Címke: Hírek

A földrengés okozta károk meghaladhatják a fél milliárd forintot

Posted on | by Lambert Gábor

A földrengés okozta károk meghaladhatják a fél milliárd forintot

Ál-kárszakértők Oroszlány térségében

2011.02.01.

Több mint három ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz kedd délig a 2011. január 29-i földrengéssel kapcsolatban, szakértői becslések szerint a földrengés okozta károk teljes összege meghaladhatja a fél milliárd forintot. A társaságok megerősített ügyfélszolgálattal várják a bejelentéseket – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

2011. január 29-én szombaton 18:41-kor közepes méretű földrengés történt Oroszlánytól néhány kilométerre északra. A rengés sekély mélységben (kb. 6 km) pattant ki, magnitudója 4,7 volt a Richter-skálán. A biztosító társaságok már hétfőn kora reggel megkezdték a helyszínen a károk felmérését és ahol szükséges volt, kárszakértőiket az érintett területekre csoportosították át. A cégek jelzései alapján a bejelentések döntően kisebb falrepedésekkel, illetve a vakolat lehullásával járó károkról érkeznek. Nagyobb, az épületek szerkezetének sérülésével járó, statikai problémákat felvető káresetekről eddig nem érkezett információ. A leginkább érintett terület Komárom-Esztergom megye, de Győr-Moson-Sopron, valamint Fejér megyéből és Budapestről is érkeztek bejelentések.

Szinte az összes lakásbiztosítási szerződésben szerepel a földrengéskár, így az ügyfelek számíthatnak kártérítésre. „A biztosító társaságok a földrengések erősségét többféle skálán mérik. A legelterjedtebb a tizenkét fokozatú intenzitás skála, az úgynevezett „MSK 64” – ami nem azonos a szeizmológusok által használt „Richter skálával” -, de néhány biztosító számára az úgynevezett „Mercalli-skála” a támpont. A múlt szombati fölrengés azonban olyan mértékű volt, hogy a biztosítók mindegyikénél abba a kategóriába esik, amelyre a biztosítók már kártérítést fizetnek” – mondta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A biztosítók internetes weboldalaikon, telefonos ügyfélszolgálataikon, levélben, illetve személyesen, az ügyfélszolgálatokon is fogadják a kárbejelentéseket. A minél gyorsabb kárügyintézés érdekében a Magyar Biztosítók Szövetsége javasolja, hogy az ügyfelek adják meg napközbeni vagy mobiltelefonos elérhetőségüket, így a kárszakértők előzetesen időpontot tudnak egyeztetni és fel tudják gyorsítani az ügyintézést.

A MABISZ közben arra figyelmeztet, hogy ál-kárszakértők bukkantak fel Oroszlány térségében. Fontos tudni, hogy a valódi kárszakértők fényképes igazolvánnyal rendelkeznek, és mivel általában magukkal viszik az ügyfél aktáját, így tisztában vannak az adatokkal, és nem tesznek fel felesleges vagy gyanús kérdéseket. Emellett a kárszakértők előre egyeztetett időpontban mennek ki a helyszínekre; így ha valakinek bármilyen kétsége merülne fel a kárszakértővel kapcsolatban, hívja a rendőrséget – figyelmeztet a MABISZ.

Magyarország területén évente 100-120 kisebb (mint 2.5 magnitúdójú) földrengést regisztrálnak a szeizmológiai hálózat segítségével, melyek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. A rengések gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt 2.5-3.0 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengés 40-50 évente történik a Kárpát-medencében.

Csaknem nyolc és félezer földrengéskárt jelentettek be a biztosítókhoz

Posted on | by Lambert Gábor

Csaknem nyolc és félezer földrengéskárt jelentettek be a biztosítókhoz

2011.02.10.

