becsült kárértéket. Beépült egy CASCO-kárbejelentési funkció is.

A folyamatos fejlesztések alapvető célja, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát, pontosabb adatokat kapjanak a biztosítók, valamint hogy tovább csökkentsék az átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt. Az akár kontaktmentes, biztonságos, digitális kárbejelentés használata révén így a kárrendezés és a kifizetés ideje is csökken.

Az elmúlt évi horvátországi földrengések magyarországi tényleges káradatai lényegesen felülmúlják a korábbi becsléseket. A kárbejelentések száma pedig meghaladja a horvátországit, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A december 28-29-i horvátországi rengések nyomán az év végi gyorsbecslések a százmillió forintos károkról szóltak, január első napjaiban ötszáz millió forintra ugrott a számla, végül a tényleges kifizetések és az elkülönített tartalékok összege megközelítette a nyolcszáz harminc millió forintot. Míg január elején háromezer bejelentés kapcsolódott a földrengésekhez, a véglegesnek mondható statisztika szerint a károk száma meghaladja a nyolcezer hétszázat.

A közölt adatok nem is annyira egy-egy nagyobb hazai időjárási vagy természeti katasztrófa nyomán kifizetett biztosítói összegekhez mérten tűnnek jelentősnek, hanem ha azokat összevetjük a horvát biztosítói szövetségnek a MABISZ-hoz eljuttatott összegzésével.  Decemberben a Zágrábtól alig 50 kilométerre délre fekvő Petrinját több, köztük a Richter-skála szerint 6,4-es erősségű földrengés is sújtotta, a híradók egy romokban heverő település képeit mutatták. A horvát biztosítók a szövetség becslése szerint tavaly év végéig mintegy 33 millió eurónak megfelelő (kb 11,5 milliárd forint) kunát fizettek ki és 10-13 mrd forintnyi tartalékot különítettek el a károkra, 7430 bejelentés nyomán. Ehhez januárban további ötmillió eurónyi (1,75 mrd forint) kifizetés társult.

Az átlagkár tehát jóval magasabb, mint Magyarországon, viszont a képek alapján feltételezett pusztulás mértékéhez képest viszonylag kevesen fordultak a biztosítókhoz. Mindez azért lehet, mert Horvátországban nagyon alacsony, alig harminc százalékos a lakásbiztosítási penetráció, és ezen belül is a szerződések nagyobb része nem fedezi a földrengések okozta károkat. Tavaly ugyan a megelőző évhez képest közel negyven százalékkal nőtt az ilyen típusú lakásbiztosítások száma, de így is alig haladja meg a száznegyven ezret. Idén januárban viszont már több mint 26 ezer új szerződést kötöttek – háromszor annyit, mint a múlt év hasonló időszakában. Déli szomszédunknál egyébként a biztosítók az MSC, vagy a Richter skála szerinti 5-ös erősségű, illetve annál nagyobb rengések után térítenek.

Magyarországon többek között a 72-73 százalékos lakásbiztosítottsági arány is hozzájárul ahhoz, hogy a társaságok már az egyszerűbb lakásbiztosításokban is széles körű fedezetet tudjanak vállalni a tűz, valamint az elemi károkra, így a földrengésekre is. (A hazai szerződések úgynevezett többkockázatú biztosítások: egyetlen szerződés keretein belül, egyidejűleg többféle káreseményre is fedezetet nyújtanak, így a tűz- és elemi károkra pl. robbanás, földrengés, vihar, villám, felhőszakadás, stb). Földrengés esetén a kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok (saját szakértőik szakmai felkészültsége mellett) a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.  

Tavaly óta a választék egy új termékcsoporttal bővült, a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással (MFO). Az MNB által megvizsgált és jóváhagyott lakásbiztosítások esetén minden biztosító megegyező alapfedezeteket kínál, (amelyek magukban foglalják például a földrengést is,) így ezek a termékek összehasonlíthatók. Ezt segíti a jegybank weboldalán a közeljövően induló kalkulátor is. A társaságok az árakkal, valamint a kiegészítő fedezetek széles választékával versenyeznek egymással, amelyekkel a biztosítás személyre szabhatóvá válik. A napokban már az ötödik társaság terméke kapta meg az MNB-től a minősítést, és további igénylések várnak elbírálásra.

Tavaly ötmilliárd forintról hétmilliárdra, idén pedig további négy milliárddal nőtt a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás keretösszege, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A palyazat.gov.hu oldalon a napokban tették közzé, hogy módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” című felhívás. Ennek értelmében a mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott éves keretösszeg a 2021. évtől kezdődően már tizenegy milliárd forintra emelkedik. A gazdálkodók az ebbe a körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként kaphatják vissza.

A rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. Kilenc éve még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, tavaly már meghaladta a 14,5 milliárd forintot. A megnövelt támogatási keretösszeg pedig lehetővé teszi, hogy hasonlóan dinamikus növekedés mellett is magas tudjon maradni a támogatási intenzitás. (A keret túligénylése esetén ugyanis a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.)

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is  háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak, a díjtámogatásra pedig április elejétől pályázhatnak. (Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás keretében 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre. A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

A gazdálkodók három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából választhatnak (közülük az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az Agrár Biztosító tagja a MABISZ-nak). Biztosítási díjtámogatás viszont csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható. Az egységes kárenyhítő alapból is csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.

Mint az Nagy István agrárminiszternek a biztosítási piac szereplőivel folytatott februári találkozóján is megfogalmazódott, az Európai Unióban Magyarországon működik a legkiterjedtebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. A kilenc éve megújult agrárkár-enyhítés és növénybiztosítási díjtámogatás mellett 2018 óta üzemel az országos lefedettséget biztosító jégkármérséklés, az idei évtől pedig elérhető a mezőgazdasági krízisbiztosítás is. (Ez a rendszer a biztosítók által értékesített termékektől függetlenül működik.) „Ezen eszközök egymással összhangban és egymást erősítve működnek a leghatékonyabban. Az állami mezőgazdasági krízisbiztosítás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a piaci biztosítók által forgalmazott, a minisztériummal közösen kifejlesztett díjtámogatott növénybiztosításokat” – szögezi le a találkozóról kiadott közlemény. A mezőgazdasági krízisbiztosítás a termelők bármilyen okból – például piacvesztés, inputanyag költség növekedése, állatleölés, kedvezőtlen időjárás, új koronavírus miatti gazdasági nehézségek – bekövetkezett, 30%-ot meghaladó jövedelem-kieséseit kompenzálja. A rendszerhez februártól lehet csatlakozni, önkéntesen.

A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kiépülésével, valamint az Agrárminisztérium és az agrárbiztosítók több mint kilenc éves példaértékű összefogása eredményeképpen évről évre nő a termelői öngondoskodás. Az együttműködés további lehetőségeiről tárgyalt Nagy István agrárminiszter az agrárbiztosítási piac szereplőivel.

Az egyik legfontosabb agrárpolitikai cél, hogy megérje gazdálkodni és vidéken élni. E szándék elérését 2012 óta hatékonyan segíti a folyamatosan fejlődő, Európa élvonalába tartozó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerünk. A miniszteri találkozón egyetértés volt abban, hogy a termelők növekvő biztosítottsága a felelős gazdálkodás kritériuma. Ezt a szemléletet a továbbiakban is erősíteni kell, ebben az Agrárminisztérium fontos szövetségesei a biztosítótársaságok és a non-profit egyesületek. Az agrártárca elkötelezett abban, hogy a termelők kockázatkezelési ismeretei bővüljenek, az ismeretanyag beépüljön a szakemberképzésbe, ehhez felajánlották együttműködésüket az agrárbiztosítási piac szereplői.

Az Európai Unióban Magyarországon működik a legkiterjedtebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer: 2012-től megújult az agrárkár-enyhítés és növénybiztosítási díjtámogatás, a 2018 óta üzemel az országos lefedettséget biztosító jégkármérséklés, valamint az idei évtől elérhető a mezőgazdasági krízisbiztosítás is. Ezen eszközök egymással összhangban és egymást erősítve működnek a leghatékonyabban. Az állami mezőgazdasági krízisbiztosítás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a piaci biztosítók által forgalmazott, a minisztériummal közösen kifejlesztett díjtámogatott növénybiztosításokat. A mezőgazdasági krízisbiztosítás a termelők bármilyen okból – például piacvesztés, inputanyag költség növekedése, állatleölés, kedvezőtlen időjárás, új koronavírus miatti gazdasági nehézségek – bekövetkezett, 30%-ot meghaladó jövedelem-kieséseit kompenzálja, amelyhez 2021. februárban lehet először csatlakozni, önkéntesen. Az Európai Unióban egyedülálló rendszer elsődlegesen megcélzott ágazata az állattenyésztés.

Nagy István agrárminiszter a találkozón megerősítette, hogy a 2021-2027. évekre vonatkozó, megemelt vidékfejlesztési költségvetésnek köszönhetően a rekordösszegű fejlesztések mellett az agrártárca a tervek szerint megemelt forrásokat fog nyújtani a növénybiztosítások díjtámogatásához, ezáltal is ösztönözve a termelői öngondoskodást.

