Megjelent a Biztosítás és Kockázat legfrissebb száma


Megjelent a Biztosítás és Kockázat legfrissebb száma

2016.12.20.

A Magyar Biztosítók Szövegsége (MABISZ) tudományos folyóiratának idei negyedik, decemberi száma immáron elérhető a szövetség hivatalos honlapján. A kiadványban négy tanulmány és egy interjú kapott helyet. A tanulmányok olyan aktuális témákkal foglalkoznak, mint a klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra vagy az életbiztosítási piacon jelentős változásokat hozó, „etikus koncepció”.

Az elmúlt évtizedek talán legátfogóbb változását hozhatja az életbiztosítási piacon az etikus koncepció mentén kialakított szabályozási rendszer – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a biztosítási szakma szakértőinek közös tanulmányából. A rendszer célja az ügyfélbizalom növelése és a hosszú távú fenntarthatóság erősítése a biztosítási piacon. Ennek érdekében 2015-2016-ban az MNB, az NGM és a MABISZ közösen alakította ki a megtakarítási jellegű életbiztosítások új keretrendszerét.

A Pandurics Anett, Szalai Péter és Tóth Krisztián nevével fémjegyzett tanulmány, „A klímaváltozás hatásai a magyar lakásbiztosítási piacra” címet viseli. A tanulmány kitér a magyar lakás- és lakásbiztosítási piac helyzetére a klímaváltozás kapcsán felmerülő kérdésekkel tárgyalása mellett a klímaváltozás globális kezelésére, a magyarországi szerepvállalásra is kitér a tanulmány. A tudományos igényű írás olyan, nálunk kevéssé ismert területekre kalauzolja az olvasót, mint például a klímaváltozásnak különösen kitett Florida által alkalmazott lehetséges megoldások.

A korábbi számokhoz hasonlóan az idei utolsó számban is helyett kapott egy biztosításmatematikai cikk. Tompa Krisztina Zsuzsa a Biztosítás és Kockázat 2016 júniusában meghirdetett pályázatának díjazott szerzője. A szerző tanulmányában a díjmentes leszállítás – díjmentesítési opció – piaci értékének alakulását vizsgálja a hagyományos életbiztosítási termékek esetében.

Horváth András és Paulovits Márton, a Deloitte munkatársai a Deloitte tavaly fiatalon elhunyt partnere, Szép Péter – a Biztosítás és Kockázat szerkesztő bizottságának volt taga – nevéhez köthető Biztosítási Indexet, annak eredményeit elemzi. A 2015-ben létrehozott Biztosítási Index reprezentatív kutatás keretében, komplex kérdőíves módszerrel vizsgálja a lakosság biztosításokkal kapcsolatos attitűdjeit. A tanulmány kitekintést ad az európai biztosítási piacokra, bemutatja és elemzi az egyes országokban jellemző GDP-arányos biztosítási díjak mértékét. A tanulmányból megdöbbentő különbségek derülnek ki az egyes európai országok biztosítási piacaival kapcsolatosan. Finnországban például 4300 eurót költenek egy évben a lakosok biztosításra, ugyanakkor Romániában ennek negyvenötöd (!) részét, mindössze 97 eurót fejenként. A szerzők arra is rámutatnak, hogy a magyarországi, éves szinten 273 euró, amely összeget a hazai lakosság biztosításra költ, jócskán elmarad a visegrádi országok átlagos, 410 eurós szintjétől.

A kiadvány kerekasztal-beszélgetést közöl az újkori magyar biztosításügy három kiemelkedő szakemberének részvételével, Asztalos Lászlóval, az Állami Biztosításfelügyelet egykori elnökével, Kepecs Gáborral, az egykori ÁB-Aegon vezérigazgatójával és Trunkó Barnabással, a Magyar Biztosítók Szövetségének korábbi főtitkárával. A beszélgetés apropóját az adja, hogy idén kerek évfordulót ünnepel a biztosítási szakma: 30 éve annak, hogy megszűnt a több évtizedes biztosítási monopólium Magyarországon.

A folyóirat letölthető a következő linkről:

https://www.mabisz.hu/hu/esemenyekpublikaciok/679-biztositas-es-kockazat-3-4.html

Egyre többen élnek a nyugdíjbiztosítási adókedvezménnyel


Egyre többen élnek a nyugdíjbiztosítási adókedvezménnyel

2017.12.20.

Évről-évre egyre többen veszik igénybe a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett díjaik után járó adókedvezményt. Míg 2015-ben 92 ezren, addig egy évvel később már közel 149 ezren éltek az adó visszatérítés lehetőségével. Az, aki idén még nem használta ki ennek kereteit, de élni kíván vele, már csak pár napig teheti meg – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A nyugdíjbiztosítások díjaira igénybe vehető adókedvezmény 2014-es bevezetése komoly lökést adott a magyar lakosság öngondoskodási kedvének. Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, az év utolsó hónapjában jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor.

