Közel kétmilliárd forintnál…


Közel kétmilliárd forintnál tartanak a júniusi viharkárok

2018.06.18.

Június első felének időjárása országszerte nagy károkat okozott: a biztosítókhoz a hétvégéig 18,5 ezer bejelentés érkezett, ezek nyomán a kárigények becsült összegei megközelítik a kétmilliárd forintot. A kárrendezés, mint a korábbi hasonlóan viharos időszakokban, most is gyors és a legtöbb esetben rutinszerű. Ezt igazolja vissza az a friss felmérés, amely szerint a lakásbiztosítással rendelkezők közel 90 százaléka elégedett a kapott szolgáltatással, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A június 1-15 közötti időszakban a biztosítók a kárbejelentések nyomán 1,914 milliárd különítettek el kárrendezésre, illetve fizettek máris ki. (Több biztosító az elkövetkező napokban újabb bejelentésekre számít az elmúlt hetekkel összefüggésben, a károk nagysága tehát még tovább is nőhet.) Tavaly a társaságok a május-augusztus közötti (egyébként gyakori időjárási anomáliákkal sújtott) kiemelt időszakban összesen közel hatmilliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. Elmondható tehát, hogy idén igen intenzíven indult a nyári viharszezon. A több mint tizenötezer bejelentés területileg elég szétszórt.

A főváros és Pest megye térsége most is – mint általában – kiemelten szerepel a listán, (egyrészt mert sűrűn lakott, másrészt mert magas a biztosítással rendelkezők aránya), e mellett az elmúlt napokban Bács-Kiskunt, Baranyát, Vas megyét érte a legtöbb kár, de kijutott a június eleji ítéletidőből Hajdú-Biharnak, Jász-Nagykun-Szolnoknak és Csongrádnak is. A legtöbb bejelentés a helyenként özönvízszerű esőzés nyomán keletkezett – plafon és pince – beázásokhoz kapcsolódik. Gyakoriak a viharkárok, amikor pl. az erős szél megbontotta a tetőszerkezetet vagy fák dőltek épületekre. A június eleji viharok feltűnően sok villámlással párosultak, ezek indukciós hatása is jelentős károkat okozott – a hirtelen megnövekedett hálózati feszültség elektromos berendezéseket tett tönkre. Illetve a lakossági bejelentésekben számottevő volt a jégkár is – a mezőgazdasági jégverés számbavétele még tart. Az átlagkifizetések egyes társaságoknál elérik a százharmincezer forintot.

A viharok pusztításai utáni órákban gyakran túlterheltek a biztosítók telefonvonalai – sokan elfelejtik, hogy interneten is megtehetik bejelentésüket. A társaságok igyekeznek 72 órán belül reagálni a bejelentésekre, szükség esetén a koncentráltan károsodott térségekbe máshonnan is átcsoportosítják kárbecslőiket. A kisebb összegű károk bejelentői azt tapasztalhatják, hogy már néhány nap alatt is rendezik igényeiket.

Nemzeti Iroda


Nemzeti Iroda (Zöldkártya Iroda)

Bemutatkozás

A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) szerint a Nemzeti Iroda a Magyarországon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat. A Nemzeti Iroda funkcióját 1996. január 1-jén történt megalakulása óta a MABISZ látja el. A Nemzeti Iroda látja el továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége (2013. december 31-ig MABISZ GKI) gyakorolja.

A Zöldkártya Rendszer eredete és céljai

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a két világháború közötti időben jelent meg Európában annak érdekében, hogy a gépjárművek okozta balesetek áldozatai számára biztosítsa a nekik járó kártérítést.

Bővebben

A Zöldkártya Rendszer tagországai

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Közlekedési Albizottsága 1953. január 1-jei hatállyal, nyolc ország (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Svájc és a Német Szövetségi Köztársaság) részvételével életre hívta a Zöldkártya Rendszert. Fél éven belül további négy ország (Dánia, Norvégia, Finnország és Írország), majd a következő években majdnem minden európai ország csatlakozott a rendszerhez. Magyarország 1960 óta tagja a Zöldkártya Rendszernek.

