Címke: Piaci adatok

A biztosítási piac még nem heverte ki a válságot

Posted on | by Lambert Gábor

A biztosítási piac még nem heverte ki a válságot

2010.11.12.

A biztosítási szerződések száma közel 465 ezer darabbal csökkent az elmúlt évben, miközben, főként a viharos időjárás következtében, a nem életbiztosítási szerződések káraira 60,9 milliárd forinttal magasabb összeget fizettek ki a társaságok, mint az előző évben – állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) az idei első háromnegyed évet felölelő gyorsjelentése.

Látszólag örülhetnek a biztosítók, hiszen 2010 első kilenc hónapjában a biztosítási piac összes díjbevétele a válság kezdete óta először 2,98 %-os növekedést mutat. Ha azonban egy kicsit a számok mögé nézünk, a kép már nem ennyire szívderítő. „Továbbra is – több mint 4 százalékkal – zsugorodott a nem életbiztosítások piaca, ezen belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjbevétele az előző év hasonló időszakához képest 8,5 %-kal lett kevesebb. S a tendencia az idei kampány első, közel két hetének tapasztalatai alapján jövőre is folytatódhat – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A piac növekedését – amely mind az életbiztosításokat, mind a teljes díjbevételt pozitív irányba befolyásolta – ugyanis valójában az egyszeri díjas életbiztosítások okozzák. Ebben a szegmensben az idei első kilenc hónapban 122 milliárd forint díjbevételt realizáltak a biztosítók, ami lényegesen meghaladja az előző évit. „A válság hatására tavaly a díjbevételek olyan drasztikus mértékben estek, hogy még a jelenlegi, magasabb díjbevétel sem közelíti meg a válság előtti utolsó év, a 2007-es egyszeri díjas bevételét. Ha a nem igazán stabil és a gazdasági változásoknak erősen kitett egyszeri díjas biztosításokat csak csökkentett mértékben vesszük figyelembe, akkor a helyzet még kevésbé ad okot derűlátásra: a rendszeres díjas életbiztosítások piaca ugyanis továbbra is csökkenést mutat” – ad rövid helyzetelemzést a piacról Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Életbiztosítási Tagozatának elnöke.

„Az életbiztosítási piac további gyengélkedése nemcsak a biztosítók számára probléma, hiszen ezek a termékek a tapasztalatok szerint a hosszú távú öngondoskodás legstabilabb formáját jelentik” – jelentette ki Paál Zoltán. A jelenlegi helyzetben, amikor a gazdaság gyengélkedik, az állami források is végesek, a demográfiai problémák a nyugdíj- és az egészségügyi helyzetet is egyre nehezebbé teszik, az öngondoskodás egyre fontosabbá válik. Sajnos az elmúlt időszak törvényi változásai, az adókedvezmény eltörlése, a kamatadó szabályok változásai nem sokat segítettek az ágazat erősödésének. „A MABISZ a múltban is tett és a jövőben is tesz javaslatokat annak érdekében, hogy az öngondoskodási hajlandóság növekedjen Magyarországon, hiszen ez nemcsak biztosítói, hanem össztársadalmi érdek is” – tette hozzá a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának elnöke.

Aggodalomra ad okot a nem-életbiztosítási szerződések számának tartós és folyamatos csökkenése is. A tavaszi rendkívüli időjárási körülmények mutatták meg, hogy az ingó és ingatlan vagyontárgyakban okozott károk enyhítésében milyen fontos szerep hárulna a biztosítókra, azonban a gazdasági válság hatására, a lakosság pénzeszközeinek szűkülése miatt az előző évihez képest közel 216 ezer darabbal kevesebb neméletbiztosítási szerződést kötött a lakosság.

