Kategória: MABISZ

Veronai tragédia

Posted on | by Lambert Gábor

Veronai tragédia

2017.05.30.

Az elmúlt napokban számos hír jelent meg a sajtóban a januári tragikus veronai buszbalesettel kapcsolatban. Nemcsak az érintett biztosítók, hanem a teljes szakma és a szövetségük is kiemelten kezeli az esetet, átérezve a helyzet különösen tragikus voltát, és átérezve a hozzátartozók fájdalmát – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége állásfoglalását kedden.

A Magyar Biztosítók Szövetségének szakértői informálódtak a kárrendezés körülményeiről. A MABISZ szakértőinek adatai szerint a Groupama Biztosító, átérezve az eset különösen súlyos és tragikus voltát, a Magyarországon ilyenkor szokásos, a bírói gyakorlatban megítélt legmagasabb összegeket fizette és fizeti ki a károsultak számára.

A MABISZ, áttekintve a kárrendezés eddigi menetét, úgy látja, hogy a Groupama Biztosító elkötelezett abban, hogy a tragédia sérültjei, áldozatai és hozzátartozói számára maximális segítséget nyújtson, ezért javasolja, hogy minden, az ügyben érintett személy forduljon továbbra is bizalommal a biztosítótársasághoz.

A Groupama Biztosító a sérültek és az áldozatok számára külön telefonvonalat hozott létre, emellett erre a célra kialakított e-mail-címen fogadja a családok kérdéseit, észrevételeit, továbbá kiemelt kárrrendező-szakértő kollégák foglalkoznak a tragikus veronai baleset kárügyintézésével.

A közvélemény elvárja, hogy az ügy részleteivel kapcsolatban megfelelő tájékoztatást kapjon. Ugyanakkor a biztosítók működését szigorú titoktartási előírások szabályozzák, amelyek nem teszik lehetővé az egyes kárügyek, azok adatainak biztosító általi nyilvánosságra hozatalát.

Ennek okán általános és jogi információkat tud a biztosító és tud maga a szövetség is nyilvánosságra hozni.

A kártérítési, illetve kárenyhítési összeg több tételből áll. A dologi és a személyi károk egy része – mint például a megsemmisült poggyászok költsége -, viszonylag gyorsan és pontosan számszerűsíthető. Van azonban az úgynevezett sérelemdíj, amelynek egzakt összegét egy ilyen tragédia esetében nagyon nehéz megállapítani. Az új Polgári törvénykönyv is csak annyit mond ki, hogy személyenként kell kezelni a káresetet, minden közeli hozzátartozónak kártérítést nyújtva.

Az érintett biztosító, tekintettel a magyar társadalom egészét megrázó drámai körülményekre, a hazai biztosítási és bírói gyakorlatban meghatározott kártérítési összegek felső határán ajánlotta meg a sérelemdíjakat az érintetteknek. A kártérítési folyamat a biztosító oldaláról ezzel nem zárult le. A tartós gyógykezelésre szoruló sérültek esetében szükség esetén életük végéig fedezni kell a gyógykezeléssel kapcsolatos kiadásokat.

Maga az ügyintézés több szereplős, összetett, és időben elhúzódó folyamat. Ennek lépései szigorúan szabályozottak. A biztosítónak nemcsak a tragédiában érintettekkel kell tartania a kapcsolatot, de a hatóságokkal, kórházakkal is, illetve a gyámhatóságtól is be kell szereznie a megfelelő hozzájárulásokat.

A magyarországi biztosítók az ilyen kiemelt esetekben arra törekednek, hogy a jogszabályokban megengedett határidőkön jóval belül maradva tegyék meg a szükséges kárrendezési lépéseket.

Kiemelkedő a MABISZ szerepe a pénzügyi tudatosság előmozdításában

Posted on | by Lambert Gábor

Kiemelkedő a MABISZ szerepe a pénzügyi tudatosság előmozdításában

IE: Változásokra van szükség a felelős társadalmi gondolkodás kialakításához

2017.04.28.

Az európai biztosítási szövetség, az Insurance Europe (IE) szerint a pénzügyi tudatosság növelése olyan össztársadalmi kihívás, melyre csak valamennyi szereplő együttes erőfeszítései révén lehet hatékony válaszokat adni, beleértve a jogalkotót, a fogyasztói szervezeteket, az oktatást és a privát szektort is – állapítja meg az Insurance Europe a „Pénzügyi képzés a digitalizáció korában” című, a közelmúltban közzétett tanulmányában.

Az idősödő társadalom Európa egészét sújtó probléma, melynek megoldása nem képzelhető el a lakosság pénzügyi tudatosságának, öngondoskodási hajlandóságának növekedése nélkül. Az Insurance Europe „Pénzügyi képzés a digitalizáció korában” (Financial education in a digital age) című tanulmánya szerint többek között az erősödő digitalizációs folyamatok, a könnyen elérhető, minőségi információk támogatása, és a pénzügyi ismeretek iskolai tananyagba történő beemelése jelenthetik a megoldást.

Az Insurance Europe szerint a pénzügyi tudatosság növelése olyan össztársadalmi kihívás, melyre csak valamennyi szereplő együttes erőfeszítései révén lehet csak valóban hatékony válaszokat adni. Az elmúlt időszakban többszörösen bebizonyosodott, hogy a tájékoztatás önmagában nem elég ahhoz, hogy a lakosság pénzügyi magatartása hosszú távon megváltozzon.

