Címke: Hírek

Ajánlatos biztosítót váltaniuk az Astra fióktelep ügyfeleinek

Posted on | by Lambert Gábor

Ajánlatos biztosítót váltaniuk az Astra fióktelep ügyfeleinek

2015.09.30.

Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénycsomagot, amely rendezi az Astra biztosító magyarországi ügyfeleinek kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseivel kapcsolatos helyzetét. A törvény hatályba lépését követően az Astra biztosító kgfb-szerződései automatikusan megszűnnek, amennyiben a gépjármű-tulajdonos új szerződést köt egy másik biztosítónál.

Az Országgyűlés 2015. szeptember 29-én elfogadta a „kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények módosításról” szóló törvénycsomagot. Az új törvény annak érdekében született, hogy az igen bonyolult nemzetközi jogi helyzetben is megoldást találjon a jogalkotó a külföldi biztosító magyarországi ügyfelei helyzetének megoldására.

A román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. (Astra Biztosító) magyarországi fióktelepének kgfb, illetve egyéb – vagyoni – biztosításokkal (lakás-, utas-, illetve casco-biztosítás) rendelkező ügyfelei vannak Magyarországon.

A nem kgfb-biztosítással rendelkező ügyfelek helyzete egyszerűbb. Ők új szerződést köthetnek vagyontárgyaikra – a többes biztosítást a hazai szabályozás megengedi -, és így a későbbiekben bekövetkező kár esetén már az új, választott biztosítójuktól kaphatnak kártérítést.

Az Astra biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezők helyzete jogilag sokkal bonyolultabb. A 2015. szeptember 29-én elfogadott törvény értelmében, amennyiben egy olyan biztosító tevékenységi engedélyét vonják vissza, amely biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művel, és a felügyelet a visszavonásról szóló határozatot honlapján közzéteszi, a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosító szerződései automatikusan megszűnnek, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelei egy másik biztosítónál új kgfb-szerződést kötnek. Az új szerződést bármely biztosító jogosult befogadni.

E szerint az Astra biztosító azon ügyfeleinek, akik kgfb-szerződéssel rendelkeznek az Astránál, és eddig még nem szüntették meg közös megegyezéssel a szerződésüket, a törvény hatályba lépését követően szerződésük automatikusan megszűnik, ha egy másik biztosítóval új kgfb-szerződést kötnek.

Fontos, hogy a fenti szabályozás a törvény hatályba lépését követően lép életbe, addig a korábbi szabályok érvényesek. Vagyis csak közös megegyezéssel köthető új kgfb-biztosítás valamely más biztosítónál.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) javasolja, hogy azok az Astrás ügyfelek, akik eddig még nem éltek a biztosítóváltás közös megegyezéses lehetőségével, a törvény hatályba lépését követően fontolják meg a törvény adta lehetőséget, és kössenek új kgfb-biztosítást valamely másik biztosítónál. A szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyfeleknek mérlegelniük kell, hogy bár érvényes kgfbszerződéssel rendelkeznek, szerződésük mögött nem áll működő biztosító, mivel annak tevékenységi engedélyét visszavonták, így károkozás esetén a bekövetkezett károk megtérítésére is kötelezhető lehet az üzembentartó.

Szerdai vihar: a károk száma megközelítheti a 20 ezret

Posted on | by Lambert Gábor

Szerdai vihar: a károk száma megközelítheti a 20 ezret

2015.07.10.

2015. július 8-án délután hatalmas vihar vonult végig az országon. A vihart követően ömlenek a kárbejelentések a biztosítókhoz: szakértői becslések szerint a károk száma megközelítheti a 20 ezret, a becsült kárérték pedig akár a 3 milliárd forintot is – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat pénteken.

A szerda délután átvonuló vihar következtében a csütörtök kora délutáni összesítés szerint több, mint 5 ezer kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, ennek összesített kárértéke már akkor meghaladta a 700 millió forintot. A bejelentések száma óráról órára nő, és várhatóan a hét végén, illetve a jövő héten is folytatódik. Az előrejelzések szerint az összes bejelentés megközelítheti akár a 20 ezret, a becsült kárérték pedig a 3 milliárd forintot is. Az egy kárra jutó átlagos kárösszeg eltérő a biztosítóknál: 50 és 170 ezer forint között szóródik, az eddigi tapasztalatok szerint azonban igen sok a nagy összegű, millió forintot is meghaladó kár.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a legtöbb bejelentés Budapestről, Pest, Fejér, Veszprém, és Vas megyéből érkezett, továbbá kiemelten sok kárt jelentettek Érd és Székesfehérvár térségéből.