Bővebben

Irodák Tanácsa (Council of Bureaux)

A Zöldkártya Rendszer legfőbb irányító és képviseleti szerve (az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával együttműködve) 1949-es alakulása óta a Council of Bureaux (CoB, Irodák Tanácsa) hosszú évekig londoni, majd 2006-tól brüsszeli székhellyel.

Bővebben

Zöldkártya Egyezmény, Belső Szabályzat

A Zöldkártya Egyezmény a kezdetektől szabályozta a zöldkártya irodák közötti kapcsolatokat, és két alapvető elvet határozott meg:

Bővebben

Multilaterális Garancia Egyezmény (Multilateral Guarantee Agreement, „Rendszámegyezmény”, 1991)

A nemzetközi gépjárműforgalom növekedésével felmerült az egyébként jól működő Zöldkártya Rendszer egyszerűsítésének igénye. Egyes zöldkártya tagországok idővel olyan kiegészítő megállapodásokat kötöttek, melyek a zöldkártya, mint felelősségbiztosítást igazoló okirat kiállításáról és határátlépéskori ellenőrzéséről lemondanak.

Bővebben

A zöldkártya

A zöldkártya a meglátogatott országban előírt biztosítási fedezet meglétét igazoló dokumentum, melynek felmutatásával a gépjármű üzembentartója igazolja a gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetet a Zöldkártya Rendszer tagországaiban.

Bővebben

Információs Központ

Annak érdekében, hogy a Gépjármű-biztosítási Irányelv szerinti, magyar károsult által külföldön elszenvedett károk esetén a károsultnak lehetősége legyen hazájában, anyanyelvén kártérítést követelni, valamennyi tagállam köteles létrehozni információs központokat.

Bővebben

Kártalanítási Szervezet

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a két világháború közötti időben jelent meg Európában annak érdekében, hogy a gépjárművek okozta balesetek áldozatai számára biztosítsa a nekik járó kártérítést.

Bővebben

Határbiztosítás

Amennyiben a külföldi jármű üzembentartója (vezetője) nem tudja a biztosítási fedezet meglétét zöldkártyával igazolni, határbiztosítási szerződés megkötésére kötelezett.

Bővebben

Közérdekű dokumentumok

Tájékoztató a felelősségbiztosítás igazolásáról

A Nemzeti Iroda jogszabályi előírás alapján közzétett hivatalos tájékoztatója, mely általános és naprakész információkat tartalmaz a Zöldkártya Rendszer tagországairól, a kötelező gépjármű-biztosítási fedezet magyarországi én külföldi igazolásáról, valamint a zöldkártya-kibocsátás legfontosabb szabályairól.



A Nemzeti Iroda tagbiztosítói és a kárrendező irodák

A lista tartalmazza a Nemzeti Iroda tagsággal rendelkező biztosítók, valamint a Nemzeti Iroda engedélyével működő kárrendező irodák legfontosabb adatait.



Levelezőpartnerek listája

A lista kereshető formában tartalmazza a külföldi biztosító társaságok magyarországi levelezőinek adatait.



Kárrendezési Megbízottak listája

A lista kereshető formában tartalmazza a magyarországi biztosító társaságok EGT-tagállamokban működő kárrendezési megbízottainak adatait.



Levelezői Szabályzat

A károsultak jogainak minél teljesebb biztosítása érdekében a Nemzeti Iroda szabályzatot tett közzé, mely részletesen szabályozza a Magyarországon működő levelezők tevékenységét.



Gépjármű-biztosítási Irányelv

Az irányelv a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás általános szabályozásán túl az Európai Unión belül működő károsultvédelmi rendszernek is alapját képezi.



Internal Regulations / Belső Szabályzat

A nemzetközi Zöldkártya Rendszer alapdokumentuma, amely részletesen szabályozza a nemzeti irodák kapcsolatait.



Explanatory Memorandum / Értelmező Memorandum

A Belső Szabályzathoz szorosan kapcsolódó értelmező dokumentum, mely szintén kötelező erővel bír a nemzeti irodák számára, és a Council of Bureaux fontos határozatait is tartalmazza.



Kártalanítási számla


Kártalanítási számla

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szerződéses rendszere 1991. július 1-jén történt bevezetésekor a jogszabály a Magyar Biztosítók Szövetségére (MABISZ) ruházta azon károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelését és a károsultak kártalanítását, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak. A Magyar Biztosítók Szövetsége Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE, 2013. december 31-ig Gépjármű Kárrendezési Iroda – MABISZ GKI) egyik kiemelkedő feladata a fentebb említett károk rendezése.