Az OECD felmérése szerint az Európai Unió polgárainak 80 százaléka ma gyakorlatilag mindennemű előzetes informálódás vagy tanácsadás nélkül választ a pénzügyi szolgáltatók kínálatából. Sokan személyes megtakarításaik, hosszút távú pénzügyi céljaik meghatározásának fontosságával sincsenek tisztában. Ez utóbbi tény különösen aggasztó annak fényében, hogy a 65 év felettiek aktív korosztályokhoz viszonyított aránya az előrejelzések szerint 2013 és 2060 között a duplájára emelkedik majd a tagállamok össznépességét tekintve.

Az Insurance Europe szerint ezen a helyzeten elsősorban a pénzügyi ismeretek – már kora gyermekkorban elkezdődő – oktatásával lehet változtatni, ezen ismeretek tananyagba történő beemelése garantálná, hogy a felelős pénzügyi döntésekre való felkészítés a lehető legszélesebb körhöz jusson el.

A tanulmány ezzel együtt azt is hangsúlyozza, hogy ezen ismeretek megszerzése csak a szükséges alapokat teremtheti meg. A digitalizáció páratlan lehetőségeket jelent: 2015-ben az Európai Unió háztartásainak 83 százaléka rendelkezett már Internet hozzáféréssel, a 16-74 év közöttiek 76 százaléka pedig rendszeresen használja is a világhálót.

Jelenleg az EU 21 országában van – legalább előkészületi fázisban – nemzeti stratégia a pénzügyi ismeretek oktatási rendszerbe történő beemelésére. Magyarországon ugyan nincs ilyen érvényben, ugyanakkor – mint azt az IE kiadványa kiemeli -, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) más országok hasonló szervezeteivel összevetve kifejezetten aktív az oktatás, a tájékoztatás és a termék-összehasonlítás támogatásában.

Magyarországon a biztosítás 2013 óta része a Nemzeti Alaptantervnek (Nat). A magyar szövetség tananyagot és képzési tervet állított össze a 17-19 éves korosztályok számára, melyet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2016-ban jóváhagyott és közzétett.

Az Insurance Europe kiadványa bemutatja a MABISZ által létrehozott és 2010 óta üzemeltetett aggregátor oldalt, a Díjnavigátort. Az oldal segítségével megbízható, transzparens módon hasonlíthatók össze a magyarországi biztosítók kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási ajánlatai – emeli ki az IE kiadványa. Emellett a magyarországi szövetség ugyancsak 2010-ben fejlesztette ki a TKM (Teljes Költség Mutató) rendszerét, amely a befektetéssel kombinált életbiztosítások összehasonlítását teszi lehetővé.

A szövetség 2014 óta aktív edukációs kampányt folytat a nyugdíj-, élet-, otthon-, és balesetbiztosítások területén, 2016-ban integrált kampányt indított a nyugdíjbiztosítások népszerűsítésére. A magyar szövetség honlapja folyamatosan aktualizált fogyasztóvédelmi tartalmakat tesz közzé honlapján – olvasható az európai biztosítási szövetség anyagában.

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az európai biztosítási szövetség kiadványa több ponton is foglalkozik a magyarországi eredményekkel. Szövetségünk komoly erőfeszítéseket tesz az ügyfelek minél szélesebb körű tájékoztatása és a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Szolvencia II: Magasan az elvárások felett teljesítenek a hazai biztosítók

Posted on | by Lambert Gábor

Szolvencia II: Magasan az elvárások felett teljesítenek a hazai biztosítók

2017.05.24.

Túl vannak az első, teljes évet feldolgozó Szolvencia II-es adatszolgáltatáson a hazai biztosítók. A szavatolótőke-ellátottság tekintetében a magyarországi társaságok jelentősen túlteljesítik az elvárt szintet – jelentette ki Horváth Gyula, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) CFO Szekciójának elnöke a szövetség szerdai sajtótájékoztatóján.

2017. május 19-e fontos határidő volt a biztosítók számára: ekkor járt le ugyanis az Európai Biztosításfelügyelet, az EIOPA (European Insurance and Occupational Pension Authority) 2016-os évre, illetve 2017 első negyedévére vonatkozó Szolvencia II-es adatszolgáltatásának határideje.

Az adatszolgáltatást támogatta az EIOPA ingyenesen elérhető szoftvere, a 2017 utolsó negyedévére vonatkozó, 2018. február 18-ig teljesítendő adatszolgáltatást már minden biztosítónak saját magának kell előállítania.

A korábbi, Szolvencia I-nél alkalmazott szabály alapú tőkekövetelménnyel szemben a Szolvencia II-es rendszernél már komplex, kockázatalapú tőkekövetelményt és kockázatalapú felügyelési szabályrendszert határoztak meg, így a teljes követelményrendszeren belül a kockázatközpontú szemlélet érvényesül. A biztosítók minden esetben saját kockázat- és szolvencia-értékelés (ORSA) keretében mérik fel az általános szavatolótőke-szükségletüket.