A kártípust illetően messze a legtöbb a viharkár, de sok helyről érkezett bejelentés jégverésről, illetve villámcsapás okozta káreseményekről is.

A nagy erejű vihar sok helyen okozott tetősérülést, és az igen erős széllökések következtében jellemzőek voltak az úgynevezett rádőléses károk, amikor a kidőlt fák az ingatlanokban, illetve gépjárművekben okoztak sérülést.

A szükséges kárenyhítést követően javasolt minél hamarabb bejelentést tenni a biztosítónál, így hamarabb lehetséges a helyszíni szemlére megfelelő időpont egyeztetése a kárszakértővel. Több biztosító már a vihar másnapjának reggelén jelezte, hogy megerősíti telefonos, illetve személyes ügyfélszolgálatát annak érdekében, hogy minél előbb megkezdődhessen a károk rendezése.

Szinte már rendszeresnek mondható a kánikula végét jelző felhőszakadás, ami jelentős károkat okoz Magyarországon. Legutóbb 2015. június 9-én a hazánk felett átvonuló felsőszakadásnak köszönhetően közel 2 ezer bejelentés érkezett a társaságokhoz, a károk értéke pedig meghaladta a 320 millió forintot.

Magyarországon a tapasztalatok szerint a leginkább kárveszélyes periódus a nyári viharok időszaka. A szövetség adatai szerint 2010 és 2014 között a nyári periódusokban – május 1-je és augusztus 31-e között – összesen 762 ezer kárbejelentést regisztráltak a biztosító társaságok, amelyek együttes kárértéke megközelítette a 60 milliárd forintot. 2014 májusa és augusztusa között a nyári viharok következtében az átlagosnál 40 százalékkal több, 134 ezret meghaladó kárbejelentés történt.

A biztosítók évente átlagosan 650-700 ezer – lakásbiztosításokra bejelentett – kárt rendeznek. 2014-ben a több mint 704 ezer ingatlant ért kárral kapcsolatos bejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz volt köthető.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Az adómérséklés növelné a casco-biztosítások számát

Posted on | by Lambert Gábor

Az adómérséklés növelné a casco-biztosítások számát

2015.10.19.

Azok a plusz jövedelmek, amelyek a kormány jövő évi adócsökkentésének köszönhetően a lakosság rendelkezésére állnak majd, várhatóan a hazai biztosítási piacra is pozitív hatással lesznek – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) napokban tartott, VI. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáján, Budapesten.

A magyar gazdaság helyzete a korábbi években tapasztaltnál kiegyensúlyozottabb, a növekedés megalapozott, az adósságállomány egészségesebb szerkezetű – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter -, aki összefoglalást adott a magyar gazdaságot érintő, legfontosabb kül- és belgazdasági folyamatokról.

A nemzetgazdasági miniszter a biztosítási szektor helyzetét értékelve kiemelte, hogy a biztosítók tőkeellátottsága közel kétszerese a törvényben előírt minimumnak, s utalt arra is, hogy a szektor mintegy kétezer milliárd forintnyi befektetéssel járul hozzá a gazdaság finanszírozásához. Varga Mihály elmondta: bízik abban, hogy a jövő évtől életbe lépő személyijövedelelmadó-csökkentés, amely a 15 %-os adókulcs bevezetésével mintegy 120 milliárd forinttal növeli azt az összeget, amely a lakosság rendelkezésére áll, a biztosítási szektorra is kedvezően hathat.

Pandurics Anett a MABISZ elnöke a biztosítási szektor egészét felölelő összefoglalójában kijelentette: igen bíztató, hogy a szektor a válság kirobbanását követő csökkenés után ismét – immár harmadik éve – növekszik. A nyugdíjbiztosítások mellett a felelősségbiztosítások területe, illetve a későbbiekben az egészségbiztosítások szegmense lehet a kitörési pont – a 2015-ös MABISZ-konferencia ezért is foglalkozott kiemelten e két piaci szegmenssel. Pandurics Anett elmondta: az élet- és nyugdíjbiztosítási piacra termékenyítően hatott a tavaly bevezetett adókedvezmény, aminek köszönhetően ma már 100 ezerre tehető az szja-kedvezményt élvező nyugdíjbiztosítási szerződések száma.