Bár a jogszabály szövegezése és így a helytállási kötelezettség címzettje a jogszabály különböző módosításakor változott, ennek ellenére irodánk ezen tevékenységet folyamatosan végzi. Jelenleg a 2009. évi LXII. törvényben meghatározott Kártalanítási Számla kezelőjeként. Irodánk feladatainak ellátása során szorosan együttműködik gépjárműbiztosítást művelő tagjaival és nagymértékben támaszkodik azok kárrendezést előkészítő munkájára.

Milyen esetekben térít a Kártalanítási Számla?

1.a káreseményt a szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó – a jogszabály hatálya alá tartozó – járművének üzemeltetésével okozták, függetlenül attól, hogy a járművet maga az üzembentartó, vagy akár hozzájárulásával vagy tudtával, illetőleg jogellenesen más személy vezette,

2.a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták, de ez esetben csak a jogszabályban megállapított korlátozások és kizárások figyelembevételével,

3.a Kártalanítási Számla kezelője köteles továbbá a vétlen károsult kárának megtérítésére abban az esetben is, ha egy biztosító és közte az a kérdés vitatott, hogy a jogszabály alapján melyiküknek kell a károsulttal szemben helytállnia.

4.végül ugyancsak a Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérítés összegét a biztosítottakon kívüli vétlen károsultak esetében, ha a biztosítók között az vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

Kárbejelentés

Felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozó esetén, vagy amennyiben a kárbejelentés időpontjában a károkozó felelősségbiztosítója nem ismert, a kárbejelentést a MABISZ felé kell megtenni, a kárrendezést pedig a káriratok alapján a MABISZ vagy az időközben azonosított felelősségbiztosító folytatja le.

Gépjármű kárrendezés

Üdvözöljük!

Gépjárművel okozott kár esetén a kárigénylés folyamatának elindításához, amennyiben pedig a károkozásért legalább részben felelősnek tartja magát, az információk és teendői megismeréséhez kattintson az alábbi gombok egyikére:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:

Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:

Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Kárbejelentéshez kérjük töltse ki az alábbi nyomtatványt, majd a kar@mabisz.hu e-mail címre, vagy postai úton a 1062 Budapest, Andrássy út 93 címre küldje meg irodánk részére. Nyomtatvány
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül: Ide kattintva elolvashatja, mikor követelhetők vissza Öntől a Kártalanítási Számla költségei
A károsult kárigényének megfizetése után a MABISZ bizonyos költségeket (kárkifizetések, költségek és késedelmi kamat) visszakövetelhet a kárt okozó és a baleset időpontjában biztosítással nem rendelkező vagy a forgalomból bármely okból kivont gépjármű üzembentartójával szemben. A fentiek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 36. § (8) bekezdésén alapulnak.
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül: Kérjük kattintson ide, hogy megtudhassa, mikor követelhetők vissza Öntől a Kártalanítási Számla költségei
A károsult kárigényének megfizetése után a MABISZ bizonyos költségeket (kárkifizetések, költségek és késedelmi kamat) visszakövetelhet a – biztosítási fedezettel nem rendelkező – kárt okozó gépjármű vezetőjével szemben. A követelések érvényesítésére az alábbi esetekben kerülhet sor:
  1. a gépjárművet az üzemben tartó engedélye nélkül vezette,
  2. a gépjárművet a biztosítási fedezet hiányának tudatában vezette,
  3. a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművet vezetett,
  4. az ismeretlen üzemben tartó gépjárművét vezette,
  5. a gépjárművet alkoholos állapotban vezette,
  6. jogosítvánnyal nem rendelkezett,
  7. a kárt segítségnyújtás elmulasztásával okozta,
  8. a kárt foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta.
A fentiek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 36. § (8) bekezdésén alapulnak.
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Személyi sérüléses kárrendezési tájékoztatónk megtekintéséhez kattintson ide
Kárigény érvényesítéséhez az alábbi iratok megküldésére lesz szükség:
  • A baleset mechanizmusára vonatkozó, felelősség kérdésének eldöntéséhez szükséges jogalapi iratok (pl. a rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyv, helyszínrajz, kirendelt iü. műszaki szakértő véleménye, vádirat, büntető ítélet).
  • Személyes adatok kezelésére és a baleset körülményeire vonatkozó nyilatkozat (letölthető itt >> link1) kitöltve, aláírva.
  • Részletes kárigény – saját szavaival megfogalmazva, melyben felsorolja a balesettel összefüggésben felmerült költségeit, a balesettel összefüggő életvitelbeli változásokat, a sérült/elhunyt baleset előtt végzett tevékenységét, az ebben – a keresőképtelenség ideje alatt, maradandó sérülés esetén azt követően is – bekövetkező változásokat, fizetett segítő, vagy a hozzátartozók többlettevékenységét. Az egyes tételek esetében kérjük az igényelt összeg feltüntetését is.
  • Az igényt alátámasztó számlák, egyéb bizonylatok.
Valamint:
  • sérültként – a balesetet követő orvosi ellátásról készült iratok (zárójelentés, ambuláns lap), kontrollvizsgálatok eredményei, büntető eljárás során kirendelt iü. orvosszakértő véleménye, költségeket alátámasztó számlák;
  • keresetveszteség igény esetén az ezzel kapcsolatos nyomtatványt (letölthető itt >> link2) munkáltatója által kitöltve, a bruttó-nettó betegszabadság és táppénz igazolásával
  • elhunyt hozzátartozójaként – halottvizsgálati bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat, boncolási jegyzőkönyv, temetési számlák eredeti példánya, a halálesetet megelőző esetleges kórházi kezelés iratai, az elhunyttal való rokonságot alátámasztó iratok
Kérjük jelölje be, miben történt kár az alábbiak közül:
Személyi sérüléses kárrendezési tájékoztatónk megtekintéséhez kattintson ide
Kárigény érvényesítéséhez az alábbi iratok megküldésére lesz szükség:
  • A baleset mechanizmusára vonatkozó, felelősség kérdésének eldöntéséhez szükséges jogalapi iratok (pl. a rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyv, helyszínrajz, kirendelt iü. műszaki szakértő véleménye, vádirat, büntető ítélet).
  • Személyes adatok kezelésére és a baleset körülményeire vonatkozó nyilatkozat (letölthető itt >> link1) kitöltve, aláírva.
  • Részletes kárigény – saját szavaival megfogalmazva, melyben felsorolja a balesettel összefüggésben felmerült költségeit, a balesettel összefüggő életvitelbeli változásokat, a sérült/elhunyt baleset előtt végzett tevékenységét, az ebben – a keresőképtelenség ideje alatt, maradandó sérülés esetén azt követően is – bekövetkező változásokat, fizetett segítő, vagy a hozzátartozók többlettevékenységét. Az egyes tételek esetében kérjük az igényelt összeg feltüntetését is.
  • Az igényt alátámasztó számlák, egyéb bizonylatok.
Valamint:
  • sérültként – a balesetet követő orvosi ellátásról készült iratok (zárójelentés, ambuláns lap), kontrollvizsgálatok eredményei, büntető eljárás során kirendelt iü. orvosszakértő véleménye, költségeket alátámasztó számlák;
  • keresetveszteség igény esetén az ezzel kapcsolatos nyomtatványt (letölthető itt >> link2) munkáltatója által kitöltve, a bruttó-nettó betegszabadság és táppénz igazolásával
  • elhunyt hozzátartozójaként – halottvizsgálati bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat, boncolási jegyzőkönyv, temetési számlák eredeti példánya, a halálesetet megelőző esetleges kórházi kezelés iratai, az elhunyttal való rokonságot alátámasztó iratok
Kérjük jelölje be, miben történt kár az alábbiak közül:

Felhívjuk a figyelmét, hogy digitális baleseti bejelentőt (kék-sárga) csak abban az esetben van lehetősége kitölteni, ha a baleset 8 napon belül történt, kizárólag 2 gépjármű érintett benne, és a bejelentő kitöltése a baleset másik résztvevőjével együtt lehetséges (pl. mindketten jelen vannak, és így mód van az egyidejű kitöltésre). Ha ezen feltételek bármelyike nem teljesül, kérjük válassza a MABISZ adatbekérő kitöltését!