Az idei évben tapasztalt extrém időjárási körülmények megmutatkoznak a kárráfordításokban: a teljes tárgyévi kárráfordítás 464,1 milliárd forint volt az év első kilenc hónapjában, ami 22 százalékos növekedést jelent 2009-hez képest. A nem-életbiztosítási kárráfordítás 60,9 milliárd forintos, közel 40 százalékos növekedést mutat, összege meghaladta a 213 milliárd forintot 2010 első kilenc hónapjában.

2010 első kilenc hónapjában a hazai biztosító társaságok összesített bruttó díjbevétele 622,3 milliárd forintot tett ki. Ebből 308,2 milliárd forint – a teljes díjbevétel 49,5 százaléka – az életbiztosítási szerződésekre folyt be a társaságokhoz, a nem életbiztosításokból származó díjak 314 milliárd forintot tettek ki, ami 14 milliárd forintos csökkenés az előző év azonos időszakához képest.

Összességében: bár a válságév eséseit követően inkább gyenge stagnálásról számolhatunk be, a tény azonban az, hogy a hazai biztosítási piac még nem heverte ki a válságot, amelynek hatását még súlyosbítja az idei árvizek és viharok okozta fokozott kárterhelés.

A katasztrófakárok ellenére tovább csökkent a biztosított ingatlanok száma

Posted on | by Lambert Gábor

A katasztrófakárok ellenére tovább csökkent a biztosított ingatlanok száma

Az életbiztosítások húzzák a piacot

2010.09.09.

2010. június végére az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a szerződések száma azonban ugyanebben az időszakban több mint 233 ezer darabbal lett kevesebb. Csökkent a nem életbiztosításokból származó díjbevétel és a szélsőséges időjárás okozta több tíz milliárd forintnyi kár ellenére is kevesebb ma a biztosított lakóingatlan, mint volt egy fél évvel korábban.

„Örvendetes, hogy idén ismét növekedésnek indult a hazai biztosítási piac, ám figyelmeztető jel, hogy a biztosítási szerződések száma az elmúlt egy évben több százezer darabbal, 11,2 millió alá csökkent” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára. Egyetlenegy negyedév alatt, 2010. március vége és 2010. június vége között több mint 10 ezer darab kontraktus szűnt meg.

A biztosítási piac idei második negyedéves növekedése – akárcsak az első negyedévben -, az életbiztosítási üzletágnak volt köszönhető. A társaságokhoz 2010 első hat hónapjában befolyt 442,9 milliárd forintnyi díjbevétel több mint 51 százaléka, 227,6 milliárd forint az életbiztosítási szerződésekre érkezett a társaságokhoz. Az elmúlt negyedévben 109,5 milliárd forinttal gyarapodott az életbiztosítási díjbevétel, ami így 2010 első félévének végén közel 40 milliárd forinttal volt több, mint egy évvel korábban. A piac örvendetes növekedése mögött az értékesítési csatornák közötti arányok eltolódása rejlik: érzékelhetően növekszik a bankfiókos értékesítés súlya.

Másfelől viszont a az életbiztosítási díjbevételek megugrásának oka az egyszeri díjas termékek, illetve az eseti befizetések gyarapodása, nem pedig a hosszú távú, folyamatos díjas módozatoké. „A folyamatos díjas életbiztosításnak, mint az öngondoskodás eszközének egyre nagyobb szerepet kellene kapnia, de a hosszú távú megtakarítások növekedése az egész társadalom és a nemzetgazdaság szempontjából is kulcsfontosságú” – tette hozzá a MABISZ főtitkára. 2010. június végén a teljes életbiztosításokból származó díjbevétel közel 42 százaléka származott egyszeri díjas termékekből, miközben a korábbi években ez az arány 20-25 százalék körül alakult. Az adatok tanúsága szerint 2010 első félévének végén 94,7 milliárd forint egyszeri díjas, illetve eseti befizetésből származó összeget kezeltek a biztosítók – ami közel 88 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