A miniszteri találkozón a biztosítói oldalról a díjtámogatott növénybiztosításokat forgalmazó Allianz Biztosító, Generali Biztosító, Groupama Biztosító, Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepe, valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetsége (MANBESZ) képviselői vettek részt. (https://kormany.hu/hirek/a-felelos-gazdalkodashoz-elengedhetetlenek-az-agrarbiztositasok)

Meglehetősen kellemetlen, mikor a kötelező jótállási idő elteltével hibásodik meg egy termék. Ugyanakkor több hazai biztosító kínálatában is elérhető az a lakásbiztosítási kiegészítő, amely ezen eszközök garanciális idejének lejárta utáni javíttatását vagy cseréjét fedezi, évi néhány ezer forintos átalánydíjért cserébe – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Míg 2010-ben például LCD és plazmatelevízióból száz háztartásra még csak 12 készülék jutott, addig 2019-ben már 104. Elterjedésükkel párhuzamosan azonban nő az elektronikai eszközök meghibásodásának a lehetősége is, jellemzően az egy, maximum három éves garancia időszakot követően. Kiterjesztett garanciabiztosítást külön-külön is meg lehet kötni egy-egy eszközre, azonban a lakásbiztosítások is fedezetet nyújthatnak ezen berendezések garanciaidőn túli meghibásodására. Ráadásul a lakásban található, akár valamennyi eszközre, amennyiben azok megfelelnek bizonyos feltételeknek. Évi néhány ezer forintos biztosítási díjért cserébe ilyen komoly, akár százezres nagyságrendű költségektől kímélhetik meg magukat a biztosítottak. A MABISZ tagbiztosítói közül is mintegy fél tucat társaság kínál ilyen kiegészítőt lakásbiztosításai mellé.

A kiterjesztett garancia egy kárbiztosítás, amelynek célja a biztosítottnak minősülő eszközök – a szerződésben leírt feltételek szerinti – meghibásodása esetén azok megjavítása. A termékek fedezete kiterjedhet a biztosított lakásban található elektromos háztartási kis- és nagygépek és szórakoztató elektronikai eszközök garanciális jellegű meghibásodására. Továbbá egyes biztosítások a mobil eszközök (mobiltelefon, hordozható számítógépek, táblagépek, e-book olvasók, okosórák, stb.) garanciális jellegű és véletlenszerű károsodása esetén felmerülő javítási költségeket is fedezik. Lehetnek persze külön megkötések is: mobiltelefonok esetében például a kijelzőben keletkezett törési károkat jellemzően csak akkor állják a biztosítók, ha azok képernyő védő fóliával voltak felszerelve a kár pillanatában.

További feltétele a biztosíthatóságnak, hogy az eszközöket újonnan vásárolták. A vásárlási számlának is rendelkezésre kell állnia, továbbá az is szükséges, hogy a gyártó, forgalmazó vagy az eladó garanciája már ne legyen érvényben. Egyes biztosítók azt is kikötik, hogy a vásárláskori értéknek el kell érnie egy minimum összeget (20-30 ezer forint), valamint, hogy az eszköz kora (a vásárlás napjától számítva) nem lehet több bizonyos számú évnél (háztartási eszközöknél jellemzően 5 év, mobil eszközöknél 2-3 év). Két társaság várakozási időt is kiköt a szerződésben (két hónap), amelyre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Emellett a mobilkészülékek esetén az is előírás, hogy a készüléket a szerződéskötést követően vegyék meg.

A biztosítási összeg, vagyis az ésszerű javítási költség a vagyontárgy káridőponti piaci új értéke, de legfeljebb a vásárláskori érték. Egyes biztosítók felső határt is megszabnak, jellemzően 250 – 300 ezer forint körüli értékben. Ez tehát az ésszerű javítási költség felső határa. Egyes társaságok önrészt is előírnak, ami a javítási költség 25-50%-a is lehet.

A biztosító szolgáltatása a felmerülő javítási költség megtérítése, ennek lehetetlensége vagy gazdaságtalansága esetén az eszköz pótlása (hasonló gyártmányú és minőségű, azonos rendeltetésű) vagy az eszköz káridőponti újértékének megfelelő összeg megfizetése. A biztosító szolgáltatásának általában az is feltétele, hogy a javításnak a garancialevélben felsorolt szakszervizek valamelyikében, vagy a biztosító szolgáltatója által megadott szervizben kell történnie. Több társaság szolgáltatásába az is beletartozik, hogy egy asszisztenciaszolgáltatást nyújtó társaságon keresztül nonstop telefonos kárrendezési szolgáltatást működtet: segítséget nyújt a probléma azonnali elhárításában, elvégzi a kapcsolatfelvételt a javítást végző szervizzel.