A hazai biztosító társaságok irányában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 150 százalékos szavatolótőke-ellátottsági elvárást határozott meg, amelynek el nem érése esetén felügyeleti közbelépésre lehet szükség. „A Magyarországon tevékenykedő biztosítótársaságok szavatolótőke-ellátottsága lényegesen meghaladja az elvárt minimum szintet – 2016-ban 222 százalék volt -, ez a szint pedig nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít” – jelentette ki Horváth Gyula, a Magyar Biztosítók Szövetsége CFO Szekciójának elnöke.

A Szolvencia II-es irányelv megjelenésével számos új fogalom került bevezetésre, amely nemcsak az átlagemberek, hanem még a szakértők számára is komoly felkészülést igényel.

A Magyar Biztosítók Szövetsége információszolgáltatással és edukációval kapcsolatos feladatai ellátásának keretében egy „Közös fogalomtár”-at készített. A fogalomtárban megtalálhatók a legfontosabb kifejezések és azok magyarázatai. A szöveg elérhető a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján.

Biztató növekedés a biztosítási piacon

Posted on | by Lambert Gábor

Biztató növekedés a biztosítási piacon

2017.04.05.

2016-ban több mint 5 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a díjbevétel az egy évvel korábbi 875,8 milliárd forintról 920,6 milliárd forintra emelkedett – tette közzé a tavalyi előzetes adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán.

A két nagy ágazat, az élet- és a nem életbiztosítási ágazat közül a nem életbiztosítási ág bővült erősebben 2016-ban: a nem életbiztosítási ágazat díjbevétele 8,1 százalékkal, az életbiztosítási ágazaté 3,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A teljes díjbevétel 49,5 százaléka az élet-, 50,5 százaléka a nem életbiztosítási szerződésekre folyt be.

Az életbiztosítási piac növekedése elsősorban a nyugdíjbiztosításoknak volt köszönhető, a bővülés egy év alatt meghaladta az 50 százalékot. A teljes életbiztosítási piaci díjbevétel 9,7 százalékát 2016 végén már a nyugdíjbiztosítások adták.

„Örvendetes a biztosítási piac bővülése és az a tény, hogy a hazai lakosság tudatosabb, felismeri a hosszú távú öngondoskodás fontosságát, ami a nyugdíjbiztosítások növekedésében is megmutatkozik” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. A személyi jövedelemadókedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítási szerződések díjbevétele 2016-ban meghaladta a 44 milliárd forintot. Az állomány három év alatt, 2014. január 1-je óta – az szja-kedvezmény bevezetése óta – épült ki. Az egy szerződésre jutó éves átlagdíj 2016-ban meghaladta a 212 ezer forintot, amellyel a futamidő végére már valóban érdemi nyugdíj-kiegészítéshez juttathatnak a biztosítást kötők.

A nem életbiztosítási üzletágak közül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetében a szerződések darabszáma közel 260 ezer darabbal, a 2015. év végi 4,6 millióról 4,85 millióra nőtt. A kgfb- átlagdíjak 17 százalékkal emelkedtek, így az éves átlagdíj 2016 végére elérte a 28 ezer forintot. A tehergépjárművek esetében erőteljesebb, a személygépjárműveknél alacsonyabb átlagdíj-emelkedés volt tapasztalható. Ugyanakkor a 28 ezer forintos éves átlagdíj alig több, mint 90 euro, így továbbra is Magyarországon a legalacsonyabbak a kgfb-átlagdíjak az Európai Unióban.

A másik nagy gépjármű-biztosítási üzletág, a casco 2016-ban 4 százalékkal – 32 ezer darab szerződéssel – bővült, így a szerződésszám év végén meghaladta a 853 ezret. A növekedés alatta maradt a kgfb-szerződések esetében tapasztalt szerződésszámemelkedésnek, feltételezhető ugyanis, hogy az újautó-értékesítés mellett a használtgépjármű-kereskedelem is fellendült, s a használt autókra általában nem, vagy legalábbis ritkábban kötnek casco-biztosítást tulajdonosaik. A casco-biztosítások éves átlagdíja 2016-ban 2,9 százalékkal, a 2015 év végi 81 528 forintról 83 855 forintra emelkedett.

Megjelent a Biztosítás és Kockázat legfrissebb száma

Posted on | by Lambert Gábor

Megjelent a Biztosítás és Kockázat legfrissebb száma

2016.12.20.

A Magyar Biztosítók Szövegsége (MABISZ) tudományos folyóiratának idei negyedik, decemberi száma immáron elérhető a szövetség hivatalos honlapján. A kiadványban négy tanulmány és egy interjú kapott helyet. A tanulmányok olyan aktuális témákkal foglalkoznak, mint a klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra vagy az életbiztosítási piacon jelentős változásokat hozó, „etikus koncepció”.

Az elmúlt évtizedek talán legátfogóbb változását hozhatja az életbiztosítási piacon az etikus koncepció mentén kialakított szabályozási rendszer – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a biztosítási szakma szakértőinek közös tanulmányából. A rendszer célja az ügyfélbizalom növelése és a hosszú távú fenntarthatóság erősítése a biztosítási piacon. Ennek érdekében 2015-2016-ban az MNB, az NGM és a MABISZ közösen alakította ki a megtakarítási jellegű életbiztosítások új keretrendszerét.