A nem-életbiztosítási piacról, azon belül a gépjármű-biztosítási piacról szólva az elnök hangsúlyozta, hogy az utóbbi hetek leggyakrabban idézett történése az „Astra-ügy” volt. A bonyolult nemzetközi jogi körülmények ellenére a hatóság és a biztosítók együttműködésének köszönhetően a 160 ezer kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással rendelkező Astra-ügyfélből 124 ezren kötöttek át – élve a törvény adta lehetőséggel – más biztosítóhoz.

Pandurics Anett a kgfb-piacot elemezve kitért arra, hogy az éves szinten 22 ezer forint alatti kgfb-átlagdíj még mindig messze alatta marad az öt évvel korábbi átlagdíjnak, annak jelenleg csupán mindössze kétharmada. A növekvő gépjárműhasználat, illetve az ennek következtében tapasztalt kárgyakoriság és átlagkár-növekedés logikusan a kgfb-átlagdíjak lassú emelkedését vonja maga után. A másik nagy gépjárműbiztosítási területet, a casco-piacot illetően az elnök elmondta: a jelenlegi igen-igen alacsony, 20 %-ot el nem érő penetráció növekedését eredményezheti, ha az üzletágra kivetett – jelenleg 15 %-os, nemzetközi összehasonlításban magasnak számító – biztosítási adó mérséklődne. Az adómérséklés a casco-kötési kedv növekedését hozhatja, így a jelenlegi piaci trendek figyelembevételével egy ilyen lépés nem veszélyeztetné a várt költségvetési bevételi célok elérését.

„A hazai lakosság 83 százaléka rendszeresen, átlagosan havonta több mint 8800 forintot költ az egészségével kapcsolatos szolgáltatásokra, illetve magánorvosi ellátásra” – számolt be a Századvég Alapítvány reprezentatív kutatásának eredményéről Hídvégi Áron, az alapítvány közvélemény- és piackutatási igazgatója. A friss felmérés szerint a lakosság elsősorban a rövidebb várakozási idő, a kellemesebb körülmények, a szabad orvosválasztás és a várólisták megszüntetéséért hajlandó fizetni. A felmérés eredménye szerint keresleti oldalon egyértelűen lenne igény kiegészítő egészségbiztosításokra, ha a szabályozói és intézményi környezet kedvezően alakulna.

Indul az utazási szezon: lassú növekedés az utasbiztosítási piacon

Posted on | by Lambert Gábor

Indul az utazási szezon: lassú növekedés az utasbiztosítási piacon

2015.06.16.

Az utazási kedv növekedésével az utasbiztosítási piacon is lassú növekedés mutatkozik: az utasbiztosításokból befolyó díjbevételek 2015 első negyedévében 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi, hasonló időszakban mért bevételeket – jelentette be Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

2015 első negyedévében az utasbiztosítások értékesítéséből 2,44 milliárd forint folyt be a társaságokhoz, ami 8,3 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi időszakban elért 2,25 milliárd forint. 2014-ben az utasbiztosítási piac 2,5 százalékkal bővült: a 2013-as, 10,15 milliárd forintos díjbevétel 10,39 milliárdra emelkedett.

Továbbra is kiemelkedően erős a klasszikus értékesítési csatornák szerepe az utazásbiztosítások értékesítésében, de folyamatosan növekszik az online kötések száma is. Az okos telefonon és tableten keresztül is elérhető felületeknek köszönhetően egyre többen választják ezt a biztosításkötési módot. Új értékesítési csatornák is megjelentek, igény esetén már egyes ATM-eknél, illetve csekk-befizető automatáknál is lehetőség nyílik az utasbiztosítás megkötésére.

Egy nemzetközi felmérés szerint az Európai Unió 28 tagállamában a felnőtt lakosság 75 százaléka internetezik, és több mint 60 százaléka vásárol is az interneten keresztül. A kutatásból többek között az is kiderül, hogy Magyarországon a vásárlások 35 százaléka, a biztosításkötéseknek pedig 26 százaléka történik a világhálón keresztül.