Mindeközben az elmúlt félévben több mint 6 százalékkal morzsolódtak le a nem életbiztosításokból származó díjbevételek, ami a gazdasági válság negatív hatásának, a romló foglalkoztatottságnak, illetve a lakosság rendelkezésére álló pénzeszközök szűkülésének tudható be. „Aggasztó, hogy Magyarországon 1,3 millió ingatlan egyáltalán nem rendelkezik biztosítással és különösen aggasztó ez az elmúlt időszak káradatainak ismeretében” – ad gyors helyzetértékelést Szabó Zoltán, a MABISZ Lakásbizottsági Tagozatának elnöke. Május óta a vihar- és árvízkárokra a biztosítókhoz több mint 228 ezer kárbejelentés érkezett, a kárérték pedig megközelíti a 30 milliárd forintot. Ez az adat azonban csak azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyek rendelkeznek valamilyen szintű biztosítással. A 4,3 millió hazai ingatlan 30 százaléka ugyanis semmilyen biztosítási védelemmel sem rendelkezik.

A hazai ingatlanok biztosítottsága az elmúlt évtizedben lassan, de folyamatosan nőtt, az eddigi legtöbb szerződést 2008-ban tartották nyilván. Ekkor a 4,26 millió ingatlan 72 százaléka, 3,080 millió ingatlan állt valamilyen szintű biztosítási védelem alatt. 2009-ben mintegy 30 ezer darabbal csökkent a biztosított lakások száma, és az idei első félévben 26 ezer darabbal tovább csökkent a lakásbiztosítások száma. „Sokan kerültek kilátástalan helyzetbe az otthonukat ért kár következtében, holott már 1-2 ezer forintos havi díjért meg lehet kötni egy, a legnagyobb, a katasztrófakárok ellen védelmet nyújtó biztosítást” – hívta fel rá a figyelmet a Lakásbizottság elnöke. Az ingatlanokra köthető „alap” biztosítás természeti csapások – árvíz, tűz, robbanás, vihar, földrengés – okozta károkat térít, ezzel a kárt szenvedett család legalább a legsúlyosabb, szinte kezelhetetlen egzisztenciális probléma, a lakhatását veszélyeztető tényező ellen védelmet élvez.

Hazai lakásállomány / Biztosított lakásállomány

Már több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz

Posted on | by Lambert Gábor

Már több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz

2010.06.23.

A biztosító társaságokhoz hétfő délig több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett, ezek becsült értéke meghaladja a 24 milliárd forintot – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán.

Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb káresemény-sorozata az elmúlt egy hét alatt több mint 42 ezer újabb kárbejelentést generált, ami összbiztosítói szinten közel 6 milliárd forinttal növelte meg a kifizetendő kártérítés összegét. A biztosítók különösen aggasztónak tartják, hogy a „szokásos” nyári viharszezon még csak most kezdődik. „Amennyiben folytatódik a mostanihoz hasonló, kedvezőtlen időjárás, összbiztosítói szinten a károk összege meghaladhatja a múlt heti előzetes, 30 milliárd forintos becslést” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A bejelentések túlnyomó többsége továbbra is a vihar okozta károkkal kapcsolatos: az elmúlt hét nap alatt mintegy 40 ezerrel, 138 ezerről 178 ezerre nőtt a vihar okozta kár-darabszám. Az elmúlt másfél hónap viharai a szakértők előzetes felmérése szerint közel 18 milliárd forint kárt okoztak. Az árvíz miatti bejelentések száma is több mint 2 ezerrel, 10,6 ezerről 12,8 ezerre nőtt az elmúlt héten, a becsült kárérték ugyanezen idő alatt 4,8 milliárdról közel 6,1 milliárd forintra emelkedett.

A bejelentések zömét továbbra is a lakosságot, illetve a kis és közepes vállalkozásokat érintő ingatlankár teszi ki, a 190 ezer bejelentésből 183 ezer a lakosságtól, illetve a kkv-szegmenstől érkezett. A becsült kárérték hétfő délben megközelítette a 19 milliárd forintot.