A Pandurics Anett, Szalai Péter és Tóth Krisztián nevével fémjegyzett tanulmány, „A klímaváltozás hatásai a magyar lakásbiztosítási piacra” címet viseli. A tanulmány kitér a magyar lakás- és lakásbiztosítási piac helyzetére a klímaváltozás kapcsán felmerülő kérdésekkel tárgyalása mellett a klímaváltozás globális kezelésére, a magyarországi szerepvállalásra is kitér a tanulmány. A tudományos igényű írás olyan, nálunk kevéssé ismert területekre kalauzolja az olvasót, mint például a klímaváltozásnak különösen kitett Florida által alkalmazott lehetséges megoldások.

A korábbi számokhoz hasonlóan az idei utolsó számban is helyett kapott egy biztosításmatematikai cikk. Tompa Krisztina Zsuzsa a Biztosítás és Kockázat 2016 júniusában meghirdetett pályázatának díjazott szerzője. A szerző tanulmányában a díjmentes leszállítás – díjmentesítési opció – piaci értékének alakulását vizsgálja a hagyományos életbiztosítási termékek esetében.

Horváth András és Paulovits Márton, a Deloitte munkatársai a Deloitte tavaly fiatalon elhunyt partnere, Szép Péter – a Biztosítás és Kockázat szerkesztő bizottságának volt taga – nevéhez köthető Biztosítási Indexet, annak eredményeit elemzi. A 2015-ben létrehozott Biztosítási Index reprezentatív kutatás keretében, komplex kérdőíves módszerrel vizsgálja a lakosság biztosításokkal kapcsolatos attitűdjeit. A tanulmány kitekintést ad az európai biztosítási piacokra, bemutatja és elemzi az egyes országokban jellemző GDP-arányos biztosítási díjak mértékét. A tanulmányból megdöbbentő különbségek derülnek ki az egyes európai országok biztosítási piacaival kapcsolatosan. Finnországban például 4300 eurót költenek egy évben a lakosok biztosításra, ugyanakkor Romániában ennek negyvenötöd (!) részét, mindössze 97 eurót fejenként. A szerzők arra is rámutatnak, hogy a magyarországi, éves szinten 273 euró, amely összeget a hazai lakosság biztosításra költ, jócskán elmarad a visegrádi országok átlagos, 410 eurós szintjétől.

A kiadvány kerekasztal-beszélgetést közöl az újkori magyar biztosításügy három kiemelkedő szakemberének részvételével, Asztalos Lászlóval, az Állami Biztosításfelügyelet egykori elnökével, Kepecs Gáborral, az egykori ÁB-Aegon vezérigazgatójával és Trunkó Barnabással, a Magyar Biztosítók Szövetségének korábbi főtitkárával. A beszélgetés apropóját az adja, hogy idén kerek évfordulót ünnepel a biztosítási szakma: 30 éve annak, hogy megszűnt a több évtizedes biztosítási monopólium Magyarországon.

A folyóirat letölthető a következő linkről:

https://www.mabisz.hu/hu/esemenyekpublikaciok/679-biztositas-es-kockazat-3-4.html

Jelentősen átalakítja a biztosítási piacokat a klímaváltozás

Posted on | by Lambert Gábor

Jelentősen átalakítja a biztosítási piacokat a klímaváltozás

2016.11.30.

Alapvetően alakítja át a világ biztosítási piacait a klímaváltozás, ami ráadásul sokkal hamarabb következik be, mintsem azt gondolnánk – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) múlt heti, VII. Biztosítási konferenciáján.

A Magyar Biztosítók Szövetsége „Környezettudatosság, fenntartható fejlődés – a klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra” címen megrendezett konferenciája előadásainak tanúsága szerint lényegében mindegy, kinek adunk igazat a klímaváltozást övező vitákban: a statisztikák ugyanis egyértelműen jelzik az éghajlatváltozás trendjét, függetlenül attól, hogy az az emberi tevékenység következtében, vagy természetes folyamat eredményeképpen történik. Az elmúlt évek rendkívülinek számító időjárási eseményeivel számolnunk kell a jövőben is, ráadásul a területileg egyre jobban koncentrálódó ipari és mezőgazdasági tevékenység következtében egyre súlyosabb károk következhetnek be.

„A klímaváltozás nem veszi figyelembe az országhatárokat, holott a biztosítási gyakorlat Európa-szerte is esetenként igen eltérő a természeti csapások előfordulását, azok kezelését illetően” – jelentette ki Thomas Hlatky klímakutató, a Grawe viszontbiztosítási ágazatának igazgatója a konferencián. Ezeknek az eltéréseknek elsődleges oka, hogy az egyes országok igen sokféle fenyegetéssel néznek szembe, alig akad olyan közös nevező, amelynek mentén hatékonyabb védelmet biztosító szabályozási környezetet, egységes gyakorlatot lehetne kialakítani.

„A közös pont egyben leginkább az egyik legnagyobb probléma is: a leggyakoribb káresemények gyakran biztosíthatatlanok, a ritkábban előforduló kártípusok biztosításának díját pedig a piaci verseny gyakran a finanszírozhatatlanságig leszorítja” – mondja Hlatky. A klímakutató szerint a megoldáshoz a technológia vihet közelebb, nevezetesen a kockázatokat egységes formában megjeleníteni képes, úgynevezett kockázati térképek, melyekre standardizált biztosítási gyakorlat és árképzés épülhet rá. Hasonló megoldásokból már jelenleg is több érhető el a piacon, de ezeket egyelőre csak lokálisan használják a biztosítók.