A kiterjesztett garanciavállalási feltételek ugyan biztosítónként eltérnek, azonban mindegyik tartalmaz kizárásokat, amelyekre a biztosítási fedezet nem terjed ki. Ide tartoznak például az olyan esztétikai károsodások, melyek nem befolyásolják a biztosított vagyontárgy használhatóságát, de az elemi károkra (tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, vízkárok, földrengés) és bármilyen folyadék által okozott károsodásokra sem vonatkozik a fedezet.

Az alulbiztosítottság jelenti a vagyonbiztosítások legnagyobb kockázatát. Márpedig mind a vállalkozói, mind a lakásbiztosítási szerződések esetében gyakran fordul elő, hogy a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A lakás- és társasház biztosításoknál szerződéskötéskor a biztosítók rendszerint felajánlják azt a minimális biztosítási összeget (négyzetméter árat), amit, ha az ügyfél elfogad, legtöbbször mentesül az alulbiztosítottság következményei alól. Vállalati biztosításoknál azonban nincs ilyen lehetőség, mert az épületek, valamint az ingóságok tekintetében sem homogén a biztosított állomány. Pedig nagyon jelentős értékekről van szó: jóllehet a vállalati vagyonbiztosítások száma a lakossági vagyonbiztosításoknak alig hat százalékát érik el, de az előbbiből származó díjbevételek megközelítik az utóbbinak a felét.

Az alulbiztosítás következménye az ún. pro rata (aránylagos) kártérítés, amikor a biztosított (károsult) a keletkezett kárnak csak egy részét kapja meg a biztosítótól. Például tegyük fel, hogy a biztosított épület tényleges értéke 150.000.000 Ft, ám a megkötött vagyonbiztosításban a biztosítási összege csak 75.000.000 Ft. Ez esetben teljes kár esetén a biztosító legfeljebb ezt az összeget fogja kifizetni a károsult részére, és részkár esetén is mindig a kárösszeg 50 %-át. Azaz a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, amilyen mértékben a vagyontárgy tényleges értékét biztosították, hiszen a társaság a vagyontárgynak csak egy része után szedett biztosítási díjat. (A biztosítási összeg a kár esetén fizethető legmagasabb szerződés szerinti összeg, a vagyontárgy tényleges értéke pedig az az összeg, amelyre a biztosításnak szólnia kell. A teljes körű kártérítéshez fontos tehát, hogy ez a két dolog egyezzen.)

A vagyontárgyak értékével, biztosítási összegével ráadásul nem csak szerződéskötéskor kell foglalkozni, hanem érdemes időt szentelni a folyamatos felülvizsgálatra, a biztosítási összegek aktualizálására. Ennek elmaradása kellemetlen következményekkel járhat: sokan csak a káreseményt követően szembesülnek azzal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti meg, mert a szerződés nem követte pl. az ingatlan bővítését vagy az ingóságok körének bővülését.

A helyes biztosítási összegnek, azaz a vagyontárgyak tényleges értékének a megállapításához többféle értékelési mód is használható. E tekintetben is jó tanácsokkal szolgál a MABISZ Ipari- és Technikai Biztosítási Bizottságának a tájékoztatója (https://mabisz.hu/karmegelozes-kockazatkezeles/), amely a vállalati, közép- és kisvállalkozói szféra szereplői részére tartalmaz hasznos ismereteket az alulbiztosítás témájában. (Fontos azonban megjegyezni, hogy a tájékoztató csak általánosan foglalkozik a témakörrel. Az egyes társaságok biztosítási feltételei a jogszabály által meghatározott körben eltérhetnek. Bármely konkrét kérdésben teljes eligazítást csak az adott biztosítónál érvényesen megkötött vagy javasolt szerződés feltételeinek ismerete nyújt.)

A tájékoztatóban összegyűjtött biztosítási ismeretek alkalmazása mindenesetre fontos lehet a közbeszerzési pályázatok biztosításra vonatkozó részeinek kiírásakor is. Segíthet ugyanis abban, hogy a projekthez leginkább illeszkedő biztosítás megkötését írják elő. 

A december végi horvátországi földrengések magyarországi károsultjai közül sokan csak az újévben fordultak biztosítóikhoz. A kárösszeg így sokszorosan meghaladja a gyorsjelentésben feltételezettet s a kifizetések átlaga is magasabb lehet, mint egy-egy szélsőséges időjárási időszakot követően, állapítja meg a MABISZ közleménye.