A biztosított ipari létesítmények, illetve a mezőgazdasági károk száma elérte a 6 ezret, a kárérték pedig meghaladta a 4,6 milliárd forintot. Több mint 1100 gépjárműkárt regisztráltak a társaságok, ezek értéke megközelíti a 480 millió forintot.

Az árvíz a biztosított vagyontárgyakban a legnagyobb pusztítást Felsőzsolcán végezte – itt több mint ezer bejelentés érkezett a lakosságtól -, a károk értéke pedig meghaladja az 1,8 milliárd forintot. Az árvíz által leginkább sújtott települések sorába Boldva, Edelény, Felsőzsolca, Galvács, Ónod és Sajóecseg mellé feliratkozott Sátoraljaújhely, Szendrő és Szikszó is. Az utóbbi három településről több mint 200 millió forintnyi kárt jelentettek be a biztosító társaságokhoz.

A biztosítók a rendkívüli helyzetre tekintettel továbbra is érvényben tartják a május közepén életbe léptetett rendkívüli intézkedéseket. A kárszakértőket azokra a területekre csoportosítják át, ahol a legnagyobb károkat okozta a rendkívüli időjárás, az ügyfélszolgálati irodák továbbra is meghosszabbított nyitva tartással üzemelnek, a telefonos ügyfélszolgálat munkatársai pedig emelt létszámmal és hosszabb munkaidőben fogadják a hívásokat. Mindezek ellenére a biztosítók az ügyfelek türelmét kérik, hiszen a hetek óta tartó rendkívüli időjárás következtében folyamatosan naponta több ezer bejelentés érkezik hozzájuk.

Minden eddiginél nagyobb károkat okozott a vihar és az árvíz

Posted on | by Lambert Gábor

Minden eddiginél nagyobb károkat okozott a vihar és az árvíz

2010.06.16.

A magyarországi biztosítókhoz az elmúlt másfél hónapban közel 150 ezer kárbejelentés érkezett, a teljes kár értéke a biztosító társaságok kedd esti, előzetes becslése alapján akár a 30 milliárd forintot is elérheti.

„A május 11-12-i viharokkal kezdődő extrém időjárás sorozat az eddigi legnagyobb károkat okozta a biztosított ingatlanokban” – mondja Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbizottságának elnöke. A biztosítókhoz eddig összesen 148 347 esetet jelentettek be és a kárszakértők felmérése alapján a társaságok hétfő délig 18,3 milliárd forintot fizettek ki, illetve helyeztek tartalékba. „Sajnos a bejelentések száma és a kárösszeg is folyamatosan emelkedik, így a teljes kárösszeg akár a 30 milliárd forintot is elérheti, és még csak most kezdődik a nyári viharszezon” – teszi hozzá Szabó Zoltán.

A káresetek 96 százaléka, közel 143 ezer káresemény a lakossági ingatlanokban keletkezett, 3 százaléka, közel 5 ezer bejelentés a nagy ipari létesítményeket, illetve a mezőgazdaságot érintı káresemény, kevesebb, mint 1 százalék, 835 eset pedig a gépjármű üzletágat érinti.

A társaságok a rendkívüli helyzetre tekintettel már a május közepi viharok idején rendkívüli intézkedéseket léptettek életbe. Átcsoportosították kárszakértıiket azokra a területekre, ahol a legnagyobb károkat okozta a rendkívüli időjárás, annak érdekében, hogy minél előbb megkezdődhessen a kárfelmérés és a helyreállítás. Az ügyfélszolgálati irodák továbbra is meghosszabbított nyitvatartással üzemelnek, a call-centerek ügyfélszolgálati munkatársai emelt létszámmal fogadják a hívásokat. A világhálón keresztül éjjelnappal bejelenthetık a károk.