Kerekes Antal, a PricewaterhouseCoopers Magyarország partnere szerint a technológiai robbanásnak köszönhetően a biztosítók előtt először nyílik meg a lehetőség, hogy ügyfeleik kockázatait hatékonyan csökkenteni tudják. Elég csak az okos eszközökkel összekötött egészség-, vagy a telematikát alkalmazó gépjárműbiztosításokra gondolni. Az ilyen és ehhez hasonló megoldásokból nemcsak a biztosított és a biztosító profitál. Lényegében maga a kockázatcsökkentés is társadalmilag előremutató irányba mozdítja az ügyfelek szemléletét, és egészen új távlatokat nyit meg a biztosítás preventív jellege előtt.

További növekedés várható a biztosítási piacon

Posted on | by Lambert Gábor

További növekedés várható a biztosítási piacon

MABISZ konferencia 2016

2016.11.23.

2016. november 21-én, immár hetedik alkalommal rendezte meg nemzetközi biztosítási konferenciáját a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az esemény kiemelt témája idén a környezettudatosság, a fenntartható fejlődés, illetve a klímaváltozás biztosítási piacokra gyakorolt hatása volt.

A konferenciát Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára nyitotta meg. „A mai felgyorsult világban kiemelten fontos szerepet kap a folyamatos információcsere, s egyebek mellett ezért is hiánypótló a MABISZ évről évre megrendezésre kerülő konferenciája” – hangsúlyozta. Az államtitkár asszony kiemelte, hogy a kormány elmúlt években tett gazdaságpolitikai lépéseinek köszönhetően az ország növekedése 2013 óta folyamatos, a következő években várhatóan 3 százalék körül alakul a GDP bővülése.

A 2008-as gazdasági válság súlyos hatással volt az egész gazdaságra, s azon belül a biztosítási szektort is súlyosan érintette – emlékeztetett rá Hornung Ágnes. Ugyanakkor üdvözlendő az az eredmény, ami ma már mind a bevételekben, mind a szerződések számának növekedésében látható a szektorban. A kormány kiemelt feladatának tartja az öngondoskodás növelését a lakosság körében, mivel így nő a háztartások megtakarítása, másrészről pedig a megnövekedett vásárlóerő tovább fokozhatja a gazdaság növekedését – tette hozzá az államtitkár.

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a Monetáris Tanács tagja előadásában emlékeztetett rá, hogy 2013-tól kezdődően jelentős paradigmaváltás következett be a felügyeleti rendszerben, s ennek pozitív hatásai már láthatóak.

A 2017. január elején életbe lépő Szolvencia II-es szabályozással kapcsolatban az alelnök hangsúlyozta: a magyar biztosítók ezzel kapcsolatos előzetes adatszolgáltatása 100 százalékos, és jelentős validációs hiba nélkül zajlott, amellyel kiemelkedő helyen szerepel az európai országok között. Az alelnök elismerően nyilatkozott azokról a közös erőfeszítésekről, amelyeket a szektor, a felügyelő szerv egyetértésével és támogatásával a biztosítások minél szélesebb körű megismertetése érdekében kifejt.

Az MNB alelnöke egy új úgynevezett „fair védrendszer” tervezett bevezetéséről is beszámolt a konferencia résztvevőinek. A védjegyet azok a pénzügyi és biztosítási szolgáltatók szerezhetik meg, akik vállalják a MNB által összeállított szempontrendszer betartását.

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke előadásában elmondta: a szektor díjbevétele 2016 első félévében 5,4 százalékkal, 478 milliárd forintra növekedett. „Az elmúlt három év növekedési trendje várhatóan az idei év végén sem szakad meg, ami nagyon jó hír a szektor számára” – tette hozzá az elnök. 2016 első félévében mind az élet, mind a nem-életbiztosítási üzletág növekedni tudott, az életbiztosítási piac bővülésében a nyugdíjbiztosítások játszották a főszerepet, a nem-életbiztosítási üzletág bővülését pedig döntően a gépjármű-biztosítások, azon belül is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) segítették.

Pandurics Anett előadásában a klímaváltozással, a környezeti hatásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: az elmúlt évtizedekben olyan komoly változások következtek be az időjárást illetően, amelyek már most is jelentős hatással vannak a biztosítási szektorra. A biztosítóknak ezeket a változásokat kiemelten szem előtt kell tartaniuk a termékek kidolgozásakor. A környezeti változások, a kárstatisztikák módosulása különösen a mezőgazdasági, a lakás-, valamint a szakmai felelősségbiztosítások körét érinti, de a teljes szektort, s tágabb értelemben az egész életünket befolyásolni fogja.

Új alapokon a biztosítások értékesítése

Posted on | by Lambert Gábor

Új alapokon a biztosítások értékesítése

2018.02.14.