A 15, Magyarországon utasbiztosítást értékesítő biztosítótársaságnál igen sokféle módozat érhető el, így nem egyszerű a választás. Mik azok a legfontosabb szempontok, amelyek alapján a számunkra leginkább megfelelő biztosítást tudjuk kiválasztani?

„Mindenekelőtt az úti célt, valamint a kinntartózkodás hosszát kell figyelembe vennünk. Egy hosszabb, tengerentúli utazásnál mindenképpen érdemes nagyobb összegű szolgáltatást nyújtó biztosítást választanunk. Emellett fontos szempont a külföldön végzett sporttevékenység jellege, valamint – repülőgépes utazásoknál – az átszállások száma, illetve a poggyász értéke is” – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter.

Az adatok szerint, míg a magyarok 2013-ban összesen 513 712 millió forintot költöttek el a külföldi utazásaik során, addig 2014-ben ez a szám már elérte az 579 252 millió forintot. Az adatok továbbá azt mutatják, hogy a tavalyi évben a külföldön eltöltött napok száma átlagosan 3-4 nap volt, ez idő alatt fejenként átlagosan 217 500 forintot költöttek szállásra. A napok száma idén várhatóan már elérheti az 5-6 napot is, és ehhez kapcsolódóan – az eddigi adatok szerint – a szállásköltség is növekedhet, átlagosan 262 000 forint körül alakul.

„Annak ellenére, hogy folyamatos növekedés látszik az online kötések számában, még mindig fontos értékesítési csatorna az utazási iroda. A biztosítás egy kapcsolt szolgáltatás az utazásokhoz és a repülőjegy-vásárláshoz, másrészről komoly előnyt jelent a szaktanácsadás, amit az utazási iroda munkatársaitól kaphatnak meg az érdeklődők” – jelentette ki Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke.

Tovább erősödött a magyar lakosság biztosítók iránti bizalma

Posted on | by Lambert Gábor

Tovább erősödött a magyar lakosság biztosítók iránti bizalma

2016.06.08.

Tovább nőtt a biztosítók felé irányuló bizalom a 2015-ös szinthez képest: a lakosság a pénzügyi szféra szereplői közül a leginkább a biztosítókban bízik – derül ki a Századvég Alapítvány kutatásából. A magyar lakosság körében a leginkább ismert biztosítástípus a lakásbiztosítás, ezt követi az élet-, illetve a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb) az ismertségi listán.

A MABISZ megbízásából, a lakosság biztosítási szektorral kapcsolatos elégedettségéről szóló országos, reprezentatív kutatást a Századvég Alapítvány 2016 májusában készítette, ezer fő telefonos megkérdezésével. A 2015. áprilisi felmérés eredményeihez képest nőtt a lakosság bizalma a biztosítók iránt, a lakosság többsége bizalommal fordul a biztosítók felé.

Az idei közvélemény-kutatás szerint a háztartások legnagyobb része – 44 százaléka – két–három biztosítással rendelkezik, további 14 százalékuk pedig több mint négyféle biztosítást kötött. Emellett azonban magas – mintegy 40 százalék – a biztosítással nem, vagy legfeljebb egy szerződéssel rendelkezők aránya.

Az egyes biztosításfajták közül a felnőtt korú magyar lakosság körében a lakásbiztosítás a legismertebb. 2015 áprilisában a válaszadók 91, 2016 májusában már 95 százaléka említette, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos kockázatokra köthető biztosítás.

Második helyre az életbiztosítások kerültek: 2016 májusában a megkérdezettek 77 százaléka, egy évvel korábban 75 százaléka említette az életbiztosítást, mint az általa ismert biztosítástípust. Az életbiztosításokat az ismertséget tekintve a kgfb, illetve a cascobiztosítások követik. A lakosság közel fele nevezte meg spontán az ismert termékek között a balesetbiztosítást, és közel harmada a nyugdíjbiztosítást.