Az idei évben december 29. az utolsó munkanap. Eddig kell a biztosítójukhoz beérkeznie azok díjbefizetéseinek, akik még idén szeretnék kihasználni a kedvezményt. (Tehát ennek érvényesítésében nem a befizetés, hanem a beérkezés időpontja számít.) Mivel csekkes, vagy bankkártyás befizetés esetén a tranzakció akár négy munkanapot is igénybe vehet, ezt az érdeklődőknek még a héten érdemes megtenniük. (Átutalás esetén is egy munkanapot kell számolni a beérkezésre.) A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. A szabályozás értelmében ugyanis minden magánszemély a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett rendszeres, illetve eseti díjak 20 százalékát, de legfeljebb 130.000 forintot igényelhet vissza az adójából.A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján 2015-ben 92 ezren éltek az adó visszatérítés lehetőségével, együttesen mintegy 4 milliárd forint összegben. A tavalyi évben számuk és a visszaigényelt összeg is több mint a másfélszeresére nőtt.

Idén pedig a várakozások szerint még ennél is komolyabb növekedésre lehet számítani. Legalábbis erre lehet következtetni 2017 első féléves adataiból. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint 2017 első félévének végére ugyanis 40-41 százalékkal nőtt mind azon nyugdíjbiztosítási szerződéseknek a száma, amelyekre az adókedvezmény érvényesíthető, mind pedig az ezekből származó díjbevétel. A már említett év végi roham pedig tovább javíthatja az öngondoskodás erősödésének kedvező tendenciáját.

Kgfb: hamarosan megjelennek a 2017. január elsejétől esedékes díjak


Kgfb: hamarosan megjelennek a 2017. január elsejétől esedékes díjak

2016.10.28.

Legkésőbb jövő hét kedden éjfélig jelentethetik meg a jövő év január 1-jétől érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifáikat a biztosítók. A kampány egyre kevesebb autóst érint: a kgfb-szerződések mindössze 37 százalékának szerződéses évfordulója esik január elsejére – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adataiból.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően a díjtarifa életbe lépése előtt 60 nappal, így a jövő év január elsejei szerződéses évfordulóval rendelkező szerződések esetében legkésőbb 2016. november 1-jén éjfélig tehetik közzé díjtarifáikat azok a biztosító társaságok, amelyek tarifáik módosítása mellett döntenek. A MABISZ nyilvántartása szerint az összes, 4,6 millió jármű szerződéseinek 37,2 százaléka, 1,7 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója esik továbbra is január 1- jére.

A 4,6 millió járműből 2,9 millió olyan személyautó, amelynek tulajdonosa magánszemély. Közülük 1,1 millió – 37 százalék – gépkocsi szerződése január 1-jei évfordulós.

A díjakat a biztosítók a szektor felügyeleti szerve, a Magyar Nemzeti Bank honlapján, a MABISZ, illetve a cégek saját honlapjukon jelentetik meg. Egy tavalyelőtti jogszabály-módosítás szerint a biztosítók már nem kötelesek díjat hirdetni. Annak a társaságnak, amely november 1-je éjfélig nem hirdet új díjakat, automatikusan az utoljára meghirdetett tarifái lesznek érvényben 2017. január 1-jétől is.

2013. január 1-jétől vált teljesen szabaddá a magyarországi kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási piac díjhirdetési rendszere. E szerint a biztosítók év közben is bármikor – nemcsak, mint korábban, évente egyszer, október végén – módosíthatják kgfb-tarifáikat. Természetesen a már megkötött szerződések díja a következő biztosítási évfordulóig változatlan marad.

Az adatokból látszik, hogy egyre kevesebb jármű kgfb-szerződése esik az év elejére. 2010. január 1-je óta az újonnan vagy használtan megvásárolt gépjárművek kgfbszerződésének évfordulója a megvásárlás, illetve a szerződés megkötésének napja.

A szövetség adataiból az is látszik, hogy érzékelhetően fellendülőben van a gépjármű-értékesítés, s így erőteljesebben nő azoknak a járműveknek a száma is, amelyeknek évfordulója már nem az év vége.

Új alapokon a biztosítások értékesítése


Új alapokon a biztosítások értékesítése

2018.02.14.

A biztosításokat folyamatos képzés alatt álló értékesítők adhatják csak el, akiknek az érdekeltségükről, javadalmazásukról is tájékoztatni kell az ügyfelet – miután hatályba lép a vonatkozó új uniós irányelv, az IDD (Insurance Distribution Directive). Az időpont körüli huzavona ugyanakkor rámutat az uniós jogalkotás nehézkességére is – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleményéből.