Az ügyintézés gyorsítása érdekében mindenkit kérnek, hogy a károsult nevét, címét és lehetőleg mobil elérhetőségét, valamint a biztosítási kötvényszámát a kárügyintézés mielőbbi megkezdése érdekében a bejelentéskor közöljék. Gyakran előfordul, hogy az ügyfelek a rendkívüli körülmények miatt nem tudnak utánanézni a kötvényszámnak, ezekben az esetekben a biztosítók a név és a cím alapján előkeresik rendszereikből a szükséges adatokat. A biztosítók a kárbejelentést követően azonnal elindítják a kárelőleg kifizetését és amennyiben szükségessé vált az ingatlanból való kiköltözés, annak költségét is állják. A károk elhárításával nem kell megvárni a biztosító szakemberét vagy a kárbejelentést, azt azonnal meg lehet kezdeni. Ajánlatos – akár mobiltelefonnal – lefényképezni a kárt és eltenni a károkat bizonyító törmelékeket – tette hozzá Szabó Zoltán.

A biztosítók a rendkívüli helyzetre tekintettel bizonyos, a szerződési feltételekből kizárt kártípusokat is megtérítenek méltányosságból. Részben vagy egészében megtérítik a vakolatokban, szigetelésben vagy az ingatlanok redőnyszerkezeteiben keletkezett károkat is.

A mintegy négy millió hazai ingatlan mindössze 72 százalékára kötöttek biztosítást tulajdonosaik – a társaságok 2,88 millió darab lakásbiztosítást kezelnek -, ami annyit jelent, hogy Magyarországon több mint 1,12 millió ingatlantulajdonos, ha kár éri, nem jut kártérítéshez. „A helyzet különösen riasztó annak fényében, hogy az elmúlt másfél évben a piac zsugorodásának lehettünk tanúi. A lakásbiztosítások darabszáma csökkent, 2010. június közepén csaknem 40 ezer darabbal kevesebb lakásbiztosítási szerződést kezeltek a biztosítók, mint 2008 végén. Pedig egy, a mostanihoz hasonló súlyos időjárási helyzet sok családot kilátástalan élethelyzetbe sodorhat” – hangsúlyozta Szabó Zoltán.

MABISZ Ügyfélszolgálat: tovább növekedett a megkeresések száma

Posted on | by Lambert Gábor

MABISZ Ügyfélszolgálat: tovább növekedett a megkeresések száma

2015.07.28.

2015 első félévében az ügyfelek közel 12 000 alkalommal keresték meg a fogyasztóvédelmi és edukációs feladatokat ellátó MABISZ Ügyfélszolgálatot. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kötődő kérdések a leggyakoribbak – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat kedden.

Az idei évben, január és június között összesen 11 597 megkeresés érkezett a MABISZ ügyfélszolgálatára, ami 1570 megkereséssel haladja meg az előző év hasonló időszakában mért adatokat. Az érdeklődők jelentős része – akárcsak az előző években – továbbra is telefonon keresztül kéri az ügyfélszolgálat segítségét.

A fogadott megkeresések száma

Kiemelt helyen szerepelnek a kgfb-ügyek, a szerződéseket, a kárrendezést érintő kérdések, s 2014-hez hasonlóan az idei első félévben is sokan érdeklődtek a bónusz fokozatok átvezethetőségével kapcsolatosan is.

A fogadott megkeresések jellege

„Közel öt évvel ezelőtt azzal a céllal hoztuk létre a MABISZ ügyfélszolgálatot, hogy az ügyfelek számára gyors és pontos információt tudjunk nyújtani a biztosítási szerződéseket, lehetőségeket érintő, általános kérdésekben. Ez a törekvés szervesen illeszkedik ahhoz az edukációs és fogyasztóvédelmi irányvonalhoz, amelyet a szövetség több más területen is folytat. Ennek szellemében hoztuk létre a befektetési jellegű – unit-linked – életbiztosítások költségeit bemutató Teljes Költség Mutatót (TKM), illetve a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási díjak hiteles összehasonlítását nyújtó MABISZ Díjnavigátort. A fogyasztóvédelmi és edukációs feladatok kiemelt kezelése nemcsak a hazai, hanem az Európai Uniós iránnyal is összhangban van” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Mérsékelt növekedés a biztosítási piacon

Posted on | by Lambert Gábor

Mérsékelt növekedés a biztosítási piacon

2015.08.19.