A biztosító társaságokhoz 2011. február 10-éig összesen 8481 földrengéssel kapcsolatos kárbejelentés érkezett. A károk nagyságáról egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre, de a szakértők szerint a teljes kárérték meghaladhatja akár az egy milliárd forintot is – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) csütörtökön.

A biztosítók kárfelmérői folyamatosan, a helyszínen mérik fel a károkat. Mivel van olyan biztosító társaság, amely ügyfelei érdekében két hétre kitolta a kárbejelentési kötelezettség határidejét, még ezután is érkezhetnek bejelentések.

A biztosítókhoz érkezett bejelentések döntően kisebb falrepedésekkel, illetve a vakolat lehullásával járó károkról szólnak. Nagyobb, az épületek szerkezetének sérülésével járó, statikai problémákat felvető káresetek továbbra sem jellemzőek. A leginkább érintett terület Komárom-Esztergom megye, de Győr-Moson-Sopron, valamint Fejér megyéből és Budapestről is érkeztek bejelentések.

„Fontos tudni, hogy egzakt, ’körzővel rajzolt” ábra nem készíthető arról, hogy egészen pontosan milyen hatósugárban okozott károkat a földrengés” – hívta fel rá a figyelmet Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbizottságának elnöke. A rengések terjedése és a rengés nagysága – s ennek következtében érzékelhetősége és károkozása – ugyanis többféle tényezőtől, egyebek mellett talajmechanikai tényezőktől is függ.

A földrengéskár az úgynevezett „katasztrófakárok” közé tartozik, így szinte az összes lakásbiztosítási szerződés tartalmazza. A 14 lakásbiztosítási üzletágat művelő hazai biztosító társaság összesen 3 millió 60 ezer darab lakásbiztosítást kezel. A társaságok jelzései alapján a teljes szerződésállományból csupán néhány ezer darab olyan lakásbiztosítási szerződés van a piacon, amelyben opcionális – az ügyfél választásán múlt -, hogy a biztosító kockázatvállalása kiterjedjen-e a földrengés okozta kárra is, vagy sem. Ezekben az esetekben a biztosítók saját hatáskörben, egyedi döntés alapján vizsgálják meg a kártérítés lehetőségét.

A 2011. január 29-én szombaton 18:41-kor Oroszlánytól néhány kilométerre északra bekövetkezett közepes méretű földrengés erőssége a rengés epicentrumában a Richterskála szerint 4,7-es erősségű volt. A biztosítótársaságok a földrengés erősségére más rendszereket használnak, a rengés mértékét az úgynevezett MSK 64-es skála alapján határozzák meg, amely egy római számmal jelzett XII-fokozatú rendszer, és a rengés mértékét az érezhetőség, a hatás és az okozott kárkép alapján állapítja meg.

Reálértéken csökkent tavaly a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Reálértéken csökkent tavaly a biztosítási piac

Az életbiztosítások csak az egyszeri díjas szerződések miatt tudtak bővülni

2011.02.23.

Nominálisan 1,6 százalékkal, 843,79 milliárd forintra nőtt a hazai biztosítási piac díjbevétele 2010-ben, ami reálértéken csökkenést jelent. Az egyszeri díjas életbiztosítások bővülni tudtak az egy évvel korábbihoz képest, a folyamatos díjú életbiztosítások, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) és a casco piaca azonban zsugorodott – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010-es előzetes adataiból.

A tavalyi évben 843,79 milliárd forintos díjbevételt könyvelhettek el a hazai biztosító társaságok, ami 1,6 százalékos bővülés a 2009-es, 830,5 milliárd forintos díjbevételhez képest. A biztosítók azonban nem igazán örülhetnek ennek az eredménynek, hiszen az reálértéken – tekintettel a tavalyi, 4,9 százalékos inflációra – bevételcsökkenést jelentett.