A biztosítások értékesítését új alapokra helyező irányelvet 2016. február 22-én hirdették ki, és két éven belül kellett volna azt átültetni a tagállamoknak a nemzeti jogrendszerükbe. A többszintű szabályozási rendszerben azonban előbb tűzték ki az alkalmazás időpontját, mintsem az általános elveket tovább pontosító második szintű szabályokat elfogadták volna. Mivel ezeket a végrehajtási szabályokat csak tavaly decemberben hirdették ki, a biztosítási szakmának nem maradt elég ideje a felkészülésre. Az EU döntéshozó testületei ezért az alkalmazási határidő októberre történő elnapolását határozták el, ám a politikai szándék jogi formába öntése március közepénél előbb nem tud megvalósulni. Így azokban az országokban – köztük Magyarországon – amelyek már átültették a saját jogrendjükbe az uniós irányelvet, az érintett piaci szereplők jelenleg a február 23-i határidőből tudnak kiindulni. Végrehajtva a januártól hatályos új európai terméktájékoztató (KID) előírásait és készülve a májusi adatvédelmi jogszabályok (GDPR) bevezetésére, a rövid határidő alatti megfelelés rendkívül nagy erőforrások mozgósítását igényli a szektortól. A társaságok az elvárásoknak az ügyfelek érdekeire koncentrálva szeretnének megfelelni.

A szabályozás bevezetése a 2017-es MNB adatok alapján Magyarországon 9066 független és 19054 függő közvetítőt érint. (A függő biztosításkötők, azaz az ügynökök egy társaság képviseletét látják el, a többes ügynökök több biztosító társaságot képviselnek, több termékcsoportban. Míg az alkuszok az ügyfél érdekeit képviselik a biztosítók felé és lehetőleg a teljes biztosítási piaci kínálatot igyekeznek lefedni.) Az IDD számukra, de az ügyfelek számára is újabb mérföldkő lehet, mivel az utóbbiak érdekében tovább szigorodnak majd a tájékoztatási szabályok, új igényfelmérési kötelezettségeket vezetnek be a megfelelő termék kidolgozása érdekében. Tájékoztatást kell adni arról, hogy történik-e tanácsadás az értékesítés során, valamint a javadalmazás természetéről, közvetítők esetében pedig annak forrásáról is. Cél az ügyfelek azonos szintű védelmének biztosítása, bármilyen – akár online – csatornán keresztül vásároljanak.

Az új biztosítás értékesítési szabályok kihívások elé állítják a szakmát, de egyben növelhetik az itt dolgozók társadalmi megbecsültségét is. A jelenlegi Biztosítási törvény (Bit.) szabályozása értelmében már ma is csak azok jegyezhetők be a Magyar Nemzeti Bank által vezetett Biztosításközvetítői regiszterbe illetve tarthatják fenn bejegyzésüket, akik felsőfokú végzettséggel vagy OKJ-s, államilag elismert biztosításszakmai szakképesítéssel, illetve függő, vagy független biztosításközvetítő hatósági vizsgával rendelkeznek. Az IDD a korábbi elvárásokat kiegészítve megszabja a folyamatos képzést is, amelynek legalább az évi 15 órát kell elérnie, például e-oktatás vagy mentorálás formájában. Az irányelvben ezek mellett a konkrét tagállami elvárások is helyet kapnak, így Magyarországon a befektetési alapú biztosítási termékekre vonatkozó kötelező tanácsadás.

Az IDD-ben megfogalmazott elvárások erősíthetik a korrekt, megbízható pénzügyi tanácsadói szerep elismertségét. Ez segítheti a csökkenő tendencia megfordítását, amely a biztosításközvetítői szakmában dolgozók létszámában a 2008-as válság óta mutatkozik. Az MNB adatai szerint csaknem 30%-kal kevesebb biztosításközvetítő működött a szakmában 2017-ben, mint nyolc évvel ezelőtt. Az okokat keresve ebben közrejátszhat a szakma öntisztulási folyamata éppúgy, mint a nem élet termékek esetében az online és digitális csatornák növekvő szerepe.

Másfelől viszont a hosszú távú, befektetésekre alapozott termékeket értékesítő személy magas hozzáadott értéket jelenthet az ügyfél, sőt a társadalom számára is, hiszen a jobb fogyasztói döntések biztosítják a működő pénzügyi piacok alapjait. A nyugdíj típusú megtakarítások esetében összehasonlító piaci adatok mutatják azt is, hogy a személyes eladás tudja a leghatékonyabban megteremteni az elköteleződést a hosszú távú megtakarítások iránt. A fogyasztói döntéshozatal optimalizálása, az értékesítési folyamat és a tanácsadás minőségének javítása pedig előtérbe helyezheti a biztosításközvetítést, mint vonzó és megbecsült életpályát.