2015 első félévében 2,1 százalékos növekedés mutatkozott a biztosítási szektor összesített díjbevételében: a nem életbiztosítási üzletág 7 százalékkal bővült, ugyanakkor az élet üzletág bevételei 2,5 százalékkal csökkentek. A szektor féléves díjbevétele meghaladta a 453 milliárd forintot, ami 9,2 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat szerdán.

Az idei év első hat hónapjában a nem életbiztosítási üzletág díjbevétele meghaladta a 229 milliárd forintot, 15 milliárd forinttal haladva meg az egy évvel korábbi, hasonló időszakban regisztrált bevételeket. A növekmény jelentős része – 11,7 milliárd forint – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb), a casco, illetve a betegségbiztosítási üzletágak bővüléséből származott. Az élet üzletág díjbevétele ugyanakkor 5,8 milliárd forinttal csökkent a 2014. évi első féléves díjbevételhez képest.

A nem életbiztosítási piac növekedésének motorja a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási üzletágban tapasztalt 15,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, aminek oka kettős: egyrészről a kgfb átlagdíjak, másrészről az újautó értékesítés és a magyarországi forgalombahelyezés volumene is növekedett. A kgfb átlagdíj mintegy 10 százalékkal, az egy évvel korábbi 19 887 forintról 21 910 forintra növekedett. Ennek ellenére a magyarországi kgfb-átlagdíjak még így is a legalacsonyabbak Európában.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) legfrissebb statisztikái szerint a 2015 első félévében Magyarországon üzembehelyezett gépjárművek száma 37 025 volt, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 12,2 százalékos bővülés. Ennek megfelelően a kgfb-szerződések darabszáma is jelentősen, mintegy 173 ezer darabbal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A gépjármű-biztosítások másik nagy területe, a casco-biztosítások piaca is lassú bővülést mutatott 2015 első félévében: a díjbevételek 6 százalékkal, közel 2 milliárd forinttal nőttek, a szerződések száma is csaknem 9700 darabbal emelkedett. Az átlagdíjakat tekintve 4 százalékos drágulás látszik, így az egy évvel ezelőtti 76 181 forintos átlagdíj 79 210 forintra emelkedett.

„Az életbiztosítási üzletág csökkenésének hátterében leginkább az egyszeri díjas befizetések zsugorodása áll. Öröm az ürömben, hogy az látszik, hogy a lakosság már inkább a hosszú távra szóló, folyamatos díjas befektetési termékeket választja. Ez azt mutatja, hogy erősödik az emberekben az öngondoskodás fontosságának felismerése és lépéseket is tesznek jövőbeli biztonságuk megteremtése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Több mint 141 ezren keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát

Posted on | by Lambert Gábor

Több mint 141 ezren keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát

2016.09.15.

2010. szeptember 1-je óta érhető el a Magyar Biztosítók Szövetségének fogyasztóvédelmi és tájékoztatási feladatokat ellátó ügyfélszolgálata, amelyet a nyitás óta összesen 141 247 alkalommal kerestek fel az ügyfelek. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatos kérdések a leggyakoribbak – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

Az elmúlt évek tapasztalataihoz hasonlóan a legtöbben 2016-ban is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra vonatkozó, az ügyintézés és kárrendezés folyamatával, illetve a fedezetlenségi díjjal kapcsolatos kérdésekkel fordultak a MABISZ Ügyfélszolgálathoz.

Az Astra Biztosító miatt kiemelkedően sok volt az ügyfélszolgálati megkeresés: a kgfb szerződésekre vonatkozó információkérések több mint felét a román biztosító csődjével, illetve felszámolásával kapcsolatos kérdések generálták.