A nem életbiztosítási ágazat díjbevételei 12,9 milliárd forinttal, a 2009. év végi 414 milliárd forintról 401,2 milliárd forintra estek. Az életbiztosítási ágazat bevétele ezzel szemben 31,6 milliárd forinttal, a 2009. év végi 411 milliárd forintról 442,6 milliárdra nőtt. A növekedés azonban csak az egyszeri díjas életbiztosításoknak volt köszönhető, az ezekből származó díj 2010 negyedik negyedévében – néhány biztosító értékesítési akcióinak köszönhetően – jelentősen megugrott. Az utolsó negyedéves bővülés 49,08 milliárd forinttal, az előző negyedév végi 118,78 milliárd forintról 167,86 milliárd forintra tudta megnövelni az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevételeit. (Ez utóbbi azonban még mindig messze elmarad a válság előtti időszakban tapasztalttól.)

Igen kedvezőtlen jelenség azonban, hogy a rendszeres díjas biztosítások díjbevétele ezzel szemben csökkent, aminek oka, hogy a szerződések megszűnése mellett továbbra is magas a visszavásárlások száma.

A biztosítási szektor nem kevés kihívással néz szembe 2011-ben – jelentette ki Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Életbiztosítási Tagozatának elnöke. 2011-ben talán enyhe növekedést várhatunk, de robbanásszerű fejlődést biztosan nem, hiszen most már jól látható, hogy a válságból az egész világgazdaság lassan tér csak magához, és ez a biztosítási szektorra is jelentős hatással van.

A nem-élet biztosítási piac bővülésére a gazdasági válság elhúzódó hatásai miatt nem sok esély van, az új szerződések száma korlátos, a meglévő állományok díjszintje pedig a továbbra is – az erősödő piaci verseny miatt – csökkenhet.

Némi növekedésre az életbiztosítási piacon lehet számítani, ahol a tavalyi év nyugdíjrendszerrel kapcsolatos történései felhívták a lakosság figyelmét a hosszú távú megtakarítások szükségességére, az öngondoskodás szerepének fontosságára. A felosztó-kirovó finanszírozású rendszerek – melyekben a folyó nyugdíjkifizetéseket a folyó járulékbevételekből fedezik – ugyanis rendkívül érzékenyek a demográfiai változásokra.

A jelenlegi tendenciák mellett néhány évtized múlva eljutunk abba az állapotba, amikor akár kétszer annyi magyar nyugdíjas is lehet, mint ahányan járulékot fizetnek. Ilyen körülmények között a nyugdíjkassza aktuális bevételei nem fogják tudni fedezni a megélhetéshez szükséges nyugdíjkiadásokat. „Ebből a szempontból az, hogy nyugdíjak megállapítása virtuális egyéni számlák használatával vagy a mai módon történik, lényegében mindegy, hiszen ez csak az összes bevétel felosztási módját változtatja meg, de a teljes bevétel összegét nem befolyásolja” – hívja fel rá a figyelmet a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának elnöke.

Közel 1,5 milliárd forint az idei májusi viharok mérlege

Posted on | by Lambert Gábor

Közel 1,5 milliárd forint az idei májusi viharok mérlege

2016.06.13.

Az országszerte pusztító viharok 2016. májusában közel 1,5 milliárd forintnyi kárt okoztak a biztosított lakossági ingatlanokban. A kárbejelentések száma megközelítette a 23 ezret – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége az előzetes adatokat hétfőn.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem számítanak rendkívüli eseménynek a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, ám annál intenzívebb viharok Magyarországon az évnek ebben a periódusában.

2016 május eleje és június eleje között a hazai biztosítókhoz összesen 22 595 lakásbiztosítási káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve a kifizetésekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1, 47 milliárd forintot. A legtöbb bejelentés a csapadékhoz volt köthető, a vihar, felhőszakadás és a jégeső miatt 14 318 esetben fordultak a lakosok a biztosítókhoz. A lakosság által becsült, illetve a biztosítók által már felmért károk értéke meghaladja a 777 millió forintot.