A nyugdíjbiztosítások ismertségét tekintve az látható, hogy az átlaghoz képest tájékozottabbak e téren az aktív korosztályok, a több biztosítással rendelkezők, a jobb anyagi helyzetűek, valamint a magasabban képzettek. A válaszok alapján a lakosság csak kevesebb, mint 40 százaléka hallott arról, hogy az állam adókedvezménnyel támogatja a nyugdíjbiztosításokat. Az aktív korú lakosság valamivel több, mint egytizede tartja valószínűnek, hogy pár éven belül nyugdíjbiztosítást köt. Azok, akiknek nincsenek ilyen terveik, főként a megtakarítások hiányára, illetve fizetési nehézségekre hivatkoztak. A nyugdíjbiztosítások irányába nyitottak háromnegyede szerint hosszú távon versenyképes hozamot hoznak majd a nyugdíjbiztosítások. Azok, akik nyugdíjbiztosítást terveznek kötni, többségük 10 ezer forint feletti összeget szánna erre a célra havonta, harmaduk havi 10–20 ezer forintot, negyedük pedig több mint 20 ezer forintot.

A kötelező gépjármű-biztosítással rendelkező lakosság körében továbbra is az elégedettség a jellemző: 80–85 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg, melyből minden második megkérdezett kiváló értékelést adott biztosítójának a kötelező gépjármű-biztosítási ügyekkel kapcsolatos eljárását, kapcsolattartásának módját, minőségét illetően.

A tavalyi eredményekhez hasonlóan az idén is rendkívül kedvező a hazai biztosítók lakossági megítélése a többi biztosítási termék esetében is. Ugyancsak kedvezően ítéli meg a lakosság a biztosítók szolgáltatási színvonalát, a tájékoztatással és a kapcsolattartással kapcsolatos magatartását: a megkérdezettek 83–85 százaléka adott pozitív visszajelzést, vagyis – terméktípustól függetlenül – elégedettek biztosítójukkal ezeken a területeken.

A felmérés kapcsán Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára kiemelte: „A kutatás fontos visszajelzéseket tartalmaz számunkra. Közülük is az egyik legfontosabb, hogy 2015 tavasza óta is érezhetően növekedett a lakosság bizalma a biztosítók irányába.”

Nyáron történik a gyerekbalesetek egyharmada

Posted on | by Lambert Gábor

Nyáron történik a gyerekbalesetek egyharmada

2016.07.05.

A nyár kiemelten balesetveszélyes időszaknak számít a gyermekek számára, ekkor lényegesen megnő a közutakon, a közterületeken és az otthonokban bekövetkezett balesetek száma. Nem minden szülő van tisztában azzal, hogy a gyermek 3-18 éves kor között – ugyan limitált fedezetű -, de ingyenes állami balesetbiztosítással rendelkezik, s léteznek a piacon már komoly, több millió forintos fedezetet nyújtó üzleti biztosítások is – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Rendőrségi adatok szerint a gyermekeket érintő közúti közlekedési balesetek harmada a nyári hónapokban történik. A gyerekek közúti baleseti sérüléseiket a nyári hónapokban leggyakrabban gépjárművek utasaiként szenvedik el, s autók utasaként éri őket a legtöbb halálos baleset is. A közúti balesetek mellett kiemelten magas a kerékpáros gyermekbalesetek száma a nyári hónapokban, ezek jelentős számban azonban nem a közutakon, hanem a játszótereken, parkokban vagy az udvarokon történik.

Közel 13 éve, Az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló 119/2003. (VIII. 14.) Kormányrendelet alapján minden 3 és 18 év közötti gyermeknek alanyi jogon jár állami balesetbiztosítás. A KSH adatai szerint közel 1,5 millió gyermek tartozik ebbe a biztosítotti körbe, amely otthon, az óvodában, az iskolában történt, utazás során bekövetkező balesetekre nyújt fedezetet bel- és külföldön. A szolgáltatások köre limitált, így ez a biztosítás külföldi utazásoknál nem helyettesíti az utasbiztosítást.

Az állami balesetbiztosítás mellett fél tucat biztosító kínál akár már néhány ezer forintos éves díjért az államinál jóval magasabb biztosítási összeget tartalmazó termékeket. Ezek a biztosítások nemcsak a gyermek 18 éves koráig nyújtanak szolgáltatást, hanem az egyetemi tanulmányok végéig, 23-25 éves korig is kiterjeszthetők. Ugyanakkor a tanulóbiztosítás megkötése előtt érdemes utánanézni, hogy ha a családnak van lakásbiztosítása, akkor az is tartalmazhat a családtagokat ért balesetekre szóló biztosítási fedezetet.