A december 28-29-i horvátországi rengéseket követő első két napban a biztosítókhoz több mint ötszáz bejelentés érkezett, amelyek alapján a társaságok a százmillió forintot meghaladó kifizetéssel számoltak. Ugyanakkor több, nagyobb ügyfélállománnyal rendelkező társaság is kihangsúlyozta, hogy további bejelentésekre számít. (A szerződések rögzítik, hogy az ügyfeleknek a károk észlelésétől a bejelentés megtételéig mennyi idő áll rendelkezésükre – jellemzően 3-5 nap.) Feltehetőleg az év vége és a hosszú hétvége miatt az újév első napjaira valóban megsokszorozódtak a tavalyi számok: közel háromezer bejelentés nyomán a becsült kárösszeg megközelíti az ötszáz millió forintot. Ez az összeg önmagában nem számít kirívónak, mivel egy-egy nagyobb nyári vihar akár több milliárdos nagyságrendben is megterhelheti a biztosítói kasszákat, az egy bejelentésre jutó kb kétszázezer forint azonban viszonylag magasnak számít. Ezt az indokolhatja, hogy a földrengés az épületek szerkezetében súlyosabb károkat okozhat, mint a felhőszakadás vagy a szélvihar.

A társaságok folyamatosan térítik a károsultaknak a jóváhagyott kifizetéseket, van olyan biztosító, amelyik a szemlézett károk mintegy kilencven százalékában már le is zárták az eljárást. Az ügyintézést jelentősen segíti, hogy az elmúlt évben – részben a járványveszély miatti kihívásra válaszul – a biztosítók felgyorsították digitalizációs szolgáltatásaik kiépítését a kárbejelentési és a kárfelmérési területeken is. Egyes biztosítóknál a bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak. Amennyiben viszont helyszíni kárszemle válik szükségessé, akkor csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el (mint például a megrongálódott épületek esetleges áramtalanítása, a vízvezetékek lezárása, stb), és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

Az összesített és már feldolgozott adatok alapján a legtöbb igazolható kárt a déli határhoz közeli Baranyából, Somogyból és Zalából jelentették. A kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok (saját szakértőik szakmai felkészültsége mellett) a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.  

Valamennyi hazai lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

A decemberi 28-29-i horvátországi földrengések Magyarországon is okoztak anyagi károkat. Két nap alatt több száz bejelentés érkezett a biztosítókhoz, amelyek arra számítanak, hogy az elkövetkező napokban ezek száma még nőni fog, állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

A hét eleji horvátországi rengések közül alapvetően a keddi, 6.5-ös erősségű földmozgás nyomán keletkeztek anyagi károk magyar területen is, elsősorban a Dunántúl déli részén. A biztosítókhoz szerda estig több mint ötszáz bejelentés érkezett főként Baranya, Somogy, Zala, Tolna megyéből, de kisebb mértékben Budapestről, Veszprém, Fejér megyéből is. A károk összesített nagysága előreláthatólag meghaladja a százmillió forintot. A jellemző bejelentések: levált a vakolat, repedések keletkeztek a fő- és melléképület falán, a födémen, az ablaküveg megrepedt vagy betört, súlyosabb esetekben megdőlt a kémény vagy éppen burkolatok repedtek meg.

Több társaság is jelezte, hogy az adatok nem véglegesek, további bejelentésekre számítanak. A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek az okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket, személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is. (A szerződések is rögzítik, hogy az ügyfeleknek a károk észlelésétől a bejelentés megtételéig mennyi idő áll rendelkezésükre – jellemzően 3-5 nap.) Az idei évben a veszélyhelyzet felgyorsította az informatikai fejlesztéseket, a digitalizációt a kárbejelentések területén, sőt már a kárrendezéssel kapcsolatban is van online megoldás. Minderről a honlapok részletesen tájékoztatják az érdeklődőket. Több társaság a távoli kárfelvétel választását javasolja az ügyfeleinek, amennyiben a feltételek adottak ehhez az aktuális kár esetében. Van olyan biztosító, amelynél a telefonon bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak. Egyesek már bevezették, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk. A személyes kárszemléig, amennyiben az mégis szükségessé válik, csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

A mostani bejelentések nyomán kifizetendő kárösszegek egyébként nem számítanak kirívónak, egy-egy nagyobb nyári vihar ugyanis akár több milliárdos nagyságrendben is megterheli a biztosítói kasszákat. Mindenki, aki rendelkezik lakásbiztosítással, számíthat az okozott károk megtérítésére, mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.