Nagyon sok, csaknem 8300 villámcsapás okozta kárt jelentett a lakosság májusban, ezek értéke megközelítette a 691 millió forintot.

Feltűnő, hogy villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények jelentős túlsúlyban voltak az elsődleges hatás okozta károkhoz képest. A villámok az elektromos rendszerekben, illetve elektronikai készülékekben több mint 7 ezer esetben okoztak kárt. A közvetlen villámcsapások több mint 1100 esetben okoztak sérüléseket az ingatlanokban. Az előbbi miatt közel 600 millió, az utóbbi miatt több mint 92 millió kárkifizetés történt.

A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer kár történt május eleje és augusztus vége között a biztosított ingatlanokban, az éves átlagos kárérték közel 7,5 milliárd forint volt.

Francia és német elismerés a MABISZ-nak

Posted on | by Lambert Gábor

Francia és német elismerés a MABISZ-nak

Európa legnagyobb szövetségei méltatják a TKM-et és a Díjnavigátort

2011.06.09.

Nemzetközi elismerést kapott a Magyar Biztosítók Szövetsége két ügyfélbarát eszköze, a Teljes Költség Mutató (TKM) és a Díjnavigátor kifejlesztése. Európa legnagyobb biztosítási piacainak képviselői példakánt tekintenek a hazai érdekvédelmi szövetség átalakítására.

„Őszinte elismerés a magyarországi biztosító társaságoknak és egyesületeknek szövetségük átalakításáért. Benyomásunk szerint a ’jövő’ egyik lehetséges szövetségi struktúráját alakították ki magyarországi kollégáink azzal, ahogyan egy mátrix rendszerű szervezetet hoztak létre. A megújult szervezet hatékonyabban tudja majd képviselni a szövetség tagjainak érdekeit” – jelentette ki Volker Henke, a Német Biztosító Szövetség (GIA) külkapcsolatokért felelős vezetője.

A német biztosítási szövetség vezetője a közelmúltban járt Budapesten a Magyar Biztosítók Szövetségénél egy, az együttműködés lehetőségeiről szóló konzultáción. Közös fellépés a magasabb szintű ügyfél-tudatosság elérése érdekében, közös lobbi-tevékenység a nemzetközi szervezetekben, edukációs célok – csak néhány azon területek közül, amelyek a német és a magyar szövetség jövőbeli együttműködésének terepei lehetnek.

„Különösen fontos számunkra ez az elismerés, mivel az Európa egyik legnagyobb biztosítási piacának képviselőjétől, s nem utolsósorban egy valóban professzionális szövetség vezetőjétől származik” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ főtitkára a látogatást követően.

Hasonló látogatáson vett részt 2011. június 1-jén a Francia Biztosító Szövetség (FIA) delegációja. „Úgy véljük, úttörő munkát végzett a MABISZ azzal, hogy kifejlesztette az életbiztosítások összehasonlíthatóságát megvalósító Teljes Költség Mutatót (TKM), valamint az üzleti érdekektől mentes, teljeskörű és hiteles eszközt, a Díjnavigátort. Mindkét termék példaszerűen illeszkedik abba az európai trendbe, amely egyre nagyobb jelentőséget kölcsönöz a költségtranszparenciának és a fogyasztóvédelemnek, s mindezt egy hatékonyabb és versenyképesebb biztosítási piac támogatásával valósítja meg” – összegezte a magyarországi szövetségnél tett látogatás egyik legfontosabb tanulságát Xavier Cognat, a Francia Biztosító Szövetség brüsszeli irodájának vezetője.

„Sokra értékeljük a MABISZ nemzetközi elismerését, s azt különösen, hogy azokat az eszközöket, a TKM-et és a Díjnavigátort, amelyeket a hazai biztosító társaságok a transzparencia, az önszabályozás és a fogyasztóvédelem erősítése érdekében kifejlesztettek és alkalmaznak, a legnagyobb biztosítási piacok vezetői szakemberei értékelik. Erre utal, hogy szövetségünk meghívást kapott Berlinbe, ahol a német szövetség és a legnagyobb biztosító társaságok képviselői előtt ismertetjük majd a TKM és a Díjnavigátor működtetésének és piaci fogadtatásának tapasztalatait” – mondta Molnos Dániel.