Magyarországon néhány éve már elérhetők olyan komoly, akár több millió forintos halálesetre, illetve egészségkárosodásra szóló fedeztet nyújtó gyermek baleset- és betegségbiztosítási termékek is, amelyek számos kiegészítő fedezetet is tartalmaznak. Asszisztencia szolgáltatást, a hét minden napján 0-24 órában igénybe vehető orvosi call-centert, „második orvosi szakvéleményt”, betegszállítást és képalkotó diagnosztikai eljárások fedezetét egy bizonyos limitösszegig. Tartalmazhatnak pszichológusi konzultációt nehéz élethelyzetek esetén, illetve – huzamosabb kórházi vagy otthoni ápolás esetén – magántanár igénybevételének költségét is.

Idei nyári viharmérleg: 6 milliárd forint összegű kárt térítettek a biztosítók

Posted on | by root

Idei nyári viharmérleg: 6 milliárd forint összegű kárt térítettek a biztosítók

2017.09.18.

Az idei nyár első összesítése szerint a hazai biztosítók a lakossági ingatlanokban esett, viharok okozta, több mint 103 ezer káreseményre csaknem 6 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki. A viharok, a beázások és a felhőszakadások ennél jóval több kárt okoztak a lakóingatlanokban, mivel a lakásoknak több mint a negyede nem rendelkezik biztosítással – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A 2017. május 1-je és a 2017. augusztus 31-e közötti időszakban összesen 103 539 vihar, beázás, jégverés és felhőszakadás okozta kárt jelentettek a lakossági ingatlanok tulajdonosai a biztosítóknál, s az ezekre az esetekre kifizetett kártérítések összege megközelíti a 6 milliárd forintot.

Magyarországon a legtöbb vihar okozta kár a nyári periódusban, az év májusaugusztus közötti időszakában keletkezik. A 2017-es év nyári időszakában a legtöbb kárt Zala megyéből, Vas megyéből, Győr-Moson-Sopron megyéből, Borsodból, Békés, illetve Bács-Kiskun megyéből jelentették. Emellett, mint szinte minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan.

A szakemberek tapasztalatai szerint egyre gyakoribb az időben és térben jól elkülöníthető, lokális viharok előfordulása, illetve a szupercellák okozta káresemény. Emlékezetes a 2017. június 21-i vihar és jégverés, amely a Borsod megyei Megyaszón és a környező településeken akkora károkat okozott, hogy gyakorlatilag nem maradt olyan ingatlan, amely sértetlen maradt volna.

A leggyakrabban a házak tetőszerkezete sérült, illetve az ebből eredő beázás jelentette a leggyakoribb kártípust. Az elmúlt nyáron több ízben fordult elő olyan özönvízszerű esőzés, amelynek következtében egész utcák kerültek víz alá, károsítva a mélyebben fekvő ingatlanrészeket, garázsokat, szuteréneket.

A MABISZ statisztikája szerint a május-augusztusi periódusban, 2010-2017 között összesen csaknem 1 millió 100 ezer kárt rendeztek a tagbiztosítók, közel 80 milliárd forint értékben.

Továbbra is komoly problémát jelent az alulbiztosítottság – hívja fel rá a figyelmet a szövetség.Továbbra is komoly problémát jelent az alulbiztosítottság – hívja fel rá a figyelmet a szövetség.

A másik ok, ami igen gyakran alulbiztosítottsághoz vezet, hogy egy korábban megkötött biztosítási szerződést az ingatlan tulajdonosai elfelejtenek módosítani egy tetőtér-beépítés vagy egy értékesebb ingóság beszerzését követően, s így csak a káresemény bekövetkeztekor derül ki, hogy a valós érték alatti biztosítással rendelkeznek.

A mintegy 4,4 millió hazai lakóingatlan körülbelül 73 százaléka rendelkezik biztosítással. Nemzetközi összehasonlításban ezzel a lefedettséggel Magyarország viszonylag jó helyen áll, ugyanakkor jelentős kockázat, hogy az ingatlanok negyede továbbra sem biztosított.

Hosszú hétvégék: Utasbiztosítás nélkül ne utazzunk

Posted on | by root

Hosszú hétvégék: utasbiztosítás nélkül ne utazzunk!

2017.10.13.