A biztosításközvetítő természetes személyek létszámának alakulása

Forrás: MNB

Idősek Világnapja: az aktív népesség közel felének bizonytalanok a nyugdíjkilátásai


Idősek Világnapja: az aktív népesség közel felének bizonytalanok a nyugdíjkilátásai

2016.09.30.

„Október 1-jén, az Idősek Világnapján fel kell hogy hívjuk a figyelmet az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítás jelentőségére” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. A szövetség összegyűjtötte azokat az élethelyzeteket, amelyekben különösen magas a kockázata az időskori elszegényedésnek, még úgy is, hogy adott esetben nincsenek a jelenben megélhetési problémáik az érintetteknek.

25 évvel ezelőtt nyilvánította az ENSZ közgyűlése október 1-jét az Idősek Világnapjává. Az azóta eltelt időben a Föld összlakossága „csak” 48 százalékkal nőtt az ENSZ adatai szerint, ugyanez idő alatt 166 százalékkal, 800 millió fő fölé bővült a 60 év felettiek száma. A fejlett nyugati társadalmakban még sokkal gyorsabb volt az ütem: csak 2000 óta 64 százalékkal bővült a 60 fölöttiek létszáma a magasabb jövedelmű országokban, miközben a teljes népesség száma mindössze 20 százalékkal bővült. Magyarországon ez idő alatt 19-ről 25%-ra nőtt a 60 éven felüliek aránya, és a társadalom további idősödése valószínűsíthető.

”Miközben fontos megemlékezni az elmúlt 25 évben az idősek kényelméért és boldogulásáért tett erőfeszítések eredményeiről, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a következő 25 évben egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek a társadalmak közösségi és egyéni szinten is az idősek méltányos életkörülményeinek biztosításáért.” – hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A közvélekedés általában az, hogy minél többet dolgozunk és minél több a bérünk, annál jobbak a nyugdíjjal kapcsolatos kilátásaink. Az ideális az lenne, ha minden munkavállalót – valós bérszintjének megfelelően – bejelentene munkaadója, s így az jövedelme alapján az állami nyugdíj mellett igénybe vehető adókedvezményhez is hozzájutna.

A MABISZ a világnap kapcsán olyan élethelyzetekre szeretné felhívni a figyelmet, amikor a felszínes becsléstől és várakozásoktól messze elmaradhat az illető valós nyugdíja. Egyes becslések szerint ezekkel a problémákkal az aktív lakosság közel felének szembe kell majd néznie. Még ha valaki úgy is tekint vissza, hogy egész életében dolgozott, az elismert évek száma és a járulékfizetés mértéke ezt nem feltétlenül tükrözi vissza.

Melyek ezek az élethelyzetek?

  • Háztartásbeliként dolgozók – Bár számos nemzetközi kutatás és javaslat szól ma már arról, hogy a házimunka, a gyereknevelés komoly fizikai munkával ér fel és anyagilag is nélkülözhetetlen a családok számára, ezért egyedi elbírálás alá kellene esnie. Mivel azonban ez esetben nincs bejelentett jövedelem, nincs járulékbefizetés, ezért nem képződik nyugdíjjogosultság sem.
  • Vállalkozók – Akik vállalkozóként dolgoznak, hajlamosak a cég érdekében a közterhek minimalizálása érdekében alacsonyabb bért megítélni maguknak, esetleg részidős foglalkoztatásban bejelenteni magukat. Eközben szükségleteiket a cégben elszámolva vagy a házipénztár terhére, esetleg más módon fedezik. Noha természetesen a KSH szerinti közel 300 ezer egyéni vállalkozó és a több mint 150 ezer társas vállalkozásban közreműködő tulajdonos nem mindegyike jár el így, a szakértők becslése szerint 100 ezerre tehető azok száma, akik nem fordítanak kellő figyelmet jövendő nyugdíjukra.
  • Külföldön munkát vállalók – A külföldön fizetett járulékok révén külföldi nyugdíjra talán jogosultságot szerezhetnek, a magyar nyugdíjuk számítása során viszont nem vehető majd figyelembe semmilyen olyan kereset, amely után nem itthon fizettek nyugdíjjárulékot.
  • Szürkén vagy feketén foglalkoztatottak – A bejelentés nélkül vagy „borítékkal kiegészített” minimálbérrel honorált munkavállalók igen nehéz helyzetben találhatják majd magukat, ha elérik a nyugdíjkorhatárt.
  • Tőkejövedelemből élők – Legyen szó tőzsdézésről, kisvállalati üzletrészekbe fektetésről vagy akár lakáskiadásról, az ilyenformán szerzett jövedelmek és az ezekből fenntartott élet nem garantálja automatikusan a nyugodt és felhőtlen időskort. A tőkejövedelmek után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, viszont így a nyugdíjszámítás során sem számítanak. Amennyiben a forgatott tőke mértéke jelentősen csökken, esetleg komolyabb kiadásokra szorul az ember, akkor már a remélhető hozam is visszaesik, és bevételek híján egy lefelé tartó spirálba kerülhet a nyugdíjas.