Egyedül nem megy: a jogalkotókkal való együttműködés nélkül nem tud továbblépni a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Egyedül nem megy: a jogalkotókkal való együttműködés nélkül nem tud továbblépni a biztosítási piac

2011.10.19.

A mindenkori kormányzat támogató szerepe, és a jogalkotókkal való együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar biztosítási piac ismét lendületet kapjon – hangozott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) második nemzetközi, Budapesten megrendezett konferenciáján. Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke az eseményen tartott szakmai előadásában kifejtette: a magyar biztosítási szektor európai viszonylatban a sereghajtók között van, ami viszont nem feltétlenül csak a válsággal függ össze.

A biztosítási szektor egyik legnagyobb problémája a növekedés hiánya. A krízis mai napig tartó hatásai mellett a válságadó és az egyéb különféle terhek kellemetlenek ugyan, de szinte eltörpülnek amellett, hogy gyakorlatilag nincs növekedési potenciál – mondta el a konferencián tartott előadásában Kisbenedek Péter. „A kormányzat gazdaságpolitikája és a szektor nemzetgazdasági szerepe között komoly összefüggés van, ezért a szakmai szövetség egyik legfontosabb feladata az, hogy a kormányzat számára egyértelművé tegye: milyen, a fejlődéshez szükséges támogató szabályok kellenek, és ezért mi mit nyújtunk cserébe.” – hangsúlyozta a MABISZ elnöke, aki több olyan kitörési pontot is megnevezett, amelyekben a kormányzattal való közös nevezőre jutás komoly lökést adhatna a szektornak.

A biztosítási szektor egyik legnagyobb problémája a növekedés hiánya. A krízis mai napig tartó hatásai mellett a válságadó és az egyéb különféle terhek kellemetlenek ugyan, de szinte eltörpülnek amellett, hogy gyakorlatilag nincs növekedési potenciál – mondta el a konferencián tartott előadásában Kisbenedek Péter. „A kormányzat gazdaságpolitikája és a szektor nemzetgazdasági szerepe között komoly összefüggés van, ezért a szakmai szövetség egyik legfontosabb feladata az, hogy a kormányzat számára egyértelművé tegye: milyen, a fejlődéshez szükséges támogató szabályok kellenek, és ezért mi mit nyújtunk cserébe.” – hangsúlyozta a MABISZ elnöke, aki több olyan kitörési pontot is megnevezett, amelyekben a kormányzattal való közös nevezőre jutás komoly lökést adhatna a szektornak.

Ilyen az alulbiztosítottság csökkentése mind a kkv-szektorban, mind pedig a lakossági területen, például egy, a hosszú távú megtakarítások ösztönzésére irányuló normatív támogatási rendszer kialakításával. „A jelenlegi támogatási rendszerek szétaprózottak, nem a széles társadalmi rétegek gondjait oldják meg, jóllehet az egyik legfontosabb célunk az, hogy ne a forma, hanem a cél és az időtáv határozza meg a támogatás mértékét.” – fejtette ki Kisbenedek Péter. Legalább ennyire fontos lenne az egészségbiztosítási terület szabályozása is, így annak pontos definiálása, hogy egy esetleges új rendszerben mit vállalna az állam, és mit nyújtanának a piac szereplői a lakosság számára. A MABISZ elnöke szerint van jövő és van potenciál a magyar biztosítási előtt, hiszen az Európai Unióban átlagosan tízszer akkora az egy főre jutó életbiztosítási díjbevétel, és legalább négyszer akkora a nem-élet biztosítási piac is, mint Magyarországon.