Közeledik az október 23-i hosszú hétvége és az őszi szünet. Egyre többen terveznek rövid kiruccanást ezekre a napokra, ugyanakkor a kiutazóknak csupán kevesebb, mint a fele köt utasbiztosítást. Ha biztosítás nélkül utazunk külföldre, komoly anyagi kockázatot vállalunk – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Ebben az évben az őszi iskolai szünet október utolsó napjaiban kezdődik, de október 23-a hétfőre esik, így egy három napos hosszú hétvégének örülhetünk. A statisztikai adatok alapján egyre többet utazunk külföldre: 2017 első félévében 8,1 százalékkal több napot töltött külföldi utazással a hazai lakosság, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban. 2016 első félévében 4,749 millió napot töltöttünk külföldön, 2017 ugyanezen időszakában 5,134 milliót.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017 első félévében 14 százalékkal emelkedett a több napos kiutazások száma, és ezek 89 százaléka turisztikai céllal történt.

A turisztikai célú egynapos kiutazások 84 százaléka a szomszédos országokba, Ausztriába vagy Szlovákiába irányult. A több napos turisztikai célú utazások 80 százaléka is az Európai Unió valamely országába, leginkább Olaszországba, Horvátországba, Csehországba, valamint Franciaországba, Spanyolországba és Németországba történt.

Forrás: KSH

A hosszú hétvégéken a legkedveltebb célpontok az európai nagyvárosok, közülük is leginkább Prága, Varsó, Róma, München és Berlin. Sokan kiváltják az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK), de azzal nincsenek tisztában, hogy az EEK az „egyenlő elbánás elve” alapján azokat az ellátásokat nyújtja ingyenesen, amelyek és amilyen mértékig az az ottani állampolgárok számára is elérhető.

Több EU-tagországban önrészt kell fizetni az orvosi ellátásokért, és a gyógyszerek árát sem fedezi a kártya. Lényeges különbség az EEK és az utasbiztosítások között, hogy míg az EEK csak állami, vagy az állammal szerződéses viszonyban álló kórházban, egészségügyi intézményben biztosít ellátást ingyenesen, az utasbiztosítás a magán egészségügyi ellátó helyeken igénybe vett szolgáltatásokat is téríti.

A hazai utasbiztosítási piac lassan ugyan növekszik, de a becslések szerint még mindig csupán a kiutazók 45-50 százaléka köt utasbiztosítást, mielőtt átlépné az országhatárt.

„Továbbra is komoly problémát jelent, hogy a hazai lakosság számára még mindig nem magától értetődő, hogy egy külföldi utazás előtt utasbiztosítást kell kötni, legyen az akár egy vagy több napos utazás – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. Baleset, betegség, vagy a poggyász eltűnése, illetve késése esetén a biztosítók nemcsak hogy fizetik a költségeket, a szerződésben rögzített összegig, hanem assistance szolgáltatásuk segítségével 0-24 órában, magyar nyelven segítséget is nyújtanak bajba jutott ügyfeleiknek.

Egymillió alá csökkent a kgfb-kampányban érintett személygépkocsik száma

Posted on | by Lambert Gábor

Egymillió alá csökkent a kgfb-kampányban érintett személygépkocsik száma

2017.10.27.

Évről évre csendesebb az őszi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány: ma már csupán az összes, a segédmotoros-kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió gépjármű 32 százaléka rendelkezik év végi évfordulós szerződéssel. A személygépkocsik esetében még alacsonyabb az arány: kevesebb, mint 967 ezer jármű szerződése fordul az év végén – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az adatokat pénteken.

Ahogy az várható volt, a korábbi, zajos kgfb kampány időszakok egyre inkább belesimulnak a biztosítók szokásos üzletmenetébe: ma már alig több, mint a járművek harmada rendelkezik év végi évfordulós szerződéssel.

2013-ban még az összes jármű több mint 67 százaléka volt érintett az őszi kampányban, jelenleg ez az arány mindössze 31,9 százalék. A leginkább közérdeklődésre számon tartó gépjármű-csoport, a magánszemélyek tulajdonában álló személygépjárművek szerződéseinek 70 százaléka esett az év végére 2013-ban, ez az arány jelenleg már csak 31,2 százalék.

Idén egy milliónál is kevesebb, pontosan 966 709 gépjármű tulajdonosa kap a közeljövőben értesítést arról, hogy közeledik az év vége és a kgfb-szerződés szerződéses évfordulója.