Ezekre az élethelyzetekre Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője szerint az egyik leginkább javasolható nyugdíjcélú megtakarítási forma a nyugdíjbiztosítás lehet: „A nyugdíjbiztosítás éppen a rendszeressége, a viszonylag szigorú befizetési feltételek miatt javasolt, hiszen ez arra ösztönzi a biztosítottat, hogy ne adja fel megtakarítási céljait. Utólag hálás lesz magának mindenki, hogy kitartott.” Ugyanakkor a szakértő szerint a biztosítás mellett szól az is, hogy örökölhető, ez a stresszes élet miatt aggódó vállalkozók vagy a családjukért nagyobb felelősséget érző háztartásbeliek számára lehet fontos érv. Nem utolsósorban a személyi jövedelemadó-jóváírás formájában igénybe vehető 20%-os, évi akár 130 ezer forintos állami támogatás jelentősen megnöveli a nyugdíjbiztosítások vonzerejét.

Nyáron történik a gyerekbalesetek egyharmada


Nyáron történik a gyerekbalesetek egyharmada

2016.07.05.

A nyár kiemelten balesetveszélyes időszaknak számít a gyermekek számára, ekkor lényegesen megnő a közutakon, a közterületeken és az otthonokban bekövetkezett balesetek száma. Nem minden szülő van tisztában azzal, hogy a gyermek 3-18 éves kor között – ugyan limitált fedezetű -, de ingyenes állami balesetbiztosítással rendelkezik, s léteznek a piacon már komoly, több millió forintos fedezetet nyújtó üzleti biztosítások is – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Rendőrségi adatok szerint a gyermekeket érintő közúti közlekedési balesetek harmada a nyári hónapokban történik. A gyerekek közúti baleseti sérüléseiket a nyári hónapokban leggyakrabban gépjárművek utasaiként szenvedik el, s autók utasaként éri őket a legtöbb halálos baleset is. A közúti balesetek mellett kiemelten magas a kerékpáros gyermekbalesetek száma a nyári hónapokban, ezek jelentős számban azonban nem a közutakon, hanem a játszótereken, parkokban vagy az udvarokon történik.

Közel 13 éve, Az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló 119/2003. (VIII. 14.) Kormányrendelet alapján minden 3 és 18 év közötti gyermeknek alanyi jogon jár állami balesetbiztosítás. A KSH adatai szerint közel 1,5 millió gyermek tartozik ebbe a biztosítotti körbe, amely otthon, az óvodában, az iskolában történt, utazás során bekövetkező balesetekre nyújt fedezetet bel- és külföldön. A szolgáltatások köre limitált, így ez a biztosítás külföldi utazásoknál nem helyettesíti az utasbiztosítást.

Az állami balesetbiztosítás mellett fél tucat biztosító kínál akár már néhány ezer forintos éves díjért az államinál jóval magasabb biztosítási összeget tartalmazó termékeket. Ezek a biztosítások nemcsak a gyermek 18 éves koráig nyújtanak szolgáltatást, hanem az egyetemi tanulmányok végéig, 23-25 éves korig is kiterjeszthetők. Ugyanakkor a tanulóbiztosítás megkötése előtt érdemes utánanézni, hogy ha a családnak van lakásbiztosítása, akkor az is tartalmazhat a családtagokat ért balesetekre szóló biztosítási fedezetet.

Magyarországon néhány éve már elérhetők olyan komoly, akár több millió forintos halálesetre, illetve egészségkárosodásra szóló fedeztet nyújtó gyermek baleset- és betegségbiztosítási termékek is, amelyek számos kiegészítő fedezetet is tartalmaznak. Asszisztencia szolgáltatást, a hét minden napján 0-24 órában igénybe vehető orvosi call-centert, „második orvosi szakvéleményt”, betegszállítást és képalkotó diagnosztikai eljárások fedezetét egy bizonyos limitösszegig. Tartalmazhatnak pszichológusi konzultációt nehéz élethelyzetek esetén, illetve – huzamosabb kórházi vagy otthoni ápolás esetén – magántanár igénybevételének költségét is.

Tovább erősödött a magyar lakosság biztosítók iránti bizalma


Tovább erősödött a magyar lakosság biztosítók iránti bizalma

2016.06.08.