A konferencián Magyarország miniszterelnöke is arról beszélt, hogy van jövője a szektornak, hiszen a biztosítási szektor meghatározó minden európai gazdaságban, így Magyarországon is. Orbán Viktor nyitóbeszédében hangsúlyozta: a jelenlegi nehéz helyzet ellenére a magyar gazdaság talpon fog maradni, ebben pedig nagy szerepet játszanak majd a pénzintézetek és a biztosítók, így a gazdasági növekedésben is fontos szerepük lesz.

A kormányfő megköszönte a piaci szereplőknek azt az áldozatot, amelyet felvállaltak az ország versenyképességének segítése érdekében, és kifejtette: „a kormány nem csak pénzügyi súlya miatt értékeli az ágazatot, hanem mert a biztosítás olyan társadalmi értékeket is képvisel, amely egy modern gazdaságban elengedhetetlen.” A miniszterelnök biztosította emellett a piacot arról is, hogy a jövőben számít rájuk egy más típusú nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási rendszer kialakításában. Ezekben a magán pillér megerősödése kiemelt szerephez jut majd, ebben pedig számíthatnak a kormányzat támogatására a magyar biztosítók.

A Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása a biztosítási adó bevezetéséről

Posted on | by Lambert Gábor

A Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása a biztosítási adó bevezetéséről

2012.07.09.

A biztosítók tudomásul veszik, hogy az ország nehéz helyzetben van, így most is, ahogy korábban is, részt vállalnak a terhek viselésében.

Ugyanakkor tény, hogy a jövő évtől bevezetendő biztosítási adó súlyos teher a szektor számára – különösen, mivel a piac már évek óta folyamatosan szűkül.

Az adó bevezetése a vagyonbiztosításokat érinti, s a szövetség reméli, hogy az nem okoz majd zavarokat a piacon. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a biztosítások elterjedtsége – penetrációja – ne csökkenjen.

A kormánnyal folytatott tárgyalások során az eredeti jogszabálytervezethez képest történt néhány, mind az ügyfelek, mind a biztosítók számára kedvező módosítás is a jogszabályban. A tavaly bevezetett baleseti adó fenntartása például közel 4 millió autós számára jelent könnyebbséget, illetve előz meg jelentős kényelmetlenséget.

Jó hír, hogy a mezőgazdasági biztosítások mentesülhetnek a biztosítási adó alól, így nem „vész el” a mezőgazdasági biztosítások frissen bevezetett állami támogatása. Ez különösen fontos, mivel tudvalévő, hogy a gazdaság kiemelt jelentőségű területéről van szó.

Az alacsony kereslet mozgatja a biztosítási piacot

Posted on | by Lambert Gábor

Az alacsony kereslet mozgatja a biztosítási piacot

Egyre kedveltebb az éves díjfizetés

2012.08.17.

2012 első félévében az egy évvel korábbihoz képest több mint 4 százalékkal csökkent a hazai biztosítási piac, az első hat havi díjbevételek nem érték el a 414 milliárd forintot – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

Továbbra is alacsony a lakossági fogyasztás azokban a szegmensekben, amelyek közvetlen hatással lehetnek a biztosítási termékek iránti keresletre. Nem emelkedett az újautó-értékesítés, illetve a lakásépítés sem, aminek következtében nem tud bővülni a biztosítási termékek iránti kereslet sem. A nem életbiztosítási ágazatból származó díjbevételek 1,1 százalékos csökkenése mögött ezek az okok sejthetők. Ugyanakkor folytatódni látszik az a tendencia, hogy a díjak egyre nagyobb hányadát éves díjként fizetik az ügyfelek.

A társaságok összesített idei első féléves díjbevételeinek több, mint fele, 208,8 milliárd forint származott az életbiztosítási üzletágból, míg a nem életbiztosításokból származó 204,5 milliárd forint a teljes díjbevétel közel 51 százalékát adta.