A biztosításokat folyamatos képzés alatt álló értékesítők adhatják csak el, akiknek az érdekeltségükről, javadalmazásukról is tájékoztatni kell az ügyfelet – miután hatályba lép a vonatkozó új uniós irányelv, az IDD (Insurance Distribution Directive). Az időpont körüli huzavona ugyanakkor rámutat az uniós jogalkotás nehézkességére is – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleményéből.

A biztosítások értékesítését új alapokra helyező irányelvet 2016. február 22-én hirdették ki, és két éven belül kellett volna azt átültetni a tagállamoknak a nemzeti jogrendszerükbe. A többszintű szabályozási rendszerben azonban előbb tűzték ki az alkalmazás időpontját, mintsem az általános elveket tovább pontosító második szintű szabályokat elfogadták volna. Mivel ezeket a végrehajtási szabályokat csak tavaly decemberben hirdették ki, a biztosítási szakmának nem maradt elég ideje a felkészülésre. Az EU döntéshozó testületei ezért az alkalmazási határidő októberre történő elnapolását határozták el, ám a politikai szándék jogi formába öntése március közepénél előbb nem tud megvalósulni. Így azokban az országokban – köztük Magyarországon – amelyek már átültették a saját jogrendjükbe az uniós irányelvet, az érintett piaci szereplők jelenleg a február 23-i határidőből tudnak kiindulni. Végrehajtva a januártól hatályos új európai terméktájékoztató (KID) előírásait és készülve a májusi adatvédelmi jogszabályok (GDPR) bevezetésére, a rövid határidő alatti megfelelés rendkívül nagy erőforrások mozgósítását igényli a szektortól. A társaságok az elvárásoknak az ügyfelek érdekeire koncentrálva szeretnének megfelelni.

A szabályozás bevezetése a 2017-es MNB adatok alapján Magyarországon 9066 független és 19054 függő közvetítőt érint. (A függő biztosításkötők, azaz az ügynökök egy társaság képviseletét látják el, a többes ügynökök több biztosító társaságot képviselnek, több termékcsoportban. Míg az alkuszok az ügyfél érdekeit képviselik a biztosítók felé és lehetőleg a teljes biztosítási piaci kínálatot igyekeznek lefedni.) Az IDD számukra, de az ügyfelek számára is újabb mérföldkő lehet, mivel az utóbbiak érdekében tovább szigorodnak majd a tájékoztatási szabályok, új igényfelmérési kötelezettségeket vezetnek be a megfelelő termék kidolgozása érdekében. Tájékoztatást kell adni arról, hogy történik-e tanácsadás az értékesítés során, valamint a javadalmazás természetéről, közvetítők esetében pedig annak forrásáról is. Cél az ügyfelek azonos szintű védelmének biztosítása, bármilyen – akár online – csatornán keresztül vásároljanak.

Az új biztosítás értékesítési szabályok kihívások elé állítják a szakmát, de egyben növelhetik az itt dolgozók társadalmi megbecsültségét is. A jelenlegi Biztosítási törvény (Bit.) szabályozása értelmében már ma is csak azok jegyezhetők be a Magyar Nemzeti Bank által vezetett Biztosításközvetítői regiszterbe illetve tarthatják fenn bejegyzésüket, akik felsőfokú végzettséggel vagy OKJ-s, államilag elismert biztosításszakmai szakképesítéssel, illetve függő, vagy független biztosításközvetítő hatósági vizsgával rendelkeznek. Az IDD a korábbi elvárásokat kiegészítve megszabja a folyamatos képzést is, amelynek legalább az évi 15 órát kell elérnie, például e-oktatás vagy mentorálás formájában. Az irányelvben ezek mellett a konkrét tagállami elvárások is helyet kapnak, így Magyarországon a befektetési alapú biztosítási termékekre vonatkozó kötelező tanácsadás.

Az IDD-ben megfogalmazott elvárások erősíthetik a korrekt, megbízható pénzügyi tanácsadói szerep elismertségét. Ez segítheti a csökkenő tendencia megfordítását, amely a biztosításközvetítői szakmában dolgozók létszámában a 2008-as válság óta mutatkozik. Az MNB adatai szerint csaknem 30%-kal kevesebb biztosításközvetítő működött a szakmában 2017-ben, mint nyolc évvel ezelőtt. Az okokat keresve ebben közrejátszhat a szakma öntisztulási folyamata éppúgy, mint a nem élet termékek esetében az online és digitális csatornák növekvő szerepe.

Másfelől viszont a hosszú távú, befektetésekre alapozott termékeket értékesítő személy magas hozzáadott értéket jelenthet az ügyfél, sőt a társadalom számára is, hiszen a jobb fogyasztói döntések biztosítják a működő pénzügyi piacok alapjait. A nyugdíj típusú megtakarítások esetében összehasonlító piaci adatok mutatják azt is, hogy a személyes eladás tudja a leghatékonyabban megteremteni az elköteleződést a hosszú távú megtakarítások iránt. A fogyasztói döntéshozatal optimalizálása, az értékesítési folyamat és a tanácsadás minőségének javítása pedig előtérbe helyezheti a biztosításközvetítést, mint vonzó és megbecsült életpályát.

A biztosításközvetítő természetes személyek létszámának alakulása

Forrás: MNB

KGFB-t, lakás- és utasbiztosítást kötnének leginkább online a magyarok

Posted on | by Lambert Gábor

KGFB-t, lakás- és utasbiztosítást kötnének leginkább online a magyarok

2017.11.09.