Forrás: MABISZ

2010. január 1-jétől vált teljesen szabaddá a magyarországi kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási piac díjhirdetési rendszere. Azóta a biztosítók év közben is bármikor módosíthatják kgfb-tarifáikat, de az új díjakat azok életbe lépése előtt legalább 60 nappal közzé kell tenniük. Természetesen a már megkötött szerződések díja a következő biztosítási évfordulóig változatlan marad. Az év végi évfordulós szerződések jövő évre vonatkozó díjait így legkésőbb november 2-án teszik közzé a társaságok, s azoknak az autósoknak, akik a biztosítóváltás mellett döntenek, legkésőbb december 1-jéig kell eljuttatniuk a felmondásukat a biztosítójukhoz.

A díjakat a biztosító társaságok saját honlapjukon, valamint a MABISZ honlapján, illetve a szektor felügyeleti szerve, a Magyar Nemzeti Bank honlapján teszik közzé. A társaságok nem kötelesek díjat hirdetni, ha nem teszik, úgy automatikusan a korábbi díjtételek maradnak érvényben. A társaságoknak legalább 50 nappal a szerződéses évforduló előtt értesítést kell küldeniük az autó tulajdonosának, illetve üzembentartójának, emlékeztetve arra, hogy közeledik az évforduló.

A biztosítók a kgfb-díjak hiteles összehasonlítására hozták létre a MABISZ Díjnavigátorát, amely minden, a piacon díjat hirdető biztosító összes kedvezményének feltüntetésével hasonlítja össze a kgfb-díjakat – üzleti érdektől mentesen.

Megjelentek az év végi évfordulós kgfbszerződések díjai

Posted on | by Lambert Gábor

Megjelentek az év végi évfordulós kgfb-szerződések díjai

2017.11.03.

A jogszabályban rögzítetteknek megfelelően a piaci szereplők november 1-jén éjfélig közzétették az év végi évfordulós szerződésekre vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjaikat. A 13 piaci szereplő közül 12 társaság új díjat hirdetett meg január elsejétől, egy társaság továbbra is a korábban meghirdetett díjait alkalmazza jövő év elejétől – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a kgfb-piac szereplői november 1-jén éjfélig tehették közzé az év végi évfordulós szerződésekre vonatkozó, jövő év január elsejétől alkalmazandó díjaikat.

A társaságok továbbra is nagyon sok, közel 100-féle kedvezmény lehetőségét vonultatják fel a díjak kialakításánál. A kedvezményrendszerekben kisebb módosulások fellelhetők, de olyan kedvezménytípust, amely gyökeresen különbözne a korábban alkalmazottaktól, nem találni.

A biztosítók többségénél továbbra is díjkedvezményt kapnak az e-kommunikációt választók, azok, akik „lemondanak” a biztosítóval történő papír alapú kapcsolattartásról. Van olyan biztosító, amelynél kedvezményt kapnak a nyugdíjasok, a közszolgálati dolgozók, az egyházi alkalmazottak, illetve családtagjaik. Továbbra is igen elterjedt a családosok, mozgássérültek számára nyújtott kedvezmény, illetve az úgynevezett partnerkedvezmények, amelyekkel akkor élhetünk, ha más biztosítással is rendelkezünk az adott társaságnál, illetve egy meghatározott pénzintézet ügyfelei vagy szervezet tagjai vagyunk.

Az őszi „kgfb-kampány” már koránt sem érint annyi autóst, mint 2010 előtt, amikor jogszabály határozta meg, hogy minden gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója január 1-je. 2010 óta a szerződéses évforduló a kockázatviselés kezdetének napja. Ahogy cserélődik a gépjárműpark, csökken azon járművek száma, amelyek január 1- jei évfordulós szerződéssel rendelkeznek. Jelenleg az összes szerződés 31,9 százaléka, 1,5 millió szerződés év végi évfordulós, s a magánszemélyek tulajdonában álló – nem flottához tartozó – személygépjárművek esetében ez az arány 31,2 százalék. Vagyis 970 ezer gépjármű-tulajdonos gondolkodhat el, hogy december elsejéig felmondja-e a kgfb-szerződését és egy másik biztosítóval szerződik a jövő évre. A döntés előtt mindenképpen érdemes ellenőriznie a kgfb-díjak alakulását a rövidesen elinduló MABISZ Díjnavigátoron, amely az összes piaci szereplő minden kedvezményét tartalmazza, és üzleti érdektől mentes összehasonlítást nyújt.