A végtörlesztés hatása az életbiztosítási piacra még mindig tetten érhető. Azok, akik végtörlesztették hitelüket, bár levegőhöz juthattak, megtakarítani azonban még nemigen tudnak. Sokan éppen azért szüntették meg befektetési biztosításukat, hogy ki tudják fizetni a hiteleiket. Akik pedig nem tudtak élni a végtörlesztés lehetőségével, továbbra is kiszolgáltatottak az árfolyam-ingadozásnak, mivel az árfolyamgát hatása még nem érezhető. Mindezek után nem meglepő, hogy az életbiztosítási díjbevételek csökkentek – az egy évvel korábbihoz képest 7,4 százalékkal.

A befektetéshez kötött – unit-linked – termékekből származó bevételek mintegy 12 százalékkal, 154,3 milliárdról 136,2 milliárd forintra estek. Valószínűleg a lakosság romló anyagi helyzetének tudható be, hogy az egyszeri és eseti díjakból származó bevételeknél 14 százalékos mérséklődés mutatkozik: 2011első hat hónapjában 89,4 milliárd, 2012 első félévében pedig már csak 76,6 milliárd forint származott ezekből a megtakarításokból.

A szakemberek szerint a jelenlegi helyzetben kiemelkedően fontos lenne, hogy a lakosság körében meginduljon a hosszú távú megtakarítások növekedése. Ez utóbbit mindenképpen elősegítené, ha a kormányzat ismét támogatná az életbiztosításokat vagy legalábbis azonos mértékben támogatná az egyes megtakarítási formákat.

Az uniszex árazás éppen a nők számára kedvezőtlen

Posted on | by Lambert Gábor

Az uniszex árazás éppen a nők számára kedvezőtlen

2012.10.04.

2012. december 21-e után az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan Magyarországon sem lehet többé különbséget tenni a férfiak és a nők között a biztosítás díjaiban és szolgáltatásaiban. A közkeletűen „Gender-irányelvnek” nevezett rendelkezés várhatóan a hazai piacon is a nőket érinti majd hátrányosan – derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) csütörtöki sajtóbeszélgetésén.

A jelenlegi differenciálás megszűntével a nők esetében a biztosítók nem tudnak majd a nőkre vonatkozó, kedvezőbb statisztikai mutatókkal kalkulálni. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a szabályozás a korábban megkötött szerződések feltételein nem fog változtatni.

Egészen mostanáig a „nem” az egyik legfontosabb kockázat-elbírálási szempont volt a biztosítási gyakorlatban. A férfiak halálozási kockázata például 70 éves korig több mint duplája a nőkének, és az egészségbiztosítási kockázatok is sok területen hasonló eltérést mutatnak. Ezt figyelembe véve a biztosítók képesek voltak a nőknek kedvezőbb díjú termékeket kínálni, mint a férfiaknak.

„Magyarországon a ’nem’, mint kockázat-elbírálási szempont főleg az élet- és személybiztosítások területén, ezen termékek árazásánál tölt be fontos szerepet – húzza alá Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Életbiztosítási Tagozatának elnöke. Helyettesíteni csak olyan, sokkal esetlegesebb, „változékonyabb” tényezőkkel lehetséges, mint a lakóhely, a táplálkozás vagy például a jellemző szabadidős tevékenység. Ezekkel kapcsolatban jóval kevesebb statisztikai adat áll rendelkezésre, és mivel e sajátosságok sokkal inkább a „privát szférába” tartoznak, az ezekre való rákérdezés az ügyfelek egy részénél akár komoly ellenérzéseket is kelthet.

A kötelezően előírt uniszex díjak így várhatóan éppen a kisebb kockázatú ügyfeleket fogják a biztosításoktól eltántorítani, vagyis a biztosítási csoportok kockázata nőni fog, ami várhatóan magasabb tartalékképzési kötelezettséget is szükségessé tesz majd. Emellett az átállás jelentős plusz feladatokat is ró a biztosító társaságokra.