Minden második magyar hajlandó lenne valamilyen online csatornán biztosítást, – leginkább KGFB-t, lakás-, illetve utasbiztosítást – kötni, de még egy életbiztosítási szerződésre sem szánnának többet 32 percnél, derül ki abból a kutatásból, amelyet a Századvég végzett el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából.

Csupán minden negyedik ember használ, vagy használt már vezetéstámogató, utazássegítő, fitness/egészség, illetve „okos otthon” applikációt. Az ő preferenciáik alapján egyértelműen a gépjármű, illetve az utasbiztosítások felé érdemes kijelölni a digitális termékfejlesztési irányokat. Előbbieket ugyanis már a pozitív választ adók 67, utóbbiakat pedig 53 százalékuk használta, állapította meg a Századvég kutatása. A MABISZ keddi konferenciáján ismertetett, s a szövetség megbízásából készített felmérést 2017 szeptemberében végezték el, ezer fős, országos, reprezentatív mintán.

A megkérdezések során kiderült, hogy a lakosság hat százaléka hallott már olyan biztosításról vagy kapcsolódó szolgáltatásról, amely a digitális technológiára épül. Továbbá a válaszadók 36 százaléka járulna hozzá ahhoz, hogy a biztosítók adatot gyűjthessenek egészségi állapotáról vagy épp vezetési szokásairól, és ezt leginkább csak díjkedvezmény, illetve személyre szabott ajánlatért cserébe tennék. Az sem mindegy, hogy pontosan milyen adatokról lenne szó. Lényegében nincs komoly különbség a vezetéshez, életvitelhez, egészséghez, illetve utazáshoz kapcsolódó adatok között. Ezeket átlagosan a megosztani hajlandó válaszadók 45 százaléka minden további nélkül engedélyezné. Az otthonaikkal kapcsolatos információkat azonban már csak alig 22 százalék.

Az alacsony megosztási hajlandóság oka az eredmények alapján leginkább az attól való félelem, hogy az adatokhoz mások is hozzáférhetnek, az adat tulajdonosának hozzájárulása nélkül. A válaszadók 56 százaléka nagyon, vagy inkább tart ettől, és mindössze 17 százalék gondolja úgy, hogy megosztott adatai teljes biztonságban vannak. Ugyanakkor 21 százalék azok aránya, akik nyitottnak bizonyultak egy adatlopás, illetve vesztés, adattal való visszaélés esetén kártérítést fizető biztosítás iránt.

Az innovatív biztosítási formákkal kapcsolatban az derült ki, hogy a kisebb kockázatközösségekben működő, vezetési szokások alapján kialakított biztosítás a válaszadók 36 százalékának kelti fel az érdeklődését valamilyen mértékben, míg 30 százalék teljesen, 25 százalék pedig inkább elutasítja azt. Valamivel jobb a helyzet az olyan lakásbiztosítások esetén, ahol a teljes ügyintézési, kárbejelentési folyamat mobilapplikáción keresztül történik, kifejezetten gyors a kártalanítás, és a kármentes időszakra fizetett díj egy részét karitatív célra utalja a biztosító. Ez a válaszadók 40 százalékának tetszett valamilyen mértékben, 50 százalék volt inkább elutasító. A leginkább az egyes értéktárgyakra, akár csak pár napos időre szóló biztosítások felé nyitott a hazai piac, ez a koncepció a megkérdezettek felének tetszett.

A válaszadók többsége az online kárbejelentésért cserébe kapott gyors kifizetést találta legvonzóbb termékjellemzőnek, a második helyen a teljesen mobilapplikáción keresztül zajló ügyintézés végzett. A legkevésbé a ki nem fizetett összegek karitatív célú felajánlását, illetve a kisebb kockázatközösségben kezelt, közösen fizetett biztosításokat találták vonzónak a válaszadók.

Minden második ember – 49 százalék – szívesen kötne valamilyen online csatornán biztosítást, leginkább KGFB, lakás-, illetve utasbiztosítást. A hosszabb távra szóló biztosítások esetén csökken ez a hajlandóság, az online biztosítások iránt nyitottak mindössze negyede kötne így életbiztosítást. Összességében nézve a jelek szerint leginkább a mindennapos ügyintézés, kárügyintézés, kötés előtti díjkalkuláció és előzetes tájékoztatás céljaira vennék igénybe az online csatornákat. Érdekes és érthető, hogy az ügyfelek nem szeretnének túlzottan sok időt fordítani egy biztosítás megkötésére: utasbiztosítást átlagosan maximum 16 perc, gépjármű biztosítást (KGFB és Casco) legfeljebb 21 perc alatt szeretnének kötni a kutatásban részt vevők. A komplexebb termékek esetében valamelyest emelkedik az ideális időintervallum, lakásbiztosításra átlagosan 30, életbiztosításra 32 percet szánnának legfeljebb a válaszadók.

A konferencián Windisch László, az MNB alelnöke ismertetett egy, a jegybank által készített felmérést. E szerint a lakosság 18 százaléka nyitott lenne újszerű digitális szolgáltatások kipróbálására, s mint az alelnök is utalt rá, ez egyáltalán nem elhanyagolható piac. Jelenleg az életbiztosítási területen még rendkívül alacsony az online értékesítés szerepe. Az utasbiztosításoknak azonban már ma is több, mint 74 százalékát, a KGFB-nek a 34 százalékát, a vagyonbiztosítás 18,4 százalékát, a Casco 8,8 százalékát online kötik az ügyfelek.