Tovább nőtt a biztosítók felé irányuló bizalom a 2015-ös szinthez képest: a lakosság a pénzügyi szféra szereplői közül a leginkább a biztosítókban bízik – derül ki a Századvég Alapítvány kutatásából. A magyar lakosság körében a leginkább ismert biztosítástípus a lakásbiztosítás, ezt követi az élet-, illetve a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb) az ismertségi listán.

A MABISZ megbízásából, a lakosság biztosítási szektorral kapcsolatos elégedettségéről szóló országos, reprezentatív kutatást a Századvég Alapítvány 2016 májusában készítette, ezer fő telefonos megkérdezésével. A 2015. áprilisi felmérés eredményeihez képest nőtt a lakosság bizalma a biztosítók iránt, a lakosság többsége bizalommal fordul a biztosítók felé.

Az idei közvélemény-kutatás szerint a háztartások legnagyobb része – 44 százaléka – két–három biztosítással rendelkezik, további 14 százalékuk pedig több mint négyféle biztosítást kötött. Emellett azonban magas – mintegy 40 százalék – a biztosítással nem, vagy legfeljebb egy szerződéssel rendelkezők aránya.

Az egyes biztosításfajták közül a felnőtt korú magyar lakosság körében a lakásbiztosítás a legismertebb. 2015 áprilisában a válaszadók 91, 2016 májusában már 95 százaléka említette, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos kockázatokra köthető biztosítás.

Második helyre az életbiztosítások kerültek: 2016 májusában a megkérdezettek 77 százaléka, egy évvel korábban 75 százaléka említette az életbiztosítást, mint az általa ismert biztosítástípust. Az életbiztosításokat az ismertséget tekintve a kgfb, illetve a cascobiztosítások követik. A lakosság közel fele nevezte meg spontán az ismert termékek között a balesetbiztosítást, és közel harmada a nyugdíjbiztosítást.

A nyugdíjbiztosítások ismertségét tekintve az látható, hogy az átlaghoz képest tájékozottabbak e téren az aktív korosztályok, a több biztosítással rendelkezők, a jobb anyagi helyzetűek, valamint a magasabban képzettek. A válaszok alapján a lakosság csak kevesebb, mint 40 százaléka hallott arról, hogy az állam adókedvezménnyel támogatja a nyugdíjbiztosításokat. Az aktív korú lakosság valamivel több, mint egytizede tartja valószínűnek, hogy pár éven belül nyugdíjbiztosítást köt. Azok, akiknek nincsenek ilyen terveik, főként a megtakarítások hiányára, illetve fizetési nehézségekre hivatkoztak. A nyugdíjbiztosítások irányába nyitottak háromnegyede szerint hosszú távon versenyképes hozamot hoznak majd a nyugdíjbiztosítások. Azok, akik nyugdíjbiztosítást terveznek kötni, többségük 10 ezer forint feletti összeget szánna erre a célra havonta, harmaduk havi 10–20 ezer forintot, negyedük pedig több mint 20 ezer forintot.

A kötelező gépjármű-biztosítással rendelkező lakosság körében továbbra is az elégedettség a jellemző: 80–85 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg, melyből minden második megkérdezett kiváló értékelést adott biztosítójának a kötelező gépjármű-biztosítási ügyekkel kapcsolatos eljárását, kapcsolattartásának módját, minőségét illetően.

A tavalyi eredményekhez hasonlóan az idén is rendkívül kedvező a hazai biztosítók lakossági megítélése a többi biztosítási termék esetében is. Ugyancsak kedvezően ítéli meg a lakosság a biztosítók szolgáltatási színvonalát, a tájékoztatással és a kapcsolattartással kapcsolatos magatartását: a megkérdezettek 83–85 százaléka adott pozitív visszajelzést, vagyis – terméktípustól függetlenül – elégedettek biztosítójukkal ezeken a területeken.

A felmérés kapcsán Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára kiemelte: „A kutatás fontos visszajelzéseket tartalmaz számunkra. Közülük is az egyik legfontosabb, hogy 2015 tavasza óta is érezhetően növekedett a lakosság bizalma a biztosítók irányába.”

Indul az utazási szezon: lassú növekedés az utasbiztosítási piacon


Indul az utazási szezon: lassú növekedés az utasbiztosítási piacon

2015.06.16.

Az utazási kedv növekedésével az utasbiztosítási piacon is lassú növekedés mutatkozik: az utasbiztosításokból befolyó díjbevételek 2015 első negyedévében 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi, hasonló időszakban mért bevételeket – jelentette be Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

2015 első negyedévében az utasbiztosítások értékesítéséből 2,44 milliárd forint folyt be a társaságokhoz, ami 8,3 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi időszakban elért 2,25 milliárd forint. 2014-ben az utasbiztosítási piac 2,5 százalékkal bővült: a 2013-as, 10,15 milliárd forintos díjbevétel 10,39 milliárdra emelkedett.