„Az egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelv – a közvélekedéssel ellentétben – nem kifejezetten biztosító-specifikus szabályként született. Sőt, a nyomós szakmai indokokra tekintettel hosszú évekig kivételként lehetővé tette a biztosítók számára, hogy a ’nem’-et továbbra is differenciáló tényezőként alkalmazhassák – magyarázza Lencsés Katalin, a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának vezetője. Az Európai Bíróság ezt felülbíráló, 2011-es döntése sem e gyakorlat jogosságát vonta kétségbe, csupán a jogszabály megalkotásának a technikáját kifogásolta. Mégis, bár egyetlen tagország sem akarta, decemberben minden tagországban, így Magyarországon is be kell vezetni az uniszex árazást. Mindez komoly tanulságot kell hogy jelentsen az uniós döntéshozók számára.

„Az egyenlő bánásmód elvének ilyen jellegű értelmezése paradox módon a legtöbb biztosítási ágazatban a nőket érinti majd hátrányosan, és a kockázatok és költségek növekedése miatt társadalmi szinten is veszteséget okoz – mutat rá Banyár József, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöki főtanácsadója. – Ezek a negatív hatások azonban eltörpülnek az életkor szerinti differenciálási tilalom esetleges bevezetésének következményei mellett, amelyek egyértelműen a jelenlegi életbiztosítások végét jelentenék az Európai Unióban.”

Rangos osztrák állami kitüntetést kapott a MABISZ főtitkára

Posted on | by Lambert Gábor

Rangos osztrák állami kitüntetést kapott a MABISZ főtitkára

2012.11.23.

Az osztrák-magyar kapcsolatok területén kifejtett kiemelkedő tevékenységéért és a két ország biztosítási piacainak közös képviseletéért az Osztrák Köztársasági Arany Érdemrend kitüntetést adományozta az osztrák állam elnöke Molnos Dánielnek, a Magyar Biztosítók Szövetsége főtitkárának. A kitüntetést Michael Zimmermann, az Osztrák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete adta át.

Az osztrák állam elnöke 2012. szeptember 20-én döntött arról, hogy Molnos Dánielnek az Osztrák Köztársasági Arany Érdemrend kitüntetést adományozza. „Őszintén gratulálok a kitüntetéshez, melyet az Európai Unióban az osztrák-magyar érdekek közös képviseletével, illetve a két országban a biztosítás területén végzett kiemelkedő tevékenységével érdemelt ki – írta Maria Fekter asszony, Ausztria pénzügyminisztere Molnos Dánielhez írott levelében.

”Molnos Dániel kiemelkedően sokat tett Ausztria és Magyarország biztosítási piacaiért, a két ország szoros együttműködéséért és közös gazdasági képviseletéért” – emelte ki Michael Zimmermann, az Osztrák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az Osztrák Rezidencián tartott ünnepségen tartott köszöntő beszédében.

Molnos Dániel a Ceausescu-diktatúrából érkezett Ausztriába 1984-ben. Politikai menedékjogot kapott és tanulmányait a linzi Johannes Kepler egyetemen folytatta. Ezt követően az Avus Nemzetközi Kárrendező Irodánál dolgozott nemzetközi jogászként, majd a Generali-csoport bécsi központjába került. 1994-ben Magyarországra költözött és részt vett a Generali-Providencia Biztosító felépítésében – méltatta Ausztria magyarországi nagykövete Molnos Dániel munkásságát.

„Nehéz néhány mondatban tolmácsolnom azt a köszönetet és meghatottságot, amit érzek e kitüntetés átvételekor. Őszintén hiszem, hogy ez az elismerés megerősít abban, ami életelvem: hogy képességeimmel és tetteimmel régi és új hazámat, immár az Európai Uniót szolgáljam” – köszönte meg a rangos elismerést a MABISZ főtitkára.