Rugalmas biztosításokkal, 30 másodpercnyi üzenetekkel szólíthatók meg a fiatalok

Posted on | by Lambert Gábor

Rugalmas biztosításokkal, 30 másodpercnyi üzenetekkel szólíthatók meg a fiatalok

2017.11.20.

A 18-39 évesek mintegy kétharmadának tetszik a rugalmas vagyonbiztosítás, döntő többségüknek pedig a mobil applikációval köthető lakásbiztosítás. Ennek a generációnak a hatékony megszólítását szolgálta a Magyar Biztosítók Szövetségének esettanulmány versenye, amelynek győztes pályamunkája online marketing, valamint oktatási ötletekkel hozná közelebb saját nemzedékéhez a biztosításokat, derül ki a MABISZ sajtóközleményéből.

Míg az országos átlag 26 százalék, addig a 18 és 29 év közöttiek 41 százaléka, a 30 és 39 év közöttiek 39 százaléka használ vagy használt már vezetéstámogató, utazássegítő, egészséggel kapcsolatos vagy okos otthon applikációkat, derült ki a Századvég által, a MABISZ megbízásából készített közvélemény-kutatásból. A szeptemberben folytatott, 1000 fős reprezentatív megkérdezésben a 18-39 közötti válaszadók kétharmadának tetszett a rugalmas, pár napra köthető vagyonbiztosítás, 56-59 százalékuk pedig a mobil-applikációval köthető lakásbiztosítás iránt mutatott érdeklődést. Ezzel összefüggésben a fiatalabbak minden biztosítástípus esetében jóval gyorsabb ügyintézést várnak el.

A felmérésből is kitűnt azonban, hogy az Y generációt a társaságoknak nem könnyű megszólítaniuk. „Az éppen csak felnőttkorba lépő, esetleg pályakezdő fiatalok gyakorlatilag alig találkoznak a biztosítókkal, nincsenek tisztában az elérhető konstrukciókkal, sem azok költségeivel. Ezért kell a jövőben még nagyobb figyelmet fordítani erre a generációra” – emeli ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. A szövetség ezzel összhangban hirdette meg az érintettek körében a fiatal nemzedéket megcélzó, hatékony biztosítói stratégiára vonatkozó esettanulmány versenyét. A Case Solvers céggel közösen lebonyolított, „Biztosítsd Be Magad” pályázati fordulóiban kétfős csapatok mérhették össze a tudásukat. Az első fordulóban egy online kérdéssort válaszoltak meg, majd egy esettanulmány formájában kellett meggyőzniük a biztosítási szektor vezetőiből és szakembereiből álló zsűri tagjait elképzelésük helyességéről. A 82 induló csapatból végül Czigony Claudiának és Juhász Blankának az online marketing és az oktatás ötletes megoldásaira épülő pályázata érdemelte ki a repülőjegyet és GoPro kamerát tartalmazó főnyereményt az 1 000 000 forint összdíjazású versenyen.

A pályamunkákból, miként a felmérésből is jól kirajzolódott, hogy ebben az életszakaszban még csak kevesen mondhatják magukat anyagilag függetlennek, a többség nem rendelkezik önálló egzisztenciával, így a pénzügyekhez kapcsolódó döntéseket sem ők, hanem jellemzően a szülők hozzák meg. Lényegében a munkába állás pillanata az első olyan pont, ahol egyáltalán felmerül a hosszútávra szóló biztosítások lehetőségének gondolata – sokak esetében azonban ez meg is marad elméleti szinten. A fiatalok ugyanis ekkor találkoznak először egy olyan összetett szolgáltatással, amelynek értelmezése jellemzően más generációknak is problémát okoz. Ez bizonytalanságot, és gyakorta a biztosítási döntés határozatlan időre történő elhalasztását eredményezi. A megoldás elvileg adja magát: minél több és minél gyorsabban elérhető információval kellene ellátni a gyakran digitális bennszülöttnek titulált generáció tagjait. A tapasztalatok szerint azonban az információbőség kontraproduktív, csak fokozza a célcsoport bizonytalanságát és a biztosításokkal kapcsolatos szkepticizmusát. „30 másodperc. Maximum” – mondja Czigony Claudia arra a kérdésre, hogy milyen hosszú videókkal lehet elérni őt és társait a You Tube-on. „Három-négy perces videókat egész egyszerűen nem nézünk meg, mi ennél türelmetlenebb népség vagyunk” – teszi hozzá Juhász Blanka.

Mint az a többi pályamunkából is kitűnt, az Y nemzedék eléréséhez irányított kommunikációra van szükség, egyszerű és lényegre törő magyarázatokkal, hiteles figurák előadásában, ismerős csatornákon. Mivel pedig élet- illetve nyugdíjbiztosítás esetén ez a korosztály is jellemzően a személyes kapcsolatot részesíti előnyben, egy olyan fiatal értékesítő csapat, amely megtalálja velük a hangot, nagy értéket jelenthet a biztosítóknak.