A telefonos megkeresések száma minden évben jelentősen meghaladja a személyes, illetve az írásos (e-mail, posta, fax) kapcsolatfelvételek számát. A 2016-os év első nyolc hónapjában – a január elejétől augusztus végéig tartó időszakban – összesen 20 636-an keresték fel a MABISZ Ügyfélszolgálatát, ebből 17 225-en telefonon, 2532-en írásban és 879-en személyesen.

„Az a tény, hogy 2010 szeptemberétől napjainkig összesen 141 247 alkalommal keresték fel az ügyfelek a MABISZ Ügyfélszolgálatot, mutatja, hogy hiánypótló szolgáltatást hozott létre a szövetség hat évvel ezelőtt” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „A MABISZ folyamatosan megjelenő, tájékoztató jellegű anyagai, közleményei, valamint edukációs tevékenysége mellett igen fontos szerepet kap az információk közvetítésében az ügyfélszolgálat. A megkeresések növekvő száma mutatja, hogy jó döntés volt hat évvel ezelőtt elindítani ügyfélszolgálatunkat, ezzel is segítve az ügyfelek gyors és szakszerű tájékoztatását, illetve az esetleg felmerülő ügyfélpanaszok megnyugtató rendezését” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

Kgfb: nagyot kockáztat, aki ittasan vezet

Posted on | by Lambert Gábor

Kgfb: nagyot kockáztat, aki ittasan vezet

2017.04.13.

A húsvéti ünnepek alkalmával sokan hajlamosak „lazábban” kezelni a zéró tolerancia szabályát. Az ittas vezetés sokszoros kockázatot jelent: az ittas sofőr veszélyt jelent a forgalomban résztvevők számára, de emellett az alkoholos befolyásoltság idején okozott baleset kártérítési összegét is meg kell fizetnie – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az alkoholfogyasztás mellett történt balesetokozás, még egy kisebb koccanás esetén is, az ittas sofőr súlyos százezer forintjaiba kerülhet. A kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény értelmében a biztosítók visszakövetelhetik – regresszálhatják – a kártérítés összegét 5 millió forintig, ha a vezető alkoholos befolyásoltság alatt, vagy „a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt” állapotban okoz balesetet.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adatai szerint 2016-ban 16 506 személyi sérüléses közlekedési baleset történt, 1,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A rendőrség adatai szerint tavaly az ittas vezetők 1574 személyi sérüléssel járó balesetet okoztak.

Országos szinten ugyan 0,2 százalékkal csökkent az ittas sofőrök okozta balesetek száma, ugyanakkor egyes régiókban kiugró emelkedés látszik. Budapesten 2015-2016-ban 18,2 százalékkal növekedett az ittas vezetők által, személyi érülést is okozó balesetek száma, s kiugróan magas emelkedés mutatkozott Nógrád megyében, ahol 25 százalékkal, illetve Zala megyében, ahol 26,1 százalékkal okoztak több balesetet az ittas vezetők, mint egy évvel korábban.

„Az ünnepek közeledtével ismételten felhívjuk a gépjármű-vezetők figyelmét, hogy semmiképpen se üljenek volán mögé, ha alkoholt fogyasztottak. Amellett, hogy súlyosan veszélyeztetik mások és a maguk személyi épségét, a baleset okozta károkért anyagi felelősséggel tartoznak” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Több mint 150 ezren fordultak már a MABISZ ügyfélszolgálatához

Posted on | by Lambert Gábor

Több mint 150 ezren fordultak már a MABISZ ügyfélszolgálatához

2017.06.16.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010. szeptember 1-je óta működő ügyfélszolgálatához 2016 negyedik negyedévével bezárólag már 149 922 megkeresés érkezett. Továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatos kérdések a leggyakoribbak, és a tavalyi évben is a telefonos megkeresések domináltak.