Továbbra is kiemelkedően erős a klasszikus értékesítési csatornák szerepe az utazásbiztosítások értékesítésében, de folyamatosan növekszik az online kötések száma is. Az okos telefonon és tableten keresztül is elérhető felületeknek köszönhetően egyre többen választják ezt a biztosításkötési módot. Új értékesítési csatornák is megjelentek, igény esetén már egyes ATM-eknél, illetve csekk-befizető automatáknál is lehetőség nyílik az utasbiztosítás megkötésére.

Egy nemzetközi felmérés szerint az Európai Unió 28 tagállamában a felnőtt lakosság 75 százaléka internetezik, és több mint 60 százaléka vásárol is az interneten keresztül. A kutatásból többek között az is kiderül, hogy Magyarországon a vásárlások 35 százaléka, a biztosításkötéseknek pedig 26 százaléka történik a világhálón keresztül.

A 15, Magyarországon utasbiztosítást értékesítő biztosítótársaságnál igen sokféle módozat érhető el, így nem egyszerű a választás. Mik azok a legfontosabb szempontok, amelyek alapján a számunkra leginkább megfelelő biztosítást tudjuk kiválasztani?

„Mindenekelőtt az úti célt, valamint a kinntartózkodás hosszát kell figyelembe vennünk. Egy hosszabb, tengerentúli utazásnál mindenképpen érdemes nagyobb összegű szolgáltatást nyújtó biztosítást választanunk. Emellett fontos szempont a külföldön végzett sporttevékenység jellege, valamint – repülőgépes utazásoknál – az átszállások száma, illetve a poggyász értéke is” – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter.

Az adatok szerint, míg a magyarok 2013-ban összesen 513 712 millió forintot költöttek el a külföldi utazásaik során, addig 2014-ben ez a szám már elérte az 579 252 millió forintot. Az adatok továbbá azt mutatják, hogy a tavalyi évben a külföldön eltöltött napok száma átlagosan 3-4 nap volt, ez idő alatt fejenként átlagosan 217 500 forintot költöttek szállásra. A napok száma idén várhatóan már elérheti az 5-6 napot is, és ehhez kapcsolódóan – az eddigi adatok szerint – a szállásköltség is növekedhet, átlagosan 262 000 forint körül alakul.

„Annak ellenére, hogy folyamatos növekedés látszik az online kötések számában, még mindig fontos értékesítési csatorna az utazási iroda. A biztosítás egy kapcsolt szolgáltatás az utazásokhoz és a repülőjegy-vásárláshoz, másrészről komoly előnyt jelent a szaktanácsadás, amit az utazási iroda munkatársaitól kaphatnak meg az érdeklődők” – jelentette ki Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke.

Szerdai vihar: a károk száma megközelítheti a 20 ezret


Szerdai vihar: a károk száma megközelítheti a 20 ezret

2015.07.10.

2015. július 8-án délután hatalmas vihar vonult végig az országon. A vihart követően ömlenek a kárbejelentések a biztosítókhoz: szakértői becslések szerint a károk száma megközelítheti a 20 ezret, a becsült kárérték pedig akár a 3 milliárd forintot is – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat pénteken.

A szerda délután átvonuló vihar következtében a csütörtök kora délutáni összesítés szerint több, mint 5 ezer kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, ennek összesített kárértéke már akkor meghaladta a 700 millió forintot. A bejelentések száma óráról órára nő, és várhatóan a hét végén, illetve a jövő héten is folytatódik. Az előrejelzések szerint az összes bejelentés megközelítheti akár a 20 ezret, a becsült kárérték pedig a 3 milliárd forintot is. Az egy kárra jutó átlagos kárösszeg eltérő a biztosítóknál: 50 és 170 ezer forint között szóródik, az eddigi tapasztalatok szerint azonban igen sok a nagy összegű, millió forintot is meghaladó kár.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a legtöbb bejelentés Budapestről, Pest, Fejér, Veszprém, és Vas megyéből érkezett, továbbá kiemelten sok kárt jelentettek Érd és Székesfehérvár térségéből.

A kártípust illetően messze a legtöbb a viharkár, de sok helyről érkezett bejelentés jégverésről, illetve villámcsapás okozta káreseményekről is.

A nagy erejű vihar sok helyen okozott tetősérülést, és az igen erős széllökések következtében jellemzőek voltak az úgynevezett rádőléses károk, amikor a kidőlt fák az ingatlanokban, illetve gépjárművekben okoztak sérülést.

A szükséges kárenyhítést követően javasolt minél hamarabb bejelentést tenni a biztosítónál, így hamarabb lehetséges a helyszíni szemlére megfelelő időpont egyeztetése a kárszakértővel. Több biztosító már a vihar másnapjának reggelén jelezte, hogy megerősíti telefonos, illetve személyes ügyfélszolgálatát annak érdekében, hogy minél előbb megkezdődhessen a károk rendezése.

Szinte már rendszeresnek mondható a kánikula végét jelző felhőszakadás, ami jelentős károkat okoz Magyarországon. Legutóbb 2015. június 9-én a hazánk felett átvonuló felsőszakadásnak köszönhetően közel 2 ezer bejelentés érkezett a társaságokhoz, a károk értéke pedig meghaladta a 320 millió forintot.

Magyarországon a tapasztalatok szerint a leginkább kárveszélyes periódus a nyári viharok időszaka. A szövetség adatai szerint 2010 és 2014 között a nyári periódusokban – május 1-je és augusztus 31-e között – összesen 762 ezer kárbejelentést regisztráltak a biztosító társaságok, amelyek együttes kárértéke megközelítette a 60 milliárd forintot. 2014 májusa és augusztusa között a nyári viharok következtében az átlagosnál 40 százalékkal több, 134 ezret meghaladó kárbejelentés történt.

A biztosítók évente átlagosan 650-700 ezer – lakásbiztosításokra bejelentett – kárt rendeznek. 2014-ben a több mint 704 ezer ingatlant ért kárral kapcsolatos bejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz volt köthető.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Ajánlatos biztosítót váltaniuk az Astra fióktelep ügyfeleinek


Ajánlatos biztosítót váltaniuk az Astra fióktelep ügyfeleinek

2015.09.30.

Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénycsomagot, amely rendezi az Astra biztosító magyarországi ügyfeleinek kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseivel kapcsolatos helyzetét. A törvény hatályba lépését követően az Astra biztosító kgfb-szerződései automatikusan megszűnnek, amennyiben a gépjármű-tulajdonos új szerződést köt egy másik biztosítónál.

Az Országgyűlés 2015. szeptember 29-én elfogadta a „kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények módosításról” szóló törvénycsomagot. Az új törvény annak érdekében született, hogy az igen bonyolult nemzetközi jogi helyzetben is megoldást találjon a jogalkotó a külföldi biztosító magyarországi ügyfelei helyzetének megoldására.

A román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. (Astra Biztosító) magyarországi fióktelepének kgfb, illetve egyéb – vagyoni – biztosításokkal (lakás-, utas-, illetve casco-biztosítás) rendelkező ügyfelei vannak Magyarországon.

A nem kgfb-biztosítással rendelkező ügyfelek helyzete egyszerűbb. Ők új szerződést köthetnek vagyontárgyaikra – a többes biztosítást a hazai szabályozás megengedi -, és így a későbbiekben bekövetkező kár esetén már az új, választott biztosítójuktól kaphatnak kártérítést.

Az Astra biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezők helyzete jogilag sokkal bonyolultabb. A 2015. szeptember 29-én elfogadott törvény értelmében, amennyiben egy olyan biztosító tevékenységi engedélyét vonják vissza, amely biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művel, és a felügyelet a visszavonásról szóló határozatot honlapján közzéteszi, a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosító szerződései automatikusan megszűnnek, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelei egy másik biztosítónál új kgfb-szerződést kötnek. Az új szerződést bármely biztosító jogosult befogadni.

E szerint az Astra biztosító azon ügyfeleinek, akik kgfb-szerződéssel rendelkeznek az Astránál, és eddig még nem szüntették meg közös megegyezéssel a szerződésüket, a törvény hatályba lépését követően szerződésük automatikusan megszűnik, ha egy másik biztosítóval új kgfb-szerződést kötnek.

Fontos, hogy a fenti szabályozás a törvény hatályba lépését követően lép életbe, addig a korábbi szabályok érvényesek. Vagyis csak közös megegyezéssel köthető új kgfb-biztosítás valamely más biztosítónál.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) javasolja, hogy azok az Astrás ügyfelek, akik eddig még nem éltek a biztosítóváltás közös megegyezéses lehetőségével, a törvény hatályba lépését követően fontolják meg a törvény adta lehetőséget, és kössenek új kgfb-biztosítást valamely másik biztosítónál. A szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyfeleknek mérlegelniük kell, hogy bár érvényes kgfbszerződéssel rendelkeznek, szerződésük mögött nem áll működő biztosító, mivel annak tevékenységi engedélyét visszavonták, így károkozás esetén a bekövetkezett károk megtérítésére is kötelezhető lehet az üzembentartó.