Az idei évben már 6000-nél is több alkalommal keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát, így működése hetedik évében már a 150 ezret is meghaladja a megkeresések száma. De a tavalyi év is mérföldkőnek számít a szolgáltatás életében: kevés híján 30 ezer befutó kérdést kezelt az ügyfélszolgálat, ami 6,5 ezerrel haladja meg az előző öt év átlagát.

„Az adatok híven jelzik, hogy milyen fontos szerepet tölt be a fogyasztóvédelemben a MABISZ ügyfélszolgálati csatornája. Az ügyfélszolgálat a várakozásokon felül betölti azt a szerepet, amelyet 2010 őszi létrehozásakor elvártunk az új intézménytől. S ennek is része lehet abban, hogy a közvélemény-kutatások szerint a biztosítók megítélése a lakosság körében évről évre javul” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségnek főtitkára.

Az eddigi évek tapasztalatainak megfelelően ezúttal is a kgfb volt a legtöbb kérdést felvető téma.

Az ügyfélmegkereséek módjában nincs változás. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a telefont preferálja a legtöbb információt kérő, 2016-ban 24 759 kérdés érkezett ezen a csatornán. E-emailes megkereséssel 2572 esetben éltek az ügyfelek.

Hét évvel ezelőtt kezdte meg működését a MABISZ ügyfélszolgálata

Posted on | by Lambert Gábor

Hét évvel ezelőtt kezdte meg működését a MABISZ ügyfélszolgálata

2017.09.01.

Több mint 165 ezren keresték fel a MABISZ fogyasztóvédelmi célú, hiteles információk közvetítésére létrehozott ügyfélszolgálatát. A valóban impozáns adatok azt mutatják, hogy helyes döntés volt a szervezet létrehozása, az intézmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket és beteljesítette az elvárásokat – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára a MABISZ Ügyfélszolgálat megalapításának hetedik évfordulóján.

A szövetség 2010. szeptember 1-jétől működteti az ügyfelek minél teljesebb körű informálását és hiteles tájékoztatását célul kitűző intézményét. Ez idő alatt 165 096 ügyfélmegkeresést regisztrált a szervezet.

„A MABISZ Ügyfélszolgálat életre hívásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy a nemzetgazdaság olyan alapvető fontosságú területéről, mint a biztosítási szektor, megfelelő információkhoz jusson a lakosság és a vállalkozói szektor. Célunk már az intézmény létrehozásakor az volt, hogy segítsük az ügyfeleket a tájékozódásban, az információszerzésben és az esetleges vitás kérdések megoldásában. Az adatok azt mutatják, hogy jó volt az elgondolás, s sikeres a megvalósítás” – jelentette ki a MABISZ főtitkára.

Az adatokból kitűnik, hogy a megkeresések száma a teljes éveket tekintve stabilan meghaladja az évi 20 ezret, s lakosság bizalommal fordul a szövetség ügyfélszolgálatához.

A leggyakrabban telefonon keresztül keresik fel az ügyfélszolgálatot, a 2010-es indulás óta összesen 141 261-szer tárcsázták az ügyfélszolgálat számát.

A MABISZ Ügyfélszolgálat 2010-es megalapításával jelentős fogyasztóvédelmi feladatot vállalt fel. A szövetség olyan fogyasztóvédelemmel kapcsolatos eszközeinek sorába illeszkedik, mint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak (kgfb) hiteles összehasonlítását nyújtó MABISZ Díjnavigátor, a hosszú távú megtakarításokra szolgáló élet- és nyugdíjbiztosítások megbízható összehasonlítását célzó Teljes Költség Mutató (TKM) kifejlesztése és működtetése, illetve a lakásbiztosításokkal kapcsolatos döntések meghozatalában segítséget nyújtó Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetése.

„A MABISZ Ügyfélszolgálat kiemelkedő sikere a szövetség más, fogyasztóvédelmi eszközei, valamint a korábbinál aktívabb, nyíltabb kommunikációt folytató, edukációs feladatokat is felvállaló szervezet sikere is egyben” – jelentette ki Molnos Dániel.